Pf.20412/2025/4 – Fővárosi Ítélőtábla

(2)bekezdésében, a 39. cikkének

(2)bekezdésében, a

1. cikkében foglaltakat ismertette. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.412/2025/4 4 [5] Rögzítette, hogy az alperes közfeladatot ellátó szerv, mely tényt az alperes sem vitatott. Nem vitatta azt sem, hogy a 2024-es Párizsi Nyári Olimpiai Játékok idejére a köztársasági elnök, a felesége, valamint a delegációjuk részére közpénzből fizette a szállást, és az ezzel kapcsolatos adatokat kezeli. [6] Az elsőfokú bíróság megítélése szerint a fentiekre tekintettel az alperest terheli az Infotv.
2. §

(1)bekezdése szerinti kötelezettség, az alperesnek, mint az Alaptörvény 39. cikk

(2)bekezdése szerinti közpénzekkel gazdálkodó szervezetnek kötelessége a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával, figyelemmel az átláthatóság és a közélet tisztaságának elvére. [7] Abban a kérdésben foglalt állást, hogy az Infotv. 30. §

(7)bekezdése alapján fennállnak-e az adatkiadás megtagadásának alapjául szolgáló feltételek, a terrorelhárítási központ és a Sándor-palota által biztosított személyzet tagjai akkor, amikor a köztársasági elnök és felesége személyes védelem biztosítása során szállodai szolgáltatást vettek igénybe, közfeladatot láttak-e el, valamint személyes adataik közérdekből nyilvános adatnak minősülnek-e, továbbá a személyes adatok védelméhez való joguk megelőzi-e a közérdekből nyilvános adataikhoz való hozzáférés iránti jogot. Az Infotv. 3. § 6. pontjának és a 26. §

(2)bekezdésének ismertetése mellett azt állapította meg, hogy adott esetben a megismerhetőséget biztosító jogszabályi rendelkezés az Infotv. 26. §

(2)bekezdése. A személyes adat csak közérdekből nyilvános adatként ismerhető meg, ha ezt a törvény elrendeli. [8] Rögzítette, hogy az Alaptörvény a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatot közérdekű adattá minősítette és a nyilvánosságot, az átláthatóságot tette főszabállyá. Az Alaptörvényi rendelkezések érvényesülését a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény biztosítja. Ugyanakkor az Alaptörvény VI. cikk

(2)bekezdése értelmében mindenkinek joga van a személyes adatai védelméhez, a közérdekű adatok megismeréséhez és teljesítéséhez. Az Alaptörvény így a közérdekből nyilvános adatokat nem vonja a szabadon terjeszthető adatok körébe. A közérdekből nyilvános személyes adatok esetében az adat személyes adat jellege a nyilvánosság ellenére megmarad, így az adatvédelem legfontosabb garanciája, a célhoz kötött adatkezelés elve követelményének a betartása elengedhetetlen. [9] Utalt az Alaptörvény 28. cikkében foglaltakra, ismertette az Infotv. 1. §

(1)bekezdésében meghatározott törvényi célt, továbbá az Infotv. 26. §

(2)bekezdésének rendelkezését. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.412/2025/4 5 [10] Az Alaptörvény VI. cikk

(2)bekezdése szerinti két alapjog, a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez, illetve a közfeladatot ellátó személyek személyes adatainak védelméhez való jog összeütközése esetében az Infotv. 30. §

(5)bekezdése az adatkezelő mérlegelését teszi lehetővé, a megtagadás alapját pedig szűken kell értelmezni, a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítése kizárólag abban az esetben tagadható meg, ha a megtagadás alapjául szolgáló közérdek nagyobb súlyú a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítéséhez fűződő közérdeknél. Ehhez kapcsolódóan utalt az Alkotmánybíróság 12/

1. (IV. 7.) és a 21/
2. (VII. 19.) AB határozatban foglaltakra is. [11] Osztotta a felperes azon érvelését, miszerint a közérdekű adatok, illetve a közérdekből nyilvános adatok kiadása iránti jog megelőzi a személyes adat védelméhez fűződő jogot. Ugyanakkor mindig az adott ügy egyedi körülményei alapján szükséges az érdekmérlegelést elvégezni. [12] Az alperes által hivatkozott, a rendőrségről szóló
3. évi XXXIV. törvény 91/T. §-a szerint a terrorizmust elhárító szerv kezeli azokat az adatokat, amelyek a 7/E. § szerint meghatározott feladatai ellátásához – megelőzési, felderítési, személyvédelmi célból – szükségesek. A köztársasági elnök személyes védelmét biztosító Terrorelhárítási Központ részéről biztosított személyek személyes adatai kiadhatóságának megtagadásáról ekként nem az alperes, hanem a Terrorelhárítási Központ vezetője jogosult dönteni. Miután az adatok megismerésének megtagadásáról döntést hozó és a perben kért adatot kezelő alperes személye nem azonos, az alperesnek az adatkiadás e jogcímen történő megtagadása iránti ellenkérelméhez be kellett volna mutatnia a Terrorelhárítási Központ vezetőjének azon nyilatkozatát, melyből megállapítható, hogy a kiadni kért személyi adatok megismerhetőségét nem teszik lehetővé. Ilyen okirat bemutatására azonban a perben nem került sor. [13] Mindezek mellett azonban az elsőfokú bíróság egyetértett az alperes azon érvelésével, miszerint nem szolgálja az átláthatóságot a terrorelhárítási szervezet tagjai nevének, mint személyes adatnak a kiadása. A 160/
4. (XI. 5.) kormányrendelet
5. §

