← Magyarország

Bf.466/2023/9 – Szegedi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A hamis magánokirat felhasználásának vétsége folytatólagos elkövetésének megállapítása. Szegedi Ítélőtábla Bf.I.466/2023/

  1. A Szegedi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Szegeden, a
  2. március
  3. napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő í t é l e t e t: A költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt Terhelt1 ellen indult büntetőügyben a Kecskeméti Törvényszék
  4. április
  5. napján kihirdetett 1.B.173/2023/
  6. számú ítéletét megváltoztatja az alábbiak szerint: A vádlott közbizalom elleni bűncselekményeit négy esetben folytatólagosan elkövetettnek minősíti. A vádlottat 2.543.759,- (kettőmillió-ötszáznegyvenháromezer-hétszázötvenkilenc) forint elsőfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség megfizetésére kötelezi. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a vádlottat a másodfokú eljárásban felmerült 18.600,- (tizennyolcezer-hatszáz) forint bűnügyi költség megfizetésére az államnak a Kecskeméti Törvényszék Gazdasági Hivatala felhívása szerint. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság Terhelt1 V. rendű vádlott bűnösségét 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk.
  7. §

(1)bekezdés a) pont 3. fordulat,
(5)bekezdés b) pont
  1. fordulat] és 6 rendbeli bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében [Btk.
  2. §] állapította meg. Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.466/2023/9/í 2 [2] Ezért őt, mint bűnszervezetben elkövetőt halmazati büntetésül 2 év 6 hónap szabadságvesztésre, 2 év közügyektől eltiltásra és 2 év gazdasági társaság vezető tisztségviselése foglalkozástól eltiltásra ítélte. [3] A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben állapította meg azzal, hogy a vádlott a kiszabott szabadságvesztésből feltételes szabadságra nem bocsátható. [4] A kiszabott szabadságvesztésbe az V. rendű vádlott által
  3. április
  4. napjától
  5. január
  6. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt beszámította. [5] Kötelezte 70.288,- forint bűnügyi költség megfizetésére. [6] Az elsőfokú ítélettel szemben Terhelt1 V. rendű vádlott enyhítés, míg a védő a szabadságvesztés tartamának enyhítése érdekében jelentett be fellebbezést. [7] A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség Bf.366/2022/
  7. szám alatt indítványozta az elsőfokú ítélet Be.
  8. §
(3)bekezdése,
(5),
(5a)és
(7)bekezdése szerinti felülbírálatát a Be. 591. §
(2)bekezdés a) pontja és a Be. 606. §
(3)bekezdésében írt korlátok között azzal, hogy az elsőfokú bíróság az eljárást a perrendi szabályok betartásával, hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés nélkül folytatta le. [8] Indítványozta az elsőfokú ítélet [439] bekezdésében írtak helyesbítését, terhelt_2 II. rendű vádlott nevének terhelt_1 I. rendű vádlottra javítását, valamint a jogi indokolás kiegészítését az adózás rendjéről szóló
  1. évi CL. törvény egyes szakaszainak felhívásával. [9] A bűnösségi körülmények kiegészítése mellett indítványozta, hogy az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet változtassa meg, Terhelt1 V. rendű vádlott közbizalom elleni bűncselekményeit 6 rendbeli bűnsegédként – 4 esetben folytatólagosan – elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségének [Btk.
  2. §] minősítse, kötelezze az V. rendű vádlottat további 2.543.759,- forint bűnügyi költség megfizetésére, egyebekben az elsőfokú ítéletet hagyja helyben. [10] A védő fellebbezése írásbeli indokolásában fellebbezését fenntartva arra hivatkozott, hogy Terhelt1 V. rendű vádlott esetében a büntetési célok lényegesen enyhébb szabadságvesztés kiszabása esetén is elérhetők. E körben az V. rendű vádlott alacsony iskolázottságára, kiskorú gyermek tartására, megromlott egészségi állapotára, bűnsegédi magatartására, beismerésére, együttműködő magatartására és megbánására hivatkozott. [11] A fellebbezések alaptalanok. [12] Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a bejelentett fellebbezések tartalmára figyelemmel a
  3. évi XC. törvény (Be.)
  4. §
(3)bekezdés a) pontja és a Be. 590. §
(3)bekezdése alapján az ott írt korlátok között bírálta felül. [13] Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a perrendi szabályok betartásával, hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés nélkül folytatta le. [14] Nem merült fel olyan körülmény sem, amelyre figyelemmel az V. rendű vádlottat fel kellett volna menteni, vagy vele szemben az eljárást meg kellett volna szüntetni. [15] A Be. 591. §
(2)bekezdés a) pontja alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát nem vizsgálta és határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapította. [16] Az elsőfokú ítélet [4] bekezdés – személyi rész – utolsó mondatát akként helyesbítette, hogy Terhelt1 V. rendű vádlott büntetett előéletű. [17] Következetes a bírói gyakorlat abban, hogy a Be. 591. §
(2)bekezdés a) pontjában írt eljárási szabály nem képezi akadályát annak, hogy a tényállásban fellelhető Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.466/2023/9/í 3 elírási vagy számítási hibákat a másodfokú bíróság korrigálja, ha az nem eredményezi az ítélet érdemi változását (EBD2019.B.20.). [18] Ezért az ítélőtábla a bizonyítást érintő ügyiratok alapján a Be. 593. §
(1)bekezdés a) pontja szerint eljárva a [439] bekezdés akként helyesbítette, hogy a cég1-t terhelt_1 I. rendű vádlott vezette. [19] A [440] bekezdésben rögzített táblázat adatai hiányosak, illetőleg a számlakiállító cég neve is tévesen került feltüntetésre, ezért az ítélőtábla a következő táblázatban rögzítette a helyes adatokat: [20] A [459] bekezdést akként helyesbítette, hogy Terhelt1 V. rendű vádlott összesen 158.544.649,- forint vagyoni hátrány okozásához nyújtott segítséget. [21] Az elsőfokú ítélet [371] bekezdésében az elsőfokú bíróság ugyanis helyesen azt állapította meg, hogy az V. rendű vádlott a cég_2 részére kibocsátott valótlan tartalmú számlákkal 3.562.514,- forint vagyoni hátrány okozásához nyújtott segítséget, míg a [410] bekezdésben pedig azt, hogy az V. rendű vádlott valótlan számlák cég_3 részére történő kiállításával, illetőleg a cég_3-től valótlan tartalmú számlák befogadásával 154.982.135,forint vagyoni hátrány okozásához nyújtott segítséget. E két vagyoni hátrány összege a [459] bekezdésben helyesbített 158.544.649,- forint. [22] Az elsőfokú bíróság az általa megállapított tényállásból helyesen vont következtetést Terhelt1 V. rendű vádlott bűnösségére, azonban cselekményeit csak részben minősítette a törvénynek megfelelően. [23] A költségvetést károsító bűncselekmények minősítése helyes. [24] Helyes a közbizalom elleni bűncselekmények rendbelisége, hiszen az a valótlan tartalmú adóbevallást benyújtó cégek számához igazodik, amely jelen esetben hat cég. [25] Ugyanakkor az I., II., III. és V. tényállásban megállapítottak szerint a valótlan tartalmú adóbevallások benyújtására havonta, illetőleg negyedévente került sor, melyhez az V. rendű vádlott valótlan tartalmú számlák kiállításával, illetőleg befogadásával nyújtott segítséget, így e négy esetben a cselekmény a 2012. évi C. törvény (Btk.) 6. §
(2)bekezdése értelmében folytatólagosan elkövetettnek minősül. [26] Az elsőfokú bíróság vizsgálta a költségvetési csalás kapcsán a tényállást kitöltő keretjogszabályokat, e körben indokolása kiegészítésre szorult az adózás rendjéről szóló
  1. évi CL. törvény
  2. §,
  3. § és
  4. §-ával. [27] A törvényszék által értékelt bűnösségi körülményeket a minősítés változására figyelemmel annyiban egészítette ki az ítélőtábla, hogy további súlyosító körülmény, hogy 4 rendbeli bűncselekményét a vádlott folytatólagosan követte el. [28] Az így kiegészített bűnösségi körülmények mellett az elsőfokú bíróság által kiszabott kettő év hat hónap szabadságvesztés az enyhítő körülmények túlsúlyára figyelemmel arányos, annak lényeges enyhítésére az ítélőtábla nem látott indokot. A védő által hivatkozott valamennyi indokot – az alacsony iskolázottságon kívül – az elsőfokú bíróság enyhítő körülményként értékelt, az alacsony iskolázottságnak pedig a vádlott iskolai végzettségét tekintve nincs alapja. [29] Helyes a végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt V. rendű vádlott közügyektől eltiltása, annak tartama arányos. [30] Nem tévedett a törvényszék, amikor az ügyvezetői minősége felhasználásával bűncselekményt elkövető vádlottat e foglalkozástól eltiltotta, az eltiltás tartama is arányos. Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.466/2023/9/í 4 [31] Helyes indokok alapján állapított meg a törvény által előírtnál eggyel enyhébb, börtön végrehajtási fokozatot a szabadságvesztéssel összefüggésben az elsőfokú bíróság. [32] A bűnügyi költséget illetően osztotta az ítélőtábla a fellebbviteli főügyészség álláspontját abban, hogy tévedett az elsőfokú bíróság, amikor kizárólag a vádlott védelmével összefüggésben felmerült költség megfizetésére kötelezte az V. rendű vádlottat. [33] Az ítélőtábla következetes gyakorlata az, hogy több vádlott esetén az előkészítő ülésen bűnösséget beismerő vádlottat a teljes bűnügyi költség megfizetésére kell kötelezni, majd a vádlott társakkal szemben lefolytatott eljárás jogerős befejezése után egyszerűsített felülvizsgálat keretében kell a bűnügyi költség tekintetében rendelkezni arról, hogy a költséget a jelen ügy vádlottja és társai milyen összegben kötelesek egyetemlegesen viselni. [34] Ezért az ítélőtábla az V. rendű vádlottat 2.543.759,- forint elsőfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség megfizetésére kötelezte (szakértői díj + tolmácsdíj + az V. rendű vádlott kirendelt védőjének díja). [35] Az elsőfokú ítélet egyéb rendelkezései törvényesek. [36] A kifejtettekből következik, hogy az ítélőtábla a fellebbezéseket nem ítélte alaposnak, azonban az elsőfokú ítéletet hivatalból is felülbírálva, azt a Be.
  5. §
(1)bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta, egyebekben pedig a Be. 605. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. [37] A fellebbezési eljárásban az V. rendű vádlott védelmével összefüggésben 18.600,- forint bűnügyi költség merült fel, melynek megfizetésére az ítélőtábla a Be. 574. §
(1)bekezdése és a Be. 613. §
(1)bekezdése alapján Terhelt1 V. rendű vádlottat kötelezte. [38] Az ítélettel szemben a Be. 458. §
(2)bekezdés a) pontja alapján nincsen helye fellebbezésnek. Szeged,
  1. március
  2. Dr. Benedek Tibor s. k. a tanács elnöke Sefta Márta dr. s. k. előadó bíró Dr. Cserháti Ágota s. k. bíró A Szegedi Ítélőtábla Bf.I.466/2023/
  3. számú ítélete és a Kecskeméti Törvényszék 1.B.173/2023/
  4. számú ítéletének a jelen ítélettel meg nem változtatott része a mai napon jogerős. Szeged,
  5. március
  6. Dr. Benedek Tibor s. k. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.