A határozat elvi tartalma: Közérdekű adat megismerése iránti perben ha az alperes megtagadási okként a döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére vonatkozó igény elutasításának egyik lehetséges törvényi indokára hivatkozik, nem elégséges a jogszabály szövegének ismertetése, hanem megfelelő következtetést és indokolást kell adnia az alperesnek, hogy a kérdéses adat miért nem ismerhető meg ezen indok alapján. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 2.Pf.20.829/2022/
- A felperes: felperes, felperes címe A felperes képviselője: Dr. Molnár Noémi Fanni ügyvéd, ügyvéd címe Az alperes: Pénzügyminisztérium, alperes címe Az alperesek képviselője: Dr. Bien Vivien kamarai jogtanácsos, alperes címe A per tárgya: közérdekű adat kiadása Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 66.P.21.555/2022/
- í t é l e t: Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.829/2022/4 2 A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 3.000 (háromezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az alperes költségvetési szervként a Kormány adópolitikáért, az államháztartásért, az egészégbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért, a gazdaságpolitikáért és a KIHÁT/10/3/
- számú Alapító Okiratának 4.
- pontjába foglalt egyéb közfeladat ellátásáért felelős tagjának munkaszerve. A fejezeti kezelésű előirányzat terhére nyújtott költségvetési támogatás alapján
- december
- napján támogatási szerződést kötött az L.A.C. Holdig Zrt.-vel varrodai termékek gyártására, Kisújszállás megvalósítási hellyel. A szerződés szerinti nettó összeg 780.796.618 forint, a bruttó összeg 780.796.618 forint volt. Ugyanekkor és ugyanilyen módon kötött támogatási szerződést a VIVIENVÍZ Kft.-vel csomagolóanyag üzletág versenyképességének növelése céllal, Karcag-Bicske megvalósítási hellyel. E támogatási szerződés szerinti nettó összeg 3.311.593.128 forint, a bruttó összeg 3.311.593.128 forint volt. [2] A felperes
- február 25-én elektronikus úton adatigényléssel fordult az alpereshez a fenti szerződésekkel összefüggésben. Kérte a szerződések megküldését azok mellékleteivel és esetleges módosításaival együtt, azzal, hogy az alperes az adatkiadás során jelölje meg, hogy ezen támogatások milyen költségvetési előirányzat terhére kerültek kifizetésre és kik vettek részt a támogatási döntés meghozatalában. Az alperes az adatigénylés teljesítésére nyitva álló határidőt két alkalommal meghosszabbította, végül az adatigénylésre nem válaszolt. [3] A felperes
- június 25-én benyújtott keresetében a
- február 25-i levelében kért adatok kiadására kérte kötelezni az alperest. [4] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperes részére
- június 28-án küldött válaszlevelével a kérelemben foglaltaknak eleget tett, amikor arról tájékoztatta, hogy a felperes által a kérelmében megjelölt linken a perrel érintett támogatási szerződésekre vonatkozó adatok nyilvánosan elérhetőek, mindenki számára hozzáférhetők, az ott feltüntetett szerződések lényeges tartalmi elemeit tartalmazzák. Ellenkérelmében arra is hivatkozott, hogy a döntéselőkészítő munka jellegére figyelemmel a résztvevők feladat- és Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.829/2022/4 3 hatáskörének külső befolyástól mentes ellátását csak úgy lehet biztosítani, ha nem kerülnek megnevezésre a döntés meghozatalában részt vevő személyek. Perköltségként 17 ügyvédi munkaóra figyelembevételével 102.000 forint jogtanácsosi munkadíjra tartott igényt. [5] Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt küldje meg a felperesnek a e-mail cím1 email címre az L.A.C. Holdig Zrt.-vel
- december 23-án kötött támogatási szerződést, annak mellékleteivel és esetleges módosításaival, továbbá a VIVIENVÍZ Kft.-vel
- december 23-án kötött támogatási szerződést annak mellékleteivel és esetleges módosításaival, továbbá közölje a felperessel a támogatási döntések meghozatalában részt vevő személyek nevét. Kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 24.000 forint perköltséget, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Ismertette az Alaptörvény VI. cikk
(3)bekezdését, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Info tv.) 26. §
(1)és
(2)bekezdését. Figyelemmel arra, hogy az alperes a perfelvételi tárgyalást elmulasztotta, ezért a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 190. §
(2)bekezdés b) pontja alapján az ellenkérelmében foglaltakat tekintette teljeskörű védekezésének. Rögzítette, hogy nem volt vitás a felek között, miszerint az alperes közfeladatot lát el, közpénzekkel gazdálkodik, azok terhére köt támogatási szerződéseket a gazdaság különböző szereplőivel, a felperes által kiadni kért adatok léteznek és azokat az alperes kezeli. Nem értett egyet azzal az alperesi érveléssel, hogy az Info tv.
