← Magyarország

Kfv.35566/2021/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása jövedéki ügyben. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.35.566/2021/

  1. A tanács tagjai: Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró A felperes: felperes (cím1) A felperes képviselője: Vaskó Ügyvédi Iroda ügyintéző: felperesi képviselő ügyvéd (cím2) Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága (cím3) Az alperes képviselője: alperesi képviselő jogtanácsos A per tárgya: jövedéki ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Kúria VI.Kfv.35.566/2021/2-1 2 Az elsőfokú bíróság jogerős határozatának száma: Miskolci Törvényszék
  2. szeptember
  3. napján kelt 1.K.700.776/2021/
  4. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes tulajdonában álló helység1, cím4 szám alatti ingatlanon az adó- és vámhatóság munkatársai
  5. április
  6. napján jogkövetési vizsgálat keretében helyiségellenőrzést végeztek, amelyen a felperes és a fia is jelen voltak. [2] Az ellenőrzés során a revizorok 32 liter szeszes folyadékot találtak, amelyet felperesnek a fia tulajdonaként elismert, továbbá 3 db nagyméretű zsákból 104 csomag, összesen: 50,675 kg dohányvágatot, melynek tulajdonát sem a felperes, sem a fia nem ismerték el. [3] Az elsőfokú hatóság 2492566573 számú határozatával a felperes terhére magyar zárjegy nélküli adózatlan dohánygyártmány jogosulatlan birtoklása miatt 7.513.000 Ft jövedéki bírságot szabott ki. [4] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
  7. augusztus
  8. napján kelt 2234655860 számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A kereseti kérelem és az alperesi védirat [5] A felperes keresetében a másodfokú határozatnak elsődlegesen a megváltoztatását, a kiszabott jövedéki bírság törlését, másodlagosan - az elsőfokú határozatra is kiterjedő megsemmisítését és a hatóság új eljárásra kötelezését, harmadlagosan a bírság összegének Kúria VI.Kfv.35.566/2021/2-1 3 mérséklését kérte. Álláspontja szerint a megállapított tényállás megalapozatlan, a jövedéki adóról szóló
  9. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) rendelkezései szerint a jövedéki bírság kiszabásához nem elegendő a birtoklás tényének megállapítása, a birtokosi minőségét is bizonyítani kell, mely kötelezettségének az alperes nem tett eleget. [6] Amennyiben a birtoklás ténye önmagában is elegendő lenne a bírság kiszabásához, abban az esetben a hatóságnak vizsgálnia kellene a Jöt.
  10. § szerint a bírság mellőzéséhez, mérsékléséhez szükséges szempontokat, melynek során azonban nem került értékelésre minden releváns körülmény. [7] Alperes védiratában a határozatában foglalt indokok fenntartása mellett a kereset elutasítását kérte. Előadása szerint a jövedéki adóról szóló
  11. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: régi Jöt.) és a jelenleg hatályos Jöt. is a jövedéki termék birtokosának kötelezettségévé teszi a jövedéki termék adózott volnának igazolását. Ennek hiányában a régi Jöt.
  12. §

