A határozat elvi tartalma: Nem alapozza meg a felülvizsgálat engedélyezését, ha a fél arra hivatkozik, hogy az ügyben eljárt bíróságok a rendelkezésre álló bizonyítékokat okszerűtlenül mérlegelték. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Pfv.II.21.226/2024/
- A tanács tagjai: dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna a tanács elnöke dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró dr. Darákné dr. Nagy Szilvia bíró dr. Hajdu Edit bíró dr. Osztovits András bíró A felperesek: I. rendű: felperes1 (cím1) II. rendű: felperes1né (cím1) Az I-II. rendű felperesek képviselője: dr. Szepesházi Péter ügyvéd (cím2.) Az alperes: alperes1 (cím3) Az alperes képviselője: dr. Richtárcsik Máté ügyvéd (cím4) A per tárgya: kártérítés A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Kúria II.Pfv.21.226/2024/4 2 I-II. rendű felperes Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Székesfehérvári Járásbíróság 19.P.20.850/2023/
- A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Székesfehérvári Törvényszék 2.Pf.105/2024/
- Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálatot megtagadja. A meg nem fizetett 110.384 (száztízezer-hatszáznyolcvannégy) forint felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetet elutasította. [2] Az I-II. rendű felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét helybenhagyta. [3] A jogerős ítélet ellen az I-II. rendű felperesek – részben jogszabálysértésre, részben a Kúria közzétett határozataitól való eltérésre hivatkozással – felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő, amelyben a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezése mellett elsődlegesen a keresetnek helyt adó új határozat meghozatalát, míg másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Felülvizsgálati kérelmükhöz a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet is csatoltak, amelyben a Kúria egyes közzétett határozataitól való eltérésre hivatkozással kérték a felülvizsgálat engedélyezését. [4] A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem nem alapos. Kúria II.Pfv.21.226/2024/4 3 [5] A Kúria mindenekelőtt hivatalból vizsgálta, hogy a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)vagy
(2)bekezdésében foglalt kizárási ok fennáll-e, és ennek következtében szükséges-e a felülvizsgálati kérelem befogadásához a felülvizsgálat engedélyezése. Ennek során megállapította, hogy a másodfokú bíróság ítéletét az elsőfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben. Mindezek alapján – amint arra a felperes maga is rámutatott – a felülvizsgálati kérelemmel szemben a Pp. 408. §
(2)bekezdése szerinti kizáró ok fennáll, ezért befogadására csak kivételes engedélyezés útján kerülhet sor. [6] A Pp. 409. §
(1)bekezdésének és
(3)bekezdésének együttes értelmezése alapján, ha a felülvizsgálatnak a Pp.
- §-a alapján nem lenne helye – ugyanakkor törvény a felülvizsgálatot más okból nem zárja ki –, és az ítélet a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben eltér, a felülvizsgálatot a Kúria – a mérlegelés lehetősége nélkül – engedélyezi. [7] A felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1/
- (VII.12.) PK vélemény (a továbbiakban: PK vélemény)
- pontja szerint a Kúria a Pp.
- §
(3)bekezdés alapján a közzétett határozatától jogkérdésben eltérő jogerős ítélet miatt a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha a jogerős ítélet a Kúria által meghozott, a BHGY-ben
- január 1-je után közzétett eseti határozatban kifejtettektől eltérő jogértelmezésen alapul. A PK vélemény
- pontjához fűzött – az
- pont tekintetében is irányadó – indokolás szerint elvi jelentőségű jogkérdésnek minősül minden olyan jogkérdés, amely egy jogszabály rendelkezésének értelmezésével, az alkalmazandó norma alapvető tartalmával és az ahhoz kapcsolódó esetleges jogkövetkezményekkel összefügg. [8] A fentiek alapján a Pp.
- §
(3)bekezdésére való hivatkozás esetén a félnek a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmében azt kell alátámasztania, hogy egyrészt az ügyben valamely elvi jelentőségű jogkérdés, vagyis az adott ügyön túlmutató jelentőségű jogértelmezési kérdés merült fel, másrészt pedig, hogy e jogkérdés tekintetében a jogerős határozat ellentétes a Kúria közzétett határozatával. [9] Az I-II. rendű felperesek nem jelölték meg konkrétan, hogy pontosan mely, az ügyben felmerült elvi jelentőségű jogkérdésben kérik a Kúria állásfoglalását. A felülvizsgálat engedélyezése iráni kérelmük tartalma alapján pedig – a tartalom szerinti elbírálásnak a Pp. 110. §
(3)bekezdése szerinti elvét követve – az volt megállapítható, hogy valójában a jogerős ítélet okszerűtlen, iratellenes voltát sérelmezik. Az azonban, hogy egy adott konkrét ügyben a bíróság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján a tényállást helyesen állapította-e meg, és abból okszerű következtetéseket vont-e le, nem elvi jelentőségű, hanem az ügy érdemére tartozó mérlegelési kérdés, amely nem érinti a bírói gyakorlat egységességét, és így a felülvizsgálat kivételes engedélyezésének alapjául sem szolgálhat (vö. Pfv.II.20.640/2021/2.). [10] Mivel pedig az I-II. rendű felperesek kérelmében foglaltak alapján a Pp. 409. §
(3)bekezdésében foglalt feltételek fennállása nem volt megállapítható, a Kúria a felülvizsgálatot a Pp. 411. §
(1)bekezdése alapján megtagadta. Kúria II.Pfv.21.226/2024/4 4 [11] A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem előterjesztésével az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 50. §
(2a)bekezdésének a) pontja alapján, összesen 5.534.187 forint felülvizsgálati kérelemben vitatott érték alapulvételével 110.684 forint illeték merült fel, amely a Pp. 102. §
(6)bekezdése alapján – a felülvizsgálat megtagadására tekintettel teljes mértékben pervesztes felperest megillető személyes költségmentességre figyelemmel –az állam terhén marad. [12] A végzés elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Budapest,
- január
- dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna s.k. a tanács elnöke, dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, dr. Darákné dr. Nagy Szilvia s.k. bíró, dr. Hajdu Edit s.k. bíró, dr. Osztovits András s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő