Pfv.21331/2025/5 – Kúria

(2)bekezdés g) pontja és az Ákr. 33. §

(5)bekezdése alapján nem tagadható meg. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.21.331/2025/5. A tanács tagjai: Böszörményiné dr. Kovács Katalin a tanács elnöke Véghné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró Dr. Pataki Árpád bíró Dr. Stark Marianna bíró Szolnokiné dr. Csernay Krisztina bíró A felperes: Magyar Természetvédők Szövetsége (1091 Budapest, Üllői út 91/b. III. em. 21.) A felperes képviselője: Dr. Kiss N. Csaba ügyvéd (cím) Az alperes: Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (cím1) Az alperes képviselője: Dr. Horváth Tamás kamarai jogtanácsos (cím1) és Balsai Ügyvédi Iroda (cím2, ügyintéző: dr. Ifj. Balsai István ügyvéd) A per tárgya: Közérdekű adat kiadása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Az alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.483/2025/7-I. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 70.P.21.675/2025/9. Rendelkező rész Kúria IV.Pfv.21.331/2025/5 2 A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizesse meg a felperesnek 35.000 (harmincötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes 2024. november 12-én és november 14-én összesen három közérdekű adatok kiadása iránti kérelmet terjesztett elő az alperesnél, amelyben a következő adatok kiadását kérte: 1. A településnév1 I. szénhidrogén bányatelek megállapítása a 2012. szeptember 6-án, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal településnévi Bányakapitányság által kiadott SZBK477-21/2012. számú határozattal; 2. A településnév1 I. szénhidrogén bányatelek módosításának eljárását lezáró SZBK/28879/2013. számú határozat; 3. A településnév1 I. szénhidrogén bányatelek vertikális bővítési engedélye (SZTFHBANYASZ/7543-13/2023.); 4. A településnév1 I. szénhidrogén bányatelek vertikális bővítését megalapozó kutatási engedély (SZTFH-BANYASZ/4072-12/2023.); 5. településnév1 I.- szénhidrogén bányatelek kitermelési műszaki tervei és azok módosításai: a 2019-2021. évi kitermelési műszaki üzemi terve és a JN/43/03574-14/2019. számú jóváhagyó határozat; a 2022-2023. évi kitermelési műszaki üzemi terve és módosításai, valamint JN/43/02385-7/2021.; SZTFHBANYASZ/6713-11/2022, SZTFHBANYASZ/671312/2022, SZTFH-BANYASZ/11057-6/2022, SZTFH-BANYASZ/11057-7/2022. számú jóváhagyó határozatok, a 2024-2028. évi Termelési Műszaki Üzemi Terve, valamint az SZTFHBANYASZ/1342-1/2024. számú jóváhagyó határozat; 6. A HHE-településnév rész1 Gyűjtőállomás Gázüzem engedélyei:

