← Magyarország

Bfv.715/2025/10 – Kúria

A határozat elvi tartalma:

  1. Ha a tényállásban foglalt primer (a külvilágban megnyilvánuló), illetve secunder (tudati) tények között nincs ellentmondás, akkor a tényállás nem hordoz magában olyan ellentmondást, ami a büntetőjogi felelősség vagy a cselekmény törvényes minősítésének megállapítását lehetetlenné tenné és ekként anyagi jogi sérelmet eredményezne.
  2. A történeti tényálláson belüli egyes ellentmondások nem teszik feltétlenül lehetetlenné a felülvizsgálati indítvány érdemi elbírálását és nem eredményeznek anyagi jogi sérelmet abban az esetben, ha az indítványban állított anyagi jogi törvénysértés az ítéleti tényálláson belüli ellentmondások mellett is elbírálható, megítélhető. Ilyen esetben ugyanis az ellentmondások a felülvizsgálati indítvánnyal érintett jogkérdést nem érintik, azok csupán a tényállás felülvizsgálati eljárásban nem vizsgálható részbeni megalapozatlanságát jelentik, a jogkövetkeztetések helyessége pedig – a felülvizsgálati eljárásban – az irányadó tényállás alapján bírálandó el akkor is, ha az megalapozatlan. A jogerős ítélet hatályon kívül helyezésre csak abban az esetben kerülhet sor, ha az irányadó tényállásban olyan ellentmondás található, amely az érdemi elbírálást lehetetlenné teszi.
  3. A terhelt a sértett ellátását, gondozását nem a sértett igényeinek, hanem saját elképzeléseinek és életvitelének megfelelően biztosította, az ellátási teendők rendjét nem a sértett állapotához és a külső körülményekhez igazította, hanem azt az általa elégségesnek gondolt formában nyújtotta. A terhelt a sértett egészségi ellátása és gondozása vonatkozásában fennálló, általa ismert lehetőségeket elutasította annak ellenére, hogy tisztában volt azzal, hogy a sértettnek mindezekre szüksége lenne. A szükséges és lehetséges ellátási, ápolási és gondozási körülmények elutasítása nem az esetleges eredmény elmaradásába vetett bizakodás alapossága, hanem éppen annak alaptalansága: az eredménynek kizárólag a véletlenben történő elmaradásához kötődő bizakodás, vagyis lényegében az eredmény bekövetkezte iránti teljes közöny. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.I.715/2025/
  4. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Csák Zsolt, a tanács elnöke Dr. Schmidt Péter, előadó bíró Dr. Gimesi Ágnes, bíró Dr. Gunyecz Zoltán, bíró Dr. Kardos Andrea, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  5. december
  6. Az ügy tárgya: lopás vétsége és más bűncselekmény Terhelt(ek): terhelt1 Elsőfok: Nyíregyházi Járásbíróság, 20.B.524/2022/62., ítélet, tárgyalás,
  7. július
  8. Másodfok: Nyíregyházi Törvényszék, 4.Bf.360/2024/18., ítélet, tárgyalás,
  9. március
  10. Az indítvány előterjesztője: terhelt1 terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a lopás vétsége és más bűncselekmény miatt terhelt1 ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva, a Nyíregyházi Járásbíróság 20.B.524/2022/
  11. számú és a Nyíregyházi Törvényszék mint másodfokú bíróság 4.Bf.360/2024/
  12. számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A Nyíregyházi Járásbíróság a
  13. július
  14. napján megtartott tárgyaláson kihirdetett 20.B.524/2022/
  15. számú ítéletével terhelt1 terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli lopás vétségében [a Büntető Törvénykönyvről szóló
  16. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
  17. §

(1)bekezdés,
(2)bekezdés a) pont] és egyedi azonosító jellel visszaélés bűntettében [Btk. 347. §
(1)bekezdés a) pont]. A járásbíróság ezért a terheltet, mint többszörös visszaesőt halmazati büntetésül 3 év 9 hónap szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fegyházban határozta Kúria 1.Bfv.715/2025/10-I 2 meg és megállapította, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett a terhelt által előzetes fogva tartásban töltött idő beszámításáról, az eljárás során lefoglalt bűnjelről, valamint a felmerült bűnügyi költség viseléséről. [2] A védelmi fellebbezések alapján eljárt Nyíregyházi Törvényszék mint másodfokú bíróság a
  1. március
  2. napján meghozott 4.Bf.360/2024/
  3. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 2 év 6 hónapra, a közügyektől eltiltás mellékbüntetés tartamát 3 évre enyhítette. A szabadságvesztésbe a terhelt által
  4. augusztus
  5. napjától
  6. szeptember
  7. napjáig előzetes fogva tartásban töltött időt és a
  8. szeptember
  9. napjától
  10. június
  11. napjáig bűnügyi felügyeletben töltött időt rendelte beszámítani olyan módon, hogy egy napi szabadságvesztésnek 5 nap bűnügyi felügyeletben töltött idő felel meg. A törvényszék egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta azzal, hogy a terhelt terhére megállapított egyedi azonosító jellel visszaélés bűntette a Btk.
  12. §
(1)bekezdés a) pont
  1. fordulata szerint minősül. Megállapította a másodfokú bíróság a megsemmisíteni rendelt bűnjel azonosító számát, a terhelt tényleges tartózkodási helyét, továbbá az elsőfokú ítélet bevezető részéből mellőzte az előkészítő ülések dátumainak feltüntetését azzal, hogy az elsőfokú bíróság ítéletét a
  2. július
  3. napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján hozta meg. [3] II. A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozatával szemben terhelt1 terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt jogszabályi hivatkozás megjelölése nélkül, tartalma szerint a büntetőeljárásról szóló
  4. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.)
  5. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja,
  3. b)pont
  4. ba)alpontja, valamint a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja alapján, figyelemmel a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontjára. [4] A felülvizsgálati indítvány lényege szerint a jogerős ügydöntő határozat irányadó tényállása
  1. pontjában meghatározott lopási cselekményt a terhelt nem követte el, mert a Suzuki gépkocsi eltulajdonítása nem állt szándékában, annak elvitelére engedélyt kért és kapott a közelben tartózkodó, portásként dolgozó személytől. Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság nem értesítette sem a meghatalmazott védőjét, sem őt a tárgyalási határnapról, így a tárgyalásra felkészülni nem tudott, emellett több alkalommal is indítványozta mind a sértett, mind a tanúk – köztük kiemelten tanú1 – szembesítését, azonban kérelmeit a bíróság elutasította. A terhelt álláspontja szerint a bíróságnak nem lett volna szabad elfogadnia a sértett írásbeli vallomását, illetőleg a tanú figyelmeztetés nélkül tett vallomását, mindezek miatt az ítélet felderítetlen és megalapozatlan. Kifejtette, hogy vele szemben az elsőfokú bíróság által kiszabott és a másodfokú bíróság által enyhített büntetés is eltúlzottan súlyos. [5] A terhelt emellett hivatkozott arra, hogy
  2. április
  3. napjától gondnokság alatt áll, a másodfokú bíróság ennek ellenére nem értesítette törvényes képviselőjét a tárgyalásról, továbbá nem kézbesítette gondnoka számára a jogerős ítéletet, megfosztva őt a jogorvoslati jogától is. [6] A terhelt indítványozta „ítéletének kivizsgálását” és az általa korábban indítványozott szembesítések elrendelését annak érdekében, hogy ártatlanságát bizonyítani tudja. Indítványához orvosi iratokat, valamint gondokság alá helyezéséről szóló határozatot csatolt. [7] III. A Legfőbb Ügyészség a BF.797/2025/
  4. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. Rögzítette, hogy a terhelt beadványának egy része az elsőfokú határozat ellen bejelentett fellebbezésének, az eljárási szabálysértésekre történő utalásai tekintetében pedig a Nyíregyházi Törvényszék másodfokú ítéletében rögzítetteknek a megismétlése. Kifejtette, hogy a felülvizsgálati indítványban – tartalmát tekintve – a terhelt lényegében nem az anyagi jogi szabályok Kúria 1.Bfv.715/2025/10-I 3 megsértésére, téves jogi értelmezésre hivatkozott, hanem a bizonyítékok mérlegelését támadta és a megállapított tényállás megalapozottságát vitatta, amelyekre felülvizsgálat nem alapítható. A bűnösség kérdését kizárólag az irányadó tényállás alapján lehet eldönteni. [8] A Legfőbb Ügyészség ezért törvényben kizártnak tartotta a sértett tanúvallomásának elfogadását és a tanúzási figyelmeztetések elmaradását sérelmező, így a bizonyíték-értékelő, mérlegelő tevékenységet támadó kifogásait. Nem tartotta továbbá figyelembe vehetőnek a terhelt felülvizsgálati indítványának azon részeit sem, amelyben a szembesítések elmaradására hivatkozik, mert azzal a megalapozottságot és ezáltal áttételesen a megállapított tényállást támadja, amelyre a felülvizsgálati eljárás keretében nincs törvényes lehetőség. [9] A cselekmények minősítésével összefüggésben a Legfőbb Ügyészség kifejtette, hogy az
  5. tényállási pont kapcsán, a
  6. október
  7. napján elkövetett lopási cselekmény tekintetében a rendszeres haszonszerzésre törekvés, így az üzletszerűség is megállapítható, mivel terhelt1 terhelt 2021 augusztusa és októbere között három alkalommal is követett el lopási cselekményeket. Erre figyelemmel álláspontja szerint a terhelt
  8. október
  9. napján elkövetett lopási cselekménye helyesen a Btk.
  10. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. bb)alpontjára figyelemmel a
(3)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja szerinti lopás bűntettének minősül. [10] A Legfőbb Ügyészség szerint a terhelt által az indítványban felsorolt eljárási szabálysértések vonatkozásában a másodfokú bíróság az ítéletében részletesen és helytállóan fejtette ki, hogy miért nem tekinthetők abszolút eljárási szabálysértéseknek, ezért miért nem vezethetnek már a felülbírálat során sem az elsőfokú döntés hatályon kívül helyezéséhez, amely érvelés a felülvizsgálati ok megállapíthatósága szempontjából is irányadó. tanú2 és tanú3 tanúk írásbeli vallomása valóban nem tartalmazza a Be. 176. §
(1)bekezdésében rögzített tanúzási figyelmeztetést, ezért a másodfokú bíróság ezen vallomásokat kirekesztette a bizonyítékok közül, majd bizonyítás felvétele érdekében tárgyalás tartását rendelte el, ahol a tanúk nyomozás során tett vallomásának ismertetésével kiküszöbölte az elsőfokú ítélet ezen tényállással kapcsolatos részleges megalapozatlanságát. A Nyíregyházi Törvényszék azt is rögzítette az ítéletében, hogy eljárási szabályt sértett az elsőfokú bíróság azzal, hogy annak ellenére, hogy a terhelt
  1. április
  2. napjától gondnokság alatt állt, a gondnokát (törvényes képviselőjét), aki a büntetőeljárásban segítőként vett részt, a tárgyalásról nem értesítette, neki az ítéletet nem kézbesítette és jogorvoslati jogot sem biztosított számára. A törvényszék azt is részletesen kifejtette, hogy eljárási szabályt sértett a járásbíróság azzal, hogy a
  3. július 9ei tárgyaláson a tanúk írásbeli vallomását még a terhelt kihallgatása előtt ismertette, holott a Be.
  4. §
(1)bekezdése értelmében a bizonyítási eljárás a vádlott kihallgatásával kezdődik; valamint, hogy megszegte a Be. 515. §
(4)bekezdésében írt szabályt is, mivel a terhelt részére nem lett kézbesítve megfelelő időben a tárgyalásról szóló idézés, emellett a bíróság nem a terhelt és a védő tárgyalás tartásához hozzájáruló nyilatkozatát sem szerezte be. [11] A Legfőbb Ügyészség rámutatott arra, hogy a rendelkezésre álló adatokból megállapíthatóan a terhelt a Nyíregyházi Járásbíróság 1.P.21.814/2023/
  1. számú ítélete alapján több ügycsoport tekintetében cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alatt állt, amelyek azonban a terhelt eljárási jogainak gyakorlását nem érintették. [12] A Legfőbb Ügyészség hivatkozott arra, hogy a Be.-hez fűzött miniszteri indokolásból kitűnik, a jogalkotói szándék az volt, hogy a törvény a polgári jog szabályai szerint teljes cselekvőképességgel nem rendelkező valamennyi terhelt érdekében lehetővé tegye a törvényes képviselő eljárását. A büntetőeljárási törvény nem tesz különbséget aszerint, hogy a terhelt törvényes képviselete a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokságon alapul, a törvény a meghatározott jogosultság gyakorlását mindkét esetben teljeskörűen biztosítja, és nem teszi függővé a Ptk. 2:
  2. §
(3)bekezdés alapján megjelölt személyi, illetve vagyoni jellegű ügycsoportoktól sem. A Legfőbb Ügyészség hivatkozott a Kúria 1.Bfv.715/2025/10-I 4 Kúria BH 2020.
  1. számon közzétett eseti döntésére is, amelyben véleménye szerint a Kúria ezzel egyező álláspontot foglalt el. [13] A Legfőbb Ügyészség ugyanakkor kiemelendőnek tartotta, hogy a törvényes képviselő jelenléti jogosultsága nem jelent egyben a védővel azonos jelenléti kötelezettséget, ezért őt az eljárási cselekményekről értesíteni kell, nem pedig idézni. Mivel azon személyek között, akiknek a részvétele a tárgyaláson kötelező, a terhelt gondnoka nem szerepel, ezért a tárgyalás megtartása annak távollétében akkor sem sért eljárási szabályt, ha a terhelt cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt áll. [14] A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint mindezekre figyelemmel az elsőfokú bíróság valóban eljárási szabálysértést vétett azzal, hogy a terhelt gondnokát a tárgyalás határnapjairól nem értesítette, majd részére elmulasztotta kézbesíteni az elsőfokú ítéletet és a jogorvoslati jogára vonatkozó tájékoztatást, mindez azonban legfeljebb a Be.
  2. §
(1)bekezdése szerinti, relatív eljárási szabálysértésnek tekinthető, mivel a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontja szerinti feltétlen eljárási szabálysértés és ezáltal a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja szerinti felülvizsgálati ok csak akkor valósult volna meg, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották volna meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. [15] A Legfőbb Ügyészség utalt arra, hogy a felülvizsgálatot megalapozó eljárási szabálysértéseket a Be. 649. §
(2)bekezdése sorolja fel, amelyek közé az idézés vagy értesítés szabályszerűségének vagy a tárgyalási időköz megtartásának az esetleges megsértése nem tartozik, és mivel azok csak relatív és nem abszolút eljárási szabálysértés megállapítására lehetnének alkalmasak, ezért felülvizsgálati okot nem képeznek. [16] A Legfőbb Ügyészség hivatkozott arra, hogy önmagában a felülvizsgálat tárgyát nem képezheti a büntetés-kiszabás, annak felülvizsgálatára csak a bűncselekmény törvénysértő minősítése, illetve a büntetőjog más szabályának megsértése esetén van lehetőség. A büntetés önmagában akkor eshetne felülvizsgálat alá, ha az a büntető törvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik és emiatt a nemében és/vagy mértékében törvénysértő lenne, jelen ügyben azonban ilyen nem állapítható meg, ezért a terhelt a felülvizsgálati indítványban – az időmúlás és a kár megtérülése okán – a büntetés eltúlzottan súlyos voltára hivatkozással valójában a büntetés-kiszabást támadja, amelyre azonban anyagi jogszabálysértés hiányában nincs törvényes lehetőség. [17] A Legfőbb Ügyészség indítványozta, hogy a Kúria a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján, a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen, a Nyíregyházi Járásbíróság 20.B.524/2022/
  1. számú és a Nyíregyházi Törvényszék mint másodfokú bíróság 4.Bf.360/2024/
  2. számú ítéletét hatályában tartsa fenn. [18] IV. A terhelt a Kúriára
  3. szeptember 24-én érkezett beadványában megismételte a felülvizsgálati indítványában foglaltakat, majd a Kúriára
  4. december
  5. napján érkezett levelében a Legfőbb Ügyészség átiratában foglaltakra írásbeli észrevételt terjesztett elő. Észrevételében – a felülvizsgálati indítványában foglaltak újbóli megismétlése mellett – hangsúlyozta, hogy gondnokság alatt áll, és betegsége korlátozza a belátási képességét, a dolgok józan megítélését. [19] V. terhelt1 terhelt felülvizsgálati indítványa részben törvényben kizárt, nem kizárt részében pedig alaptalan. [20] A Be. XC. Fejezetében szabályozott felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat. Felülvizsgálati eljárásnak kizárólag a törvényben meghatározott felülvizsgálati okok fennállása esetén, a törvényben meghatározott feltételek és korlátok mellett van helye. A felülvizsgálati okok törvényben meghatározott köre nem bővíthető: olyan anyagi vagy eljárási jogszabálysértésre hivatkozással, amelyet a törvény felülvizsgálati okként nem sorol fel, felülvizsgálati eljárás nem indítványozható. Kúria 1.Bfv.715/2025/10-I 5 [21] A felülvizsgálat, mint rendkívüli jogorvoslat, a bíróságok vádról rendelkező jogerős ügydöntő határozatának egyes súlyos, a törvényben meghatározott felülvizsgálati okokban megnyilvánuló jogi, és nem ténybeli – az ítélet megalapozottságát, a lefolytatott bizonyítási eljárást, a bíróság bizonyítékokat értékelő és mérlegelő tevékenységét, valamint az ennek következtében megállapított tényeket, illetve a tényből további tényre történő következtetés folytán megállapított tényeket, végső soron az ezek összességéből összeálló történeti tényállást érintő – hiányosságainak orvoslására szolgál. A Be.
  6. §
(2)bekezdése ezért kimondja, hogy a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. A Be. 659. §
(1)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [22] A felülvizsgálati indítványban az irányadó tényálláshoz kötöttség olyannyira szigorú szabály, hogy a büntető anyagi jog szabályainak megsértése az alapeljárásban megállapított tényállás alapján lenne elbírálható abban az esetben is, ha a tényállás hiányos, nem kellően felderített és ellentétes az iratok tartalmával (BH 2004.102.), vagy más megfogalmazásban: az alapügyben megállapított tényállás az irányadó, függetlenül attól, hogy az adott tényállás megalapozott-e vagy sem (Kúria Bfv.I.415/2016/
  1. számú, BH 2016.
  2. szám alatt közzétett határozata, Kúria Bfv.II.1441/2022/
  3. számú határozat). [23] A tényálláshoz kötöttségre figyelemmel felülvizsgálati eljárásban az anyagi jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével, az abban foglaltakkal összhangban álló tények alapján vizsgálható. A bűnösség megállapítását, illetve a cselekmény minősítését is az irányadó jogerős ügydöntő határozat alapján kell vizsgálni. [24] Mindezekre tekintettel a felülvizsgálati indítvány kizárt abban a részében, amelyben a tényállás megalapozatlanságát támadja és a bíróság által lefolytatott bizonyítás hiányosságaira, így szembesítés elmaradására, tanú figyelmeztetésének hiányára hivatkozik. Ugyancsak kizárt a felülvizsgálati indítvány abban a részében, amelyben az irányadó tényállás
  4. tényállási pontjában foglalt cselekmény tekintetében a megállapított bűnösségét az ott írt tényektől eltérő tények állítására – eltulajdonítási szándékának hiányára, illetve engedélyre – hivatkozik. [25] A Be.
  5. §-ára figyelemmel felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a Be.
  6. §
(1)bekezdésében megjelölt esetekben a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt, míg a Be. 649. §
(2)bekezdésében megjelölt okokból eljárási szabálysértés miatt is van helye. Olyan anyagi jogi vagy eljárásjogi szabály megsértésére hivatkozással, amelyet a törvény felülvizsgálati okként nem nevesít, felülvizsgálati indítvány nem terjeszthető elő. Ezért a felülvizsgálati indítvány kizárt abban a részében, amelyben a terhelt a vele szemben kiszabott büntetésének eltúlzott tartamát támadja a minősítés vagy felülvizsgálati okként szabályozott más anyagi jogi szabály törvénysértő jellegére történő hivatkozás nélkül; és ugyancsak kizárt abban a részében, amelyben a tárgyalási időköz megsértésére hivatkozik, ezek ugyanis nem képeznek felülvizsgálati okot. [26] A felülvizsgálati indítványban támadott büntetés-kiszabás önmagában nem képezi felülvizsgálat tárgyát, ebben a körben a Legfőbb Ügyészség helytállóan hivatkozott a Kúria BH 2005.337. számon közzétett döntése III. pontjában foglaltakra. A büntetés kiszabásának felülvizsgálatára önmagában csak akkor kerülhetne sor, ha az a büntető törvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközve a nemében és/vagy mértékében törvénysértő (BH 2012.239.). [27] A Kúria a Be. 2025. szeptember 1-től hatályos, a 649. §
(1)bekezdését érintő módosítással kapcsolatosan megállapítja, hogy a törvényhely új 649. §
(1)bekezdés c) pontját beiktató
  1. évi XLIX. törvény
  2. §-ához fűzött jogalkotói indokolás egyértelművé tette Kúria 1.Bfv.715/2025/10-I 6 és megerősítette a Kúria korábbi gyakorlatát, mely szerint törvénysértő büntetésen kizárólag azt a büntetést lehet érteni, amely a cselekmény Btk. Különös Része szerinti minősítését, vagy a Btk. más, mérlegelést nem tűrő (kógens) rendelkezésének megsértését valósítja meg, és a büntetés ezen rendelkezések megsértésére figyelemmel mérlegelés nélkül nemében és/vagy mértékében, illetve tartalmában törvénysértő büntetést eredményez. Továbbra is irányadó az a gyakorlat, hogy önmagában a büntetés eltúlzott jellegére történő hivatkozás olyan bírói mérlegelés körébe tartozó tevékenység sérelmezése, amely felülvizsgálat alapjául nem szolgálhat. [28] A Kúria gyakorlata továbbra is egységes abban, hogy a Be.
  3. §
(1)bekezdés b) pont II. fordulatában meghatározott „Btk. más szabályán” a Büntető Törvénykönyv kógens, mérlegelést nem tűrő szabályának megsértését kell érteni, így a büntetés-kiszabás elveire vonatkozó Btk. 80. §-ában meghatározott szabály megsértése felülvizsgálat alapjául nem szolgálhat. A Btk. 80. §
(1)bekezdésére figyelemmel a büntetést az e törvényben meghatározott keretek között, céljának szem előtt tartásával úgy kell kiszabni, hogy az igazodjon a bűncselekmény tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, az elkövető társadalomra veszélyessége, valamint az egyéb enyhítő és súlyosító körülményekhez. A büntetés céljára vonatkozó, valamint a büntetés kiszabásának elveit tartalmazó anyagi jogi rendelkezések esetleges megsértése a felülvizsgálatot nem alapozza meg, ezek ugyanis nem olyan rendelkezések, amelyek nem tűrnek mérlegelést. Így nem vizsgálható az sem, hogy a bíróságok a büntetés kiszabása során az enyhítő és súlyosító körülményeket miként vették figyelembe (BH 2019.158.II.). [29] A Be. 2025. szeptember 1. napjától hatályos 649. §
(1)bekezdés c) pontjában meghatározott felülvizsgálati ok is feltételezi a bűncselekmény törvénysértő minősítését, így erre történő hivatkozás nélkül ezen ok alapján a büntetés vagy intézkedés aránytalanul súlyos vagy aránytalanul enyhe jellegét sem lehetne vizsgálni. Az aránytalan büntetés egyébiránt nem azonos az eltúlzott büntetéssel [Be. 606. §
(4)bekezdés, 649. §
(1)bekezdés c) pont]. [30] Mindezekre figyelemmel a felülvizsgálati indítvány egyetlen olyan hivatkozást tartalmaz, amely tekintetében felülvizsgálati eljárás lefolytatásának volt helye: az, hogy a bíróság nem értesítette a tárgyalásról meghatalmazott védőjét és gondnokát, tartalmilag megfeleltethető a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontjában meghatározott felülvizsgálati oknak arra figyelemmel, hogy tartalma szerint a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontjának megsértésére hivatkozik. [31] A Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontja alapján feltétlen hatályon kívül helyezést eredményez, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. [32] A Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontjára figyelemmel, eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a Be. 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. [33] A Be. 651. §
(2)bekezdés b) pontjára figyelemmel saját javára a terhelt is terjeszthet elő felülvizsgálati indítványt, a Be. 652. §
(4)bekezdésére figyelemmel határidő nélkül. [34] A Be. 652. §
(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványban meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati indítvány irányul, valamint az indítvány előterjesztésének okát és célját. [35] A Be. 659. §
(5)bekezdése értelmében a Kúria a jogerős ügydöntő határozatot – a
(6)bekezdésben meghatározott kivétellel – csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül. A Kúria a megtámadott határozatot ugyanakkor a Be. 659. §
(6)bekezdésére figyelemmel, a 649. §
(2)bekezdés alapján akkor is felülbírálja, ha az indítványt nem ebből az okból nyújtották be. A Kúria 1.Bfv.715/2025/10-I 7 Kúria a Be. 649. §
(2)bekezdésében foglalt felülvizsgálati ok fennállását – sem az indítványban hivatkozott eljárási szabálysértést, sem más, felülvizsgálati okként megjelölt eljárási szabálysértést – nem állapított meg. [36] A Nyíregyházi Törvényszék helytállóan rögzítette a másodfokú határozatban, hogy eljárási szabályt sértett az elsőfokú bíróság azzal, hogy annak ellenére, hogy a terhelt
  1. április
  2. napjától gondnokság alatt áll, a gondnokát (törvényes képviselőjét), aki a büntetőeljárásban segítőként vett részt, a tárgyalásról nem értesítette, neki az ítéletet nem kézbesítette és jogorvoslati jogot sem biztosított neki. [37] A Be.
  3. §
(1)bekezdése szerint a terhelt, vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy törvényes képviselője a büntetőeljárásban segítőként vesz részt, a jelenléti, észrevételezési, felvilágosítás-kérési, indítványtételi, ügyiratmegismerési, valamint jogorvoslati jogára a védő jogai irányadók. A Be. 73. §
(1)bekezdés a) pontja értelmében a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság ügygondnokot rendel ki, ha a polgári jog szabályai szerint teljes cselekvőképességgel nem rendelkező terheltnek, bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személynek, sértettnek, vagyoni érdekeltnek vagy egyéb érdekeltnek nincs törvényes képviselője, vagy a törvényes képviselő személye nem állapítható meg. Az ügygondnokot a Be. 73. §
(8)bekezdésére tekintettel a büntetőeljárásban a törvényes képviselő jogállása illeti meg. [38] Mindezekre figyelemmel megállapítható, hogy a polgári jog szabályai szerint teljes cselekvőképességgel nem rendelkező terhelt gondnoka a terhelt cselekvőképessége korlátozásának mértékétől függetlenül törvényes képviselőnek tekinthető; gondnok hiányában, illetve, ha a gondnok jogainak gyakorlásában akadályozva van, a Be. 73. §
(1)bekezdés c) pontja alapján a törvényes képviselői feladatok ellátására ügygondnokot kell kirendelni. Mind a gondnok, mind a helyette eljáró ügygondnok a terhelt törvényes képviselője, akinek jelenléti és indítványtételi, jogorvoslati jogai a védő jogaival azonos. A törvényes képviselő jelenléte azonban a kötelező védelem eseteitől eltérően nem kötelezettség, hanem jog. Erre figyelemmel, míg a védő kötelező jelenléte esetén számára idézést kell kiadni, addig a törvényes képviselőt az eljárási cselekményről, amelyen jelen lehet, csak értesíteni kell. Mindezekből az is következik, hogy a tárgyalás törvényes képviselő távollétében történő megtartása nem a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontjában írt feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, így az a Be. 649. §
(2)bekezdés b) pontjában írt felülvizsgálati okot sem valósítja meg. A törvényes képviselő jelenléti jogának megsértése a Be.
  1. § keretein belül – relatív eljárási szabálysértésként – értékelhető, annak megállapítása azonban kizárólag jogerő előtt vezethet [a
  2. §
(1)bekezdésében meghatározott többlet feltételek fennállása esetén] hatályon kívül helyezéshez, jogerő után azonban nem. A Nyíregyházi Törvényszék másodfokú határozatában a terhelt gondnokának értesítési kötelezettsége megsértésével kapcsolatban megállapította, hogy az az eljárás lefolytatására és a büntetőjogi főkérdésekre lényeges hatással nem volt, így nem eredményezheti az ítéletnek a Be. 609. §
(1)bekezdése szerinti hatályon kívül helyezését. A Kúria mindezt azonban felülvizsgálati eljárásban nem vizsgálhatja. [39] A Kúria a Bfv.I.686/2022/
  1. számú határozatában kifejtette, hogy a Be.-hez fűzött miniszteri indokolásból kitűnik, hogy a jogalkotói szándék az volt, hogy a törvény a polgári jog szabályai szerint teljes cselekvőképességgel nem rendelkező valamennyi terhelt érdekében lehetővé tegye a törvényes képviselő eljárását, egyúttal a fiatal- és felnőttkorúak törvényes képviselőjét azonos eljárásjogi helyzetbe helyezze. E rendelkezésből tehát az következik, hogy a büntetőeljárási törvény nem tesz különbséget aszerint, hogy a terhelt törvényes képviselete a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokságon alapul, a törvényben meghatározott jogosultság gyakorlását mindkét esetben teljes körűen biztosítja és nem teszi függővé a Ptk. 2:
  2. §
(3)bekezdése alapján megjelölt személyi, illetve vagyoni Kúria 1.Bfv.715/2025/10-I 8 jellegű ügycsoportoktól sem. Ezzel egyező álláspontot foglalt el korábban a Kúria is, amikor kimondta, hogy törvényes képviselőként a cselekvőképességében korlátozott terhelt esetén van helye a törvényben meghatározott jogok gyakorlásának {BH 2020.
  1. indokolás [35] bekezdés}. [40] Mindezekre tekintettel jelen ügyben a terhelt gondnokának törvényes képviselőkénti jogait biztosítani kellett volna az eljárásban, attól függetlenül, hogy a polgári jogi ítélet cselekvőképessége korlátozását milyen ügytípusokra állapította meg. A terhelt gondnoka jelenléti jogának megsértése ugyanakkor nem eredményezte azt, hogy az első- és másodfokú bíróság az ügyben a tárgyalást olyan személy távollétében tartotta volna meg, akinek a jelenléte kötelező volt, így az a Be.
  2. §
(1)bekezdés d) pontjában írt hatályon kívül helyezéshez nem vezethetett. [41] VI. A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 660. §
(1)bekezdése alapján, tanácsülésen bírálta el, és a Be. 662. §
(1)bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott Nyíregyházi Járásbíróság 20.B.524/2022/
  1. számú és a Nyíregyházi Törvényszék mint másodfokú bíróság 4.Bf.360/2024/
  2. számú ítéletét hatályában fenntartotta, mert a felülvizsgálati indítványnak nem kizárt részében nem adott helyt. [42] A Kúria végzése ellen a Be.
  3. §
(4)bekezdésére figyelemmel fellebbezésnek, a Be. 650. §
(1)bekezdése alapján pedig felülvizsgálatnak nincs helye. [43] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. [44] A Be. 652. §
(7)bekezdése alapján felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal – még más jogosult által is – csak egyszer nyújtható be. [45] A Be. 656. §
(4)bekezdésére figyelemmel, az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
  1. december
  2. Dr. Csák Zsolt s.k. a tanács elnöke, Dr. Schmidt Péter s.k. előadó bíró, Dr. Gimesi Ágnes s.k. bíró, Dr. Gunyecz Zoltán s.k. bíró, Dr. Kardos Andrea s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.