A határozat elvi tartalma: A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja, ha a fél a befogadási kérelmét illetően indokolási kötelezettségének egyrészt nem tesz eleget, másrészt az általa előadott indokok nem valószínűsítik az ügy érdemére kiható eljárásjogi szabályszegést. ... A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.V.37.325/2026/
- A tanács tagjai: dr. Márton Gizella a tanács elnöke dr. Stefancsik Márta előadó bíró dr. Darák Péter bíró dr. Demjén Péter bíró Ságiné dr. Márkus Anett bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: dr. Ihász Lajos ügyvéd cím2) Az alperes: Vas Vármegyei Kormányhivatal (cím3) Az alperes képviselője: A per tárgya: dr. Kunn Andrea kamarai jogtanácsos vadgazdálkodási ügyben hozott határozat elleni Kúria V.Kfv.37.325/2026/2 2 közigazgatási per A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálni kért határozat: Győri Törvényszék
- március
- napján kelt 9.K.701.231/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes több tulajdonában lévő, mezőgazdasági művelés alatt álló ingatlanán, köztük a hrsz helyrajzi számú, 13 hektár 394 m2 nagyságú ingatlanon - vadkár megelőzési céllal - kerítést létesített. [2] A kerítés létesítéséhez hatósági engedélyt nem kért. [3] Az alperes, mint vadászati hatóság az illetékes vadásztársaság bejelentése alapján folytatott fennmaradási engedélyezési eljárásban – helyszíni szemlét, a felperes és az általa megjelölt tanúk nyilatkoztatását, valamint a vadásztársaság véleményének beszerzését követően – a VA/AF-FO/00251-35/
- számú határozatával módosított,
- augusztus 29-én meghozott VA/AF-FO/00251-25/
- számú határozatával az érintett ingatlanon létesített kerítés fennmaradását nem engedélyezte, a felperest a kerítés elbontására és az elbontás tényének bejelentésére kötelezte. [4] Indokolása szerint a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló
- évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 29/A. §
(5)bekezdés a) pontja szerint az engedély nélkül létesített kerítés akkor lett volna engedélyezhető, amennyiben annak Kúria V.Kfv.37.325/2026/2 3 fennmaradásához a vadászatra jogosult hozzájárul. A vadásztársaság - felperes által csatolt, 2019-ben kelt hozzájáruló nyilatkozata - a perbeli ingatlanra nem vonatkozott, és a jelen eljárásban az illetékes vadászatra jogosult a nyilatkozatában a tartós vadkerítés fennmaradásához nem járult hozzá. A felperes bizonyítékai nem alkalmasak a vadkerítés létesítése időpontjának megállapítására, a légifelvételek
- évben történt létesítést nem igazolnak, ezért nem bizonyított, hogy a létesítésre az engedélyezésre vonatkozó kötelezettség hatályba lépését,
- január 1-jét megelőzően került sor, annak fennmaradása – hozzájárulás hiányában – nem engedélyezhető, a bontását kellett elrendelni. A jogerős ítélet [5] Az elsőfokú bíróság a felperesnek a bontást elrendelő határozattal szemben előterjesztett keresetét a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítéletével elutasította. [6] Indokolása szerint a Vtv. tartós telepítésű, a vad mozgását befolyásoló kerítés létesítésére, illetve elbontására vonatkozó szabályai
- január 1-én léptek hatályba. A Vtv. 29/A. §
(4)bekezdése értelmében vadászterületen az erdő védelméről szóló törvény hatálya alá tartozó területen a vad mozgását befolyásoló tartós telepítésű kerítés csak a vadászatra jogosult hozzájárulásával és a vadászati hatóság engedélyével létesíthető. A megjelölt jogszabályhely
(6)bekezdése értelmében a vadászterületen engedély nélkül létesített kerítés esetén a vadászterületen kerítés létesítését engedélyező hatóság határoz a kerítés fennmaradásáról, vagy annak elbontásáról. Az elsőfokú bíróság nem fogadta el a felperesnek a kerítés
- évet megelőző létesítésre vonatkozó előadását és bizonyítékait arra való hivatkozással, hogy a
