Kf.40266/2020/3 – Kúria

(1)bekezdése alapján a hivatásos állomány tagjának szolgálatellátását, magatartását és a vele szemben támasztott követelményeknek való megfelelést kellett értékelni (egyéni teljesítményértékelés). A teljesítményjuttatás függvénye az előző évi (2018.) egyéni teljesítményértékelésének az eredménye. A Kúria mint másodfokú bíróság ítélete Az ügy száma: Kf.VII.40.266/2020/

1. A tanács tagjai: Dr. Zanathy János a tanács elnöke Dr. Stumpf-Rádai Ágota előadó bíró Dr. Farkas Katalin bíró A felperes: ... cím Az alperes: Budapesti Rendőr-főkapitányság cím Az alperes képviselője: ... kamarai jogtanácsos A per tárgya: teljesítmény juttatás különbözet megfizetése A fellebbezést benyújtó fél: alperes A fellebbezéssel támadott határozat: Fővárosi Törvényszék 32.K.702.119/2020/
2. Kúria VII.Kf.40.266/2020/3 2 Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 32.K.702.119/2020/
3. számú ítéletét helybenhagyja. A fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
4. december 1-jétől került kinevezésre a ... szolgálati helyre alosztályvezetői beosztásba, majd
5. szeptember 1-jei hatállyal a szolgálati jogviszony módosításával az alperes ... szolgálati helyre került kiemelt főelőadó beosztásba, tiszti besorolási osztály, C besorolási kategóriába. [2] Az alperes a .... számú állományparancsával a felperest kiemelt főelőadói beosztása mellett alosztályvezetői feladatok ellátásával bízta meg
6. szeptember 1-jétől
7. augusztus 31-éig terjedő időszakra, melynek ellátásáért 150%-os megbízási díjat állapított meg; a megbízás
8. november
9. napjával megszüntetésre került. [3] A felperes
10. évi teljesítményértékelésére alosztályvezetői feladatai ellátására tekintettel került sor. Az éves minősítésének eredménye kivételes, 93%-os lett, ennek ellenére a kiemelt főelőadó beosztás kiváló minősítéséhez rendelt 307.000 forint összegű teljesítményjuttatásban részesült alosztályvezetői beosztás kiváló minősítéséhez rendelt 492.000 forint helyett. [4] A felperes szolgálati panaszát, amelyben kérte a
11. évi teljesítményjuttatás alosztályvezetői beosztáshoz tartozó központilag meghatározott 1,6 szorzószámmal történő megállapítását és kifizetését, Budapest rendőrfőkapitánya .... számon hozott
12. július 23án kelt határozatával a felperes szolgálati panaszát megalapozatlanság miatt elutasította. Hivatkozott a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló (Hszt.)
13. §

(1)-

(2)bekezdésére, továbbá a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 33/2015. BM rendelet (BMr1.) 9/A. §

(1)bekezdésére. A felperes keresete és az alperes védirata Kúria VII.Kf.40.266/2020/3 3 [5] A felperes pontosított kereseti kérelmében a szolgálati panasszal egyezően kérte a kiemelt főelőadói beosztása alapján kifizetett és az alosztályvezetőnek járó teljesítményjuttatás közti különbözetként jelentkező 185.000 forint megfizetését. [6] A teljesítményjuttatás kiszámítására egy központilag megállapított juttatási alapösszeg (161.693 forint) meghatározásával került sor, amelynek összegét a beosztási kategóriához rendelt beosztási szorzó és a minősítésnek megfelelő értékszorzó növelte. Az alapösszeg, az 1,9-szeres kivételes minősítés szerinti értékszorzó, valamint 1-szeres beosztási szorzó alapján 307.000 forint teljesítményjuttatást állapítottak meg a felperes részére a

