← Magyarország

Kf.39804/2021/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A felperes a perben sikeresen bizonyította, hogy a szolgálati beosztásához nem igazodó jelentős többlettevékenységet is ellátott, ezért megbízási díj iránti igénye megalapozott. A KÚRIA mint fellebbezési bíróság ítélete Az ügy száma: Kf.VIII.39.804/2021/

  1. A tanács tagjai: Dr. Hajdu Edit a tanács elnöke Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró Dr. Stark Marianna bíró A felperes: felperes neve cím1 A felperesek képviselője: ... Szakszervezet cím2 Dr. Tordai Gábor kamarai jogtanácsos Az alperes: alperes neve cím3 Az alperes képviselője: Kúria VIII.Kf.39.804/2021/4 2 Dr. Gál Mária Ildikó kamarai jogtanácsos A per tárgya: megbízási díj megfizetése A fellebbezési kérelmet benyújtó fél: alperes Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Miskolci Törvényszék 102.K.701.294/2020/
  2. Rendelkező rész A Kúria a Miskolci Törvényszék 102.K.701.294/2020/
  3. számú ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek – 15 nap alatt – 35.000 (harmincötezer) forint másodfokú perköltséget. A le nem rótt 111.312 (száztizenegyezer-háromszáztizenkettő) forint fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A másodfokú eljárás alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
  4. július 1-től technikusi beosztásban, a Sz... Rendőrkapitányság Sz... Rendőrőrs állományában teljesít szolgálatot. [2] A szám1 számú munkaköri leírás tartalmazza a feladatait, amelyet
  5. november 27-én kiegészített a munkáltató. Ebben rögzítette, hogy a felperes bűnügyi technikus Kúria VIII.Kf.39.804/2021/4 3 beosztásban a szemlék során bűnügyi technikusként, szemlebizottság-vezetőként eljárhat, amennyiben a helyszínen nincs osztályvezető, illetve alosztályvezető beosztásban lévő tiszt. [3]
  6. január 15-én szám2 szám alatt a felperes újabb munkaköri leírás kiegészítést kapott, amely szerint a büntető eljárási törvényben meghatározott kép-, és hangfelvételek rögzítésére szolgáló technikai eszközök alkalmazásának szabályairól szóló .... utasítás
  7. pontjában meghatározottak alapján kiegészül a korábbi munkaköri leírása. Az eljárási cselekmény vezetője a technikai eszköz működtetése során felel annak kezeléséért, szükség esetén informatikai szakmunkatárs közreműködését kezdeményezi; ha a technikai eszköz működtetéséhez közreműködőt vesz igénybe, a közreműködő számára a technikai eszköz beállításához, megfelelő elhelyezéséhez a szükséges tájékoztatást megadja; gondoskodik arról, hogy a felvétel tartalmazza az eljárási cselekmények jogszerű lefolytatásának megítélése szempontjából releváns valamennyi adatot, ennek érdekében a felvétel előkészítése, megtervezése, valamint a felvétel torzítása során az eljárásjogi, az iratkezelési és az adatvédelmi szabályoknak megfelelően jár el; ellátja a felvételnek a R... rendszerbe való feltöltése, torzítása során az adatkezelői szerv vezetője által meghatározott feladatokat; ha ennek feltételei fennállnak az eljárási cselekmény megkezdése előtt elhelyezi a felvétel készítésére vonatkozó tájékoztatót az eljárási cselekménnyel érintett helyiség ajtaján. [4] A felperes 2018-ban teljes munkaidejének 18,03 %-ában, 2019-ben 14,69 %-ában, 2020-ban 19,82 %-ában végzett bűnügyi technikusi feladatokat. [5] A felperes
  8. július 3-án szolgálati panaszt terjesztett elő, amelyben előadta, hogy az elévülési időt figyelembe véve
  9. július 1-től a technikus beosztásba tartozó feladatokon kívül rendszeresen egyéb feladatokat is ellátott elöljárói utasításra, így különösen bűnügyek feldolgozását, egyéb vizsgálói és nyomozói tevékenységet végzett, határozatokat hozott, idegenrendészeti, körözési, szórakozóhelyek ellenőrzésével kapcsolatos akciókban vett részt. Ezért kérte
  10. július 1-től az illetményalap 100 %-ának megfelelő megbízási díj és késedelmi kamat megtérítését. [6] A felperes szolgálati panaszát az állományilletékes parancsnok, a Sz... Rendőrkapitányság vezetője megvizsgálta, annak nem adott helyt, elbírálásra felterjesztette az alperes vezetőjéhez, a megyei rendőrfőkapitányhoz. [7] Az alperes vezetője a
  11. augusztus 11-én kelt határozatával a felperes panaszát elutasította. Hangsúlyozta, hogy a felperes teljes munkaidejét a nyomrögzítési feladatok ellátása nem tölti ki, ezért határoztak meg munkaköri leírásában egyéb bűnügyi feladatokat is. Nem munkaköri leírás módosításáról vagy kiegészítéséről van tehát szó, hanem a technikus munkakört a munkaköri leírásban foglalt tartalommal látja el. A felperes keresete és az alperes védirata [8] A felperes az alperes határozatával szemben keresetet terjesztett elő, amelyben kérte, hogy a bíróság kötelezze alperest elmaradt megbízási díj címén
  12. július 1-től
  13. Kúria VIII.Kf.39.804/2021/4 4 június 31-éig 1.391.400 forint megbízási díj és ennek kamata, valamint jogtanácsosi munkadíj és útiköltség megtérítésére. [9] Hivatkozott arra, hogy az alperes rendszeresen a beosztásába nem tartozó nyomozói és vizsgálói feladatokat végeztetett vele, amelyért megbízási díjat nem fizetett. A más beosztásba tartozó feladatoknak az ellátása munkaideje kétharmadát tette ki. Előadta, hogy bűnügyi ügyfeldolgozást, vizsgálói és nyomozói feladatokat látott el, például meghallgatások, bűnügyi megkeresések teljesítése, panaszfelvételek, házkutatások, elemzői feladatok végrehajtása, határozatok hozatala, akciókban való részvétel, portyaszolgálatok. [10] A büntető eljárások keretében lefolytatandó szemlék végrehajtásáról és a bűnügyi technikai tevékenység egységes szabályozásáról szóló ..... utasítás részletesen tartalmazza a bűnügyi technikus feladatait, de ezek között bűnügyi ügyfeldolgozás, vizsgálói és nyomozói feladatok nincsenek. Utalt a Kúria Mfv.I.10.751/2016/
  14. számú ítéletére, amely szerint adott munkakörre nézve kógens módon határozhatóak meg az ellátandó feladatok, a munkáltatónak ehhez kell igazodnia a munkaköri leírás elkészítésekor, az abban foglaltak korlátlanul nem bővíthetők. [11] A felperes utalt arra, hogy esetében a rendvédelmi feladatot ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
  15. évi XLII. törvény (továbbiakban: Hszt.)
  16. §-a alkalmazandó. [12] Az alperes a védiratában kérte a felperes keresetének elutasítását. Hangsúlyozta, hogy a felperes által végzett feladatok nem minősülnek többnek és másnak, mint amelynek végzése egy bűnügyi szakterületen foglalkoztatott hivatásos állományú személytől általában elvárható. [13] Hivatkozott a Kúria Mfv.II.10.408/2012/
  17. számú eseti döntésben foglaltakra, amely tartalma szerint a bűnügyi technikusok a szolgálatteljesítési idejük több mint 50 %-ában végzett helyszíni tevékenységük (szemle) során egészségkárosító kockázatoknak vannak kitéve, melyre veszélyességi pótlékot kaptak. Ezt a pótlékot a Hszt. a pótlékrendszer eltörlésével megszüntette, de az, hogy a bűnügyi technikusok munkaidejük több mint 50 %ában bűnügyi helyszíneken, szemlék során járnak el, értékelést nyert a beosztási illetmény meghatározásakor. Az elsőfokú bíróság ítélete [14] A Miskolci Törvényszék 102.K.701.294/2020/
  18. számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek elmaradt megbízási díj címén 1.391.400 forintot annak kamatával. Kötelezte az alperest perköltség viselésére és kimondta, hogy az állam által előlegezett költség az állam terhén marad. Kúria VIII.Kf.39.804/2021/4 5 [15] Az elsőfokú bíróság ítéletében utalt a közigazgatási perrendtartásról szóló
  19. évi I. törvény (továbbiakban: Kp.)
