← Magyarország

Pf.20331/2024/5 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A közérdekű adat kiadása iránti kérelemnek az adatkezelőhöz való benyújtása, mint a pert kötelezően megelőző eljárás csupán a kiadni kért adatok körét illetően határozza meg a jogvita kereteit. Nincs ugyanakkor akadálya annak, hogy az adatkezelő a megtagadásnak a korábbiaktól eltérő indokára hivatkozzon; mint ahogy annak sem, hogy az igénylő a megtagadás indokaként eredetileg megjelölt körülmény megszűnésének figyelembevételét kérje. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 1.Pf.20.331/2024/

  1. A felperes: felperes felperes címe A felperes képviselője: Czudar Ügyvédi Iroda ügyvédi iroda címe1 Az alperes: Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. 1024 Budapest, Fény utca
  2. II. Az alperes képviselője: Balsai Ügyvédi Iroda ügyvédi iroda címe2 A per tárgya: közérdekű adat kiadása Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 70.P.20.369/2024/
  3. A fellebbezést benyújtó fél: alperes Ítélet A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] Az alperes a Magyar Állam, mint egyedüli részvényes kizárólagos tulajdonában álló, határozatlan időre alapított zártkörűen működő részvénytársaság, amelyben a Magyar Állam tulajdonosi jogait a Nemzetgazdasági Minisztérium gyakorolja az egyes állami tulajdonban álló gazdasági társaságok felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorló személyek kijelöléséről szóló 1/
  4. (V. 26.) GFM rendelet alapján. [2] A Nemzetgazdasági Minisztérium, mint tulajdonosi joggyakorló a 39/
  5. (XII. 18.) számú alapítói határozatával felhatalmazta az alperes vezérigazgatóját, hogy gondoskodjon a TMT Hungary B.V. tekintetében fennálló, 25%-ot megtestesítő, valamint a TMT Hungary Infra B.V. tekintetében fennálló 25%-ot megtestesítő társasági részesedésből Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.331/2024/5 2 20% átruházásáról azzal, hogy az alperes továbbra is fennálló 5% társasági részesedése vonatkozásában alapítson (vételi) opciós jogot a TMT Hungary Holdco B.V. javára, valamint (eladási) opciós jogot a társaság javára. Az alapítói határozathoz előterjesztés nem kapcsolódott. [3] Az alapítói határozatot az alperes
  6. december 19-én végrehajtotta, a TMT Hungary B.V. és TMT Hungary Infra B.V. részesedését érintő adásvételi szerződéseket megkötötte. A csomag része az eladási és vételi opciós megállapodás [Put and CAll Optinon Agreement by Way od Deed (by and between Corvinus ZRt. and TMT Hungary Holdco B.V.)]. Ebben a felek rögzítették, hogy az alperes rendelkezik a TMT Hungary Infra B.V. részvényeinek 5%-ával, a TMT Hungary Holdco B.V. pedig a TMT Hungary Infra B.V. részvényei 20%-ának tulajdonosa. A részvények fennmaradó 75%-a a CETIN Group N.V. tulajdona. E megállapodás alapján az alperes eladási opcióval (put option) eladhatja összes részvényét a TMT Hungary Holdco B.V.-nek
  7. február
  8. és
  9. között, továbbá vételi opcióként (call option) a TMT Hungary Holdco B.V. megvásárolhatja az alperes összes részvényét
  10. március
  11. és
  12. között. A megállapodásra az angol jog irányadó. [4]
  13. december 19-én az mti.hu oldalon a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleményt jelentetett meg a Magyar Állam Yettel Magyarországban meglévő részesedésének értékesítéséről. [5] A felperes
  14. január 15-én közérdekű adat kiadása iránti igényt terjesztett elő az alperesnél, amelyben a következő közérdekű adatok elektronikus formában történő kiadását kérte:
  15. a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1024 Budapest, Fény utca
  16. II. em.; Cégjegyzékszám: 01-10-043547; a továbbiakban: Társaság) mint eladó és a TMT Hungary Holdco B.V. holland holdingtársaság mint vevő között létrejött, a Yettel Magyarország Zrt. és a Yettel Real Estate Hungary Zrt. 25%-os tulajdonrészének, valamint a CETIN Hungary Zrt. 20%-os tulajdonrészének adásvételéről szóló megállapodások (szerződések) másolata;
  17. az
  18. pontban hivatkozott szerződéseknek a társaság oldaláról az aláírásra felhatalmazást adó tulajdonosi joggyakorlói határozatnak, valamint a társaság ügyvezetése és a tulajdonosi joggyakorló részére e tárgyban készített előterjesztésnek és az előterjesztés mellékleteinek másolata. [6] Az alperes
  19. február 1-jén kelt válaszlevelében az adatigénylést elutasította. [7] A felperes az őt megillető opciós vételi jogot az azt alapító szerződésben foglalt határidőben érvényesítette. [8] A felperes módosított keresetében az alperest arra kérte kötelezni, hogy az e-mail címére adja ki az alábbi közérdekű adatokat elektronikus formában oly módon, hogy abból kizárólag a személyes adatok kerüljenek felismerhetetlenné tételre:
  20. az alperes, mint eladó és a TMT Hungary Holdco B.V. holland lízingtársaság, mint vevő között létrejött a Yettel Magyarország Zrt. és a Yettel Real Estate Hungary Zrt. 25%-os tulajdonrészére, valamint a CETIN Hungary Zrt. 20%-os tulajdoni részének adásvételéről szóló megállapodások (szerződések) másolata,
  21. az első pontban hivatkozott szerződésnek a társaság oldaláról aláírásra felhatalmazást adó tulajdonosi joggyakorlói határozatnak másolata. Kérte az alperes perköltségben marasztalását. [9] Keresete jogalapjaként Magyarország Alaptörvényének (a továbbiakban: Alaptörvény)
  22. cikk

(2)bekezdésére, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info tv.) 3. §
(5)bekezdésére, 26. §
(1)bekezdésére, 28. §
(1)bekezdésére, 29. §
(1)bekezdésére és 31. §
(1)bekezdésére hivatkozott. Előadta, hogy az alperes közpénzekből gazdálkodó gazdasági társaság, a közpénzekkel való gazdálkodás körében az alperest nyilvánossági és elszámolási kötelezettség terheli. A közpénzekre, nemzeti vagyonra vonatkozó adat közérdekű adatnak Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.331/2024/5 3 minősül.
