Bf.387/2021/10 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdés IV. fordulata,

(3)bekezdés], ezért négy év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és öt év közügyektől eltiltásra ítélte, továbbá vele szemben 50.000 forint vagyonelkobzást rendelt el. A szabadságvesztés tartamába beszámítani rendelte a vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt, rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról, továbbá kötelezte az eljárás során felmerült őt érintő bűnügyi költség viselésére is. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.387/2021/10-III 2 [3] Az ítélettel szemben az ügyészség a vádlott terhére súlyosításért, hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetés kiszabásáért, a védő a büntetés enyhítéséért jelentett be fellebbezést, míg a vádlott tudomásul vette az elsőfokú ítéletet. [4] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.945/2021/2. számú átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartva kifejtette, hogy a kizárólag a kiszabott büntetést sérelmező fellebbezésekre tekintettel a másodfokú eljárásban a felülvizsgálat a Be. 590. §

(3)bekezdésében foglaltakra tekintettel korlátozott. A Budapest Környéki Törvényszék eljárása perrendszerű volt, hatályon kívül helyezést eredményező abszolút vagy relatív eljárási szabálysértést nem vétett, a terhelt bűnösségére vont elsőbírói következtetés helyes, a cselekmény minősítése az anyagi jogszabályoknak megfelelő, indokolási kötelezettségét a szükséges mértékben teljesítette. A büntetés kiszabása körében irányadó körülményeket a törvényszék maradéktalanul feltárta, azonban azokat nem a súlyuknak megfelelően értékelte. Túlzott jelentőséget tulajdonított az ügyben felmerülő és valóban túlsúlyban lévő enyhítő körülményeknek, miután a büntetlen előélet és az időmúlás enyhítő hatását az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény huzamos ideig történő elkövetése relatvizálja. (

1. sz. Bkv. II/
2. pontja). Súlyosító körülményként kell figyelembe venni az egészséget veszélyeztető bűncselekmények elszaporodottságát, a többféle kábítószerrel való kereskedést, továbbá azt a tényt, hogy a vádlott a kábítószert fogyasztotta is (EBH
3. B.
4. számú döntés). Szintén büntetést emelő hatású, hogy az irányadó tényállás szerint a vádlott hosszú időn – egy éven – keresztül értékesített kábítószert. Ilyen bűnösségi körülmények mellett az általános megelőzési célok érvényre juttatása érdekében a büntetési tétel alsó határának megfelelő szabadságvesztés kiszabását tartotta szükségesnek, továbbá – miután a vádlott haszonszerzési célzattal követte el a cselekményt és megfelelő jövedelemmel rendelkezik – vele szemben pénzbüntetés kiszabása is indokolt. Erre figyelemmel a védő büntetés enyhítését célzó fellebbezése nem alapos. Mindezek alapján az elsőfokú ítélet megváltoztatását, hosszabb tartamú szabadságvesztés és pénzbüntetés kiszabását indítványozta az egyéb rendelkezések helybenhagyása mellett. [5] A védő fellebbezése írásbeli indokolásában – melyben egyúttal nyilvános ülés kitűzését is kérte – azzal érvelt, hogy az elsőfokú bíróság által is értékelt enyhítő körülményeken túl további enyhítésre ad okot az a körülmény, hogy a vádlott közel kilenc hónapig állt a legszigorúbb kényszerintézkedés hatálya alatt, továbbá saját magára tett terhelő vallomása a nyomozást alapjaiban segítette, a cselekmény felderítéséhez is hozzájárult. A II. r. vádlott a cselekmény elkövetése óta eltelt időben példás életet él, erre is figyelemmel elsődlegesen a kiszabott büntetés enyhítését, másodsorban az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta. [6] A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Be.
5. §

(2)bekezdés II. fordulata alapján tanácsülésen bírálta el, miután a védő a nyilvános ülés tartására irányuló indítványát utóbb nem tartotta fenn. [7] A felülbírálat eredményeként az ítélőtábla megállapította, hogy a kölcsönösen bejelentett fellebbezések nem alaposak. [8] Az elsőfokú bíróság a Be. 504. §

(6)bekezdése alapján – miután a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát a Be. 504. §

(3)bekezdése szerint elfogadta – előkészítő Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.387/2021/10-III 3 ülésen hozta meg érdemi döntését. A Be. 580.§

(2)bekezdés

1. a)és
2. b)pontja alapján az ítélet ellen a bűnösség megállapítása, illetve a váddal egyező tényállás és minősítés miatt nincs helye fellebbezésnek, amennyiben a bíróság a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát végzéssel elfogadta. E rendelkezés figyelembevételével az elsőfokú ítélet ellen az ügyész kizárólag a büntetés súlyosítása, míg a védő annak enyhítése érdekében jelentett be fellebbezést, így az ítélőtábla az ítéletnek csak a fellebbezéssel sérelmezett részét bírálta felül. A Be. 590.§

(5)bekezdésében foglaltak alapján a korlátozott felülbírálat ezen túlmenően kiterjedt [9]

1. a)az elsőfokú bírósági eljárásra és ennek során vizsgálta azon eljárási szabályok megtartását, amelyek megsértése esetén
2. aa)a 607. §

(1)bekezdése, valamint a 608. §

(1)bekezdése alapján az ítéletet hatályon kívül kell helyezni, vagy ab) a 609. §

(1)bekezdése alapján az ítéletet hatályon kívül kell helyezni, [10]

1. b)a bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezésre, ha a terheltet fel kell menteni, vagy vele szemben az eljárást meg kell szüntetni, [11]
2. c)a bűncselekmény minősítésére vonatkozó rendelkezésre, továbbá [12]
3. d)a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezésre. [13] Ezen kívül a Be 590. §

(7)bekezdése alapján a másodfokú bíróság hivatalból vizsgálta az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező rendelkezéseket is. [14] Az eljárási szabályok vizsgálata során a másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az előkészítő ülésre vonatkozó perrendi szabályokat maradéktalanul betartotta, a Be. 607. §

(1)és 608. §

(1)bekezdésében meghatározott, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező, továbbá a Be. 609.§

(1)bekezdése alapján hatályon kívül helyezéshez vezető eljárási szabálysértést nem valósított meg. Törvényesen fogadta el végzéssel a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát is, miután a nyilatkozat elfogadásának a Be. 504.§

(2)bekezdés a), b), c) pontjaiban meghatározott feltételei fennálltak. [15] A bejelentett fellebbezések tartalmára tekintettel a másodfokú bíróság a Be. 591. §

(2)bekezdés a) pontjára figyelemmel nem vizsgálta az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát és határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapította. [16] Helyt adva a fellebbviteli főügyészség átiratában foglaltaknak az ítélőtábla az elsőfokú ítéletnek a vádlott személyi körülményeire vonatkozó részét – miután a Be. 561. §

(3)bekezdés

1. b)és
2. c)pontja külön nevesíti a vádlott személyi körülményeire vonatkozóan megállapított tényeket és a bíróság által megállapított tényállást, ennek következtében a Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.387/2021/10-III 4 személyi rész nem a korlátozott felülbírálat esetén a másodfokú eljárásban irányadó, ekként megváltoztathatatlan tényállás része – azzal egészíti ki, hogy Terhelt II. II. r. vádlott 2021. szeptember 1. napja óta dolgozik „Munkehely1”- nál, 2021 szeptemberében kifizetett nettó jövedelme 111.321 forint volt. [17] Az elsőfokú bíróság a bejelentett fellebbezésekre, valamint a vádlott által tett beismerő nyilatkozat elfogadásán alapuló bűnösség megállapítására tekintettel a Be. 562. §

(2)bekezdésében meghatározottak szerint teljesítette az indokolási kötelezettségét is, így kitért a Be. 561. §

(3)bekezdés a)-

1. c)és
2. e)pontjaiban, valamint a Be. 564. §

(4)bekezdésében meghatározottakra, valamint megjelölte az alkalmazott jogszabályokat is. [18] A [15] bekezdésben rögzítettek szerint a másodfokú eljárásban irányadó tényállásra és az ügyiratok tartalmára is figyelemmel Terhelt II. II. r. vádlott felmentésére, vele szemben az eljárás megszüntetésére okot adó körülmény nem volt megállapítható, a vádlott bűnösségére vont elsőbírói következtetés helytálló, a cselekmény jogi minősítése pedig megfelel az anyagi jogi szabályoknak. [19] A büntetés kiszabásánál irányadó enyhítő és súlyosító körülményeket – köztük a fellebbviteli főügyészség átiratában írt, az egészséget veszélyeztető bűncselekmények elszaporodottságát, a többféle kábítószerrel való kereskedést, továbbá azt a körülményt, hogy a vádlott fogyasztotta is a kábítószert – az elsőfokú bíróság hiánytalanul feltárta, azokat súlyuknak megfelelően értékelte, ezen értékelésről részletesen számot adott. A huzamos ideig történő elkövetés kapcsán az ítélőtábla egyetértett az elsőfokú bíróság azon megállapításával, hogy a tényállás szerinti nagyobb mennyiségű értékesítés lényegében néhány hónapra korlátozódott, így az nem tekinthető kiemelkedően hosszú időnek. Az enyhítő körülmények között az időmúlást a bűncselekmény büntetési tétele alapján irányadó elévülési idővel összevetve az elsőfokú bíróság is megfelelően, kisebb súllyal értékelte. A vádlott büntetlen előélete mellett nagyobb nyomatékkal értékelendő enyhítő körülményként, hogy Terhelt II. vádlott nyomozás során tett, a saját cselekvőségére és bűnösségére is kiterjedő beismerő vallomása az ügy felderítését is elősegítette. [20] A büntetéskiszabás során értékelhető tényezőkről szóló 56/

1. számú BK vélemény is rögzíti, hogy a bíróság által megállapított minősítéshez kapcsolódó büntetési keret – figyelembe véve a Btk. Általános Része rendelkezéseit is – büntetést meghatározó alapvető tényező. Ez jelöli ki azokat a határokat, amelyek között a súlyosító és enyhítő – összefoglalóan a büntetést befolyásoló – körülmények a büntetést alakíthatják. A büntetést befolyásoló körülményeket tehát nem elvont általánosságban, nem mechanikusan, hanem a konkrét ügy tényeire vonatkoztatva, egymással egybevetve, összefüggésükben kell értékelni, és a határozatban megindokolni. Nem az enyhítő és súlyosító körülmények száma, hanem az adott esetben meglévő hatásuk a döntő a büntetés meghatározásánál. Az elkövetett bűncselekmény tárgyi súlya, a vádlott személyében rejlő társadalomra veszélyesség, az enyhítő és súlyosító körülmények együttes értékelése mellett kell megválasztani a vádlottal szemben az adott ügyben a büntetési célok elérését biztosító joghátrányt. [21] A vádlott terhén megállapított cselekmény a büntetési tételkeret alapján a kiemelt tárgyi súlyú bűncselekmények közé tartozik, azonban az esőfokú bíróság is helytállóan rögzítette, hogy a kábítószer mennyisége a súlyosabb minősítést megalapozó Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.387/2021/10-III 5 jelentős mennyiség határát csekély mértékben haladta meg, ez pedig a cselekmény adott minősítésen belüli tárgyi súlyát csökkentette. A vádlott személyében rejlő társadalomra veszélyesség vizsgálatánál kiemelendő, hogy rendezett egzisztenciális körülmények között él, vele szemben a cselekmény elkövetése óta újabb büntetőeljárás nem indult. [22] A vádlott terhére rótt bűncselekmény konkrét tárgyi súlya, a személyében rejlő társadalomra veszélyesség, az enyhítő és súlyosító körülmények együttes értékelése alapján az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a büntetési célok elérése érdekében a vádlottal szemben szabadságvesztés büntetés kiszabása indokolt. A feltárt büntetéskiszabási körülmények mellett a jelen esetben a büntetési célok közül – figyelemmel az eljárás során az elkövető életvitelében bekövetkezett kedvező irányú változásra is – az egyéni megelőzés követelménye került előtérbe, elsődleges cél az, hogy a büntetéssel elérhető legyen, hogy a vádlott a jövőben tartózkodjon az újabb bűncselekmény elkövetésétől. Erre figyelemmel a büntetés mértékének meghatározásakor is helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor a feltáró jellegű, bűnösségére is kiterjedő beismerő vallomást tévő, büntetlen előéletű vádlottal szemben a Btk.
2. §

(2)bekezdés b) pontjában írt enyhítő szakaszt alkalmazta. Az így kiszabott büntetés szükséges, és egyben elegendő is a büntetési célok, a vádlott és más személyek jogkövető magatartásának eléréséhez, a társadalom védelme érdekében annak megelőzéséhez, hogy a vádlott vagy más bűncselekményt kövessen el. Erre figyelemmel az ítélőtábla a kiszabott büntetés lényeges súlyosítására, azonban annak enyhítésére sem látott indokot, így az ügyészség hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabására irányuló fellebbezése – csakúgy, mint a védőnek a tartam mérséklésére irányuló fellebbezése – a Be. 605. §

(2)bekezdésében rögzített rendelkezést is szem előtt tartva, nem vezetett eredményre. [23] Nem osztotta a másodfokú bíróság a fellebbviteli főügyészségnek a pénzbüntetés kiszabására vonatkozó indítványát sem. A Btk. 50. §

(2)bekezdése értelmében, akit haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény miatt határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélnek, ha megfelelő jövedelme vagy vagyona van, pénzbüntetésre is kell ítélni. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a vádlott nettó jövedelme – vagyon hiányában – saját megélhetésének biztosítása mellett nem tekinthető a büntető törvényben meghatározott megfelelő jövedelemnek, így a pénzbüntetés kiszabását mellőzte. [24] A szabadságvesztés végrehajtási fokozatára, az előzetes fogvatartás beszámítására, továbbá a feltételes szabadságra bocsáthatóságra vonatkozó elsőfokú rendelkezések törvényesek. [25] Az ítélet egyéb rendelkezései – a vagyonelkobzásra és a bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezései – szintén megfelelnek a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek. [26] Mindezek alapján az ítélőtábla - a Be. 598. §

(2)bekezdés II. fordulata szerint tanácsülésen eljárva - a Be. 605. §

(1)bekezdés alapján az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [27] zárja ki. A Fővárosi Ítélőtábla végzése elleni fellebbezést a Be. 615. §

(1)és

(2)bekezdés Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.387/2021/10-III 6 Budapest,

1. április
2. Dr. Szalai Géza s.k. a tanács elnöke Nagyné dr. Drahos Ibolya s.k. Dr. Sárecz Szabina Martina s.k. előadó bíró bíró A Budapest Környéki Törvényszék
3. október
4. napján kelt 4.B.77/2021/
5. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 3.Bf.387/2021/
6. számú végzésével
7. április
8. napján jogerőre emelkedett. Budapest,
9. április
10. Dr. Szalai Géza s.k. a tanács elnöke