1. a)HHE-településnév rész1-6/A kútkörzet és HHE - településnév rész1 - Gyűjtőállomás - építési engedély határozat (369-4/2023);
2. b)HHE - településnév rész1 Gázüzem létesítése I. ütem – l. fázis építési engedély határozat (10184- 6/2023);
3. c)HHE - településnév rész1 Gázüzem létesítése I. ütem – 2. fázis – építési engedély határozat (13388-7/2023);
4. d)HHE - településnév rész1 Gyűjtőállomás és a településnév rész1-6A kútkörzet használatbavételi engedély (SZTFHBANYASZ/1638-4/2024);
5. e)HHE településnév1 Kft. településnév rész1 - Gázüzem I. ütem 1. fázis – használatbavételi engedély (SZTFH-BANYASZ/6279-4/2024);
6. f)HHEtelepülésnév rész1 gázüzembe kompresszor telepítés – építési engedély határozat (SZTFHBANYASZ/10440-7/2024);
7. g)HHE-településnév rész1 gázüzembe PH-01 techn. jelű gépi hűtőegység telepítés építési engedély (SZTFH-BANYASZ/12075-5/2024);
8. h)HHE - Kúria IV.Pfv.21.331/2025/5 3 településnév rész1 Gázüzem létesítése II. ütem – I. fázis DPCU2 telepítése – építési engedély (SZTFH-BANYASZ/9793-7/2024);
9. i)HHE településnév1 Kft. településnév rész1 Gázüzem S-05 technológiai jelű mérőszeparátor létesítési engedély (SZTFH-BANYASZ/3265-2/2024);
10. j)HHE településnév1 Kft. településnév rész1 Gázüzem és Ecsegfalva FGSZ szakaszoló és gázátadó állomás közötti mezőbeni szénhidrogén vezeték településnév rész1 Gázüzem Ecsegfalva görényfogadó és szabályozóállomás közötti csőszakasz határozat (SZTFHBANYASZ/3039- 2/2024); és
11. k)a HHE településnév rész1 fentebb fel nem sorolt további engedélyei. 7. A HHF-településnév rész1-6/A és a HHE-településnév rész1-2 szénhidrogén kúthoz kapcsolódó engedélyek:
12. a)HHE-településnév rész1-6/A és HHE településnév rész1-2 szénhidrogén kutak termelésbe állítása építési engedély (14327-2/2022 és 9006-4/2023);
13. b)HHE-településnév rész1-6A jelű CH kút használatbavételi engedély (8964-5/2023);
14. c)HHEtelepülésnév rész1-6A kútkörzetben befutósor és léghűtő berendezés létesítése építési engedély (SZTFH-BANYASZ/1932-2/2()24), engedély visszavonása (SZTFHBANYASZ/1932-4/2024), építési engedély (SZTFHBANYASZ/1932-9/2024) és építési engedély módosítása (SZTFHBANYASZ/7999-2/2024);
15. d)HHE-településnév rész1-6A kihelyezett gyűjtősor és HHE-településnév rész1 Főgyűjtő (Gázüzem) közötti gyűjtővezetékpár építési engedély (SZTFHBANYASZ/8695-2/2024);
16. e)HHE-településnév rész1-6/A, HHE-településnév rész1-2 termelvényvezetékek és HHE településnév rész1 – Főgyűjtő állomás és a cég neve1 településnév2 Gyűjtőállomás közötti mezőbeni szénhidrogén vezeték katódvédelmi rendszer és településnév2 végpont előtti görényfogadó használatbavételi engedély (SZTFH-BANYASZ/9710-2/2024);
17. f)HHE-településnév rész1-2 szénhidrogén kút termelésbe állítása – építési engedély határozata (14384-2/2023);
18. g)HHEtelepülésnév rész1-2 jelű CH kút használatbavételi engedély (16385-2/2023);
19. h)HHEtelepülésnév rész1-2 kútkörzet és településnév rész1 gyűjtőállomáson rákötési munkák – használatbavételi engedély (SZTFH-BANYASZ/8481-2/2024); 8. A HHE-településnév rész1-8 szénhidrogén kúthoz kapcsolódó engedélyek:
20. a)„településnév1 I. szénhidrogén” bányatelekre tervezett HHE-településnév rész1-8 jelű szénhidrogén mezőfejlesztő-kutató fúrás építési engedélyének jóváhagyása (10766-10/2022);
21. b)HHE-településnév rész1-8 szénhidrogén kút termelésbe állítása építési engedély (94093/2023);
22. c)HHE-településnév rész1-8 gáztermelő kútkörzet, kútbekötő vezeték használatbavételi engedély határozat (SZTFH-BANYASZ/8483-2/2024);
23. d)HHEtelepülésnév rész1-8 jelű CH kút használatbavételi engedély (SZTFH-BANYASZ/82823/2024); 9. A HHE-településnév rész1-13 szénhidrogén kúthoz kapcsolódó engedélyek:
24. a)HHEtelepülésnév rész1-13 szénhidrogén kút termelésbe állítása – építési engedély határozat (12910-3/2023) és módosítása (15393-2/2023);
25. b)HHE-településnév rész1-13 jelű CH kút használatbavételi engedély (SZTFH-BANYASZ/8405-3/2024);
26. b)HHE-településnév rész1-13 gáztermelő kútkörzet, kútbekötő vezeték használatbavételi engedély határozat (SZTFHBANYASZ/8480-2/2024). 10. A „HHE-településnév rész1-7”, „HHE-településnév rész1-11” és „HHE-településnév rész1-17” jelű szénhidrogén kutakhoz kapcsolódó engedélyek:
27. a)HHE-településnév rész1-11 jelű szénhidrogén mezőfejlesztő-kutató fúrás – építési engedély (SZTFH-BANYASZ/56048/2024);
28. b)HHE-településnév rész1-11 szénhidrogén kút termelésbe állítása – építési engedély határozat (SZTFH-BANYASZ/10091-2/2024);
29. c)HHE-településnév rész1-17 jelű szénhidrogén mezőfejlesztő-kutató fúrás – építési engedély (13136-12/2023) és építési engedély módosítása (SZTFH-BANYASZ/4514-2/2024);
30. d)HHE-településnév rész1-17 szénhidrogén kút termelésbe állítása - építési engedély határozat (SZTFH-BANYASZ/82833/2024);
31. e)HHE-településnév rész1-7 jelű szénhidrogén mezőfejlesztő-kutató fúrás - építési Kúria IV.Pfv.21.331/2025/5 4 engedély (6151- 8/2023);
32. f)HHE-településnév rész1-7 szénhidrogén kút termelésbe állítása építési engedély (SZTFH-BANYASZ/10090-2/2024);
33. g)A „HHE-településnév rész1-7”, „HHE-településnév rész1-11 „HHE-településnév rész1-17” jelű szénhidrogén kutak használatbavételi engedélye, és a gáztermelő kútkörzetek, kútbekötő vezetékek használatbavételi engedélye SZTFH-BANYASZ/13699-4/2024., SZTFH-BANYASZ/134287/2024.). 11. Egyéb engedélyek:
34. a)HHE településnév1 Kft. településnév rész1 - településnév1 közötti kondenzátum vezeték - építési engedély (SZTFH-BANYASZ/5135-6/2024);
35. b)HHE településnév1 Kft. településnév rész1 Gázüzem és Ecsegfalva FGSZ szakaszoló és gázátadó állomás közötti mezőbeni szénhidrogén vezeték településnév rész1 Gázüzem Ecsegfalva görényfogadó és szabályozóállomás közötti csőszakasz határozat (SZTFH-BANYASZ/30392/2024);
36. c)„Földgáz betáplálási pont kialakítása - településnév2 „O” pont létesítése - építési engedély (7500-6/2023);
37. d)településnév2 „O” pont szúró-mérő állomás használatbavételi engedély határozat (SZTFH-BANYASZ/6791-6/2024);
38. e)HHE – településnév2 görényfogadó szabályzókör és az FGSZ betáplálási ponthoz leágazó vezeték használatbavételi engedély (SZTFH-BANYASZ/7076-2/2024);
39. f)Berettyóújfalu” szénhidrogén koncessziós területén Robbanóanyag felhasználás engedélyezéséhez kapcsolódó dokumentumok (SZTFHBANYASZ/2078/2024) 12. a településnév3 II. szénhidrogén bányatelek megállapító határozat és módosításai bővítései; 13. a településnév3 II. szénhidrogén bányatelek kitermelési műszaki üzemi tervei; 14. a településnév3 II. szénhidrogén bányatelken folyamatban lévő bányaügyi eljárások dokumentációja. [2] Az alperes az adatigénylések teljesítését megtagadta, mert álláspontja szerint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 27. §