  1. december 19-én jelent meg a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleménye, amely szerint az állam 100%-os tulajdonában álló alperes megállapodást kötött a Yettel Magyarország Zrt. és a Yettel Real Estate Hungary Zrt. 25%-os tulajdonrésze, illetve a CETIN Hungary Zrt. 20%-os tulajdonrészének értékesítéséről. Az adatokat az adásvételi szerződés megkötését követően igényelte, az opciós jogok gyakorlására irányadó határidő is eltelt a tárgyalás berekesztéséig, az alperes az őt megillető vételi joggal élt is, így az alperesnek az Info tv.
  2. §
(6)bekezdése szerinti megtagadási okra – döntés megalapozását szolgáló adat – hivatkozása alaptalan. [10] A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Takarékossági tv.) 7/I. §
(2)bekezdése és az Info tv. 27. §
(3)bekezdése körében a bíróságnak érdekmérlegelést kell végeznie. [11] Hivatkozott arra, hogy a nemzeti vagyonról szóló
  1. évi CXCVI. törvényben (Nvtv.) foglaltakra tekintettel a szerződések vonatkozásában kizárólag a magyar nyelv, a magyar jog alkalmazható és a magyar joghatóság köthető ki, így ezeknek az iratoknak magyar nyelven is rendelkezésre kellene állnia. Amennyiben erre nem került sor, az ebből eredő fordítási díjakat perköltségként az alperes nem érvényesítheti. [12] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására és a felperes perköltségben marasztalására irányult. Előadása szerint az alperes a Magyar Állam kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság, a tulajdonosi jogokat a Nemzetgazdasági Minisztérium gyakorolja, amely 25%-os tulajdonrésszel rendelkezett egyrészt a TMT Hungary B.V. nevű társaságban, amelynek 100%-os tulajdonában áll a Yettel Hungary Zrt, illetve a Yettel Real Estate Zrt. Az előbbi a mobilszolgáltatásokat végzi, míg az utóbbi az irodaház üzemeltetéssel kapcsolatos feladatokat látja el. Az alperes tulajdonában állt továbbá a TMT Hungary Infra B.V. 25%-os tulajdonrésze, és ez a társaság a tulajdonosa a CETIN Hungary Zrt.-nek, amely pedig az egyéb hálózati infrastruktúra üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat látja el. [13] A Nemzetgazdasági Minisztérium 39/
  2. (XII. 18.) számú alapítói határozatában felhatalmazta az alperes vezérigazgatóját, hogy gondoskodjon a TMT Hungary B.V. tekintetében fennálló 25%-os társasági részesedés átruházásáról, felhatalmazta továbbá a TMT Hungary Infra B.V.-ben fennálló 25%-os részesedésből 20% átruházására azzal, hogy a fennálló 5%-os tulajdonrészre alapítson vételi jogot a TMT Hungary Holdco B.V. javára és opciós eladási jogot a társaság javára.
  3. december
  4. napján az alapítói határozat végrehajtására sor került, a TMT Hungary B.V. és a TMT Hungary Infra B.V. részesedésére vonatkozó adásvételi szerződéseket megkötötte, illetőleg az eladási és vételi opciós megállapodás is létrejött. [14] Hivatkozott arra, hogy az alperes vevőként és eladóként is felléphet a jövőben és a jövőbeli tárgyalási pozícióit veszélyeztetheti az adatok nyilvánosságra kerülése. Az eladási és vételi opciós szerződésben rögzítették a felek, hogy egyrészt az alperes rendelkezik a TMT Hungary Infra B.V. részvényeinek 5%-ával, míg a TMT Hungary Holdco B.V. rendelkezik a TMT Hungary Infra B.V. részvényeinek 20%-ával, a fennmaradó 75% pedig a CETIN Group N.V. tulajdonában marad. Az alperes eladási opcióval eladhatja az összes részvényét a TMT Hungary Holdco B.V.-nek
  5. február
  6. és
  7. között, míg a TMT Hungary Holdco B.V. megvásárolhatja az alperes összes részvényét
  8. március
  9. és
  10. között. A megállapodásra egyébként az angol jog az irányadó. A keresethez képest azért a TMT Hungary B.V. és TMT Hungary Infra B.V. társaságokra vonatkozó szerződésekre hivatkozik, mert a konkrét ügyben nem a felperes által megjelölt társaságok tulajdonrészének, hanem közvetett módon azon gazdasági társaságokban foglalt részesedés átruházására került sor, amelyek e társaságok tulajdonosainak minősülnek. [15] Az alperes szerint az Info tv.