- áprilisi, földhivatalnál történő ügyintézés a kivitelezés időpontjára nézve adatot nem tartalmazott, az ortofotók és fényképek nem cáfolták, hogy a kerítés 2020 előtt nem állt fenn. A
- évi kukoricavetésről készült videófelvételt pedig a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(4)bekezdése értelmében a perbeli bizonyítékok köréből kizárta, mivel azt a felperes elmulasztotta a megelőző eljárásban a hatóság részére bemutatni. Álláspontja szerint az alperes jogszerű eljárás keretében a tényállás feltárási és indokolási kötelezettségének eleget téve hozta meg a bontásra kötelező határozatát. A felülvizsgálati kérelem [7] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelynek befogadását a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)és
- ad)alpontja alapján kérte. [8] A felperes a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont szerinti befogadási ok körében nem tett előadást. [9] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpont szerinti befogadási ok körében arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság megsértette a Kp. 28. §
(2)és
(3)bekezdését, 78. §
(2)Kúria V.Kfv.37.325/2026/2 4 bekezdését, ugyanis a jelen per anyagát egybemosta az alperes VA/AF/-FO/02316-6/
- számú, és annak módosítására vonatkozó VA/AF/-FO/02316-12/
- számú határozata ellen indított közigazgatási per iratanyagával, azonban a két ügy egyesítését nem rendelte el és kizárólag az egyik ügyben hozott ítéletet. Az elsőfokú bíróság nem tájékoztatta a feleket arról, hogy melyik ügyet tárgyalja
- március
- napján. A tárgyalási jegyzőkönyv kiegészítésére tett felperesi indítványában foglaltak szerint az elsőfokú bíróság a két ügyet összemosta és az egyik ügyét nem bírálta el. Ezt támasztja alá az elsőfokú bíróság 9.K.701.231/2025/
- számú,
- március
- napján kelt végzése, amelyben az elsőfokú bíróság arról tájékoztatta a feleket, hogy a VA/AF-F0/2316-6/
- számú és a VA/AF-FO251-12/
- számú határozat ellen benyújtott kereseti kérelem elbírálásáról külön ügyszámon intézkedik. [10] Emellett az elsőfokú bíróság megsértette a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdését, valamint a Kp. 78. §
(1)és
(2)bekezdését azzal, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékokat mind egyenként, mind összességükben helytelenül vette figyelembe, a tényállást helytelenül és iratellenesen állapította meg, valamint abból helytelen következtetéseket vont le, a tényállást nem tisztázta. [11] Ezen túlmenően az ad) alponton alapuló befogadási körben anyagi jogi jogszabálysértésekre is hivatkozott. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei – az alábbiak szerint – nem állnak fenn. [13] ha A Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be,
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve Kúria V.Kfv.37.325/2026/2 5
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [14] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti kivételével – részletesen indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [15] A felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását elsősorban a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján kérte. [16] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjának alapján a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadására akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn [7/2023. Jogegységi határozat], míg a joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a befogadás akkor indokolt, ha az egységes bírói gyakorlatnak a befogadási kérelemben megfogalmazott elvi okból történő változtatása indokolt lehet, vagy olyan új elvi jelentőségű jogkérdés merült fel, amely a Kúria állásfoglalását igényli. [17] A felperes befogadási kérelmét ezen befogadási ok tekintetében nem indokolta, ezért a Kp 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)pont alapján a felülvizsgálati kérelem befogadására és érdemi elbírálására nem kerülhet sor. [18] A felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja alapján is kérte. [19] E befogadási okra való hivatkozás esetén a felet a Kp. 117. §
(4)bekezdése alapján részletes indokolási kötelezettség terheli, amelynek keretében be kell mutatnia, hogy az elsőfokú bíróság mely eljárásjogi rendelkezéseket sértette meg, és azt, hogy a megjelölt eljárási szabályszegés a konkrét ügy érdemére kihatással volt, továbbá azt is, hogy annak ténybeli alapja kétséget ébreszt a jogerős határozat helytállósága tekintetében oly mértékben, hogy az további érdemi vizsgálat nélkül nem megítélhető [Kfv.II.38.030/2021/2., Kfv.VII.45.269/2022/2., Kfv.I.35.472/2022/3.; Kfv.II.37.690/2023/2.; Kfv.V.35.285/2023/2.; Kfv.V.35.008/2024/2.; Kfv.V.35.127/2024/2.; 2/2024. (XII.03.) KK. vélemény 5. pont]. [20] A felülvizsgálati eljárásban a Kp. 115. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 100. §
(2)bekezdés b) pontja, valamint a kúriai joggyakorlat [BH2015.307.; BH2017.196.; Kfv.II.37.690/2022/2.; Kfv.III.37.043/2022/2.; Kfv.V.35.078/2024/2.] szerint kizárólag azon jogsértések vizsgálatára kerülhet sor, amelyek tekintetében a kérelmező fél megjelöli a Kúria V.Kfv.37.325/2026/2 6 megsértett jogszabályhelyet, valamint tényekkel is alátámasztja, hogy a szabálysértés miben nyilvánul meg. [21] A befogadási kérelemben felsorolt anyagi jogszabálysértések e befogadási ok alapjául nem szolgálhatnak. [22] A Kúria a befogadási kérelemben hivatkozott eljárási jogsértéseket vizsgálva megállapította, hogy a felperes a befogadás iránti kérelmében nem valószínűsítette, hogy az elsőfokú bíróság az alperes jelen perben támadottól eltérő határozatával kapcsolatos körülményeket is értékelt. A felperes maga is azt állította, ami a peres eljárás anyagából és a jogerős ítéletből is kitűnik: az elsőfokú bíróság a felülvizsgálati kérelemmel támadott ítéletével egyetlen (módosított) határozat elleni keresetet bírált el, az ügyek tárgyalását nem egyesítette, az ügyben az első tárgyaláson ítéletet hozott, a tárgyaláson mindkét fél képviselője jelen volt. A felperes által a befogadási kérelmében előadottak ezért a felülvizsgálati kérelem Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti befogadását nem alapozzák meg. [23] A felperes a további, a tényállás megállapításával és a bizonyítékok értékelésével kapcsolatos előadását nem indokolta meg, ezáltal nem valószínűsítette, hogy az elsőfokú bíróság megsértette az általa megjelölt eljárásjogi rendelkezéseket, ezért a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont alapján a felülvizsgálati kérelmének befogadására e körben sem kerülhetett sor. [24] A Kúria a befogadási okokhoz nincs kötve, ezért vizsgálta, hogy a felülvizsgálati kérelem befogadása egyéb okból indokolt-e. [25] A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok körében a felet indokolási kötelezettség terheli, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadására ezen okok alapján nincs lehetőség. [26] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- ab)és
- ac)alpontja szerinti befogadási okot sem észlelt, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma Kúria V.Kfv.37.325/2026/2 7 [27] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja, ha a fél a befogadási kérelmét illetően indokolási kötelezettségének egyrészt nem tesz eleget, másrészt az általa előadott indokok nem valószínűsítik az ügy érdemére kiható eljárásjogi szabályszegést. Záró rész [28] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [29] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés
- a)pontja alapján illetékmentes. [30] ki. A végzéssel szembeni további felülvizsgálat lehetőségét a Kp. 116. §
- d)pontja zárja Budapest, 2026. május 21. dr. Márton Gizella s.k. a tanács bíró dr. Stefancsik Márta s.k. elnöke dr. Demjén Péter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő előadó dr. Darák Péter s.k. bíró Ságiné dr. Márkus Anett s.k. bíró