1. márciusában betöltött beosztás alapulvételével. Hivatkozott arra, hogy a minősítő lap tanúsága szerint alosztályvezetői beosztására tekintettel végezték el a teljesítményértékelést, ennek ellenére az alapösszeghez és a kivételes teljesítményű értékszorzóval számított összeghez nem e beosztáshoz figyelembe vehető 1,6-os beosztási szorzót alkalmaztak, hanem az értékeléskor ténylegesen betöltött beosztásához kapcsolódó egyszeres szorzót. [7] A felperes hangsúlyozta, hogy a
2. év utolsó hónapja kivételével egész évben alosztályvezetői munkakört látott el, az alperes nem állapított meg év közben részére új teljesítmény-követelményeket a kiemelt főelőadói beosztásra (munkakörre) figyelemmel, az új munkakörre vonatkozó munkaköri leírást
3. szeptember helyett decemberben készítette el. [8] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a belügyminiszter irányítása alatt álló egyes fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai teljesítményértékelésének ajánlott elemeiről, az ajánlott elemek alkalmazásához kapcsolódó eljárási szabályokról, a minősítés rendjéről és a szervezeti teljesítményértékelésről szóló 26/
4. (VI.26.) BM rendelet (BMr2.)
5. §

(2)bekezdése és a közszolgálati egyéni teljesítményértékelésről szóló 10/2013. (I.21.) Korm. rendelet (Kormr.) 22. §

(1)bekezdése alapján a felperes

1. évi munkájának értékelésekor kiemelt főelőadó tényleges beosztása figyelembevételével került meghatározásra a teljesítményjuttatás összege. [9] Az alperes nem vitatta, hogy a kiemelt főelőadói beosztáshoz tartozó kivételes (kiváló) teljesítményértékelést 307.000 forint összegű teljesítményjuttatással, míg az alosztályvezető kivételes teljesítményértékelését 492.000 forint teljesítményjuttatással honorálta; a felperes által alkalmazott számítási metodikát vitatta. Az elsőfokú bíróság döntése [10] Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest 185.000 forint teljesítményjuttatás különbözet megfizetésére. A bíróság ítéletében kiemelte, hogy a felperesre vonatkozó
2. évre kiállított minősítő lap
3. pontjában egyértelműen szerepel, hogy a minősített a feladatait alosztályvezetői beosztásban látta el, ebből arra következtetett, hogy a munkáltató a felperes alosztályvezetői munkakörben nyújtott teljesítményét vizsgálta. Kúria VII.Kf.40.266/2020/3 4 [11] Figyelembe vette a bíróság, hogy a Hszt.
4. §

(4)bekezdése alapján a minősítést az állományilletékes parancsnok minősítő lap alapján hagyta jóvá. A felperes minősítése a

1. év túlnyomó részében (11 hónapon keresztül) ellátott alosztályvezetői feladataira tekintettel valósult meg, annak pedig nincs jelentősége a jogvita szempontjából, hogy megbízási díjban részesült. [12] A munkáltató a Hszt.
2. §

(3)bekezdése szerint a minősítés vagy a teljesítményértékelés újbóli elvégzését nem rendelte el. Az elsőfokú bíróság hangsúlyozta, hogy amennyiben a munkáltató a felperes 2018. szeptember 1-jétől kezdődő kiemelt főelőadói beosztására tekintettel a BMr2. 5. §

(2)bekezdésében foglalt rendelkezéseinek érvényesülését tartotta követendőnek, abban az esetben a felperest a kiemelt főelőadói beosztás vonatkozásában újra kellett volna vizsgálnia és részére új teljesítménykövetelményeket kellett volna meghatároznia arra is figyelemmel, hogy a Kormr. 22. §

(1)bekezdése szerint a felperes szolgálati jogviszonyának módosítása miatt legalább két hónapig az értékelő vezetőjének irányítása alatt állt. Miután az alperes új teljesítménykövetelményeket nem állapított meg a kiemelt főelőadói beosztásával összefüggésben, ezért a minősítő lap szerinti osztályvezetői teljesítményértékelése nem vitatható. [13] Az elsőfokú bíróság lényegesnek tartotta, hogy a kiemelt főelőadói beosztásra vonatkozó munkaköri leírást csak

1. decemberben készítette el a munkáltató és azt
2. január
3. napján vette át a felperes annak ellenére, hogy
4. szeptember
5. napjától az új munkakört látta el. Kiemelte, hogy a felperes nem kerülhet a teljesítményjuttatás megállapítása terén hátrányba azáltal, hogy bár beosztása szerint kiemelt főelőadó volt, ugyanakkor munkaköri feladatait
6. évben 11 hónapon keresztül az alosztályvezetői feladatok jelentették. [14] Az elsőfokú bíróság szerint a
7. május
8. napján kiadmányozott .... számú levél mellékletét képező alperesi táblázat igazolta, hogy az alperes az azonos munkakörben foglalkoztatott ugyanolyan teljesítményű személyek esetén a teljesítményjuttatás összegét nem mérlegeléssel, hanem azonos mértékben állapította meg. A fellebbezés és fellebbezési ellenkérelem [15] Az alperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását kérte. Hivatkozott a BMr
10. §

