A határozat elvi tartalma: 1.Az út igénybevételéért előírt használati díj puszta átnevezése kártalanítás megfizetésére vonatkozó kötelezettséggé, nem változtat azon a tényen, hogy az önkormányzatnak nincs törvényi felhatalmazása a közút használatán alapuló fizetési kötelezettség megállapítására.
- Az elfogadását megelőzően aláírt önkormányzati rendeletet nem létezőnek kell tekinteni, ezért azt a kihirdetése napjára visszaható hatállyal kell megsemmisíteni. A KÚRIA Önkormányzati Tanácsának határozata Az ügy száma: Köf.5.019/2022/
- A tanács tagja: Dr. Varga Zs. András a tanács elnöke, Dr. Varga Eszter előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt bíró, Dr. Horváth Tamás bíró, Dr. Patyi András bíró Az indítványozó: Pest Vármegyei Kormányhivatal (1052 Budapest, Városház u. 7.) Az indítványozó képviselője: Dr. Danka Ferenc kamarai jogtanácsos Az érintett önkormányzat: Pilisborosjenő Község Önkormányzata (2097 Pilisborosjenő, Fő út 16.) Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálata Rendelkező rész A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapítja, hogy Pilisborosjenő Község Önkormányzatának a helyi közutak fokozott elhasználódását, állagromlását és károsodását eredményező igénybevétele miatti kártalanítási kötelezettség előírásáról szóló 5/
- (V. 18.) számú rendelete más jogszabályba ütközik, ezért azt a kihirdetés –
- május
- – napjára visszamenőleges hatállyal megsemmisíti; elrendeli határozatának közzétételét a Magyar Közlönyben; elrendeli, hogy határozatát – a kézbesítést követő nyolc napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon az érintett önkormányzat is tegye közzé. A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás Az indítvány alapjául szolgáló tényállás Kúria I.Köf.5.019/2022/6 2 [1] Pilisborosjenő Község Önkormányzatának képviselő-testülete a
- május 18-án tartott testületi ülésén fogadta el a helyi közutak fokozott elhasználódását, állagromlását és károsodását eredményező igénybevétele miatti kártalanítási kötelezettség előírásáról szóló 5/
- (V. 18.) számú rendeletet (a továbbiakban: Ör.). Az Ör. – a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:
- §-ára hivatkozással – kártalanítási kötelezettséget állapít meg a község közúthálózatának fokozott elhasználódását, állagromlását és károsodását eredményező használatáért. Rögzíti a kártalanítási megállapodás megkötésére, a kötelezettek körére, a mentesülésre, a fizetendő kártalanítás összegére, valamint a befolyt összeg felhasználására vonatkozó szabályokat. [2] Az Ör. tekintetében az indítványozó
- augusztus
- napján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló
- évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.)
- §
(1)bekezdése alapján törvényességi felhívással élt. A törvényességi felhívás szerint a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Stv.) 29. §
(1)bekezdése szerint fizetési kötelezettséget előírni kizárólag törvényben, vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben lehet. A közúti közlekedésről szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) nem tartalmaz felhatalmazást arra, hogy az önkormányzat a közút közlekedési célú használatáért, annak fokozott igénybevételéért fizetési kötelezettséget állapítson meg. Hivatkozott a Kúria Köf.5.001/2022/
- és Köf.5.005/2022/
- számú határozataira, és e körben arra, hogy a fizetési kötelezettség nevének önkormányzat általi megváltoztatása a fizetési kötelezettségnek a helyi közutakkal összefüggő jellegét nem szünteti meg, nem vonja ki a Kkt. hatálya alól. A Ptk. felhívott rendelkezése sem szolgálhat alapul az önkormányzati tulajdonú utak használatáért fizetési kötelezettséget megállapító rendelkezés megalkotásához. Az Ör ilyen irányú megalkotása felveti a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének sérelmét is. [3] Az érintett önkormányzat
- szeptember 29-én a Törvényességi Felügyelet Írásbeli Kapcsolattartás (TFÍK) rendszerbe feltöltött levelében arról tájékoztatta az indítványozót, hogy a törvényességi felhívásban foglaltakkal nem ért egyet. Az indítvány és az önkormányzat védirata [4] A fenti előzmények után az indítványozó PE/030/00009-9/
- számon kezdeményezte a Kúria Önkormányzati Tanácsánál az Ör. más jogszabályba ütközésének megállapítását és megsemmisítését. [5] Az indítványban a törvényességi felhívásban kifejtetteket ismételte meg. Az Mötv.
- §
(1)bekezdés
- pontjára, a Kkt.
- §
(1)bekezdés
- b)pont
- bb)alpontjára, az Stv. 29. §
(1)bekezdésére, valamint a Ptk. 6:
- §-ára hivatkozva hangsúlyozta, hogy nincs olyan törvényi előírás, amely a helyi önkormányzatot felhatalmazná arra, hogy az általa létesített közút közlekedési célú használatáért, illetve annak fokozott igénybevételéért fizetési kötelezettséget állapítson meg. A Ptk. 6:
- §
(1)bekezdése szerint a károkozó a károsult teljes kárát köteles megtéríteni, amely a károsult vagyonában beállott csorbát hivatott kiküszöbölni. A kártérítési kötelezettség terjedelme tehát a bekövetkezett kárhoz igazodik, melynek összegszerűsége előzetesen nem állapítható meg. [6] A Kúria Önkormányzati Tanácsa a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 140. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó 42. §
(1)bekezdése alapján az érintett önkormányzatot felhívta az indítványra vonatkozó nyilatkozata megtételére. [7] Az érintett önkormányzat a védiratában az indítvány elutasítását kérte. Álláspontja szerint az Ör. polgári jogi alapokon nyugszik, a rendelet alapját a Ptk. teremti meg Kúria I.Köf.5.019/2022/6 3 Magyarország Alaptörvényének (a továbbiakban: Alaptörvény) 32. cikk
(1)bekezdés a) pontja alapján. A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokai [8] Az indítvány megalapozott. [9] Az Ör. rendelkezései: „1. §
(1)A rendelet területi hatálya Pilisborosjenő Község (a továbbiakban: Község) közigazgatási területén lévő, a Község tulajdonában és kezelésében lévő helyi közutakra (a továbbiakban: közúthálózat) terjed ki.
(2)A rendelet személyi hatálya kiterjed a közúthálózatot igénybe vevő 2. §
(3)bekezdése szerinti össztömeget meghaladó tehergépjárművek tulajdonosaira, üzemeltetőire, használóira, (a továbbiakban együtt: Használó) azonban nem terjed ki a fegyveres erők és testületek, a katasztrófavédelem, a mentők, a kommunális és közmű szolgáltatók járműveire, közfeladataik teljesítése során. 2. §
(1)Pilisborosjenő Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) hatáskörében eljárva, illetékességi területén a vagyonbiztonság fenntartása érdekében megállapítja és folyamatosan felülvizsgálja a közlekedés rendjét.
(2)Az Önkormányzat közlekedés rendje szerint meghatározott súlykorlátozástól eltérő, azt meghaladó tehergépjárművek megengedett legnagyobb össztömegének utakra gyakorolt terhelését építkezés, felújítás, valamint túlméretes áruszállítás jogszerű igénybevétele miatt, a köztulajdon megóvása érdekében jogszerű károkozásnak tekinti.
(3)A Község területén a 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépjárművek a közúthálózat fokozott elhasználódását, állagromlását és károsodását eredményező egyben jogszerű használata miatt, a közúthálózat használóját kártalanítási kötelezettség terheli a Ptk. 6:564. §-a alapján.
(4)A közúthálózatot igénybe venni szándékozó Használóval az Önkormányzat - amennyiben a megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tengelyterheléssel fokozott elhasználódást és állagromlást valósít meg a
(2)bekezdés szerinti Használó, de nem okoz balesetveszélyes és végleges rongálódást a közlekedési infrastruktúrában - Kártalanítási Megállapodást köt a Ptk. 6:71. §-a (szerződéskötési kötelezettség) alapján. A Kártalanítási Megállapodás megkötése és a megállapodásban rögzített kártalanítási összeg megfizetése a Használó részéről a közúthálózat igénybevételének előfeltétele. A megállapodás szerinti befizetést igazoló bizonylat a Kártalanítási Megállapodás mellékletét képezi.
(5)A Kártalanítási Megállapodás megkötése elsődlegesen biztosítja a helyi közút tulajdonosát és kezelőjét a fokozott igénybevétel általi elhasználódás és állagromlás mértéke szerint keletkező kár helyreállításának minimalizálásáról.
(6)A Kártalanítási Megállapodásban rögzítésre kerül a Használó gépjárművének a súlykorlátozástól eltérő, azt meghaladó gépjárművek megengedett legnagyobb össztömegének utakra gyakorolt terhelése, a közút közlekedés rendjétől eltérő használatának időpontja, valamint a fizetendő kártalanítási összeg, amelynek mértékét jelen rendelet mellékletét képező 1. számú táblázata tartalmazza. 3. §
(1)Jelen rendelet 2. §
(4)bekezdése szerinti megállapodás megkötésének kötelezettsége alól mentesülnek azok a vállalkozások, vállalkozók és civil szervezetek, amelyeknek cégnyilvántartásba, vagy egyéb nyilvántartásba bejegyzett székhelye, telephelye, fióktelepe a Községben található. Továbbá, mindazok a 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó gépjármű tulajdonosok, akiknek a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 14/A. §
(6)bekezdése alapján Pilisborosjenő Község Önkormányzatának Jegyzője a tárolásra való alkalmasságról hatósági bizonyítványt állított ki.
(2)Továbbá mindazok a Használók Kúria I.Köf.5.019/2022/6 4 mentesülnek a Kártalanítási Megállapodás megkötésének kötelezettsége alól, akik szakértői bizonyítvány szerint igazolják, hogy az igénybevétel szerinti szakaszon, a közlekedés rendjétől eltérő megengedett legnagyobb össztömeg szerinti tengelyterhelés, az adott gépjármű esetében minimális és rendeltetés szerinti károkozást eredményez. 4. §
(1)A Kártalanítási Megállapodások alapján befolyt összegeket a közúthálózat állagmegóvására, javítására és felújítására kell felhasználni.
(2)A Kártalanítási Megállapodásokról és az azok alapján befolyt összegekről a Község Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala elkülönített nyilvántartást vezet.
(3)A rendelet végrehajtásáról a Jegyző gondoskodik. 5. §
(1)A Kártalanítási Megállapodás megkötése iránti kérelmet a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
(2)A Kártalanítási Megállapodás tervezetét a rendelet
- számú melléklete tartalmazza.
- §
(1)A jelen rendelet
- július
- napján lép hatályba.
(2)Jelen rendelet hatályba lépésével a korábban kiadott közúthálózat használatára vonatkozó engedélyek azok lejártáig érvényesek, de legkésőbb
- július
- napjáig.” Az Ör.
- számú melléklete a fizetendő kártalanítási összeg mértékét, a
- számú melléklet a Kártalanítási Megállapodás megkötése iránti kérelmet, a
- számú melléklet a Kártalanítási Megállapodás tervezetét tartalmazza. [10] Az Alaptörvény
- cikk
(3)bekezdése értelmében az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes. [11] A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy azonos tényállás és jogi szabályozás mellett több határozatot hozott (pl. Köf.5.051/2021/4., Köf.5.053/2021/6., Köf.5.057/2021/6., Köf.5058/2021/5. számú), melyektől a jelen eljárásban nem kíván eltérni, az ezen döntésekben foglaltakat a továbbiakban is irányadónak tekinti a következők szerint. [12] Az Stv. 29. §
(1)bekezdés első mondata értelmében, fizetési kötelezettséget előírni, a fizetésre kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, a kedvezmények, mentességek körét és mértékét megállapítani kizárólag törvényben, vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben lehet, kivéve, ha az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik. [13] Díjfizetési kötelezettség megállapítása tekintetében a Kkt. két területen ad felhatalmazást: díjfizetés (használati díj formájában) országos közutak közlekedési célú használata esetében (Kkt. 33/A. §-33/C. §), illetve a közutak nem közlekedési célú használatakor (Kkt. 37. §) írható elő. Az előbbi esetben a felhatalmazás címzettje a Kormány, illetve a közlekedésért felelős miniszter [Kkt. 33/B. §, Kkt. 48. §
(3)bekezdés
- a)és
- g)pont], valamint koncessziós társaság a közút koncesszió keretében történő üzemeltetése esetén [Kkt. 9/C. §
(1)bekezdés]. A közutak nem közlekedési célú használata, illetve útcsatlakozás létesítése esetében a felhatalmazás címzettje a közlekedésért felelős miniszter [Kkt. 39. §
(3)bekezdés]. Úthasználati díj fizetési kötelezettség megállapítására a helyi közutak tekintetében a Kkt. nem ad felhatalmazást az önkormányzatoknak. [14] A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Köf.5.001/2022/
- számú határozatával a jelen normakontroll eljárásban is érintett önkormányzat képviselő-testületének a helyi közutakra történő behajtás korlátozásáról szóló 13/
- (IV. 28.) önkormányzati rendelete vonatkozó rendelkezéseit semmisítette meg a fenti határozatokban foglaltakkal azonos indokból. Ezen rendelet a 7,5 tonna (bizonyos közutak tekintetében 3,5 tonna) megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépjárművek helyi közútra történő behajtását engedélyhez, a Kúria I.Köf.5.019/2022/6 5 behajtási engedély kiadását pedig díjfizetési kötelezettséghez kötötte. A Kúria Önkormányzati Tanácsa e határozatában is megállapította, hogy használati díj fizetésére vonatkozó kötelezettség, illetve a használaton alapuló díj megállapítására a Kkt. nem ad felhatalmazást az önkormányzatoknak. {indokolás [22] bekezdés} [15] A jelen indítvánnyal érintett Ör. a Ptk. kártalanításra vonatkozó 6:
- §-ára hivatkozással – a fenti megsemmisített rendelettel azonosan – a közút igénybevételét, használatát köti fizetési kötelezettséghez, hiszen a
- §
(4)bekezdésének rendelkezése szerint a Kártalanítási Megállapodás megkötése és a kártalanítási összeg megfizetése a közúthálózat igénybevételének az előfeltétele. [16] Helytállóan hivatkozott arra az indítványozó, hogy ugyanazon a jogalapon (az út használatáért) előírt fizetési kötelezettség puszta átnevezése nem változtat azon a tényen, hogy az önkormányzatnak nincs törvényi felhatalmazása a közút használatán alapuló fizetési kötelezettség megállapítására. A Ptk. 6:
- §-a sem tartalmaz erre vonatkozó felhatalmazó rendelkezést, hiszen e szabályozás értelmében, kifejezett jogszabályi rendelkezés esetén a jogszerű károkozásnak van kártalanítási jogkövetkezménye. Egy esetlegesen bekövetkező, a fizetési kötelezettség keletkezésekor sem eredményében (a teljes kártérítés elve alapján: a vagyonban beállott értékcsökkenés; elmaradt vagyoni előny; a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségek), sem összegszerűségében nem ismert kárigény nem alapozhat meg az út használatáért előírt fizetési kötelezettségre vonatkozó normatív szabályozást. Megjegyzi a Kúria, hogy az Ör. a fent hivatkozott rendelkezéssel úgy írja elő a közút igénybevételének feltételéül a Kártalanítási Megállapodás megkötését és a kártalanítási összeg megfizetését, hogy megelőzőleg [
- §
(4)bekezdés első mondata] a Kártalanítási Megállapodás megkötésének feltételeként a fokozott elhasználódás és állagromlás megvalósítását rögzíti. Másképpen megfogalmazva a Használó által okozott elhasználódásnak (állagromlásnak) a közút használatának megkezdése előtt kell megvalósulnia. [17] A Kúria Önkormányzati Tanácsa a fentieken túl megállapította, hogy az Ör.-t a Nemzeti Jogszabálytárról szóló 338/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 4. §
(2)bekezdéséből fakadó kötelezettség ellenére a mai napig nem tették közzé a Nemzeti Jogszabálytárban. Az iratok között elfekvő, valamint az önkormányzat honlapján is fellelhető Ör.-t a polgármester és a jegyző írta alá, aláírásuk felett a „Pilisborosjenő, 2022. május 17.” dátum szerepel. [18] A Kp. 139. §-a alapján folytán alkalmazandó Kp. 85. §
(1)bekezdése alapján a Kúria Önkormányzati Tanácsa az önkormányzati rendeletet az indítvány keretei között vizsgálja. Ugyanakkor a normakontroll eljárásban – annak sajátosságaira figyelemmel – irányadóak a Kp. 85. §
(3)bekezdés a) pontjában foglaltak is, azaz a bíróság hivatalból veszi figyelembe a vitatott közigazgatási cselekmény semmisségi vagy törvényben meghatározott más érvénytelenségi okát, illetve az olyan lényeges alaki hiányosságot, amely miatt a közigazgatási cselekményt nem létezőnek kell tekinteni. [19] A Mötv. 51. §
(1)bekezdése szerint, a helyi önkormányzat képviselő-testülete által megalkotott rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. [20] A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy az Ör.-t az önkormányzat képviselő-testülete a
- május 18-án tartott ülésén alkotta meg (l. https://pilisborosjeno.hu/hirek/a-2022-majus-18-i-kepviselo-testuleti-ules-osszefoglaloja/), ugyanakkor a Mötv.
- §
(1)bekezdése szerinti aláírások
- május 17-i keltezésűek, amikor az Ör. elfogadása (megalkotása) még meg sem történt. A Mötv.
- §
(1)bekezdésében foglaltak megsértése az Ör. olyan lényegi alaki hiányosságát jelenti, amely miatt azt az aláírásakor – a Kp. 85. §
(1)bekezdés a) pontjában foglaltak megfelelő alkalmazásával – nem létezőnek kell tekinteni. Kúria I.Köf.5.019/2022/6 6 [21] A fentiekre tekintettel a Kúria Önkormányzati Tanácsa a Kp. 146. §
(1)bekezdés a) pontja alapján – figyelemmel a Kp. 85. §
(1)bekezdés a) pontjára is – a rendelkező rész szerint határozott. [22] A Kp. 146. §
(3)bekezdése értelmében, a megsemmisített önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése a bíróság határozatának a hivatalos lapban való közzétételét követő napon hatályát veszti, és e naptól nem alkalmazható. Ugyanezen szakasz
(4)bekezdése akként rendelkezik, hogy a bíróság az önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése hatályvesztésének időpontját a
(3)bekezdéstől eltérően állapíthatja meg, ha azt a jogbiztonság vagy az önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó jogalanyok alapvető jogainak védelme indokolja. [23] A Kúria Önkormányzati Tanácsa a fenti lényegi alakisági követelményt mellőző önkormányzati rendeletalkotási eljárás miatt, a jogbiztonság érdekében az Ör.-t annak kihirdetése, 2022. május 18. napjára visszamenőleges hatállyal semmisítette meg a Kp. 146. §
(4)bekezdése alapján. Az döntés elvi tartalma [24]
- Az út igénybevételéért előírt használati díj puszta átnevezése kártalanítás megfizetésére vonatkozó kötelezettséggé, nem változtat azon a tényen, hogy az önkormányzatnak nincs törvényi felhatalmazása a közút használatán alapuló fizetési kötelezettség megállapítására.
- Az elfogadását megelőzően aláírt önkormányzati rendeletet nem létezőnek kell tekinteni, ezért azt a kihirdetése napjára visszaható hatállyal kell megsemmisíteni. Záró rész [25] A fővárosi és vármegyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 568/
- (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakra figyelemmel az alperes elnevezése Pest Megyei Kormányhivatalról Pest Vármegyei Kormányhivatalra változott. [26] A Kúria Önkormányzati Tanácsa az indítványt a Kp.
- §
(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el, a jogkövetkezményeket a Kp. 146. §
(1)bekezdés a) pontja, valamint 146. §
(4)bekezdése alapján állapította meg. [27] A Magyar Közlönyben történő közzététel a Kp. 146. §
(2)bekezdésén, a helyben történő közzététel a Kp. 142. §
(3)bekezdésén alapul. [28] Jelen eljárásban a Kp. 141. §
(4)bekezdése alapján a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségeiket maguk viselik. [29] A határozat elleni jogorvoslatot a Kp. 116. § d) pontja és a 146. §
(5)bekezdése zárja ki. Budapest,
- január
- Kúria I.Köf.5.019/2022/6 7 Dr. Varga Zs. András sk. a tanács elnöke Dr. Balogh Zsolt sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Varga Eszter sk. előadó bíró Dr. Horváth Tamás sk. bíró Dr. Patyi András sk. bíró