Bf.285/2023/7 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdés] 1 esetben folytatólagosan elkövetettnek minősíti. Terhelt40 XL. r. vádlott terhére értékelt 5 rendbeli hivatali vesztegetés bűntettét [Btk. 293.§

(1)bekezdés] 4 esetben folytatólagosan elkövetettnek minősíti. Terhelt36 XXXVI. r. vádlott vonatkozásában a halmazati büntetésre utalást mellőzi. A Terhelt36 XXXVI. r., Terhelt37 XXXVII. r. és Terhelt40 XL. r. vádlott részére engedélyezett részletfizetést akként változtatja meg, hogy a vádlottak részére 20-20 (húszhúsz) havi részletfizetést engedélyez. Egy havi részlet összegét Terhelt36 XXXVI. r. vonatkozásában 70.000 (hetvenezer) forintban, Terhelt37 XXXVII. r. és Terhelt40 XL. r. vádlott vonatkozásában 60.000 – 60.000 (hatvanezer-hatvanezer) forintban állapítja meg. A részletfizetés első részlete mindhárom vádlott esetében az ítélet jogerőre emelkedését követő második hónap

1. napjáig, a következő részletek minden hónap
2. napjáig esedékesek. Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.285/2023/7 2 Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét Terhelt36 XXXVI. r., Terhelt37 XXXVII. r. és Terhelt40 XL. r. vádlottal szemben helybenhagyja. Az ítélet ellen további fellebbezésnek helye nincs. Indokolás: [1] A Központi Nyomozó Főügyészség a
3. június
4. napján kelt 1.Nyom.21/
5. számú vádiratában vádat emelt Terhelt1 és társai ellen, melyben Terhelt36 XXXVI. r. vádlottat a Btk. 293.§

(1)bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés bűntettével, Terhelt37 XXXVII. r. vádlottat 7 rendbeli a Btk. 293.§

(1)bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő – 1 esetben folytatólagosan elkövetett - hivatali vesztegetés bűntettével, míg Terhelt40 XL. r. vádlottat 5 rendbeli a Btk. 293.§

(1)bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő – 4 esetben folytatólagosan elkövetett - hivatali vesztegetés bűntettével vádolta. [2] A Budapest Környéki Törvényszék a

1. április
2. napján kihirdetett 17.B.44/2022/178-V. számú ítéletével – a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadását követően - Terhelt36 XXXVI. r. vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 293.§

(1)bekezdésébe ütköző részben folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés bűntettében, ezért őt halmazati büntetésül - 500 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés napi tételének összegét 2.800,- forintban állapította meg, és az így kiszabott összesen 1.400.000,- forint pénzbüntetés megfizetésére 24 havi részletfizetést engedélyezett. Rendelkezett továbbá a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. [3] Terhelt37 XXXVII. r. vádlott bűnösnek mondta ki 7 rendbeli, a Btk. 293.§

(1)bekezdésébe ütköző részben folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés bűntettében, ezért őt halmazati büntetésül 300 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés napi tételének összegét 4.000,- forintban állapította meg, és az így kiszabott összesen 1.200.000,- forint pénzbüntetés megfizetésére 24 havi részletfizetést engedélyezett. Rendelkezett továbbá a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. [4] Terhelt40 XL. r. vádlottat bűnösnek mondta ki 5 rendbeli, a Btk. 293.§

