← Magyarország

Kfv.37274/2022/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma:

  1. A közigazgatási perrendtartásról szóló
  2. évi I. törvény (Kp.)
  3. §

(3)bekezdés a) pontja csak a vitatott közigazgatási cselekmény tekintetében teszi lehetővé azt, hogy a bíróság a felek rendelkezési jogán (a kereseti kérelemhez kötöttség elvén) átlépve hivatalbóli vizsgálatot folytasson, és a támadott közigazgatási cselekmény semmisségét (nem létező voltát) állapítsa meg. 2. A Kp. 38. §
(1)bekezdés a) pontján belüli kereseti kérelmek tekintetében, az azon belüli pontos megjelöléshez a közigazgatási bíróság nincs kötve. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.IV.37.274/2022/
  1. szám A tanács tagjai: Dr. Patyi András a tanács elnöke Dr. Varga Eszter előadó bíró Dr. Balogh Zsolt bíró Dr. Dobó Viola bíró Dr. Kiss Árpád Lajos bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Dr. Borbély Magdolna Ügyvédi Iroda; eljáró ügyvéd: dr. Borbély Magdolna (cím2) Az I. rendű alperes: Pest Megyei Kormányhivatal (cím3) Az I. rendű alperes képviselője: Dr. Fazekas Gábor főosztályvezető A II. rendű alperes: helység1 Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete (cím4) A II. rendű alperes képviselője: Dr. Balázs Ildikó kamarai jogtanácsos Az I. rendű alperesi érdekelt: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (cím5) Az I. rendű alperesi érdekelt képviselője: Dr. Mikó András Ügyvédi Iroda; eljáró ügyvéd: dr. Mikó András (cím6) A II. rendű alperesi érdekelt: érdekelt2 (cím7) A II. rendű alperesi érdekelt képviselője: Káposztás Ügyvédi Iroda; eljáró ügyvéd: dr. Káposztás Ágnes (cím8) A per tárgya: földforgalmi üggyel kapcsolatos közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a II. rendű alperesi érdekelt A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Budapest Környéki Törvényszék 102.K.700.220/2020/
  2. számú végzésével kijavított 102.K.700.220/2020/
  3. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Budapest Környéki Törvényszék 102.K.700.220/2020/
  4. számú végzésével kijavított 102.K.700.220/2020/
  5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a II. rendű alperesi érdekeltet, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 40.000 (negyvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a II. rendű alperesi érdekeltet, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Kúria IV.Kfv.37.274/2022/6-I 2 Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A perben nem álló személy1, mint eladó, valamint a felperes, mint vevő
  6. november
  7. napján adásvételi szerződést kötöttek a helység1 helyrajzi szám1 hrsz.-ú, erdő művelési ágú ingatlan 1/1 tulajdoni hányadára, valamint a helység1 helyrajzi szám2 hrsz.-ú, erdő művelési ágú ingatlan 247/6453 tulajdoni hányadára vonatkozóan. Az adásvételi szerződés kifüggesztésének időtartama alatt a II. rendű alperesi érdekelt elővásárlási jog gyakorlására irányuló jognyilatkozatot terjesztett elő. [2] Az adásvételi szerződés hatósági jóváhagyására irányuló kérelemre (I. rendű alpereshez érkezett:
  8. január
  9. napján) indult eljárásban az I. rendű alperes az előzetes vizsgálat során megtagadási okot nem észlelet, a II. rendű alperesi érdekelt elfogadó jognyilatkozatát pedig olyannak tekintette, mintha elővásárlási jogát nem gyakorolta volna, ezért kizárólag a felperes tekintetében kereste meg állásfoglalás kiadása céljából az I. rendű alperesi érdekeltet. [3] Az I. rendű alperesi érdekelt a
  10. május
  11. napján kelt PE01-03073-9/
  12. számú állásfoglalásával az adásvételi szerződés hatósági jóváhagyását a felperessel támogatta. A II. rendű alperesi érdekelt a kamarai állásfoglalás ellen kifogást terjesztett elő, sérelmezve, hogy az I. rendű alperes az elővásárlásra jogosultak sorrendjének felállítása során őt figyelmen kívül hagyta. A II. rendű alperes a II. rendű alperesi érdekelt kifogását elkésettség miatt érdemi vizsgálat nélkül elutasította. [4] Az I. rendű alperes a II. rendű alperesi érdekelt által előterjesztett kifogás és észrevételek alapján megállapította, hogy jogszabálysértő módon járt el, amikor az elővásárlásra jogosultak rangsorának felállítása során a II. rendű alperesi érdekeltet figyelmen kívül hagyta, ezért új rangsort készített, amelynek első helyén a felperes, a második helyén pedig a II. rendű alperesi érdekelt szerepelt. Az új rangsor felállításával ismételten megkereste az I. rendű alperesi érdekeltet, amely az adásvételi szerződés hatósági jóváhagyását a
  13. október
  14. napján kelt PE01-06530-9/
  15. számú állásfoglalásában a felperessel és a II. rendű alperesi érdekelttel egyaránt támogatta. [5] Az állásfoglalással szemben a II. rendű alperesi érdekelt ismételten kifogást terjesztett elő, amelynek folytán eljárt II. rendű alperes a 140/
  16. (XII. 17.) számú határozatával a kifogásnak helyt adott és a PE01-06530-9/
  17. számú állásfoglalást akként változtatta meg, hogy az adásvételi szerződés jóváhagyását a II. rendű alperesi érdekelttel támogatta, míg a felperessel nem támogatta. [6] Az I. rendű alperes a
  18. január
  19. napján kelt 570570/
  20. számú határozatával az adásvételi szerződést a II. rendű alperesi érdekelttel hagyta jóvá. A határozat indokolása szerint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
  21. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.)
  22. §-ában foglalt megtagadási okok egyikét sem észlelete a lefolytatott eljárás során. Megállapította, hogy a kamarai állásfoglalást megváltoztató, és az adásvételi szerződés hatósági jóváhagyását kizárólag a II. rendű alperesi érdekelttel támogató határozat alapján az adásvételi szerződést a II. rendű alperesi érdekelttel volt köteles jóváhagyni. A felperes keresete, az alperesek védekezése, valamint az érdekeltek nyilatkozatai [7] A felperes a határozat ellen keresettel élt, melyben annak határozat hatályon kívül helyezését és az I. rendű alperes új eljárásra kötelezését kérte. Kiemelte, hogy az adásvételi szerződés jóváhagyására irányuló kérelem
  23. január
  24. napján érkezett az I. rendű alpereshez. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
  25. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló
  26. évi CCXII. törvény Kúria IV.Kfv.37.274/2022/6-I 3 (a továbbiakban: Fétv.) 103/A-103/D. §-ai
  27. január
  28. napán hatályukat vesztették, így az állásfoglalással szemben kifogás benyújtására nem volt lehetőség. A kérelem benyújtásának időpontjára figyelemmel az eljárás már folyamatban volt, de az alperes még nem kereste meg a helyi földbizottságot az állásfoglalás kiadása céljából, ezért a Földforgalmi tv. az egyes törvényeknek a mező- és erdőgazdasági földek forgalmával összefüggő módosításáról szóló
  29. évi CXXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 23/A. §-át és a 30.§
(5)bekezdését, valamint a 73. §
(1)bekezdését a perbeli ügyben is alkalmazni kellett volna. Egyebekben vitatta a II. rendű alperes kamarai állásfoglalást megváltoztató határozatát, és állította, hogy abból nem tűnk ki, hogy a kamarai állásfoglalás miért sérti a Földforgalmi tv. 23-25.§-aiban foglaltakat. Az I. rendű alperes határozata pedig ellentmondásos, indokolásában hiányos. A II. rendű alperesi érdekeltnek a földszerzés céljaként megjelölt nyilatkozata valótlan, mert a szóban forgó földterületen nem jöhet létre tanyás gazdálkodás és állattartás, miután azok művelési ága erdő. [8] Az I. rendű alperes a védiratában a kereset elutasítását kérte, fenntartva a határozatában foglaltakat. Kiemelten hivatkozott arra, hogy a II. rendű alperes határozatának semmisségét nem állapíthatta meg, a képviselő-testület eljárásának jogszerűségét nem vizsgálhatta felül. [9] A II. rendű alperes, valamint az I. és a II. rendű alperesi érdekelt a felperes keresetének elutasítását kérték, csatlakozva az I. rendű alperes által előadottakhoz. Az I. rendű alperesi érdekelt utalt arra is, hogy a kamara állásfoglalásával szemben kifogás joghatályosan a perbeli ügyben nem volt előterjeszthető. Az elsőfokú ítélet [10] Az elsőfokú bíróság a felülvizsgálati kérelemmel támadott – kijavított – ítéletével az I. rendű alperes 2020. január 28. napján kelt 570570/2020. számú határozatát megsemmisítette és az I. rendű alperest új eljárásra kötelezte. [11] Megállapította, hogy a Földforgalmi tv. rendelkezései 2019. január 11. napjától jelentősen módosultak. A korábban hatályos jogszabályi rendelkezések szerint a kamara állásfoglalásával szemben kifogást lehetett előterjeszteni, amelyet a képviselő-testület bírált el, és csak ezt követően folytatódhatott a mezőgazdasági igazgatási szerv eljárása. A Módtv. szerinti új eljárásrend a kamara állásfoglalásával szembeni kifogás előterjesztését már nem teszi lehetővé, a képviselő-testület e hatásköre megszűnt, a kamarai állásfoglalás pedig csak a mezőgazdasági igazgatási szerv által hozott döntéssel szemben igénybe vehető közigazgatási perben vitatható. [12] A Földforgalmi tv. 73. §
(1)bekezdése kimondja, hogy a Módtv.-nyel megállapított 23/A. §-át és 30. §
(5)bekezdését a Módtv. hatályba lépésekor folyamatban lévő azon eljárásokban – a megismételt eljárásokat is ideértve – kell alkalmazni, amelyek esetében a mezőgazdasági igazgatási szerv még nem kereste meg a helyi földbizottságot az állásfoglalása kiadása céljából. [13] Rögzítette, hogy a Fétv. 30. §
(3)bekezdése szerint az eljárás a Földforgalmi tv.
  1. §ában meghatározott okiratoknak és a közzétételi és hatósági jóváhagyás iránti kérelemnek a mezőgazdasági igazgatási szervhez való beérkezését követő napon kezdődik. Jelen ügyben a jóváhagyás iránti kérelem és mellékletei
  2. január
  3. napján érkeztek be a mezőgazdasági igazgatási szervhez, azaz az eljárás a Módtv. hatályba lépését követően indult. A Földforgalmi tv.
  4. §
(2)bekezdésében foglalt átmeneti szabályok alkalmazására csak akkor lett volna lehetőség, ha az eljárás már a mezőgazdasági igazgatási szerv előtt folyamatban lett volna. Összességében kifogás előterjesztésére már nem volt lehetősége a II. rendű alperesi érdekeltnek, a II. rendű alperes pedig nem rendelkezett hatáskörrel a kifogás elbírálására. [14] A fentiekből következően a II. rendű alperes határozatai az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 123. §
(1)bekezdés f) pontja Kúria IV.Kfv.37.274/2022/6-I 4 alapján semmisek, melynek tényét a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 85. §
(3)bekezdés a) pontja alapján hivatalból is figyelembe kellett venni. Az I. rendű alperes semmis képviselő-testületi határozatra alapított döntése ezért jogszabálysértő, az abban foglaltak figyelembevételére nem kerülhetett volna sor. A helyi földbizottság állásfoglalása önállóan nem, csak az I. rendű alperes határozata elleni jogorvoslati kérelem alapján indult közigazgatási perben lesz felülvizsgálható. A megismételt eljárásra előírta, hogy az I. rendű alperes a Földforgalmi tv.
  1. január
  2. napjától hatályos szabályai szerint köteles eljárni azzal, hogy ki kell küszöbölnie, hogy az elővásárlási jogok tekintetében két rangsor került felállításra, és a helyi földbizottság is két állásfoglalást adott ki. A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem [15] Az ügyben a II. rendű alperesi érdekelt terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a Kp.
  3. §
(1)bekezdése értelmében a kereseten a bíróság nem terjeszkedhet túl. A felperes kereseti kérelme kizárólag az I. rendű alperes határozatának hatályon kívül helyezésére irányult. Ehhez képest az elsőfokú bíróság a határozat megsemmisítésével olyan jogkövetkezményt alkalmazott, amelyet a felperes keresetében nem kért. A felperes kereseti kérelme az előzőeken túl a II. rendű alperesi határozat(ok) semmisségére sem terjedt ki. A Kp. 85. §
(3)bekezdés a) pontja csak akkor teszi lehetővé a kereseti kérelmen való túlterjeszkedést, ha „a vitatott közigazgatási cselekmény” semmisségi vagy törvényben meghatározott más érvénytelenségi okát észleli a bíróság. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság egy keresettel nem támadott döntés állítólagos semmisségét hivatalból nem vehette volna figyelembe, azt nem is vizsgálhatta volna. A felperes a keresetében a Földforgalmi tv. 73. §
(1)bekezdésére hivatkozással állította, hogy kifogást nem lehetett volna előterjeszteni, ugyanakkor ezen jogszabályhely kizárólag a Földforgalmi tv. 23/A. §-ára és a 30. §
(5)bekezdésére utal, amely jelen esetben nem releváns, mert nem ezen jogszabályhelyek rendelkeznek a kifogásról. Az elsőfokú bíróság egyébiránt a Földforgalmi tv. 73. §
(2)bekezdését alkalmazta. [16] Előadta, hogy az Ákr. 123. §
(1)bekezdés
  1. f)pontja szerint az elsőfokú bíróság nem állapíthatta volna meg a II. r. alperes határozata(
  2. i)semmisségét. Ezen jogszabályhely alapján ugyanis ahhoz, hogy a döntést semmisnek lehessen tekinteni, azt meg kell állapítani, amelyre nem került sor. Ezen túlmenően az elsőfokú ítélet által hivatkozott Ákr. 123. §
(1)bekezdés f) pontja szerint a döntésnek a bíróság határozatával ellentétesnek kell lennie. [17] A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében az elsőfokú ítélet hatályában fenntartását kérte. Hangsúlyozta, hogy az I. rendű alperes határozatának alapja a II. rendű alperes kifogást elbíráló határozata, továbbá a felperes maga is hivatkozott arra a keresetében, hogy a kifogás előterjesztésére az alkalmazandó jogszabályok alapján nem kerülhetett volna sor. A II. rendű alperes határozataira alapított döntés semmisségét pedig az elsőfokú bíróság hivatalból volt köteles vizsgálni és a semmisség jogkövetkezményét a Kp. 89. §
(1)bekezdés b) pontja alapján levonni. Mindezeken túl a keresetében a Földforgalmi tv. 73. §
(1)és
(2)bekezdésére is hivatkozott, és az elsőfokú bíróság is vizsgálta és értelmezte e rendelkezéseket. [18] Az I. és II. rendű alperes, valamint az I. rendű alperesi érdekelt sem csatlakozó felülvizsgálati kérelmet, sem felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztettek elő. A Kúria döntése és jogi indokai [19] A felülvizsgálati kérelem érdemben nem megalapozott az alábbiak szerint. [20] A Kp. 120. §
(5)bekezdése alapján, a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt. Kúria IV.Kfv.37.274/2022/6-I 5 [21] A Kúria mindenekelőtt rögzíti, hogy a II. rendű alperesi érdekelt érdemben nem vitatta azt az elsőfokú bírósági megállapítást, mely szerint a perbeli ügyben a kamara állásfoglalásával szemben kifogás – a Földforgalmi tv. 2019. január 11. napjától megváltozott szabályai alapján – már nem volt előterjeszthető. [22] A II. rendű alperesi érdekelt iratellenesen állította, hogy a felperes a keresetében a kifogás előterjesztésével kapcsolatos fenti eljárásrend megváltozására irányuló érvelését kizárólag a Földforgalmi tv. 73. §
(1)bekezdésére alapította. A felperes ugyanis a keresetében egyértelműen megjelölte, hogy a Fétv. – kifogás előterjesztésére vonatkozó – 103/A-103/D. §-ai
  1. január
  2. napjával hatályukat vesztették, ezért a
  3. január
  4. napján előterjesztett adásvételi szerződés hatósági jóváhagyása iránti kérelem kapcsán indult eljárásban – figyelemmel a Földforgalmi tv.
  5. §
(1)-
(2)bekezdéseiben rögzített átmeneti rendelkezésekre is – a helyi földbizottság állásfoglalása kifogás útján már nem volt sérelmezhető. [23] A Kúria hangsúlyozza, hogy a fenti megállapításokat az elsőfokú bírósági eljárásban a kifogást elbíráló II. rendű alperes sem vitatta, hiszen a
  1. számú tárgyalási jegyzőkönyvben maga nyilatkozott arról, hogy úgy tekintette, hogy az eljárás 2018-ban indult, ezért a kifogást a „régi szabályok szerint” bírálta el (l.
  2. sz. tárgyalási jegyzőkönyv
  3. oldal). [24] A fentiek alapján a Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a felperes kereseti állításai alapján megalapozottan vizsgálhatta azt, hogy az I. rendű alperes eljárásrendje megfelelt-e az alkalmazandó jogszabályi rendelkezéseknek, és helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a Módtv. hatálybalépésével a perbeli ügyben kifogás előterjesztésére nem volt jogszabályi lehetőség (Fétv. 103/A-103/D. §, Földforgalmi tv.
  4. §
(5)bekezdés). Ebből következően az I. rendű alperes II. rendű alperes határozatára alapított döntése jogszabálysértő, az nem felel meg a Földforgalmi tv.
  1. január
  2. napjától hatályos, alapjaiban megváltozott, a helyi földbizottság állásfoglalása elleni kifogás jogintézményét megszüntető eljárásrendjének. [25] A Kúria ugyanakkor megállapította, hogy a II. rendű alperes kifogást elbíráló döntéseinek semmisségére vonatkozó következtetést az elsőfokú bíróság nem vonhatott volna le. A képviselő-testület (a II. rendű alperes) döntése(i) önálló jogorvoslattal volt(ak) támadható(k), mely jogorvoslati lehetőséggel a felek – a rendelkezésre álló iratok alapján – nem éltek. A Kp.
  3. §
(3)bekezdés a) pontja csak a vitatott közigazgatási cselekmény tekintetében teszi lehetővé azt, hogy a bíróság a felek rendelkezési jogán (a kereseti kérelemhez kötöttség elvén) átlépve hivatalbóli vizsgálatot folytasson, és a támadott közigazgatási cselekmény semmisségét (nem létező voltát) állapítsa meg. E rendelkezés tehát a jogerő intézményét nem törheti át, a jogerő ugyanis azzal a jogkövetkezménnyel jár, hogy egyrészt a szóban forgó döntés rendes jogorvoslattal többé nem támadható (alaki jogerő), másrészt a döntés nem változtatható meg (anyagi jogerő), harmadrészt a döntés végrehajtható. (l. Kúria Kfv.IV.37.288/2020/
  1. számú ítélete [33] bekezdés) [26] A fentiek ugyanakkor nem jelentik azt, hogy az elsőfokú bíróság a felperes kereseti hivatkozásai alapján ne vizsgálhatta volna, hogy az I. rendű alperes eljárása az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelt-e, a döntését a II. rendű alperes 140/
  2. (XII. 17.) számú határozatára alapíthatta-e. Mindebből következően a II. rendű alperes döntéseinek semmisségére vonatkozó – a Kp.
  3. §
(3)bekezdés a) pontján és a kereseti kérelmen túlterjeszkedő – elsőfokú bírósági megállapítás az ügy érdemére nem hatott ki, mert az I. rendű alperes döntésének megsemmisítését és a megismételt eljárás elrendelését a keresetben a kifogás kapcsán hivatkozottak önmagukban, hivatalbóli vizsgálat nélkül is megalapozták. Megjegyzi a Kúria, hogy a hatáskör hiányában meghozott döntés semmissége nem az elsőfokú bíróság által megjelölt Ákr. 123. §
(1)bekezdés
  1. f)pontján, hanem ugyanezen Kúria IV.Kfv.37.274/2022/6-I 6 jogszabályhely
  2. a)pontján alapulhat, azonban e tévedésnek és a felülvizsgálati kérelem erre vonatkozó érvelésének a kifejtettek alapján nem volt jogi relevanciája. [27] A perbeli esetben tehát az I. rendű alperes döntésének megsemmisítésével és a megismételt eljárás elrendelésével az elsőfokú bíróság a kereseti kérelem keretein az ügy érdemére kihatóan nem lépett túl, helytállóan állapította meg, hogy a perbeli ügyben a helyi földbizottság állásfoglalása ellen kifogás előterjesztésére nem volt lehetőség, ezért a II. rendű alperes határozatára a keresettel támadott döntés nem volt alapítható. [28] A II. rendű alperesi érdekelt megalapozatlanul érvelt azzal, hogy a felperes I. rendű alperes határozatának „hatályon kívül helyezésre” irányuló kérelme az esőfokú bíróságot kötötte. A kereset korlátait a határozat megváltoztatásának, hatályon kívül helyezésének vagy megsemmisítésének kérelmezésére nem lehet szűkíteni. Ez azt jelenti, hogy e tekintetben a közigazgatási perben eljáró bíróság akkor is megsemmisíthet egy közigazgatási cselekményt, ha a felperes megváltoztatást vagy hatályon kívül helyezést kér, és fordítva. A Kp. 38. §
(1)bekezdés a) pontján belüli kereseti kérelmek tekintetében, az azon belüli pontos megjelöléshez a közigazgatási bíróság nincs kötve. [29] A fentiek alapján a Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítélete a II. rendű alperesi érdekelt által megjelölt jogszabályhelyekbe az ügy érdemére kihatóan nem ütközik, ezért azt a Kp. 121. §
(2)bekezdése alapján – az indokolás fenti pontosítása mellett – hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [30] 1. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 85. §
(3)bekezdés a) pontja csak a vitatott közigazgatási cselekmény tekintetében teszi lehetővé azt, hogy a bíróság a felek rendelkezési jogán (a kereseti kérelemhez kötöttség elvén) átlépve hivatalbóli vizsgálatot folytasson, és a támadott közigazgatási cselekmény semmisségét (nem létező voltát) állapítsa meg. 2. A Kp. 38. §
(1)bekezdés a) pontján belüli kereseti kérelmek tekintetében, az azon belüli pontos megjelöléshez a közigazgatási bíróság nincs kötve. Záró rész [31] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 115. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 107. §
(1)bekezdése szerint – mivel a felek tárgyalás tartását nem kérték és azt a Kúria sem tartotta szükségesnek – tárgyaláson kívül bírálta el. [32] A Kp. 35. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 83. §
(1)bekezdése szerint a II. rendű alperesi érdekelt köteles a felperes felülvizsgálati eljárásban felmerült és felszámított költsége megfizetésére. Ennek összegét a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdése alapján állapította meg, figyelemmel az elvégzett jogi munka időigényére, és arra, hogy a felülvizsgálati eljárásban tárgyalás tartására nem került sor. [33] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdése szerinti mértékű tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a II. rendű alperesi érdekeltnek kell megfizetnie a Kp. 35. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 102. §
(1)bekezdése alapján. [34] Az ítélet elleni felülvizsgálat lehetőségét a Kp.
  1. § d) pontja zárja ki. Budapest,
  2. április
  3. Dr. Patyi András sk. a tanács elnöke Dr. Varga Eszter sk. előadó bíró Dr. Balogh Zsolt sk. bíró Dr. Dobó Viola sk. bíró Dr. Kiss Árpád Lajos sk. bíró Kúria IV.Kfv.37.274/2022/6-I A kiadmány hiteléül: tisztviselő 7

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.