(2)bekezdése, valamint a Kormr. 22. §

(1)bekezdése megsértésére. Az alperes kiemelte, hogy nem vitásan a felperes alosztályvezetői megbízása ellenére nem kizárólag alosztályvezetői feladatokat látott el, mert kérelmére

1. szeptember
2. napján kiemelt főelőadói beosztásba helyezték és e feladatait a tárgyévben négy hónapig ellátta. Az alperes kifogásolta, hogy ennek ellenére az elsőfokú bíróság a minősítő lapon szereplő beosztást vette figyelembe. Kúria VII.Kf.40.266/2020/3 5 [16] Az alperes hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság az ítéletében nem jelölt meg jogszabályt, amely alapján az alperesnek a teljesítményjuttatás megállapításakor – a hivatkozott BMr
3. és Kormr.-el ellentétesen – azt kellett volna figyelembe vennie, hogy a felperes a
4. évben több hónapig volt alosztályvezetői, mint kiemelt főelőadói beosztásban. Az ítélet iratellenesen és tévesen állapította meg, hogy a munkáltató a felperest a minősítő lapon szereplő alosztályvezetői beosztásban nyújtott teljesítményével kapcsolatban vizsgálta, ugyanis a felperest kizárólag kiemelt főelőadóként vizsgálhatta. [17] Kifogásolta továbbá, hogy az elsőfokú bíróság annak is jelentőséget tulajdonított, hogy a felperes beosztása mellett megbízással milyen feladatokat látott el, és az alperes által hivatkozott BMr
6. §

(1)bekezdéséről ítéletében említést sem tett. [18] Hivatkozott arra, hogy a

1. évre szóló teljesítmény követelmények felperes részére való meghatározásakor a munkáltató nem tudhatta előre, hogy
2. szeptemberétől változni fog a felperes beosztása, ezért a felperes alosztályvezetői minőségben került feltüntetésre. Álláspontja szerint a munkáltató adminisztrációs tévedésére sem a felperes, sem az elsőfokú bíróság nem alapozhatta a teljesítményjuttatás különbözet megállapítását csupán azért, mert nem került átvezetésre a minősítő lapon, hogy a felperes kiemelt főelőadó. Bizonyításra került az elsőfokú eljárásban, hogy amennyiben a minősítő lapon kiemelt főeladó beosztás szerepelne, a felperest akkor sem illette volna meg teljesítményjuttatás különbözet. A munkaköri leírás késedelmes kézbesítésének az alperes álláspontja szerint nincs relevanciája. [19] A felperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [20] Az alperes fellebbezése megalapozatlan az alábbiak szerint. [21] A Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét a közigazgatási perrendtartásról szóló
3. évi I. törvény (Kp.)
4. §

(1)bekezdésében foglaltak alapján kizárólag a fellebbezés keretei között vizsgálta felül. [22] Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és a jogszabályok helyes alkalmazásával jogszerű döntést hozott, mellyel a Kúria is egyetértett. [23] Az alperes fellebbezésében tévesen kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság ítélete nem tartalmazza a BMr

2. §-ában, valamint a Kormr.
3. §-ában foglaltakat, és azt, hogy a megjelölt jogszabályban foglaltakat nem vette figyelembe. Az elsőfokú bíróság ítéletének [12] pontjában, továbbá a [16] pontjában kifejtette arra vonatkozó álláspontját, hogy a felperest az új beosztás vonatkozásában újra kellett volna vizsgálnia és részére a kiemelt főelőadói beosztáshoz kötötten új teljesítménykövetelményeket kellett volna meghatározni, amelynek hiányában az alperes mulasztását állapította meg. Kúria VII.Kf.40.266/2020/3 6 [24] Az elsőfokú bíróság a felperes előadását elfogadva arra az álláspontra helyezkedett, hogy
4. év január 1-től november
5. napjáig a felperes alosztályvezetői feladatokat látott el és a
6. év utolsó hónapjában került sor ténylegesen a kiemelt főelőadói beosztási feladatok ellátására. [25] A Kúria kiemeli, hogy a perbeli jogvitában annak volt jelentősége, hogy a felperes
7. évi teljesítményét a munkáltató melyik beosztása szerint ellátott feladataira tekintettel végezte el, ugyanis a Hszt.
8. §