(2)bekezdés

1. g)pontja alapján az adatok megismerésére csak az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szabályai szerint van lehetőség. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [3] A felperes – az 5., 11.f., 12., 13. pontokban foglalt adatok kiadása iránti eljárás megszüntetését követően – az adatigénylések 1-4., 6-10., 11a)-
2. e)pontjaiban foglalt adatok kiadására kérte az alperes kötelezését. Keresete jogalapjaként az Infotv. 3. § 5-6. pontját, 26. §

(1)-

(2)bekezdését és 28. §

(1)bekezdését jelölte meg. [4] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint a kiadni kért adatok közigazgatási eljárásban keletkeztek, ezért a határozatok az Infotv. 27. §

(2)bekezdés g) pontja alapján az Ákr. 33. §

(5)bekezdése alapján ismerhetők meg, kizárólag az Ákr. rendelkezései szerint a közigazgatási eljárásban terjeszthető elő a végleges határozatok megismerése iránti igény. Az elsőfokú részítélet és a másodfokú ítélet Kúria IV.Pfv.21.331/2025/5 5 [5] Az elsőfokú bíróság – a megismételt eljárás során meghozott – részítéletével az alperest az 1., 2., 3., 4., 6.a)-j), 7.a)-h), 8.a-d), 9.a)-b), 10.a)-g), 11.a)-e) pontjaiban foglalt adatok kiadására kötelezte a személyes adatok felismerhetetlenné tétele mellett. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. [6] Az elsőfokú bíróság részítéletének indokai szerint az Ákr. 33. §

(5)bekezdése kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a közigazgatási eljárást befejező, a személyes adatot és védett adatot nem tartalmazó véglegessé vált határozat az eljárás befejezését követően bárki által korlátlanul megismerhető, annak nyilvánossága nem korlátozható. Ennélfogva az Ákr. az említett határozatokban foglaltak tekintetében nem tartalmaz olyan rendelkezést, ami indokolná a közigazgatási hatósági eljárásra tekintettel az Infotv. 27.

(2)bekezdés g) pontja alapján a közérdekű adatok megismerését. Jelen perben nem volt vitás, hogy a keresettel kért adatok eljárást befejező, tehát végleges határozatok foglalják magukban, ezért az Infotv. 27. §

(2)bekezdés g) pontjára hivatkozással a közérdekű adatok nyilvánossága nem korlátozható, a felperes nem szorítható a közigazgatási eljárásban iratbetekintés iránti kérelem előterjesztésére. Mivel az ügyintézők, a döntést meghozó személyek neve, hivatalos e-mail elérhetősége közérdekből nyilvános adat, ezen személyek nevének kitakarására az alperes nem jogosult. Az ügyfél által alkalmazott szakemberek [tervezők, műszaki vezetők, bevont alvállalkozó természetes személyek, határozatról érintett értesítendő személyek] személyazonosító adatait ugyanakkor az Infotv. 26. §

(1)bekezdése nem minősíti nyilvános adatnak, ezeket az adatokat a kiadandó iratokban felismerhetetlenné kell tenni. [7] Az alperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság részítéletét ítéletnek tekintette és azt helybenhagyta. [8] A jogerős ítélet indokolása szerint az elsőfokú bíróság részítélete azért tekintendő ítéletnek, mert az 5., 11.f., 12.,

1. pontokban foglalt adatok kiadása iránti eljárást az elsőfokú bíróság a részítélet meghozatalát megelőzően megszüntette, e keresetek tekintetében további tárgyalásra nincs szükség, ezért a részítélet polgári perrendtartásról szóló
2. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
3. §

(2)bekezdésében foglalt feltételei nem állnak fenn. Mivel a kiadni rendelt adatok az eljárást befejező (végleges) határozatokban szerepelnek, ezért azok az Ákr. 33. §

(5)bekezdése szerint is korlátozás nélkül megismerhetőek, azok kiadása iránt a felperes az Ákr. 33. §

(5)bekezdése mellett az Infotv. 26. §

(1)bekezdése alapján is jogosult kérelmet előterjeszteni. Az ilyen adatok megismerésére irányuló eljárások jogági eltérései nem szolgálhatnak a kereset elutasításának alapjául azzal, hogy személyes, illetve a védett adatok kiadására nincs lehetőség. A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem [9] A jogerős ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben azt kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletet helyezze hatályon kívül és elsődlegesen az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárásra és új határozat hozatalára, másodlagosan az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva a keresetet utasítsa el. [10] Megsértett jogszabályként hivatkozott a Pp. 170. §

(2)bekezdésére, 176. §

(2)bekezdés c) pontjára, 240. §

(1)bekezdés a) pontjára, az Infotv. 26. §

(1)bekezdésére, a 27. §

(2)bekezdés g) pontjára és az Ákr. 33. §

(5)bekezdésére. Hivatkozott arra is, hogy a jogerős ítélet jogkérdésben eltér a Kúria közzétett határozatától. Kúria IV.Pfv.21.331/2025/5 6 [11] Az elsődleges felülvizsgálati kérelem indokai szerint az eljárt bíróságok figyelmen kívül hagyták, hogy a kereset nem felel meg a Pp. 173. §

(1)bekezdésében támasztott, keresethalmazatra vonatkozó rendelkezéseknek. A jogerős ítélet indokolás nélkül tért el a Kúria Pfv.IV.20.614/2025/8. számú határozatától, amely szerint a közérdekű adat kiadása iránti perben az Infotv. 31. §

(1)bekezdésének utaló szabálya alapján a keresettel szemben már irányadó az a feltétel, hogy ugyanabból vagy ténybeli és jogi alapon (ez alatt nem az előzetes adatigénylés értendő) összefüggő jogviszonyból erednek. Jelen esetben a Pp. 170. §

(2)bekezdésében foglalt feltételnek a kereset azért nem felel meg, mert a felperes 11 eltérő tartalmú, egymással nem összefüggő, különböző földrajzi helyen található, különböző ügyeiben más-más kérelmekről döntő határozatok kiadását kérte, ezért a felperes által megjelölt adatok 11 önálló, eltérő megítélés alá eső, egymástól független jogviszonyt keletkeztettek. Az adatok tartalma (ténybeli alapjuk), a meghozataluk időpontja eltérő, önmagában a jogalapok hasonlósága a valódi tárgyi keresethalmazat megengedhetőségét a Kúria precedens határozata értelmében nem indokolja. A meg nem engedett keresethalmazatot az eljárt bíróságok hivatalból kötelesek lettek volna észlelni és hiánypótlás körében fel kellett volna hívni a felperest, hogy csak olyan keresetet terjesszen elő, amely vonatkozásában az eljárás megszüntetésének oka (a meg nem engedett keresethalmazat) nem állapítható meg. Az eljárt bíróságok mindezt elmulasztották, ezért eljárásuk során megsértették a Pp. 240. §

(1)bekezdés a) pontját, 176. §

(2)bekezdés c) pontját. [12] A másodlagos felülvizsgálati kérelem indokai szerint az első- és a másodfokú bíróság anyagi jogszabálysértéssel [Infotv. 26. §

(1)bekezdés, a 27. §

(2)bekezdés g) pont és az Ákr. 33. §

(5)bekezdés] és a Kúria precedens határozatában kifejtett jogértelmezéstől eltérve állapította meg, hogy az Infotv. 27. §

(2)bekezdés g) pontja nem zárja ki a kért adatok megismerhetőségét. A Kúria a Pfv.IV.20.384/2024/

1. számú határozatában már állást foglalt arról, hogy az egyedi hatósági eljárásokban hozott és véglegessé vált határozatok kizárólag az Ákr.
2. §

(5)bekezdése szerint, az eljárást befejező határozaton keresztül ismerhetőek meg. Ennélfogva kizárt az adatok más, közérdekű adat kiadása iránti eljárás során történő igénylése. [13] Jelen perben a felperes egyedi, az Ákr. hatálya alá tartozó hatósági eljárások konkrét adatainak megismerése iránt terjesztett elő közérdekű adatigénylést, amelyek közérdekű adatigénylés által nem ismerhetők meg, mert az Ákr. iratbetekintésre feljogosító szabályai nem tartalmaznak olyan rendelkezést, amely alapján az ügyfélen kívüli harmadik személy, akár a hatósági eljárás befejezését követően – az Ákr. 33. §

(5)bekezdésében foglaltak kivételével – a hatóság által kezelt adatokba betekintést nyerhetne, azokat megismerhetné. A felperes arra jogosult, hogy az Ákr. 33. §

(5)bekezdésére alapítva az Ákr.

1. §-a szerint kérelmet terjesszen elő a hatóság felé, amelyben a személyes adatot és védett adatot nem tartalmazó véglegessé vált határozat megismerését kéri. A hatóság az Ákr. alapján e kérelmet bírálja el, amely döntéssel szemben az Ákr. rendelkezései alapján van helye jogorvoslatnak. A felperes az adatok megismerése iránti igényét csakis az Ákr. rezsimjében, közigazgatási úton érvényesítheti, annak kiváltására, megkerülésére, párhuzamos igényérvényesítésre az Infotv. szerinti közérdekű adatigénylés azon az alapon sem szolgálhat. [14] A felperes a felülvizsgálati ellenkérelemben a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai Kúria IV.Pfv.21.331/2025/5 7 [15] A felülvizsgálati kérelem alaptalan a következők szerint. [16] A Kúria előrebocsátja, hogy a felülvizsgálati eljárás nem a per folytatása, hanem szigorú eljárási szabályok szerint lefolytatható rendkívüli perorvoslat, amelynek során a Kúria a Pp.
2. §

(1)bekezdése alapján kizárólag a felülvizsgálati kérelem korlátai között, az ott megjelölt jogszabályok, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés tekintetében vizsgálja a jogerős ítélet jogszabálysértő, illetve a kúriai határozattól jogkérdésben eltérő voltát. [17] Az alperes elsődleges felülvizsgálati kérelme alapján a Kúriának azt kellett megítélnie, hogy az eljárt bíróságok a valódi tárgyi keresethalmazat előterjesztésére vonatkozó rendelkezések figyelmen kívül hagyásával és a Pp. 170. §

(2)bekezdésének, 176. §

(2)bekezdés c) pontjának, 240. §

(1)bekezdés a) pontját megsértve döntöttek érdemben a kereset tárgyában. [18] A Pp. 173. §

(1)bekezdése szerint több kereset (valódi tárgyi keresethalmazat) akkor terjeszthető elő, ha a keresetek ugyanabból vagy – ténybeli és jogi alapon – összefüggő jogviszonyból erednek és a keresetek között nincs olyan, amelynek elbírálása más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozik. Az e törvény hatálya alá tartozó ügyben előterjesztett keresetet nem lehet összekapcsolni közigazgatási perben, illetve egyéb közigazgatási bírósági eljárásban eljáró bíróság hatáskörébe tartozó keresettel, illetve indítvánnyal. [19] A Kúria nem kíván eltérni a Pfv.IV.20.614/2025/

1. számú határozatában (megjelent: BH
2. 268.) kifejtett jogértelmezésétől, amely szerint a közérdekű adatigénylés tárgyában a valódi tárgyi keresethalmazat rendelkezésének érvényesülése a pert megelőző eljárásban speciális. Az ehhez kapcsolódóan indított peres eljárásban előterjesztett keresettel szemben viszont már irányadó az a feltétel, hogy a keresetek ugyanabból vagy ténybeli és jogi alapon (ez alatt nem az előzetes adatigénylés értendő) összefüggő jogviszonyból erednek. A keresethalmazat megengedhetőségének megítélése, így a halmazati szabályok betartásának a biztosítása ugyanis hivatalból is a bíróság feladata, a meg nem engedett keresethalmazat észlelése esetén az ezzel kapcsolatos bírói felhívás kiadása a Pp.
3. §

(2)bekezdés c) pontja értelmében nem mellőzhető [Kúria Pfv.V.20.539/2023/7.]. A Pp. 176. §

(2)bekezdés c) pontja a keresetlevél visszautasításának okaként a hiánypótlás ellenére a törvény által meg nem engedett keresethalmazatot tartalmazó keresetlevél benyújtását jelöli meg, míg a Pp. 240. §

(1)bekezdés

1. a)pontja szerint e perakadály fennállása esetén a bíróságnak az eljárást – annak bármely szakaszában – hivatalból meg kell szüntetnie. [20] Jelen perben a felperes az alperest a pert megelőző adatigénylések 1-4., 6-10., 11a)
2. e)pontjaiban foglalt adatok kiadására kérte kötelezni. A jogerős ítélet kereseteket érdemben elbíráló rendelkezéséből kitűnően a másodfokú bíróság álláspontja az volt, hogy fennállnak a Pp. 173. §

(1)bekezdésében a valódi tárgyi keresethalmazatra meghatározott feltételek. A másodfokú bíróság ezen jogi álláspontja nem sérti az alperes által megjelölt jogszabályokat. [21] A keresetekben megjelölt adatok között a ténybeli és jogi összefüggést megteremti a név1 projekt megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé, valamint a név1 projekt kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánításáról szóló 308/2022. (VIII. 11.) Korm. rendelet 1. §.

(1)bekezdése, amely szerint a Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja az ingatlan-nyilvántartás szerinti, az

1. mellékletben meghatározott helyrajzi számú ingatlanokon, vagy az azokból telekalakítási eljárásban hozott, véglegessé vált döntés alapján kialakított ingatlanokon a név1 projekt keretében megvalósított földgáztermelő kutak fúrására, mezőbeni szénhidrogén vezetékek és a vezetékekhez kapcsolódó felszíni létesítmények, gázelőkészítő üzem, Földgázszállító Zártkörűen Működő Részvénytársaság távvezetéki rendszer betáplálási pontok, valamint vasúti vagontöltő fejlesztésére irányuló beruházással (a továbbiakban: Beruházás) összefüggő, a
2. mellékletben meghatározott Kúria IV.Pfv.21.331/2025/5 8 közigazgatási hatósági ügyeket. Emellett a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel nem támadott megállapítása, hogy a keresetekben kiadni kért adatok kivétel nélkül eljárást befejező határozatok, megtagadási okként pedig az alperes kizárólag az Infotv.
3. §

(2)bekezdés g) pontjára hivatkozott, ami nem igényli az egyes keresetek eltérő jogi megítélését, és a eltérő megtagadási ok/okok vizsgálatát sem. Ennélfogva az eljárt bíróságok az érdemi határozat meghozatalával helytállóan helyezkedtek arra az álláspontra, hogy a Pp. 173. §

(1)bekezdésében meghatározott feltétel fennáll, azaz a keresetek egymással ténybeli és jogi alapon összefüggő jogviszonyból erednek. A jogerős ítélet ezért nem sérti a Pp. 170. §

