Pfv.21042/2020/7 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A polgári perben csak az lehet peres fél, aki a per tárgyát képező jogviszonyban jogosítottként, illetve kötelezettként szerepel. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.21.042/2020/

1. A tanács tagjai: Dr. Stark Marianna a tanács elnöke Dr. Tánczos Rita előadó bíró Dr. Kovács Zsuzsanna bíró A felperes: felperes1 cím1 A felperes képviselője: Dr. Dévényi-Dabrowsky Géza ügyvéd cím2 Az alperes: alperes1 cím3 Az alperes képviselője: alperesi képviselő ügyvéd cím4 A per tárgya: séremdíj megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Kúria IV.Pfv.21.042/2020/7 2 Szegedi Ítélőtábla Pf.I.20.077/2020/
2. Az elsőfokú bíróság határozata: Gyulai Törvényszék 10.P.20.058/2019/
3. Rendelkező rész A Kúria a Szegedi Ítélőtábla Pf.I.20.077/2020/
4. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000,- (ötvenezer) Ft felülvizsgálati eljárási költséget, valamint külön felhívásra a Magyar Államnak 100.000,(százezer) Ft felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A tényállás [1] A felülvizsgálati eljárással érintett időszakban a felperes az alperesi lakásszövetkezet tagja volt, melynek gazdálkodását, tagtájékoztatási gyakorlatát nem tartotta megfelelőnek, ezért több esetben eljárást kezdeményezett. Feljelentése alapján a helység1 Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztálya ... számon hamis magánokirat felhasználása vétségének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást folytatott. A nyomozóhatóság
5. április 1-jén tanúként hallgatta meg tanú1t, az alperes könyvelőjét. Kihallgatásán az e perben az alperest képviselő alperesi képviselő ügyvéd a tanú jogi segítőjeként volt jelent. Az eljárás során jegyzőkönyvben is rögzítették a jogi segítő azon kijelentését, hogy az újabb feljelentés mindannak a következménye, hogy a feljelentő „nem veszi tudomásul, nem érti meg, hogy időközben a korábbi kódok megváltoztak és a régi kódhoz ragaszkodva állítja azt, hogy hamisítás, jogtalan pénzbeszedés történik”. A jogi segítő a szerinte értelmetlen és jelentős költségekkel járó eljárási „hadjáratokra” tekintettel indítványozta a felperes gondnokság alá helyezését, majd a nyomozás érdemében is nyilatkozott. [2] A nyomozóhatóság jelzése alapján a Békés Megyei Kormányhivatal helység1 Járási Hivatala
6. április 15-én meghallgatta a felperest, egyben tájékoztatta, hogy a Kúria IV.Pfv.21.042/2020/7 3 büntetőeljárásban alperesi képviselő indítványozta gondnokság alá helyezését a sorozatos és álláspontja szerint alaptalan ugyanazon tartalmú feljelentésekre hivatkozva, erre tekintettel indított hivatalból eljárást a közigazgatási szerv. Az elsőfokú eljárásban pszichiáter szakorvosi vélemény készült, melynek alapján az elsőfokú hatóság az eljárást – mivel az okafogyottá vált – megszüntette
7. április 29-én. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [3] A felperes keresetében a jóhírnévhez és becsülethez fűződó személyiségi jogai megsértésének megállapítását, a jogsértésre tekintettel az alperes bocsánatkérésre kötelezését, valamint 1.000.000,- forint sérelemdíjban való marasztalását kérte. A személyiségi jogot sértő magatartást abban jelölte meg, hogy az alperes jogi képviselője, alperesi képviselő ügyvéd útján gondnokság alá helyezési eljárást indított ellene, mely alaptalannak bizonyult. Kifejtette, hogy az eljárás megindítása mélyen megbántotta, az családját is hasonlóan érintette, zavarta a méltatlan helyzet, amibe belekényszerítették. Baráti köre is furcsán viszonyult hozzá és velük való kapcsolata is megváltozott. Állította, emberi kapcsolataiban, a társadalmi életben való részvételében az eljárás „nagy kárt okozott”. [4] Az alperes a kereset elutasítását kérte, arra hivatkozva, hogy indítványtételi jogával élt, továbbá a gondnokság alá helyezési eljárást nem ő kezdeményezte, illetőleg rendelte el. Kiemelte, az indítványtételre azért került sor, mert a felperes korábbi feljelentése alapján az eljárást megszüntették és egy polgári perben is megállapították, hogy a követelése alaptalan, ő azonban ugyanezen tényállás alapján mégis ismételt feljelentést tett. Az elmúlt 5 évben több mint 20 alkalommal fordult a felperes problémájával az alpereshez arra hivatkozva, hogy „ellopta a pénzét”, kárt okozott neki. Kiemelte, hogy nem okozott hátrányt a felperesnek, nem tanúsított jogsértő magatartást, nem használt gyalázkodó, a becsület csorbítására alkalmas kifejezést. Előadása szerint kizárólag a felperestől szerzett a környezete tudomást az eljárás megindításáról, szűkebb családi életében pedig ez negatív következménnyel sem járhatott. Az első- és másodfokú bíróság határozata [5] A Gyulai Törvényszék a 10.P.20.058/2019/
8. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította és kötelezte 50.000,- forint perköltség, valamint 60.000,- forint eljárási illeték megfizetésére. Kifejtette, hogy a jogi segítő ténykedése a képviseltnek, azaz a tanúnak tudható be, akinek vallomástételére mint az alperes érdekében eljáró személy meghallgatására került sor. A bíróság álláspontja szerint a képviselő magatartását a tanú, ezen keresztül annak munkáltatója, illetőleg megbízója, vagyis az alperesi szövetkezet magatartásának kell betudni, ezért felelőssége érdemben vizsgálható volt. [6] Rámutatott, hogy a jóhírnév sérelmét csak a valóságnak nem megfelelő tényközlések valósíthatják meg, az indítvány megtétele azonban nem tényállítás. A becsülethez fűződő jog sérelmét vizsgálva arra az álláspontra helyezkedett, hogy az alperes indítványa nem minősült sem túlzó, sem becsmérlő értékítéletnek, az személyiségi jogsértést nem valósított meg. Az alperes indítványa az eljárási joggyakorlás körébe esett, a jogilag releváns kérdésnek minősülő cselekvőképesség körében indítványt tehetett a jogi segítő. Az Kúria IV.Pfv.21.042/2020/7 4 eljárási jog gyakorlása rendeltetésszerű volt, olyan kijelentések, kifejezések pedig nem hangzottak el, amelyek gyalázkodóak, megalázóak, a tűréshatárt sértőek lettek volna. Mindezek alapján megállapította, hogy személyiségi jogsértés nem történt, ezért a keresetet elutasította. [7] A felperes fellebbezése folytán eljárt Szegedi Ítélőtábla a Pf.I.20.077/2020/
9. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletet helybenhagyta és 100.000,- forint másodfokú eljárási perköltség, valamint 80.000,- forint fellebbezési eljárási illeték megfizetésére kötelezte a felperest. Megállapította, hogy a büntetőeljárásban a résztvevő személyeket a büntetőeljárásról szóló
10. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.)
11. §-a sorolja fel, közülük a tanú és a segítő egyéb érdekeltnek minősül. Indítványt tehetett és segítőt vehetett igénybe. Amennyiben a jogi segítő ilyen minőségében indítványt tesz, az a képviseleti jogviszony alapján a képviselt személy indítványának minősült. Bár a tanú az alperes alkalmazásában álló főkönyvelő volt, a büntetőeljárásban tett tanúvallomása kapcsán az általa előadottakat nem lehetett a munkáltató nyilatkozatának tekinteni. A polgári perben a felperes ennek megfelelően az igényét nem érvényesíthette az alperessel szemben. [8] Kifejtette a másodfokú bíróság továbbá, hogy a kifogásolt indítvány személyiségi jogsértés megvalósítására sem volt alkalmas. A bíróságnak nem volt kötelezettsége a felperest tájékoztatni arról, hogyha úgy ítélete meg, hogy a perben érvényesített jog a megjelölt alperessel szemben nem illeti meg. Erre az anyagi jogkérdésre nem terjed ki a Pp.
12. §-a, és az adott esetben hiánypótlási felhívás kiadásának sem volt helye. Az adott kérdés nem vonható az alaki pervezetés körébe és nem sorolható az anyagi pervezetés Pp.
13. §-ában rögzített esetkörbe sem, így a bíróságot ezzel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség nem terhelte. A felülvizsgálati kérelem és felülvizsgálati ellenkérelem [9] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte, hogy a Kúria azt „változtassa meg”, adjon helyt keresetének és marasztalja az alperest a perköltségben. Vitatta az ítélőtábla azon megállapítását, hogy a nyilatkozatot tevő ügyvédnek az indítványa nem tekinthető az alperes indítványának, mivel a tanúként meghallgatott főkönyvelő az alperes alkalmazottja volt, munkáltatója érdekében járt el, és segítője a munkáltató képviselőjének tekinthető. [10] A tanú nevében nem tehetett volna olyan indítványt, hogy vele szemben gondnokság alá helyezés iránti eljárást kezdeményezzenek, ez a megállapítás a Be.
14. –
15. §-ával,
16. §