Bfv.721/2023/11 – Kúria

(1)bekezdés alapján a kiskorú gondozására, nevelésére, felügyeletére köteles személynek kell tekinteni a felügyeletet gyakorló szülő, illetve gyám élettársát is, ha a kiskorúval közös háztartásban vagy egy lakásban él. Az együtt élő házastársak, élettársak esetén ugyanis a kiskorú nevelésének a folyamata oszthatatlan. Jelen ügyben közömbös tehát, hogy a kiskorú sértetteknek az I. rendű terhelt nem vérszerinti szülője, ugyanis a jogerős tényállás szerint az I. rendű és a II. rendű terhelt

1. évtől
2. június hónapig, amíg az 5 kiskorú gyermek nevelőszülőkhöz történő elhelyezésére nem került sor, élettársi kapcsolatban éltek. A terheltek különböző lakcímeken együtt nevelték a II. rendű terhelt gyermekeit. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.721/2023/
3. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Bartkó Levente, a tanács elnöke Dr. Varga Eszter, előadó bíró Molnár Ferencné dr., bíró Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, bíró Dr. Hornyák Szabolcs János, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
4. április
5. Az ügy tárgya: kiskorú veszélyeztetésének bűntette Terhelt(ek): I. rendű II. rendű Első fok: Jászberényi Járásbíróság, 7.B.517/2022/14., ítélet, Kúria 3.Bfv.721/2023/11 2 előkészítő ülés,
6. november 22., jogerő:
7. november
8. Az indítvány előterjesztője: az I. rendű terhelt a II. rendű terhelt Az indítvány iránya: az I. rendű terhelt javára a II. rendű terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt az I. rendű terhelt és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű és a II. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványokat elbírálva a Jászberényi Járásbíróság 7.B.517/2022/
9. számú ítéletét az I. rendű és a II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Jászberényi Járásbíróság a
10. november
11. napján – előkészítő ülésen – meghozott, és
12. november
13. napján jogerős 7.B.517/2022/
14. számú ítéletével az I. rendű terheltet és a II. rendű terheltet egyaránt bűnösnek mondta ki 5 rendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntettében [Btk.
15. §

(1)bekezdés]. Ezért mind az I. rendű, mind a II. rendű terheltet halmazati büntetésül 3 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsáthatók feltételes szabadságra, végleges hatállyal eltiltotta az I. rendű és a II. rendű terheltet minden olyan foglalkozás Kúria 3.Bfv.721/2023/11 3 gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében

1. életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll. Rendelkezett a II. rendű terhelt szülői felügyeleti jogának megszüntetéséről és a bűnügyi költség viseléséről. [2] Az irányadó tényállás lényege a következő: – Az I. rendű és a II. rendű terhelt
2. évtől
3. év június hónapig – amíg az 5 kiskorú gyermek nevelőszülőkhöz történő elhelyezésére nem került sor – élettársi kapcsolatban éltek. A terheltek különböző lakcímeken együtt nevelték a II. rendű terhelt korábbi kapcsolataiból származó 5 kiskorú gyermeket. – A terheltek a kiskorú gyermekeket rendszeresen bántalmazták oly módon, hogy ökölbe szorított kézzel a gyerekeket fejbe ütötték, belökték az ágyba, kezeikre és testükre ütöttek fakanállal, légycsapóval és kézzel. A terheltek a gyermekeket rendszeresen éheztették, és télen nem gondoskodtak a lakás felfűtéséről, így a gyermekek fáztak, valamint a II. rendű terhelt nem gondoskodott a kiskorú gyermekek iskolába és óvodába történő beíratásáról, majd amikor ez megtörtént, nem gondoskodott arról, hogy a kiskorú gyermekek az óvodába, iskolába rendszeresen járjanak. A terheltek a kiskorú gyermekek tisztálkodását is elhanyagolták, a kiskorú sértettek csak ritkán mosakodtak, így elhanyagoltak voltak. Büntetésből a kiskorúaknak az ágyban kellett maradni, sokszor térdelniük kellett, a nyakukba botot tettek a terheltek és a kezüket arra kellett tenni, vagy a kezüket hátra gumizták. – A terheltek a kiskorú gyermekek előtt rendszeresen fogyasztottak alkoholt, az I. rendű terhelt kábítószert is, míg a II. rendű terhelt rendszeresen gyógyszerekre ivott. A terheltek rendszeresen a kiskorú gyermekek előtt éltek nemi életet. – A terheltek által tanúsított magatartás alkalmas volt arra, hogy a kiskorúak értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését súlyos mértében veszélyeztesse, és ezen veszélyeztetés a kiskorúak pszichés fejlődésére súlyosan veszélyeztetőleg hatott. II. [3] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen az I. rendű terhelt és a II. rendű terhelt terjesztett elő – tartalmában egyező – felülvizsgálati indítványt a Be.
4. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontjára hivatkozva elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása, másodlagosan a felmentésük érdekében. [4] Kifejtették, hogy a tényállás szerinti magatartásuk nem valósítja meg a kiskorú veszélyeztetése bűntettének törvényi tényállását. A terhükre rótt bűncselekmény elkövetését nem lehetett kétséget kizáróan bizonyítani, nem állapítható meg sem a súlyos kötelességszegés, sem a testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődést veszélyeztető magatartás. Kúria 3.Bfv.721/2023/11 4 [5] Az I. rendű terhelt a felülvizsgálati indítványában arra is hivatkozott, hogy a sértettek nem az ő vér szerinti gyermekei, hanem a II. rendű terhelt gyermekei, nem élt együtt életvitelszerűen a II. rendű terhelttel, nem voltak élettársak. [6] Álláspontjuk szerint tényállási elem hiánya miatt nem valósult meg a kiskorú veszélyeztetésének bűntette, ezért a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a bűnösségüket, melynek következtében törvénysértő büntetést szabott ki. [7] A Legfőbb Ügyészség BF.911/2023/2. számú nyilatkozatában az I. rendű és a II. rendű terhelt felülvizsgálati indítványát részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. [8] Indokai szerint az I. rendű terhelt azon állítása, miszerint nem voltak élettársak a II. rendű terhelttel, az irányadó tényállással ellentétes, az erre hivatkozás felülvizsgálati eljárásban kizárt. [9] A kiskorú sértettek rendszeres bántalmazása, durva büntetése, éheztetése, a téli hónapokban fűtetlen lakásban a megfázás lehetősége és a megfelelő higiénia elhanyagolása a testi, míg az oktatási intézménytől való távoltartásuk az értelmi fejlődésüket veszélyeztette. Az, hogy a kiskorú sértettek szemtanúi voltak a terheltek nemi életének, az alkohol- és kábítószerfogyasztó szokásaiknak, az erkölcsi fejlődésükre volt káros hatással. [10] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatot mind az I. rendű, mind a II. rendű terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn. [11] Az ügyészség átiratára az I. rendű és a II. rendű terhelt – szintén egyező tartalommal – észrevételt tett, melyben lényegében megismételték a felülvizsgálati indítványban foglaltakat. III. [12] Az I. rendű terhelt és a II. rendű terhelt felülvizsgálati indítványa egyaránt nem alapos. [13] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szembeni jogi – nem ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja. [14] A Be. 648. §-a valamennyi felülvizsgálati okra kiterjedően rögzíti, hogy felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen van helye, kizárólag a Be. 649. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. Kúria 3.Bfv.721/2023/11 5 [15] A Kúria mindenekelőtt rögzíti, hogy mind az I. rendű, mind a II. rendű terhelt a felülvizsgálati indítványában a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontja szerinti felülvizsgálati okot jelölte meg, azonban az indítványaik tartalmuk alapján – bűnösségük megállapítását kifogásolva – valójában a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja szerinti felülvizsgálati oknak feleltethetők meg. [16] A Be. 649. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét. [17] A Btk. 208. §

(1)bekezdése szerint a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy – ideértve a szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve gyám élettársát, továbbá a szülői felügyeleti jogától megfosztott szülőt is, ha a kiskorúval közös háztartásban vagy egy lakásban él –, aki e feladatából eredő kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyezteti, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. [18] A Btk. 208. §

(1)bekezdés szerinti bűncselekmény eredmény-bűncselekmény; az eredmény a kiskorú testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésének veszélyeztetése. A bűncselekmény csak akkor tényállásszerű, ha a súlyos kötelességszegés konkrétan veszélyezteti a kiskorú testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését, amit az adott ügy összes körülményének figyelembevételével, a sértett kiskorú személyisége, életkora tekintetében vizsgálva lehet, illetve kell megítélni. A kiskorú érzelmi fejlődésének veszélyeztetéséről van szó, ha a súlyos kötelességszegés olyan közvetlen ráhatást gyakorol a kiskorúra, vagy olyan körülményeket teremt a számára, amelyek konkrétan akadályozzák a kiskorú testi adottságainak, értelmi képességének, az erkölcsi normákhoz való helyes viszonyának kibontakozását. [19] A súlyos kötelességszegés fogalmát a törvény nem határozza meg, megítélését – ún. normatív tényállási elemként – a bírói gyakorlatra bízza. A bírói gyakorlat következetes abban, hogy általában olyan kötelességszegés a súlyos, ami arra mutat, hogy az elkövető a kiskorú nevelése, felügyelete, gondozása terén az általános társadalmi felfogás szerint minimálisan elvárható követelményeket sem teljesítette. [20] A bűncselekmény a veszélyeztetés bekövetkezésével befejezett. A kiskorú testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésének tényleges károsodása (pl. testi vagy értelmi visszamaradottsága) a törvényi tényálláshoz nem tartozó következmény. [21] Az irányadó tényállás egyértelműen rögzíti a következőket: – A terheltek a kiskorú gyermekeket rendszeresen bántalmazták oly módon, hogy ökölbe szorított kézzel a gyerekeket fejbe ütötték, belökték az ágyba, kezeikre és testükre ütöttek fakanállal, légycsapóval és kézzel. – A terheltek a gyermekeket rendszeresen éheztették. Kúria 3.Bfv.721/2023/11 6 – Télen nem gondoskodtak a lakás felfűtéséről, így a gyermekek fáztak. – A II. rendű terhelt nem gondoskodott a kiskorú gyermekek iskolába és óvodába történő beíratásáról, majd amikor ez megtörtént nem gondoskodott arról, hogy a kiskorú gyermekek az óvodába, iskolába rendszeresen járjanak. – A terheltek a kiskorú gyermekek tisztálkodását is elhanyagolták. – A terheltek a kiskorú gyermekek előtt rendszeresen fogyasztottak alkoholt, az I. rendű terhelt kábítószert is, míg a II. rendű terhelt rendszeresen gyógyszerekre ivott. A terheltek rendszeresen a kiskorú gyermekek előtt éltek nemi életet. [22] Az irányadó tényállás rögzíti továbbá, hogy az I. rendű és a II. rendű terhelt által tanúsított magatartás alkalmas volt arra, hogy a kiskorúak értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését súlyos mértékben veszélyeztesse, és ezen veszélyeztetés a kiskorúak pszichés fejlődésére súlyosan veszélyeztetőleg hatott {Jászberényi Járásbíróság 7.B.517/2022/14. számú ítélet [9] bekezdés}. [23] A Be. 659. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye. A felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [24] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható, a Kúria a megállapított tényálláshoz még annak megalapozatlansága esetén is kötve van, és a felülvizsgálat során a vitatott jogkérdések kizárólag az alapeljárásban megállapított tényállás alapulvételével bírálhatók el. [25] A tényállás – amely az előkészítő ülésen a bűnösség beismerésre tekintettel a vád szó szerinti átvétele – az I. rendű és a II. rendű terhelt veszélyeztető magatartását és az azzal összefüggő körülményeket ugyan helyenként általánosítva, de a szükséges mértékben tartalmazza, így alaptalan a felülvizsgálati indítványok azon hivatkozása, hogy tényállási elem hiányában nem valósult meg a bűncselekmény elkövetése. [26] Az I. rendű terhelt arra is hivatkozott, hogy a kiskorú sértettek nem az ő, hanem a II. rendű terhelt vérszerinti gyermekei. Ennek kapcsán a Kúria a következőkre mutat rá. [27] A Btk. 208. §

(1)bekezdés alapján a kiskorú gondozására, nevelésére, felügyeletére köteles személynek kell tekinteni a felügyeletet gyakorló szülő, illetve gyám élettársát is, ha a kiskorúval közös háztartásban vagy egy lakásban él. Az együtt élő házastársak, élettársak esetén ugyanis a kiskorú nevelésének a folyamata oszthatatlan. Kúria 3.Bfv.721/2023/11 7 [28] Jelen ügyben közömbös tehát, hogy a kiskorú sértetteknek az I. rendű terhelt nem vérszerinti szülője, ugyanis a jogerős tényállás szerint az I. rendű és a II. rendű terhelt

1. évtől
2. június hónapig, amíg az 5 kiskorú gyermek nevelőszülőkhöz történő elhelyezésére nem került sor, élettársi kapcsolatban éltek. A terheltek különböző lakcímeken együtt nevelték a II. rendű terhelt gyermekeit {Jászberényi Járásbíróság 7.B.517/2022/
3. számú ítélet [6] bekezdés}. [29] Nem sértett tehát törvényt az eljárt bíróság, amikor az I. rendű és a II. rendű terhelt felelősségét 5 rendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntettében [Btk.
4. §

(1)bekezdés] megállapította. [30] Miután a minősítés törvényes, és más anyagi jogszabálysértés sem történt, önmagában a kiszabott büntetés mértékét a Kúria nem vizsgálhatta. [31] Az I. rendű terhelt valójában részben a tényállás megalapozottságát vitatta, amikor a tényállással ellentétesen arra hivatkozott, hogy nem élt élettársi kapcsolatban a II. rendű terhelttel. Erre azonban a felülvizsgálati eljárásban nincs lehetőség, az indítvány e részében törvényben kizárt. [32] Ekként a Kúria az I. rendű és a II. rendű terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványokat elbírálva – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §

(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a megtámadott határozatot a Be. 660. §

(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 662. §

(1)bekezdése alapján az I. rendű és a II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. IV. [33] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [34] A Be. 652. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §

(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §

(4)bekezdés]. Budapest,

1. április
2. Kúria 3.Bfv.721/2023/11 8 Dr. Bartkó Levente s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Eszter s.k. előadó bíró, Molnár Ferencné dr. s.k. bíró, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. bíró, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