A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása, ha a felülvizsgálati kérelem nem vet fel olyan elvi jelentőségi kérdést, amely a jogegységgel kapcsolatos. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.I. 35.010/2024/
- A tanács tagjai: Dr. Hajnal Péter a tanács elnöke; Dr. Heinemann Csilla előadó bíró; Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit bíró; Dr. Figula Ildikó bíró; Dr. Tóth Kincső bíró A felperes: Felperes1 Cím2 A felperes képviselője: név ügyvéd Cím3 Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága Cím1 Az alperes képviselője: név1 kamarai jogtanácsos Kúria I.Kfv.35.010/2024/2 2 Cím1 A per tárgya: végrehajtási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes 33.,
- sorszám alatt Az elsőfokú bíróság határozatának száma: 104.K.700.150/2023/
- Fővárosi Törvényszék számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A Magyar Államkincstár
- december 15-én kelt megkeresésében végrehajtási eljárás lefolytatását kérte az adóhatóságtól a felperest terhelő 364.126,-Ft, valamint 367.514,Ft tartozás beszedése érdekében. A megkeresésre tekintettel az adóhatóság felperes adószámláján szociális hozzájárulási adónemben fennálló 233,-Ft túlfizetést, a belföldi gépjármű adó bevételi számla adónemen fennálló 7.460,-Ft túlfizetést, a személyi jövedelem adónemen fennálló 1,-Ft túlfizetést, az általános közigazgatási ügyek számla mezőgazdasági, agrárfejlesztési, halászati támogatás visszafizetése adónemben fennálló tartozásra számolta el. [2] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az elsőfokú döntést helyben hagyta. Hangsúlyozta, hogy az elsőfokú adóhatóság a jogszabályi előírások betartásával járt el, jogszabálysértést nem valósított meg, miután a hatóság az átvezetése során kötve van a rendelkezésre álló nyilvántartáshoz, így az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló
- évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.) szabályai szerint nyilvántartásba vett megkeresés adataihoz, valamint a felperes adószámláján nyilvántartott adótartozásokhoz. Utalt arra is, hogy a megkeresés alapján folytatott végrehajtás esetén az Kúria I.Kfv.35.010/2024/2 3 adóhatóság tartozás vizsgálatot hivatalból végez és annak eredményeként, ha nyilvántartott túlfizetést állapít meg, hatósági átvezetéssel a túlfizetés összegét a nyilvántartott tartozásra elszámolja. A kereset és a védirat [3] A felperes keresetet terjesztett elő az alperes döntése ellen, amelyben kérte annak elsőfokú döntésre is kiterjedő hatályon kívül helyezését, a MÁK törvénytelen eljárásának megszüntetését, valamint a jogszerűtlenül nyilvántartásba vett tartozás törlését. [4] Az alperes védiratában döntéseiben foglaltak fenntartása mellett a felperes keresetének elutasítását indítványozta. Az elsőfokú bíróság döntése [5] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. [6] Megállapította, hogy az alperes a felperes állításával szemben döntését az irányadó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő határidőben hozta meg, így e körben az eljárás lényeges szabályainak megszegése nem következett be. A keresetlevél továbbítására vonatkozó határidő meg nem tartottsága az alperesi döntés jogszerűsége vonatkozásában pedig relevanciával nem bírt. Alaptalannak találta a felperes anyagi jogi vitatásait is, és utalt az adózás rendjéről szóló
- évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) Art. 74/A §
(1)bekezdésében írtakra, illetve az Avt. 106. §
(1)bekezdésében előírtakra. Hangsúlyozta, hogy alperes jelen ügyben a megkeresésben foglaltakhoz kötve volt, annak tartalmával kapcsolatban kétségeket nem fogalmazhatott meg, önkényesen nem bírálhatta felül. A perben kizárólag az alperesi döntés felülvizsgálatára kerülhetett sor, ezért sem a határozatok, sem a felperes által becsatolt más tartozásokhoz kapcsolódó megkeresés tartalmának vitatása nem volt lehetséges az ügyben. Rámutatott arra is, hogy az adóhatóságnak nem kötelezettsége az Avt. rendelkezései értelmében a megkeresésről a felperest értesíteni, illetve az a felperesi hivatkozás sem alapos, mely szerint más ügyben a behajtást kérő a megkeresést visszavonta, ugyanis ilyen visszavonásra a perbeli ügyben nem került sor, az alperes megkeresésére a MÁK a felperes tartozását megerősítette. Büntetőjogi tényállások felülvizsgálata ugyancsak nem tartozott jelen per tárgyához, ezért az erre vonatkozó hivatkozásokat is elutasította. A felülvizsgálati kérelem Kúria I.Kfv.35.010/2024/2 4 [7] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az eljárt bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára történő utasítását, másodlagosan a jogerős ítélet megváltoztatását kérte akként, hogy a megtámadott közigazgatási cselekményt a Kúria semmisítse meg és a közigazgatási szervet kötelezze új eljárás lefolytatásával a jogosulatlanul kért behajtási adatok törlésére. [8] A felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjának
- ab)alpontja alapján kérte, álláspontja szerint a felvetett jogkérdés különleges súlya és társadalmi jelentősége fennáll, tekintettel arra, hogy a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégium vezetőjének tájékoztatása szerint a bíróságon a perbelivel azonos ügyminőségű, ügytárgyú eljárások jelentős számban vannak folyamatban. Ebből következtetni lehet, hogy az alperesen keresztül indított behajtási eljárások egy része jogszabálysértő módon történik, ami a jövőben is megtörténhet, így vélhetően sok magyar állampolgárban vált ki elégedetlenséget. Ezen túlmenően nem csupán az
