Kfv.37145/2023/2 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont aa), ab),
2. ad)alpontjaira hivatkozással a felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt, mert a megjelölt kérdésekben felülvizsgálati kérelem befogadására okot adó körülmény nem volt megállapítható. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.V.37.145/2023/2. dr. Márton Gizella tanácselnök dr. Demjén Péter előadó bíró dr. Darák Péter bíró Ságiné dr. Márkus Anett dr. Rák-Fekete Edina felperes1 (cím1) dr. Eszteri Zoltán Endre egyéni ügyvéd (cím2) Budapest Főváros Kormányhivatala II. Kerületi Hivatala A felperes: A felperes képviselője: Az I. rendű alperes: (cím3) Az I. rendű alperes képviselője: képviselő1 főosztályvezető A II. rendű alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala (cím4) A II. rendű alperes képviselője: képviselő2 szakügyintéző (Budapest Főváros Kormányhivatala Gyámhatósági Döntés-felülvizsgálati Osztály; cím5) A per tárgya: gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésével kapcsolatos közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél: a felperes A felülvizsgálattal támadott határozat: Fővárosi Törvényszék 34.K.703.189/2022/20. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Kúria V.Kfv.37.145/2023/2 2 A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az I. rendű alperes előtt 2022. február 28. napján hivatalból eljárás indult kk. gyermek neve (a továbbiakban: gyermek) védelembe vétele ügyében, mivel a felperesi szülő bejelentette az édesanya részéről a gyermeket ért fizikai és verbális bántalmazást. A bejelentés szerint az édesanya több alkalommal a gyermek nemi szervével játszott, simogatta a meztelen fenekét, többször is csúnyán beszélt, üvöltözött a gyermekkel és több alkalommal használt a gyermek előtt rá utalva trágár szavakat. Előfordult, hogy a gyermek barátaival, másokkal agresszíven viselkedett. A felperes mindezek alapján a gyermek veszélyeztetettsége okán kérte a gyermek nála történő ideiglenes hatályú elhelyezését. [2] Az ügy előzménye, hogy a szülők közötti, a Pesti Központi Kerületi Bíróság 8.P.102.617/2017/5. számú, 2017. október 24. napján kelt végzésével jóváhagyott egyezség alapján a szülői felügyeleti jogot az édesanya gyakorolja, a szülők között azonban a szülői felügyelet gyakorlása tárgyában per van folyamatban. A Budapesti II. és III. kerületi Bíróság a 18.P.20.649/2022/11. számú végzéssel a felperes - a gyermek felperesnél történő elhelyezésére irányuló - ideiglenes intézkedés iránti kérelmét elutasította. [3] Az I. rendű alperes 2022. február 28. napján megkereste a II. kerületi Család- és Gyermekjóléti Központot, valamint annak munkatársával együtt 2022. március 10. napján környezettanulmányt végzett a gyermek édesanyjának lakásán, ahol a gyermek is otthon tartózkodott. Az anya a szexuális és fizikai bántalmazásokra vonatkozó állításokat tagadta. A környezettanulmányban rögzítésre került, hogy az édesanya elismeri, feszült, csúnya szavakat mond a gyermeknek és azt is, amikor a gyermek „csépeli”, akkor megfogja a kezét vagy előfordult, hogy felé rúgott, de soha nem ütötte meg. A gyermeknevelés terén úgy érzi, hogy ő a „rossz zsaru”, a felperes a gyermeknek nem tud ellentmondani. [4] A II. kerületi Család- és Gyermekjóléti Központ 2022. április 19. napján a gyermek védelembe vételére tett javaslatot, míg az X Család- és Gyermekjóléti Központ sem a gyermek védelembe vételére, sem az alapellátás igénybevételére nem tett javaslatot. A egyéb1 Óvoda pedagógiai véleménye szerint a gyermek mindkét szülőjéhez nagyon ragaszkodik és a szülők is szeretik, óvják és féltik, a gyermek fejlődése érdekében fontos lenne, hogy egy egységes elvárásrendszerben nőjön fel. A gyermek háziorvosa az egészségügyi lapon (kelt: 2022. április 6.) rögzítette, hogy a gyermek egy kissé későn érő, de a szülői gondoskodóak, egyéb információként jelezte, hogy a gyermek szorongó és nem áll pszichológiai kezelés alatt. [5] A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat 2022. május 17. napján kelt pszichológiai véleményében leírta, hogy a szülők közösen kezdeményezték gyermekük pszichés ellátását, öt alkalommal voltak a konzultáción, a továbbiakban azonban az apa beleegyezésének hiányában nem tudták biztosítani a gyermek részére az ellátást. [6] Az I. rendű alperes 2022. május 11. napján kelt BP-02/004/662-50/2022. számú meghívójával a felperest a gyermek védelembe vételi ügyében a 2022. június 2. napján tartandó tárgyalásra azzal hívta meg, hogy ügyfélként jelenjék meg az I. rendű alperesnél. A gyámügyi szakügyintéző, aki a meghívót készítette, név1 volt. [7] Az I. rendű alperes a 2022. június 8. napján kelt, BP-02/004/662-60/2022. számú határozatával (a továbbiakban: határozat) a felperesnek a gyermek védelembe vétele ügyében a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésére vonatkozó kérelmeit elutasította. A határozat indokolása szerint a 2022. június 2. napján tartott tárgyaláson mind az X Család- és Gyermekjóléti Központ, mind a II. kerületi Család- és Gyermekjóléti Központ a gyermek védelembe vételére tett javaslatot. A tárgyaláson az édesanya vállalta az együttműködést a II. Kúria V.Kfv.37.145/2023/2 3 kerületi Család- Gyermekjóléti Központtal, míg a felperes megfelelő jogszabályi tájékoztatás ellenére sem a II. kerületi Család- Gyermekjóléti Központtal, sem az X Család- és Gyermekjóléti Központtal nem vállalta az együttműködést és továbbra is kérte a gyermek ideiglenes hatállyal nála történő elhelyezését. Kiemelte, hogy az ideiglenes hatályú elhelyezés jogszabályi feltételei, úgymint a gyermek súlyos veszélyeztetettsége és az azonnali intézkedés szükségessége, nem állnak fenn. A gyermek édesanyja biztosította a környezettanulmány elkészítését, vállalta a Gyermekjóléti Központtal az együttműködést, cselekvési tervet írt alá, illetve szolgáltatásokat vesz igénybe a saját maga és a gyermeke részére is. Kiemelte, hogy a felek igazolták, hogy a gyermek elhelyezése, szülői felügyelet gyakorlása iránt per van folyamatban és azt is, hogy a kiskorú veszélyeztetettsége ügyében a folyamatban lévő védelembe vételi eljárásban fog döntés születni, e körben pedig már szakértő kirendelésére is sor került. Az alperes a határozatát a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 17. §

(1),

(2)bekezdésére és

(2a)bekezdésére, 72. §

(1)bekezdés a) pontjára, 130/A. §

(1),

(2)és

(3)bekezdésére, a polgári törvénykönyvről szóló

1. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:
2. §

(1)bekezdésére, 4:167. §

(1)és

(2)bekezdésére, a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/

1. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.)
2. §

(1)bekezdésére, 82. §

(1)és

(2)bekezdésére, 84. §

(1)-

(3)bekezdésére alapította. [8] A II. rendű alperes a

1. június
2. napján kelt BP/0506/01186-10/
3. számú végzésében a felperes kizárás iránti kérelmét – melyben a gyermeke védelembe vétele és ideiglenes hatályú elhelyezése ügyében jogszabályi rendelkezés folytán hatáskörrel és illetékességgel rendelkező I. rendű alperes kizárását és ezzel egyidejűleg másik azonos hatáskörű közigazgatási hatóság kijelölését kérte – elutasította. Indokolása szerint a felperes
4. június
5. napján előterjesztett kérelmében kérte Budapest Főváros Kormányhivatala II. kerületi Hivatala osztályvezetőjének és gyámügyi szakügyintézőjének a kizárását, mivel a gyermeke ügyében folyamatban lévő eljárásban az érintett személyektől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése, ezért az ügy elintézésében nem vehetnek részt. Az I. rendű alperes a gyermek ügyében mindvégig tárgyilagosan, pártatlanul és jogszerűen járt el, szem előtt tartva a gyermek mindenek felett álló érdekét. Objektív kizárási ok nem állapítható meg az ügyfelek és a hivatalvezető között, valamint a közigazgatási iratok sem tükröznek elfogultságot. Döntését az általános közigazgatási rendtartásról szóló
6. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
7. §

(1)bekezdésére,

1. §-ára,
2. §-ára,
3. §

(1)-

(5)bekezdésére, 24. §

(1)-

(4)bekezdésére és 35. §

(1)bekezdésére alapította. [9] A II. rendű alperes a

1. június
2. napján kelt BP/0502/00729-4/
3. számú végzésével a felperes kizárás iránti kérelmét – melyben Budapest Főváros II. kerületi Önkormányzat Család- és Gyermekjóléti Központot kizárását és más szolgáltatást nyújtó kijelölését kérte – elutasította. A felperes megkereste a Budapest Főváros Kormányhivatalát és kérte Budapest Főváros II. kerületi Önkormányzat Család- és Gyermekjóléti Központ kizárását, egyidejűleg panaszt emelt név2 családsegítő ellen. Kiemelte, hogy a megküldött dokumentumok nem támasztják alá a családsegítő elfogultságát, így kizárásra irányuló okot adó körülmény nem merült fel. Azt kellett mérlegelnie, hogy áll-e fenn a család- és gyermekjóléti központ szolgálatvezetőjére, illetve központ egészére nézve olyan érdekeltségi érdekellentét, amely kizárná vagy gátolna az intézmény tárgyilagos eljárását a gyermek védelembe vételére vonatkozóan. Önmagában a szülői bizalom hiánya, az a körülmény, hogy az édesanyával nehezített a személyes találkozások időpontjainak egyeztetése, a szülő bizalmatlan a család- és gyermekjóléti központ munkatársaival, akikkel szemben érzett ellenérzése, a segítő szakemberek szakmaiságának, tudásának megkérdőjelezése, illetve a szakember minősítése nem szolgáltat kielégítő jogalapot a közreműködő teljes család- és gyermekjóléti központ kizárására. Az elfogultság mindig csak a konkrét személyt érinti, nem eredményezi a teljes a család- és gyermekjóléti központ kizárását. Rögzítette, hogy a Kúria V.Kfv.37.145/2023/2 4 kizárására, illetve új intézmény kijelölésére irányuló kérelem tárgyában hozott döntés járulékos közigazgatási cselekmény, ezért e tárgyban jogorvoslati kérelem előterjesztésére csak ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslatban van lehetőség. [10] Az I. rendű alperes a
4. június
5. napján kelt BP-02/004/662-76/
6. számú végzésében a felperes
7. június
8. napján benyújtott kizárási kérelme tárgyában a kizárást megtagadta. A végzés indokolása szerint a felügyeleti szerv a BP/0506/01186-10/
9. számú végzésével a hivatal kizárására irányuló kérelmet elutasította, valamint hivatalos tudomása szerint a család- és gyermekjóléti szolgálatok kizárása ügyében is eljárt az erre feljogosított szerv. A kizárási kérelmet és az ügy előzményi iratait megvizsgálva megállapította, hogy a hivatal szakügyintézőjével és az osztályvezetőjével szemben sem abszolút, sem relatív kizárási ok nem merült fel, semmilyen tény, körülmény nem utalt az elfogultságukra. [11] Az I. rendű alperes a
10. augusztus
11. napján kelt BP-02/004/662-105/
12. számú végzésben megállapította, hogy a felperes kérelmére
13. március
14. napján indult eljárásban a hatóság az ügyintézési határidőt túllépte és ezért megkereste Budapest Főváros Kormányhivatala Pénzügyi- és Gazdálkodási Főosztályát 10.000 forint felperes lakcímére történő kiutalása érdekében. Rögzítette, hogy
15. február
16. napján indult hivatalból eljárás a gyermek védelembe vétele ügyében. A felperes
17. március 11-én kérte a gyermek ideiglenes hatályú nála történő elhelyezését, amely kérelem tárgyában a határozat meghozatalára
18. június
19. napján került sor, így az ügyintézési határidő túllépésére figyelemmel a felperes részére jár a 10.000 forint és a felperes mentesül az eljárási költségek megfizetése alól is. Az elsőfokú ítélet [12] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. A gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésével kapcsolatos kereseti kérelem vonatkozásában leszögezte, hogy a
20. június
21. napján tartott tárgyalásra szóló meghívó jogszabályi rendelkezésekbe nem ütközik és az, hogy az Ákr.-ben meghatározott 60 napos ügyintézési határidőn túl történt a tárgyalás megtartása, nem jelent az ügy érdemére kiható jogszabálysértést. A BP-02/004/662-60/
22. számú határozat kiadmányozása körében a határozat aláírásából egyértelműen megállapítható, hogy név1 kiadmányozta azt a hivatalvezető megbízásából, így delegált jogkörben járt el. A delegálást kizáró jogszabályi rendelkezést a felperes nem jelölt meg. A kereset érdemével kapcsolatban leszögezte, hogy csak az ideiglenes hatályú elhelyezésről szóló rendelkezés felülvizsgálatát végezte el a bíróság és ennek során azokat a bizonyítékokat vette figyelembe, amelyek a határozat meghozataláig keletkeztek. Az ideiglenes hatályú elhelyezés a gyermek érdekében történő azonnali intézkedést jelent, amely az illetékes szervek sürgős beavatkozását igényli, további részletes vizsgálatot nem tesz lehetővé. [13] Mivel a gyermek ideiglenes és nem végleges hatályú elhelyezése volt a támadott határozat tárgya, így azt nem lehetett jelen perben elemezni, hogy melyik szülőnél van nagyobb biztonságban, hol élhet kiegyensúlyozottabban, testi, lelki, érzelmi és értelmi szükségleteit jobban kielégítő módon a gyermek. Nem azt kellett vizsgálni, hogy a gyermek fejlődését hosszabb távon a felperes családi környezete veszélyezteti-e, illetve a felperes hosszabb távon biztosítani tudja-e a gyermek gondozását, hanem a gyermek súlyos fokú veszélyeztetettségére figyelemmel az azonnali hatósági intézkedés szükségessége volt mérlegelhető. Azt vizsgálta, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az édesanya által Kúria V.Kfv.37.145/2023/2 5 is elismert magatartás elérte-e azt a szintet, amely alapján a gyermek súlyos veszélyeztetettsége megállapítható. Rögzítette, hogy az édesanya együttműködött a család- és gyermekjóléti központtal, a gyámhatósággal, a gyermek érdekében a gyermek pszichológiai megsegítésében is közreműködött, ezért a gyermek olyan súlyú veszélyeztetettsége nem állt fenn, amely azonnali beavatkozást, a gyermek felperesnél történő ideiglenes hatályú elhelyezését indokolta volna. A környezettanulmányban is rögzített, védekezésen alapuló, a gyermek felé rúgás önmagában nem alapoz meg bántalmazást. [14] Nem áll fenn a felperes által hivatkozott eseti gyám kirendeléséhez kapcsolódó Ákr.
23. §

(1)bekezdés g) pontja szerinti semmisségi ok, mivel az ideiglenes hatályú elhelyezés tekintetében a gyermek nem minősült ellenérdekű félnek, az érdekellentét a felperes és a gyermek édesanyja között áll fenn, így nem valósult meg a Ptk. 4:

1. §-ában meghatározott feltétel. [15] A támadott határozat megfelelő mélységben tartalmazta az alapul fekvő tényeket és azok bizonyítékait. Tájékoztatásul közölte, hogy a felperesnek az iratbetekintési joggal, a mulasztással, valamint az I. rendű alperes BP-02/662-86/
2. számú értesítésével kapcsolatos kereseteit külön perben bírálta, bírálja el a bíróság, ezért a keresettel érintett körben nem jogszabálysértő a határozat. Az I. rendű alperes továbbá a felperes jogsérelmét orvosolta a tekintetben, hogy az Ákr.
3. §

(1)bekezdése szerinti 10.000 forint felperes részére történő megfizetéséről rendelkezett. [16] A felperes kizárással kapcsolatos kereseti kérelmei tekintetében, a BP/0506/0118610/2022 számú végzéssel kapcsolatos kereseti kérelem kapcsán leszögezte, hogy a II. rendű alperes az Ákr. vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően járt el, amikor az I. rendű alperes kizárására vonatkozó indítványt elutasította. Osztotta az iratanyag áttanulmányozása mellett a II. rendű alperes álláspontját, amely szerint nem volt megállapítható a kizárást megalapozó érdekellentét. Az, hogy a gyermek felé rúgást az édesanya elismerte és ez nem jelent meg a határozatban, illetve a végzésben, nem alapozza meg az I. rendű alperes elfogultságát az édesanya irányába. A BP-02/004/662-67/2022. számú átirat aláírója a hivatalvezető-helyettes volt, aki mint szervezetszerű helyettes jogszerűen adott a hivatalvezető nevében választ a II. rendű alperes kizáráshoz kapcsolódó megkeresésére. [17] A BP-02/004/662-76/2022. számú végzés ellen előterjesztett kereset kapcsán kiemelte az elsőfokú bíróság, hogy a csatolt igazolás alapján egyértelműen beazonosítható volt, hogy azt az I. rendű alperes hivatalvezető-helyettese írta alá, így annak semmissége nem volt megállapítható. Az Ákr. 24. §

(2)bekezdése a hatóság vezetőjét jogosítja fel a döntésre a kizárás tárgyában, azonban a hivatalvezető-helyettes, mint a hatóság vezetőjének a perbeli időszakban hatályos, a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról szóló 3/2020. (II. 28.) MVM utasítás 6. §

(2)bekezdés c) pontja szerinti szervezetszerű helyettese az Ákr.-ben a hatóság vezetőjét megillető jogköröket gyakorolhatta. [18] A felperes BP/0502/00729-4/

1. számú végzéssel kapcsolatos kérelme kapcsán sem adott helyt a felperes keresetében foglaltaknak az elsőfokú bíróság, mivel az ott felsorolt körülmények nem támasztották alá a felperes által állított elfogultságot. A felülvizsgálati kérelem [19] A jogerős ítélettel szemben a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, mely befogadásának jogszabályi alapjaként a közigazgatási perrendtartásról szóló
2. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
3. §

(1)bekezdés

1. a)pont aa),
2. ab)és
3. ad)alpontját jelölte meg. Kúria V.Kfv.37.145/2023/2 6 A befogadás okaként a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjával kapcsolatban előadta, hogy az általa hivatkozott jogszabálysértéseket – a súlyos veszélyeztetettség és az azonnali elhelyezés szükségességének értelmezése, az eseti gyám kirendelésének szükségessége a gyermek részére, az elsőfokú ítélet indokolásának hiányossága, az elfogultság tekintetében előterjesztett tanúbizonyítási indítvány elutasítása, a kiadmányozás delegálása az ügyintézőnek – jelölte meg az ezen pont alapján történő befogadás indokaként. A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontjával kapcsolatban kifejtette, hogy az
3. aa)alpontnál hivatkozott jogszabálysértések körében is a gyermekbántalmazások - különlegesen társadalmi szempontból - rendkívül súlyosak, több millió embert közvetlenül érintenek, a gyermekvédelem társadalmi jelentősége kiemelkedő. A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróság megsértette Magyarország Alaptörvénye XXVIII. cikk

(1)bekezdését, a tisztességes bírósági eljáráshoz és tisztességes bírósági határozathoz való alapvető jogát. Továbbá a gyermek édesanyja érdekellentét miatt nem járhatott volna el törvényes képviselőként. A felperes keresetlevelében, annak tartalma szerint, kérte tárgyalás tartását és arra nem került sor, holott bizonyítást is kellett volna lefolytatni. Továbbá sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási indítványokat alaptalanul utasította el. A keresettel támadott

1. sorszámú határozat meghozatalának körülményeit, időpontját nem tisztázta az elsőfokú bíróság, illetve nem minden védiratot, alperesi előkészítő iratot közölt a vele, holott a jogerős ítélet hat alperesi döntés vonatkozásában került meghozatalra. A közölt védirat esetében a számára beadványa beadására 15 napnál rövidebb, 8 napos határidőt állapított meg. Nem biztosította továbbá az elsőfokú bíróság a számára, hogy a megelőző eljárás iratait papír alapon megismerje. Ezt követően megjelölte a peranyag azon beadványait, amelyek az általa érdemben előadottakat bizonyítják, továbbá idézte a
2. november 23-i felperesi beadványt. A Kúria döntése és jogi indokai [20] A felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. [21] A Kp.
3. §

(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [22] A Kúria Kp. 118. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve Kúria V.Kfv.37.145/2023/2 7
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [23] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet – a felperes befogadási kérelmében megjelölt indokai mellett – a Kp. 118. §

(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [24] A felülvizsgálati bíróság mindenekelőtt hangsúlyozza, a befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére történő hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [25] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása – a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpont – érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. Alapot adhat a felülvizsgálatra az is, ha a jogerős határozat által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat ugyan kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel már nem támogatható. [26] A Kúria megítélése szerint azonban sem az alperes határozata, sem a felperes felülvizsgálati kérelme nem vetett fel olyan, az ügy érdemét adó elvi jelentőségű jogkérdést, amellyel kapcsolatban a bírói gyakorlat nem egységes, illetve nem valószínűsíthető, hogy jelen ügy kapcsán a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, a jogegység megbomlásának a veszélye állna fenn, ilyet a Kúria nem tárt fel jelen ügyben. [27] Társadalmi jelentőségre alapozott oknál fogva – Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpont – a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor van helye, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt indokolt. E befogadási feltétel azt követeli meg, hogy az ügy a társadalom szélesebb körére – legalább áttételesen – jogi hatást gyakoroljon. A Kúria szerint azonban az a jogalanyok széles körét sem közvetett, sem közvetlen módon nem érinti, rájuk semmilyen módon nincs kihatással. A Kúria továbbá nem észlelte a felülvizsgálati kérelemben foglalt jogkérdések tömeges számban történő előfordulását sem. [28] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerint a kérelmező alapvető jogának valószínűsíthető sérelmére, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre alapozott felülvizsgálat a bíróság tisztességes eljárásának és a közigazgatási tisztességes ügyintézésének a kontrollját jelenti. A Kp. 117. §

(4)bekezdés kógens rendelkezéséből következően ezen befogadási ok fennállását indokolni kell, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. Figyelemmel a Kp. 118. §

(1)bekezdés a) pont bevezető fordulatára akkor alkalmazható ezen befogadási ok, ha valószínűsíthető a kérelmező alapvető eljárási jogának sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés és mindez a valószínűségen nyugvó megállapítás szükségessé teszi a hivatkozás érdemi vizsgálatát. [29] Az eljárási jogszabálysértések körében - a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelme, a törvényes képviselő és a gyermek között fennállt érdekellentét, a tárgyalás tartása iránti kérelem ellenére történő tárgyaláson kívüli elbírálás, a bizonyítási indítvány jogszerűtlen mellőzése, a védirat közlésének elmulasztása, a nem megfelelő határidő biztosítása, vagy az iratbetekintési jog nem biztosítása - előadottak olyan jogsértéseket nevesítenek, amelyek, megvalósulásuk esetén, alkalmasak lehetnek például a hatékony jogvédelem, a tisztességes eljárás és a kereseti kérelemhez kötöttség elvének megsértésére, Kúria V.Kfv.37.145/2023/2 8 azonban a befogadhatóság vizsgálata során a felülvizsgálati kérelemben nevesített eljárási jogszabálysértésekről a Kúria nem foglalhat állást, arra kizárólag a felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatban van lehetősége. [30] A Kúria ezért csak utal arra a befogadás körében, hogy a felperes hivatkozásai több esetben is a szubjektív megítélését tükrözik, az pedig, hogy álláspontjától a jogerős ítéletben kifejtettek eltérnek, nem jelenti azt, hogy az eljárási jogszabálysértés megvalósult. Ugyanakkor a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. ad)alpontja szerinti befogadási ok körében is törvényi feltétel, hogy az ügy érdemére kiható eljárási jogszabálysértésnek kell fennállnia, önmagában a felperes által előadottak pedig nem támasztják alá, hogy az elsőfokú bíróság az ügy érdemére kiható eljárási jogszabálysértést valósított volna meg. [31] Továbbá a felülvizsgálati bíróság a rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében megvizsgálta a hatóság által feltárt tényállást és értékelte a rendelkezésére álló bizonyítékokat a támadott döntések vonatkozásában, így az ügy érdemében is, amely során kialakított álláspontja és az abból levont következtetések kiderülnek a döntések indokolásából. Mindezen megállapításokkal szemben a felperes nem tudott a befogadáshoz szükséges mértékben az ügy érdemére kiható eljárási jogsértést, alapvető eljárási jogsérelmet valószínűsíteni. Ezt meghaladóan a Kúria nem tárt fel olyan garanciális jogsérelmet, illetve olyan eldöntendő elvi tartalmú jogkérdést, mely az állásfoglalását tenné szükségessé. [32] A felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt. Felülmérlegelésre a felülvizsgálati eljárásban csak kivételesen van lehetőség, akkor, ha azt jogszabálysértés, így a tényállás iratellenes megállapítása, illetve kirívóan súlyos mérlegelési hiányosság indokolja. A Kúria felülmérlegelésre okot adó körülményt nem tárt fel. [33] A Kúria utal arra is, hogy a felülvizsgálat engedélyezése nem szolgálhat az egyedi ügyekben történt eljárási szabálysértések kiküszöbölésére, ezen rendkívüli jogorvoslatra csak a Kp. 118. §-ában foglalt feltételek szerint kerülhet sor. A jogkérdés megjelölése mellett az is elengedhetetlen a felülvizsgálat ezen okból történő engedélyezéséhez, hogy az túlmutasson az egyedi ügy keretein, ez azonban a perbeli esetben nem volt megállapítható. A Kúria ezen túlmenően megállapította, hogy a perbeli ügyben nem merült fel az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának a szükségessége sem. Mindezek alapján a Kúria azt állapította meg, hogy a jelen ügyben a felülvizsgálati kérelem befogadásának a feltételei nem állnak fenn, a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ac)alpontja és
3. b)pontja szerinti befogadási okok alapján sem találta a felülvizsgálati kérelem befogadását indokoltnak. [34] Mindezek folytán nincs jogszabályi lehetőség az előterjesztett befogadási kérelem alapján a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására, ezért a Kúria annak befogadását a Kp. 118. §

(1)-

(2)bekezdései alkalmazásával megtagadta. A döntés elvi tartalma [35] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont aa), ab),
2. ad)alpontjaira hivatkozással a felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt, mert a megjelölt kérdésekben felülvizsgálati kérelem befogadására okot adó körülmény nem volt megállapítható. Kúria V.Kfv.37.145/2023/2 9 Záró rész [36] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [37] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 57. §

(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [38] A végzés elleni perorvoslatot a Kp. 112. §

(2)bekezdése és

1. § d) pontja zárja ki. Budapest,
2. április
3. dr. Márton Gizella s.k. a tanács elnöke Ságiné dr. Márkus Anett s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő dr. Demjén Péter s.k. előadó bíró dr. Darák Péter s.k. bíró dr. Rák-Fekete Edina s.k. bíró