← Magyarország

Mf.31149/2021/6 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A kártérítési felelősségről a károkozó körülmények vonatkozásában lefolytatott bizonyítás nélkül nem lehet állást foglalni, a károkozó körülmény bizonyítását követi az okozati összefüggés vizsgálata. A perbeli esetben a tanúvallomások alapján kell dönteni arról, hogy a munkahelyi konfliktusok, mint károkozó körülmények fennállottak-e és a felperes megbetegedésével mindez okozati összefüggésben áll-e, amely már orvosi szakkérdésnek minősül. Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 2.Mf.31.149/2021/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a dr. Rekeny András ügyvéd (felperesi jogi képviselő címe) által képviselt Felperes (felperes címe) felperesnek – a Mayer M. Balázs Ügyvédi Iroda (alperesi jogi képviselő címe, ügyintéző: dr. Mayer M. Balázs ügyvéd) által képviselt I. rendű alperes (Cím1) I. rendű, és a Becker Ügyvédi Iroda (jogi képviselő címe, ügyintéző: dr. Becker Tibor ügyvéd) által képviselt II. rendű alperes (II. rendű alperes címe) II. rendű alperes ellen sérelemdíj megfizetése iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék 5.M.71.360/2020/
  2. számú ítélete ellen a felperes
  3. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán meghozta az alábbi végzést: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítja. A felperes másodfokú perköltségét 25.000 (huszonötezer) forintban, az I. és II. rendű alperesekét 25.000 (huszonötezer) forint + Áfa összegben, a fellebbezési eljárás illetékét 80.000 (nyolcvanezer) forintban állapítja meg. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság döntése és az alapjául szolgáló tényállás [1] A Fővárosi Törvényszék a
  4. február 5-én kelt 5.M.71.360/2020/
  5. számú ítéletével a felperes egészségkárosodás miatt 1.000.000 forint sérelemdíj megfizetése iránt az alperesekkel szemben egyetemlegesen előterjesztett keresetét elutasította, és a felperest alperesenként 50.000 forint + áfa perköltség megfizetésére kötelezte. Akként rendelkezett, hogy a perrel felmerült illeték, tanúdíj és szakértői díj az állam terhén marad. Fővárosi Ítélőtábla 2.Mf.31.149/2021/6/Végzés 2 [2] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes
  6. február 14-én létesített határozatlan időtartamú munkaviszonyt munkaerőkölcsönzés céljából az I. rendű alperessel. Ennek keretében a felperes a II. rendű alperes tatabányai fióktelepén csomagoló munkakörben végezte munkáját. A felperes a munkavégzéshez a részére biztosított, bőrből készült acélbetétes bakancsot viselte. [3]
  7. március 13-án este munkából hazafelé menet a felperes kar- és hátfájást érzett és ujjai zsibbadni kezdtek, majd otthonában 4 x 5-ször hányt, ezután mellkasi nyomófájdalmat érzett, így nyugtatót vett be, majd elaludt. Másnap reggel – mivel kicsit jobban lett – bement dolgozni, azonban munkahelyén ismét jelentkezett a mellkasi fájdalma, ezért egyik kollégája autóval hazavitte. Onnan mentő szállította kórházba, a kezelés során ischaemiás szívbetegséget diagnosztizáltak. A felperes
  8. március 23-ig táppénzes állományban volt, majd
  9. március 14-től
  10. szeptember 19-ig ismét ellátta munkáját. Ezt követően keringési állapota a munkavégzést nem tette lehetővé, így ismételten táppénzre kényszerült. Munkaviszonya
  11. augusztus 24-én szűnt meg. [4] A Járási Hivatal komplex minősítést végző I. fokú szakértői bizottságának
  12. július 26-án kelt véleménye szerint a felperes idült ischaemiás szívbetegségben, valamint coxartrosis-ban, vizelet-incontinenciában, egyszerű idült bronchitisben szenved. A szakértői bizottság össz-szervezeti egészségkárosodását
  13. július 26-tól kezdődően 50 %ban határozta meg. [5] Az elsőfokú bíróság a keresetet a munka törvénykönyvéről szóló
  14. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)
  15. §

(4)bekezdése, 166. §
(1)és