- ab)alpont, hanem az
- aa)és
- ac)alpont alapján is indokoltnak tartotta a felülvizsgálati kérelem befogadását. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A felülvizsgálati kérelem befogadására az alábbiakra tekintettel nincs törvényes lehetősége. [10] A Kúria a Kp. a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata,
- aa)a joggyakorlat egységének, vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége, […] miatt indokolt. [11] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságával kapcsolatban előadottakat, azok alapján a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását nem látta indokoltnak. Kúria I.Kfv.35.010/2024/2 5 [12] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadására – általánosságban – akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának veszélye áll fenn. A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségi jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult, és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [13] A befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót, ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére való hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. A Kúria megítélése szerint a felperes felülvizsgálati kérelme nem vetett fel olyan, az ügy érdemét adó elvi jelentőségű jogkérdést, amellyel kapcsolatban a bírói gyakorlat nem egységes, illetve nem valószínűsíthető, hogy jelen ügy kapcsán a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, a jogegység megbomlásának a veszélye állna fenn, ilyet a Kúria sem tárt fel jelen ügyben. [14] Önmagában az a tény, hogy a jogerős ítélet esetleg a felperesi kereset olyan hivatkozásáról foglalt állást, amelyről még kúriai határozat nem született, nem alapozza meg a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságát. Annak befogadásához az is szükséges, hogy a jogegység biztosítása, illetve továbbfejlesztése érdekében precedens képes határozat meghozatala indokolt legyen. Hangsúlyozza a Kúria azt is, hogy a felülvizsgálati eljárásban jogkérdésben dönt, bizonyítékok értékelését nem mérlegeli felül. Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló okirati bizonyítékokat megfelelően értékelte, az ítéleti indokolási kötelezettségének eleget tett. Ezekre figyelemmel a Kúria nem fedezett fel olyan jogkérdést, amely a Kúria joggyakorlatának továbbfejlesztését indokolná, állásfoglalását szükségessé tenné. [15] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja alapján – az adott ügy társadalmi jelentőségére alapozottan – a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor van helye, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt indokolt. E befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a vizsgált jogkérdés az egyedi ügyön – különleges súlyára tekintettel – túlmutasson (Kfv.III.37.778/2020/2., Kfv.IV.37.239/2021/4.), vagy a döntés a társadalom szélesebb körére – legalább áttételesen – jogi hatást gyakoroljon. Kúria I.Kfv.35.010/2024/2 6 [16] A hatósági átvezetés kérdése az adóalanyok széles körét érintheti azonban – a Kúria kialakult joggyakorlatára is figyelemmel – ez nem jelenti egyben azt is, hogy a jelen perben eldöntött jogkérdésnek az egyedi ügyön túlmutató társadalmi jelentősége, illetve súlya lenne. A Kúria álláspontja szerint a felülvizsgálati kérelemben előadott Kollégium vezetői tájékoztatás nem valószínűsíti az egyedi tényálláson, ügyön túlmutató súlyt, vagy jelentőséget. Ilyen típusú ügy sorozatos előfordulásáról a Kúriának nincs hivatalos tudomása. A perbeli ügy mikénti eldöntése az abban félként szereplőn kívül tömegesen más jogalanyok jogi helyzetét még közvetve sem befolyásolja. A felperes nem mutatta be, hogy a perbeli jogkérdés eldöntése milyen módon befolyásolná a Fővárosi Törvényszéken más jogalanyok esetében fennálló adóvégrehajtási eljárásokat, így a befogadást a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja szerinti ok sem indokolta. [17] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ac)alpontja szerinti feltételek sem teljesültek, tekintettel arra, hogy a felperes nem jelölt meg olyan EU jogi normát, aminek értelmezése a perbeli jogvita elbírálásához szükségessé tenné az Európai Unió Bíróságához való fordulást. A döntés elvi tartalma [18] A felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása, ha a felülvizsgálati kérelem nem vet fel olyan elvi jelentőségi kérdést, amely a jogegységgel kapcsolatos. Záró rész [19] Eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [20] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a 118. §
(2)bekezdése szerint tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. [21] A Kúria által hozott határozat ellen felülvizsgálatnak a Kp.
- § d) pontja alapján nincs helye. Budapest,
- február
- Dr. Hajnal Péter s.k. Kúria I.Kfv.35.010/2024/2 7 a tanács elnöke Dr. Heinemann Csilla s.k. Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. előadó bíró bíró Dr. Figula Ildikó s.k. Dr. Tóth Kincső s.k. bíró bíró