  11. §
(5)-
(6)bekezdéseiben, illetve az ezeket értelmező 3070/2019. (IV. 10.) AB határozatban foglaltak alapján a kiadni kért szerződés egy Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.331/2024/5 4 döntési folyamat egyik állomása, az alperes fő tevékenysége a vagyonkezelés, ebben a körben befektetési tevékenységet végez, a szerződéses viszonyban vevőként és eladóként is felléphet és a jövőbeli tárgyalási pozícióit veszélyezteti, ha az akvizíciós szerződés részletei nyilvánosságra kerülnek. A határidő az eladási opció gyakorlása vonatkozásában még nem telt le, a vételi opció vonatkozásában pedig meg sem kezdődött. Üzleti döntést még sem az alperes, sem a TMT Hungary Holdco B.V. nem hoztak, így valamennyi irat idő előtti nyilvánosságra kerülése veszélyeztetné a „kockázati mátrix implementálását”. Hivatkozott a Takarékossági tv. 7/I. §
(2)bekezdésében foglaltakra is, miszerint az üzleti titoknak minősülő adatok nem ismerhetők meg, ha azoknak megismerése aránytalan sérelemmel járna a köztulajdonban álló gazdasági társaság számára. Kiemelte, hogy a
  1. pontban kért adat az alapítói döntés, amivel a miniszter felhatalmazta az alperest a szerződés megkötésére. [16] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy a felperes e-mail cím email címére 15 napon belül a személyes adatok felismerhetetlenné tételével adja ki az alábbi közérdekű adatokat:
  2. a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1024 Budapest, Fény utca
  3. II. em.; Cégjegyzékszám: 01-10-043547; a továbbiakban: Társaság) mint eladó és a TMT Hungary Holdco B.V. holland holdingtársaság mint vevő között létrejött, a Yettel Magyarország Zrt. és a Yettel Real Estate Hungary Zrt. 25 százalékos tulajdonrészének, valamint a CETIN Hungary Zrt. 20 százalékos tulajdonrészének adásvételéről szóló megállapodások (szerződések) másolatát, elektronikus formában;
  4. az
  5. pontban hivatkozott szerződéseknek a társaság oldaláról az aláírásra felhatalmazást adó tulajdonosi joggyakorlói határozatnak másolatát elektronikus formában. [17] Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül nettó 320.000 forint perköltséget. Megállapította, hogy az eljárás illetékmentes. [18] Ítéletének indokolásában alkalmazott jogszabályként az Info tv.
  6. §
(3),
(5)és
(6)bekezdésében, 31. §
(2)bekezdésében, a Takarékossági tv. 7/I. §
(2)és
(3)bekezdésében, valamint az Nvtv. 17. §
(3)-
(5)bekezdéseiben foglaltakat idézte. [19] Abból indult ki, hogy az adatok döntést megalapozó jellegének bizonyítása az alperest terhelte és ebben a körben meg kellett jelölnie, hogy konkrétan mi az a döntés, amelynek meghozatalához az adat szükséges és ennek az adatnak a kiadása mennyiben veszélyeztetné a közfeladatának hatékony ellátását, illetve az álláspontjának szabad kifejtését. Az alperes ennek bizonyítására a vételi jogot alapító szerződések tartalmára hivatkozott. [20] A BDT
  2. számon közzétett eseti döntés ismeretében az elsőfokú bíróság azt hangsúlyozta, hogy ha az adatkezelő a közérdekű adatok megismerése iránti perben nem tud olyan döntéshozatallal végződő eljárást bizonyítani, amelyben a megismerni kívánt adatokat felhasználják, eredménnyel nem hivatkozhat az adatok döntést megalapozó jellegére, illetve arra, hogy ezek megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen, külső befolyástól mentes ellátását veszélyeztetné. A nyilvánosságkorlátozásra nem lehet alap egy jövőben, bizonytalan időpontban elkészülő vélemény lehetősége. [21] Megítélése szerint a kiadni kért adatok, a megkötött szerződések maguk is egy döntési folyamat eredményeként születtek meg, de ez nem zárja ki azt, hogy azok további jövőbeni döntés megalapozásául szolgáljanak, így megismerhetőségük korlátozott legyen. [22] Megállapította, hogy az adott esetben nincs olyan döntés, amelynek megalapozását szolgálnák a kiadni kért közérdekű adatok. Az opciós szerződések kizárólag a CETIN Hungary Zrt.-ben meglévő tulajdoni részesedéssel kapcsolatos szerződést érintik, azok alapján a TMT Hungary Infra B.V. fennmaradó 5%-os részedésének átruházására kerülhet sor, így a kiadni kért adatok egy körével (a TMT Hungary Holdco B.V. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.331/2024/5 5 tulajdonrészének megvásárlása) kapcsolatban már nincs jövőben meghozandó döntés. A perfelvétel lezárásakor, illetve a tárgyalás berekesztésekor az opciós jogot alapító szerződésekben foglalt határidők pedig már elteltek, az alperes gyakorolta vételi jogát. [23] Figyelembe vette, hogy a Kúria Pfv.21.493/2021/
  3. számú döntése a korábbi gyakorlattal szemben azt az értelmezést követi, hogy a közérdekű adat kiadása iránti kérelemnek az adatkezelőhöz való benyújtása, mint a pert kötelezően megelőző eljárás csupán a kiadni kért adatok körét illetően határozza meg a jogvita kereteit. A felperes tehát keresetében az adatigénylésében meghatározott adatok kiadására kérheti kötelezni az adatkezelőt. Nincs ugyanakkor akadálya annak, hogy az adatkezelő a megtagadásnak a korábbiaktól eltérő indokára hivatkozzon; mint ahogy annak sem, hogy az igénylő a megtagadás indokaként eredetileg megjelölt körülmény megszűnésének figyelembevételét kérje. [24] A megtagadási indok fennállását a bíróságnak ezek alapján az ítélet meghozatalának és nem az adatigénylés előterjesztésének időpontjában kell vizsgálnia. Ha az adatigénylés előterjesztéséhez képest a megtagadási ok fennállása már nem állapítható meg, nincs helye a kereset elutasításának azon az alapon, hogy erre korábban még megalapozottan kerülhetett volna sor. [25] A tárgyalás berekesztésének időpontjában az adott esetben már lezárult az a döntési folyamat, amelynek a megalapozására a kiadni kért adatok szolgáltak, olyan további döntésre pedig az alperes sem hivatkozott, amelynek megalapozását szolgálhatnák a kiadni kért adatok. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság az időközben lefordított iratok tartalmának részletes vizsgálatát szükségtelennek ítélte. [26] Az adatelvre figyelemmel mégis vizsgálta azok tartalmát és azt állapította meg, hogy a megtagadási ok érdemi vizsgálata esetén is csak az alábbi adatok kiadása lett volna jogszerűen megtagadható: C-SZERZ-0001/
  4. és C-SZERZ-0002/
  5. számú szerződések 3.
  6. pontjai; az Opciós megállapodás 1.
  7. pontja, 2-
  8. pontjai, valamint annak mellékletét képező részvény adásvételi szerződés minta 3.
  9. pontja; az utólagos vételárkiegészítésről szóló megállapodások 1.
  10. pontja, 2.
  11. pontja. Ezekben a pontokban olyan az opciós jog gyakorlását megalapozó, a tényleges vételár meghatározásának módját érintő rendelkezések szerepelnek, amelyek a döntést megelőző nyilvánosságra kerülésük esetén a feleket korlátozhatnák a döntésük befolyástól mentes meghozatalában. [27] Az elsőfokú bíróság alaptalannak ítélte az alperes üzleti titokra történő hivatkozását is. A Takarékossági tv. 7/I. §
(2)és
(3)bekezdései és az Info tv. 27. §
(3)bekezdése alapján arra mutatott rá, hogy az utóbbi rendelkezést úgy kell értelmezni, hogy az üzleti titokra történő hivatkozás közérdekű adatok esetében is alapos lehet, de csak kivételes esetben és csak akkor, ha az a védendő érdek aránytalan sérelmével járna. Az alperesnek ilyenkor is konkrét előadást kell tennie arra vonatkozóan, hogy milyen érdek sérelmét, milyen módon veszélyezteti az adatok megismerhetősége. Az adott esetben az alperes általánosság szintjén mozgó, formális előadása alapján ez nem állapítható meg. Egy későbbi felhasználás elvi lehetősége a megtagadást nem alapozza meg. [28] Eseti döntések és a 7/2016. (IV. 6.) AB határozat [36] bekezdése alapján azt hangsúlyozta, hogy az üzleti titokra alapított aránytalan sérelmet okozó jelleg vizsgálata során egyedileg kell mérlegelni, hogy az adatnyilvánossághoz, vagy annak kizárásához fűződik-e nagyobb súlyú közérdek. A bizonyítás az Info tv. 31. §
(2)bekezdése értelmében az alperest terheli, pontosan meg kell jelölnie, hogy a kért adat milyen okból minősül üzleti titoknak. Ha az alperes nem jelöli meg a védendő érdeket, csak általánosságban hivatkozik üzleti titokra, akkor védekezése bizonyítatlan marad, az adatokat kiadni köteles. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.331/2024/5 6 [29] Az alperes az üzleti érdek sérelmét a vételi jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozat megtételében jelölte meg, a határidők eltelte, a vételi jog gyakorlása folytán azonban – a döntés megalapozását szolgáló adatokra vonatkozó jogi indokokhoz hasonlóan – az üzleti érdek aránytalan sérelme nem állapítható meg. [30] Az elsőfokú bíróság az alperest a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 83. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperes részére perköltség megfizetésére, annak összegét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (a továbbiakban: Ükr.) 2. §
(1)bekezdése alapján felszámítottal egyezően 320.000 forintban állapította meg. [31] Mivel az alperes pervesztes lett, az általa megfizetett fordítói díjat mint perköltséget viselni köteles függetlenül attól, hogy a kiadással érintett iratok magyar nyelven történő rendelkezésre állása tekintetében mulasztás terhelte-e. A felperes pernyertessége esetén sem tarthatna igényt az olyan költség megtérítésére, amely azzal összefüggésben keletkezett, hogy a jogszabályi rendelkezések megsértésével a szerződések megkötésére kizárólag angol nyelven került sor [Pp. 86. §
(2)bekezdés]. Az Nvtv. 17. §
(3)-
(5)bekezdései értelmében a perbeli szerződésekre nemzetközi szerződésben foglalt eltérő megállapodás hiányában a magyar nyelvet és a magyar jogot kell alkalmazni, de még abban az esetben is, ha a szerződés megkötésére más nyelven kerül sor, azt magyar nyelven akkor is alá kell írni. Mindebből az következik, hogy az alperes pernyertessége esetén sem számíthatta volna fel a fordítással felmerült díjat a perköltség részeként. [32] Az elsőfokú ítélet ellen az alperes fellebbezett. [33] Jogorvoslati kérelmében az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását, a felperes perköltségben marasztalását kérte. [34] A másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét a Pp. 369. §
(3)bekezdés c) pontjára alapította. [35] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróságnak a Kúria Pfv.21.493/2021/
  1. számú döntése alapján kifejtett álláspontja téves. Az adat kiadása megtagadásának jogszerűségét ugyanis az adatmegismerés iránti kérelem előterjesztésének, de legkésőbb az alperes érdemi védekezése előterjesztésének időpontjára vetítetten kell vizsgálni. [36] A kereset megalapozottsága tekintetében valóban közömbös, hogy az alperes mit válaszolt a felperes adatigénylésére a megelőző eljárásban, azért, mert az nem hatósági eljárás. Adott esetben a válasz elmaradása tartalmilag a kérelem megtagadásának minősül (BH
  2. 4.97). Az alperes pedig a perben nincsen kötve a pert megelőző kötelező eljárás során adott válaszához, ettől függetlenül alakíthatja ki az érdemi védekezését. A bíróság a perben nem az alperes pert megelőző magatartását vizsgálja felül, hanem a kereseti kérelem és az ellenkérelem korlátai között bírálja el a keresetet. Ennek oka az, hogy az adatigénylés előterjesztését követően utóbb megváltozott körülmények legfeljebb az adatmegismerési kérelem újabb előterjesztését indokolhatják, amelytől a felperes nincsen elzárva, hiszen az igénylő megismerési joga nem enyészik el amiatt, mert az igényt idő előtt terjesztette elő. [37] A Kúriának az elsőfokú bíróság részéről felhívott határozata sem tartalmaz a védekezéssel ellentétes megállapítást. A kúriai határozat indokolásának [35] bekezdésében foglaltakból az elsőfokú bíróság által idézett megállapítása nem vonatkoztatható a per egészére, hanem csupán az adatigénylés előterjesztése és a keresetlevél benyújtása közötti időszakra. Ellenkező értelmezés ugyanis a perre vonatkozó – a Kúria határozatának meghozatala óta is megváltozott – eljárási szabályoknak az átlépését jelentené, amelyek szerint bizonyítás felvételének csak olyan bizonyítékokra vonatkozóan van helye, amelyek a tárgyaláson rendelkezésre állnak, vagy amelyeket a felek legkésőbb a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig felajánlottak [Info tv. 31/B. §
(1)bekezdés]. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.331/2024/5 7 [38] Az elsőfokú bíróság nem alapozhatta volna döntését arra a körülményre, hogy az elsőfokú eljárás tartama alatt az alperes által hivatkozott megtagadási ok megszűnt. Abból kellett volna kiindulnia, hogy a perbeli adásvételi szerződés aláírásával a döntési folyamat nem zárult le, tekintettel arra, hogy a felek részéről kölcsönösen vételi jog alapítására került sor, amelyek gyakorlására nyitva álló határidő még nem telt el a perfelvételi tárgyalás megtartásáig, ennél fogva a bíróságnak vizsgálnia kellett volna, hogy ezen későbbi döntés befolyástól mentes meghozatalát veszélyeztetné a szerződésben foglalt adatok nyilvánosság, illetve versenytársak számára történő megismerhetősége. [39] E tekintetben az Info tv. 27. §
(5)-
(6)bekezdései, valamint az Alkotmánybíróságnak ezeket értelmező 3070/
  1. (IV. 10.) AB határozatával kialakított teszt figyelembevétele mellett kellett volna a védekezést értékelnie {Indokolás [40]-[43]}. A teszt szerint:
  2. A döntés megalapozását szolgáló adatnak konkrét döntéshozatali eljáráshoz kell kapcsolódnia.
  3. A dokumentum egésze, tartalmától függetlenül nem minősíthető döntést megalapozó adatnak: az iratelv helyett az adatelvet kell alkalmazni.
  4. Az adatkezelő nem hivatkozhat ún. „kényelmi” szempontokra.
  5. Az adatigénylést elutasító döntést tartalmilag indokolni kell, és az eljáró bíróságnak az adatszolgáltatás-megtagadás jogcímét és tartalmi indokoltságát az adatigénylés tárgyát képező dokumentum alapján egyaránt vizsgálnia kell. [40] A zártan csatolt iratokból megállapítható, hogy az alperes által kezelt szerződés egy döntési folyamat egyik állomása: az alperes főtevékenysége vagyonkezelés, melynek keretében befektetési tevékenységet végez a tulajdonosi joggyakorló által meghatározottak szerint. Az alperes nemcsak vevőként, hanem eladóként is felléphet, és e minőségében a jövőbeli tárgyalási pozícióját gyengíti, ha a piaci szereplők, a nyilvánosság részletesen ismeri akvizíciós szerződéseinek részletes tartalmát. [41] A teszt második eleme, az adatelv vizsgálata alapján megállapítható, hogy a perbeli szerződéses csomag részeként az eladási opció gyakorlására nyitva álló időszak az ellenkérelem előterjesztése során még nem zárult le, továbbá a vételi opció gyakorlására nyitva álló időszak még meg sem nyílt. Így az opciós jogok gyakorlására vonatkozó üzleti döntést még sem az alperes, sem a TMT Hungary Holdco B.V. nem hozta meg. Ezért valamennyi perbeli adat ezen idő előtti feltárása ellehetetlenítette volna a pénzügyi befektető számára az eredetileg elképzelt kockázati mátrix implementálását. [42] A teszt harmadik eleme, az alperes „kényelmi” szempontjai a jelen esetben közömbösek, és erre az alperes a védekezése során nem hivatkozott. [43] A teszt negyedik eleme alapján pedig megállapítható volt, hogy a perbeli szerződéses csomag részeként az eladási opció gyakorlására nyitva álló időszak még nem zárult le, továbbá a vételi opció gyakorlására nyitva álló időszak még meg sem nyílt. Így az opciós jogok gyakorlására vonatkozó üzleti döntést még sem az alperes, sem a TMT Hungary Holdco B.V. nem hozta meg. Valamennyi perbeli adat ezen idő előtti feltárása az alperes számára üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet azért okozna, mert az opciós jogok gyakorlására nyitva álló idő lejártát megelőzően válnának ismertté a teljes szerződéses rendszeren áthúzó kockázatok összefüggései, így a szerződés teljesítését megelőzően átlátható lenne az alperes kockázatvállalási hajlandósága, az akvizíciós projektbeli kitettsége. Ez az alperes, mint vagyonkezelő és mint eladó törvényes működési rendjének, feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátásának veszélyeztetésén, üzleti adatai, információi nyilvánosságán keresztül a közpénzekkel való minél takarékosabb gazdálkodás elvét, mint közérdeket sértené. [44] A kért adatok kiadásának megtagadására ezért jogszerűen került sor, azok tartalmának védelme az adatigénylés elutasításakor és az ellenkérelem előterjesztésekor bizonyosan fennállt. Az elsőfokú ítélet így sérti az Info tv.
  6. §
(5)és
(6)bekezdését. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.331/2024/5 8 [45] Az alperes álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévedett a szerződések lefordításának költségét, annak viselését érintően is. Az Nvtv. 1. §
(2)bekezdés
  1. c)pontja alapján nemzeti vagyonba az a társasági részesedés, pénzügyi eszköz tartozik, amelynek tulajdonosa közvetlenül a Magyar Állam, tehát amely közvetlen állami tulajdonban áll. Ilyen társasági részesedés többek között a Magyar Államnak az alperesben fennálló társasági részesedése. [46] Ehhez képest más fogalmat jelöl a köztulajdonban álló gazdasági társaság, amelynek definícióját a Takarékossági tv. 1. §
  2. a)pontja tartalmazza, e szerint e törvény alkalmazásában köztulajdonban álló gazdasági társaság: az a gazdasági társaság, amelyben a Magyar Állam, helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, többcélú kistérségi társulás, fejlesztési tanács, nemzetiségi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat jogi személyiségű társulása, költségvetési szerv vagy közalapítvány külön-külön vagy együttesen számítva többségi befolyással rendelkezik. [47] A perbeli esetben érintett gazdasági társaságok részesedései nem közvetlenül az állam, hanem a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. tulajdonában vannak, ezért azokra az Nvtv. hatálya nem terjed ki, mert a társasági részesedések nem közvetlenül az állam tulajdonában állnak. Ettől függetlenül az ilyen társasági részesedés köztulajdonban van, mert arra az állam – az alperesen keresztül – befolyással rendelkezik. [48] Ezért felületes és alaptalan, az Nvtv. 1. §
(2)bekezdés c) pontját sértő az elsőfokú bíróság azon megállapítása, amely szerint a perbeli szerződések az Nvtv. szerinti nemzeti vagyonba tartozó elemekre vonatkoznak. Ez csak abban az esetben lenne így, amennyiben a szóban forgó társasági részesedések közvetlenül állami tulajdonban lennének, és nem közvetett módon, az alperes közbeiktatásával. Az elsőfokú bíróság nem is volt abban a helyzetben, hogy erről állást foglaljon, figyelemmel arra, hogy a keresettel érvényesített jog nem erre terjedt ki. Az alperes pernyertessége esetén a fordítással felmerült díjat perköltségként felszámíthatja. [49] A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyását és az alperes másodfokú perköltségben marasztalását célozta. [50] Érvelése szerint az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg az igényelt adatok közérdekű jellegét és kötelezte alperest adatkiadásra. [51] A perben az alperest terhelte az adatok döntéselőkészítő jellegének bizonyítása, amelynek keretében olyan konkrét döntést kellett volna bizonyítania, amelynek meghozatalához a kiadni kért adatok szükségesek, és meg kellett volna jelölnie, hogy az adatok kiadása mennyiben veszélyeztetné a közfeladatainak hatékony ellátását, illetve az álláspontjának szabad kifejtését. Az alperes ilyen bizonyítékot a perben nem szolgáltatott, a perfelvételi eljárás kezdetén mindössze arra hivatkozott, hogy a kiadni kért adásvételi szerződés mind az eladó, mind a vevő oldalán rögzített egy, az adásvétel tárgyát képező tulajdonrész kis hányadát érintő, határozott időtartamig élő opciós jogot, és az opciós jog gyakorlására rendelkezésre álló időszak még nem telt el. [52] Hivatkozott a Kúria Pfv.21.493/2021/5. számú határozatában foglaltak alapján arra, hogy amennyiben az adatkiadás megtagadásának oka az ítélet meghozatalának időpontjában már nem állapítható meg, úgy nincs helye a kereset elutasításának azon az alapon, hogy erre korábban még megalapozottan kerülhetett volna sor. Az opciós jog gyakorlására rendelkezésre álló időszak eltelt, erre a körülményre a perfelvételi végzés meghozatalát megelőzően hivatkozott. [53] Az adatkiadás-megtagadási ok adatigénylési per során történő megszűnése esetén az észszerűség elvével és a közérdekű adatok megismerését biztosító alapjoggal is ellentétes lenne a kereset elutasítása és a felperes arra történő ösztönzése, hogy a felperes ismételten Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.331/2024/5 9 adatigénylési kérelemmel forduljon az alpereshez, hiszen alperes az Info tv. 29. §
(1a)bekezdésére hivatkozással az egy éven belül benyújtott, azonos adatkörre irányuló adatigénylésnek nem is volna köteles eleget tenni. Így a közérdekű adatok megismerésének biztosításához fűződő alapjog érvényesülése, valamint a józan ész elve is azt kívánja, hogy a jogvita alperes adatkiadásra történő kötelezését eredményezze. [54] Az Alaptörvény 38. cikk
(1)és
(2)bekezdéseinek, az Nvtv. 1. §
(2)bekezdés
  1. c)és
  2. d)pontjainak, valamint a 8/2016. (IV. 6.) AB határozatban foglaltak értelmezése alapján megalapozatlannak értékelte az alperes azon érvelését, hogy az adásvétel tárgyaként megjelölt tulajdoni részesedések nem képezik a nemzeti vagyon részét, ezért nem is kellett volna magyar nyelven megkötnie az adásvételi szerződést, és a fordítási költségeket sem terhelhette volna az alperesre az elsőfokú bíróság. A magyar bíróság előtt zajló jogviták nyelve a magyar, a fordításra pedig elsősorban e körülményre tekintettel volt szükség. [55] Az alperes észrevételében az Alaptörvény 38. és 39. cikkei, az Nvtv. preambuluma, valamint 1. §
(2)bekezdés
  1. a)–
  2. i)pontjai alapján azt emelte ki, hogy a nemzeti vagyonról szóló törvény hatálya nem terjed ki az államháztartás körébe tartozó szervek és személyek pénzvagyonára; a követelésekre és a fizetési kötelezettségekre; a társadalombiztosítás és az elkülönített állami pénzalapok pénzvagyonára; valamint a nemzeti adatvagyonra, a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvény szerinti nemzeti adatvagyonra. [56] A nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott elvek mentén egyes vagyoni körökre külön törvényi szabályozás vonatkozik. A felperes az általa felhívott alkotmánybírósági határozatot félreértelmezi. Az adott ügyben az Alkotmánybíróság számára eldöntendő kérdés az volt, az alapítás után a gazdasági társaságnak a tulajdonosától és az alapítványnak az alapítótól való elkülönülése önmagában, mint jogi tény befolyásolja-e az alapítás során juttatott közpénz felhasználására, az azzal való gazdálkodásra vonatkozó adatok megismerhetőségét {8/2016. (IV. 6.) AB határozat, Indokolás [20]}. Az Alkotmánybíróság nem azt mondta ki, hogy a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott és tulajdonolt gazdasági társaságok és alapítványok az Nvtv. hatálya alá tartozó szervezetek, hanem egy teljesen más kérdés vizsgálata során tekintette kiindulópontjának, hogy az ágazati szabályozás alapján, tételesen levezethető jogi rendelkezésekre tekintettel az Nvtv. alapelvi rendelkezéseit esetükben figyelembe kell venni. [57] Ebből nem következik, hogy az Nvtv. tárgyi hatályát kimondó 1. §
(2)bekezdésének adható lenne olyan értelmezés, amely szerint az kiterjed az alperes által tulajdonolt üzletrészre, ezáltal annak adásvételére is az Nvtv. szabályait kellene alkalmazni. [58] A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:1. §
(5)bekezdése és 3:9. §
(1)bekezdése alapján azt emelte ki, hogy a gazdasági társaság alapítója a gazdasági társaság létesítésekor saját vagyona korlátozásával új szervezetet, jogalanyt hoz létre. Az alapító által rendelkezésre bocsátott vagyon már nem az ő tulajdonába, hanem az új jogalany, a gazdasági társaság tulajdonába tartozik. A vagyon rendelkezésre bocsátásáért cserébe társasági részesedést szerez. A vagyon hasznosítása során megszerzett további vagyonelemek nem válnak a tag vagyonává. Az Nvtv. tárgyi hatályát a jogalkotó ezt figyelembe véve határozta meg. [59] Az alperes tulajdonában álló üzletrészek „közpénz jellege” nem vész el, azok azonban a törvényi definíciók értelmében nem minősülnek az Nvtv. szerint nemzeti vagyonnak, ezért az Nvtv. 17. §
(3)bekezdésében meghatározott előírások sem vonatkoznak rá. [60] A fellebbezés alaptalan. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.331/2024/5 10 [61] A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 376. §
(1)bekezdés a) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülbírálat során a Pp.
  1. §-ában megjelölt, az elsőfokú ítélet kötelező hatályon kívül helyezésére okot adó körülményt nem észlelt, mindezek alapján – az elsőfokú ítélet megváltoztatására irányuló fellebbezési kérelemre tekintettel – a Pp.
  2. §
(2)bekezdése alapján az ügy érdemében döntött. A felülbírálati jogkörét a Pp. 370. §
(1)bekezdésének megfelelően a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között gyakorolta. [62] A másodfokú bíróság a felülbírálat eredményeként azt állapította meg, hogy az elsőfokú ítélet az irányadó anyagi jognak megfelel, a megállapított tényekből az elsőfokú bíróságétól eltérő jogi következtetés nem vonható le. [63] A fellebbezésben és a fellebbezési ellenkérelemben kifejtett jogi érvelésre tekintettel a Fővárosi Ítélőtáblának arról kellett állást foglalnia, hogy az előzetes közérdekű adat kiadása iránti kérelem alapján közölt megtagadási ok alapjául szolgáló körülménynek a peres eljárás folyamán történő megszűnését a bíróság a döntése meghozatala során figyelembe veheti-e, vagy a kérelem megalapozottsága kizárólag az előzetes adatkiadás iránti kérelem időpontjában fennálló tények figyelembevételével bírálható el. Ebben a körben a másodfokú bíróságnak az alperes jogi érvelésének keretei között kellett az elsőfokú bíróság jogi álláspontjának helyességéről állást foglalnia a Pp. 370. §
(1)bekezdésében és 371. §
(1)bekezdés b) pontjában írtaknak megfelelően. [64] Az adott esetben az alperes az adatkiadás megtagadásának alapjaként az Info tv. 27. §
(5)-
(6)bekezdéseiben foglaltakra hivatkozott. Az ezen rendelkezéseket értelmező 3070/
  1. (IV. 10.) AB határozatban foglalt teszt alkalmazásával azt adta elő, hogy a kiadni kért szerződések egy döntési folyamat egyik állomását képezik, az alperes fő tevékenysége a vagyonkezelés, ebben a körben befektetési tevékenységet végez, a szerződéses viszonyban vevőként és eladóként is felléphet és a jövőbeli tárgyalási pozícióit veszélyezteti, ha az akvizíciós szerződés részletei nyilvánosságra kerülnek. A határidő az adatigénylés időpontjában az eladási opció gyakorlása vonatkozásában még nem telt le, a vételi opció vonatkozásában pedig meg sem kezdődött. Üzleti döntést még sem az alperes, sem a TMT Hungary Holdco B.V. nem hoztak, így valamennyi irat idő előtti nyilvánosságra kerülése veszélyeztetné a „kockázati mátrix implementálását”. [65] A rendelkezésre álló adatok alapján az állapítható meg, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium alapítói határozatát az alperes
  2. december 19-én végrehajtotta, a TMT Hungary B.V. és TMT Hungary Infra B.V. 25, illetve 20% részesedését érintő adásvételi szerződéseket megkötötte. A csomag része volt a TMT Hungary Infra B.V.-ben fennálló 5% részesedést érintő eladási és vételi opciós megállapodás is, amely alapján az alperes eladási opcióval
  3. február
  4. és
  5. között eladhatta az összes részvényét a TMT Hungary Holdco B.V.-nek, a TMT Hungary Holdco B.V. pedig vételi opcióval
  6. március
  7. és
  8. között az alperes összes részvényét megvásárolhatta. Az adatkiadási kérelem időpontjában, illetve annak az alpereshez érkezésekor (
  9. január 15., illetve
  10. január 17.) sem az eladási, sem a vételi opció gyakorlása vonatkozásában nem kezdődött meg, a keresetlevél érkezésének időpontjában (
  11. február 8.) pedig a határidő az eladási opció gyakorlása vonatkozásában még nem telt le, a vételi opció vonatkozásában pedig nem is kezdődött meg. [66] Az ügyben az elsőfokú bíróság
  12. április 15-én tartott folytatólagos perfelvételi tárgyalást, amelyen az alperes úgy nyilatkozott, hogy a védekezését az adatigénylés időpontjára tekintettel terjesztette elő, az alperes időközben az opciós jogával élt. A szerződés adataiból megállapíthatóan ebben az időpontban az eladási és a vételi opció gyakorolhatóságának határideje is letelt: az eladási jog
  13. február 29-ig, a vételi jog
  14. március 31-ig volt gyakorolható. [67] A Kúriának az elsőfokú bíróság részéről felhívott határozata szerint a közérdekű adat kiadása iránti kérelemnek az adatkezelőhöz való benyújtása, mint a pert kötelezően Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.331/2024/5 11 megelőző eljárás csupán a kiadni kért adatok körét illetően határozza meg a jogvita kereteit. Vagyis: a felperes keresetében az adatigénylésében meghatározott adatok kiadására kérheti kötelezni az adatkezelőt. Nincs ugyanakkor akadálya annak, hogy az adatkezelő a megtagadásnak a korábbiaktól eltérő indokára hivatkozzon; mint ahogy annak sem, hogy az igénylő a megtagadás indokaként eredetileg megjelölt körülmény megszűnésének figyelembevételét kérje. Az elsőfokú bíróság az e határozatban foglalt jogértelmezés eredményeként hozta meg a döntését és kötelezte az alperest a kért adatok kiadására arra alapítottan, hogy a határozata meghozataláig a megtagadási okot megalapozó körülmény (az adatok döntést megalapozó jellege) az eladási és a vételi opció gyakorlására kikötött határidő leteltével megszűnt. Az elsőfokú bíróság jogkérdésben a Kúria határozatától nem tért el. [68] A jogkérdésben való eltérést az alperes fellebbezésében előadottak sem indokolják. [69] Az alperes értelmezése szerint a Kúria döntésének perben hivatkozott megállapítása nem vonatkoztatható a per egészére, hanem csupán az adatigénylés előterjesztése és a keresetlevél benyújtása közötti időszakra. Ellenkező értelmezés ugyanis a perre vonatkozó – a Kúria határozatának meghozatala óta is megváltozott – eljárási szabályoknak az átlépését jelentené, amelyek szerint bizonyítás felvételének csak olyan bizonyítékokra vonatkozóan van helye, amelyek a tárgyaláson rendelkezésre állnak, vagy amelyeket a felek legkésőbb a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig felajánlottak [Info tv. 31/B. §
(1)bekezdés]. [70] Az adott esetben az elsőfokú bíróság az alperes értelmezésének elfogadása mellett sem sértette az Info tv. 31/B. §
(1)bekezdésében írtakat, tekintettel arra, hogy a perfelvétel lezárására
  1. április 15-én került sor, a perfelvétel lezárását megelőzően pedig az alperes maga nyilatkozott arról, hogy az alperes időközben az opciós jogával élt. A rendelkezésre álló adatokból pedig az is megállapítható, hogy ebben az időpontban már a vételi opció sem volt gyakorolható, annak határideje ugyanis
  2. március 31-én lejárt. [71] Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság jogszabálysértés nélkül kötelezte az alperest a kért közérdekű adatok kiadására. [72] Helytállóan hivatkozott az alperes arra, hogy a pernek nem volt tárgya az abban való állásfoglalás, hogy a perbeli szerződések az Nvtv. szerinti nemzeti vagyonba tartozó elemekre vonatkoznak-e. A keresettel érvényesített jog erre nem is terjedt ki, így a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítélet indokolása [36] bekezdésének erre vonatkozó megállapításait mellőzi. A felperes helyesen mutatott rá arra, hogy a magyar bíróság előtt zajló jogviták nyelve a magyar, a szerződések fordítására pedig elsősorban e körülményre tekintettel volt szükség. [73] Az alperes fellebbezése eredménytelen, az alperes a másodfokú eljárásban is pervesztes. A felperes igényt tartott ugyan a másodfokú eljárásban felmerült költségei megtérítésére, a költségét ugyanakkor az annak összegét szabályozó Ükr.-re történő utalással sem számította fel, így a másodfokú bíróság az alperest másodfokú perköltségben nem marasztalta (Pp.
  3. §). [74] Az eljárás az illetékekről szóló
  4. évi XCIII. törvény
  5. §
(1)bekezdés o) pontja alapján illetékmentes. Budapest,
  1. október
  2. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.331/2024/5 12 Dr. Kovács Helga s.k. a tanács elnöke Dr. Kovács Éva s.k. előadó bíró Dr. Benedek Szabolcs s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.