← Magyarország

Pfv.21070/2025/7 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Annak megítélése során, hogy az adat megismerése iránti igény tárgya közérdekű adatnak, vagy közérdekből nyilvános adatnak minősül-e, az Infotv. célját is figyelembe kell venni. Az Infotv. céljával ellentétes az ún. „készletező” adatgyűjtés. A közügyek átláthatóságát, a működés ellenőrzését érdemben nem szolgálja a bíróság esetében a 8 évvel korábbi személyi helyzetére vonatkozó adatok gyűjtése, igénylése. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.21.070/2025/

  1. A tanács tagjai: Dr. Stark Marianna a tanács elnöke Dr. Pataki Árpád előadó bíró Dr. Dzsula Marianna bíró Szolnokiné dr. Csernay Krisztina bíró Véghné dr. Szabó Zsuzsanna bíró A felperes: név (cím) A felperes képviselője: Dr. Kovács Eszter Ügyvédi Irodája (cím1; ügyintéző: dr. Kovács Eszter ügyvéd) Az alperes: Budakörnyéki Járásbíróság (cím2) Az alperes képviselője: Országos Bírósági Hivatal (cím3) A per tárgya: Közérdekű adat kiadása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Az alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 117.Pf.633.201/2025/
  2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 3.P.85.712/2025/
  3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet – az elsőfokú ítéletre is kiterjedően – hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és a keresetet elutasítja. Kúria IV.Pfv.21.070/2025/7 2 Kötelezi a Kúria a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 1.455 (ezernégyszázötvenöt) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
  4. február 25-én közérdekű adatigénylést küldött az alperes című email címére. A kérelem tartalma a következő volt: „Kérem adja ki a bíróságnál 2017-ben (akár az év részében) Önöknél dolgozó bírósági titkárok neveit Excel táblázat formájában”. A felperes az adatokat és a kérelmemmel kapcsolatos egyéb nyilatkozatokat a című1 e-mail címre kérte megküldeni. [2] Az alperes
  5. március 7-én kelt válaszlevelében az adatkiadás iránti kérelmet elutasította, elsődlegesen az érintett titkárok személyes adatainak védelmére hivatkozással. [3] A felperes ezt követően a törvényes határidőn belül keresettel fordult a bírósághoz. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [4] A felperes a hiánypótlást követően benyújtott keresetében azt kérte, hogy a bíróság a kérelemmel egyezően arra kötelezze az alperest, hogy 3 napon belül díjmentesen adja ki a című1 címre Excel táblázatban az alperesnél 2017-ben (akár az év részében) dolgozó bírósági titkárok neveit. [5] A felperes jogalapként hivatkozott az Alaptörvény VI. cikk

(3)bekezdésére, valamint a
  1. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.)
  2. §
(1)bekezdésére. [6] Előadta, hogy az alperes közfeladatot lát el, a kért adat közérdekű, vagy közérdekből nyilvános adat, a kiadást az Infotv. vagy más jogszabály nem tiltja, a kért adatot az alperes kezeli, az az alperes tevékenységére vonatkozik, a kérés pedig egyértelmű tartalommal bír. A felperes hivatkozott továbbá az Alkotmánybíróság 21/
  1. (VII. 19.) AB határozatára, azzal, hogy a közérdekű adat kiadása iránt indított ügyben eljáró bíróságnak az adatszolgáltatás megtagadása esetén vizsgálni kell annak jogcímét és tartalmi indokoltságát. Hivatkozott továbbá az Alkotmánybíróság 12/
  2. (IV. 7.) AB határozatára abban, hogy egy demokratikus társadalomban a közérdekű adatok nyilvánossága a főszabály, ehhez képest a közérdekű adatok nyilvánosságának korlátozását kell kivételnek tekinteni. Hivatkozott továbbá arra is, hogy a bírói döntések legitimációja, a közbizalom nyugszik azon, hogy az állampolgárok tisztában legyenek azzal, hogy az állami felhatalmazással felettük bíráskodó személyek jogszerűen viselik tisztségüket – ehhez pedig szükségszerű, hogy a bírói hatalmat gyakorlók neve mindenki számára ismert legyen. Arra is utalt, hogy a bírósági titkárok számára tudott, hogy amennyiben erre a pályára lépnek, akkor a nevük megismerhető lesz a nyilvánosság előtt. A felperes jelezte azt is, hogy álláspontja szerint a perbeli esetben a GDPR rendelkezései nem alkalmazhatók, mivel személyes felhasználásra kérte az adatok kiadását. Kúria IV.Pfv.21.070/2025/7 3 [7] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy a kért adat nem minősül közérdekű adatnak, hanem a 2016/
  3. EU rendelet (GDPR)
  4. §
  5. pontja szerint személyes adatnak minősül. Az Infotv.
