Bf.47/2020/6 – Győri Ítélőtábla

(1)bekezdés IV. fordulat,

(3)bekezdés). Ezért 6 év fegyházbüntetésre, 200.000 forint pénzbüntetésre (100 napi tétel; 2.000 forint egy napi tétel száma) és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. Határozott a pénzbüntetés esetleges meg nem fizetése esetén annak átváltoztatásáról. A vádlottal szemben 6.500.000 forint vagyonelkobzást rendelt el. Rendelkezett a beszámításról, a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. [2] Az ítélet ellen a vádlott és a védő fellebbezést jelentett be enyhítésért. [3] A Győri Fellebbviteli Főügyészség BF.173/2020/1-I. számú átiratában a védelmi fellebbezéseket nem találta alaposnak. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat megtartotta, a másodfokú eljárásban irányadó, fellebbezéssel sem támadott tényállás a vádlott teljes körű beismerő vallomásán alapul, az igazságügyi orvosszakértői véleményeken valamint a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok helyes értékelésén nyugszik. Az indokolás 14. bekezdéséből mellőzendő a jogszabályi hivatkozás, mivel az az előkészítő ülésre vonatkozó szabályokra vonatkozik. A vádlott bűnösségére vont következtetés okszerű, a cselekmény minősítése helytálló. Az irányadó középmértéktől jóval elmaradó tartamú szabadságvesztés nagyon méltányos büntetés, abban maximálisan kifejeződnek a vádlott javára szóló enyhítő körülmények. Rámutatott, hogy további súlyosító körülmény a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények elszaporodottsága, az, hogy a vádlott kábítószer fogyasztó is volt. Álláspontja szerint a vádlottól lefoglalt készpénz a kábítószer eladásából származott, ekként annak visszatartására nincs szükség, mert a Btk. 74.§

(1)bekezdés a) pontja alapján vagyonelkobzás alá esik, és nyilvánvalóan benne van az irányadó tényállásban rögzített 6.500.000 forint összegben. Indítványozta, hogy az ítélőtábla a törvényszék fellebbezéssel támadott ítéletét változtassa meg, és mellőzze a vádlottól lefoglalt 1. sorszám alatti 1.170.000 forint visszatartásáról szóló rendelkezést, míg a vádlottal szemben 6.500.000 forint vagyonelkobzásról szóló rendelkezést azzal egészítse ki, hogy abból a fenti összeg Győri Ítélőtábla III/S.Bf.47/2020/6/1 2 lefoglalásra került. Egyebekben helybenhagyási indítványt tett a büntetéskiszabási körülmények kiegészítését követően. [4] Az enyhítésért bejelentett védelmi fellebbezéseket nem találta alaposnak a másodfokú bíróság. [5] Az ítélőtábla a Be. 583.§

(3)bekezdés a) pontjára figyelemmel, a Be. 590.§

(3)bekezdése alapján az ítéletnek csak a fellebbezéssel sérelmezett rendelkezését, illetve részét bírálta felül, a fellebbezés irányának megfelelően. [6] A korlátozott felülbírálat keretében a másodfokú bíróság a Be. 590.§

(5)bekezdésében foglaltak szerint vizsgálta a fellebbezéssel sérelmezett büntetőjogi joghátrányt, az elsőfokú bírósági eljárást, az abszolút hatályon kívül helyezési okok fennállását, a bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezést, amennyiben a terheltet fel kell menteni, vagy vele szemben az eljárást meg kell szüntetni és a cselekmény minősítésére vonatkozó rendelkezést. Hivatalból vizsgálta emellett az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező kérdéseket is. [7] A felülbírálata során a másodfokú bíróság nem észlelt olyan, a Be. 590. §

(5)bekezdés a pontjában írt Be. 607. §

(1)bekezdése vagy 608. §

(1)bekezdése szerinti ún. abszolút eljárási szabálysértést, amely a felülbírálat akadályát jelentette volna. [8] A Be. 591.§

(2)bekezdés a) pontjából következően az ítélőtábla az elsőfokú ítélet megalapozottságát nem vizsgálta, miután a fellebbezések csak enyhítésre irányultak. A másodfokú bíróság számára irányadó tényállás alapján helytállónak ítélte az ítélőtábla a bűnösségére vont következtetést, olyan eltérő jogi álláspontot nem foglalt el, és olyan körülmény sem merült fel időközben, amelyre tekintettel az adott tényállás alapján a vádlott felmentéséről vagy vele szemben az eljárás megszüntetéséről kellett volna rendelkezni. [9] A bűnösségre vont következtetés és a vádlott által megvalósított bűncselekmény minősítése megfelel a büntető anyagi jogszabályoknak. [10] A minősítés törvényessége mellett azonban a bűncselekmény megnevezése nem helytálló az elsőfokú bíróság ítélete rendelkező részében. A Be. 561.§

