Bhar.378/2020/10 – Szegedi Ítélőtábla

(1)bekezdése alapján irányadó a felülbírálat során. Ez esetben a másodfokú eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésével megállapított – tudati tényre vonatkozó – eltérő tényállás a másodfokú ítélet részleges megalapozatlanságát eredményezi [Be. 592. §

(2)bekezdés d) pont]. Szegedi Ítélőtábla Bhar.I.378/2020/

1. A Szegedi ítélőtábla mint harmadfokú bíróság Szegeden,
2. február
3. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő í t é l e t e t: A kábítószer birtoklásának bűntette miatt vádlott1 ellen indított büntetőügyben a Szegedi Törvényszék mint másodfokú bíróság
4. december
5. napján kihirdetett 3.Bf.220/2018/
6. számú ítéletét megváltoztatja az alábbiak szerint: vádlott1 vádlott bűnös: kábítószer birtoklásának bűntettében [Btk.
7. §

(1)bekezdés 5. fordulat,

(2)bekezdés b) pont]. Ezért a vádlottat 5 (öt) év szabadságvesztésre és 5 (öt) év elkövetés helye területéről kiutasításra ítéli. A szabadságvesztést börtönben rendeli végrehajtani. A kiszabott szabadságvesztésbe a vádlott által

1. február
2. napjától
3. december
4. napjáig letartóztatásban töltött időt beszámítja. A vádlott a szabadságvesztésből legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Szegedi Ítélőtábla 1.Bhar.378/2020/10.. 2 Kötelezi a vádlottat 363.750,- (háromszázhatvanháromezer-hétszázötven) forint bűnügyi költség megfizetésére az állam javára a Szegedi Törvényszék Gazdasági Hivatalának felhívása szerint, míg 687.568,- (hatszáznyolcvanhétezer-ötszázhatvannyolc) forint bűnügyi költséget az állam visel. A vádlott tényleges tartózkodási helyének megjelölését mellőzi. Egyebekben a másodfokú ítéletet helybenhagyja azzal, hogy az elkobozni rendelt kábítószert a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóság Bűnügyi Osztálya 06000/40/
5. szám alatt foglalta le és a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ Kábítószervizsgáló Szakértői Intézet Regionális Laboratórium Szeged 29200-801/2703/
6. szám alatt vizsgálta. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] A Szegedi Járásbíróság a
7. december
8. napján kihirdetett 18.B.1307/2017/
9. számú ítéletével vádlott1 vádlottat kábítószer birtoklásának bűntette [Btk.
10. §

(1)bekezdés 5. fordulat,

(2)bekezdés b) pont] miatt 6 év szabadságvesztésre és 5 év elkövetés helye területéről kiutasításra ítélte. [2] A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fegyházban állapította meg azzal, hogy a vádlott a szabadságvesztésből legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. [3] A kiszabott szabadságvesztésbe beszámította a vádlott által

1. február
2. napjától
3. december
4. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt. [4] Rendelkezett a bűnjelekről és az eljárás során felmerült bűnügyi költségből a vádlottat 376.057,- forint megfizetésére kötelezte, míg 344.340,- forintról megállapította, hogy azt az állam viseli. [5] sor: Az első fokú ítélettel szemben ellenérdekű fellebbezések bejelentésére került Szegedi Ítélőtábla 1.Bhar.378/2020/10.. 3 [6] Fellebbezett az ügyész a vádlott terhére súlyosítás, a szabadságvesztés és a kiutasítás tartamának súlyosítása, [7] a vádlott és a védő elsődlegesen az ítélet megalapozatlansága miatt, felmentés, másodlagosan enyhítés érdekében. [8] A Csongrád Megyei Főügyészség az ügyészi fellebbezést fenntartva indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az első fokú ítéletet változtassa meg, a vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés és kiutasítás tartamát súlyosítsa, őt 363.757,forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezze, állapítsa meg, hogy az elsőfokú eljárásban felmerült további 40.587,- forint bűnügyi költség az állam terhén marad, egyekben az első fokú ítéletet hagyja helyben. [9] Utalt az elsőfokú bíróság azon eljárási szabálysértésére, mely szerint a tárgyaláson ügyészi indítvány hiányában olvasta fel tanú1 tanú vallomását. Indítványozta, hogy a tanúvallomást a másodfokú bíróság a bizonyítékok köréből rekessze ki. [10] A védő fellebbezése indokolásában az első fokú ítélet megalapozatlanságára hivatkozott, mert álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a megállapított tényekből további tényekre téves következtetést vont le, továbbá a megállapított tényállás részben hiányos és az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének sem tett maradéktalanul eleget. Álláspontja szerint nem lehet kétséget kizáró módon cáfolni a vádlott azon védekezését, hogy nem tudott arról, hogy a pótkerékben kábítószer van elrejtve. [11] A védelem e körben kifejtett álláspontja szerint pusztán feltételezéseken és valamiféle „életszerűségre” hivatkozással nem lehet elutasítani a vádlott e körben előadott védekezését anélkül, hogy a bíróság legalább megkísérelte volna a vallomásában tényszerűen előadottak ellenőrzését. [12] Az enyhítésre irányuló fellebbezést tekintve kérte további enyhítő körülményként értékelni, hogy a vádlott a magyar nyelvet nem ismeri, közel két éve áll büntetőeljárás hatálya alatt, a vádlott életkorát, azt hogy jelen ügy előtt rendezett családi körülmények között élt, családját legális jövedelemből tartotta el, részletes vallomásával együttműködött a hatóságokkal. Mindezek figyelembe vételével lényegesen enyhébb, az enyhítő szakasz alkalmazásával a törvényi minimum alatti szabadságvesztés kiszabását kérte. [13] A Szegedi Törvényszék a
5. december
6. napján kihirdetett 3.Bf.220/2018/
7. számú ítéletével az első fokú ítéletet megváltoztatta és a vádlottat a kábítószer birtoklásának bűntette [Btk.
8. §

(1)bekezdés 5. fordulat,

(2)bekezdés b) pont] miatt emelt vád alól felmentette. [14] Megállapította, hogy az elsőfokú eljárásban felmerült 655.237,- forint, illetve a másodfokú eljárásban felmerült 210.092,- forint bűnügyi költséget az állam viseli. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a bűnjelek vonatkozásában helybenhagyta. Szegedi Ítélőtábla 1.Bhar.378/2020/10.. 4 [15] A másodfokú bíróság ítéletével szemben az ügyészség jelentett be fellebbezést a vádlott terhére felmentése miatt, bűnösségének kábítószer birtoklása bűntettében [Btk. 178. §

(1)bekezdés 5. fordulat,

(2)bekezdés b) pont] való megállapítása, vele szemben fegyházbüntetés és kiutasítás kiszabása érdekében. [16] A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség Bf.39/2019/

1. szám alatt az ügyészi fellebbezést fenntartva a tényállás helyesbítése mellett indítványozta, hogy az ítélőtábla a másodfokú ítéletet változtassa meg, a vádlott bűnösségét állapítsa meg kábítószer birtoklásának bűntettében [Btk.
2. §

(1)bekezdés 5. fordulat,

(2)bekezdés b) pont], ezért ítélje őt szabadságvesztésre és elkövetés helye területéről történő kiutasításra. Állapítsa meg, hogy a szabadságvesztést fegyházban kell végrehajtani, a kiszabott szabadságvesztés tartamába számítsa be a vádlott által előzetes fogva tartásban töltött időt, állapítsa meg, hogy a vádlott a szabadságvesztésből legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Kötelezze őt az eljárás során keletkezett mindazon bűnügyi költség megfizetésére, mely nem abból adódott, hogy a vádlott a magyar nyelvet nem ismeri. Egyebekben a másodfokú ítéletet hagyja helyben azzal, hogy az eljárás során 0600/40/2017.bü. számon lefoglalt, a Nemzeti Szakértői Központi Kutató Kábítószervizsgáló Szakértői Intézet Regionális Laboratórium Szeged által 29200-801/2703/

1. szakvélemény számon véleményezett és az ORFK-n tárolt kábítószert rendeli elkobozni. [17] A fellebbezési nyilvános ülésen az ügyészség írásbeli indítványát fenntartotta. [18] A védő elsődlegesen a másodfokú ítélet helybenhagyását indítványozta, bűnösség megállapítása esetén másodlagosan további enyhítő körülményként kérte figyelembe venni az időmúlást, a büntetőeljárás vádlottnak fel nem róható elhúzódását. Ezek figyelembe vételével az enyhítő szakasz alkalmazásával a törvényi minimum alatti szabadságvesztés kiszabását kérte. [19] Az ítélőtábla az ügyész fellebbezését alaposnak ítélte az alábbiak szerint: [20] A Kúria Hkf.III.156/2020/
2. számú végzésével a Szegedi Ítélőtáblát a harmadfokú eljárás lefolytatására utasította. Határozatában kifejtette, hogy a részleges megalapozatlanság a harmadfokú eljárásban kiküszöbölhető akként, hogy a harmadfokú bíróság a megalapozatlan tényállásrészt mellőzi, mely nem minősül eltérő tényállás megállapításának. [21] A jelen ügyben az ítélőtábla a másodfokú ítéletet és az azt megelőző első- és másodfokú eljárást felülbírálta a Be.
3. §

(1)bekezdés b) pontja alapján. [22] Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárást a perrendi szabályok betartásával folytatta le. [23] Nem osztotta a másodfokú bíróság azon álláspontját, hogy az elsőfokú bíróság az ügyben

1. december
2. napján tartott tárgyaláson tévesen, ügyészi indítvány hiányában tette felolvasással a bizonyítás anyagává tanú1 tanú nyomozás során tett vallomását. Szegedi Ítélőtábla 1.Bhar.378/2020/10.. 5 [24] A Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészség 1.B.874/2017/40-I. számú vádiratában indítványozta, hogy a bíróság felolvasással tegye tárgyalás anyagává tanú1 nyomozás során tett vallomását. [25] Az ügyben
3. október
4. napján tartott tárgyalás jegyzőkönyvének tanúsága szerint (
5. sorszámú jegyzőkönyv
6. oldal harmadik bekezdés) az ügyész a vádiratot az írásbelivel egyezően fenntartotta, ismertette. Ebből következik, hogy az elsőfokú bíróság az indítvány teljesítésével nem valósított meg eljárási szabálysértést, így e tanú vallomásának az értékelésére is sor kerülhetett. [26] A másodfokú bíróság részben iratszerűen helyesbítette és egészítette ki a tényállást a vádlott havi jövedelmének összegére, illetőleg arra vonatkozóan, hogy a vádlott által használt mikrobusz egyben a tulajdonát is képezte. [27] Ez a tényállás helyesbítés, illetőleg kiegészítés azonban a vádlott bűnösségének kérdésében nem bírt jelentőséggel. [28] Ezen felül pedig helyesbítette a tényállást a vádlotti tudattartalomra – tudati tényre – vonatkozóan, az elsőfokú bíróság állásfoglalásától eltérően, mely szerint kétséget kizáróan nem volt megállapítható, hogy a vádlott tudott a gépkocsiban elrejtett kábítószerről. [29] Egységes a bírói gyakorlat abban, hogy az ítéleti tényállás személyi és történeti részében nem kizárólag fizikai jellegű külső történések, hanem úgynevezett belső történések, tudati tények is lehetnek. A szándékosság megítélésének körébe tartozó valamelyik tudati elem, tudati tény beépítése a ténymegállapítások sorába nem kifogásolható a bíróságok részéről (BH 2005.167.; BH 2011.3.; Kúria Bfv.II.1643/2015/4.; Bfv.II.1692/2017/6.sz..). [30] Jelen ügyben azt kellett a harmadfokú bíróságnak vizsgálni, hogy volt-e alapja az eltérő tudati tény megállapításának a másodfokú eljárásban. [31] A másodfokú bíróság az első fokú ítéletnek a vádlott védekezése tekintetében kifejtett álláspontját feltételezéseken alapulónak és tévesnek ítélte azzal, hogy a védekezés teljes mértékű megcáfolása egyéb bizonyíték hiányában nem jelenti szükségképpen egy tény kétséget kizáró bizonyosságát. [32] Ezzel szemben az ítélőtábla álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az általa beszerzett bizonyítékokat a logika szabályainak megfelelően értékelte, ennek során kiemelt figyelmet fordított a vádlotti védekezésre. A járásbíróság a bizonyítékokat egyenként és egymással összevetve, azok okszerű mérlegelésével vetette el a vádlott azon védekezését, hogy nem tudott a gépjárműben elhelyezett kábítószerről. [33] Jelen ügyben tény, hogy a vádlott jelentős mennyiségű és egyben jelentős értékű kábítószert hozott be elkövetés helye területére a saját tulajdonú és kizárólagos használatában Szegedi Ítélőtábla 1.Bhar.378/2020/10.. 6 lévő gépkocsiban elrejtve. Ezt bizonyította a vádlott tetten érése, de ezt maga a vádlott sem vitatta. [34] Így téves a másodfokú bíróság azon megállapítása, hogy az életszerűségen és a védekezés előterjesztésének időpontján túl ne lett volna egyéb bizonyíték. [35] A vádlott tehát az eljárásban kizárólag azt vitatta, hogy a kábítószer elrejtéséről előzetesen tudott volna. Ezzel összefüggésben előadott védekezését az elsőfokú bíróság részletesen vizsgálta, értékelte és végül azt nem fogadta el. [36] A vádlotti vallomás szerint vádlott1 kis időre hagyta saját felügyelete nélkül a gépkocsit egy olyan cég bejegyzésének helye cégnél, amelynek telefonszáma időközben törlődött a vádlott telefonjából. E cégnél a vádlott gépkocsijának áruszállításra való megfelelhetőségét vizsgálták. Időközben őt a cég tulajdonosa ebédelni hívta. Ekkor helyezhették el ismeretlenek abban a kábítószert és engedték útjára a vádlottat. Ilyen előzmények után több országon át utazott ezzel a gépkocsival a vádlott. [37] A vádlott fenti védekezése mellett, mely az ilyen jellegű ügyekben – az ítélőtábla gyakorlatából megállapíthatóan – tipikusnak mondható, az a következtetés, hogy a vádlott tudott a gépkocsiban elrejtett kábítószerről, okszerű, logikus következtetés. [38] Az elsőfokú bíróság tudati tényre vont következtetése tehát megalapozott volt, így ebből következően a tényállás is az volt. [39] A büntetőeljárásról szóló
7. évi XC. törvény (Be.)
8. §

(1)bekezdése értelmében a másodfokú bíróság a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja, kivéve, ha az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan. [40] E szabályhoz képest a másodfokú bíróság eljárási szabályt sértett, amikor a bizonyítékot át(felül)mérlegelésével állapított meg más tudati tényt, és állapított meg eltérő tényállást. Ennek következtében a másodfokú ítélet tényállása a Be. 592. §

(2)bekezdés d) pontja alapján részben megalapozatlanná vált. [41] Ezért a harmadfokú bíróság részbeni megalapozatlanságot a Be. 619. §

(3)bekezdése alapján akként küszöbölte ki, hogy mellőzte a másodfokú bíróság tudati tényre vonatkozó eltérő tényállás megállapítását (másodfokú ítélet

1. oldal negyedik bekezdés). [42] A lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok alapján helyesbítette továbbá a tényállást akként, hogy a vádlottól lefoglalt kannabisz totál THC tartalma 1150 gramm volt. Ez a vádlottra a legkedvezőbb hatóanyag tartalom, a szakértő által megállapított 1260 gramm +/- 110 gramm figyelembe vételével. [43] Ez a mennyiség 9,58-szorosan haladta meg jelentős mennyiség alsó határát, ezen megállapítást azonban az ítélőtábla a jogi indokolásba utalta. Szegedi Ítélőtábla 1.Bhar.378/2020/10.. 7 [44] Az így helyesbített tényállás megalapozott, az irányadó volt a harmadfokú felülbírálat során. [45] A megalapozott tényállásból az elsőfokú bíróság „határozata meghozatalakor” helyesen vont következtetést a vádlott bűnösségére és a cselekményt a törvénynek megfelelően minősítette. [46] A harmadfokú bíróság a megváltoztatott tényállás alapján a másodfokú ítéletet megváltoztatva, vádlott1 vádlott bűnösségét kábítószer birtoklásának bűntettében [
2. évi C. törvény (Btk.)
3. §

(1)bekezdés 5. fordulat,

(2)bekezdés b) pont] megállapította. [47] Az ítélet jogi indokolását kiegészítette a Btk. 461. §

(1)bekezdés c) pontja és a

(3)bekezdés a) pontjára történő hivatkozással, a mennyiségi meghatározásokra vonatkozóan – ahogy arra a másodfokú bíróság is hivatkozott –, valamint a Btk. 459. §

(1)bekezdés

1. a) pontjára és az Egységes Kábítószer Egyezmény Mellékletének I. és II. jegyzékére történő hivatkozással, mert a kannabisz e jogszabályi hely alapján minősül kábítószernek. [48] A bűnösségi körülményeket tekintve további enyhítő körülmény – ahogy arra a védő helyesen hivatkozott – az időmúlás, illetve a büntetőeljárás elhúzódása, hiszen az a vádlottnak nem volt felróható. További enyhítő körülmény – az ítélőtábla gyakorlatának megfelelően –, hogy a vádlott a szabadságvesztés büntetést hazájától, családjától távol, idegennyelvi környezetben kell, hogy letöltse. [49] E körben az elsőfokú bíróság által hivatkozott büntetés átadása csak egy lehetőség, és ha arra sor is kerül, annak időpontja teljesen bizonytalan, ezért az erre való hivatkozás téves. Egyebekben a bűnösségi körülmények megállapítása helyes. [50] A vádlott által elkövetett bűncselekmény büntetési tétele öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, a középmérték – ahogy arra utalt az elsőfokú bíróság is – hét év hat hónap. [51] Nem tévedett az elsőfokú bíróság, hogy a vádlott esetében a büntetési célok kizárólag szabadságvesztés kiszabásával érhetők el. A további enyhítő körülményekre is figyelemmel az ítélőtábla álláspontja szerint a szabadságvesztés tartama azonban eltúlzott, de nem indokolt enyhítő szakasz alkalmazása, az irányadó büntetési tétel alsó határának megfelelő tartamú szabadságvesztés arányos. Ezért a vádlottal szemben a Btk.
2. §-a alapján 5 év szabadságvesztést szabott ki. [52] A Btk.
3. §

(2)bekezdése értelmében a büntetés kiszabásánál irányadó körülményekre tekintettel a törvényben meghatározottnál eggyel enyhébb végrehajtási fokozat állapítható meg. [53] Az ítélőtábla gyakorlatának megfelelően a fentiek alapján a külföldi állampolgárságú, magyar nyelvet nem ismerő vádlott esetében a szabadságvesztést a Btk. 37. §

(3)bekezdés d) pontjában meghatározott fegyház helyett, a Btk. 37. §

(2)bekezdés b) Szegedi Ítélőtábla 1.Bhar.378/2020/10.. 8 pontja szerinti börtönben rendelte végrehajtani (ez nem minősül ugyanazon körülmény kétszeres értékelésének). [54] A nem magyar állampolgár vádlott jelentős tárgyi súlyú bűncselekményt követett el, így az országban tartózkodása nem kívánatos. Ezért őt a harmadfokú bíróság a Btk. 59. §

(1)bekezdése és a Btk. 60. §

(1)és

(2)bekezdése alapján öt évre elkövetés helye területéről kiutasította, ahogy azt az elsőfokú bíróság is tette. [55] A kiszabott szabadságvesztésbe a vádlott által 2017. február 9. napjától 2018. december 10. napjáig letartóztatásban töltött időt a Btk. 92. §

(1)és

(2)bekezdése alapján beszámította. [56] A vádlott a Btk. 38. §

(1)és

(2)bekezdése alapján a szabadságvesztésből legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. [57] A bűncselekménnyel érintett kábítószert az ítélőtábla a Btk. 72. §

(1)bekezdés c) pontja alapján elkobozta. E körben tehát téves az elsőfokú bíróság Btk. 72. §

(1)bekezdés d) pontjára történő hivatkozása. [58] A bűnösnek kimondott vádlottat kötelezte 363.750,- forint bűnügyi költség megfizetésére a Be. 338. §

(1)bekezdése alapján, míg 687.568,- forint bűnügyi költséget az állam visel a Be. 339. §

(2)bekezdése alapján. [59] Mivel a vádlott

1. december
2. napján szabadlábra került, ezért az ítélőtábla mellőzte a vádlott tényleges tartózkodási helyének (fogva tartás helye) megjelölését. [60] Az elsőfokú bíróság a kábítószer elkobzása során elmulasztotta felhívni azokat az adatokat – lefoglaló hatóság megnevezése, határozatának száma, eljárt szakértői intézet megnevezése, szakvélemények száma – amely alapján az a hatóság részéről beazonosítható, ezért ezeket az adatokat a harmadfokú bíróság pótolta. [61] A kifejtettekből következik, hogy az ítélőtábla az ügyész fellebbezését alaposnak ítélve, a másodfokú bíróság ítéletét a Be.
3. §

(1)és

(2)bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta, egyebekben pedig a Be.

1. §-a alapján helybenhagyta. [62] Az ítélettel szemben a Be.
2. §

(3)bekezdése alapján nincsen helye fellebbezésnek. Szeged,

1. február
2. Szegedi Ítélőtábla 1.Bhar.378/2020/10.. Dr. Benedek Tibor a tanács elnöke 9 Sefta Márta dr. előadó bíró Dr. Cserháti Ágota bíró A Szegedi Ítélőtábla Bhar.I.378/2020/
3. számú ítélete a mai napon jogerős. Szeged,
4. február
5. Dr. Benedek Tibor a tanács elnöke