(1)bekezdésébe ütköző részben folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés bűntettében, ezért őt halmazati büntetésül 300 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés napi tételének összegét 4.000,- forintban állapította meg, és az így kiszabott összesen 1.200.000,- forint pénzbüntetés megfizetésére 24 havi részletfizetést engedélyezett. Rendelkezett továbbá a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.285/2023/7 3 [5] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a kihirdetésekor az ügyész jelentett be fellebbezést Terhelt36 XXXVI. r. vádlott terhére a büntetés súlyosítása, a XXXVI. r. vádlott és védője, valamint Terhelt37 XXXVII. r. vádlott és védője a büntetés enyhítése érdekében. Terhelt40 XL. r. vádlott és védője három munkanap gondolkodási időt tartott fenn, majd a XL. r. vádlott védője a törvényes határidőn belül fellebbezést jelentett be a büntetés enyhítése érdekében. [6] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.555/2023/10. számú átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta, a vádlottak és védőik enyhítésre vonatkozó indítványaival nem értett egyet. [7] Kifejtette, hogy a vádlottak az előkészítő ülésen a bűnösségüket beismerték, lemondtak a tárgyaláshoz fűződő jogukról, beismerésüket az elsőfokú bíróság elfogadta, annak törvényi feltételei fennálltak. A fellebbezés okára és céljára tekintettel a Be. 590. §

(3)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletének korlátozott felülbírálatára kerülhet sor, a másodfokú bíróság nem vizsgálja az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát, és határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja. [8] A fellebbviteli főügyészség az ítélet hatályon kívül helyezésére okot adó eljárásjogi hibát nem észlelt. Az irányadó tényállás alapján a vádlottak felmentésének vagy velük szemben az eljárás megszüntetésének nincs helye, de a XXXVII. r. és XL. r. vádlott cselekményének büntetőjogi minősítése tekintetében az elsőfokú ítélet pontosítását indítványozta, ami a Be. 606.§

(3)bekezdése alapján a másodfokú bíróság által is elvégezhető. [9] Így nincs helye a „részben folytatólagosan elkövetett” megszövegezésnek, a folytatólagosan elkövetett bűncselekmények számát az irányadó tényállások alapján szükséges meghatározni. [10] Így Terhelt37 XXXVII. r. vádlott esetében a pontos büntetőjogi minősítés 7 rendbeli hivatali vesztegetés bűntette [Btk. 293.§

(1)bekezdés], melyből 1 rendbeli cselekmény folytatólagosan elkövetett, míg Terhelt40 XL. r. vádlott esetében a pontos büntetőjogi minősítés 5 rendbeli hivatali vesztegetés bűntette [Btk. 293.§

(1)bekezdés], melyből 4 rendbeli cselekmény folytatólagosan elkövetett. [11] A vádhatóság meglátása szerint a törvényszék a büntetés kiszabásánál irányadó tényeket nem egyéniesítve vette számba. A felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatti elkövetés csak a XXXVI. r. vádlott tekintetében állt fenn, azonban az elsőfokú bíróság a korrupciós bűncselekmények elszaporodottságában rejlő súlyosító tényezőt indok nélkül vetette el. A büntetlen előélet fiatalabb korban csekélyebb súllyal való figyelembe vételére vonatkozó érvelés – a vádlottak életkora alapján – nem értelmezhető, emellett a XXXVI. r. vádlott nem is büntetlen előéletű. Csak a XXXVI. r. vádlott tartja el kiskorú gyermekét, és a nyomozás során egyik vádlott sem tett feltáró jellegű beismerő vallomást, így ezen enyhítő körülmények vonatkozásukban nem értékelhetők. Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.285/2023/7 4 [12] Az ügyészi indítvány alapján pénzbüntetésnél súlyosabb büntetési nem kiszabására nem volt lehetőség, az a büntető törvény alapján is törvényes. Terhelt36 XXXVI. r. vádlott vonatkozásában a pénzbüntetés összege, azon belül pedig a napi tételek száma eltúlzottan enyhe, annak mértékét a belső arányosság sem indokolja. A XXXVI. r. vádlott cselekménye ugyan valóban egyrendbeli hivatali vesztegetés bűntetteként minősül, azonban a cselekmény 173 gépjármű másfél év alatt végzett honosításához kapcsolódott, azt a vádlott a vele szemben korábban személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának próbaideje alatt követte el. A XXXVI. r. vádlott cselekményének elkövetési körülményeiben, annak elhúzódó időtartamában és a folytatólagos elkövetésben rejlő tárgyi súlya alapján a napi tételek számának a Be. 565.§

(2)bekezdésében írtakra is figyelemmel elvégezhető emelése szükséges, míg az egy napi tételre eső összeg a vádlott jövedelmi, vagyoni viszonyai alapján egyáltalán nem eltúlzott. [13] A vádhatóság megjegyezte továbbá, hogy a XXXVI. r. vádlott vonatkozásában téves az ítéletben szereplő halmazati büntetés kiszabására vonatkozó megállapítás. [14] Terhelt37 XXXVII. r. és Terhelt40 XL. r. vádlott tekintetében az elsőfokú bíróság a pénzbüntetést a büntetés céljával összhangban, a büntetéskiszabási elvek figyelembe vételével törvényesen szabta ki. A napi tételek száma a korrupciós cselekményeknek az elkövetés szervezett körülményei, folytatólagos, elhúzódó jellege alapján megállapítható nagy tárgyi súlya okán eltúlzottnak nem tekinthető, mindkét vádlott tekintetében méltányos, az egy napi tétel összege a vádlottak vagyoni, jövedelmi viszonyainak megfelel. [15] Mindezek alapján a fellebbviteli főügyészség indítványozta, hogy a másodfokú bíróság a Be. 606.§

(1)és

(3)bekezdése alapján változtassa meg a törvényszék ítéletét, Terhelt37 XXXVI. r. és Terhelt40 XL. r. vádlottak cselekményeinek a büntetőjogi minősítést pontosítsa, Terhelt36 XXXVI. r. vádlottal szemben kiszabott pénzbüntetést a napi tételek számának felemelésével súlyosítsa, a halmazati büntetésre vonatkozó utalást mellőzze, egyebekben pedig az elsőfokú bíróság ítéletét mindhárom vádlott vonatkozásában hagyja helyben. [16] Terhelt36 XXXVI. r. vádlott meghatalmazott védője fellebbezésének írásbeli indokolásában azt indítványozta, hogy az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet változtassa meg és a kiszabott pénzbüntetést enyhítse. [17] Indokolásában hivatkozott arra, hogy a törvényszék a bűnösségi körülményeket feltárta, figyelembe vette az időmúlást, a kiskorú gyermekről való gondoskodást, a vádirattal megegyező beismerést és a megbánást. A védelem álláspontja szerint azonban az enyhítő körülményeknek nagyobb jelentőséggel kellett volna bírniuk a büntetés kiszabása során, különös tekintettel a tetemes időmúlásra, mely a vádlott terhére rótt bűncselekmény büntetési tételét is jóval meghaladta. Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.285/2023/7 5 [18] Terhelt37 XXXVII. r. vádlott személyesen írt írásbeli fellebbezésében a kiszabott pénzbüntetés összegének jelentős csökkentését indítványozta. [19] Ennek indokaként előadta, hogy a terhére rótt bűncselekményt nem követte el, de elismerte, hogy a vizsgabázison kialakult gyakorlatot nem tudta megkerülni, így hibázott, ezért a büntetés tényét elfogadta, de annak mértékét vitatta. Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe, hogy ellene semmilyen tárgyi vagy képi titkos megfigyelési dokumentumot nem tudtak felmutatni, csak két vizsgabiztos vallomása szólt ellene. A tárgyaláshoz való jogáról lemondott abban bízva, hogy méltányolják idős korát, egészségi állapotát, és azt, hogy ő nem „nepperként” került az ügybe. Nem gondolta volna, hogy a büntetés kiszabásánál nem a bűncselekmény súlyára, hanem az ő vagyoni helyzetére helyezik a hangsúlyt. Így őt azért büntették meg vagyontalan társainál súlyosabban, mert 69 éves korára rendelkezik egy családi házzal, egy 15 éves személygépkocsival, illetve egy 20 éves kistehergépkocsival, amit a munkájához vásárolt, de a munkát az önkormányzat döntése miatt nem tudja folytatni. [20] Ezért saját 157.000 forintos, illetve felesége 127.000 forintos nyugdíjából élnek. Emellett munkát nem tud vállalni, mert súlyos gerincműtéten esett át, majd leszázalékolták. Jobb térdében protézis van, bal térde és csípője is protézist igényel, napi szinten fájdalomcsillapítót szed, alvási apnoé és magas vérnyomás miatt évek óta orvosi kezelés alatt áll. Feleségét mellrák miatt műtötték, házastársa térdprotézis műtétjét annak magas költsége miatt nem tudták finanszírozni. Családi házukban együtt élnek a fiával és annak családjával, tőlük anyagi segítségre nem számíthatnak, nekik kell a fiatalokat segíteni. [21] Terhelt37 XXXVII. r. vádlott védője a Be. 584.§

(6)bekezdésében rögzített kötelező rendelkezés ellenére a bejelentett fellebbezését írásban nem indokolta. [22] Terhelt40 XL. r. vádlott védője írásban benyújtott fellebbezése indokolásában kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság nem értékelte megfelelő súllyal a mértékes indítvánnyal szemben a vádlott személyi körülményeit, és az ítélet belső arányossága is sérülhetett, nem érvényesült az egyéniesítés. [23] Hivatkozott arra, hogy bár a XL. r. vádlott rendelkezik ingatlanvagyonnal, azok résztulajdonok, melyeket az édesapja kezel. Így azok értékesítése nem lehetséges olyan személy – az édesapja – érdekeinek sérelme nélkül, aki a büntetőeljárásban nem érintett. [24] A XL. r. vádlott édesapjával él egy háztartásban, alkalmi munkából havi 200.000 forintot keres. Ez napi 6.667 forint jövedelmet jelent, mely az ítéletben megállapított 4.000 forintos napi tétel összegének közel 60%-a. Így a kiszabott büntetés a XL. r. vádlott megélhetéséhez szükséges havi jövedelem 60%-t, vagy másként hét havi teljes bevételét vonná el. [25] Erre tekintettel a XL. r. vádlott védője a pénzbüntetés napi tételének jelentős csökkentését indítványozta úgy, hogy az a vádlott egy napi jövedelmének 33-50%-a, vagyis 2.200 – 3.334 forint legyen, mely így is jelentős elvonás a vádlott életviteléhez rendelkezésre álló jövedelemhez képest. Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.285/2023/7 6 [26] Az ügyészség fellebbezése részben alapos, a védelmi fellebbezések nem vezettek eredményre. [27] A Fővárosi Ítélőtábla az iratanyagból megállapította, hogy az elsőfokú bíróság törvényesen alkalmazta a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvénynek (Be.) a bűnösséget beismerő vádlottak esetében a tárgyaláshoz való jogáról lemondás intézményét. [28] A törvényszék Terhelt36 XXXVI. r., Terhelt37 XXXVII. r. és Terhelt40 XL. r. vádlott előkészítő ülésen tett beismerő nyilatkozatára tekintettel helytállóan vette figyelembe a Be. 504. §

(1)-

(3)bekezdését. Ennek keretében a

1. április
2. napján tartott előkészítő ülésen a Be.
3. §

(3)bekezdése alapján Terhelt36 XXXVI. r. vádlott esetében a 17.B.44/2022/178XLIII. számú, Terhelt37 XXXVII. r. vádlott vonatkozásában a 17.B.44/2022/178-XLIV. számú, míg Terhelt40 XL. r. vádlott tekintetében a 17.B.44/2022/178-XLVII. számú végzésével törvényesen fogadta el a bűnösséget beismerő nyilatkozatot. A korlátozott felülbírálatra tekintettel a másodfokú bíróságnak kizárólag a Be. 590. §

(5)bekezdés a) pontjában írt eljárási szabálysértések vizsgálatára volt törvényes lehetősége, melynek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a perrendi szabályokat megtartotta. [29] Az elsőfokú ítélet tényállása megalapozott és mentes a Be. 592. §

(1)és

(2)bekezdésében foglalt hiányosságoktól, melyből az elsőfokú bíróság okszerűen vont következtetést mindhárom vádlott bűnösségére. [30] Az ítélőtábla a vádlottak terhére rótt bűncselekmény minősítését pontosította a következők szerint. [31] A Btk. 6.§

(1)bekezdése szerint bűnhalmazat az, ha az elkövető egy vagy több cselekménye több bűncselekményt valósít meg, és azokat egy eljárásban bírálják el. A

(2)bekezdés értelmében nem bűnhalmazat, hanem folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes akaratelhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközönként követ el. [32] A korrupciós bűncselekmények körében a bűnhalmazat, illetve folytatólagosság megállapítása körében többféle jogirodalmi álláspont létezik. A Kúria a BH

2. számú eset döntés III. pontjában úgy foglalt állást, ha különböző ügyekben kéri/fogadja el az előnyt vagy annak ígéretét az elkövető, akár ugyanazon, akár különböző személyektől, a cselekmények az ügyek számához igazodó bűnhalmazatot alkotnak. (Kúria Bfv.964/2016.) A BH
4. számú eseti döntés III. pontja azonban rögzíti, hogy a folytatólagosság a hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette kapcsán akkor állapítható meg, ha folyamatosan fennálló kapcsolatban ugyanattól a személytől többször kér vagy fogad el előnyt a hivatalos személy. (Kúria Bfv.I.1.351/2016.) Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.285/2023/7 7 [33] Az ítélőtábla a hivatali vesztegetés bűntette minősítésének és rendbeliségének vizsgálatakor az ügyek számát, a jogtalan előnyben részesülő személyeket, valamint a folytatólagosság kritériumait egyaránt vizsgálta. (ÍH
6. I.) A hivatali vesztegetés rendbelisége ahhoz igazodik, hogy hány ügyben kéri vagy fogadja el az előnyt az elkövető, a vádlottak terhére rótt cselekmények rendbelisége a bűnkapcsolatok száma szerint minősül, és azon belül lehetnek folytatólagosan elkövetettek, amennyiben a folytatólagosság törvényi feltételei fennállnak. [34] Ennek értelmében az ítélőtábla azt vizsgálta, hogy a folytatólagosság törvényi kritériumai megállapíthatók-e, illetve hány esetben. [35] Az irányadó tényállás szerint Terhelt37 XXXVII. r. vádlott kérésére Terhelt
7. négy év alatt évente egy-egy gépkocsi hatósági eljárást folytatta le (II/
8. tényállási pont). A másik vádlott-társa viszont 2014-ben és 2015-ben egy-egy esetben, de
9. és
10. évek között fél évet meg nem haladó időközönként több gépjármű hatósági eljárását folytatta le (III/
11. tényállási pont), tehát e cselekmények vonatkozásában a folytatólagosság törvényi feltételei maradéktalanul megvalósultak. [36] Mindezek alapján Terhelt37 XXXVII. r. vádlott terhére 7 rendbeli a Btk. 293.§

(1)bekezdésébe ütköző hivatali vesztegetés bűntette állapítható meg, melyből 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett. [37] Terhelt40 XL. r. vádlott kérésére egyik vádlott-társa

1. december
2. napján egy gépkocsi hatósági eljárást folytatta le (III/
3. tényállási pont). Terhelt2 II. r. vádlott és két vádlott-társa az ítéletben írt időtartam alatt több jármű hatósági eljárását folytatta le (I/31., II/
4. és III/
5. tényállási pont). Ezen cselekmények esetében azonban az időben elkülönülő elkövetési időszakok tekintetében a folytatólagosság feltételei nem álltak fenn. [38] Ezért Terhelt40 XL. r. vádlott I/
6. tényállási pontban írt cselekménye 2 rendbeli, a Btk. 293.§

(1)bekezdésébe ütköző folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés bűntettét, II/31. tényállási pontbeli magatartása 1 rendbeli, a Btk. 293.§

(1)bekezdésébe ütköző folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés bűntettét, míg a III/33. pontban írt bűncselekménye 1 rendbeli, a Btk. 293.§

(1)bekezdésébe ütköző hivatali vesztegetés bűntettét és 1 rendbeli, a Btk. 293.§

(1)bekezdésébe ütköző folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés bűntettét valósította meg. Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.285/2023/7 8 [39] Mindezek alapján Terhelt40 XL. r. vádlott terhére 5 rendbeli a Btk. 293.§

(1)bekezdésébe ütköző hivatali vesztegetés bűntette állapítható meg, melyből 4 rendbeli folytatólagosan elkövetett. [40] Az ítélőtábla ennek megfelelően módosította a XXXVII. r. és XL. r. vádlott hivatali bűncselekményeinek minősítését. [41] Mivel Terhelt36 XXXVI. r. vádlott bűnösségét a bíróság egy rendbeli, folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés bűntettében [Btk. 293.§

(1)bekezdés] állapította meg, ezért esetében a Btk. 81.§ szerinti halmazati büntetésre utalást az ítélőtábla mellőzte. [42] A joghátrány megválasztása körében a törvényszék szinte hiánytalanul és a büntetéskiszabás során értékelhető tényezőkről szóló

1. BK véleményben írtakat szem előtt tartva vette számba a vádlottak terhére és javára szóló alanyi és tárgyi bűnösségi körülményeket. A fellebbviteli főügyészség helytállóan mutatott rá, hogy a vádlottak esetében további súlyosító körülmény a korrupciós bűncselekmények közismert és statisztikai adatokkal alátámasztott elszaporodottsága. [43] A Kúria legutóbb a
2. évi
3. számon közzétett eseti döntésében foglalkozott a büntetés céljának kérdésével, melynek során kifejtette, hogy a Btk.
4. §-ában írtak szerint a büntetés célja a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el. A büntetés kétségtelen joghátrány, a büntetés kiszabása ekként joghátrány okozása, vagyis az elkövetőre vonatkozó rosszallás megtestesítése. Az elkövetett bűncselekmény viszont nyilvánvalóan szintén rosszat jelent. Ehhez képest a büntetés lényege – hagyományosan – a rosszra (a bűnre) adott olyan válasz, amiben testet ölt az elkövetőre vonatkozó, az elkövető számára rossz, azaz joghátrány (szabadságelvonás, jogkorlátozás stb.) okozása. A büntetés alakilag mindig megtorlás, vagyis az elkövető által elkövetett bűntettnek megfelelő, arányos joghátránnyal való viszonzása. A büntetés lényege, tartalma pedig egyfelől fenyítés, azaz az elkövető számára nehézséggel sújtás, másfelől a bűnhődés lehetőségének elindítása. Ahhoz, hogy egy büntetés elérje célját általában elegendő, hogy a büntetés okozta rossz nagyobb legyen, mint a bűnből következő jó, és a rossznak túlsúlya alapján kell kiróni a büntetést és közömbössé tenni azt az előnyt, amelyet egy adott bűncselekmény elkövetése az elkövető számára jelentene. [44] Az ítélőtábla rögzíti továbbá, hogy a büntetésnek meg kell felelnie a generális és a speciális prevenció követelményének, vagyis mind a társadalom többi tagját, mind a tettest vissza kell tartania újabb bűncselekmény elkövetésétől. Ezáltal tehát alkalmasnak kell lennie a bűnözés befolyásolására, amelynek egyik eszköze az individualizáció, vagyis a büntetés lehetőleg személyre szabott, egyéniesített volta. Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.285/2023/7 9 [45] Az ítélőtábla álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az enyhítő és súlyosító körülményeket súlyuknak megfelelően értékelte, amikor az eljárás tárgyát képező bűncselekmény társadalomra veszélyességére tekintettel mindhárom vádlottal szemben a Btk. 33.§

(1)bekezdés d) pontja alapján pénzbüntetést szabott ki. [46] Egyetértett a másodfokú bíróság a vádlottakkal szemben kiszabott pénzbüntetés jogalapjával és annak mértékével is. A napi tételek száma mindhárom vádlott esetében tükrözte az általuk elkövetett bűncselekmények tárgyi súlyát, a személyükben rejlő társadalomra veszélyességet és megfelelt a vádlott-társak cselekvősége szerinti belső arányosságnak is. Az egy napi tétel összege a vádlottak jövedelmi, vagyoni viszonyaihoz igazodóan törvényes volt, azok mértéke eltúlzottnak nem tekinthető, így annak csökkentésére az ítélőtábla nem látott alapot. [47] A védelmi fellebbezésekben hivatkozott személyi körülményeket az elsőfokú bíróság megfelelően értékelte, újonnan figyelembe vehető körülményre egyik vádlott sem hivatkozott, így a pénzbüntetés további enyhítése nem volt indokolt. Az ítélőtábla utal arra, hogy a Btk. 50.§

(3)bekezdés második mondata értelmében az egynapi tétel összege legalább ezer, legfeljebb ötszázezer forintban határozható meg. A jogalkotó által e tágan megállapított tételkeretben az elsőfokú bíróság igen méltányosan, az egynapi tétel törvényi minimumához közeli összegben határozta meg a vádlottakat terhelő büntetés mértékét. [48] Az ítélőtábla mindhárom vádlott vonatkozásában a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 42.§

(1)bekezdése alapján engedélyezett részletfizetés feltételeit módosította. Ennek értelmében, ha a vádlott valószínűsíti, hogy a pénzbüntetés azonnali vagy egy összegben való megfizetése magának, vagy tartásra szoruló hozzátartozójának a büntetés célján túlmenő jelentős anyagi nehézséget okozna, és megalapozottan feltehető, hogy a vádlott a meghosszabbított határidőben fizetési kötelezettségének pontosan eleget tesz, részére a bíróság engedélyezheti, hogy a pénzbüntetést két éven belül, részletekben fizesse meg. [49] A Bv. tv. 42.§

(3)bekezdése értelmében azonban a részletfizetés olyan, havonta fizetendő összegben engedélyezhető, amely osztható a pénzbüntetés esetén az ítéletben megállapított napi tétel összegével. [50] Az oszthatóságra tekintettel az ítélőtábla a vádlottak esetében 20 havi részletfizetést engedélyezett, és meghatározta a havonta fizetendő részletek összegét, valamint a teljesítési határidőket. [51] Az elsőfokú bíróság ítéletének egyéb rendelkezései törvényesek. Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.285/2023/7 10 [52] Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a Fővárosi Törvényszék ítéletét a Be. 598. §

(2)bekezdése alapján megtartott tanácsülésen, a Be. 606. §

(1)bekezdése alapján részben megváltoztatta, míg egyéb rendelkezéseit a Be. 605. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. Budapest,

1. év március hó
2. napján Dr. Rédei Géza s.k. s.k. a tanács elnöke Dr. Kováts Katalin s.k. előadó bíró Dr. Kertész Andrea bíró A Budapest Környéki Törvényszék 17.B.44/2022/178-V. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 1.Bf.285/2023/
3. számú ítéletében írt változtatásokkal Terhelt36 XXXVI. r., Terhelt37 XXXVII. r. és Terhelt40 XL. r. vádlott vonatkozásában
4. év március hó
5. napján jogerőre emelkedett. Budapest,
6. év március hó
7. napján Dr. Rédei Géza s.k. a tanács elnöke