(2)bekezdése alapján nem találta alaposnak. Mindenekelőtt rögzítette, hogy a felperest terhelte annak bizonyítása, hogy ischaemiás szívbetegsége és csípőkopásos megbetegedése a munkaviszonyával okozati összefüggésben következett be, illetőleg amennyiben ezen betegségek természetes korokúak, a felperes tartozott azt is igazolni, hogy az állapotrosszabbodás a munkaviszonyával okozati összefüggésben áll. [6] A felperes indítványára orvosszakértői bizonyítást rendelt el, a Orvosszakértői Iroda szakértői véleményében rögzítette, hogy a felperesnél a koszorúérfestés egyértelműen bizonyította a szívinfarktus érelmeszesedéses kóreredetét. Megállapította, hogy a felperes ischaemiás szívbetegsége nem függ össze az alperesnél történt munkavégzésével, az a genetikai adottságok talaján több évtizedes környezeti és életmódbeli kockázati tényezők hatásának eredményeképpen jöhetett létre. Továbbá a szakértő úgy foglalt állást, hogy a felperes csípőkopásos megbetegedését nem a munkavégzéshez biztosított bakancs viselése okozta, a felperes mozgásszervi szempontból szalag melletti, csomagoló munkakör betöltésére időbeli korlátozásokkal alkalmas, mely korlátozásokat általános izomgyengesége és mélyizom elégtelensége indokolja, nem pedig egyéb mozgásszervi betegségei. Fővárosi Ítélőtábla 2.Mf.31.149/2021/6/Végzés 3 [7] Figyelemmel arra, hogy a felperes vitatta a szakértők kompetenciáját, így elrendelte a szakvélemény kiegészítését. Ebben szakértő1 igazságügyi szakértő és dr. P. R. J. szakértő is úgy nyilatkozott, hogy rendelkezett a szükséges kompetenciával, leírva, hogy az orvosi területen végzett tevékenységük alapján mely betegségek vizsgálatára jogosultak. Egyben a szakértők fenntartották azt a megállapításukat, hogy a felperes esetében a magas koleszterinszint rizikótényezőnek minősült. [8] Az elsőfokú bíróság a szakértői véleményt és annak kiegészítését ítélkezése alapjául elfogadta, figyelemmel arra, hogy a szakértők kellő megalapozottsággal foglaltak állást a felperes betegségei tekintetében, a részletesen megindokolt szakvélemény hiánytalannak, aggálytalannak és ellentmondásmentesnek tekinthető. Rámutatott, hogy amennyiben a perbeli esetben a szakvélemény adására a szakértők nem lettek volna jogosultak, kötelességük lett volna azt jelezni a bíróság felé, a felperes csak állította, de nem támasztotta alá a kompetencia hiányára vonatkozó érvelését. Mindezekből arra a következtetésre jutott, hogy a felperes által állított ischaemiás szívbetegség és mozgásszervi megbetegedés nem áll okozati összefüggésben a munkaviszonyával. Így elutasította a felperesnek új szakértő kirendelésére, illetőleg kardiológus szakértő bevonására vonatkozó indítványait. [9] Rögzítette, hogy bár a szakértői vélemény alapján is egyértelműen megállapítható volt, hogy a felperes szívbetegsége nem hozható összefüggésbe a munkahelyi konfliktusokkal, ugyanakkor a perben tanúmeghallgatásokat (tanú1, tanú2, tanú3, tanú4, tanú5, tanú6) is foganatosított. Mindezekből azt állapította meg, hogy a felperes munkahelyi konfliktusaira, tanú5 és tanú4 feletteseivel fennálló munkatársi kapcsolatainak megromlására, vele szemben bántó, sértő szavak használatára vonatkozó állításokat nem találta megalapozottnak, ezeket a tanúvallomások egyértelműen cáfolták. [10] A pertárgy értékét a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 24. §
(1)bekezdése alapján 1.000.000 forintban határozta meg. A Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperest az alperesek ügyvédi munkadíjból álló perköltségének megfizetésére, melynek összegét a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontja alapján áfa-val növelt összegben határozta meg. Rögzítette, hogy a perrel felmerült illeték, tanúdíj és szakértői díj a felperes munkavállalói költségkedvezményre való jogosultsága folytán a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(1)bekezdése és
  1. §-a alapján az állam terhén marad. A felperes fellebbezése [11] Az elsőfokú ítélet elleni fellebbezésében a felperes annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és újabb határozat hozatalára Fővárosi Ítélőtábla 2.Mf.31.149/2021/6/Végzés 4 utasítását kérte, valamint másodfokú perköltségigényt is bejelentett. Érvelése szerint az elsőfokú bíróság ítélete a Pp.
  2. §
(1)bekezdése és
  1. §-ába ütközően jogszabálysértő, a mérlegelési körbe vont bizonyítékok okszerűtlen értékelése miatt megalapozatlan, amely csak új eljárásban, új bizonyítási eljárás lefolytatásával orvosolható. [12] Hangsúlyozta, hogy a bizonyítási indítványainak az elsőfokú bíróság csak részben tett eleget. Azokat a tanúkat, akik már nem álltak munkaviszonyban a II. rendű alperessel (T. J. és P. B.), nem idézte meg azzal az indokkal, hogy a meghallgatott tanúk vallomása nem támasztotta alá állításait a munkahelyi konfliktusokkal kapcsolatban. Ugyanakkor a tanúvallomások elfogulatlanságát az elsőfokú bíróság nem megfelelően, nem a fennálló munkaviszonyokra tekintettel értékelte. Ugyan a meghallgatott tanúk nem erősítették meg a munkaviszonnyal kapcsolatosan őt ért inzultusok tényét, ugyanakkor a tanúk felvetették azt a körülményt, hogy a II. rendű alperes a perbeli időszakban magatartás-kódexet hozott létre a munkavállalók egymás közötti verbális viselkedése okán, illetőleg a munkavállalók részére kommunikációs tréningeket szerveztek. Nem került értékelésre tanú3 nyilatkozata, miszerint a felperes műszakvezetője a perbeli időszakban kiabált, amiről később leszokott. A meghallgatott tanúk nyilatkozatai alapján megállapítható volt, hogy tanú5 munkavállalókkal való kommunikációjában volt kivetni való. [13] Kifogásolta az elsőfokú bíróság eljárását az igazságügyi orvosszakértő kirendelésével kapcsolatosan is, mivel e körben olyan szakértői irodát jelölt ki, amely nem rendelkezett különleges szakértelemmel. Hangsúlyozta, hogy az elsőfokú eljárásban becsatolt igazolás szerint szakértő1 igazságügyi orvosszakértő szakterülete: egészségbiztosítás, aneszteziológia és intenzív terápia, míg dr. P. R. igazságügyi orvosszakértő szakterülete a reumatológia. Ezek azonban nem a per eldöntéséhez szükséges szakértői kompetenciák, tekintettel arra, hogy esetében elsősorban kardiológiai, másodsorban mozgásszervi (ortopédsebészeti) megbetegedések állnak fenn, így a kirendelt orvosszakértőktől az egészségkárosodását objektíven megítélő szakértői vélemény nem várható el. A perben eljárt szakértők kompetenciájának hiánya az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló 9/
  2. (II. 27.) IM rendelet
  3. (helyesen 2.) számú mellékletéből megállapítható, mivel a kardiológia szakterületéhez tartozó kérdésben általános orvosi és kardiológiai szakvizsga megléte szükséges. [14] Az igazságügyi szakértőkről szóló
  4. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: Szaktv.)
  5. §
(4)bekezdésének megfelelően a szakértők nem jelezték a kirendelést követően kompetenciájuk hiányát, és az elsőfokú bíróság, mint kirendelő hatóság sem győződött meg erről, holott a Pp. 177. §
(1)bekezdése alapján a perbeli kérdések megítéléséhez különleges szakértelemre lett volna szükség. Ezzel azonban csak olyan szakértő rendelkezhet, aki a perben eldöntendő tények, körülmények megítéléséhez kompetenciával bír, a szakértelem hiánya másként nem pótolható. Az, hogy szakértő1 és dr. P. R. szakértők szakterületei általánosságban érintik a betegségeit, még nem jelent különleges szakértelmet. A kompetencia rendelet a kardiológia szakterületet külön nevesíti, ahhoz külön feltételt szab, ezzel egyik szakértő sem rendelkezett. Az elsőfokú bíróság felhívta az eljárt szakértőket a szakkonzulens bevonásának lehetőségére, de ezzel a kirendelt szakértők nem éltek. A BH.2020.161 és BH.2016.126 számú döntésekre utalva kiemelte, hogy a szakértő Fővárosi Ítélőtábla 2.Mf.31.149/2021/6/Végzés 5 szakvéleménye csak azon a területen értékelhető, amelyben a szakértői névjegyzékben feltüntetett kompetenciával rendelkezik. [15] Kiemelte, hogy a perben a szakértői vélemény kiegészítésében az ischaemiás szívbetegség kialakulása körében rögzítettek cáfolatára csatolta a SOTE Pathológiai Intézetének (szerző: dr. G. T. Phd.) interneten fellelhető, a „Szív- és érrendszeri patológia koszorúér betegség, miocardion betegség okai” című anyagát, illetve dr. K. M. (Sz. T. Á. O. K. B. Intézetének munkatársa) tanulmányát. Mindezek alapján megállapítható, hogy a kompetenciával nem rendelkező szakértők indokolatlanul zárták ki, hogy a stressz és a fokozott munkahelyi igénybevétel nem játszott szerepet említett betegsége kialakulásában. Azt nem vitatta, hogy a világhálóról letöltött dokumentumok nem egyenértékű bizonyítékok a szakértői véleménnyel, mivel azonban a tanulmányokat kardiológus szakorvosok jegyezték, alkalmasak arra, hogy a bíróság álláspontját megingasság a kompetencia nélkül eljáró szakértőkkel szemben. Arra figyelemmel, hogy a szakértői vélemény a Pp. 182. §
(3)bekezdése értelmében a bizonyított tényekkel ellentétben áll, és a helyességéhez egyébként nyomatékos kétség fér, az elsőfokú döntés nem lehet megalapozott. A fellebbezésre tett észrevételek [16] Az I. rendű alperes az elsőfokú ítélet helybenhagyását és a felperes másodfokú perköltségben való marasztalását kérte, mivel álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, ahhoz a szükséges bizonyítást lefolytatta és a rendelkezésre álló bizonyítékokat - a Pp.
  1. §-ában foglaltak szerint - megfelelően értékelte. [17] Hangsúlyozta, hogy a bizonyítás során hat tanú meghallgatására is sor került, annak ellenére, hogy az orvosszakértői vélemény alapján egyértelműen megállapítható, hogy a felperes ischaemiás szívbetegsége nem hozható összefüggésbe a munkahelyi konfliktusokkal, az érelmeszesedés eredetű. A tanúvallomások sem igazolták azt a felperesi tényállítást, hogy felettesei bántó magatartást tanúsítottak irányába, ellenben azokból megállapítható volt, hogy a felperes által végzett munka nem volt megterhelő, a munkakörnyezet stresszmentes volt, a kollegák mindig méltányosan eljárva segítették a felperest. [18] Az igazságügyi orvosszakértői vélemény értékelése körében előadott felperesi érvelés kapcsán azt emelte ki, hogy a felperes a perben eljáró szakértők kompetenciáját alaptalanul és bizonyításra nem alkalmas eszközökkel vitatta. A szakértőknek a Szaktv.
  2. §
(4)bekezdés b) pontja szakismeret hiánya esetére bejelentési kötelezettséget ír elő, ilyet nem jeleztek a szakértők, ugyanakkor felhívásra külön nyilatkozatukban is megerősítették, hogy a szakértői vélemény elkészítéséhez szükséges szakértelemmel rendelkeztek. Álláspontja szerint a Kúria által BH2020.