  20. §

(7)bekezdésére, 5. §
(4)bekezdésére, valamint a Hszt.
  1. §-ában foglaltakra. [16] Kifejtette, hogy a bíróságnak azt kellett vizsgálnia, miszerint a perbeli időszakban a felperes megbízási díjra való jogosultsága fennáll-e, a megbízási díj jogalapjaként megjelölt Hszt.
  2. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti többletfeladat ellátása megvalósult-e. [17] A perben a felek között nem volt vita abban, hogy a felperes a perbeli időszakban a munkaköri leírásban szereplő feladatokat látta el. A bíróságnak abban kellett állást foglalni, hogy a munkaköri leírásban rögzített feladatok a felperes bűnügyi technikusi beosztásához tartozó tevékenységen túl nyomozói, illetve vizsgálói beosztáshoz tartozó tevékenységet is jelentettek-e. [18] A bíróság a 30/
  1. (VI. 16.) BM rendelet
  2. számú melléklete alapján kimondta, hogy szolgálati beosztásként külön is nevesítésre kerül a nyomozó, technikus, vizsgáló beosztás. [19] A bíróság az alperes által csatolt nyomozó munkaköri leírás alapján megállapította, hogy nyomozó beosztáshoz tartozó feladatok: nyomozási terv készítése, nyomozati cselekmények, adatszolgáltatások határidőben történő elvégzése, bűnügyek határidőre történő feldolgozása, a határozattervek elkészítése, a nyomozással megbízott körzeti megbízottak segítése, adatkérés, adatszolgáltatás teljesítése. Ezeket a feladatokat a felperes is ellátja. [20] Az alperes a hasonló tárgyú perek kapcsán a felperes munkatársaival összefüggésben azt nyilatkozta, hogy a felperes és kollégái ugyanazt a tevékenységet látják el. A felperes a közvetlen felettesét, G... T...t tanúként hallgatta meg a bíróság, aki akként nyilatkozott, hogy a felperes és bűnügyi technikus beosztásban lévő kollégái nyomozási tevékenységet is végeznek, esetenként vizsgálói feladatokat is ellátnak a nevükre kiszignált nyomozati ügyekben. A tanú arról is nyilatkozott, hogy a nyomozókhoz képest munkaidejük 60 %-ában látják el a nyomozói tevékenységet. [21] A bíróság álláspontja szerint a munkaköri feladatok korlátlanul nem bővíthetők. Alperes szabadon, csak egy adott beosztáson (munkakörön) belül határozhatja meg a felperes munkaköri feladatait. Ennek hiányában kiüresedne a besorolásra, az illetményre és a megbízásra vonatkozó szabályozás, így helytállóan hivatkozott a felperes arra, hogy a bűnügyi technikus feladatokon kívüli, a nyomozói munkaköri leírás szerinti feladatok ellátása megbízási díj alapját képezi. Utalt a Hszt.
  3. §
(1)bekezdés c) pontjára. [22] A bíróság arra a megállapításra jutott, hogy felperes a kereseti kérelmében előadottak szerint munkaideje 1/3-ában végzett bűnügyi technikus feladatot, míg munkaideje 2/3-ában többlet tevékenységet látott el, így az elszámolás alapját ez képezte. [23] Az elsőfokú bíróság elfogadta a számítás alapjául a kereseti kérelemben foglaltakat. Kúria VIII.Kf.39.804/2021/4 6 [24] Fentiek alapján a bíróság a kereset szerint kötelezte alperest a megbízási díj megfizetésére a középidőtől számított törvényes késedelmi kamattal növelt összegben. Az alperes fizetési kötelezettsége a Hszt. 163. §
(5)bekezdésén, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló
  1. V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 6:
  2. §
(1)bekezdésén és 6:48. §
(1)bekezdésén alapul. [25] Az elsőfokú bíróság részletes indokát adta az általa megállapított költségnek, illetve az illetékfizetésnek. Az alperes fellebbezése és a felperes fellebbezési ellenkérelme [26] Az alperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a felperes keresete elutasítását kérte perköltségben való marasztalásával. [27] Álláspontja szerint a bíróság – a túlnyomó részben helyesen megállapított tényállás alapján – a Hszt. 2. § 25. pontjában, 71. §
(1)bekezdésében és
(5)bekezdésében, valamint a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 30/
  1. (VI. 16.) BM rendelet
  2. számú mellékletében írtaknak a téves értelmezésével, jogszabálysértő módon hozta meg döntését. [28] Az első fokon eljárt bíróság az ítéletében helytállóan rögzítette, hogy a 30/
  3. (VI. 16.) BM rendelet
  4. számú melléklete külön szolgálati beosztásként nevesíti a nyomozó, technikus és vizsgáló beosztást. A hivatkozott jogszabályhely ugyan felsorolja az alperesnél betölthető munkaköröket, azonban az egyes beosztáshoz kapcsolható konkrét munkaköri feladatokat egyetlen jogszabály sem határozza meg, azokat a munkáltató a munkaköri leírásban rögzíti figyelemmel arra a kritériumra, hogy csak egy-egy beosztáshoz szorosan kapcsolódó feladatokat lehet a munkáltatónak egyoldalúan előírnia. [29] Azzal, hogy az elsőfokú bíróság az ítélet [23.] és [24.] bekezdése alatt kifejtettek szerint jogszabályi rendelkezés hiányában a felperes munkaköri leírásában szereplő feladatokat más beosztásba tartozónak minősítette, valamint megállapította, hogy mi képezheti a felperes, illetve egy nyomozó beosztást betöltő személy munkaköri feladatait, jogszabálysértő módon elvonta a munkáltató azon jogát, hogy a felperes munkaköri leírásának elemeit, az általa betöltött munkakör kereteit egyoldalúan meghatározza. [30] Jogszabálysértő módon és iratellenesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felperes esetében korlátlan munkakör bővítést hajtott volna végre az alperes, hiszen a felperesnek a beosztásba történő kinevezése kezdetétől munkaköri feladatait képezték a keresetben kifogásoltak. [31] A Hszt.
  5. §
(1)bekezdés c) pontja a megbízási díj e címen történő folyósításának feltételeként szolgálati beosztásához nem tartozó teljes feladatkör és nemcsak részfeladat ellátását írja elő. Kúria VIII.Kf.39.804/2021/4 7 [32] Abból a körülményből, hogy a különböző beosztásokra vonatkozó munkaköri leírások bizonyos elemei egyezőséget mutatnak, azaz a nyomozói és technikusi munkaköri feladatok között hasonlóságok, azonosságok vannak, nem következik, hogy a technikus más beosztásba tartozó feladatot lát el, amelyért többlet díjazásra jogosult. [33] Az első fokon eljárt bíróság rögzítette, hogy bár alperesnek mint munkáltatónak lehetősége van arra, hogy amennyiben a technikusi feladatok ellátása nem meríti ki a felperes teljes munkaidejét, úgy annak fennmaradó részét kitöltse. Ugyanakkor szerinte erre kizárólag a Hszt.
  1. §-a szerinti megbízás keretei között kerülhet sor, többlet díjazás folyósítása mellett. Ez a megállapítás sérti az egyes beosztásokhoz tartozó illetmények meghatározására vonatkozó rendelkezéseket. Egyrészt nincs jogszabályi előírás arra, hogy mik a technikusi beosztáshoz tartozó feladatok. Másrészt az első fokon eljárt törvényszék jogszabálysértő módon hagyta figyelmen kívül az alperesnek a periratok
  2. sorszám alatt csatolt előkészítő iratban tett kimutatással alátámasztott nyilatkozatát, miszerint amennyiben elfogadnánk a felperes érvelését, és a perrel érintett időszakban csak azoknak a feladatoknak a végzését írhatta volna elő számára az alperes, amelyek kizárólag az ő munkakörébe tartoznak, akkor a felperes 2018-ban munkaideje 81,97 %-ában, 2019-ben 85,31 %-ában, 2020-ban 80,18 %ában nem lett volna jogosult annak az illetménynek az összegére, amelyet folyósítottak neki. A
  3. július 1-jén, az új Hszt. hatályba lépésével ugyan eltörölt, de a beosztási illetmények meghatározásakor figyelembe vett pótlékrendszer alapján ugyanis ezt megelőzően felperes is részesült többek között nyomozói pótlékban az általa ellátott, és azóta is változatlan munkaköri feladataira figyelemmel. [34] A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú helybenhagyására irányult, perköltségben való marasztalásával. bíróság ítéletének [35] A bírói gyakorlat szerint amennyiben jogi norma (itt az ..... utasítás) adott munkakörre nézve kógens módon meghatározza az ellátandó feladatok körét, a munkáltatónak ehhez kell igazodnia a munkaköri leírás elkészítésekor, az abban foglaltak nem bővíthetők korlátlanul. Utalt a Kúria Kf.VII.39.247/2020/
  4. számú ítéletében foglaltakra. [36] Tévesen hivatkozik arra az alperes, hogy a Hszt.
  5. §
(1)bekezdés c) pontja a teljes feladatkör ellátást írja elő. Ezen jogszabályhely pontos idézése szerint ugyanis a szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatkör ellátása szükséges a megbízás megállapíthatóságához. Bizonyításra került, hogy a felperes a nyomozói feladatokat munkaideje kb. 2/3-ában végezte, vagyis itt nem arról van szó, hogy az alperes által állítottak szerint részfeladatokat látott el, amelyek közösek voltak, hanem arról, hogy felperes a munkaideje nagyobb részében nyomozói tevékenységet folytat. Így összességében az ítélet által megállapított tényállás [30.] bekezdésben kifejtettek helyesek voltak. [37] A felperes perköltség iránti igényét 35.000 forintban jelölte meg. A Kúria döntése és jogi indokai Kúria VIII.Kf.39.804/2021/4 [38] 8 Az alperes fellebbezése nem megalapozott. [39] A Kúria a fellebbezéssel támadott ítéletet a fellebbezés keretei között, a fellebbezésben felhozott indokokat alapul véve vizsgálta felül Kp. 108. §
(1)bekezdése alapján. Az elsőfokú bíróság a kereset elbíráláshoz szükséges releváns tényállást jogszerűen állapította meg rögzítve a marasztalási időszak kezdő időpontjától kezdve a felperes által betöltött beosztást és a szolgálati helyet. [40] Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan rögzítette, miszerint jelen perben azt kellett értékelni, hogy a vizsgált időszakban a felperes megbízási díjra való jogosultságának fennállnak-e a feltételei, a megbízási díj jogalapjaként megjelölt Hszt. 71. §
(1)bekezdés szerinti többletfeladat ellátás megvalósult-e. Értékelni kellett, hogy a munkaköri leírásban rögzített feladatok kizárólag a bűnügyi technikus beosztáshoz köthetők-e, vagy azok nyomozói, illetve vizsgálói beosztáshoz tartozó tevékenységet is jelentenek. [41] Az elsőfokú bíróság helyesen indult ki a jogvita eldöntése során a Hszt.
  1. §
  2. pontja szerinti szolgálati beosztás fogalmából, mivel ennek tükrében lehet meghatározni az adott beosztás jellegét és annak tartalmát. [42] A 30/
  3. (VI. 16.) BM r.
  4. számú melléklete alapján állapítható meg, hogy a nyomozó, technikus, vizsgáló beosztás külön beosztásként nevesített. [43] A felperes fellebbezési ellenkérelmében is helyesen hivatkozott arra, hogy a technikus alapvetően nyomrögzítő feladatokat lát el. Ezzel szemben a csatolt nyomozói munkaköri leírás szerint az ilyen besorolású személy feladata a nyomozási terv elkészítése, nyomozati cselekmények, adatszolgálatások határidőben történő elvégzése, bűnügyek határidőre történő feldolgozása, a határozattervezetek elkészítése, a nyomozással megbízott körzeti megbízottak segítése, adatkérés, adatszolgáltatás teljesítése. A felperes az eljárás során bizonyította, hogy ezen tevékenységeket maga is ellátta. [44] A hivatásos szolgálati jogviszonyban a munkáltató utasítási joga nem korlátlan annak ellenére, hogy alá-, fölérendeltségi viszony van közte és a foglalkoztatott között. Csak olyan feladatot határozhat meg az adott munkakörhöz rendelten, amely annak keretei közé tartozik. A munkakör kiterjesztő értelmezésére nincs lehetőség, ezért ezen elvi alapból eredően jogellenes az olyan gyakorlat, amikor a munkáltató a munkakör részének tekinti egy másik munkakör – akár átmeneti, akár tartós – feladatainak ellátását. A munkakör meghatározása- a jogi normák keretei között - a munkáltató jogkörébe tartozik, ez azonban nem lehet parttalan. [45] Helytállóan hivatkozott a felperes arra, hogy az alperes csak egy adott munkakörön belül határozhatja meg szabadon a munkaköri leírásban nevesített feladatokat, abba egyértelműen más munkakörbe tartozó tevékenységi kört nem építhet bele. Nem lehetett ezért a felperes munkaköre részének tekinteni a ..... utasításban nem nevesített feladatokat, és nem lehetett figyelembe venni a
  5. július 1-jét megelőző szabályozást. Kúria VIII.Kf.39.804/2021/4 9 [46] Helyesen foglalt állást arról az elsőfokú bíróság, hogy az alperes által csatolt munkaidőre vonatkozó kimutatás is alátámasztotta azon felperesi állítást, amely szerint munkaidejének a 2018-tól 2020-as években kevesebb mint egynegyedét töltötte bűnügyi technikusi tevékenységgel, nagyobb hányadában látott el ezen túl egyéb feladatokat. Közvetlen felettese, G... T... tanúvallomásában is megerősítette, hogy a felperes jelentős mennyiségű nyomozati tevékenységet végzett, alkalmasint vizsgálói feladatokat is ellátott. A nyomozókhoz képest munkaidejének körülbelül 60 %-át nyomozói tevékenység ellátásával töltötte. [47] Fentiek alapján igazolást nyert, hogy a felperes munkaköréhez rendelten számos, az ...... utasítás alapján nem a bűnügyi technikusi beosztáshoz tartozó munkaköri feladatot határoztak meg számára, munkaköri leírása nem igazodott a technikusi beosztásához. Ez pedig a munkakörtől való eltérést jelentette. [48] Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a perben a felperes sikeresen bizonyította a Hszt.
  6. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatkörellátást mint többlet feladatot, ezért az alperes díjfizetési kötelezettsége a Hszt. 71. §
(5)bekezdés rendelkezése alapján fennáll. [49] A fellebbezés az elsőfokú bíróság által megállapított összegszerűséget nem érintette, ezért e körben a Kúriának döntenie nem kellett. [50] A perben lefolytatott bizonyítással hitelt érdemlően igazolást nyert a rendszeres, beosztáson túlnyúló feladatellátás, ezért az elsőfokú bíróság az alperest helytállóan marasztalta a megbízási díjfizetés körében. A Kúria ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 109. §
(1)bekezdésének alkalmazásával helybenhagyta. Záró rész [51] A pervesztes alperes a Kp.
  1. §-a alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
  2. évi CXXX. törvény (Pp.)
  3. §
(1)bekezdés és a 102. §
(1)bekezdés, valamint a 32/
  1. (VIII. 22.) IM rendelet
  2. §
(5)bekezdése alapján köteles a felperes felszámítással érvényesített másodfokú perköltségét megfizetni. [52] Az illetékről való rendelkezés az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 43. §
(1)bekezdésén alapul. Az alperes az Itv. 5. §
(1)bekezdés c) pontja szerint személyes illetékmentes, ezért a Pp. 102. §
(1)bekezdése alapján a fellebbezési eljárási illeték az államot terheli. [53] Az ítélet elleni további fellebbezés lehetőségét a Kp. 99. §
(1)bekezdése zárja ki. Kúria VIII.Kf.39.804/2021/4 10 [54] A Kúria a fellebbezést a Kp. 107. §
(1)bekezdése szerint kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
  1. január
  2. Dr. Hajdu Edit s.k.a tanács elnöke, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Stark Marianna s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.