  6. §
  7. pontja pedig kizárja azt, hogy személyes adat egyben közérdekű adat is lehessen. [8] Ismertette az Infotv.
  8. §-át a törvény céljára figyelemmel. Utalt a Kúria ítélkezési gyakorlatára abban, hogy a közérdekű adatminőség megítélése során az Infotv. célját is figyelembe kell venni, ami azt jelenti, hogy amennyiben az igényelt adat az Infotv.
  9. §-ában foglalt cél szempontjából irreleváns, az már önmagában kizárja a közérdekből nyilvános adattá történő minősítést. Az alperes szerint a nyilvánosság igénye az adott, közhatalmat gyakorló szerv aktuális (az adatigénylés időpontjában) megvalósító személy tekintetében, és aktuális tevékenységét illetően állhat fent. Ezzel szemben a felperes igénye adott esetben olyan személyekre is kiterjedhet, akiknek szolgálati jogviszonya időközben már megszűnt, így közfeladatot semmiképpen sem lát el. Az ilyen személyes adatok tekintetében a magánszféra és a személyes adatok védelme élvez elsőbbséget. Az alperes utalt arra, hogy egyetlen adat sem lehet egyszerre személyes és közérdekű adat is. A személyes adatoknál pedig főszabály azok bizalmassága, így az igény teljesítése a személyes adatok védelmére hivatkozással, jogszerűen megtagadható volt. Az első- és másodfokú ítélet [9] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül díjmentesen adja ki a felperes részére a című1 címre, Excel táblázat formájában az alperesnél 2017-ben (akár az év részében) dolgozó bírósági titkárok neveit. Kötelezte még az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 162.791 Ft perköltséget. [10] Ítéletének indokolásában az elsőfokú bíróság ismertette az Infotv.
  10. §-át,
  11. §
(1)bekezdését, a
  1. §
  2. és
  3. pontját, a
  4. §
(1)bekezdését, valamint a 26. §
(1)-
(2)bekezdését, továbbá az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló
  1. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.)
  2. §
(1)és
(4)bekezdését, illetve a 94. §
(3)és
(5)bekezdését. Rögzítette, hogy az igényelt adatok nem tartoznak az Infotv.
  1. §
  2. pontja szerinti fogalmi körbe, vagyis nem minősülnek közérdekű adatnak. Ezt követően az elsőfokú bíróság azt vizsgálta, hogy a kért adatok közérdekből nyilvános adatnak minősülnek-e. [11] Elsődlegesen rögzítette, hogy a természetes személyek neve az Infotv. és a GDPR alapján is személyes adatnak minősül. A bírósági titkár az Iasz.
  3. §
(2)bekezdés a) pontja alapján igazságügyi alkalmazottnak minősül. Neve az Iasz.
  1. §-a alapján a munkáltató által róla vezetett személyi nyilvántartásának részét képezi. Hivatkozott továbbá az Iasz.