- §-a és
- számú melléklete szerinti eljárásával – az ún. általános közzétételi listán szereplő adatokkal – eleget tett a felperes kérelmének, az általa kért adatokat közölte. A felperes kérelme ugyanis az ezen a listán szereplő adatoknál részletesebb információkra irányult. A döntésben résztvevő személyek tekintetében előadott alperesi védekezést hiányosnak minősítette, mert az Info tv.
- §
(2)bekezdése szerint ugyanis a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve közérdekből nyilvános adat. Úgy foglalt állást, hogy az Info tv. 27. §
(5)és
(6)bekezdése alkalmazásában a közfeladatot ellátó alperes, támogatási kérelmek elbírálására feladat- és hatáskörrel rendelkező munkavállalóinak neve nem döntés megalapozását szolgáló adat, ezért az Info tv. 27. §
(6)bekezdésének alperes által hivatkozott fordulata, mint megtagadási ok nem állhat fenn. Rámutatott, hogy a bírói gyakorlat következetes abban, hogy a bíráló bizottságok személyi összetétele, a tagok neve nem minősül döntéselőkészítő adatnak (Kúria Pfv.21.210/2014/7.), következésképpen az alperes köteles a támogatási kérelmek elbírálásában résztvevő személyek nevének kiadására. Az alperesi védekezést annyiban találta alaposnak, hogy az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) 6/A. §
(1)bekezdés b) pontja alapján a fejezeti kezelésű előirányzat a költségvetési fejezet saját kezelésű előirányzatát foglalja magában, ez az információ a felperes előtt ismert volt, ezért ezen adat kiadására az alperes nem volt kötelezhető. A perköltség megfizetésére az alperest a Pp. 83. §
(1)bekezdés alapján kötelezte. Az ügyvéd munkadíját a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)bekezdése alapján, az abban meghatározott 6.000 forint/óra, és az indokoltan felszámított 4 munkaóra alapul vételével 24.000 forintban állapította meg, mely összeg nem tartalmaz áfát. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.829/2022/4 4 Megállapította, hogy az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi CXIII. törvény (Itv.) 57. §
(1)bekezdés o) pontja alapján tárgyi illetékmentes, ezért arról rendelkezni nem kellett. [6] Az elsőfokú ítélet ellen az alperes fellebbezett. Kérte, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, a keresetet utasítsa el, és a felperest kötelezze az első- és másodfokú perköltség megfizetésére. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a jogalap vonatkozásában tévesen állapította meg a kereset megalapozottságát, ezért a Pp. 369. §
(3)bekezdése alapján kérte az elsőfokú ítélet érdemi felülbírálatát. Az alperes ugyanis nem sértette meg az Alaptörvény VI. cikk
(3)bekezdését, a 39. cikk
(2)bekezdését, valamint az Info tv.