(1)és
(2)bekezdései, valamint az új Jöt.
  1. §-a egyaránt a birtoklás tényéhez köti a jövedéki bírság kiszabásának jogalapját. A Jöt.
  2. §-ának alkalmazásával kapcsolatosan kifejtette, hogy a bírság mellőzését a vonatkozó jogszabályi rendelkezések nem teszik lehetővé, mivel felperes az adott helyzetben nem a tőle elvárható körültekintéssel járt el, az általa előadott körülmények, betegsége, kora, távolléte, az ingatlan bekerítettségének hiánya, a bírság mellőzésének vizsgálata során javára nem voltak értékelhetők. Az elsőfokú ítélet [8] A Miskolci Törvényszék (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) az 1.K.700.776/2021/
  3. számú ítéletével a keresetet elutasította. [9] Indokolása szerint felperes a birtokában lévő jövedéki termék származását a törvény által megkívánt módon nem tudta megfelelően igazolni, melynek jogkövetkezményeként terhére a hatóság határozataiban pontosan megjelölt és helyesen alkalmazott jogszabályok alapján jogszerűen került sor jövedéki bírság kiszabására. Az elsőfokú bíróság sem értékelte alaposnak a keresettel támadott határozatban kifejtett érvek alapján a Jöt.
  4. §-ának alkalmazását, a bírság mellőzését, illetőleg mérséklését, ahogyan a felperes fiával szemben indult büntető eljárás iratainak beszerzését sem a két eljárás eltérő szabályrendszere miatt. Hangsúlyozta a birtokos objektív felelősségét, a biroklás tényéhez között szankció alkalmazását. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [10] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletnek elsődlegesen a hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára utasítását, másodlagosan a megváltoztatását, illetve a határozatok megsemmisítését és a hatóság új eljárásra kötelezését kérte. A közigazgatási perrendtartásról szóló
  5. évi I. Kúria VI.Kfv.35.566/2021/2-1 4 törvény (a továbbiakban: Kp.)
  6. §
(2)bekezdése alapján azonnali jogvédelem iránti kérelmet is előterjesztett. [11] A felperes a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának okaként a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontjára és
  3. b)pontjára hivatkozott. Álláspontja szerint a korábbi kúriai eseti döntések, amelyek a régi Jöt. hatálya alá tartozó ügyekben születtek, a Jöt. hatályba lépésével automatikusan nem irányadóak. A Jöt. fogalmi rendszerében elválik egymástól a birtoklás objektív ténye és a birtokosi minőség, ami szükségképpen feltételezi, hogy a birtokot megszerző a birtok megszerzéséről tudomással bírjon. A Kúria Kfv.I.35.736/2016/4. számú eseti döntése szerint a birtok megszerzésének módja a jövedéki bírság mértékének meghatározása során vizsgálható. A Jöt. objektív felelősségi rendszere a jövedéki bírság kiszabása körében lehetővé teszi a szubjektív vétkességi elemek vizsgálatát is, amely jelen eljárásban elmaradt, mivel az elsőfokú bíróság - indítványa ellenére - a fiával szemben indult büntetőeljárás iratanyagának a beszerzését nem teljesítette. [12] Alperes a felülvizsgálati kérelemre észrevételt nem tett. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelmet és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [14] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
  1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
  2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
  3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
  4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége
  5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
  6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. Kúria VI.Kfv.35.566/2021/2-1 5 [15] A Kp. 117. §
(4)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani, és azt – a 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontban szabályozott ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. A Kp. 117. §
(5)bekezdésében előírta a jogalkotó, hogy a
(4)bekezdésben foglaltak tekintetében hiánypótlásnak nincs helye. [16] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatában, kollégiumi véleményében, az elvi irányítás még hatályos korábbi eszközeiben (irányelv, elvi döntés, kollégiumi állásfoglalás), illetve az általa közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. [17] A Kúria a felperesi hivatkozással szemben megállapította, hogy a régi Jöt. 114. §
(1)és
(2)bekezdései és a jelenleg hatályos Jöt.
  1. §-a egyaránt a dohánytermék birtoklásának megvalósulásával teremti meg az adófizetési kötelezettséget, azaz a birtokosi minőség önmagában megalapozza a jövedéki bírság jogalapját. A régi Jöt. és a jelenleg hatályos Jöt. koncepciójában nincs változás, a korábbi kúriai eseti döntések jelen jogi szabályozás mellett is irányadóak. [18] A jövedéki adó tekintetében a joggyakorlat kiforrott, számos eseti döntés (Kfv.III.35.155/2015/11., Kfv.III.35.251/2015/7., Kfv.I.35.736/2016/4.) kimondja, hogy a birtoklás ténye határozza meg a szankció jogalapját, mindezekre tekintettel a Kúria a Kp.
  2. § a) pont aa) alpontja alapján a felülvizsgálati kérelem befogadását nem értékelte indokoltnak. [19] A felperes a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésnél a Kfv.I.35.736/2016/
  3. számú kúriai eseti döntésére hivatkozott, mely döntés [17] bekezdése rögzíti, hogy a Jöt. alkalmazásában a releváns esemény maga a birtoklás, utal a régi Jöt.
  4. §
(1)bekezdés b) pontjára, továbbá a [20] bekezdés a döntés elvi tartalmánál is hangsúlyozza, hogy a Jöt. magát a birtoklás tényét értékeli. A birtok megszerzésének módja csak a jövedéki bírság mértékének meghatározása során vizsgálható. [20] A jövedéki bírság mellőzésének, mérséklésének szempontjait a Jöt. 101. §
(1)bekezdése rögzíti, melyet az alperes, illetőleg az elsőfokú hatóság részletesen vizsgált, a határozat indokolása tartalmazza a vizsgálati szempontokat, az értékelés módját. Az elsőfokú bíróság ítéletében a kereset alapján az alperes határozatának jogszerűsége szempontjából a Jöt. 101. §
(1)bekezdésében foglaltaknak megfelelést vizsgálta, jogi álláspontját megindokolta, hogy a keresetben előadottakat miért nem minősítette igazoltnak. A Kúria e körben sem észlelte, hogy a bíróság határozata az egységes joggyakorlattal ne lenne összhangban, illetőleg, hogy a felperes által hivatkozott, közzétett kúriai határozattól jogkérdésben eltérés lenne megállapítható. Kúria VI.Kfv.35.566/2021/2-1 6 [21] A Kúria megvizsgálta a Kp. rendelkezései szerinti további – a felperes által meg nem jelölt - befogadási okokat is, és megállapította, hogy az ügyben nem merült fel az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége, a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége, a kérelmező alapvető eljárásjogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés sem, mely a felülvizsgálati kérelem befogadását megalapozná. [22] Mindezek folytán a Kúria megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. [23] A befogadás megtagadására tekintettel a Kúria az azonnali jogvédelem iránti kérelemről a döntéshozatalt mellőzte. A döntés rövid tartalma [24] A felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása jövedéki ügyben. Záró rész [25] A végzés elleni felülvizsgálat lehetőségét a Kp. 116. § d) pontja zárja ki. [26] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. Budapest,
  1. november
  2. Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró Kúria VI.Kfv.35.566/2021/2-1 ... 7

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.