(2)bekezdés c) pontja szerint a bűncselekményt a Btk. szerinti megnevezésével, valamint az alapeseti és minősített eseti jogszabályhelyek megjelölésével kell feltüntetni a rendelkező részben. A bűncselekmény bírósági határozatban történő megnevezéséről szóló 61/

1. Bk. vélemény
2. pontja tovább konkretizálja a megnevezést azzal, hogy a bűncselekményt a bíróság ügydöntő határozatának rendelkező részében a
3. évi C. törvény Különös Része szerinti alcímével kell megnevezni. Ezen szabályokból következően a Btk. 176.§ szerinti megnevezése a vádlott által megvalósított bűncselekménynek kábítószer-kereskedelem bűntette, melyet az ítélőtábla helyesbített. [11] A törvényszék számba vette a büntetéskiszabási körülményeket, amelyek csupán annyiban szorulnak kiegészítésre, hogy további súlyosító körülmény a kábítószeres bűncselekmények elszaporodottsága, és az, hogy a vádlott maga is fogyasztó volt. A vádlott terhére rótt bűncselekmény törvényi büntetési tétele 5-20 évig terjedő, vagy életfogytiglan tartó szabadságvesztés. A törvényszék helyesen mutatott rá, hogy a Btk.
4. §

(2)bekezdéséből következően a büntetési tétel középmértéke 12 év 6 hónap. Az elsőfokú bíróság mérlegelte a feltárt enyhítő és súlyosító körülményeket, és helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a büntetlen előéletű vádlottal szemben a törvényi minimumhoz közeli – rendkívül méltányos – büntetés is elegendő a Btk. 79. §-ban megfogalmazott célok eléréséhez, figyelemmel a kellő egyéniesítés körülményeire, valamint a társadalomra veszélyesség fokára mind a cselekmény, mind az elkövető tekintetében, illetve a konkrét cselekmény tárgyi súlyára. Az elsőfokú bíróság értékelte, hogy a vádlott a kábítószerre megvalósított kereskedési magatartást a jelentős mennyiség több mint harmincszorosára Győri Ítélőtábla III/S.Bf.47/2020/6/1 3 követte el, amely önmagában a középmérték, vagy attól nagyobb tartamú szabadságvesztés kiszabását tenné indokolttá. Ugyanakkor nyomatékosan vette figyelembe a büntetés kiszabásakor, hogy a vádlott a cselekmény elkövetését beismerte, az elkövetés körülményeit feltárta, cselekményét megbánta. Az enyhítő körülmények miatt a törvényi büntetési tétel minimumához nagyon közeli tartamban meghatározott szabadságvesztés büntetéssel az elsőfokú bíróság nagyon méltányos büntetést szabott ki, amelynek további enyhítésére a másodfokú bíróság okot nem látott. A vádlotti és védelmi fellebbezések indokolásában hivatkozott enyhítő körülmények ugyanis már értékelésre kerültek a középmértéktől való nagyfokú eltéréssel. A pénzbüntetés és közügyektől eltiltás tartama is megfelel a bűnösségi körülményeknek, így azok enyhítésére sem látott indokot az ítélőtábla. [12] A Btk. 74.§

(1)bekezdés a) pontjából következően vagyonelkobzást kell elrendelni arra a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyonra, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett. A vádlottól lefoglalt 1.700.000 Ft a kábítószer eladásából, így bűncselekmény elkövetéséből származik. Az így lefoglalt és letéti számlán kezelt összegnek feltüntette az ítélőtábla a letéti számát, majd megállapította, hogy az 1.700.000 forint a vagyonelkobzás összegébe fordítandó. Az összeg visszatartására nincs szükség, mivel vagyonelkobzás alá esik, és nyilvánvalóan benne van az irányadó tényállásban rögzített 6.500.00 forint összegben. [13] A vádlott által az elsőfokú ítélet kihirdetésétől előzetes fogvatartásban töltött idő beszámítása a szabadságvesztés büntetésbe a Btk. 92.§

(1),

(2)bekezdésén nyugszik. [14] A Szombathelyi Törvényszék által alkalmazott egyéb járulékos rendelkezések törvényesek. [15] A fentiekben kifejtettek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét – a rendelkező részben írtak szerint – a Be. 606.§

(1)bekezdése alapján megváltoztatta, míg egyebekben a 605.§

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. Győr,

1. szeptember
2. Dr. Széplaki László sk. a tanács elnöke Dr. Csák Csilla sk. előadó bíró Szalainé dr. Joánovits Krisztina sk. bíró Záradék: A Győri Ítélőtábla ezen ítélete és az abban foglalt változtatással a Szombathelyi Törvényszék 18.B.12/2019/
3. számú ítélete a mai napon jogerős. Győr,
4. szeptember
5. Dr. Széplaki László sk. a tanács elnöke