(1)bekezdés a) pontjában, a 3. §

(2)bekezdésében és a

(2)bekezdés a) pontjában foglaltakra figyelemmel összességében osztotta az alperes azon érvelését, miszerint az érdekmérlegelés során azon személyek nevének kiadása, akik külföldön Magyarország legfőbb közjogi méltóságát védik, jogszerűen tagadható meg, mivel a Terrorelhárítási Központ személyi állománya dekonspirálódhat, illetőleg támadhatóvá válik. Ekként nagyobb érdek fűződik ahhoz, hogy ezen személyek neve ne kerüljenek nyilvánosságra. [14] Nem osztotta az alperes azon érvelését, miszerint a fenti elvek alapján a Sándor-palota részéről a köztársasági elnök delegációja tagjainak személyes adatai vonatkozásában ugyancsak a fenti elvek alkalmazandók. Maga az alperes sem jelölt meg olyan jogszabályt vagy szerződéses jogviszonyt, ami a köztársasági elnök részére személyes védelem Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.412/2025/4 6 kötelezettségét írná elő külföldön a Sándor-palota személyzete részéről. Az alperes az általánosságokon kívül maga sem jelölt meg olyan konkrét jogszabályt, amely alapján a Sándor-palota munkatársainak személyes adatai védelméhez nagyobb érdek fűződne, mint az adatok megismeréséhez. Annak részletes magyarázatát nem adta, hogy a Sándor-palota állományára miért vonatkozna a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 91/T. §-a. Mindebből következően az elsőfokú bíróság megítélése szerint ezen személyek nevének kiadása jogszerűen nem tagadható meg. [15] Nem osztotta az alperes azon védekezését sem, miszerint a nyilvános adatok köre nem tágítható az olyan tisztviselők személyes adataira, akik esetében az információs érdek közvetett, akiknek a döntései, jogkörei kevésbé közvetlenül érinti a közhatalom gyakorlását és a közpénzek felhasználását. Ennek okaként azt jelölte meg, hogy nemcsak a közhatalmat gyakorlók esetében élvez elsőbbséget a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jog a személyes adatok védelméhez képest. Az Infotv. 1. §

(1)bekezdés a) pontja alapján ugyanis a közügyek átláthatóságához fűződő érdek az elsődleges cél. A közérdekű adatok nyilvánossága szerinti főszabály alól csak kivételesen a törvényben meghatározott okok alapján lehetséges a nyilvánosság korlátozása. Jelen esetben a köztársasági elnök felesége és a delegáció szállodai költsége közpénzből került finanszírozásra, ezért elsősorban nem annak van jelentősége, hogy a delegáció tagjai közfeladatot látnak-e el, hanem annak, hogy közpénzfelhasználására került sor. Mindamellett megítélése szerint az alperes érvelésével ellentétben a delegáció tagjai közfeladatot láttak el, döntési kompetenciájuk nem közvetett volt. A köztársasági elnök személyének védelmében külföldön résztvevők értelemszerűen közfeladatot látnak el. Ennek okán nem annak van jelentősége, hogy a munkaköri leírások alapján milyen konkrét döntéseket hozhatnak és ez horizontális vagy vertikális döntési jogot biztosít a számukra a közfeladatot ellátó szerv működését illetően. A legfőbb közjogi méltóság személyének védelmével kapcsolatos döntések az őt védő személyek részéről - tekintve, hogy a köztársasági elnök személye testesíti meg a nemzet egységét - nem minősíthetők közvetett döntéseknek. A delegáció tagjai a legfőbb közjogi méltóság személyének biztonságát érintő döntések meghozatalára jogosultak, egyben kötelesek is, ami az egész nemzet érdeke, azaz közérdek. A 160/1996. (XI. 5.) kormányrendelet 1. §

(1)bekezdés a) pontjában írtakra tekintettel maga a jogalkotó is közfeladatként szabályozta a köztársasági elnök védelmét. Külföldi tartózkodás esetén a közfeladat ellátásához a szállodai ellátás igénybevétele hozzátartozik, illetőleg több személynek a célszeméllyel történő utazása is. Így azon adat, hogy kik, milyen időtartamban, hány napon és mely napokon vették igénybe a szállodai szolgáltatást okszerűen a közfeladat ellátásához kapcsolható. [16] Tekintettel tehát arra, hogy – a közérdekből nem nyilvános adatnak minősülő, a Terrorelhárítási Központ személyzete, tagjai nevének kivételével – a kiadni kért adatok közfeladat ellátásához kapcsolhatók, a szolgáltatás kifizetése közpénzfelhasználásával történt, az adatkiadást a személyes adatok kitakarása mellett elrendelte, figyelemmel az Infotv. 30. §

(1)bekezdésében írtakra. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.412/2025/4 7 [17] A perköltségviselés kérdésében a Pp. 83. §

(1)bekezdése alapján határozott, az ügyvédi munkadíjat a 17/2024. (XII. 27.) IM rendelet 3. §

(2),

(3)bekezdései alapján állapította meg. [18] Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a kereset teljes elutasítását kérte. [19] Előre bocsátotta, hogy az elsőfokú bíróság részben félreértelmezte védekezését a Sándor-palota állományába tartozó személyekkel kapcsolatban tett tényállításokat illetően. Ugyanis nem azzal védekezett, hogy ezen személyek a köztársasági elnök személyi védelmét látták el a párizsi tartózkodása alatt, hanem azzal, hogy ők a köztársasági elnök kíséretét alkották. [20] Osztotta azt az álláspontot, miszerint a Terrorelhárítási Központ munkatársainak neve közérdekből nyilvános adatként nem ismerhető meg, azonban e tekintetben ellentmondásosnak tartotta az elsőfokú ítéletet. Ellenkérelmében arra hivatkozott, hogy a kísérő személyzet tagjai, „elhelyezésük, szállodán belüli elhelyezkedésük” szorosan összefügg a feladatuk ellátásával. Nincs olyan szempont, amelynek alapján a közpénzek elkövetésének átláthatóságát szolgálná a rájuk vonatkozó adatok kiadása a nyilvánosság részére. [21] Az általa zártan rendelkezésre bocsátott iratokból megállapítható, hogy azok egyes konkrét szállodai szobákhoz rendelten tartalmaznak neveket. Amennyiben az alperes ezek közül az elsőfokú ítéletnek megfelelően felismerhetetlenné is tenné a Terrorelhárítási Központ munkatársainak nevét, úgy a kiadott adatokból a formál logika szabályai szerint minden további nélkül levonható az a következtetés, hogy a Terrorelhárítási Központ munkatársai hány szállodai szobát foglaltak el, ezek melyek voltak és miképpen helyezkedtek el a védett személy köztársasági elnök által elfoglalt szobához képest (vagyis a TEK munkatársai milyen alakzatban helyezkedtek el a szállodában), továbbá ebből a létszámukra is következtetést lehetne levonni. [22] Előadta, hogy a védett személy köztársasági elnök biztonságára nem csupán az az információ vonatkozik, hogy mi a feladatot ellátó személyek neve, hanem az is, hogy e feladatukat külföldön milyen létszámmal, milyen fizikai elhelyezés mellett látják el. A zártan kezelt iratokból megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság által kiadandó adatok szükségképpen ez utóbbi információk nyilvánosságra hozatalával is jár. Ezen adatok illetéktelen személy birtokába kerülése pedig sértené a védendő közérdeket, jelen esetben a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.412/2025/4 8 köztársasági elnök, mint védett személy személyi biztosítási feladatait. Ez pedig a TEK tevékenységének alapja, így az adatok integritásának megőrzése a legszűkebb értelemben vett közérdek. Ezen adatok titkosságának ellehetetlenítése a köztársasági elnök személy védelmének gyengítése irányában hat, ami az államfő személyén keresztül közvetlenül Magyarországot teszi kiszolgáltatottá támadó szándékú törekvéseknek. A köztársasági elnök személyi védelmét érintő feladatok ellátásának veszélyeztetése egyúttal Magyarország nemzeti biztonságát is veszélyezteti. [23] Megítélése szerint az elsőfokú bíróság a fenti szempontokat az érdekmérlegelése során nem konzisztens módon vette figyelembe, mert csak a TEK munkatársainak a nevét tekintette a nyilvánosság elől elzárható adatoknak, azonban ítélete rendelkező részével mégis az elhelyezkedésükre és létszámukra vonatkozó adatok indirekt módon történő közlésére kötelezte az alperest. Mindez tehát a Terrorelhárítási Központ tevékenységének bizonyos fokú dekonspirálódását vonja maga után, figyelemmel arra is, hogy a becsatolt iratokban található információs elemek olyan szorosan kapcsolódnak egymáshoz, hogy ez megtörténik a felismerhetetlenné tenni engedélyezett adatok leválasztásával is. [24] Érvelése szerint az Alaptörvény I. cikk