(1)bekezdése alapján a hivatásos állomány tagjának szolgálatellátását, magatartását és a vele szemben támasztott követelményeknek való megfelelést kellett értékelni (egyéni teljesítményértékelés). A teljesítményjuttatás függvénye az előző évi (2018.) egyéni teljesítményértékelésének az eredménye. [26] Az elsőfokú bíróság és a felperes is helyesen hivatkozott a

1. évre szóló teljesítményértékelés eredményeként kiállított minősítő lapban foglaltakra, mert abban az alperes egyértelműen a felperest alosztályvezetői beosztásban minősítette. Ezt támasztotta alá továbbá a védirathoz mellékelt teljesítménykövetelmények értékeléséről szóló értékelő lap is, amelyben a felperes által vezetett szervezeti egység, azaz a rendészeti osztály járőrszolgálati alosztály szakmai irányítása, felügyelete mint kompetencia került kiértékelésre. Arra is helyesen hivatkozott a felperes, hogy a kiemelt főelőadói munkakör vonatkozásában nem készített a munkáltató új teljesítménykövetelményeket a BMr
3. §

(2)bekezdése, valamint a Kormr. 20.-

1. §-ában foglalt rendelkezések alapján. A Kormr.
2. §

(3)bekezdés a)-b) pontja szerint, ha az értékelt személy munkaköre a tárgyév során módosul, a korábbi munkakörében a korábbi munkakör tekintetében illetékes értékelő vezető végzi el a teljesítményértékelését a soron következő teljesítményértékeléskor, az új munkakörben az új munkakör szerint illetékes értékelő vezető az értékelt személy munkába lépését követő harminc napon belül új kötelező és – a közszolgálati tisztviselők vonatkozásában – ajánlott teljesítményértékelési elemeket állapít meg. [27] Mindezekből az elsőfokú bíróság okszerűen vonta le azt a következtetést, hogy a felperes 2018-évi teljesítményértékelése az alosztályvezetői beosztása, és a beosztáshoz tartozó feladatok ellátása tekintetében történt. [28] Helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az alosztályvezetői feladatok ellátására vonatkozó kivételes eredményű teljesítményértékelést a kiváló minősítésű alosztályvezetőkre megállapított teljesítményjuttatással kellett ellentételezni. A jogszabályok helyes értelmezéséből nem az következik, hogy a felperes teljesítményértékelésekor betöltött beosztásához igazodóan kell a teljesítményjuttatást kifizetni, ugyanis a teljesítményértékelés a hivatásos állományú személy korábbi (megelőző év) teljesítményéhez igazodik az értékelés szerinti feladatok ellátására figyelemmel. [29] Mindezekre figyelemmel a Kúria az elsőfokú ítéletét – a Kp. 109. §

(1)bekezdése alapján, annak helyes indokaira tekintettel – helybenhagyta. Záró rész Kúria VII.Kf.40.266/2020/3 7 [30] A Kúria a Kp.

1. §-a alapján alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló 2016-évi CXXX. törvény (Pp.)
2. §

(1)bekezdése, 82. §

(1)bekezdése és 83. §

(1)bekezdése alapján tekintettel arra, hogy a felperes perköltség iránti igényt nem terjesztett elő, - mellőzte a perköltségre vonatkozó rendelkezést. [31] Tekintettel arra, hogy az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §

(1)bekezdés c) pontja alapján az alperes illetékmentes, ezért a le nem rótt 14.800 Ft fellebbezési illetéket a Kp. 35. §

(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 91. §

(1)bekezdés c) pontja és 102. §

(6)bekezdése alapján az állam viseli. [32] A Kúria ítélete ellen további jogorvoslatnak nincs helye [Kp. 99. §

(1)bekezdése és

1. § d) pontja]. [33] A Kúria a fellebbezést a Kp.
2. §

(3)bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 77. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,

1. június
2. Dr. Zanathy János s.k. a tanács elnöke, Dr. Stumpf-Rádai Ágota s.k. előadó bíró, Dr. Farkas Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő