← Magyarország

Kfv.37180/2025/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A közlekedési igazgatási hatóságot a vezetési jogosultság szünetelését elrendelő határozata meghozatala során köti a szabálysértési hatóság, a szabálysértési- vagy büntető ügyben eljáró bíróság határozata. A szabálysértési ügyben eljárt bíróság végzésének anyagi jogerejét törné át, ha annak rendelkezésétől eltérne, amelyre nyilvánvalóan nincs hatásköre. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.37.180/2025/

  1. A tanács tagjai: Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke Dr. Hajas Barnabás előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit bíró Dr. Rák-Fekete Edina bíró A felperes: Név1 (cím1) A felperes képviselője: Farkas és Társai Ügyvédi Iroda (cím2; eljáró ügyvéd: Dr. Farkas Sándor) Az alperes: Zala Vármegyei Kormányhivatal Zalaegerszegi Járási Hivatal (cím3) Az alperes képviselője: Mihályné Dr. Györke Julianna Katalin kamarai jogtanácsos Kúria VI.Kfv.37.180/2025/6-I A per tárgya: 2 közlekedési igazgatási ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet alperes benyújtó fél: A felülvizsgálni kért a Veszprémi Törvényszék
  2. január
  3. napján kelt jogerős határozat: 4.K.701.108/2024/
  4. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Veszprémi Törvényszék 4.K.701.108/2024/
  5. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. A felperes felülvizsgálati eljárásban felmerült perköltségének összegét 24.000 (azaz huszonnégyezer) forintban, az alperes felülvizsgálati eljárásban felmerült perköltségének összegét 48.000 (azaz negyvennyolcezer) forintban állapítja meg. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az iratok alapján a Kúria a következő tényállást állapította meg: Kúria VI.Kfv.37.180/2025/6-I 3 [2]
  6. január
  7. napján felperes a rendőri felszólítás ellenére nem állt meg, megpróbált elmenekülni, melynek során a KRESZ több előírását megsértette. Miután a felperes az útról lesodródva megállt, és a rendőrautónak ütközött, a rendőrök intézkedés alá vonták, és az alkoholteszt eredménye alapján vérvételre előállították. A vérvételt követően a felperes vezetői engedélyét – járművezetés ittas állapotban bűncselekmény megalapozott gyanújára figyelemmel – a helyszínen bevonták. Ennek tényét és okát a büntetőeljárás 20010/32/
  8. bü. számának feltüntetésével a Zalaegerszegi Rendőrkapitányság az okmány nyilvántartásban is rögzítette és arról
  9. január
  10. napján 10:49 órakor kelt 20010/32/
  11. bü. számú átiratában az alperest is tájékoztatta. Erre figyelemmel az alperes a
  12. január
  13. napján kelt, ZA-05B08/KAB/544-2/
  14. számú határozatában a felperes vezetési jogosultságot igazoló okmányát a büntetőeljárás jogerős befejezéséig visszavonta és megállapította, hogy a vezetési jogosultságot igazoló okmány visszavonásának kezdete
  15. január
  16. napja. [3] A Zalaegerszegi Rendőrkapitányság Szabálysértési Hatósága a felperessel szemben szabálysértési eljárást indított és a közúti közlekedés rendjének megzavarása és közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértés elkövetése miatt a 20801/781/
  17. szabs. számú határozatával 300.000 (háromszázezer) forint pénzbírsággal sújtotta és 12 (tizenkettő) hónapra minden közúti jármű vezetésétől eltiltotta. Miután a felperes meghallgatási kérelemmel fordult hozzá,
  18. május
  19. napján kelt, 20801/78-12/
  20. szabs. számú határozatával korábbi határozatát visszavonta és meghallgatása után a felperest 300.000 (háromszázezer) forint pénzbírsággal sújtotta és 12 (tizenkettő) hónapra minden közúti jármű vezetésétől eltiltotta. A felperes kifogására eljárt Zalaegerszegi Járásbíróság
  21. július
  22. napján tartott nyilvános tárgyaláson meghozott, 27.Szk.957/2024/
  23. számú végzésében a szabálysértési hatóság végzését annyiban változtatta meg, hogy a felperest 12 (tizenkét) hónap időtartamra a „B” kategóriába tartozó járművek vezetésétől tiltotta el, egyebekben a szabálysértési hatóság határozatát hatályában tartotta. Erről a Zalaegerszegi Rendőrkapitányság
  24. augusztus
  25. napján 11:40 órakor kelt, 20801/78/
  26. szabs. számú átiratában tájékoztatta az alperest. A szabálysértési hatóság a bíróság által megváltoztatott határozata alapján az alperes a ZA-05B08/KAB/544-4/