  1. számon közzétett határozat jelen perben nem irányadó, mivel az eltérő tárgykörben (kisajátítás) született. Fővárosi Ítélőtábla 2.Mf.31.149/2021/6/Végzés 6 [19] A II. rendű alperes a fellebbezésre tett észrevételeiben az elsőfokú ítélet helybenhagyását és a felperes másodfokú perköltségben való marasztalását kérte. Hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróság a szükséges bizonyítást lefolytatta, a bizonyítékokat megfelelően értékelte és megalapozott döntést hozott. [20] Rámutatott, hogy a szakértők megállapították, hogy a felperes megbetegedései nem függenek össze a II. rendű alperesnél végzett munkavégzéssel, a munkáltatás körülményeivel, és ez utóbbiakkal összefüggésben álló állapotrosszabbodás sem igazolható. Megalapozatlan a felperes szakértői kompetenciák hiányára vonatkozó hivatkozása is, e körben is helytálló az elsőfokú bíróság álláspontja. A szakértői nyilatkozatok alapján nem volt olyan ok, amely kétségessé tette volna a szakvéleményt jegyző szakértők kompetenciáját. Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróságnak további feladata ebben a tárgykörben nem volt. A felperes ischaemiás szívbetegség kialakulásával kapcsolatos előadása nem alkalmas a kellően indokolt, szakmailag alátámasztott, aggálytalan szakértői vélemény kétségbe vonására. [21] Mindezeken túl kiemelte, hogy a felperes a sérelemdíj iránti igényét a foglalkozási megbetegedéseivel összefüggésben terjesztette elő, így már a szakértői vélemény alapján is a kereset elutasításának lett volna helye, ugyanakkor az elsőfokú bíróság a felperes indítványára tanúmeghallgatásokat is foganatosított. E körben nem sértett jogszabályt, amikor T. J. és P. B. tanúkénti meghallgatására vonatkozó indítványt elutasította. A meghallgatások során nem volt részrehajló, a magukat érdektelennek valló tanúk elfogulatlanul tudtak nyilatkozni fennálló munkaviszonyuk ellenére, ettől ellentétes következtetés nem vonható le. A másodfokú bíróság döntése és annak jogi indokai [22] A fellebbezés alapos. [23] Az elsőfokú bíróság helytállóan tájékoztatta a peres feleket a bizonyítási kötelezettségről és teherről a tekintetben, hogy a felperest terhelte annak bizonyítása, hogy állított megbetegedései munkaviszonyával okozati összefüggésben következtek be, illetőleg másodlagos hivatkozása értelmében azt is a felperesnek kellett igazolnia, hogy a természetes kórokú megbetegedések esetén az állapotrosszabbodása a munkaviszonyával okozati összefüggésben áll. Ez megfelel az Mt.
  2. §
(1)bekezdésének, mely szerint a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt, valamint a munkáltatónak a munkavállalója egészségi állapotában bekövetkezett károkért fennálló felelőssége egyes kérdéseiről szóló 1/
  1. (VI. 28.) KMK vélemény I/
  2. pontjában foglaltaknak. E szerint a munkáltató kártérítési felelőssége a munkavállalója egészségkárosodása miatt keletkezett kárért akkor áll fenn, ha az a munkaviszonnyal összefügg. A munkavállaló bizonyítja a munkaviszony fennállását, a kárát, továbbá a kárnak a munkaviszonnyal való okozati összefüggését. Fővárosi Ítélőtábla 2.Mf.31.149/2021/6/Végzés 7 [24] A kártérítési felelősség feltétele az okozatosság, azaz a kár és a károkozó körülmény/magatartás közötti okozati összefüggés. Ehhez