A határozat elvi tartalma: A közbenső mérleg jóváhagyására irányuló eljárásban a másik hitelező követelésének nyilvántartásba vételével kapcsolatos felszámoló intézkedés nem sérelmezhető. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Gfv.VI.30.075/2022/
- A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke Dr. Csőke Andrea előadó bíró Dr. Simonné dr. Gombos Katalin bíró Az adós: ... Az adós felszámolója: ... A felszámoló jogi képviselője: Kallainé dr. Csilléry Alexandra ügyvéd A hitelező: ... A hitelező jogi képviselője: Dr. Endre János ügyvéd Az eljárás tárgya: felszámolási eljárás A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a hitelező Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 78.Fpk.2612/2020/
- A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Kúria VI.Gfv.30.075/2022/10 2 Fővárosi Ítélőtábla 11.Fpkf.43.400/2021/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős végzést hatályában fenntartja. Kötelezi L...... A...... hitelezőt, hogy 15 napon belül fizessen meg a felszámolónak, az N...... S.......... G......... (...), valamint a D.... Z.... (...) hitelezők részére személyenként 38.100 (harmincnyolcezer-száz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az adós felszámolását a bíróság
- november 20-án indította meg a Cégközlönyben közzétett végzésével, felszámolóként az I..... C..... Kft. került kirendelésre. [2] A felszámolási eljárás során a felszámoló által benyújtott,
- január 31-ei fordulónappal elkészített I. számú közbenső mérleget és annak kiegészítéseit, valamint a
- december 5-ei fordulónappal elkészített
- számú közbenső mérleget és annak kiegészítéseit az elsőfokú bíróság
- sorszámú végzésével jóváhagyta, a végzést a másodfokú eljárásban a Fővárosi Ítélőtábla a 11.Fpkf.43.718/2019/
- számú végzésével helybenhagyta. [3] A bíróság a felszámoló
- április
- napi fordulónappal elkészített közbenső mérlegét és annak kiegészítéseit a
- június
- napján kelt 78.Fpk.143/2015/
- számú végzésével elutasította, az elutasító végzést a Fővárosi Ítélőtábla a 11.Fpkf.44.004/2020/
- számú végzésével helybenhagyta. A 78.Fpk.143/
- szám alatt folyó felszámolási eljárás felfüggesztését hatályon kívül helyező végzésre tekintettel a jelen eljárás 78.Fpk.2612/
- szám alatt folytatódik első fokon. [4] A felszámoló
- december
- napján terjesztette elő
- november 20-ai fordulónappal elkészített III. számú közbenső mérlegét és annak mellékleteit, hiánypótlás keretében igazolta, hogy a hitelezőknek, valamint az önkormányzati és állami adóhatóságnak Kúria VI.Gfv.30.075/2022/10 3 a megfelelő felhívás mellett a közbenső mérleget megküldte, akik az átvették,
- január 21-éig észrevételt nem tettek. [5] Tekintettel arra, hogy az I. és II. jogerősen jóváhagyott közbenső mérlegeket követően előterjesztett közbenső mérlegek nem kerültek bíróság által jóváhagyásra, a 2018., 2019.,
- évre a felszámoló egységes szerkezetben terjesztette elő III. sorszám alatt a közbenső mérleget. [6] A felszámoló a D.... Z.. hitelezői igényét érintő kifogásokat táblázatos formában részletezte, ahol feltüntette az eljárások eredményét is. Kiemelte, hogy a D....Z... hitelezői igényével kapcsolatosan valamennyi kifogás jogerősen elutasításra került és a Fővárosi Ítélőtábla jogerős határozatait a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság hatályában fenntartotta. Az első- és a másodfokú bíróság határozata [7] Az elsőfokú bíróság a felszámoló által a
- november 20-ai fordulónappal elkészített „III.” számú közbenső mérleget és annak kiegészítéseit a
- sorszámú végzésével jóváhagyta. [8] A hitelező fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. [9] A határozat indokolása szerint a felszámoló által
- április 2-ai fordulónappal elkészített közbenső jelentést és mérleget az elsőfokú bíróság úgy értékelte, hogy az nem teljesíti a szükséges jogszabályi feltételeket, amivel a fellebbezés folytán eljáró másodfokú bíróság is egyetértett, így a
- április 2-ai fordulónappal elkészített közbenső jelentés és közbenső mérleg elutasításra került. Ezt követően a felszámoló a bíróságok határozataiban foglalt iránymutatást is figyelembe véve a jogszabályi feltételeknek való megfelelés érdekében a III. számú közbenső mérleget ismételten elkészítette és benyújtotta jóváhagyás végett az elsőfokú bírósághoz. A
- november 20-ai fordulónappal elkészített közbenső jelentést, mérleget és annak mellékleteit a felszámoló a 2018.,
- és 2020-as évekre egységes szerkezetben terjesztette elő oly módon, hogy az egyes évek esetében is külön-külön követhető az adós pénzügyi gazdasági körülményeinek a változása. [10] A hitelezők részére a közbenső mérleg megküldésre került, a hitelezők észrevételezési jogukkal nem éltek. A fellebbező hitelező ugyan fellebbezése
- pontjában megjegyezte, hogy észrevételére a felszámoló nem válaszolt, azonban nem jelölte meg és nem is igazolta, hogy amennyiben a III. számú közbenső mérlegre tett észrevételt, azt határidőben küldte-e meg a felszámoló részére, azt a felszámoló igazolható módon átvette-e. Az észrevételt sem csatolta, amiből megállapítható lett volna, hogy határidőben terjesztette-e elő és – tartalmilag – észrevételnek felel-e meg, amire esetleg a felszámoló részéről indokolt lett volna a válaszadás. Észrevételére az elsőfokú eljárás során sem hivatkozott. Mindezek alapján az ítélőtábla csak azt tudta megállapítani, hogy a III. számú közbenső mérlegre vonatkozóan az elsőfokú bíróságnak nem lehetett tudomása észrevételről, amely tényt az elsőfokú bíróság határozata helyesen rögzítette. Kúria VI.Gfv.30.075/2022/10 4 [11] A fellebbező állítása szerint a felszámolási eljárásban a
- december 4-ei fordulónaptól kezdődően nincs hatályos közbenső mérleg, így az adós tevékenységéről a hitelezőknek sincs tudomásuk. Álláspontja szerint nem áll rendelkezésre érvényes jelentés a
- december
- és
- december 20-a közötti időszakra vonatkozóan. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe, hogy a korábbi III. és IV. számú közbenső jelentések elutasításra kerültek. [12] Az ítélőtábla arra mutatott rá, hogy jelen ügyben a felszámolót nem kellett felhívni a közbenső mérlegek előterjesztésére, a benyújtással kapcsolatban nem mulasztott. A közbenső mérlegek tartalmi elkészítése során keletkezett pontatlanságok kiegészítése, helyesbítése részéről folyamatos volt. A jelen eljárás tárgyát képező összevont mérleg elkészítésével a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló
- évi XLIX. törvény (Cstv.)
- §
(2)bekezdése szerint elmulasztott cselekmény pótlása megtörtént. [13] Jelen esetben tehát az összevont 3 éves időszakra vonatkozó közbenső mérleg alapján kellett vizsgálni, hogy az a közbenső mérlegre irányadó jogszabályi feltételeknek megfelel-e. Az ítélőtábla megállapította, hogy az összevont mérleg évi bontásban és összesítésben is tartalmazza az adós pénzügyi adatait és azok szöveges magyarázatát is. Tehát az összevont közbenső mérlegből, amely
- november 20-ai fordulónappal készült el, évi bontásban is követni lehet a változásokat és összességében az előző jóváhagyott közbenső mérleghez képest a fordulónapra vonatkozó változásokról is megfelelő képet nyújt. Az ítélőtábla álláspontja szerint az évenkénti bontás többletinformációkat biztosít ahhoz, hogy a pénzügyigazdasági adatok levezethetőek és nyomon követhetőek legyenek. A D.... Z.. hitelező helytálló észrevétele szerint a felszámoló beszámolt arról, hogy az adós a felszámolás ideje alatt gazdasági tevékenységet nem folytatott, jelenleg sem folytat, a második közbenső mérleg időszaka óta bevételt nem realizált és a költségkimutatást is elkészítette erre az időtartamra. Ezen túlmenően a felszámoló az adós felszámolási eljárását alapvetően meghatározó, mind az eljárás érdemi tartalmára, mind az eljárás időbeli elhúzódására kiható bírósági eljárásokról, azok állásáról teljes és átfogó tájékoztatást adott. [14] A fellebbező általánosságban hivatkozott arra, hogy a mérleg nem jogszerű, ugyanakkor nem jelölt meg semmilyen konkrét hibát, hiányt, amely miatt a felszámolási mérleg nem felel meg a törvényi követelményeknek. Nem nevezett meg, illetve nem is bizonyított olyan okot a mérlegidőszakra vonatkozóan, ami a pénzügyi-gazdasági események felszámoló általi bemutatásának tényszerűségét, valóságtartalmát, hitelességét, teljeskörűségét alappal kétségbe vonta volna. A fellebbező ezen előadása okán a jóváhagyó végzés megalapozottsága nem volt kétségbe vonható. [15] A fellebbező azt is kifogásolta, hogy a közbenső jelentés valótlanul rögzíti a D...Z.. hitelezői igényét. E körben hangsúlyozta az ítélőtábla, hogy a mérleg ellenőrzése szakaszában csak az vizsgálható, hogy a közbenső mérleg a jogszabályoknak megfelel-e. Tehát a jelentés és a mérleg szabályszerűségének vizsgálata körében az egyik hitelező által a másik hitelező követelése nyilvántartásba vételével kapcsolatos sérelmet érvényesíteni nem lehet. Amennyiben a hitelező egy másik hitelező igényének nyilvántartásba vételével kapcsolatosan sérelmez felszámolói intézkedést vagy mulasztást, azt kifogás útján teheti meg, amire a Cstv.
- §-a ad lehetőséget. A BDT2016.
- számú döntésben az e kérdésben kialakult bírói gyakorlat került rögzítésre, mely szerint a közbenső mérleg jóváhagyása során a bíróságnak Kúria VI.Gfv.30.075/2022/10 5 sem hivatalból, de kérelemre sem kell vizsgálni azt, hogy az egyes hitelezői igények besorolása megfelel-e a jogszabályoknak. E tárgykörben az egyik hitelező a másik hitelezői igénye nyilvántartásba vételével kapcsolatos felszámolói intézkedés vagy mulasztás körében a Cstv.
- §
(1)bekezdése szerinti kifogást terjeszthet elő. A Kúria több eseti döntésében kimondta, hogy a közbenső jelentés és mérleg törvényességi felügyeleti vizsgálati körébe nem tartozik az egyes hitelezői igények besorolásának a vizsgálata. Többször hangsúlyozta a Kúria, hogy a bírósági felügyeleti jogkör nem terjed ki a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos felszámolói tevékenységre. [16] A másodfokú bíróság maga is kiemelte, hogy a közbenső mérleget jóváhagyó végzés elleni jelen fellebbezés kapcsán nem volt érdemben felülbírálható az egyik hitelező által sérelmezett másik hitelező követelése nyilvántartásba vételével összefüggő felszámolói intézkedés. Adatok vannak arra, hogy a felszámoló a D.... Z... hitelezői igényét vitatottként vette nyilvántartásba és azt a Cstv. 46. §
(6)bekezdése alapján elbírálás végett megküldte a bíróságnak. A fentiek alapján a fellebbező által megjelölt második ok sem adott alapot jogszabálysértés megállapítására és a jóváhagyó végzés megváltoztatására. [17] Harmadikként a fellebbező azt állította, hogy a közbenső jelentést nem H..... P..... felszámoló írta alá, mivel tudomása szerint H..... P..... a jelentés keltekor már nem volt aláírásra jogosult a felszámoló szervezetnél. E közben a másodfokú bíróság megállapította a közhiteles cégnyilvántartás adatai alapján, hogy ez az állítás alaptalan, figyelemmel arra, hogy H..... P..... a felszámoló szervezetnél
- november 20-tól
- február
- napjáig működött felszámolóbiztosként, majd
- február 22-től K..... d.. C..... A..... látja el a felszámolóbiztosi tevékenységet. A közbenső mérleg
- december
- napján kelt, így H... P.... jogosult volt az adós III. számú közbenső jelentésének az aláírására. Felülvizsgálati kérelem és ellenkérelmek [18] A hitelező felülvizsgálati kérelmében – tartalma szerint – a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatásával a III. számú közbenső mérleg elutasítását kérte. Másodlagos kérelme a jogerős végzés – elsőfokú végzésre is kiterjedő – hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítására irányult azzal, hogy a D.... Z.... hitelezői igénye vonatkozásában folytassanak le eljárást. Költségeinek megtérítésére is igényt tartott. [19] Felülvizsgálati kérelmének indokolásaként az alábbiakat adta elő: 1) A megsértett jogszabályhely megjelölése nélkül kifejtette, hogy a Fővárosi Törvényszék elmulasztotta rögzíteni, hogy a III. számú közbenső jelentés
- május 31-én elutasításra került, a hitelezők számára nem áll rendelkezésre érvényes jelentés a
- dec.