(3)bekezdésében foglaltakra, az adatelvre, az Infotv. 1. §

(1)bekezdésében foglaltakra, és az azt értelmező Kúriai gyakorlatra (Pfv.IV.20.606/2024/8.) figyelemmel megállapítható, hogy az adatigénylés teljes elutasítása nem sérti szükségtelen és aránytalan módon a közérdekű adatokhoz való hozzáférés jogát. A felperes birtokában van azon adatoknak, hogy az alperes pontosan mekkora összeget költött a Nyári Olimpiai Játékok idején a köztársasági elnök és küldöttsége számára a szálláshelyszolgáltatásra, a szálláshelyet hány fő vette igénybe, a köztársasági elnök és a küldöttség hány napig vette igénybe a szálláshelyet. Mindezen adatok ismeretében a felperes alapjogi igénye kielégítést nyert. A jelen perben igényelt további adatok nyilvánossága nem szolgálja ennél jobban a közügyek átláthatóságához, a közpénzek felhasználásához fűződő közérdeket. Az elsőfokú ítélet ezzel ellentétes döntése sérti az Infotv. 1. §

(1)bekezdését. [25] Tévedett az elsőfokú bíróság abban is, hogy a delegáció tagjainak személyes adatait közölni kell a felperessel. Visszautalt arra, hogy nem helytálló azon megállapítás, mely szerint a Sándor-palota munkatársai a köztársasági elnök személyi védelmének ellátását végezték. Ilyet nem állított és ehhez a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló

1. évi CX. törvény
2. §-ából, valamint a védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről szóló 160/
3. (XI. 5.) kormányrendeletből is egyértelműen következik. Ilyen feladatot kizárólag a Terrorelhárítási Központ szervez meg és hajt végre. Az elsőfokú bíróság hibás kiindulópontjából levont következtetéseknek sincs alapja (elsőfokú ítélet [55] bekezdés). Ezzel szemben azt kell szem előtt tartani, hogy a közhatalom az Alaptörvény
4. cikke értelmében a köztársasági elnököt illeti meg, az ott felsorolt feladat- és hatáskörökben, melyet kizárólag csak személyesen gyakorolhat. A
5. évi CX. törvény
6. §

(1)bekezdésében foglaltakból következik, hogy a Sándor-palota munkatársai a köztársasági elnököt segítő, de nem közhatalmat gyakorló tevékenységet látnak el. Az Infotv. pedig a közérdekű adat fogalmának meghatározásánál egyértelműen összekapcsolja a közfeladatot Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.412/2025/4 9 ellátó szerv kezelésében lévő és egyben tevékenységére vonatkozó, illetve a közfeladat ellátásával összefüggésben keletkezett adatok körét. Ezen feltételeknek a közérdekű adat minőség megállapíthatóságához együttesen kell fennállniuk. [26] A Sándor-palota Párizsban járt munkatársainak neve egyértelműen személyes adat [Infotv. 3. §

(2)bekezdése]. A természetes személy nevének nyilvánosságra hozatala az Infotv.

1. §
2. pontja értelmében adatkezelésnek minősül. Az Infotv.
3. §

(1)bekezdése alapján személyes adat csak az érintett hozzájárulása vagy törvény felhatalmazása alapján kezelhető. Az Infotv. 26. §

(2)bekezdése pedig meghatározza, hogy mi minősül közérdekből nyilvános adatnak. E törvényi rendelkezések helyes értelmezésével arra az eredményre kell jutni, hogy a Sándor-palota munkatársainak nevére vonatkozó perbeli adatok nem közérdekből nyilvános adatok. A közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személyek egyes nevesített adatainak közzétételét a törvény

1. mellékletében foglalt tartalommal kötelezővé teszi. Ez az előírás kizárólag akkor alkalmazható, ha a tárgyát képező közérdekből nyilvános személyes adatok nem egyes eseti tevékenységgel összefüggő személyes adatok, hanem a közfeladatot ellátó szerv szervezeti felépítésére és szervezeti működésére vonatkozó személyes adatokra korlátozódna. Az elsőfokú ítélet túlterjeszkedett az Infotv.
2. §

(2)bekezdésén, oly módon terjesztette ki a közérdekből nyilvános személyes adatok fogalmát, hogy annak hiányzik a jogszabályi alapja. [27] Amennyiben ezen adatok mégis ide sorolhatók, azok kiadására akkor sem kötelezhető. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint a közérdekű adatok nyilvánossága nem abszolutizálható, a közérdekű adatok megismeréséhez való jogból sem következik, hogy minden állami alkalmazottra üvegzseb vonatkozna. A mérlegelés alapja az, hogy az érintett dolgozó milyen szerepet tölt be az intézmény működésében és közvetve a közpénzek felhasználásában. A közérdekből nyilvános adatok nyilvánossága nem tágítható az olyan tisztviselők személyes adataira, akik esetében az információs érdek közvetett, akik döntései, jogkörei kevésbé közvetlenül érintik a közhatalom gyakorlását és a közpénzek felhasználását {3483/