(2)bekezdését, a 176. §

(2)bekezdés c) pontját, 240. §

(1)bekezdés a) pontját sem. [22] Ezt követően a Kúriának az alperes másodlagos felülvizsgálati kérelme alapján azt kellett megítélnie, hogy a jogerős ítélet kereseteknek helyt adó rendelkezése sérti-e a Infotv. 26. §

(1)bekezdését, a 27. §

(2)bekezdés g) pontját és az Ákr. 33. §

(5)bekezdését. [23] Az Alaptörvény VI. cikk

(3)bekezdése alapján mindenkinek joga van a személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. [24] Az Alkotmánybíróság következetesen érvényesített gyakorlata értelmében az Alaptörvény VI. cikk

(3)bekezdés szerinti közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog (információszabadság) „az informáltsághoz való jogot”, az információk megszerzésének szabadságát és állami elismerését, továbbá biztosítását jelenti. [25] Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény

1. cikke alapján a bíróságok részére alkotmányos kötelezettségként írja elő, hogy ítélkező tevékenységük során a jogszabályokat az Alaptörvénnyel összhangban értelmezzék {pl.: 3/
2. (IV. 17.) AB határozat, Indokolás [55], 7/
3. (III. 1.) AB határozat, Indokolás [33]; 28/
4. (X. 9.) AB határozat, Indokolás [29]; 3/
5. (II. 2.) AB határozat, Indokolás [17]}. Ebből a kötelezettségből következik, hogy a bíróságnak a jogszabályok adta értelmezési mozgástér keretein belül azonosítania kell az elé kerülő ügy alapjogi vonatkozásait, és a bírói döntésben alkalmazott jogszabályokat az érintett alapjog alkotmányos tartalmára tekintettel kell értelmeznie {3353/
6. (X. 8.) AB határozat, Indokolás [47], 3112/
7. (III. 23.) AB határozat, Indokolás [25]}. [26] Az Alkotmánybíróság az Alaptörvényből levezethető alkotmányossági szempontként azt is kimondta, hogy az információszabadság ugyanakkor nem abszolút, vagyis nem korlátozhatatlan alapjog {4/
8. (I. 22.) AB határozat Indokolás [42]}. Az Alaptörvény VI. cikk

(3)bekezdése alapján közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog is más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával, törvényben korlátozható. [27] Az Infotv. 26. §

(1)bekezdése szerint az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot – az e törvényben meghatározott kivételekkel – erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse. A

(2)bekezdés szerint közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja. A közérdekből nyilvános személyes adatok a célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben tartásával terjeszthetőek. [28] Az Alkotmánybíróság a 4/2021. (I. 22.) AB határozatban foglalta össze az információszabadság korlátozhatóságával kapcsolatos gyakorlatát. Ennek során kiemelte, hogy az információszabadság korlátozhatóságának kereteit – az Alaptörvény ismertetett I. cikk

(3)bekezdésére figyelemmel – az Infotv. pontosítja:

1. a)pont: a minősített adat;
2. b)pont a döntés megalapozását szolgáló adat;
3. c)pont a külön törvényi rendelkezés szerinti elzárás Kúria IV.Pfv.21.331/2025/5 9 [Inotv. 27. §

(2)bekezdés]. Alapelvként rögzítette azt, hogy az adatok zártsága egyik esetben sem automatikusan, a törvény erejénél fogva áll be, az mindig az adatkezelő döntésének közbejöttét igényli. Az információszabadság korlátozása nem lehetséges formai alapokon, vagyis bizonyítani kell, hogy a kért adat nyilvánossága – ténylegesen – sértené az alkotmányosan elismerhető korlátozási kategóriákat {4/2021. (I. 22.) AB határozat Indokolás [46]–[48]; 3/2023. (IV. 17.) AB határozat Indokolás [57]}. [29] Az Infotv. 27. §

(2)bekezdés g) pontja szerint a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jogot – az adatfajták meghatározásával – törvény bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásra tekintettel korlátozhatja. [30] Az alperes felülvizsgálati kérelmében foglaltakkal szemben a Kúria a Pfv.IV.20.384/2024/

1. számú ítéletében – amellyel szemben előterjesztett alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság a 3089/
2. (III. 14.) AB végzésben elutasította – foglalt jogértelmezés jelen ügyben nem alkalmazandó a következő okokból. [31] A Kúria kiemeli, hogy a közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre alapított felülvizsgálati kérelemben eredménnyel csak olyan precedens határozat hivatkozható, amelynek a jogerős ítélettel való összevethetősége a ténybeli alap és az elbírált jog tekintetében megállapítható. Az ügyazonosság ugyanis több tényező által befolyásolt, összetett jogfogalom, amelyet mindig esetről esetre kell vizsgálni. Ennek során szigorúan kell venni az összehasonlított bírói döntésekben az alkalmazott anyagi jogszabály egyezőségét (hatály, normatartalom) és a jogértelmezés szempontjából releváns tények lényegi hasonlóságát (Jpe.II.60.048/2023/6., Indokolás [33])]. Ez azt jelenti, hogy egyetlen kúriai döntést sem lehet leredukálni az elvi tételre, azt nem lehet elvonatkoztatni a döntés teljes szövegkörnyezetétől. Ezért a Kúria közzétett döntéséhez fűződő precedens hatás sohasem absztrakt, mindig konkrét ügyekhez, jogértelmezéshez köthető. [32] A precedens határozat alapául szolgáló ügyben – jelen üggyel ellentétben – a Kúria egy folyamatban levő hatósági eljárás irataiba való betekintés tárgyában értelmezte az Ákr.
3. §

(1)-

(3)bekezdését, valamint az Infotv. 27. §

(2)bekezdés g) pontját, és figyelemmel volt az Alaptörvény XXIV. cikkére és a XXVIII. cikkére. Abban az ügyben az adatigénylés tárgyában eljáró szakhatóságra az Ákr. 55. §

(2)bekezdését és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 19. §

(4)bekezdését, valamint a 25. §

(2)bekezdését is alkalmazni kellett, a Kúria a döntésénél ezeket a jogszabályokat is alkalmazta. A folyamatban levő hatósági eljáráshoz kapcsolódóan emelte ki azt, hogy az „egyedi hatósági eljárások harmadik személy által megismerhető közérdekű és közérdekből nyilvános adatait az Ákr. 33. §

(5)bekezdése szerinti eljárást befejező határozat tartalmazza, amelyet bárki megismerhet”. Jelen ügyben azonban a felperes a hatósági eljárások során meghozott eljárást befejező határozatok kiadását kérte. [33] Az egyedi hatósági eljárások harmadik személy által megismerhető közérdekű és közérdekből nyilvános adatait az Ákr. 33. §

(5)bekezdése szerinti eljárást befejező határozat tartalmazza, amelyet bárki megismerhet. A Kúria nem kíván eltérni a Pv.IV.20.452/2025/

1. számú határozatában foglalt azon jogértelmezéstől, amely szerint a befejezett hatósági eljárás során keletkezett közérdekű adat kiadása iránti igény teljesítése önmagában az Infotv.
2. §

(2)bekezdés g) pontja és az Ákr. 33. §

(5)bekezdése alapján nem tagadható meg. [34] Ezért a Kúria jogértelmezése szerint az alperes alaptalanul állította, hogy a jogerős ítélet sérti az Infotv. 27. §

(2)bekezdés g) pontját és az Ákr. 33. §

(5)bekezdését, illetve jogkérdésben eltér a Kúria precedens határozatától. [35] Mindezekre figyelemmel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet nem sértette meg a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat, ezért azt a Pp. 424. §

(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Kúria IV.Pfv.21.331/2025/5 10 A döntés elvi tartalma [36] A befejezett hatósági eljárás során keletkezett közérdekű adat kiadása iránti igény teljesítése önmagában az Infotv. 27. §

(2)bekezdés g) pontja és az Ákr. 33. §

(5)bekezdése alapján nem tagadható meg. Záró rész [37] A Kúria a felülvizsgálati eljárásban pervesztes alperest kötelezte a felperes felülvizsgálati eljárásban felszámított perköltségének megfizetésére, amelynek összegét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 3. §

(2)bekezdése, és a

1. évi XC. törvény
2. §

(4)bekezdése alapján 2 munkaóra figyelembevételével határozta meg azzal, hogy munkadíj mértéke nem lehet kevesebb az ügyvédi óradíj ötszörösénél. [38] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §

(1)bekezdés o) pontja alapján illetékmentes. [39] A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmét a Pp. 405. §

(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 376. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [40] E határozat ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 407. §

(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Budapest,

1. február
2. Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. a tanács elnöke, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró, Dr. Stark Marianna s.k. bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró