A határozat elvi tartalma: Az elsőfokú ítélet ellen bejelentett terhelti fellebbezés elintézésére kitűzött tanácsülésen a terhelt jelenléte kizárt, és a fellebbezés jelenlétében történő elbírálása iránti igényét a tanácsülés kitűzéséről szóló tájékoztatás kézbesítését követően a törvényi határidőben előterjesztett, nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzése iránti indítvány útján érvényesítheti. Amennyiben a tanácsülés kitűzésének egyéb feltételei fennállnak, a másodfokú bíróság az eljárási szabályokkal összhangban bírálja el a fellebbezést tanácsülésen a tartalma szerint nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzésére irányuló, de elkésetten benyújtott terhelti indítvány ellenére. Az ügy száma: A határozat szintje: A tanács tagjai: Kúria végzése Bfv.II.18/2022/
- felülvizsgálat Dr. Harangozó Attila, a tanács elnöke Dr. Metzing Márton, előadó bíró Dr. Somogyi Gábor, bíró Budapest tanácsülés
- november
- rongálás vétsége és más bűncselekmény … Gödöllői Járásbíróság, 4.B.212/2019/46., ítélet, tárgyalás,
- Az eljárás helye: Az eljárás formája: Az ülés napja: Az ügy tárgya: Terhelt: Elsőfok: január
- Másodfok: Budapest Környéki Törvényszék, 2.Bf.293/2021/6., ítélet, tanácsülés,
- szeptember
- Az indítvány előterjesztője: a terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a rongálás vétsége és más bűncselekmény miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt felülvizsgálati indítványát elbírálva a Gödöllői Járásbíróság 4.B.212/2019/46., illetve a Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság 2.Bf.293/2021/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A Gödöllői Járásbíróság a
- január 19-én kihirdetett 4.B.212/2019/
- számú ítéletével a terheltet rongálás vétsége [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a) pont] és garázdaság vétsége [Btk. 339. §
(1)bekezdés] miatt halmazati büntetésül 150 napi tétel – napi tételenként 1.000 forint, összesen 150.000 forint – pénzbüntetésre ítélte. [2] A terhelt által bejelentett fellebbezés folytán eljárt Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság a
- szeptember 17-én meghozott 2.Bf.293/2021/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a terheltet büntetés kiszabása helyett 2 évre próbára bocsátotta, egyebekben pedig a járásbíróság ítéletét helybenhagyta. Kúria 2.Bfv.18/2022/7 2 [3] II.
- A terhelt a
- szeptember 21-én kelt beadványában az „Országos Bírósági Hivatal és az Országos Bírói Tanács Büntetőjogi Kollégiumai részére” címzett beadványában „panasszal élt” és feljelentést tett ismeretlen tettes ellen. [4] Indokai szerint a Budapest Környéki Törvényszék annak ellenére tartotta meg a távollétében a
- szeptember 17-ére kitűzött tanácsülést, hogy a másodfokú eljárás során jelezte az eljárási cselekményen való részvételének szándékát. Álláspontja szerint ugyanis a Be.
- §
(1)bekezdése nem zárja ki a tanácsülésen való jelenlétét, sőt, a Be. 428. §
(1)bekezdés a) pontja azt kifejezetten kötelezővé is teszi, ha nem mondott le a jelenlét jogáról. Ilyen nyilatkozatot pedig egyáltalán nem tett. [5] Az Országos Bírósági Hivatal a terhelt beadványát megküldte az alapügyben eljárt bíróságok részére, majd a Gödöllői Járásbíróság azt felülvizsgálati indítványként továbbította a Kúria részére. [6] 2. A Legfőbb Ügyészség a BF.36/2021/3. számú átiratában a terhelt felülvizsgálati indítványként értékelt beadványát alaptalannak tartotta. [7] Az átirat szerint a másodfokú bíróság a Be. 598. §
(2)bekezdése alapján tűzött ki tanácsülést a terhelt által bejelentett fellebbezés elbírálására, és az 598. §
(4)és
(5)bekezdésében, valamint a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 211. §
(6)bekezdésében írt szabályokkal összhangban tájékoztatta a terheltet a tanácsülés kitűzéséről, annak időpontjáról, a tanács összetételéről, valamint arról, hogy tizenöt napon belül a más által bejelentett fellebbezésre, indítványra vagy nyilatkozatra észrevételeket tehet, illetve e határidőn belül nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését indítványozhatja. Ehhez képest a terhelt a tájékoztatás részére történt kézbesítését követően a törvényi határidőben nem élt nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését célzó indítvánnyal. [8] Az ekként a Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint az eljárási szabályoknak megfelelően megtartott tanácsülésen a terhelt jelenléte a Be. 427. §
(1)bekezdése alapján kizárt volt. [9] Kifejtett érvei alapján a Legfőbb Ügyészség a támadott ítélet hatályában fenntartására tett indítványt. [10] III. A felülvizsgálati indítvány alaptalan. [11]
- A rendes bíróságok gyakorlatában a beadványok elbírálásának alapvető rendező szerint azokat nem megnevezésük, hanem tartalmuk szerint kell megítélni (BH 2003.355.). Az Alkotmánybíróság gyakorlata ugyanezt a rendező elvet követi {3227/
- (XII. 12.) AB végzés [14] bekezdés, 3156/
- (VII. 24.) AB végzés [14] bekezdés}. [12] Tartalma szerint pedig a terhelt a beadványában a büntetőeljárás szabályainak megszegését panaszolta, amelynek orvoslására a törvény – alapos hivatkozás mellett – kizárólag felülvizsgálati eljárás keretében biztosít lehetőséget. [13] Erre figyelemmel a Kúria a részére továbbított, feljelentésként megnevezett terhelti beadványt felülvizsgálati indítványként bírálta el. [14]
- A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be.
- §-a alapján csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen, és kizárólag a Be.
- §-ában tételesen felsorolt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért az azon kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések a felülvizsgálatban közömbösek. [15] A Be.
- §
(2)bekezdés d) pontja szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a határozatát a Be. 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. A Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontja alapján feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező Kúria 2.Bfv.18/2022/7 3 eljárási szabálysértést valósít meg, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. [16] A felülvizsgálati indítvány szerint a hivatkozott abszolút eljárási szabálysértés a fellebbezés elbírálására kitűzött tanácsülésnek a terhelt távollétében való megtartásával állt be. [17]
- Az ügyiratokból kiolvashatóan a Budapest Környéki Törvényszék az elsőfokú ítélet ellen bejelentett fellebbezés elbírálására 2.Bf.293/2021/
- szám alatt
- június 11-én –
- szeptember 17-én 11 órára – tanácsülést tűzött ki. A tanácsülés kitűzéséről tájékoztatta a terheltet. Tájékoztatta továbbá, hogy a más által bejelentett fellebbezésre, indítványra vagy nyilatkozatra tizenöt napon belül észrevételeket tehet, és e határidőn belül nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését indítványozhatja. Figyelmeztette egyúttal, hogy a tanácsülésen csak a tanács tagjai és a jegyzőkönyvvezető vehetnek részt. [18] A tájékoztatás szabályszerű kézbesítése a terhelt részére
- június 21-én megtörtént. [19] Ezt követően a terhelt a másodfokú bíróság részére
- szeptember 14-én e-mail útján megküldött beadványában – a jelen felülvizsgálati eljárást megalapozó beadványában írtakkal azonos érvek mentén – jogsértőnek nevezte a tanácsülésen való részvételét tilalmazó törvényszéki tájékoztatást, és hangsúlyozta, hogy az eljárási cselekményen jelen kíván lenni, mert a tárgyaláson való jelenlét jogáról a Be.
- §
(1)bekezdése szerint nem mondott le. [20] A Budapest Környéki Törvényszék a
- szeptember
- napjára kitűzött tanácsülést megtartotta, és annak eredményeként a fentebb írtak szerint jogerős ítéletet hozott. [21] 4.
- Az eljárási törvény a fellebbezés elbírálásának három eljárási formáját különbözteti meg: a nyilvános ülést, a tanácsülést és a tárgyalást. [22] Főszabályként a másodfokú bíróság a fellebbezés elintézésére nyilvános ülést tart, kivéve, ha az ügy tanácsülésen intézhető el, vagy tárgyalást kell tartani [Be.
- §
(1)bekezdés]. [23] A tanácsülésen való jelenlét szabályai pedig alapvetően különböznek a tárgyaláson, illetve a nyilvános ülésen való jelenlét szabályaitól. [24] A felülvizsgálati indítványban felhívott Be. 428. §
(1)bekezdése a tárgyaláson való kötelező terhelti jelenlét szabályairól rendelkezik, amellyel összhangban a Be. 430. §
(1)bekezdése a törvényi feltételek teljesítése esetén a tárgyaláson való jelenlét jogáról történő lemondás lehetőségét biztosítja. [25] A Be. 425. §
(3)bekezdése szerint a nyilvános ülésre a Be.-ben megállapított eltérésekkel a tárgyalásra vonatkozó rendelkezések irányadók. Az eltérő szabályok figyelembevételével pedig a terhelt a nyilvános ülésen jelen lehet, azonban jelenléte főszabályként nem kötelező [Be. 599. §
(4)bekezdés], így a fellebbezés a szabályszerűen idézett terhelt távollétében akkor is elbírálható, ha a nyilvános ülés eredményeként megállapítható, hogy a meghallgatása nem szükséges [Be. 599. §
(5)bekezdés]. [26] Ehhez képest a Be. a tanácsülésen való terhelti részvételt illetően nem tartalmaz a Be. 425. §
(3)bekezdésében írtakkal megegyező szabályt. Éppen ezért a Be. 428. §
(1)bekezdése kizárólag a tárgyaláson és – a törvényben rögzített eltérésekkel – a nyilvános ülésen való terhelti jelenlétre irányadó, míg a tanácsülésre nem vonatkozik. [27] Ezzel párhuzamosan a terhelt jogai eleve kizárólag a tárgyaláson [továbbá a fentebb írtak szerint, a Be. 425. §
(3)bekezdésének utaló szabálya folytán a nyilvános ülésen] és a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés tárgyában tartandó ülésen való jelenlétre terjednek ki [Be. 39. §
(1)bekezdés h) pont]. Kúria 2.Bfv.18/2022/7 4 [28] Nem létezik tehát olyan törvényi szabály, amely a tanácsülésen történő részvételt az egyesbírón vagy a tanács tagjain és a jegyzőkönyvvezetőn [Be. 427. §
(1)bekezdés] kívül a büntetőeljárásban részt vevő bármely személy számára lehetővé tenné. [29] A tanácsülés egyedüli rendeltetése a tanácskozás és a szavazás lefolytatása, illetve ennek eredményeként a határozat meghozatala. A tanácskozás és a szavazás pedig titkos, azon az eljáró tanács elnökén és tagjain kívül csak a jegyzőkönyvvezető lehet jelen [Be. 450. §
(4)bekezdés], amely rendelkezés kifejezett korlátot állít a terhelt tanácsülésen való részvétele elé. [30] Következésképpen, a Budapest Környéki Törvényszék az eljárási törvény szabályait betartva zárta ki a
- szeptember 17-én megtartott tanácsülésen a terhelt jelenlétét. [31] 4.
- A felülvizsgálati indítvány megítélése ekként azon áll, hogy a Be. az adott esetben lehetőséget nyújtott-e a Gödöllői Járásbíróság elsőfokú ítéletének tanácsülés keretében történő felülbírálatára. [32] E törvényi feltételek meglétét pedig a Budapest Környéki Törvényszék jogerős ítéletének meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni [Be.
- §
(2)bekezdés]. [33] A
- szeptember 17-én hatályos Be.
- §
(2)bekezdése – az
(1)bekezdésben foglalt, és a jelen ügy elbírálása szempontjából közömbös esetkörön túl – a másodfokú bíróság számára akkor biztosította a tanácsülésen való határozathozatal lehetőségét, ha az ítélet ellen a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést és a tényállás megalapozott, vagy a vádlott terhére bejelentett fellebbezés kizárólag a Be. 583. §
(3)bekezdés
- a)vagy
- c)pontján alapszik, és nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését az ügyészség, a vádlott, a védő vagy a fellebbező nem indítványozza. [34] Jelen esetben az első két feltétel teljesült, mert az ügyészség nem jelentett be fellebbezést, és a másodfokú bíróság a tényállást megalapozottnak ítélte. A törvényben megkívánt feltételrendszer harmadik eleme azonban konjunktív, azaz, a fellebbezés az iménti feltételek meglétében mellett sem bírálható el tanácsülésen, ha a nyilvános ülés kitűzését az ügyészség, a terhelt vagy a védő indítványozza (BH 2022.70.I.). [35] Ezzel összefüggésben a törvény kötelezettségként írta elő a másodfokú bíróság számára, hogy az ügyészséget és a terheltet értesítse a tanácsülés kitűzéséről, a tanács összetételéről, a tanácsülés időpontjáról. A másodfokú bíróságnak egyúttal tájékoztatást kellett nyújtania, hogy értesítés címzettjei a más által bejelentett fellebbezésre, indítványra vagy nyilatkozatra – a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 211. §