  27. számú határozatával – a szabálysértési hatóság határozatának jogerőre emelkedésének napjától –
  28. július
  29. napjától
  30. június
  31. napjáig elrendelte a felperes vezetési jogosultságot igazoló okmányában szereplő „B” kategóriára szóló vezetési jogosultságának szünetelését. [4] A Zalaegerszegi Járásbíróság a
  32. július
  33. napján jogerőssé vált 17.Bpk.326/2024/
  34. számú büntető végzésében a felperessel szemben járművezetés ittas állapotban vétsége miatt 1 év közúti járművezetéstől eltiltás büntetést szabott ki, amely időtartamába beszámítani rendelte a vezetői engedély helyszíni elvételétől,
  35. január
  36. napjától eltelt időt. Az alperes a ZA-05B08/KAB/544-6/
  37. számú határozatával erre figyelemmel elrendelte a felperes vezetési jogosultságának szünetelését 1 év időtartamra. Arról is rendelkezett, hogy a vezetési jogosultság szünetelése
  38. június
  39. napjától
  40. január
  41. napjáig, valamint az utánképzésen való részvétel igazolásáig tart. A kereset és a védirat Kúria VI.Kfv.37.180/2025/6-I 4 [5] A felperes keresetében az alperes ZA-05B08/KAB/544-4/
  42. számú határozatának megváltoztatását kérte úgy, hogy az alkalmazni kívánt „a vezetési jogosultságának szünetelése” szankció kezdő időpontját
  45. napja helyett
  48. napjára módosítsa és ezen időponttól számítva a szankciós időkeretet
  51. napjától
  54. napjáig határozza meg. [6] Álláspontja szerint az alperesnek a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/
  55. (XII. 28.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet)
  56. §

(3)bekezdés a) pontja helyett a 36. §
(3)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja szerint kellett volna a vezetési jogosultság felfüggesztésének időtartamát meghatároznia. Arra is hivatkozott, hogy az alperesnek figyelembe kellett volna vennie a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 17. §
(2)bekezdését is, amely szerint a járművezetéstől eltiltás tartamába be kell számítani azt az időt, amelynek tartamára az eljárás alá vont személy vezetői engedélyét – a járművezetéstől eltiltás intézkedést megelőzően – a szabálysértéssel összefüggésben a helyszínen elvették. A védiratra tett nyilatkozatában rámutatott, hogy a rendőri intézkedés során elvették a vezetői engedélyét, ezért a Szabs. tv. 17. §
(2)bekezdése alapján alperesnek be kellett volna számítania a vezetői engedélye helyszíni elvételétől eltelt időtartamot. Irrelevánsnak tartotta, hogy a helyszíni elvételtől eltelt időtartamot az ittas járművezetés miatti eljárásban már beszámították. Álláspontja szerint nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely a párhuzamosan folyó szabálysértési és büntetőeljárás esetén lehetővé tenné az alperes számára a beszámítás mellőzését. [7] Alperes védiratában keresetlevél elutasítását kérte. [8] Arra hivatkozott, hogy határozata nem jogszabálysértő, a szankciós időkeretbe a vezetési jogosultság időtartamára vonatkozó beszámíthatóságot a döntése alapjául szolgáló bírósági (szabálysértési hatósági) döntés nem tartalmaz. Az elsőfokú ítélet [9] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát megsemmisítette és alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. [10] Indokolása szerint a szabálysértési hatóság a Zalaegerszegi Járásbíróság által megváltoztatott 20801/78-1/2024.szabs. számú határozata a felperest a közúti közlekedés rendjének megzavarása és közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése miatt eltiltotta a „B” kategóriába tartozó járművek vezetésétől 12 hónapra. Rögzítette, hogy a Szabs. tv. 17. §
(1)bekezdése értelmében a járművezetéstől eltiltás kezdő időpontja a határozat véglegessé válásának időpontja, a perbeli esetben a Zalaegerszegi Járásbíróság végzésének időpontja. A szabálysértési hatóság határozata tartalmazta, hogy a járművezetéstől eltiltás a határozat jogerőre emelkedésének napján veszi kezdetét. Az elsőfokú bíróság szerint a Szabs tv. 17. §
(2)bekezdése különös rendelkezést tartamaz arra az Kúria VI.Kfv.37.180/2025/6-I 5 esetre, amikor a szabálysértési hatóság határozatának jogerőre emelkedése előtt az eljárás alá vont személy vezetői engedélyét elvették. A jogerős ítélet szerint a felperes helytállóan hivatkozott arra, hogy az alperes figyelmen kívül hagyta a Szabs. tv. 17. §
(2)bekezdését, amikor a felperes vezetési jogosultságának szünetelését
  1. július
  2. napjától
  3. június
  4. napjáig rendelte el. Az elsőfokú bíróság szerint az eltiltás egyéves „határidejét” a vezetési jogosultságot igazoló irat helyszíni elvételétől kellett volna számítania. [11] A megismételt eljárásra vonatkozó iránymutatása szerint az alperesnek a döntését a Szabs. tv.
  5. §
(2)bekezdésének alkalmazásával kell meghoznia és a vezetési jogosultságot igazoló irat helyszíni elvételétől számítottan kell a szabálysértési hatóság jogerős döntése nyomán a felperes vezetői jogosultságának szünetelése időpontját meghatároznia. A felülvizsgálati kérelem és felülvizsgálati ellenkérelem [12] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára kötelezését kérte, valamint perköltséget igényelt. [13] Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Korm. rendelet 16. §
(1)bekezdés
  1. a)pontját, 32. §
  2. a)pontját, 36. §
(1)bekezdés a) pontját,
(3)és
(5)bekezdését, a Btk. 55. §
(2)bekezdését, 56. §
(1)-
(2)és
(4)bekezdését, a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 298. §
(2)bekezdését, a KRESZ 8. §
(1)bekezdés a) pontját, a Szabstv. 16. §
(1)bekezdését, 17. §
(1)-
(2)bekezdését, 38. §
(1)bekezdését,
  1. §-át. [14] Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe, hogy határozata a Zalaegerszegi Járásbíróság jogerős döntésén alapult. Álláspontja szerint a vezetési jogosultság szünetelése és a vezetői engedély visszavonása ügyében sem a büntető-, sem pedig a szabálysértési eljárásokon belül beszámítási jogkörrel nem rendelkezik. Kizárólag a vezetési jogosultságot érintő szankciót kiszabó hatóságoktól, vagy a bíróságok döntései alapján köteles eljárni és döntést hozni a rá vonatkozó jogszabályok alapján. [15] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte és perköltséget igényelt. [16] A járművezetéstől eltiltás időtartamában való beszámítással kapcsolatos korábbi nyilatkozatai megismétlése mellett hivatkozott a vezetői engedély elvételéről kapott elismervényre, amelyből nem derül ki a helyszíni elvétel oka, ezért álláspontja szerint arra a szabálysértés elkövetésével is összefüggésben került sor. Álláspontja szerint, mivel a szabálysértési hatóság határozata rendelkező részében arról nem rendelkezett, az alperesnek a beszámíthatóságot a jogszabályi rendelkezések alapján kellett megítélnie. Kifejtette, hogy a szabálysértések szankcionálása nem az alperes hatáskörébe tartozik, ezért a szabálysértési hatóság által kiszabott szankció vonatkozásában is csupán végrehajtó szerv, mérlegelési jogkör főszabályként nem illeti meg. Ha azonban a szabálysértési hatóság és a szabálysértési Kúria VI.Kfv.37.180/2025/6-I 6 bíróság sem rendelkezik döntései rendelkező részeiben az eltiltás kezdő és befejező napjáról, a beszámíthatóságról, az alperes vagy a vonatkozó jogszabályok alkalmazásával maga dönt arról, vagy a szabálysértési hatóság döntésének kiegészítését kezdeményezi. Arra is hivatkozott, hogy nem értékelhető a hátrányára az, ha a szabálysértési hatóság vagy a bíróság határozatai rendelkező részében nem szerepelteti világosan az eltiltás időtartamát, annak kezdő- és befejező időpontját. A Kúria döntése és jogi indokai [17] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozott. [18] A Kúria a közigazgatási perrendtartásról szóló
  2. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  3. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése szerint a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem keretei között bírálta felül. [19] A Kp. 120. §
(5)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt. [20] Mindenekelőtt szükséges rögzíteni, hogy – még ha a felperesnek átadott elismervény annak okát nem is jelöli meg – a megelőző eljárás iratanyagában fellelhető 20010/32/
  1. bü. számú, az alperesnek megküldött átiratából egyértelműen megállapítható, hogy a vezetői engedély helyszíni elvételére a felperes által elkövetett járművezetés ittas állapotban bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt, nem pedig a szabálysértési eljárással összefüggsében került sor. A Szabs. tv.
  2. §
(2)bekezdésében meghatározott beszámítási idő pedig csak a szabálysértéssel összefüggésben történt helyszíni elvételre vonatkozik. Az elsőfokú bíróság a perben becsatolt iratokkal ellentétesen állapította meg a tényállását, amelyből az alábbiakra is figyelemmel téves következtetéseket vont le. [21] Jelen felülvizsgálati eljárás alapjául szolgáló közigazgatási per tárgya az alperes ZA05B08/KAB/544-4/
  1. számú, a felperes vezetési jogosultságot igazoló okmányában szereplő „B” kategóriára szóló vezetési jogosultságának szünetelését elrendelő határozata. Nem tárgya azonban sem ZA-05B08/KAB/544-2/
  2. számú és ZA-05B08/KAB/5446/
  3. számú határozata, sem a szabálysértési hatóság 20801/78-1/
  4. szabs. és 20801/7812/
  5. szabs. számú határozata, sem a Zalaegersazegi Járásbíróság 27.Szk.957/2024/
  6. számú szabálysértési végzése, sem pedig a Zalaegerszegi Járásbíróság 17.Bpk.326/2024/
  7. számú büntető végzése. Arra is indokolt rámutatni, hogy az alperes hatásköre a Korm. rendelet szerinti közúti közlekedési igazgatási hatósági ügyekre terjed ki, szabálysértési hatósági hatásköre nincs. [22] Az alperes perbeli határozata nem szabálysértési ügyben hozott határozat. Nem járművezetéstől eltiltásról, hanem a felperes vezetési jogosultságának szüneteléséről, egyúttal a vezetési jogosultságot igazoló okmányának visszavonásáról rendelkezik. A járművezetési Kúria VI.Kfv.37.180/2025/6-I 7 jogosultság szünetelése mint közúti közlekedési igazgatási hatósági döntés maga nem büntető anyagi jogi büntetés vagy szabálysértési intézkedés. A Korm. rendelet
  8. §
(1)bekezdés b) pontja értelmében a közlekedési igazgatási hatóság a vezetési jogosultság szünetelésének elrendelésével korlátozza a közúti közlekedésben járművezetőként vagy járművezető jelöltként történő részvételét annak, aki a járművezetéstől eltiltás hatálya alatt áll. E rendelkezés egyértelműen a vezetési jogosultság szünetelésének előfeltételeként írja elő a járművezetéstől eltiltásról szóló jogerős hatósági vagy bírósági határozat meglétét, és e körben semmilyen mérlegelési jogkört nem biztosít a közlekedési igazgatási hatóság számára. [23] Az alperes határozatát a Korm. rendelet 36. §
(3)bekezdés a) pontjára alapította. A felperes – elsőfokú bíróság által lényegében elfogadott – kereseti hivatkozása szerint azt a 36. §
(3)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontra kellett volna alapítani. E rendelkezés szerint szünetel a vezetésre való jogosultság a büntetőeljárás jogerős befejezéséig a vezetési jogosultság azonnali felfüggesztésének engedély-nyilvántartásba tett bejegyzésétől, annak hiányában a vezetői engedély helyszíni elvételének napjától. E felperesi hivatkozást két okból is jogszabálysértően fogadta el az elsőfokú bíróság: amellett, hogy e rendelkezés kizárólag büntető- és nem szabálysértési eljárásra vonatkozik, nem beszámítási szabályt állapít meg, hanem pusztán azt mondja ki, hogy a vezetői engedély helyszíni elvételének napjától a büntetőeljárás jogerős befejezéséig a vezetési jogosultság szünetel. Ebből pedig az is következik, hogy e rendelkezés alapján sem függhet az alperes mérlegelésétől sem a vezetési jogosultság szünetelése, sem pedig annak időtartama. [24] A hatósági eljárásban a tényállás tisztázása során a hatóságnak az ügyben alkalmazandó jogszabályokban meghatározott anyagi jogi és eljárásjogi szabályokból, mint „törvényi tényállásból” fakadóan releváns tényeket, mint „történeti tényállást” kell egymásra vonatkoztatnia. A perbeli esetben az alperesnek a Korm. rendelet 36. §-át kellett alkalmaznia. E § nem utal arra, hogy a közlekedési igazgatási hatóságnak eljárása során a Szabstv.-t is alkalmaznia kellene. Nincs olyan rendelkezése a Szabstv.-nek sem, amely az alperes számára a közlekedési igazgatási hatósági eljárással összefüggésben tartalmazna előírást. A Korm. rendelet 36. §
(1)bekezdés b) pontja a vezetési jogosultság szünetelése körében egyetlen tényállási elemet határoz meg, jelesül a járművezetéstől eltiltás tényét. Jelen ügyben a felperest a bíróság nem vitásan jogerősen szabálysértési büntetésként „B” kategóriájú vezetői engedéllyel vezethethető járművek vezetésétől 12 hónap időtartamra eltiltotta. [25] Az alperesnek mindezek miatt eljárása során – szemben a jogerős ítélet megállapításával szemben – a Szabstv. 17. §
(2)bekezdését nemhogy nem kellett volna, hanem annak alkalmazására hatásköre hiányában nem is lett volna lehetősége. A közlekedési igazgatási hatóságot köti a szabálysértési hatóság, a szabálysértési- vagy büntető ügyben eljáró bíróság határozata. A szabálysértési ügyben eljárt bíróság végzésének anyagi jogerejét törné át az alperes, ha annak rendelkezésétől eltérne, amelyre nyilvánvalóan nincs hatásköre. [26] Mivel a köziagazgatási jogvita tárgya az alperes határozata, az azzal szemben indított közigazgatási perben nem értékelhetőek a felperes szabálysértési és büntetőeljárással kapcsolatban tett előadásai. [27] Figyelemmel arra, hogy a jogerős ítélet az alperes által állított okból az ügy érdemére kihatóan jogszabálysértő, azt a Kp. 121. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a Kúria hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Kúria VI.Kfv.37.180/2025/6-I 8 [28] A megismételt eljárás során az elsőfokú bíróságnak figyelemmel kell lennie az alperes hatáskörének korlátaira, valamint a felperest gépjárművezetéstől eltiltó anyagi jogerős bírósági határozatokra. A döntés elvi tartalma [29] A közlekedési igazgatási hatóságot a vezetési jogosultság szünetelését elrendelő határozata meghozatala során köti a szabálysértési hatóság, a szabálysértési- vagy büntető ügyben eljáró bíróság határozata. A szabálysértési ügyben eljárt bíróság végzésének anyagi jogerejét törné át, ha annak rendelkezésétől eltérne, amelyre nyilvánvalóan nincs hatásköre. Záró rész [30] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 115. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó 107. §
(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el, mert a felek tárgyalás tartását nem kérték és azt a Kúria sem tartotta szükségesnek az ügyben. [31] A felperes és az alperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költségét a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)bekezdésére figyelemmel a felszámítottal azonos összegben állapította meg. A felülvizsgálati eljárási költség viselése, illetve megfizetése kérdésében az új határozatot hozó bíróság dönt. [32] A Kúria ítéletével szemben a további felülvizsgálat lehetőségét a Kp.
  1. § d) pontja zárja ki. Budapest,
  2. június
  3. Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke Kúria VI.Kfv.37.180/2025/6-I 9 Dr. Hajas Barnabás sk. Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő bíró sk. Dr. Rák-Fekete Edina bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.