1. (XI. 17.) AB határozat Indokolás [42]-[43] bekezdés}. [28] A Sándor-palota delegációban részt vett munkatársai közhatalmat nem gyakorolnak és nem gyakoroltak az Olimpiai Játékokra való utazással sem, hanem a köztársasági elnök munkáját segítve tartoztak a delegációjához. Ezért személyes adataik esetében az információs érdek rendkívül közvetett, jogköreik nem érintik a köztársasági elnököt illető közhatalom gyakorlását, a delegáció tagjai nevének a kiadása nem szolgálja a közügyek átláthatóságát, az elsőfokú ítélet vonatkozó kötelezése sérti az Infotv.
2. §

(2)bekezdését. [29] Tévedett az elsőfokú bíróság azon további adatok minőségének megítélése során is, hogy hányan, kik és milyen időtartamban vették igénybe az egyes szobákat, lakosztályokat. A perben közölte a felperessel, hogy pontosan hány fő vette igénybe a szálláshelyet, az pedig Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.412/2025/4 10 korábban ismertté vált, hogy a szálláshely igénybevételére hány napon át került sor. Ezen adatok ismételt kiadására nem kötelezhető. Ehhez képest az, hogy a fentiekre milyen bontásban került sor, se nem közérdekű, se nem közérdekből nyilvános adat az Infotv. célját is figyelembe véve. Az ítélet ezen kötelezése az Infotv. 1. §

(1)bekezdését és a 26. §

(1)bekezdését sérti. [30] A perköltségigényét a fellebbezés elkészítéséért tíz munkaórában terjesztette elő. [31] Fellebbezési ellenkérelmében a felperes az elsőfokú határozat helybenhagyását indítványozta. [32] Hivatkozott arra, hogy csak a peres eljárás során közölte az alperes azt, hogy az érintett munkatársak között voltak a Terrorelhárítási Központ munkatársai is, illetve, hogy összesen 18 fő használta ténylegesen a szobákat. Arra a kérdésre azonban nem kapott választ, hogy pontosan mikor, hányan, kik és milyen időtartamban (hány napon és mely napokon vették igénybe az egyes szobákat, lakosztályok). Mindennek azért van jelentősége, mert a szállodai szobákat 228.000.000 forint összegért vette ki közpénzből az alperes. A nagy összegű közpénzfelhasználás ellenőrzéséhez szükséges annak megállapíthatósága, hogy ténylegesen hány szoba, hány napon keresztül volt kihasználatlan, ekként hány szoba, hány éjszakára került úgy kifizetésre, hogy azt valójában senki nem használta. [33] Előadta, hogy amennyiben a zártan csatolt iratok tartalma alapján beazonosíthatók az egyes szobák, azok szállodán belüli elhelyezkedése, ekként az okból következtetni lehet a személyi védelmet biztosító személyek szállodán belüli tartózkodási helyére, az adatelv alapján az alperes a szobaszámok kitakarásával legyen köteles kiadni a kért iratokat. Az adatelv értelmezése körében a Kúria Pfv.IV.20.908/2022/

1. számú ítéletére utalt. [34] A következetes joggyakorlat alapján a közérdekű adatigénylés során a megkeresett szerv kötelezhető szerződések, egyéb iratok, számlák, teljesítésigazolások kiadására (Kúria Pfv.IV.21.083/2020/8., Pfv.IV.21.441/2021/5., Pfv.IV.20.305/2019/8.). A meg nem ismerhető személyes adatok mellett ezen adatok felismerhetetlenné tételével kell kiadásra kötelezni az alperest. Megjegyezte továbbá, hogy az iratok kiadhatóságával kapcsolatban a felperes nem tartalmaz indokolást. Hivatkozott a Kúria Pfv.21.957/2018/
2. számú precedensképes határozatára. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.412/2025/4 11 [35] Utalt arra is, hogy a Terrorelhárítási Központ munkatársain kívül jelenlévő munkatársak a legfőbb közjogi méltóság szűk munkacsoportjába tartozó személyek lehetnek. Pozíciójuknál fogva bizonyosan közfeladatot látnak el és a szervezetrendszeren belül magas tisztséget töltenek be. Ezért helytálló az az elsőfokú bírósági érvelése, amely szerint ezen személyek – még ha nem is a személyi védelemért, de – közfeladat ellátásáért feleltek. [36] Amennyiben a személyes adatok védelmére tekintettel ezen személyek nevének kiadására nincs lehetőség, úgy a közpénzek felhasználásának ellenőrizhetőségére tekintettel azt kérte, hogy a kik megjelölésű adatigény alatt a pozíciójukat adja ki az alperes. Ezáltal lesz ténylegesen ellenőrizhető az, hogy a több száz millió forintot elérő közpénzkiadás felelősen történt-e. Csak így lehet megbizonyosodni arról, hogy valóban az arra jogosult hivatali munkatársak vették-e igénybe a közpénzből fizetett szállodai szobákat, az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokat, azaz ezen adat a közpénzfelhasználás ellenőrizhetőségével közvetlenül összefügg. Ugyancsak a közpénzfelhasználás ellenőrizhetőségéhez fontos annak megállapítása is, hogy ténylegesen hány szoba, hány napon keresztül volt kihasználatlan. E körben az Alaptörvény
3. cikk

(2)bekezdésében foglaltakra is hivatkozott, továbbá az Infotv. 30. §

(5)bekezdése szerinti szűkítő értelmezésre. [37] A másodfokú eljárásban perköltség igényét a 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 3. §

(2)és

(4)bekezdése alapján kérte megállapítani nyolc munkaóra felszámításával 14.000 forint óránkénti díj mellett, így összesen 112.000 forint + áfa összeget számított fel. [38] Az alperes fellebbezése kisebb részben alapos. [39] A másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét a fellebbezési kérelemre és ellenkérelemre tekintettel, azok korlátai között gyakorolta a Pp. 373. §

(1)bekezdése szerint. A Pp.

1. §ában megjelölt, az elsőfokú ítélet kötelező hatályon kívül helyezésére és a
2. §-ában szabályozott mérlegelhető hatályon kívül helyezésére okot adó körülményt nem észlelt, ilyen körülményre a felek sem hivatkoztak. A Pp.
3. §

(1)bekezdésének megfelelően az ügy érdemében határozott és az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §

(2)bekezdése szerint részben megváltoztatta. [40] Az Alaptörvény VI. cikk

(3)bekezdése szerint mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.412/2025/4 12 [41] Az Alkotmánybíróság a 4/2021. (I. 22.) AB határozatában értelmezte az Alaptörvény VI. cikk

(3)bekezdését, kiemelve, hogy az Alaptörvény által garantált közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jogot az Alkotmánybíróság gyakorlata összefoglalóan információszabadságként kezeli {Indokolás, [32], 7/

1. (V. 13.) AB határozat, Indokolás [14]}. Az információszabadság „információkhoz való hozzáférhetőség, az információk szabad áramlása különösen a közhatalom és az állam szervei tevékenységének átláthatósága körében alapvető jelentőségű” {13/
2. (IV. 8.) AB határozat, Indokolás [27]}. Az Alkotmánybíróság a korábbi határozataival egyezően rögzítette, hogy az információszabadság tárgyát elsősorban a közérdekű adatok képezik. Az információszabadság mindazonáltal nem csak az Alaptörvény
3. cikk

(2)bekezdésében, illetve az Infotv.

1. §
2. pontjában meghatározott közérdekű adatok körét fogja át {4/
3. (I. 22.) AB határozat Indokolás [38], 7/
4. (V. 13.) AB határozat, Indokolás [21]}. Ide tartozik az Infotv.
5. §
6. pontja szerinti közérdekből nyilvános adat is. Az információszabadság a demokratikus, az alapjogok széles körét garantáló pluralista jogállam fenntartása szempontjából kiemelt fontosságú, ugyanakkor nem abszolút, vagyis nem korlátozhatatlan alapjog. [42] Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
7. évi CXII. törvény (Infotv.) perrel érintett rendelkezései közül az
8. §-a alapján e törvény célja a hatálya alá tartozó tárgykörökben az adatok kezelésére vonatkozó alapvető szabályok meghatározása annak érdekében, hogy a természetes személyek magánszféráját az adatkezelők tiszteletben tartsák, valamint az adatok szabad áramlása, illetve a közügyek átláthatósága a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jog érvényesítésével megvalósuljon. [43] Az Alkotmánybíróság a 3077/
9. (IV. 28.) határozatában kifejtette, hogy az alapjogi igény alapján a bírói felülvizsgálat (a formai szempontokon túlmenően) érdemben elsődlegesen annak megállapítására irányul, hogy az igényelt adatok közérdekű (közérdekből nyilvános) adatoknak minősülnek-e {Indokolás [24]}. [44] Az Infotv.
10. §
11. pontja szerint személyes adat: az érintettre vonatkozó bármely információ. Az
12. pontja szerint közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy azt átvevő szerv, szervezet vagy személy (a továbbiakban együtt: közfeladatot ellátó szerv) kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat. A 6.pontja értelmében pedig közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.412/2025/4 [45] 13 Az
13. §

(1)bekezdése alapján személyes adat akkor kezelhető, ha

1. a)azt törvény vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben, különleges adatnak vagy bűnügyi személyes adatnak nem minősülő adat esetén – helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli,
2. b)az
3. a)pontban meghatározottak hiányában az az adatkezelő törvényben meghatározott feladatainak ellátásához feltétlenül szükséges és az érintett a személyes adatok kezeléséhez kifejezetten hozzájárult,
4. c)az
5. a)pontban meghatározottak hiányában az az érintett vagy más személy létfontosságú érdekeinek védelméhez, valamint a személyek életét, testi épségét vagy javait fenyegető közvetlen veszély elhárításához vagy megelőzéséhez szükséges és azzal arányos, vagy
6. d)az
7. a)pontban meghatározottak hiányában a személyes adatot az érintett kifejezetten nyilvánosságra hozta és az az adatkezelés céljának megvalósulásához szükséges és azzal arányos. [46] A 26. §