  2. §
(3)bekezdésére abban, hogy az igazságügyi alkalmazott neve és munkakörének elnevezése közérdekből nyilvános adat. [12] Ehhez képest az elsőfokú bíróság ezt követően azt vizsgálta, hogy az Infotv. céljára figyelemmel csak az adatigénylés időpontjában szolgálati jogviszonyban álló titkárok neve minősül-e közérdekből nyilvános adatnak, van-e tehát jelentősége annak, hogy a felperes 8 évvel ezelőtt aktuális adatokat igényel. [13] Ebben a körben az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy valóban figyelembe kell venni a kérelem megalapozottságának megítélésénél az Infotv. 1. §-ában rögzített célt. Az elsőfokú bíróság kiemelte azt, hogy az Iasz. 94. §
(3)bekezdése alapján maga a jogalkotó ítélte meg úgy, hogy a bírósági titkár, mint természetes személy nevére vonatkozó főszabály alóli kivételt rögzített. Az Infotv. 28. §
(1)bekezdése alapján a közérdekből nyilvános adatok megismerésére a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Kúria IV.Pfv.21.070/2025/7 4 [14] Az elsőfokú bíróság nem értett egyet az alperes azon álláspontjával, hogy csak az aktuális állapot szerinti adatok közölhetők, hanem a felperes álláspontját osztotta abban, hogy az ún. „harmadik hatalmi ág” átlátható működése, ellenőrzésének lehetősége nem szűkülhet le csupán az adatkérés aktuális időpontjára, mert a bírósági titkárok igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó, múltban kifejtett tevékenysége, egy-egy ügyben hozott döntése az anyagi jogerő révén a jelenre, illetve a jövőre nézve is kihatással bír, számos jogviszonyt véglegesen alakít, hosszú távú kötelezettségeket teremt, az egyes jogviszonyokat valóban akár véglegesen is meghatározza. Ehhez képest álláspontja szerint indokolt annak ellenőrizhetőségének biztosítása, hogy kik voltak jogosultak e közhatalommal élni, nem csak az adatigénylés időpontjában, hanem azt megelőzően is. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az Alkotmánybíróság 15/
  1. (V. 13.) AB határozata a perbeli esetben nem alkalmazható. [15] Az elsőfokú bíróság rögzítette azt is, hogy a közérdekből nyilvános adatok nyilvánossága a főszabály, ezért azt kellett vizsgálni, hogy ez alól a konkrét esetben kivétel teremthető-e vagy sem. Az elsőfokú bíróság a 8 éves időt nem találta olyan hosszúságúnak, hogy annak alapján az átlátható, visszakereshetően ellenőrizhető, működéshez fűződő közérdeket, és ehhez kapcsolódó megismerési alapjogot háttérbe szoríthassa a személyes adatok védelméhez fűződő érdek és alapjog. Utalt arra is, hogy a személyi nyilvántartást a szolgálati viszony megszűnését követően 50 évig kell megőrizni. [16] Az elsőfokú bíróság a mérlegelési körébe vonta azt a körülményt is, hogy a közérdekből nyilvános adatokat a jogszabályok nem minősítik szabadon terjeszthetőnek, az adatok személyes jellege a nyilvánosság ellenére megmarad, mert azt csak a célhoz kötött adatkezelés elvének követelményét érvényesítve lehet felhasználni. [17] Mindezekre figyelemmel a kért adatok kiadására az Infotv.
  2. §
(7)bekezdése alapján kötelezte az alperest, a felperes által megjelölt 3 napos teljesítési határidőt ugyanakkor nem találta indokoltnak, ezért az általános, a Pp.
  1. §-a szerinti 15 napos teljesítési határidőt írta elő. [18] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, és az alperest a felperes javára perköltség megfizetésére kötelezte. [19] Ítéletének indokolásában a másodfokú bíróság rögzítette, hogy az elsőfokú bíróság helyesen indult ki abból, hogy a kért adatok az Infotv.
  2. §
(2)bekezdése szerinti közérdekből nyilvános adatnak minősülnek, és a megismerhetőség vonatkozásában az Infotv. 28. §
(1)bekezdése szerint a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezések alkalmazandók. [20] A másodfokú bíróság álláspontja szerint az időmúlásnak az Infotv. céljának megfelelő jogértelmezés szempontjából valóban van jelentősége, de az nem alapozza meg az elsőfokú bíróság ítéletének [33] bekezdésében kifejeződő, az alapjogok összemérésében megtestesülő mérlegelési jogot, ezért az elsőfokú bíróság által hivatkozott alkotmánybírósági határozat [21/2013. (VII. 19.) AB határozat] ebben a körben idézett indokolása nem irányadó. A másodfokú bíróság szerint a mérlegelés kizárólag az Infotv. 30. §
(5)bekezdése alapján lehetséges, amely szerint a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítése kizárólag abban az esetben tagadható meg, ha a megtagadás alapjául szolgáló közérdek nagyobb súlyú a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítéséhez fűződő közérdeknél. Külön rögzítette a másodfokú bíróság azt, hogy az Infotv. 27. §
(2)bekezdésében rögzített tételes megtagadási okok a jelen esetben nem állnak fenn. A másodfokú bíróság álláspontja szerint kétségkívül közérdekből nyilvános adatokról van szó, ezért azt kellett vizsgálni, hogy azok nyilvánosságra hozatala szolgálja-e a társadalmi kontroll érvényesülését a közhatalmi tevékenységet végző bírósági titkárok titkári tevékenység átláthatósága által, a kérelemben megjelölt időpontra
(2017)vonatkozó adatok hozzáférésének biztosításával. Kúria IV.Pfv.21.070/2025/7 5 [21] A másodfokú bíróság kiemelte, hogy nincs olyan jogszabályi rendelkezés, illetve ítélkezési gyakorlat, amely kizárólag az adatkérés időpontjára vetítve teszi lehetővé a közérdekű adatigénylést. [22] A másodfokú bíróság egyetértett a felperessel abban, hogy az igazságszolgáltatás monopóliuma olyan közhatalom, amelynek átláthatóságához, demokratikus működéséhez kiemelkedő társadalmi érdek fűződik. A bírósági döntések legitimációja, a közbizalom nyugszik azon, hogy az állampolgárok tisztában legyenek azzal, hogy az állami felhatalmazással felettük bíráskodó személyek jogszerűen viselik-e tisztségüket, és ténylegesen a rájuk bízott ügyekben járnak el. Az ehhez kapcsolódó társadalmi kontroll megvalósulásához elengedhetetlen a másodfokú bíróság szerint, hogy a bírói hatalmat gyakorlók neve mindenki számára ismert legyen. Kiemelte, hogy az igazságszolgáltatás átláthatóságát nemcsak a jelenben, hanem a múltra nézve is biztosítani kell, mert ezek az információk összességükben, akár egymással összevetve, fontos információt nyújtanak a bíróságok alkotmányos működésére nézve. A másodfokú bíróság értékelése szerint kizárólag a történelmi távlat jelent olyan időbeli korlátot, amely az információszabadság Infotv.-ben meghatározott célja érvényesülését már nem szolgálja. A perbeli 8 év azonban nem idézi elő a kért adatok közéleti véleményformáláshoz való alkalmatlanságát. Mindezekre figyelemmel a másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróságnak az adat kiadására kötelező ítéletét. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [23] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, és a kereset elutasítását. Másodlagosan azt kérte, hogy a hatályon kívül helyezés mellett a Kúria részben változtassa meg a jogerős ítéletet oly módon, hogy csak azon titkárok nevét kelljen kiadni, akik 2017-ben és 2025. február 25-én egyaránt szolgálati jogviszonyban álltak. Harmadlagosan azt a kérelmet terjesztette elő, hogy a hatályon kívül helyezés mellett a Kúria utasítsa az első- vagy másodfokú bíróságot új eljárásra, és új határozat hozatalára. [24] A felperes megsértett jogszabályként hivatkozott az Infotv. 1. §-ára, 3. § 6. pontjára, 26. §
(1)-
(2)bekezdésére, a felperes javára megítélt perköltség körében pedig a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 80. §-ára, 81. §
(2)bekezdésére, illetve
  1. §-ára. [25] Kérelmének indokolásában előadta, hogy az Infotv. céljára figyelemmel a kért adat nem minősül közérdekből nyilvános adatnak. Nem járul hozzá a közéleti véleménynyilvánításhoz, kiemelt jelentőségűnek minősítette az időmúlás szerepét. Álláspontja szerint a 2017-es állapotokhoz képest, nem aktuális adatok kiadását kérte a felperes, ezért a társadalmi kontroll gyakorlása tekintetében közömbös adatról van szó. Álláspontja szerint az Infotv.
  2. §
(2)bekezdésének helyes értelmezése szerint az „eljáró” személy csak a mindenkori aktuálisan eljáró személy lehet, vagyis az adatigénylés nem járul hozzá az igazságszolgáltatás tevékenységének aktuális átláthatóságához. [26] Az alperes hivatkozott arra is, hogy az adatkiadás tekintetében mérlegelést kell végezni, amelynek jelentős tényezője az időmúlás értékelése. Rámutatott arra is, hogy a NAIH állásfoglalása szerint a profilozó, valamint a „készletező” jellegű adatgyűjtés tilalmazott. Az Iasz. szerinti 50 éves archiválás a jelen esetben irreleváns. Kúria IV.Pfv.21.070/2025/7 6 [27] Az alperes külön sérelmezte a felperes által érvényesített, illetve a javára megítélt perköltség nagyságát. Álláspontja szerint a felperes nem igazolta a perköltség felmerülését, illetve az ügyvéd javára a munkadíj korábbi kifizetését. [28] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [29] A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmét alaposnak találta, az alábbiak szerint. [30] A felülvizsgálati eljárás nem a per folytatása, hanem szigorú eljárási szabályok szerint lefolytatható rendkívüli perorvoslat, amelynek során a Kúria a Pp. 423. §
(1)bekezdése alapján kizárólag a felülvizsgálati kérelem korlátai között, az ott megjelölt jogszabályok, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés tekintetében vizsgálja a jogerős ítélet jogszabálysértő, illetve a kúriai határozattól jogkérdésben eltérő voltát. A
(2)bekezdés szerint a felülvizsgálat a jogerős ítélet meghozataláig bekövetkezett és a jogerős ítélettel elbírált tényekre terjedhet ki. [31] A felülvizsgálati kérelem tartalmára tekintettel a Kúriának abban a kérdésben kellett döntenie, hogy a bírósági titkárok neve 8 évre visszamenőleg is közérdekű adatnak tekinthetőe egy adott bíróság tekintetében. [32] Az Alaptörvény VI. cikk
(3)bekezdése alapján mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. [33] Az Infotv.
  1. §-a szerint az Infotv. célja a hatálya alá tartozó tárgykörökben az adatok kezelésére vonatkozó alapvető szabályok meghatározása annak érdekében, hogy a természetes személyek magánszféráját az adatkezelők tiszteletben tartsák, valamint a közügyek átláthatósága a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jog érvényesítésével megvalósuljon. [34] Az Infotv.
  2. §
  3. pontja szerint közérdekű adat az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat. A
  4. §
  5. pontja értelmében közérdekből nyilvános adat a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli. Az Infotv.
  6. §
(2)bekezdése szerint közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja. A közérdekből nyilvános személyes adatok a célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben tartásával terjeszthetőek. Az Infotv. 28. §
(1)bekezdése értelmében közérdekű adat megismerése iránt szóban, írásban vagy elektronikus úton bárki igényt nyújthat be. A közérdekből nyilvános adatok megismerésére a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Kúria IV.Pfv.21.070/2025/7 7 [35] A jelen esetben nem volt vitatott körülmény, hogy a bíróság közfeladatot lát el, illetve a bírósági titkárok a bíróság feladat- és hatáskörében eljáró személyek. [36] A Kúria gyakorlatában is következetes az az ítélkezési gyakorlat, amely megvizsgálja, hogy az adat megismerése iránti igény tárgya közérdekű adatnak, vagy közérdekből nyilvános adatnak minősül-e, az adatigénylés az Infotv.
  1. §-a szerinti céljára is figyelemmel kell lenni (Pfv.IV.20.014/2023/7., Pfv.IV.20.254/2023/6., Pfv.IV.20.340/2024/6.). A Kúria az itt megfogalmazott alapelvektől a jelen esetben sem kíván eltérni. [37] A jelen esetben a Kúria nem osztotta a másodfokú bíróság azon álláspontját, hogy a konkrét adatigénylés, vagyis az, hogy 8 évre visszamenőleg kívánja megismerni a felperes a bírósági titkárok személyét egy adott bíróságon, a közügyek átláthatóságát érdemben szolgálná, abból bármilyen következtetést lehetne levonni a bírósági ítéletek törvényességére. [38] A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság NAIH/9029-2/
  2. számú állásfoglalásában rámutatott arra, hogy a szolgálati jogviszony megszűnésétől függetlenül, a köztisztviselő személyes adatai közérdekből nyilvánosak lehetnek. Ugyanakkor ebben az esetben is fennáll az a kötelezettség, hogy ez akkor állapítható meg, amennyiben és ameddig a közügyek átláthatóságához, azok megvitathatóságához, vagyis az Infotv.
  3. §-ában foglalt célhoz kapcsolódnak. Az állásfoglalás kifejtette azt is, hogy az információszabadság szempontjából az eredeti jogalkotói céllal ellentétes tendencia lehet az a nyilvánosság tekintetében, hogy visszamenőlegesen igényelnek adatokat, különösen a több évre igényelt közérdekből nyilvános személyes adatok megismerésekor. [39] A személyes adatok nyilvánossága csak a közfeladat ellátása körében, és alkotmányosan csak olyan mértékig indokolt, amely a cél eléréséhez szükséges. Az Infotv. szellemiségével a személyes adatoknak, - az Alkotmánybíróság által „készletező adatkezelésnek” minősített -megismerése nem áll összhangban. A nyilvánosságnak az eredeti jogalkotói szándékkal nyilvánvalóan ellentétes felhasználása nem lehet célja az Infotv.-nek. Ilyen esetben a magánszféra védelme indokoltan előtérbe helyezhető. Minden esetben meg kell azt követelni, hogy az információs önrendelkezési jog egyensúlyban legyen a közszféra átláthatóságának és ellenőrzésének érdekével, alapjogával. [40] A Kúria szerint mindezekre figyelemmel, a bírósági titkárok személyének 8 évre visszamenőlegesen történő megismerése nem áll összhangban az Alaptörvény és az Infotv. céljával. [41] Az Alkotmánybíróság a 3056/
  4. (III. 31.) AB határozat, indokolása [14] bekezdésében rámutatott arra, hogy a bíróságok esetében a bíróságoknak biztosítaniuk kell, hogy a közérdekű adatokhoz való hozzáférés jogosultságának visszaélésszerű gyakorlása ne eredményezhessen olyan helyzetet, amely a bíróság alaptevékenységének ellátását veszélyezteti, vagy jelentősen elnehezíti. [42] A Kúria legújabban a Pfv.IV.20.525/2025/
  5. sorszámú ítéletében állapította meg elvi jelentőséggel, hogy az adat megismerése iránti igény tárgya közérdekű adatnak, vagy közérdekből nyilvános adatnak minősül-e, az Infotv. célját is figyelembe kell venni. [43] Utal a Kúria arra is, hogy az Alaptörvény
  6. cikke szerint a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét, elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. [44] A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló
  7. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.)
  8. §
(1)bekezdés c) pontja szerint a bíróság tevékenysége az igazságszolgáltatás. [45] Mindezen általános szempontok alapján a Kúria álláspontja szerint a jelen esetben az az adat, amely arra vonatkozik, hogy 8 évvel korábban mely személyek voltak bírósági titkári Kúria IV.Pfv.21.070/2025/7 8 beosztásban az alperesnél, érdemben semmilyen módon nem járul hozzá az adott bíróság jelenben zajló tevékenységének átláthatóságához, tevékenységének külső kontrolljához. A Kúria visszautal arra, hogy az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az ún. „készletező” adatgyűjtés, amely adott esetben konkrét személyek profilozásához járulhatna hozzá, ellentétes az Infotv. ismertetett céljával. [46] Mindezekre figyelemmel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet megsértette a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat, ezért azt a Pp. 424. §
(3)bekezdése alapján - az elsőfokú ítéletre is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és a felperes megalapozatlan keresetét elutasította. A döntés elvi tartalma [47] Annak megítélése során, hogy az adat megismerése iránti igény tárgya közérdekű adatnak, vagy közérdekből nyilvános adatnak minősül-e, az Infotv. célját is figyelembe kell venni. Az Infotv. céljával ellentétes az ún. „készletező” adatgyűjtés. A közügyek átláthatóságát, a működés ellenőrzését érdemben nem szolgálja a bíróság esetében a 8 évvel korábbi személyi helyzetére vonatkozó adatok gyűjtése, igénylése. Záró rész [48] A Kúria a pervesztes felperest a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperesnek a képviselettel kapcsolatban felmerült 1.455 forint perköltségének megfizetésére. [49] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés o) pontja alapján illetékmentes. [50] A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmét a Pp. 405. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 376. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
  1. november
  2. Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Dr. Pataki Árpád s.k. előadó bíró, Dr. Dzsula Marianna s.k. bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.