← Magyarország

Gfv.30263/2021/3 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Deviza alapú kölcsönszerződésre az árfolyamkockázatról adott konkrét tájékoztatás világos és érthető jellegének megítélése az adott ügy körülményeinek, a rendelkezésre álló bizonyítékok mérlegelésével kerülhet sor. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Gfv.VI.30.263/2021/

  1. A tanács tagjai: Dr. Vezekényi Ursula a tanács elnöke Dr. Osztovits András előadó bíró Dr. Farkas Attila bíró Az I. rendű felperes: ... Az II. rendű felperes: ... A felperesek képviselője: dr. Ravasz László ügyvéd Az alperes: ... Az alperes képviselője: dr. Szatmári Csaba jogtanácsos A per tárgya: Felmondás jogszerűtlenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Szegedi Törvényszék 2 Pf. 20.301/2021/
  2. számú ítélete Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Szegedi Járásbíróság 21 P. 21.413/2019/
  3. számú ítélete Rendelkező rész Kúria VI.Gfv.30.263/2021/3 2 A Kúria a felülvizsgálatot megtagadja. A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemnek a felperesek teljes személyes költségmentessége folytán le nem rótt 44.630 (negyvennégyezer-hatszázharminc) forint illetékét az állam viseli. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] A felperesek keresetükben annak megállapítását kérték, hogy az I. rendű felperes és az alperes között
  4. június
  5. napján létrejött jelzáloggal biztosított deviza alapú kölcsönszerződés és az ugyanezen napon kelt, a II. rendű felperes és az alperes között létrejött készfizető kezesi szerződés, a Polgári Törvénykönyvről szóló
  6. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.)
  7. §

(3)bekezdése, valamint a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (rHpt.) 203.
(6)és
(7)bekezdés alapján érvénytelen. Kérték, hogy a perbeli kölcsönszerződést a bíróság akként nyilvánítsa érvényessé, hogy a felperesek az árfolyamkockázatot csak korlátozott mértékben, 180,HUF/CHF árfolyamig kötelesek viselni. Kérték továbbá, hogy a bíróság 100 havi részletfizetés engedélyezésével állapítsa meg, hogy a felperesek fennálló tartozása 3.942.975 forint. Emellett annak megállapítását is kérték, hogy az alperes hibás teljesítése miatt a kölcsönszerződéstől az I. rendű felperes
  1. február 12-án jogszerűen állt el és ennek alapján kérték tartozásuk 787.887 forintban történő megállapítását. [2] Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. [3] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesek keresetét elutasította. Indokolásában kifejtette, a teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt deviza alapú kölcsönszerződés
  2. pontja,
  3. pontja,
  4. pontja, továbbá a közjegyzői okirat I.
  5. pontja, I.
  6. pontja, I.
  7. pontja, I.
  8. pontja, az alperesek által csatolt kölcsönigénylő lap, illetőleg kezelési adatlap megnevezésű dokumentumok, az Általános Tájékoztató mint okirati bizonyítékok, valamint a szerződés megkötésekor eljáró alperesi alkalmazott tanúvallomása igazolták, hogy a felperesek az árfolyamkockázat körében az elvárt tájékoztatást megkapták. Az elsőfokú bíróság szerint az árfolyamkockázattal kapcsolatos tájékoztatást tartalmazó szerződési kikötés megfelelt a világosság, érthetőség, közérthetőség követelményeinek, kiterjedt az árfolyamkockázat alapvető közgazdasági összefüggéseire is és elegendő információval szolgált ahhoz, hogy a fogyasztók tájékozott és megalapozott döntést hozhassanak arról, hogy a szerződéskötéskor kedvező kamatfeltételek ellenében vállalják az árfolyamváltozásból eredő kockázat viselését. [4] A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A fellebbezés indokaira tekintettel úgy ítélte: az alperes az elsőfokú bíróság által felsorolt okiratok tartalma alapján az I. rendű felperest a devizaalapú Kúria VI.Gfv.30.263/2021/3 3 kölcsönszerződés árfolyamkockázatáról a szükséges mértékben és a megfelelő körben érthetően és világosan tájékoztatta a Kúria Pfv.I.20.626/2020/
  9. számú, illetve a Kúria Gfv.VII.30.438/2019/
  10. számú ítéletével összhangban. Az alperes kockázatfeltáró nyilatkozata, valamint az e körben általa végzet kockázatfeltárás megfelelt a jogszabályi előírásoknak [rHpt.
  11. §
(6)-
(7)bekezdés], továbbá az EUB C-186/16, valamint a C-51/
  1. számú döntései alapján kialakított, a hazai bírósági gyakorlatban követett értelmezési elveknek. [5] A jogerős ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet és egyúttal felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet a Kúria közzétett határozatától eltérés miatt a polgári perrendtartásról szóló
  2. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  3. §
(3)bekezdése alapján. Felülvizsgálni kért jogszabálysértésként az rPp. 279. §
(1)bekezdését és az rPtk. 209/A. §
(2)bekezdését jelölték meg. [6] Álláspontjuk szerint a jogerős ítélet ellentétes a Kúria 6/
  1. PJE határozata III. pontjában, a 2/
  2. PJE határozata I. és III. pontjában, a 4/
  3. PJE határozatában, a BH2020.5.151., a BH2020.5.152., a BH2021.5.
  4. számú [helyesen: Gfv.VII.30.096/2019/
  5. számú és BH
  7. számon közzétett, a Gfv.VII.30.270/2019/
  8. számú és BH
  10. számon közzétett, a Gfv.VII.30.090/2020/
  11. számú és BH
  13. számon közzétett], valamint a Kúria Gfv.VII.30256/2020/
  14. számú határozatában foglaltakkal. [7] A Kúria rögzíti, mivel a Pp.
  15. §
(1)bekezdése alapján nincs helye felülvizsgálatnak olyan vagyonjogi perben, amelyben a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték, illetve annak a Pp. 21. §
(1)-
(4)bekezdése alapján megállapított értéke az ötmillió forintot nem haladja meg, a Pp. 409. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem elbírálása érdekében a felpereseknek a felülvizsgálat engedélyezése iránt kérelmet kellett előterjeszteniük. [8] A Kúria a felperesek engedélyezés iránti kérelmét a Pp. 411. §
(1)bekezdése alapján vizsgálta. [9] A kérelemhez kötöttség perjogi szabályából következően [Pp. 2. §
(2)bekezdés] – miként azt a felülvizsgálat engedélyezésével összefüggésben az 1/
  1. (VII. 12.) PK vélemény (a továbbiakban: PK vélemény)
  2. pontja értelmezte – a Kúria a felülvizsgálatot kizárólag a fél által megjelölt okból engedélyezheti. Erre figyelemmel a felperesek által előterjesztett felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet egyedül abból a szempontból vizsgálta, hogy az abban előadottakra figyelemmel a jogszabálysértés vizsgálata a Kúria közzétett határozatától jogkérdésében eltérés miatt indokolt-e. [10] Jelen ügyben a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben előadottak alapján a Pp.
  3. §
(3)bekezdésében foglalt követelmények – az alábbiak szerint – nem teljesültek. [11] A felperesek a Pp. 409. §
(3)bekezdése szerinti engedélyezési ok körében arra hivatkoztak, hogy a jogerős ítélet a Kúria 6/
  1. PJE határozat III. pontjában, a 2/
  2. PJE határozat I. és III. pontjában, a 4/
  3. PJE határozatában foglaltakkal, valamint a Gfv.VII.30.096/2019/
  4. számú és BH
  6. számon közzétett, a Gfv.VII.30.270/2019/
  7. Kúria VI.Gfv.30.263/2021/3 4 számú és BH
  9. számon közzétett, a Gfv.VII.30.090/2020/
  10. számú és BH
  12. számon közzétett, valamint a Kúria Gfv.VII.30256/2020/
  13. számú határozatával ellentétes. [12] A Kúria megállapította, hogy a felperesek által hivatkozott határozatok a jelen ügytől jelentősen eltérő tényállás mellett születtek: az alperestől eltérő pénzintézetek szerződési feltételei, üzletszabályzata és az árfolyamkockázatról történő tájékoztatás más tartalma alapján meghozott döntések. A Kúria utal arra is, hogy azt a konkrét jogkérdést, hogy mikor minősül az árfolyamkockázatról adott tájékoztatás megfelelőnek ahhoz, hogy az árfolyamkockázatot a fogyasztó viselje, a Kúria 2/
  14. PJE határozatában dolgozta ki. Az árfolyamkockázatról adott konkrét tájékoztatás világos és érthető jellegének megítélésére az adott ügy körülményeinek, a rendelkezésre álló bizonyítékoknak a mérlegelésével kerülhet sor. Hasonlóan foglalt állást a Kúria Gfv.VII.30.090/
  15. számú határozatának [43]-[44] pontjaiban, valamint a Gfv.VII. 30.076/2021/
  16. számú végzése [20] pontjában. A Kúria rámutat arra is, hogy az alperes perbelivel lényegében egyező tájékoztatását a Gfv.VII.30.185/
  17. számú ítéletében tisztességesnek találta. [13] A Kúria mindezekre figyelemmel nem látta a felülvizsgálatot engedélyezhetőnek a Pp.
  18. §
(3)bekezdése alapján, ezért azt a Pp. 411. §
(1)bekezdése alapján megtagadta. [14] A felperesek az eljárás során teljes személyes költségmentességben részesültek, ezért az engedélyezés iránti kérelemnek az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(2a)bekezdés a) pontja szerinti illetékét a Pp. 95. §
(1)bekezdés c) pontja alapján az állam viseli. [15] helye. A végzés ellen a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs [16] A Kúria a döntését tárgyaláson kívül hozta meg. Budapest,
  1. november
  2. Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Osztovits András sk. előadó bíró, Dr. Farkas Attila sk. bíró A kiadmány hiteléül: /Seres Józsefné/ tisztviselő Kúria VI.Gfv.30.263/2021/3 5

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.