(1)bekezdése értelmében a közfeladatot ellátó szervnek lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot – az e törvényben meghatározott kivételekkel – erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse. A

(2)bekezdés szerint közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja. A közérdekből nyilvános személyes adatok a célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben tartásával terjeszthetőek. A közérdekből nyilvános személyes adatok honlapon történő közzétételére az

1. melléklet és a közfeladatot ellátó személy jogállására vonatkozó külön törvény rendelkezései irányadóak. [47] Fentiekre tekintettel, a fellebbezés alapján abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a Sándor-palota Párizsban járt, a szállodai ellátást igénybe vevő munkatársainak neve közérdekből nyilvános adat vagy sem. [48] Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint „nem a jogalkalmazó, hanem maga a törvény köti feltételekhez a személyes adatok megismerését. Az Infotv.
2. §
3. pontja eleve kizárja a személyes adatokat a közérdekű adat fogalmából, mely ekként megakadályozza a személyes adatok közérdekű adatként való kezelését, illetve megismerését. (3070/
4. (IV. 10.) AB határozat [33]) Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.412/2025/4 14 Az Alkotmánybíróság arra mutat rá, hogy [...] Az érintett hozzájárulása hiányában, illetve az adatnyilvánosságot elrendelő törvényi szabály nélkül ezért nem lehet személyes adatokat közérdekű adatigénylés teljesítése keretében megismerhetővé tenni. Alapvetően így a bíróság sem mérlegelheti, hogy a személyes adatok megismerhetővé tétele arányos korlátozásnak minősülne-e az információszabadság biztosítása érdekében” {3254/
5. (VII. 17.) AB határozat, Indokolás [32]-[33]}. „Alapvetően nem lehet ugyanis a közérdekű adatok megismeréséhez való alapjog sérelmét megállapítani azért, mert személyes adatokat az Alaptörvény VI. cikk

(2)bekezdésében biztosított személyes adatok védelméhez való jog alapján a bíróság védelemben részesít. Nem sérül a közérdekű adatok megismeréséhez való jog tehát akkor, ha a bíróság egy személyes adatok megismerésére irányuló adatigényt a személyes adatok védelmére hivatkozással megtagadhatónak minősít” {3254/

1. (VII. 17.) AB határozat, Indokolás [35]}. Megerősítette az Alkotmánybíróság ugyanakkor azt, hogy „[a]mennyiben tehát az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv az adatszolgáltatás-megtagadás okaként a személyes adatok védelméhez való jogra hivatkozik, köteles bizonyítani, hogy e jog valóban indokolttá teszi az adatigény teljesítésének megtagadását. (3070/
2. (IV. 10.) AB határozat [34]) Az Infotv.
3. §-a szerint indított, az alapjogi jogérvényesítés szempontjából garanciális jelentőségű bírósági felülvizsgálatban pedig a bíróság - az Alaptörvény VI. cikk

(2)bekezdése és I. cikk

(3)bekezdése alapján - köteles a korlátozás, azaz az adatszolgáltatás-megtagadás jogcímét, illetve tartalmi indokoltságát felülvizsgálni. A személynevek (személyes adatok) megismerésére irányuló adatigény teljesítésének megtagadása miatt eljáró bíróság ezért – arra vonatkozó felperesi kérelem esetén – vizsgálni köteles, hogy az adatigény közérdekből nyilvános adatok megismerésére irányult-e, s a kért információ megismerésének a személyes adatok védelméhez való jog egyáltalán indokolt akadályát képezhette-e. Ez a közérdekű adatok megismeréséhez való jogból fakadó követelmény, aminek a bírósági eljárásban alkalmazott jogszabály [Infotv. 31. §-a] alkalmazásának meg kell felelnie” {3254/2018. (VII. 17.) AB határozat, Indokolás [38]}. [49] A vizsgált ügyre alkalmazva a fentieket megállapítható, hogy a személyes adatokat – személyneveket – az Alaptörvény VI. cikk

(3)bekezdésében biztosított személyes adatok védelméhez való jog alapján szükséges védelemben részesíteni. Személyes adat nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét – az érintett hozzájárulása hiányában – kifejezetten törvénynek kell elrendelnie, ezért a bíróság nem vizsgálhatta, hogy önmagában a szükségességi-arányossági teszt alapján indokolt lenne-e a köztársasági elnököt kísérő személyek nevét megismerhetővé tenni, illetve, hogy mely személyes adatok megismerhetővé tétele minősülne arányos beavatkozásnak a közérdekű adatok megismeréséhez való jog biztosítása érdekében. [50] A felperes hivatkozott arra, hogy a személyes adatok megismerésére irányuló adatigénylés közérdekből nyilvános adatok (Infotv.