(6)bekezdésére is figyelemmel tizenöt napon belül – észrevételeket tehetnek [Be. 598. §
(4)bekezdés]. A Be. 598. §
(2)bekezdésének alkalmazásával kitűzött tanácsülés esetén e tájékoztatásnak arra is ki kellett terjednie, hogy az észrevétel előterjesztésére rendelkezésre álló határidő alatt nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzése indítványozható [Be. 598. §
(5)bekezdés]. [36] Az értesítés biztosítja tehát a terhelt számára, hogy olyan eljárásjogi formát indítványozhasson, amely mellett a személyes jelenléte biztosított. A nyilvános ülés tartására irányuló kérelem a fellebbezés nyilvános ülésen való elbírálásához – kizárólag ehhez – alanyi jogosultságot teremt (Bfv.I.1035/2021/6.). [37] Ebből következően, ha a terhelt vagy a védő él a nyilvános ülés kitűzésének indítványozásához fűződő, a Be. 598. §
(4)és
(5)bekezdésében biztosított alanyi jogosultságával, nyilatkozata egyúttal kötelezettséget jelent a másodfokú bíróság számára a nyilvános ülés kitűzésére. Következésképpen, ha a másodfokú bíróság a nyilvános ülés kitűzésének mellőzésével a törvényi feltételek hiányában megtartott tanácsülésen hozza meg ügydöntő határozatát, az egy tekintet alá esik azzal, mintha a nyilvános ülést szabályszerű Kúria 2.Bfv.18/2022/7 5 idézés hiányában tartotta volna meg a terhelt vagy a kötelező jelenléttel érintett védő távollétében (BH 2014.333., BH 2018.40., BH 2021.100., BH 2021.132., BH 2022.70.I.). [38] A terhelt tehát az elsőfokú ítélet ellen bejelentett fellebbezés jelenlétében történő elbírálása iránti igényét nem a kitűzött tanácsülésen való részvétel szándékának bejelentésével, hanem a részére címzett, a Be. 598. §
(4)és
(5)bekezdésében, valamint a
- évi LVIII. törvény
- §
(6)bekezdésében megkövetelt tartalommal bíró értesítés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzésének indítványozásával érvényesítheti. [39] A Budapest Környéki Törvényszék által a terhelt részére
- június 21-én szabályszerűen kézbesített tájékoztatás e törvényi követelményeknek minden elemében eleget tett. [40] A terhelt azonban a kézbesítést követő tizenöt napon belül nem indítványozta nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését, amellyel a fellebbezés tanácsülésen történő elbírálásának lehetőségét biztosító, a Be.
- §
(2)bekezdésében meghatározott harmadik feltétel is teljesült. [41] Ez azt is jelenti, hogy a másodfokú bíróság részére a törvényi határidőn túl,
- szeptember 14-én megküldött terhelti beadványnak a tanácsülésen való jelenlét lehetőségét számon kérő okfejtése alapján a Budapest Környéki Törvényszék az eljárási törvénnyel összhangban mellőzte a nyilvános ülés kitűzését. A másodfokú bíróságnak ugyanis nincs olyan kötelezettsége, hogy a törvényi határidőn túl előterjesztett indítvány alapján nyilvános ülést vagy tárgyalást tartson (Bfv.III.809/2019/5.). Nem vét tehát eljárási szabályt a másodfokú bíróság, ha az ítélet ellen bejelentett fellebbezést a terhelt részére kézbesített tájékoztatásban megjelölt határidőn túl benyújtott, nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzése iránti indítvány figyelembevételét mellőzve tanácsülésen intézi el (Bfv.II.636/2021/6.). [42] Ekként a Budapest Környéki Törvényszék sem sértett eljárási szabályt a jogerős ítélet tanácsülésen való meghozatalával, így a Be.
- §
(1)bekezdés d) pontjában írt feltétlen hatályon kívül helyezésre vezető eljárási szabálysértés sem valósult meg, ezért a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontjában írt felülvizsgálati ok sem teljesült. [43] IV. A kifejtett érvek mentén a Kúria – mivel nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és megtámadott határozatot – a Be. 660. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen, a 655. §
(1)bekezdése szerinti összetételben eljárva – a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [44] V. A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [45] Az ugyanazon jogosult általi ismételt indítvány előterjesztésének tilalma, illetve az azonos tartalmú indítvány ismételt előterjesztésének tilalma a Be. 652. §
(6)és
(7)bekezdésén alapul. A Be. 656. §
(4)bekezdése alapján az ilyen indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
- november
- Dr. Harangozó Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Metzing Márton s.k. előadó bíró, Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró Kúria 2.Bfv.18/2022/7 6