← Magyarország

Bfv.26/2021/9 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Hatályon kívül helyezés törvényben kizárt bíró eljárása miatt. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.II.26/2021/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Somogyi Gábor, a tanács elnöke Dr. Székely Gabriella, előadó bíró Dr. Sebe Mária, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. április
  3. Az ügy tárgya: kábítószer birtoklásának bűntette Terheltek: … terhelt Első fok: Füzesabonyi Járásbíróság, 2.B.41/2019/33., ítélet, tárgyalás,
  4. február
  5. Másodfok: Egri Törvényszék, 4.Bf. 131/2020/28., ítélet, nyilvános ülés,
  6. október
  7. Harmadfok: - Az indítvány előterjesztője: terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Kúria 2.Bfv.26/2021/9 2 Rendelkező rész A Kúria a kábítószer birtoklásának büntette miatt … terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványokat elbírálva az Egri Törvényszék mint másodfokú bíróság 4.Bf.131/2020/
  8. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a másodfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja. Elrendeli a terhelt által az államnak esetlegesen megfizetett bűnügyi költségnek a befizetés napjától a visszatérítés időpontjáig számított mindenkori törvényes kamatával emelt visszatérítését a terhelt részére. A terhelt letartóztatását a másodfokú bíróságnak a fellebbezések elbírálásának előkészítése során hozandó határozatáig – de legfeljebb a nem jogerős ítélettel kiszabott szabadságvesztés tartamáig – elrendeli. E végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] I. A Füzesabonyi Járásbíróság a 2020.február 12-én meghozott 2.B.41/2019/
  9. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki kábítószer birtoklásának bűntettében [Btk.
  10. §

(1)bekezdés,
(2)bekezdés b) pont]. Ezért 5 évi szabadságvesztésre és 5 évi közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fegyházban állapította meg azzal, hogy a terhelt legkorábban a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. [2] A kétirányú fellebbezések alapján eljárt Egri Törvényszék a
  1. október 20-án meghozott 4.Bf.131/2020/
  2. számú határozatával az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [3] II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, melyben annak törvényi okát (Be.
  3. §) nem jelölte meg. Érdemben elsődlegesen a jogerős ítélet megváltoztatását és vele szemben végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és ügyének Heves megyén kívüli ismételt tárgyalását, harmadlagosan a szabadságvesztés lényeges enyhítését kérte. Kúria 2.Bfv.26/2021/9 3 [4] A terhelt indítványában vitatta, hogy a tőle lefoglalt 139 darab kender levéldugvány a minősítés alapját képező tőszámba beszámítható. Álláspontja szerint a tőle lefoglalt kábítószer nemhogy nem jelentős, hanem csekély mennyiségű. Nem értett egyet a botanikus szakvélemény egyes részeivel, annak ellenében érvelt és kifogásolta a bizonyítási indítványok elutasítását. Továbbá arra is hivatkozott, hogy nem szándékozott kábítószert termeszteni, illetve azt nem kívánta „élvezeti forrásként felhasználni”, hanem abból CBD marihuána olajat szándékozott sajtolni az egészségügyi problémáinak kezelésére. Álláspontja szerint cselekménye legfeljebb a Btk. 178.§
(4)bekezdés szerinti, kábítószer birtoklásának előkészületeként minősülhet. [5] A Legfőbb Ügyészség a BF.70/2021/
  1. számú átiratában a terhelt felülvizsgálati indítványát alaptalannak találta, azonban a támadott másodfokú ítélet hatályon kívül helyezésére és az Egri Törvényszék új másodfokú eljárás lefolytatására való utasítására tett indítványt. [6] Indokai szerint … bíróként a vádemelést megelőzően a terhelt letartóztatását elrendelő 26.Bny.258/2018/
  2. számú végzés felülbírálatában, illetve az indítvánnyal támadott másodfokú határozat meghozatalában részt vett. Mivel a jelen büntetőeljárás
  3. november
  4. napja után indult, ekként az ügy elbírálásában törvényben kizárt bíró vett részt. [7] A terhelt a Legfőbb Ügyészség indítványára írásban két észrevételt tett. Első beadványában egyetértett az ügyészség indítványában írtakkal abban, miszerint sérti a tisztességes eljárás elvét, hogy az ügy elbírálásában olyan bíró vett részt, aki az ügyben korábban nyomozási bíróként járt el. Ugyanakkor álláspontja szerint az ítélet hatályon kívül helyezését nemcsak ez az eljárási szabálysértés alapozza meg, hanem az is, hogy a tényállás a Be. 592.§
(2)bekezdés d) pontja szerinti megalapozatlanságban szenved, továbbá iratellenes megállapításokat is tartalmaz. Részletesen érvelt ismét az alapügyben felhasznált szakértői vélemény ellen, annak megállapításit vitatva. [8] A terhelt második beadványában hivatkozott a 163/
  1. (X.16.) Korm. rendeletre, ami álláspontja szerint lehetővé teszi a 0,2% alatti THC tartalmú kender legális termesztését, és arra tekintettel egységes jogértelmezést kért. [9] III. A Legfőbb Ügyészség indítványa a hivatkozott abszolút eljárási szabálysértés tekintetében alapos, ezért a Kúria az indítványban felvetett anyagi jogi, illetve más eljárási jogi szabálysértéseket nem vizsgálta. [10] A Kúria előre bocsátja, hogy felülbírálati jogköre a felülvizsgálatban kötött; a Be.
  2. §
(5)bekezdése értelmében a jogerős ügydöntő határozatot –
(6)bekezdésben meghatározott kivétellel – csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül. Az utóbb említett törvényhely pedig azt a rendelkezést tartalmazza, miszerint a Kúria a megtámadott határozatot a Be. 649. §
(2)bekezdése alapján akkor is felülbírálja, ha az indítványt nem ebből az okból nyújtották be. Kúria 2.Bfv.26/2021/9 4 [11] A Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja alapján felülvizsgálati ok, ha a bíróság a határozatát a Be. 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. A Be. 608. §
(1)bekezdés b) pontja szerint pedig eljárási szabálysértés – s ekként felülvizsgálati ok –, ha az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt. [12] A Be. 14. §
(3)bekezdés a) pontja akként rendelkezik, miszerint a vádemelést követően a bíróság további eljárásából ki van zárva, aki az ügyben a vádemelés előtt nyomozási bíróként vagy a nyomozási bíró határozata elleni fellebbezés tárgyában eljárt. [13] A Be. 868. §
(1)bekezdése szerint az említett rendelkezést a folyamatban lévő eljárásokban és a jogerős ítélettel elbírált ügyek tekintetében is alkalmazni kell. A Be. 869. §
(1)bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy a törvényszék másodfokú tanácsának tagjaként eljáró bíró a
  1. november
  2. után indult büntetőeljárásokban minősül kizártnak. [14] Jelen ügyben az eljárás
  3. június 29-én indult. Következésképp az ügyben a vádemelést megelőzően a nyomozási bíró határozata elleni fellebbezés elbírálása során a törvényszék másodfokú tanácsának tagjaként eljárt bíróra alkalmazni kell a Be.
  4. §
(3)bekezdés a) pontját, így az ekként eljárt bíró – a törvény alapján – a bíróság vádemelést követő eljárásából kizártnak minősül. [15] A vádemelést megelőzően a terhelt és két társa előzetes letartóztatásának elrendeléséről rendelkező, az Egri Járásbíróság 26.Bny.258/2018/
  1. számú végzése elleni – a terhelt két társát érintő – fellebbezések elbírálása során az Egri Törvényszék
  2. július 25-én kelt 2.Bnyf.140/2018/
  3. számú végzésének meghozatalában … a tanács tagjaként, előadó bíróként vett részt. Ugyanezen bíró a tanács tagjaként részt vett az Egri Törvényszéknek az indítványokkal támadott,
  4. október 20-án kihirdetett 4.Bf.131/2020/
  5. számú ítéletének a meghozatalában is. [16] Közömbös, hogy az említett bíró a vádemelést megelőzően nem az indítvánnyal érintett terhelt tekintetében járt el. Ha a büntetőügynek több terheltje van (volt), a szabálysértés akkor is kihat valamennyi terheltre, s az egész ügy hatályon kívül helyezéséhez vezet, ha a perbíró nyomozási bíróként végzett eljárása a terheltek közül nem mindegyiket érintette. A törvényben előírt kizárási ok ugyanis nem valamely terhelt személyétől „tiltja el” a bírót, hanem a nyomozási bírói tevékenység ellátása után annak az ügynek a teljes további eljárásából zárja ki (EBH 2016.B.14.). [17] Ekként a másodfokú határozat meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró járt el, ami a Be.
  6. §
(1)bekezdés b) alpontja szerinti feltétlen eljárási szabálysértés. Ezen eljárási szabálysértés mérlegelést nem tűrő jogkövetkezménye felülvizsgálatban is az érintett határozat hatályon kívül helyezése, és az eljárt bíróság új eljárás lefolytatására való utasítása. [18] Az iratok alapján megállapítható az is, hogy a Legfőbb Ügyészség indítványában megjelölt, a vádemelést megelőzően hozott, az Egri Törvényszék 3.Bnyf.199/2018/
  1. és 4.Bnyf.158/2018/
  2. számú határozatának meghozatalában nem vett részt olyan bíró, aki a vádemelést követően is eljárt, a feltétlen eljárási szabálysértés azonban a korábbiak szerint megvalósult. Kúria 2.Bfv.26/2021/9 5 [19] IV.
  3. A fentiekre tekintettel a Kúria a másodfokú bíróság jogerős ügydöntő határozatát a Be.
  4. §
(2)bekezdése alapján – figyelemmel az említett törvényhely
(4)bekezdése a) pont első fordulatára is – hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. [20] 2. A Be. 856. §
(1)bekezdése szerint a bűnügyi költség címén esetlegesen befizetett összeget a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori kamatával együtt a terheltnek vissza kell téríteni, ha rendkívüli jogorvoslat folytán a jogerős ügydöntő határozatot a bíróság hatályon kívül helyezte, és megismételt eljárást kell lefolytatni. A Be. 857. §
(1)bekezdése pedig előírja, hogy a visszatérítést felülvizsgálat esetén a Kúria rendeli el. [21] Ezért a Kúria elrendelte a terhelt által eddig esetlegesen megfizetett bűnügyi költség mindenkori törvényes kamatával emelt visszatérítését. [22]
  1. A Legfőbb Ügyészség átiratában a jogerős határozat hatályon kívül helyezésének esetére indítványozta a terhelt letartóztatásának elrendelését. [23] A terhelt és védője az átirat ezen részére észrevételt nem tett. [24] A Kúria megállapította, hogy a terheltet az elsőfokú bíróság nem jogerősen olyan, hosszabb tartamú szabadságvesztésre ítélte, ami szökésének, elrejtőzésének veszélyét megalapozza. E veszélyt a terhelt viszonylag rendezett személyi körülményei sem csökkentik oly mértékben, hogy az mellőzhető lenne, vagy helyette enyhébb személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedése kellene elrendelni. A terhelt a családjával, gyermekével nem él együtt, anyagi helyzete miatt a gyermeke utáni tartásdíjat sem tudta letartóztatása előtt megfizetni. Nem lehet figyelmen kívül hagyni az ügyiratokból kitűnő külföldi kötődését, valamint az eljárás tárgyát képező cselekmény jellegét sem. Minderre tekintettel megalapozottan kell tartani attól, hogy a terhelt – szabadlábra kerülése esetén – a vele szemben a nem jogerős ítélettel kiszabott szabadságvesztés esetleges végrehajtása elől szökést vagy elrejtőzést kísérelne meg. [25] Ezért a Kúria – figyelembe véve azt is, hogy a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére kizárólag eljárási szabálysértés miatt került sor – a Be.
  2. §
(5)bekezdése alapján, a Be. 277. §
(4)bekezdés
  1. a)és
  2. c)pontjára tekintettel, a Be. 552. §
(2)bekezdésében írt okokból, a Be. 297. §
(4)bekezdésére figyelemmel, a Be. 290. §
(4)bekezdésében írt tartamra a terhelt letartóztatását elrendelte. [26] V. A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont második fordulata zárja ki. Budapest,
  1. április
  2. Kúria 2.Bfv.26/2021/9 6 Dr. Somogyi Gábor s.k. a tanács elnöke, Dr. Székely Gabriella s.k. előadó bíró, Dr. Sebe Mária s.k. bíró A Kúria Bfv.II.26/2021/
  3. számú végzése
  4. április
  5. napján végleges. Budapest,
  6. április
  7. Dr. Somogyi Gábor s.k. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.