Bf.43/2022/15 – Győri Ítélőtábla

(1)bekezdés]. Ezért őt hét év börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte és öt évre kiutasította Magyarország területéről. Megállapította, hogy a vádlott a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra, beszámította az előzetes fogvatartásban töltött időt, rendelkezett a lefoglalt bűnjelekről, és a bűnügyi költség viseléséről. Győri Ítélőtábla III/P.Bf.43/2022/15/II 2 [2] Az ítélet ellen a vádlott és védője jelentettek be fellebbezést elsődlegesen a minősítés megváltoztatásáért és enyhítésért, másodlagosan enyhítésért azzal, hogy a vádlott szándéka nem terjedt ki még eshetőlegesen sem a sértett életének kioltására. [3] A Győri Fellebbviteli Főügyészség BF.14/2022/8-I. számú átiratában az ítélet megváltoztatását indítványozta, azzal, hogy az ítélőtábla a vérgyanús szennyeződések mint bűnjelek megsemmisítésének elrendelésére vonatkozó elsőbírói rendelkezést mellőzze, és állapítsa meg, hogy az adott bűnjelek az iratok mellékletének részét képezik, továbbá a szakértői díjak összegének viselésére is a vádlottat kötelezze. Álláspontja szerint erre figyelemmel az államot terhelő bűnügyi költség összegének pontosítása is indokolt. Indítványozta, hogy a jogi indokolásból az ítélőtábla mellőzze a bűncselekmény alanyi oldalával kapcsolatos érvelést, a vádlottnak a cselekmény elkövetéskori ittasságára tekintettel. [4] A másodfokú nyilvános ülésen a vádlott és a védő a fellebbezést annyiban módosította, hogy azt kizárólag a kiszabott szabadságvesztés-büntetés enyhítésére irányulóan tartotta fenn, a minősítés megváltoztatására irányuló indítványt mellőzte. [5] Az ügyész a nyilvános ülésen a fellebbviteli főügyészségi átiratban foglaltakat fenntartotta. [6] A vádlott és védőjének enyhítésre irányuló fellebbezése megalapozott. [7] A bejelentett jogorvoslatokra tekintettel az ítélőtábla a törvényszék fellebbezéssel sérelmezett ítéletét az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be. 590. §

(1)és

(2)bekezdései értelmében teljes terjedelmében bírálta felül és megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a perrendi szabályok megtartásával folytatta le; nem vétett sem abszolút, sem olyan relatív eljárási hibát, mely az ítélet hatályon kívül helyezését eredményezhette volna. [8] A lefolytatott eljárásban az elsőfokú bíróság valamennyi releváns bizonyítékot beszerezte és az eljárás anyagává tette, a bizonyítékokat okszerűen, a logika szabályainak megfelelően értékelte. A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján megalapozott tényállást állapított meg, mely a másodfokú eljárásban is irányadó volt a Be. 591.§

(1)bekezdése értelmében. [9] A törvényszék részletekbe menően és alaposan tett eleget a Be.561. §

(3)bekezdés d) pontjában írt indokolási kötelezettségének is. [10] A törvényszék okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére, helyes a cselekmény minősítése és az ide vonatkozó jogi indokolás is túlnyomó részt helytálló, azonban némi kiegészítésre és helyesbítésre szorul. [11] A vádlott elkövetéskori ittassága folytán a cselekmény elkövetésekor az alanyi oldal hiányzott, mert az alkoholt csak alkalmanként fogyasztó vádlottnál a nagyobb mennyiségű szeszes ital fogyasztása olyan mértékű ittasságot eredményezett, mely a vádlottnál Győri Ítélőtábla III/P.Bf.43/2022/15/II 3 emlékezetkieséssel, és énidegen viselkedéssel járt, azonban patológiás vagy abortív patológiás részegség esete nem állt fenn. A BH.

2. II. pontja alapján az önhibából eredő ittasság esetén az elkövető aktuális tudattartalmára a tárgyi oldalon jelentkező ismérvek alapján lehet megalapozott következtetést levonni. Ugyanezt az iránymutatást adja a III. sz. BED is. Mindezekre figyelemmel a cselekményt kizárólag a tárgyi ismérvek alapján lehetett minősíteni. [12] A cselekménynek tisztán a tárgyi oldal ismérvei alapján való értékelésével megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság törvényesen minősítette a vádlott cselekményét eshetőleges szándékkal elkövetett emberölés bűntette kísérletének. A 3/
3. BJE-ben foglaltakra figyelemmel a vádlott által használt eszköz különösen veszélyes, élet elleni cselekmény tipikus elkövetési eszköze volt. Az elkövetés körülményei alapján – így a hadonászó mozdulatok mellett többszörös és célzott, irányított szúrás, a támadott testtájék, az életfontos szervek (fej, nyak, életfontos szerveket tartalmazó felsőtest) környékére leadott célzott szúrások, a kitartó szándékkal történő elkövetés, a kiszolgáltatott, fekvő sértett támadása, ezzel a védekezési lehetőség minimalizálása, az elkövető életellenes kijelentései a cselekmény véghezvitele során, és az, hogy a vádlott azért hagyott fel a cselekményével, mert a sértettől elrángatták és lefogták, majd az eredmény iránt tanúsított közömbössége – aggálytalanul alapot adnak a cselekmény emberölés bűntettének kísérlete megállapítására önmagában a tárgyi oldal ismérvei alapján is. [13] Ezért az ítélőtábla az elsőfokú ítélet [40]-[41] és [46]-os bekezdéséből az alanyi tényezőkkel kapcsolatos megállapításokat mellőzi. [14] A törvényszék – bár utalt rá - elmulasztotta az ítéletében konkrétan rögzíteni a törvényi középmértéket, mely tíz év szabadságvesztés a Btk.
4. §

(2)bekezdése alapján, figyelemmel arra, hogy a cselekményt a Btk. 160. §

(1)bekezdése öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni. [15] A törvényszék a büntetés kiszabása során irányadó tényezőket nagyrészt feltárta, további nyomatékos enyhítő körülményként kell azonban értékelni, hogy a magyar nyelvet nem beszélő, külföldi állampolgárságú vádlott számára jelentősen nehezíti a büntetés elviselését az idegen nyelvi környezet, az eltérő kultúra és a családjának a távolsága. [16] A törvényszék helyesen rögzítette, hogy a vádlott cselekménye távoli kísérlet volt, figyelemmel arra, hogy a cselekmény a sértettnél egyenként és összességében is csak nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket eredményezett. Ezt a körülményt az ítélőtábla álláspontja szerint azonban a törvényszék nem értékelte kellő nyomatékkal a vádlott javára enyhítő körülményként. [17] Nagyobb nyomatékkal kellett értékelni a vádlott őszinte megbánását, bocsánatkérését, és azt is, hogy a sértett a vádlottnak megbocsátott. További enyhítő körülmény, hogy a vádlott a cselekményt eshetőleges szándékkal követte el, és a vádlottnak fel nem róható eljárás elhúzódása is. Győri Ítélőtábla III/P.Bf.43/2022/15/II 4 [18] A fentiek alapján a másodfokú bíróság a szabadságvesztés-büntetés enyhítésére látott lehetőséget, ezért annak tartamát a törvényi minimumra enyhítette. [19] Nagyrészt törvényes az elsőfokú bíróságnak a bűnjelekkel kapcsolatos rendelkezése azzal, hogy a lefoglalt kés mint elkövetési eszköz elkobzására a Btk. 72. §

(1)bekezdés a) pontja alapján nem kerülhet sor, miután az eszköz nem az elkövető, hanem a vagyoni érdekelt tulajdona volt, erre figyelemmel az elkobzást a Btk. 72. §

(3)bekezdése kizárja. Ezért e körben az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, az elkobzást mellőzte, a dolog lefoglalását a Be 320. §

(1)bekezdés a) pontja alapján megszüntette és azt a Be. 321. §

(1)bekezdése alapján kiadni rendelte a tulajdonosnak. [20] Egyebekben a bűnjelekről való rendelkezések törvényesek voltak. A lefoglalt vérgyanús szennyeződések megőrzésére – az ügy jellegénél fogva - esetleges perújítási eljárás lefolytatása végett sincs szükség, ezért törvényesen rendelkezett az elsőfokú bíróság azok megsemmisítéséről. [21] Az elsőfokú bíróság tévesen rögzítette az ítéletében, hogy az eljárásban 910.315,- Ft bűnügyi költség merült fel, erre visszavezethetően nem rendelkezett a bűnügyi költség jelentős részéről, egyes tételek pedig a nyomozás során nem kerültek a költségjegyzékbe bevezetésre, emiatt ezekről az elsőfokú ítélet ugyancsak nem rendelkezett, illetve a bűnügyi költségnek egy részét a törvényszék indokolatlanul terhelte az államra. [22] A vádlott nagy tárgyi súlyú bűncselekményt követett el, erre figyelemmel a Be. 574. §

(5)bekezdés szerinti feltétel nem állt fenn, ezért nem volt törvényes alapja az eljárás során felmerült bűnügyi költség egy részének - a szakértői díjak összege - alól a vádlott mentesítésének. Ezért az ítélőtábla a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezést megváltoztatta, a vádlottat a szakértői díjak és az elsőfokú bírósági ítélet által nem érintett további kirendelt védői díj megfizetésére is kötelezte a Be. 574. §

(1)bekezdése alapján. Erre figyelemmel a vádlott viseli a kirendelt védő díjazásával és a szakértők perbevonásával kapcsolatos bűnügyi költséget (B.15/2021/14-es költségjegyzék 6-os tétele, a 382/2019.Bü. költségjegyzék 1, 2, 7, 9, 11, 14, 20, 21, 22-es tétele, továbbá a nyomozási bíró

1. augusztus 19-ei ülésén felmerült és a költségjegyzékekben nem szereplő 14.400,- Ft kirendelt védői díj). [23] Az állam viseli a fordítási és tolmácsolási díjból eredő bűnügyi költséget a Be.
2. §

(1)bekezdés b) pontja alapján, ide értve a költségjegyzékekben nem szereplő, a nyomozási bíró

1. augusztus 19-ei ülésén felmerült 22.600,- Ft tolmácsolási költséget is. [24] A fentiek szerint az ítélőtábla a törvényszék ítéletét a Be.
2. §

(1)bekezdés alapján megváltoztatta, míg egyebekben a Be. 605. §

(1)bekezdés alapján helybenhagyta azzal, hogy a vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időre vonatkozó megállapításokat pontosította a Be. 453 . §

(1)és

(6)bekezdései alapján. [25] Az ítélőtábla a Btk. 92. §

(1)és

(2)bekezdése alkalmazásával számította be a szabadságvesztésbe a vádlott által az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetésétől letartóztatásban töltött időt. Győri Ítélőtábla III/P.Bf.43/2022/15/II 5 Győr,

1. június
2. Dr. Péntek László sk. a tanács elnöke Dr. Polgár András sk. előadó bíró Szalainé dr. Joánovits Krisztina sk. bíró Ezzel az ítélettel a Győri Törvényszék
3. március
4. napján kelt B.15/2021/
5. szám alatti ítélete
6. június
7. napján jogerőre emelkedett. Dr. Péntek László sk. a tanács elnöke