- §-át az elsőfokú eljárás során előterjesztett ellenkérelmében foglaltaknak megfelelő védekezése szerint, amit fenntartott, azt nem kívánta kiegészíteni. A másodfokú eljárással összefüggésben 30.000 forint erejéig csatolt költségjegyzéket 10 ügyvédi munkaóra figyelembevételét, kérve az IM rendelet
- § és
- § alapján munkadíja megállapítását. [7] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint az alperes fellebbezésében csak általánosságban hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság határozata téves, de nem jelölt meg olyan anyagi jogi vagy eljárási jogi jogszabálysértést, ami az elsőfokú határozat megváltoztatását indokolná. Az alperes sem az elsőfokú eljárásban, sem fellebbezésében nem jelölte meg tételesen, hogy az Info tv. mely rendelkezése alapján tagadta meg a felperes által igényelt adatok kiadását. Védekezést így érdemben nem terjesztett elő. Az elsőfokú bíróság ezért az alperes ellenkérelmét és perfelvételi viszontválaszát – annak hiányát – a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján tartalma szerint értékelte és az Info tv. 27. §
(6)bekezdésébe foglalt megtagadási ok fennállását vizsgálta. Az Info tv. 27. §
(6)bekezdése körében arra jutott, hogy a támogatási döntések meghozatalában résztvevő személyek neve nem döntés megalapozását szolgáló adat, ezért nyilvánosság-korlátozási ok nem áll fenn. Indoklásában a Kúria
- november
- napján kelt, Pfv.21.210/2014/
- számú eseti döntésére támaszkodott. Mivel az alperes egyéb védekezést nem terjesztett elő, az elsőfokú bíróság más megtagadási ok fennállását nem vizsgálhatta, így az adatok kiadásáról rendelkezett. Az elsőfokú bíróság nem csak a jogszabályokkal, de a bírói gyakorlattal is összhangban álló határozatot hozott. A másodfokú eljárással összefüggésben a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §
(3)és
(5)bekezdései alapján kérte az ügyvédi munkadíj megállapítását azzal, hogy – az áfa-körbe nem tartozó – felperesi jogi képviselőnek az ellenkérelem elkészítésével egy megkezdett munkaórája merült fel. [8] A fellebbezés nem alapos. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.829/2022/4 5 [9] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 369. §
(3)bekezdése szerinti felülbírálati jogkörében eljárva, a Pp. 370. §
(1)bekezdés szerinti korlátok között vizsgálta, figyelemmel arra is, hogy a keresetet elutasító ítéleti rendelkezést a fellebbezés nem érintette, a felperes fellebbezést nem terjesztett elő. [10] Megítélése szerint az elsőfokú bíróság döntése a vonatkozó – a perben alkalmazandó és az elsőfokú bíróság által helyesen megállapított és ismertetett – anyagi jogi jogszabályokat nem sérti. [11] Az alperes fellebbezésében arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte az Alaptörvény VI. cikk
(3)bekezdését, a 39. cikk
(2)bekezdését, valamint az Info tv.
- §-át, e körben azonban indokait nem fejtette ki. [12] A rendelkezésre álló iratok alapján az állapítható meg, hogy az igényelt adatok közérdekű adat minősége nem volt vitatott, az alperes a felperes adatigényét nem teljesítette az általa két ízben meghosszabbított határidő lejártáig. A határidőhosszabbításból okszerűen következik, hogy alaptalanul hivatkozik arra, hogy a felperes kérelme az alperes aktív közreműködése nélkül is teljesült a közzétételi lista nyilvánosságra hozatala útján, figyelemmel az Info tv.
- §
(2)bekezdés második fordulatában foglaltakra. [13] Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a közzétételi listán szereplő, a felperes által – a kéreleméből is kitűnően – nyilvánvalóan ismert adatok nem azonosak az igényelt adatokkal (megkötött szerződések – szerződések adatainak közzététele). Az alperes fellebbezésében ezzel szemben semmilyen érvelést nem adott elő. [14] Az alperes a felperes adatigényét az ellenkérelméhez csatolt 2022. június 28-án küldött levelében megtagadta, ezért az Info tv. 31. §
(2)bekezdése alapján a megtagadás jogszerűségét bizonyítani volt köteles. Ezen bizonyítási kötelezettségének azonban nem tett eleget. Kizárólag a döntés meghozatalában résztvevő személyek neve körében utalt az Info tv. döntést megalapozó adat megismerésével kapcsolatos szabályainak szövegére, de előadása hiányos volt, ezért érdemi vizsgálat nem történhetett. Az alperes védekezésében formálisan a döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére vonatkozó igény elutasításának egyik lehetséges törvényi indokára hivatkozott [Info tv. 27. §
(6)bekezdés]. [15] Az Alkotmánybíróság 21/2013. (VII. 19.) döntésében hangsúlyozta, hogy az Alaptörvény VI. cikk
(2)bekezdése és I. cikk
(3)bekezdése alapján alkotmányos követelmény, hogy a közérdekű adat kiadása iránt indított ügyben eljáró bíróságnak az adatszolgáltatás-megtagadás jogcímét és tartalmi indokoltságát egyaránt vizsgálnia kell. A vizsgálatnak ki kell terjednie arra, hogy csak a feltétlenül szükséges mértékben került-e sor a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.829/2022/4 6 közérdekű adatszolgáltatás megtagadására. Az alperes a perindítást követően megküldött tájékoztatójában kizárólag a támogatási szerződések adatainak közzétételére hivatkozott, a perbeli viszontválasza pedig csak az Info tv. szövegét idézte. Az alperes azzal, hogy a döntésben résztvevő személyek esetében semmilyen érdemi információt nem szolgáltatott, és érvelést sem adott elő, a bíróságot elzárta annak lehetőségétől, hogy a megtagadási ok jogszerűségéről érdemi vizsgálatot követően határozzon. [16] A hivatkozott alkotmánybírósági határozat szerint az Alaptörvény I. cikk
(3)bekezdésében foglaltak szerint a döntést megalapozó adatokra tekintettel történő nyilvánosságkorlátozás kizárólag más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében történhet. A döntés megalapozását szolgáló adat nyilvánossága a következő szigorú követelmények fényében korlátozható. Abból, hogy az igényelt adat döntés megalapozását szolgálja, önmagában még nem következik kényszerítően a közérdekű adat nyilvánosságtól történő elzárása. A szabályozás alapján az adatkezelő szerv vezetőjének döntésétől függ, hogy az ilyen adat kiadását megtagadja-e, vagy sem. Amennyiben az adatkezelő szerv a közérdekű adat kiadásának megtagadása mellett dönt, megfelelően indokolni köteles. Ennek az indokolásnak egyrészt ki kell terjednie arra, hogy pontosan milyen folyamatban lévő eljárásban meghozandó döntés megalapozását szolgálja a kiadni kívánt közérdekű adat, másrészt arra is, hogy a közérdekű adat kiadása mennyiben befolyásolja a szóban forgó döntés meghozatalát, vagyis, hogy az meghiúsítaná-e a döntés hatékony végrehajtását, vagy ellehetetlenítené-e az illetéktelen befolyástól mentes, független, hatékony köztisztviselői munkát. {21/2013. (VII. 19.) AB határozat [45]} Az alperes viszontválasza nem tartalmazott arra nézve semmiféle levezetést, hogy a döntésben résztvevők neveinek megismerése miként befolyásolja a feladat- és hatáskör külső befolyástól mentes ellátását. [17] A rendelkezésre álló iratok alapján olyan indok, ami az igényelt adatok kiadásának megtagadása körében jogszerű indoknak tekinthető nem merült fel, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokainál fogva a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [18] A pervesztes alperest a Pp.
- § utaló szabálya alapján alkalmazandó Pp.
- §
(1)bekezdése alapján kötelezte a perköltség megfizetésére. [19] Az ügyvédi munkadíj összegét a másodfokú bíróság a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdésének a) pontja és
(5)bekezdése alapján állapította meg. [20] Az eljárás az Itv. 57. §
(1)bekezdés o) pontja alapján tárgyi illetékmentes, ezért arról rendelkezni nem kellett. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.829/2022/4 7 Budapest,
- január
- Dr. Kisbán Tamás s.k. s.k. a tanács elnöke Dr. Kovaliczky Ágota s.k. előadó bíró Dr. Virág Csaba bíró