- és
- november 20-a közötti időszakra vonatkozóan. 2) Jogszabálysértőnek állította a jelentést azért is, mert valótlanul rögzíti a D... Z.... hitelezői igényét, e körben előadta, hogy 82.199.381 Ft hitelezői igényt a Cstv.
- §
(1)bekezdésébe ütköző módon számított be a D.... Z..., a hitelezői igény egyéb elemeivel kapcsolatban a Kúria VI.Gfv.30.075/2022/10 6 megsértett jogszabályhely megjelölése nélkül részletesen kifejtette álláspontját, ismertette a felszámoló mulasztásait. 3) Ugyancsak a megsértett jogszabályhely megjelölése nélkül kifogásolta, hogy a közbenső mérleghez készített észrevételei nem kerültek az elsőfokú bíróság részére megküldésre. A felülvizsgálati kérelemhez csatolt egy 2022. január 19-i dátumozású észrevételt, amelyen szerepel egy érkeztető bélyegző 2021. február 4. dátummal, a hitelező állítása szerint ez a felszámoló érkeztető bélyegzője, amellyel ellátott észrevételét visszaküldte neki. 4) Ismertette a Cstv. 34. §
(3)bekezdését, 36. §
(1)bekezdését, 46. §
(1)bekezdését, valamint az
- § valamennyi bekezdését. Hivatkozott a Kúria Gfv.VII.30.337/2013/4., Gfv.X.30.232/2012/
- számú és BH
- szám alatt közzétett határozataira, majd kifejtette, hogy a D..... hitelezői igényét alátámasztó okiratok nincsenek. [20] A felszámoló, az N... S...... G.... hitelező és a D.... Z..... hitelező felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős végzés hatályában való fenntartását kérték. A Kúria döntése és jogi indokai [21] A Kúria a jogerős másodfokú végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Cstv.
- §
(3)bekezdése szerint alkalmazott, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (rPp.) 275. §
(2)bekezdése alapján. [22] Elsőként rámutat, hogy az rPp. 272. §
(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemnek – egyebek mellett – tartalmaznia kell a jogszabálysértés pontos megnevezésével, a jogszabályhely megjelölésével azt az eljárási, illetve anyagi jogi szabálysértést, amely kihatott az ügy érdemi eldöntésére, valamint annak indokait, hogy a fél az új határozat hozatalát vagy a határozat hatályon kívül helyezését milyen okból kívánja. [23] A Kúria következetes gyakorlata szerint a rendkívüli jogorvoslati kérelem központi eleme a megsértett jogszabályhely megjelölése és a jogszabálysértés körülírása. Az előbbivel szemben az a követelmény érvényesül, hogy a fél a felülvizsgálati kérelmében pontosan jelölje meg azt a jogforrást és azon belül azt a konkrét jogszabályhelyet, amelynek a megsértésére hivatkozik. A jogszabálysértés tartalmi körülírása keretében pedig a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő félnek szabad szöveges formában is meg kell fogalmaznia a jogerős ítélet általa sérelmezett és rendkívüli perorvoslatot megalapozó fogyatékosságát, amellyel kapcsolatban részletesen ki kell fejtenie jogi álláspontját. A felülvizsgálati kérelem előbbiekben vizsgált tartalmi elemeinek jelentősége abban jelölhető meg, hogy ezek jelenítik meg a félnek a rendkívüli perorvoslati eljárás keretében orvosolni kért jogsérelmeit. A tartalmi elemek hiánya vagy fogyatékossága esetén a Kúria nem kerül abba a helyzetbe, hogy egzakt módon megismerhesse azt az okot vagy okokat, amelyek miatt a fél a jogerős határozatot jogszabálysértőnek tartja. Emellett a felülvizsgálati kérelem e tartalmi elemei meghatározzák a Kúria felülbírálati lehetőségének a tartalmi és perjogi kereteit is. Kúria VI.Gfv.30.075/2022/10 7 [24] Ha a felülvizsgálati kérelem előterjesztője többféle jogszabálysértésre is hivatkozik, valamennyi hivatkozásának külön-külön maradéktalanul rendelkeznie kell az rPp. 272. §
(2)bekezdésében meghatározott kellékekkel, a hiányos hivatkozást a Kúria érdemben nem vizsgálja [1/
- (II. 15.) PK. vélemény 3.,
- pont]. [25] A kifogást előterjesztő hitelező felülvizsgálati kérelmében többféle jogszabálysértésre is hivatkozott, az első- és a másodfokú végzés indokolásának hiányosságát és az eljárt bíróságok azon megállapítását sérelmező hivatkozásához azonban, hogy a közbenső mérlegre nem tett észrevételt, az adekvát megsértett eljárásjogi jogszabályhelyet nem jelölte meg. Nem szerepel a megsértett jogszabályhely megjelölése a felülvizsgálati kérelemnek a D.... Z.... hitelezői igényével kapcsolatos hivatkozásai döntő többségénél sem. A felülvizsgálati kérelem e hivatkozásai ezért az előzőekben részletezettekre tekintettel – a felülvizsgálati kérelem tartalmi hiányosságai miatt – érdemben nem vizsgálhatók. [26] A Kúria a hitelező által a felülvizsgálati eljárásban becsatolt észrevétel kapcsán hangsúlyozza azt is, hogy az rPp.