1. §
2. pont) megismerésére irányult, a Sándor-palota munkatársai közfeladatot látnak el, különben nem lehetnének a delegáció tagjai, és nem vehetnének igénybe közpénzen ilyen szolgáltatást, vélhetőleg magas tisztséget töltenek be. Egyetért a másodfokú bíróság azzal a fellebbezési érveléssel, hogy az alperes Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.412/2025/4 15 védekezésében nem állította azt, hogy a Sándor-palota állományába tartozó személyek a köztársasági elnök személyi védelmét látták el a párizsi tartózkodása alatt. A személyes védelem biztosítása közfeladat, de a Sándor palota munkatársai, a kísérődelegáció nem védelmi feladatot látott el, az alperes előadása szerint nevezett személyek a köztársasági elnök munkáját segítették, nem merült fel arra vonatkozó peradat, hogy olyan tisztviselők, akiknek döntései közvetlenül érintik a közhatalom gyakorlását és a közpénzek felhasználását. [51] Az Infotv.
3. §

(1)bekezdése alapján, ha a közérdekű adatot tartalmazó dokumentum az igénylő által meg nem ismerhető adatot is tartalmaz, a másolaton a meg nem ismerhető adatot felismerhetetlenné kell tenni. Fentiek alapján a személyek nevének kiadására az alperes nem köteles, az adatelv betartása mellett ezen adatok kitakarása szükséges. [52] A zártan kezelt adatokból megállapíthatóan a szálloda kimutatása szerint az egyes nevekhez konkrét szállodai szobák tartoznak. Egyetért a másodfokú bíróság azzal, hogy az elsőfokú bíróság által elrendelt kötelezés, Terrorelhárítási Központ munkatársai nevének kitakarása mellett történő adatközlés alapján megállapítható az, hogy ezen személyek hány és a szállodán belül hol elhelyezkedő szobát foglaltak el, ehhez képest hol található a védett személy szobája, illetőleg a létszámukra is lehet következtetéseket tenni. Abban az esetben, ha az elsőfokú ítéleti rendelkezéseknek megfelelően csupán a Terrorelhárítási Központ munkatársainak neve kerül kitakarásra, a létszámuk is pontosan megállapítható lesz. Mindez sérti az alperes által hivatkozott, védendő közérdeket, a köztársasági elnök személybiztosítási feladatait, a Terrorelhárítási Központ integritását. Mindemellett a szobaszámoknak további közérdekű adattartalma nincs, így a másodfokú bíróság ezen adatok felismerhetetlenné tételéről határozott. [53] A közpénzekkel gazdálkodó alperesi szervezet a kifizetett összköltséget közölte, annak háttere a kiadandó számlák alapján megállapítható lesz. Nem jelenti a közérdekű adatok megismeréséhez való jog szükségtelen és aránytalan korlátozását, ha a szállodai szolgáltatást igénybe vevő személyek neve nem válik nyilvánossá, az Infotv. célja megvalósul. [54] Az alperes a perben közölte a felperessel, hogy pontosan hány fő vette igénybe a szállást, így ezen adatok ismételt kiadására nem kötelezhető. A felperes által megismert időtartamon belül a közpénzfelhasználás ellenőrizhetősége szempontjából további jelentőséggel, információértékkel bír az az adat, hogy a résztvevő személyek hány napon és mely napokon vették igénybe az egyes szobákat, lakosztályokat. Ezen adat nem személyes adat és abból az alperes által hivatkozott védendő közérdekhez kapcsolható adatokra sem lehet következtetéseket levonni. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.412/2025/4 16 [55] A másodfokú bíróság az adatigényléssel érintett számlák megismerhetőségével kapcsolatos indokolásban írtakkal egyetértett, ezzel kapcsolatban az alperes nem terjesztett elő olyan fellebbezési érvelést, amire a másodfokú bíróságnak ki kellene térnie. [56] Az alperes köteles megtéríteni a Pp. 83. §

(1)bekezdése alapján a nagyobb részben pernyertes felperes másodfokú perköltségét, melynek összegét a Fővárosi Ítélőtábla a felperes által felszámítottaknak megfelelően 8 munkaóra alapulvételével 112.000 forint + áfa összegben állapította meg a 17/2024.(XII.9.) IM rendelet (Ükr.) 2. §

(1)bekezdés a) pontja alapján. Azon adatot, hogy hány fő vett részt a párizsi programon, csupán a perben közölte az alperes, így a perre e körben is okot adott. [57] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §

(1)bekezdés o) pontja szerint az eljárás illetékmentes. Budapest,

1. október
2. Dr. Hercsik Zita s.k. a tanács elnöke – előadó bíró Az aláírásában akadályozott Az aláírásában akadályozott dr. Kisbán Tamás bíró helyett dr. Fintha-Nagy Péter László bíró helyett dr. Hercsik Zita s.k. a tanács elnöke dr. Hercsik Zita s.k. a tanács elnöke