← Magyarország

Pkf.24541/2023/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Hiányos beadványt visszautasító végzés helybenhagyása. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése A határozat száma: Pkf.VII.24.541/2023/

  1. A tanács tagjai: Dr. Suba Ildikó a tanács elnöke Dr. Varga Edit előadó bíró Dr. Gyarmathy Judit bíró Dr. Orosz Árpád bíró Dr. Tánczos Rita bíró A végrehajtást kérő: végrehajtást kérő neve (végrehajtást kérő címe) A végrehajtást kérő képviselője: Dr. Váradi Nóra kamarai jogtanácsos (képviselő címe) Az adós: adós neve (adós címe) Az ügy tárgya: végrehajtási ügy Kúria VII.Pkf.24.541/2023/2 A fellebbezést benyújtó fél: 2 adós A fellebbezéssel támadott végzést hozó bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 2201-7.Pkf.25.587/2022/
  2. Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Ítélőtábla 2201-7.Pkf.25.587/2022/
  3. számú végzését helybenhagyja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] A Fővárosi Ítélőtábla (a továbbiakban: ítélőtábla) a ... sorszámú végzésével visszautasította az adósnak a ... Törvényszék ... számú - fellebbezést visszautasító - végzése ellen bejelentett fellebbezését. Az adós a ... sorszámú végés ellen ugyancsak fellebbezéssel élt, annak hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárásra utasítását kérve. [2] Az ítélőtábla a ... sorszámú végzésével – a polgári perrendtartásról szóló
  4. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  5. §

(2)bekezdésében előírt hiánypótlás keretében – a fellebbezés egy példányának visszaküldése mellett felhívta az adóst, hogy – a végzés kézhezvételétől számított 15 napon belül – a Pp. 371. §
(1)bekezdésében és a Pp. 325. §
(1)bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelő – teljes bizonyító erejű magánokirati formában elkészített – fellebbezést terjesszen elő. Figyelmeztette, hogy amennyiben a felhívásnak a megadott határidőn belül nem tesz eleget, a fellebbezést a Pp. 366. §
(2)bekezdése alapján visszautasítja. [3] Az adós a kézbesítési igazolás szerint a hiánypótlásra felhívó végzést
  1. november 11-én vette át, ehhez képest a végzésben a hiánypótlás teljesítésére meghatározott 15 napos határidő
  2. november 26-án letelt, az adós a megadott határidőn belül a fellebbezés hiányait nem pótolta. [4] Az ítélőtábla a
  3. sorszámú végzésével a Pp.
  4. §
(2)bekezdése alapján a fellebbezést visszautasította, indokai szerint az adós a hiánypótlási felhívásnak határidőben nem tett eleget. [5] A visszautasító végzés elleni fellebbezésében az adós annak hatályon kívül helyezését és az ítélőtábla új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. A sérelmezett végzéssel kapcsolatban előadta: az ítélőtábla a ... sorszámú hiánypótlásra felhívó végzésben a Kúria VII.Pkf.24.541/2023/2 3 fellebbezésre teljes bizonyító erejű magánokirati formát írt elő, ami „nyilvánvalóan feloldhatatlan ütközés” a ... Törvényszék .... számú végzésében foglaltakkal, amelyben törvényszék – a bírósági nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény 1. §
(6)bekezdésére hivatkozva – arra hívta fel, hogy fellebbezését jogi képviselővel eljárva nyújtsa be. Kiemelte, hogy az évek óta folyó eljárásban a tanúk nélkül való eljárás nem volt akadály, a tanúk bevonására történő felhívás egyebekben az Alaptörvény VI. cikk
(1)és
(3)bekezdését sérti. Hivatkozott arra is, hogy a Pp. teljes bizonyító erejű magánokiratokra vonatkozó előírásai nincsenek összhangban az Alaptörvény fenti hivatkozott, a személyes adatok védelmére, és a magánélet sérthetetlenségére vonatkozó rendelkezéseivel. [6] A végrehajtást kérő az adós fellebbezésére nem tett észrevételt. [7] Az adós fellebbezése megalapozatlan. [8] A Pp.
  1. § értelmében a végzés elleni fellebbezésre az ítélet elleni fellebbezésre vonatkozó rendelkezéseket a jelen alcímben (
  2. A végzés elleni fellebbezés szabályai) foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. [9] A Kúria mint fellebbviteli fórum a felülbírálati jogkörét a Pp.
  3. §
(1)bekezdése alapján az erre irányuló fellebbezési kérelemre, annak korlátai között gyakorolja, e keretek között kizárólag az ítélőtábla eljárását, az ítélőtábla által hozott végzést, annak esetleges jogszabálysértő jellegét vizsgálta. [10] A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 224. §
(1)bekezdése szerint a végrehajtható okiratok és a végrehajtás során hozott bírósági határozatok kijavítására és kiegészítésére, a fellebbezés és más jogorvoslatok előterjesztésének határidejére, a határidők elmulasztása miatt benyújtható igazolásra, valamint általában a jogorvoslatokkal összefüggő egyéb eljárási kérdésekre a Pp. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A Pp. 114. §
(3)bekezdése értelmében a fellebbezés első példányát a Pp. szerint meghatározott, teljes bizonyító erejű magánokirati formának megfelelően kell elkészíteni. [11] Az ítélőtábla a Pp. 114. §
(3)bekezdésére figyelemmel helyesen járt el, amikor a ... sorszámú végzésével az egyszerű magánokirati formában benyújtott fellebbezés teljes bizonyító erejű magánokirati formában történő előterjesztésére hívta fel az adóst. A Pp. 366. §
(2)bekezdése alapján az ítélőtáblának a formai hibában szenvedő fellebbezést hiánypótlásra vissza kellett adnia, e törvényi előírás alkalmazásától nem térhetett el. [12] Az ítélőtábla a hiánypótlásra felhívó ... sorszámú végzésében részletes tájékoztatást adott arról, hogy a Pp. 114. §
(3)bekezdésben előírt teljes bizonyító erejű magánokirati formában benyújtott fellebbezésnek milyen, a Pp. 325. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti alaki követelményeknek kell megfelelnie. A Kúria utal arra, hogy a teljes bizonyító erejű magánokiratnak más alakisággal készült beadvány is megfelel, az ítélőtáblának azonban nem kellett valamennyi esetet a hiánypótlási felhívásában részletesen ismertetni. Kúria VII.Pkf.24.541/2023/2 4 [13] Az adós a ... sorszámú végzésében foglalt felhívás ellenére a fellebbezése hiányait – tekintettel arra, hogy beadványt nem terjesztett elő – határidőben nem pótolta. [14] A kifejtettek értelmében az ítélőtábla fellebbezést visszautasító végzése nem jogszabálysértő, ezért azt a Kúria a Vht. 224. §
(1)bekezdésén keresztül irányadó Pp. 389. § és 383. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [15] Amennyiben a hiánypótlási kötelezettségekkel kapcsolatban aggályai merültek fel, az adós a hiánypótlásra nyitva álló határidőn belül kérhetett volna tájékoztatást az ítélőtáblától, kifogásait azonban csak a fellebbezésében adta elő, amelyek a következők miatt nem megalapozottak: a tanúknak a beadvány tartalmát nem kell ismerniük, a Pp. 325. §
(1)bekezdés b) pontja értelmében ugyanis azt tanúsítják, hogy az okiraton lévő aláírás a név tulajdonosától származik. Az ügyleti tanúk adatainak kezelését a Pp. 162. §
(6)bekezdése teszi lehetővé a bíróságok számára. [16] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [17] A végzés elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Budapest,
  1. március
  2. Dr. Suba Ildikó s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Edit s.k. előadó bíró, Dr. Gyarmathy Judit s.k. bíró, Dr. Orosz Árpád s.k. bíró, Dr. Tánczos Rita s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.