- §
(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak nincs helye, ezért a csatolt észrevétel nem volt figyelembe vehető {vö.: jogerős végzés [32] bekezdésben kifejtettek}. [27] Megjegyzi azt is, hogy a másodfokú bíróság végzése indokolásának [31] bekezdésében kitért arra, hogy a III. számú közbenső mérleg először elutasításra került, majd az ítélőtábla meg is indokolta, hogy miért tartotta megfelelőnek a felszámoló három évet átölelő közbenső mérlegét és jelentését. A Kúria álláspontja szerint a jogerős végzés e körben sem sérti semmilyen módon a Cstv.
- §-át. [28] A közbenső mérleg bíróság általi vizsgálatának kereteit illetően a Kúria egyetért a jogerős végzés indokolásában kifejtettekkel. Az ítélőtábla helytállóan mutatott rá, hogy a közbenső mérleg szabályszerűségének vizsgálata körében a másik hitelező követelésének nyilvántartásba vételével kapcsolatos felszámolói intézkedést vagy mulasztást nem lehet sérelmezni, az ilyen jogsérelmek orvoslására a Cstv.
- §-a szerinti kifogás szolgál, még abban az esetben is, ha a hitelező a sérelmezett felszámolói intézkedésről csak a közbenső mérlegből szerzett tudomást. Ugyanez a helyzet a beszámításra vonatkozó intézkedésekkel is. A Cstv.
- §
(1)bekezdésének a D... Z.... hitelezői igénye nyilvántartásba vételével kapcsolatban hivatkozott megsértése tehát nem a közbenső mérleg jóváhagyásával kapcsolatos eljárásban, hanem kifogás előterjesztése esetén az annak elbírálására irányuló eljárásban vizsgálható. Az ítélőtábla egyébként rögzítette határozata indokolásában, hogy adatok vannak arra is, hogy a felszámoló a D... Z... hitelezői igényét vitatottként megküldte a bíróság részére elbírálásra [Cstv. 46. §
(6)bekezdés]. [29] A Kúria Gfv.VII.30.337/2013/
- számú és BH
- szám alatt közzétett határozatai nem a közbenső mérleg jóváhagyásával kapcsolatos jogkérdésben foglaltak állást, a Gfv.X.30.232/2012/
- határozatával pedig a jogerős végzés a felülvizsgálati kérelemben érdemben vizsgálható körben összhangban áll. [30] A kifejtettek értelmében a Kúria az rPp.
- §
(3)bekezdése alapján a jogerős végzést hatályában fenntartotta. Kúria VI.Gfv.30.075/2022/10 8 Záró rész [31] A hitelező felülvizsgálati kérelme alaptalan volt, ezért a rPp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó rPp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles megfizetni a felszámoló, az N.. S....... G... hitelező és a D... Z.... hitelező felülvizsgálati eljárással kapcsolatban felmerült költségét, amely a jogi képviselettel felmerült ügyvédi munkadíjból áll. Az ügyvédi munkadíj összegét a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM. rendelet 3. §
(3)-
(5)bekezdése és a 4/A.§
(1)bekezdése alapján állapította meg. [32] A Kúria a végzését tárgyaláson kívül hozta. Budapest,
- június
- Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Csőke Andrea s.k. előadó bíró, Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s.k. bíró