elsőként a felperes által hivatkozott károkozó körülmények megvalósulásának vizsgálatára volt szükség. [25] A felperes azt állította, hogy ischaemiás szívbetegsége a munkahelyi körülmények, konfliktusok miatt, míg csípőízületi porckopásos megbetegedése a II. rendű alperesnél végzett munkáltatással összefüggésben alakult ki, vagy rosszabbodott. Az előbbieket a perben a felperesnek kellett bizonyítania. [26] Az elsőfokú bíróság a felperes által hivatkozott valamennyi tanút arra hivatkozással nem hallgatta meg, hogy az orvosszakértői vélemény alapján a megbetegedések nem munkavégzéssel összefüggésben merültek fel, így a per eldöntése szempontjából a munkaügyi konfliktusok előfordulásának, bántó szavak használatának, munkatársi kapcsolatok megromlásának bizonyítottsága nem bírt volna jelentőséggel. [27] Ez a jogi álláspont téves. A kártérítési felelősségről a károkozó körülmények vonatkozásában lefolytatott bizonyítás nélkül nem lehet állást foglalni, ugyanis a károkozó körülmény, magatartás bizonyítását követheti az okozati összefüggés vizsgálata. Az elsőfokú bíróság úgy értékelte a bizonyítatlanságot a felperes terhére, hogy az indítványok egy részét figyelmen kívül hagyta. Ennek hiányában azonban nem ítélhető meg, hogy a felperes által megjelölt alperesi károkozó magatartás (munkahelyi konfliktusok, megalázó bánásmód) valóban fennáll-e. Mindezek okán a perbeli esetben nem mellőzhető a fellebbezésben hivatkozott két tanú (T. J. és P. B.) meghallgatása, az elsőfokú bíróság érvelése ennek a bizonyítási indítványnak az elutasítása kapcsán nem volt helytálló. Ugyanakkor megjegyzi a másodfokú bíróság, hogy a következetes bírói gyakorlat szerint (Mfv.I.10.251/1999/2., Mfv.I.10.014/2009/3., Mfv.III.10.584/2017/4.) önmagában az, hogy a munkaügyi perben meghallgatott tanú a munkáltató alkalmazásában áll, elfogultságot nem jelent. [28] A másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az okozati összefüggés bizonyításához szükséges szakértői bizonyítást is jogszabálysértően folytatta le. [29] A felperes a peres eljárásban vitatta, hogy az elsőfokú bíróság által kirendelt szakértők az okozati összefüggés vizsgálatára kompetenciával rendelkeztek. Ezt az álláspontját a szakértők e körben tett nyilatkozatát követően az elsőfokú eljárásban, továbbá a fellebbezésben is fenntartotta. Érvelése szerint egészségkárosodása 40%-ban az ischamiás szívbetegségre vezethető vissza, amely betegség megítélése kardiológiai szakterületre tartozik. Az alperesek a szakértői kompetenciákat nem vonták kétségbe nyilatkozataikban. Fővárosi Ítélőtábla 2.Mf.31.149/2021/6/Végzés 8 [30] A Pp.
  3. §
(1)bekezdése értelmében, ha a perben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel a bíróság nem rendelkezik, a bíróság szakértőt rendel ki.
(2)A bíróság a szakértői névjegyzékben szereplő igazságügyi szakértőt, szakvélemény adására feljogosított gazdasági társaságot, szakértői intézményt vagy külön jogszabályban meghatározott állami szervet, intézményt, szervezetet rendelhet ki. Más szakértő csak ezek hiányában, kivételesen alkalmazható.
(3)Ha a felek a szakértő személyében nem állapodnak meg, arról a bíróság dönt. Az utóbbi esetben a feleket a szakértő kirendelése tárgyában – szükség esetén – meg kell hallgatni.
(6)A bíróság a fél kérelmére – ha a bizonyítás szempontjából szükségesnek látszik – a kirendelt szakértő helyett más szakértőt rendelhet ki. A kirendelésre a
(3)bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. [31] Az elsőfokú bíróság az 51.M.1042/2018/25-I. végzésében a szakértői vélemény elkészítésére a Dr. Berky és Társai Igazságügyi Orvosszakértői Iroda Kft-t rendelte ki. Az orvosszakértői iroda részéről a
  1. november 18-án kelt 51.M.1042/2018/
  2. sorszám alatt iktatott igazságügyi szakértői véleményt szakértő1 és dr. P. R. igazságügyi szakértők jegyezték. A szakvéleményben feltüntetésre került az orvosszakértők szakterülete is: szakértő1 esetében aneszteziológia és intenzív terápia, valamint egészségbiztosítás, míg dr. P. R. esetében reumatológia. [32] A felperes észrevételeire figyelemmel a perben kirendelt Dr. Berky és Társai Orvosszakértő Iroda Kft-t a szakvéleményének kiegészítésére hívta fel az elsőfokú bíróság, ennek részeként a szakértői kompetenciával kapcsolatos nyilatkozatok megtételét is kérve. A Orvosszakértői Iroda a
  3. december 15-én kelt 5.M.71.360/2020/
  4. számú egyesített igazságügyi szakértői lelet és vélemény kiegészítésében az alábbiak szerint nyilatkozott a szakértői kompetencia kapcsán. „A szakértői véleményben több szervrendszert érintő sorsszerű megbetegedések okozta összetett egészségkárosodás mértékének megállapítása és munkavégzéssel való összefüggésének értékelése volt a szakértő feladata, ezt fedi le az egészségbiztosítás orvosi szakértői szakterület. szakértő1 igazságügyi szakértőnek ezen túlmenően aneszteziológiai és intenzív terápia orvosi szakterületen is van szakértői bejegyzése, ez a szakterület a szívizominfarktus ellátását is magában foglalja, a szakértő társadalomorvostan szakorvosi képesítéssel is rendelkezik, mely szakterület alá tartozik a krónikus nem fertőző megbetegedések kialakulása okainak elemzése. Fentiek alapján szakértő önmaga rendelkezik a perbeli betegségek kialakulásának és az általuk okozott egészségkárosodás mértékének véleményezéséhez szükséges kompetenciával.” Továbbá rögzítette, hogy „Dr. P. R. J. szakértő reumatológiai orvosi szakterületen rendelkezik szakértői bejegyzéssel, mely szakterület a krónikus mozgásszervi megbetegedések kialakulásával, kórismézésével és gyógyításával foglalkozik. A szakértői vélemény kialakításába azért került bevonásra, mert kérdésként felmerült egy konkrét lábbeli és a csípőkopásos megbetegedés összefüggésének szakértői értékelése, mely kérdés speciálisan a krónikus csípőbetegségek Fővárosi Ítélőtábla 2.Mf.31.149/2021/6/Végzés 9 hosszmetszeti alakulásának a teljes test statikájának komplex értékelését teszi szükségessé” (kiegészítő szakvélemény
  5. oldal). [33] A felperes nem fogadta el a szakértői nyilatkozatokat hangsúlyozva, hogy a szakértő1 igazságügyi szakértő szakértői névjegyzékbe bejegyzett szakterületeiből nem tűnik ki az a körülmény, hogy a szakértő a kardiológia szakterületen elméleti és gyakorlati szaktudással rendelkezik. Érvelése szerint dr. P. R. igazságügyi szakértő reumatológia szakterülete kétségkívül közel áll a csípőkopásos megbetegedések vizsgálatához, azonban indokoltabb lett volna, ha ortopéd-sebész szakorvos vizsgálja és véleményezi a betegséget. [34] A másodfokú bíróság kellő orvosszakmai ismeret hiányában nem tud állást foglalni abban a kérdésben, hogy a 9/
  6. (II. 27.) IM rendelet mellékletében rögzített képesítési feltételeknek mennyiben feletethető meg a szakértők által adott magyarázat a kompetenciák megfelelőségére nézve. Ilyen szakismerettel az elsőfokú bíróság sem rendelkezett. A perbeli esetben a kereseti kérelem megalapozottságához elengedhetetlen annak ismerete, hogy a Dr. Berky és Társai Orvosszakértői Iroda részéről eljáró igazságügyi orvosszakértők a vitatott kérdés kapcsán kompetenciával rendelkeztek-e. Annak tisztázása nélkül, hogy az ischaemiás szívbetegség, valamint a csípőízületi porckopás kialakulásának, rosszabbodásának vizsgálatához megfelel-e a reumatológia, illetve egészségbiztosítás, aneszteziológia és intenzív terápia szakvizsga, vagy a felperes által hivatkozott kardiológia szakvizsgával rendelkező és ortopéd-sebész orvosszakértő lett volna jogosult e kérdésekben véleményt mondani, a szakértői vélemény és annak kiegészítése aggálytalannak és ellentmondás mentesnek nem tekinthető. Az elsőfokú bíróság eljárásával a Pp.
  7. §
(3)bekezdésébe ütközően járt el, mivel a szakvélemény helytállósága önmagában a szakértők nyilatkoztatásával nem állapítható meg. [35] Kellő orvosszakmai ismeret hiányában az elsőfokú bíróságnak a Pp. 3. §
(3)bekezdése körében arról kellett volna tájékoztatni a feleket, hogy e releváns kérdésben szükséges az orvosi kamara, vagy annak érintett szakmai tagozata nyilatkoztatása, amelyre csak a fél indítványa alapján kerülhet sor azzal, hogy mindez a felperes bizonyítási érdekkörébe esik. [36] A perben lefolytatott bizonyítási eljárás (a tanúk meghallgatásának mellőzése és a szakértői vélemény jelen tartalmában) a megalapozott döntés alapjául nem szolgálhat, így a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 252. §
(3)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Az ítélet hatályon kívül helyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1/
  1. (VI. 30.) PK vélemény
  2. és
  3. pontjában foglaltak alapján a bizonyítás jelentős terjedelmű kiegészítése azt indokolta, hogy a szükséges további eljárási cselekményeket az elsőfokú bíróság keretein belül folytassa le a bíróság. Fővárosi Ítélőtábla 2.Mf.31.149/2021/6/Végzés 10 [37] A megismételt eljárásban meg kell hallgatni a felperes által megjelölt további két tanút, majd valamennyi tanú vallomását követően kell dönteni arról, hogy a munkahelyi konfliktusok, mint károkozó körülmények fennállottak-e és így a felperes szívbetegségével okozati összefüggésben állnak-e, amely már valóban orvosi szakkérdésnek minősül. Ennek függvényében lehet eldönteni, hogy az orvosi kamara nyilatkoztatása csak a csípőízületi porckopás, vagy mindkét betegség vonatkozásában történjen meg a szakértői kompetencia tisztázására. Azt a felek ugyanis nem vitatták, hogy a felperes a munkavégzéshez a munkáltató által biztosított acélbetétes bakancsot viselte, ennek esetleges egészségkárosító hatása szintén orvosi szakkérdés. [38] Fentiekre figyelemmel kell az elsőfokú bíróságnak a szakértői jogosultság előkérdését megvizsgálni és tisztázni a szakértőkre vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján azt, hogy a perbeli szakkérdés eldöntésére a perben kirendelt szakértők kompetenciával rendelkeznek-e. Ennek keretében a felperest egyértelműen nyilatkoztatni kell, hogy a reumatológus szakértő kompetenciáját is vitatja-e a szakvélemény kapcsán, továbbá az orvosi kamara megkeresése útján tisztázni szükséges a szakértői kompetenciák meglétét és szükség esetén a kardiológus és ortopéd-sebész szakorvos kirendelésével szakértői vélemény beszerzésről kell gondoskodni a perbeli szakkérdés eldöntéséhez. Mindezeket követően kerülhet az elsőfokú bíróság abba a helyzetbe, hogy a kereseti kérelem megalapozottságáról érdemben döntést hozzon. Záró rendelkezések [39] A másodfokú bíróság a Pp.
  4. §
(4)bekezdése alapján csupán megállapította a felek másodfokú eljárás során felmerült perköltségét a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2),
(5)bekezdése és 4/A. §
(1)bekezdése alapján, valamint a fellebbezési illeték összegét az Itv. 46. §
(1)bekezdése alapján, annak viselése kérdésében az előfokú bíróságnak kell határoznia. A perköltség, illetve eljárási illeték megállapítása a Pp. 24. §
(1)bekezdése alapján meghatározott pertárgyértéken (1.000.000 forint) alapult. Budapest,
  1. október
  2. dr. Orosz Andrea s.k. s.k. a tanács elnöke dr. Szalai Beatrix s.k. előadó bíró dr. Laczó Adrienn Lilla bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.