A határozat elvi tartalma: A Btk. nem általánosságban, hanem kifejezetten a konkrét (az elkövetőnek felrótt) bűncselekmény viszonyában rendelkezik a kóros elmeállapot beszámítási képességet érintő (korlátozó vagy kizáró) hatásáról. Erre tekintettel a tüneteknek a konkrét cselekménnyel összefüggő – a vádbeli, vagy ítéleti tényállással összevetett – vizsgálata alapján tisztázható a felismerési képesség kérdése. Ebből következően a kóros elmeállapot csak akkor büntethetőséget kizáró ok, ha a cselekmény elkövetésének időpontjában fennáll. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.213/2023/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Molnár Ferencné dr., a tanács elnöke Dr. Hornyák Szabolcs János, előadó bíró Dr. Bartkó Levente, bíró Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, bíró Dr. Varga Eszter, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- június
- Az ügy tárgya: jármű önkényes elvétele bűntettének kísérlete Terhelt(ek): terhelt Első fok: Debreceni Járásbíróság, 53.B.275/2022/6., ítélet, tárgyalás,
- szeptember
- Kúria 3.Bfv.213/2023/8 2 jogerős:
- szeptember
- Az indítvány előterjesztője: a Hajdú-Bihar Vármegyei Főügyészség Az indítvány iránya: a terhelt terhére Rendelkező rész A Kúria a jármű önkényes elvétele bűntettének kísérlete miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Hajdú-Bihar Vármegyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Debreceni Járásbíróság 53.B.275/2022/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás I. [1] A Debreceni Járásbíróság a
- szeptember
- napján meghozott, és aznap jogerős 53.B.275/2022/
- számú ítéletével a terheltet az ellene jármű önkényes elvétele bűntettének kísérlete [Btk.
- §
(1)bekezdés] miatt emelt vád alól felmentette. Rendelkezett továbbá a bűnjelről és a bűnügyi költségről. [2] A bíróság által megállapított tényállás a következő. A terhelt vasszerkezet-lakatos végzettségű, kiskorú gyermekről vagy eltartásra szoruló hozzátartozóról gondoskodnia nem kell. Nős családi állapotú. Munkahellyel nem rendelkezik, havi jövedelme 75.000 forint. A terhelt
- szeptember
- napján 6 óra 50 perc körüli időben ittas állapotban érkezett vonattal az állomásra. A vasútállomáson parkolt a sértett tulajdonát képező személygépkocsi. Kúria 3.Bfv.213/2023/8 3 Abból a célból, hogy a gépjárműbe beülve azzal a lakcímére távozzon, a terhelt a gépjármű hátsó szélvédő ablakát egy helyszínen talált bottal betörte. Miután nem találta a kesztyűtartóban a kulcsot, a vezetékek összekötésével megkísérelte a gépjárművet beindítani. A cselekményét észlelő állampolgárok értesítették az állomás forgalomirányítóját, aki kihívta a rendőrséget, akik a terheltet a gépjárműben tetten érték. A terhelt a gépjárműben 40.000 forint kárt okozott, mely nem térült meg. II. [3] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a Hajdú-Bihar Vármegyei Főügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt – a Be.
- §
(1)bekezdés
- a)pont
- ac)alpontjára alapítottan – a megtámadott határozat hatályon kívül helyezése, és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében. [4] Indokai szerint a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével mentette fel a terheltet kóros elmeállapot, mint büntethetőséget kizáró ok miatt. [5] Kifejtette, hogy a jogerős ítéletben rögzített tényállás a terhelt elmeállapotával kapcsolatban nem tartalmaz semmilyen megállapítást. Kizárólag az ítélet indokolása utal arra, hogy az eljárás során szükségessé vált a terhelt igazságügyi elmeorvos-szakértői vizsgálata, ugyanakkor a szakértői megállapítások részben hiányosan, részben pontatlanul kerültek rögzítésre. [6] Hivatkozott rá, hogy az eljárás során beszerzett ismételt szakértői vélemény csupán azt rögzíti, hogy a terhelt beszámítási képessége a vizsgálat időpontjában hiányzott. Ez pedig nem alapozza meg a cselekmény elkövetésének időpontjában fennálló büntethetőséget kizáró okra történő következtetést. [7] A Legfőbb Ügyészség BF.205/2023/4. számú nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt – annak indokaival egyetértve – fenntartotta. Indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatot helyezze hatályon kívül, és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárásra. [8] Az ügyben nyilvános ülés kitűzését nem kérték. III. [9] A Hajdú-Bihar Vármegyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítvány alapos. Kúria 3.Bfv.213/2023/8 4 [10] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szembeni jogi kifogás lehetőségét biztosítja. [11] A Be. 648. §-a valamennyi felülvizsgálati okra kiterjedően rögzíti, hogy felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen van helye, és a jogerős ügydöntő határozatban rögzített tényállás alapulvételével, kizárólag a Be. 648. § a)-
- d)pontjaiban megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [12] A főügyészség felülvizsgálati indítványa joghatályos, a 2022. szeptember 12. napján tárgyaláson kihirdetett és aznap jogerős ítélettel szemben 2023. február 13. napján került előterjesztésre [Be. 651. §
(1)bekezdés, 652. §
(3)bekezdés]. [13] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be. 649. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ac)alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével mentette fel a terheltet. [14] Felülvizsgálatban a felülbírálat az indítványhoz [Be. 652. §
(1)bekezdés], a jogerős határozatban megállapított tényálláshoz [Be. 650. §
(2)bekezdés] és főszabályként a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályokhoz [Be. 659. §
(2)bekezdés] kötött. Felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak nincs helye [Be. 659. §
(1)bekezdés]. A jogkövetkeztetések – így jelen esetben a felmentő rendelkezés – helyességének kérdése kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [15] A felülvizsgálati indítvány szerint az ügyben eljárt bíróság tévedett, amikor az irányadó tényállás alapján kóros elmeállapot – mint büntethetőséget kizáró ok – miatt nem állapította meg a terhelt bűnösségét. Ez jogi – és nem ténybeli – támadás, a megállapított tényekből vont jogkövetkeztetés kifogásolása. [16] A Kúria általi felülbírálat jelen ügyben tehát annak vizsgálatát jelenti és igényli, hogy az eljárt bíróságnak az irányadó tényállás alapján a terhelt büntetőjogi felelőssége hiányára vont jogkövetkeztetése megfelel-e a büntető anyagi jog szabályainak. [17] Törvényt sértett a bíróság, amikor – az általa megállapított, lényegileg a váddal egyező tényállás alapján – a terheltet büntethetőséget kizáró ok miatt felmentette a terhére rótt bűncselekmény vádja alól [Be. 566. §
(1)bekezdés d) pont]. [18] A Btk. 17. §
(1)bekezdése szerint nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában követi el, amely képtelenné teszi cselekménye következményeinek a felismerésére, vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen. A
(2)bekezdés alapján a büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elmeműködés kóros állapota az elkövetőt korlátozza a bűncselekmény következményeinek a felismerésében, vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen. Kúria 3.Bfv.213/2023/8 5 [19] A Btk. nem általánosságban, hanem kifejezetten a konkrét (az elkövetőnek felrótt) bűncselekmény viszonyában rendelkezik a kóros elmeállapot beszámítási képességet érintő (korlátozó vagy kizáró) hatásáról. Erre tekintettel a tüneteknek a konkrét cselekménnyel összefüggő – a vádbeli, vagy ítéleti tényállással összevetett – vizsgálata alapján tisztázható a felismerési képesség kérdése. [20] Jelen ügyben az ügyiratok az alábbiakat tartalmazzák: – a terheltnek felrótt cselekmény elkövetési ideje a vádirat szerint 2019. szeptember 10. napja; – vele szemben a Debreceni Járási Ügyészség a B.3503/2019/8. számú vádirattal 2019. október 3. napján emelt vádat jármű önkényes elvétele bűntettének kísérlete miatt [Btk. 380. §
(1)bekezdés]; – a terheltet a Debreceni Járásbíróság a
- október
- napján meghozott 77.Bpk.1212/2019/
- számú büntetővégzésével jármű önkényes elvétele bűntettének kísérlete miatt 200 óra közérdekű munka büntetésre ítélte; – a büntetővégzés kézbesítésének megkísérlése során,
- január
- napján a kórház arról tájékoztatta a bíróságot, hogy a terhelt önellátásra nem képes, állandó felügyeletre szorul, nála a szellemi leépülés jelei mutatkoznak [Debreceni Járásbíróság 77.Bpk.1212/2019/
- számú irat]; – ennek alapján
- február
- napján igazságügyi elmeorvosszakértői vélemény beszerzésére került sor (Debreceni Járásbíróság 53.B.89/2020/
- számú irat); – a szakértők által
- június
- napján készített szakvélemény szerint a terhelt a terhére rótt cselekmény idején cselekménye veszélyességének felismerésében és a felismerésnek megfelelő magatartás tanúsításában szenvedélybetegsége következtében kialakult enyhe fokú szellemi hanyatlása és személyiségtorzulása miatt közepes fokban volt korlátozott, a vizsgálat idején a megfelelő felismerésben és a felismerésnek megfelelő magatartás tanúsításában enyhe fokban volt korlátozott; – rögzíti továbbá azt is, hogy a terhelt eljárással való együttműködése kóros elmeállapota (szenvedélybetegsége következtében kialakult enyhe fokú szellemi hanyatlása és személyiségtorzulása) miatt akadályozott (Debreceni Járásbíróság 53.B.89/2020/
- számú irat); – erre figyelemmel a Debreceni Járásbíróság a
- szeptember
- napján meghozott és
- október
- napján véglegessé vált 53.B.89/2020/19-III. számú végzésével az eljárást felfüggesztette; Kúria 3.Bfv.213/2023/8 6 – ezt követően Debreceni Járásbíróság a
- január
- napján meghozott 53.B.89/2020/
- számú végzésével ismételt szakértői vizsgálatot rendelt el; – a szakértők által
- május
- napján készített szakvélemény szerint a terhelt alkoholos eredetű közepes fokú szellemi hanyatlása és alkoholos eredetű személyiségtorzulása miatt a vizsgálat során cselekménye veszélyességének felismerésére és a felismerésnek megfelelő magatartás tanúsítására képtelen volt (Debreceni Járásbíróság 53.B.89/2020/
- számú irat). [21] A Kúria mindenekelőtt rögzíti, hogy a kóros elmeállapot mint büntethetőséget kizáró ok fennállása jogkérdés, amelyre a jogerős ítélet tényállásában rögzített tényekből kell következtetést levonni. Ezért a terhelt elmebeli állapotával, elmeműködésének rendellenességeivel kapcsolatos ténymegállapításokat a tényállásnak értelemszerűen tartalmaznia kell. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a tényállás az ítélet egészében és tartalmilag vizsgálandó. Ezért a történeti tényállás bevezető részében írtak valamennyi tényállási pont vonatkozásában figyelembe jönnek, és részei az indokolásban írt, de tartalmilag tényeket rögzítő részek is (BH 2015.216.I.). [22] Helytállóan hivatkozott a felülvizsgálati indítvány arra, hogy az eljárt bíróság a tényállásban elmulasztotta rögzíteni a terhelt elmeállapotára vonatkozó tényeket. [23] Ezzel szemben az ítélet indokolása valóban tartalmaz ezzel kapcsolatos megállapításokat, ám ezek nem a terheltnek a cselekmény elkövetésekor fennálló, hanem az ismételt elmeorvosszakértői vizsgálat idején tapasztalt állapotát rögzítik. [24] A Kúria a korábban kifejtettekkel egyezően rámutat arra, hogy a kóros elmeállapot csak akkor büntethetőséget kizáró ok, ha a cselekmény elkövetésének időpontjában fennáll. [25] Mindezek miatt valóban minden ténybeli alapot nélkülöz az eljárt bíróság azon következtetése, hogy a terhelttel szemben – kóros elmeállapota okán – büntethetőséget kizáró ok áll fenn. [26] A felmentő rendelkezés támadása esetében a felülvizsgálat törvényi oka szerinti és indítvány által is célzott felülbírálat tárgya a bűnösség – vagyis a büntetőjogi felelősség – kérdése (az irányadó tényállás alapulvételével). [27] A Kúria döntési jogköre ilyenkor korlátozott, a felmentő rendelkezés bűnösséget megállapító megváltoztatására nincs törvényi lehetőség. Ha a Kúria a felülvizsgálati indítványnak nem ad helyt, a megtámadott határozatot hatályában fenntartja [Be.
- §
(1)bekezdés]; ha azonban a terhelt felmentésére a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor, akkor a határozatot hatályon kívül helyezi, és az eljárt bíróságot új eljárásra utasítja [Be. 663. §
(1)bekezdés a) pont]. [28] A megismételt eljárás során állást kell foglalni abban a kérdésben, hogy a terhelt az elmeműködés olyan kóros állapotában követte-e el a cselekményt, amely képtelenné tette cselekménye következményeinek a felismerésére, vagy arra, hogy e felismerésnek Kúria 3.Bfv.213/2023/8 7 megfelelően cselekedjen [Be. 663. §
(3)bekezdés]. A terhelt aktuális egészségügyi állapota ismeretében a Be.
- §-ában írt rendelkezés alkalmazása is felmerülhet. [29] Ekként a Kúria a Hajdú-Bihar Vármegyei Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a megtámadott határozatot a Be.
- §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 663. §
(1)bekezdés a) pontja alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította. IV. [30] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. Budapest,
- június
- Molnár Ferencné dr. s.k. a tanács elnöke, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. előadó bíró, Dr. Bartkó Levente s.k. bíró, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. bíró, Dr. Varga Eszter s.k. bíró A Kúria Bvf.III.213/2023/
- számú végzése
- június
- napján véglegessé vált. Budapest,
- június
- Molnár Ferencné dr. s.k. a tanács elnöke