A határozat elvi tartalma: A becsület és a jóhírnév elhatárolása. Pécsi Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.V.20.062/2021/
- A felperes: Felperes1 (Cím2) A felperes képviselője: Dr. Szabó Dénes Árpád ügyvéd (Cím13) Az alperes: Alperes1 (Cím1) Az alperes képviselője: Dr. Varga Attila ügyvéd (Cím14) A fellebbezési kérelmet előterjesztő fél: alperes által (
- sorszám alatt) A per tárgya: személyiségi jog megsértésének megállapítása és sérelemdíj megfizetése Az elsőfokú bíróság: Kaposvári Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 20.P.20.599/2020/
- számú ítélet Ítélet A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, mellőzi annak megállapítását, hogy az alperes azzal, hogy a nagy nyilvánosság számára elérhető név oldalán a „…nyomozás folyik a polgármester ellen …Én viszont érdeklődtem és a nagynéném, aki a szomszédom elmondta, hogy 30 ezer forintért vett a polgármestertől 2 köbméter akác fát. Tanúk elmondása szerint ez a szociális tűzifából lett eladva, ami költségvetési csalás. A pénz a polgármesterhez került. … Ezen kívül más hasonló bűncselekmények miatt rendelt el az ügyészség nyomozást amit a Nav folytat. … Abban bízik, hogy a sárga szórólap megmenti és kimosdatják a bűnei alól.” bejegyzést közzétette, megsértette a felperes becsülethez fűződő személyiségi jogait. Mellőzi annak megállapítását, hogy az alperes azzal, hogy a nagy nyilvánosság számára elérhető név oldalán a „…nyomozás folyik a polgármester ellen …Ezen kívül más hasonló bűncselekmények miatt rendelt el az ügyészség nyomozást, amit a Nav folytat. … Abban bízik, hogy a sárga szórólap megmenti és kimosdatják a bűnei alól.” bejegyzést közzétette, megsértette a felperes jó hírnévhez fűződő személyiségi jogait. Mellőzi az alperes további jogsértéstől történő eltiltását, elégtételadásra kötelezését, és az alperes által fizetendő sérelemdíj összegét 50.000 .- (ötvenezer) forintra leszállítja. Ezt meghaladóan a keresetet elutasítja. Mellőzi az alperes elsőfokú perköltségben marasztalását és az alperes által fizetendő elsőfokú feljegyzett illeték összegét 18.000.- (tizennyolcezer) forintra leszállítja. Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.062/2021/10/1 2 Kötelezi a felperest az állam javára – külön felhívásra - 18.
- (tizennyolcezer) forint elsőfokú és a felperest és az alperest egyenként 24.000.- 24.000.- (huszonnégyezerhuszonnégyezer) forint másodfokú feljegyzett eljárási illeték megfizetésére. Ezt meghaladóan mindegyik fél viseli a saját költségét. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás [1] [2] [3] [4] [5] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes
- óta cím15 polgármestere. A
- október
- napjára kiírt választáson a felperes és az alperes is polgármesterjelöltként indult. Az alperes
- október 5-én a név oldalán bejegyzést tett közzé, amelyben azt állította, hogy a felperessel szemben a NAV nyomozást folytat költségvetés csalás és hasonló bűncselekmények elkövetése miatt. A felperes módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes a
- október
- napján 10 óra 37 perckor a nagy nyilvánosság számára készült és elérhető név profilján „… nyomozás folyik a polgármester ellen. … Én viszont érdeklődtem és a nagynéném, aki a szomszédom, elmondta, hogy 30 ezer forintért vett a polgármestertől 2 köbméter akácfát. Tanúk elmondása szerint ez a szociális tűzifából lett eladva, ami költségvetési csalás. A pénz a polgármesterhez került. … Ezen kívül más hasonló bűncselekmények miatt rendelt el az ügyészség nyomozást amit a Nav folytat. … Abban bízik, hogy a sárga szórólap megmenti és kimosdatják a bűnei alól.” tartalommal közzétett bejegyzésben megsértette a felperes becsülethez és jóhírnévhez fűződő személyiségi jogait. Kérte az alperest a további hasonló jogsértéstől eltiltani, és kötelezni az alperest a név oldalán és a cím15 település hivatalos weboldalán elégtételadásra és 500.000 forint sérelemdíj, ennek
- október
- napjától számított kamata megfizetésére kötelezni. Keresetét arra alapította, hogy az alperes valótlan és sértő módon állította, hogy vele szemben büntetőeljárás folyik, a bejegyzés túllépi azon jogi keretek szabta határt, amelyet egy közszereplő köteles tűrni mivel bűncselekmény gyanúját veti fel az alperesi közlés. Álláspontja szerint az alperes e valótlanság terjesztésével kísérelte meg befolyásolni, és elnyerni a polgármester-választást. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Nem vitatta a bejegyzés tényét, amely a közügyek szabad vitatása körében a szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozza a felperes mint közszereplő személyiségi jogait. Álláspontja szerint a választási kampány során a felperes közszereplésével összefüggésben a közéleti megnyilvánulása által meghatározott keretet nem lépte túl. A bejegyzés valóságtartalmát illetőleg hivatkozott a folyamatban lévő büntetőeljárásra. Utalt arra is, hogy a felperes 211-51 arányban megnyerte a polgármester-választást, amennyiben jogsértés áll fenn, az alkalmatlan arra, hogy nem vagyoni hátrányt okozzon. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével megállapította, hogy az alperes azzal, hogy a nagy nyilvánosság számára elérhető név oldalán „… nyomozás folyik a polgármester ellen. … Én viszont érdeklődtem és a nagynéném, aki a szomszédom, elmondta, hogy 30 ezer forintért vett a polgármestertől 2 köbméter akác fát. Tanúk elmondása szerint ez a szociális tűzifából lett eladva, ami költségvetési csalás. A pénz a polgármesterhez került. … Ezen kívül más hasonló bűncselekmények miatt rendelt el az ügyészség nyomozást amit a Nav folytat. … Abban bízik, hogy a sárga szórólap megmenti és kimosdatják a bűnei alól.” bejegyzést közzétette, megsértette a felperes becsülethez és jóhírnévhez fűződő személyiségi jogait, Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.062/2021/10/1 [6] [7] [8] 3 eltiltotta az alperest a további jogsértéstől, és kötelezte, hogy 15 napon belül egy hónapon keresztül a név oldalán, illetve a cím15 település hivatalos weboldalán 12-es betűmérettel, keretes hirdetésként a saját költségén adjon elégtételt a felperes részére az alábbi nyilatkozat közzétételével: „Alulírott Alperes1 a 2019.10.
- napján 10 óra 37 perckor közzétett név bejegyzésemmel valótlanul azt állítottam, hogy Felperes1 polgármester úr költségvetési csalást követett volna el a szociális tűzifával kapcsolatban, továbbá valótlanul állítottam, hogy a NAV nyomozott volna ellene. A fentiek miatt bocsánatot kérek tőle.” Kötelezte továbbá 500.000 forint sérelemdíj, ennek kamata és perköltség megfizetésére. Kifejtette, hogy hírnévrontás megállapítására az olyan valótlan és a személy hátrányos megítélését kiváltó közlés alkalmas, amely valamely tényt határozottan vagy burkoltan tartalmaz. Utalt arra, hogy a politikusoknak nagyobb türelemmel kell lenniük a kritikákkal szemben, különösen akkor, amikor ők maguk is nyilvános vitában vesznek részt, így az elfogadható kritika határai tágabbak a politikusokkal szemben, mint a magánszemélyek esetén, ez azonban nem értelmezhető akként, hogy a közügyekre hivatkozással a közélet szereplőiről, illetve tevékenységükről bármilyen álláspontot közölni lehetne anélkül, hogy annak valóságtartalmát ellenőriznék, vagy legalább kísérletet tennének rá. A keresetben megjelölt szövegrészből az „abban bízik, hogy a sárga szórólap megmenti és kimosdatják a bűnei alól” közlés valóságtartalma nyilvánvalóan nem bizonyítható, az vélemény. A véleménynyilvánítás akkor is sértő, ha minden ténybeli alapot nélkülöz, önkényesen fejez ki elmarasztaló ítéletet, az alperes e közlése a felperes társadalmi megítélésének olyan mértékű hátrányos befolyásolására alkalmas, amely indokolatlanul bántó, így azt közszereplőként nem köteles tűrni. Az egyéb kijelentések túlnyomórészt nem a felperes jelöltkénti alkalmasságát bírálja, hanem tényállítás, amelyek valóságát az alperesnek bizonyítania kellett volna, ezzel szemben azok nem valósak, kétség merült fel a valóságtartalmukkal kapcsolatban, a valótlan közlések pedig nem szolgáltathatnak ténybeli alapot jogszerű véleménynyilvánításhoz akár kampányidőszakban, akár azon kívül, a sértő tényállítás az érintett jóhírnevének megsértését jelenti. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság a Ptk. 2:
- § a) pontja alapján megállapította azt, hogy az alperes e bejegyzéssel megsértette a felperes becsülethez- és jóhírnévhez való személyiségi jogát. Objektív jogkövetkezményként eltiltotta az alperest a további jogsértéstől és elégtétel adására is kötelezte. Ezen felül a Ptk. 2:
- §
(1)és
(3)bekezdése alapján kötelezte az alperest sérelemdíj fizetésére, utalt arra, hogy a jogsértés a felperes hivatali tevékenységével áll összefüggésben, az alperes legkésőbb október-novemberben tudomást szerzett arról, hogy a büntetőeljárás megszűnt, ennek ellenére nem törölte a bejegyzést, csak
- év elején. A jogsértés nagy nyilvánosság előtt, a választási kampányidőszakban történt és olyan látszatot keltett, mintha a felperes bűncselekményt követett volna el, így a keresetben megjelölt 500.000 forint sérelemdíj nem eltúlzott, az alkalmas a felperest ért vagyoni hátrány kompenzálására. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, kérte annak anyagi jogi felülbírálata körében a megváltoztatását és a kereset elutasítását, utalva a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (Pp.)
- §
(3)bekezdés a és c) pontjára. Kifejtette, hogy az Alkotmánybíróság vonatkozó döntése szerint választási időszakban a választott tisztséget betölteni kívánó személyeknek számot kell tudni adni minden olyan magatartásról, ami a választókat befolyásolhatja, állni kell és bírni kell a kritikus észrevételeket. Az elsőfokú eljárás adatai szerint folyt büntetőeljárás a felperes korábbi magatartásával összefüggésben még akkor is, ha a nyomozóhatóság nem talált elég bizonyítékot arra, hogy az alapos gyanú tényét közöljék a felperessel. A felperes tudta tehát, hogy ellene folyik büntetőeljárás, nem a név bejegyzésből értesült arról, így a bejegyzés nem Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.062/2021/10/1 [9] [10] [11] [12] [13] [14] 4 valótlan. Ezen felül nem bizonyított az őt ért kár sem, a sérelemdíj iránti igény alaptalan, illetve jogsértés esetén annak összege eltúlzott. A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Utalt arra, hogy a tűréshatár meghatározása szempontjából a közszereplővel kapcsolatban az olyan tényre utaló kifejezések, amelyek valóságuk esetén alkalmasak a közszereplő ellen büntetőeljárás indítására, túlmennek a szabad véleménynyilvánítás szabadságán. A fellebbezés részben megalapozott. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az alábbiak szerint pontosítja: Az alperes
- október
- napján a név oldalán többek között a következő tartalmú bejegyzést tette közzé: „Tisztelt cím15i választópolgárok, kedves ismerőseim! Indultam cím15en polgármester jelöltnek. Korábban 2002és 2014között már voltam ...-en tiszteletdíjas polgármester. Szegény 4 gyerekes családból származom ez néhány embernek már az első ciklusban is szúrta a szemét. Úgy kezdődött, hogy a mostani polgármester bátyja ,aki szintén távoli rokonom föl akarta oszlatni a képviselő testületet, miután ez nem sikerült nett 35ezer forintos tiszteletdíjat szavaztatott meg nekem 14 hónapig hátha lemondok.Akkor a közmunkások már 50ezretkaptak.De nem mondtam le ,mert én akkor is a falut akartam szolgálni. A mostani választás előtt már eljuttattam egy szórólapot a valasztokhoz,amiben utaltam rá, hogy nyomozás folyik a polgármester ellen .Tegnap egy újabb szórólapon magyarázkodik ellenfelem ,amiben hazugságok vannak.A kultúrház felújításra nem 4.5 hanem 8 milliót kapott a falu.Pont ő és egy másik képviselő javaslatára lett több a költség, udvar terkovezes fedett terasz ,nyugdíjas terem felújítás stb.Az urnafal se 988 ezer forint volt ,legfeljebb a terkovezes.Ő maga mondta nekem ,hogy 3millió 200ezerbe került a granit vagy márvány urnafallal együtt. A cím16 utca felé vezető rossz járdát persze nem merte leírni hogy mennyibe került. Az a szomorú.,hogy a képviselők nem mertek ellenőrizni semmit.Így fordulhatott elő hogy amikor a karbantartó fia megosztotta a név on, hogy lopott szociális tűzifát fureszeltek a kocsma udvaron ,nem történt belső vizsgálat vagy feljelentés a testület részéről! Én viszont érdeklődtem és a nagynenem aki a szomszédom, elmondta ,hogy 30ezer forintért vett a polgármestertől 2köbméter akác fát. Tanúk elmondása szerint ez a szociális tuzifabol lett eladva ami költségvetési csalás. A pénz a polgármesterhez került. Ezenkívül a polgármester állítólag 60ezer forintért megvásárolta az elhunyt név1 minimum 1milliót erő ingatlanát, akinek az állam felé 800ezer forint tartozás volt gyerektartas megelőlegezett összeg miatt.Ez nem volt egy szép árverés. Fénykép van róla, hogy a hivatalnál a garázs melletti régi istállóba több köbméter maradék szociális tűzifa van felhalmozva .Ami aztán több hónap után eltűnt. Ezen kívül más hasonló bűncselekmények miatt rendelt el az ügyészség nyomozást amit a Nav folytat.Az október 3.i somogyi hírlap 4.oldalán olvasható, hogy járt el egy képviselő testület ahol méltatlan lett a polgármester egy motorfuresz eladása miatt.Most ellenfelem abban bízik, hogy a sárga szórólap majd megmenti, és kismosdatjak a bűnei alól. Akkor ha cím17 legjobb ügyvédjének szót fogadok ,és már korábban leírom a tényeket nem kellene most ezzel foglalkozni.Elnézést kérek mindenkitől akit az igazsággal megbantok ,de joga van tudni mindenkinek ezeket a dolgokat ! Október 13-án felelősség teljes választást kívánok mindenkinek.” A név-bejegyzést követően tartott választáson a felperes 211, az alperes 51 szavazatot kapott. Az így kiegészített tényállás alapján az elsőfokú bíróság ítélete nagyobbrészt sérti a fellebbezésben megjelölt jogszabályi rendelkezéseket, a másodfokú bíróság csak abban ért Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.062/2021/10/1 [15] [16] [17] [18] 5 egyet az elsőfokú bíróság érdemi döntésével, hogy a felperes által vitatott közlésekből az " Én viszont érdeklődtem és a nagynéném, aki a szomszédom elmondta, hogy 30 ezer forintért vett a polgármestertől 2 köbméter akác fát. Tanuk elmondása szerint ez a szociális tűzifából lett eladva, ami költségvetési csalás. A pénz a polgármesterhez került ..." valótlan tényállítás, és e bejegyzéssel az alperes megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát. A felperes az idézett név-bejegyzés alapján kérte a becsülete megsértésének és a jóhírneve megsértésének a megállapítását. A Ptk. 2:
- §
(1)bekezdése szerint a becsület megsértését jelenti különösen a más személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás. A másik ember becsületéről vagy becsületének hiányáról tett megállapítás lényegét tekintve értékítélet. A becsület megsértése akkor következik be, ha a kifejezésre juttatott értékítélet nem felel meg az ítéletalkotás közmegegyezés által elfogadott törvényeinek, logikai szabályainak. Ha a véleményt alkotó megsérti az ítéletalkotás előbb említett szabályait, az általa megfogalmazott értékelés torz, következetlen túlzott, indokolatlanul bántó, lealacsonyító, becsmérlő, vádaskodó lesz. A véleménynyilvánítás szabadsága miatt a negatív értékítélet bírálat önmagában nem jogsértő. Ez akkor is igaz, ha a vélemény az érintettre sérelmes, és azzal nem mindenki ért egyet. Jogellenessé - becsületet sértővé - csak akkor válik, ha a bíráló túllépi a szabad véleménynyilvánítás határait, így nem felel meg az elvárásoknak az olyan értékítélet, amely önkényes, lealázó, ok nélkül becsmérlő. A Ptk. 2: 45. §
(2)bekezdése szerint a jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő valótlan tényt állít vagy híresztel vagy valós tényt hamis színben tüntet fel. A hírnév létrejöttében, alakulásában, megőrzésében fontos szerepük van a társadalmi érintkezéseknek, hatásoknak, elsősorban a tudattartammal befolyásoló közléseknek. A személy hírnevét a személyre, a személy társadalmi magatartására vonatkozó tény és adatközlések határozzák meg. A jogsértés ezért különösen akkor valósul meg, ha valaki más személyre sértő közlést tesz, a közlés tényállítást tartalmaz és valótlant állít vagy híresztel vagy valóságot hamis színben tünteti fel. A közlést a legtágabb értelemben kell felfogni, amely magában foglalja a gondolatkifejtés minden elképzelhető és alkalmas módját. A jóhírnév megsértését tényközlés, a becsület megsértését értékítélet közlése valósíthatja meg. Az alperes keresetben megjelölt közlései az utolsó fordulat kivételével tényállítások, nem sérthetik a felperes becsülethez fűződő jogát, ezért a másodfokú bíróság mellőzte ennek megállapítását. Az "abban bízik, hogy a sárga szórólap megmenti és kimosdatják a bűnei alól" bejegyzés az alperes véleményét tartalmazza, ahogy ezt az elsőfokú bíróság is helyesen rögzítette. A felperes közszereplő, a bejegyzés a választási kampányban került az alperes névoldalára. A Ptk. 2: 44. §
(1)és
(2)bekezdésére tekintettel azt kellett vizsgálni, hogy a felperes mint közszereplő személyiségi joga illetve a közélet szabad vitatásának joga, mint érdekek mérlegelésénél melyik élvez elsőbbséget. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az érdekmérlegelés eredménye jelen esetben helyesen az, hogy az adott esetben a közügyek vitathatósága, a közügyek véleményezhetősége élvez elsőbbséget, mintegy felülírja a felperes személyiségi jogának védelmét. A polgármester-választás kampány időszakában az alperes egy hosszú név- bejegyzésben sorolta a felperes, mint polgármester ténykedéseit, ennek lezárása e vitatott vélemény, mely kifejezésmódjában nem bántó, sértő. E bejegyzés-részlet az alperes fokozott érzelmet tükröző véleménye, mely negatív színben tünteti fel a felperest, de nem lépi túl a véleménynyilvánítás határait. A polgármester munkája a helyi közvéleményt foglalkoztathatja, fontos közérdek fűződik ahhoz, hogy a nyilvánosság megismerje munkája során milyen tevékenységet folytat, milyen ügyleteket köt, köteles a munkájával kapcsolatos negatív értékítéletet is tűrni. Az alperes hosszú bejegyzéséből kiragadott, a felperest számára Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.062/2021/10/1 [19] [20] [21] [22] [23] [24] 6 nem kedvező színben feltüntető értékítélet a másodfokú bíróság álláspontja szerint nem sérti a felperes becsülethez fűződő személyiségi jogát. A név-bejegyzés felperes által megjelölt tényállításai kapcsán azt kellett vizsgálni, hogy azok megsértették-e a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát. Az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Alkotmánybíróság gyakorlata is fokozott jelentőséget tulajdonít a közéleti viták lehetőségének, a közéleti viták szabadsága elsőbbséget élvez. A 3/2015.(II.2.) AB határozat indokolásából kitűnően a fokozott védelem a közügyek körébe tartozó tényállításokra is vonatkozik. Egy nyilvános közlés megítélése során, jelen esetben egy névbejegyzésnél is elsőként arról szükséges dönteni, hogy az adott közlés a közügyekben való megszólalást, közérdekű vitában tett valós tényállítást tükröz-e. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az alperesi név bejegyzés - vitatott - tényállításai közül valósak a " ...nyomozás folyik a polgármester ellen." és az "Ezen kívül más hasonló bűncselekmények miatt rendelt el nyomozást amit a NAV folytat." bejegyzés, így nem alkalmas a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi joga megsértésére. Az alperes maga tett feljelentést a felperes ellen, mert a felperes tevékenységét törvénybe ütközőnek vélte. A hatóság ugyan ismeretlen személy ellen rendelte el és folytatott le nyomozást, de e körülmény nem teszi valótlanná e tényközlést. A bejegyzés fennmaradó része, mely szerint" Én viszont érdeklődtem és a nagynéném, aki a szomszédom, elmondta, hogy 30.000 forintért vett a polgármestertől 2 köbméter akác fát. Tanúk elmondása szerint ez a szociális tüzifából lett eladva, ami költségvetés csalás. A pénz a polgármesterhez került" szintén tényközlés. E bejegyzés valóságtartalmát a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 265. §
(1)bekezdése folytán az alperesnek kellett bizonyítania. Az elsőfokú bíróság azonban elmulasztotta az alperest a Pp. 237. §
(2)bekezdése alapján erről tájékoztatni, ezért azt a másodfokú bíróság a Pp. 369. §
(4)bekezdése alapján a másodfokú eljárásban pótolta és az alperes által indítványozott bizonyítást lefolytatta. A meghallgatott tanú, tanú5 (aki úgy nyilatkozott, hogy a felperessel haragos viszonyban van) vallomása kétséget kizáróan nem igazolta a vizsgált tényállítás valóságát, különös tekintettel arra a körülményre, hogy az alperes időközben elhunyt nagynénjétől két - a tanú által a nyomozati eljárásban csatolt és a kereset mellékleteként csatolt - ellentétes tartalmú, saját kezűleg aláírt, de más által írt nyilatkozat áll rendelkezésre. Az ellentmondó nyilatkozatok és a tanúvallomás Pp. 279. §
(1)bekezdése szerinti egybevetése után a másodfokú bíróság azt állapította meg, hogy e bejegyzés valóságtartalmát az alperes bizonyítani nem tudta. A szabad véleménynyilvánítás olyan alapjog, amely csak felelősséggel gyakorolható, és a valótlan tények közlésének elkerülése érdekében bizonyos kötelezettségekkel jár a közvélemény alakításában résztvevő személyek esetében. A jelen esetben az alperes polgármesterjelöltként tette a kampányidőszakban e bejegyzést, a bejegyzéssel a közvélemény alakítása volt a célja. Valótlan tények közlésének elkerülése érdekében kötelezettség terheli az ilyen személyt, így az alperesnek az a védekezése, hogy a meghallgatott tanú5 tanútól, illetve a nagynénjétől, hallotta e tényt, nem mentesíti e kötelezettsége alól. Az alperes valótlanul állította azt, hogy a felperes a nagynénjének 30.000 forintért a szociális tűzifát értékesítette, e valóságalapot nélkülöző tényállítás alkalmas arra, hogy hátrányosan befolyásolja a közéleti szereplő felperes jóhírnevét, a társadalom részéről megnyilvánuló értékelését. E bejegyzéssel az alperes megsértette a felperes jóhírnevét. Az, hogy a felperes közszereplőnek minősül, kizárólag a véleménynyilvánítás jogsértő voltának megítélésénél bírhatna jelentőséggel, azonban valótlan tényállításokat vagy a való tényeket hamis színben feltüntető közléseket, mint közszereplőnek neki sem kell tűrnie. Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.062/2021/10/1 [25] [26] [27] [28] 7 A másodfokú bíróság nem ért egyet az elsőfokú bíróság által a fenti jogsértés megállapításán túl alkalmazott további, objektív, felróhatóságtól független szankciók (jogsértéstől való eltiltásra kötelezés és elégtétel adása) körében kifejtett jogi álláspontjával. A jelen esetben az alperes egy alkalommal tett bejegyzést a név oldalán, az eltiltásra való kötelezés akkor indokolt, ha okkal lehet tartani attól, hogy a jogsértő a cselekményét megismétli. Ilyen körülmény a jelen eljárásban nem merült fel, ezért szükségtelen az alperes eltiltásra kötelezése. A Ptk. 2: 51. §
(1)bekezdés c) pontjában szabályozott elégtételadásra kötelezés is szükségtelen, ennek indoka, hogy e szankció alkalmazása során kialakult bírói gyakorlat szerint a bíróság hozzájárulás hiányában az alperest nem kötelezheti a jogsértés elismerésére vagy a sajnálkozás kifejezésére, a bocsánatkérésre. A sérelmet szenvedett fél számára a jogsértést megállapító ítéleti rendelkezés nyilvánosságra hozatal általában kellő erkölcsi jóvátételt biztosít, a sajnálkozás vagy megbánás mint szubjektív emberi érzés kifejezésére ítélettel senki nem kötelezhető. Mindezek okán mellőzte a másodfokú bíróság az alperes jogsértéstől való eltiltásra kötelezését, illetve elégtétel adására kötelezését. A személyiségi jogsérelem folytán megalapozott a felperesnek a 2: 52. §
(1)bekezdésére tekintettel a sérelemdíj iránti igénye, annak az elsőfokú bíróság által megállapított összege azonban eltúlzott a jogsérelem keresetben állítotthoz képest megállapított csekély mértékére figyelemmel. A Ptk. 2: 52. §
(3)bekezdése szerint a sérelemdíj mértékét a bíróságnak az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására tekintettel - egy összegben kell megállapítani. A jelen esetben a bejegyzést követően a felperes jelentős különbséggel megnyerte a polgármester választást, e tényből megállapítható az, hogy a jogsértő bejegyzés a felperes társadalmi megítélését számottevően nem befolyásolta. A sérelemdíj mint a személyiségi jogsértés egyik lehetséges szankciója funkcióját tekintve kettős, kompenzációs szerepet tölt be a személyiségi jogsértés tekintetében, emellett magánjogi büntetésnek is tekintendő a hasonló jogsértés megelőzésének céljával. Jelen esetben mindkét cél szem előtt tartásával, a felperesnél a jogsértéssel összefüggésben elszenvedett csekély mértékű hátrány, a jogsértés társadalmi környezetre gyakorolt minimális hatása miatt 50.000 forint sérelemdíj szükséges és egyben elégséges, ezt meghaladóan a felperesi igény eltúlzott. A fentiekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján részben megváltoztatta és mellőzte a név-bejegyzéssel kapcsolatos becsületsértés megállapítását, valamint a rendelkező részben írtak szerinti körben mellőzte a valós tényeket tartalmazó bejegyzések miatt a jóhírnév megsértésének megállapítását. Mellőzte továbbá a jogsértéstől eltiltást, az elégtételadásra kötelezést, és a keresetet ebben a részben elutasította, a sérelemdíj összegét 50.000.- forintra leszállította, Az alperes fellebbezése részben megalapozott, a pernyertesség és a pervesztesség aránya közötti különbség nem jelentős, erre tekintettel a Pp. 83. §
(2)bekezdése alapján mindegyik fél viseli a saját első - és másodfokú eljárásban felmerült költségét. A felek a perben tárgyi költségfeljegyzési jogban részesültek, ennek okán feljegyzett első- és másodfokú eljárási illetéket a Pp. 83. §
(2)bekezdése és a 101. §
(1)bekezdése alapján fele-fele arányban kötelesek az államnak megfizetni, erre tekintettel az alperes által fizetendő elsőfokú feljegyzett eljárási illeték összegére erre az összegre leszállította. Pécs, 2021. október 7. Dr. Zóka Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Berki Csilla s.k. előadó bíró, Dr. Hrubi Adrienn s.k. bíró