Kbf.20/2024/6 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdés a) pontjába ütköző és a

(4)bekezdés szerint minősülő személyes adattal visszaélés bűntettét az a hivatalos személy követi el, aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi, vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott rendelkezések megszegésével haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva a) jogosulatlanul vagy a céltól eltérően bűnügyi, személyes adatot kezel. Haszonszerzési célzatot, illetve ezt alátámasztó adatot a vádindítvány nem tartalmaz, a jelentős érdeksérelem tekintetében a vádindítványban írt elkövetési magatartás sem tényállásszerű, mivel – helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy – egy meg sem indított polgári perrel kapcsolatban pervesztességről, illetve pernyertességről beszélni nem lehet. Nem tényállásszerű a pótmagánvádlóban a rendőrség magatartása által kiváltott negatív érzelem sem, ez nem tekinthető súlyos érdeksérelemnek. Abból a körülményből, hogy a rendőrség eleget tett a tájékoztatási kötelezettségének, és az iratok adatvédelmi incidensre vonatkozó adatot sem tartalmaznak, nem állapítható meg olyan sérelemre utaló tény, körülmény, amely azt igazolná, hogy a pótmagánvádlóra vonatkozó bűnügyi adat jogosulatlanul továbbításra került vagy ahhoz jogosulatlanul hozzáfértek, nem lehet szándékosságra sem következtetni. A pótmagánvádló fellebbezése indokolásában írtakkal szemben pedig az Info. tv. 52. §

(3)bekezdése értelmében a Hatósághoz tett bejelentése miatt senkit sem érhet hátrányt, míg a

(4)bekezdés szerint a Hatóság vizsgálata ingyenes, a vizsgálat költségeit a Hatóság előlegezi és viseli. A Hatóság által alkalmazható jogkövetkezmények pedig a jogsértést elkövető szervet sújtják, nem pedig a bejelentőt. Utal arra is a fellebbviteli bíróság, hogy a fellebbezés indokolása a feljelentés tárgyát képező cselekménnyel kapcsolatban olyan releváns új tényt vagy körülményt nem tartalmaz, amit a sérelmezett döntés meghozatalakor az elsőfokú bíróság ne ismert és értékelt volna. A sérelmezett határozat – a pótmagánvádló nem indokolt állításával szemben – iratellenes megállapítást nem tartalmaz. Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.20/2024/

1. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa mint másodfokú bíróság Budapesten, a
2. június
3. napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő v é g z é s t: A személyes adattal visszaélés bűntette miatt vádlott1 rendőr alezredes I. rendű vádlott és társa ellen indított büntetőügyben a Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsa Kb.70/2023/
4. számú – a pótmagánvádló1 pótmagánvádló által személyes adattal való visszaélés bűntette [Btk.
5. §

(2)bekezdés,

(4)bekezdés] miatt indított eljárást megszüntető – végzését helybenhagyja. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] A Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsa a Kb.70/2023/

1. számú végzésével a személyes adattal visszaélés bűntette miatt vádlott1 rendőr alezredes I. rendű vádlott és vádlott2 rendőr őrnagy II. rendű vádlott ellen indult büntetőeljárást a Be.
2. §

(1)bekezdés

1. a)pontja alapján – mivel a vád tárgyává tett cselekmény nem bűncselekmény – megszüntette. [2] A végzéssel szemben a pótmagánvádló a törvényes határidőn belül fellebbezést terjesztett elő a végzés hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében. [3] Fellebbezésében előadta, hogy az elsőfokú bíróság végzésének indokolása több helyen iratellenes és nem vesz figyelembe olyan tényeket, amik az eljárásban becsatolásra kerültek. A pótmagánvádló utalt arra, hogy mivel jelen esetben az egyik fél, mint a hatóság tagja jelentős előnnyel rendelkezik az ügy befolyásolására és a perbeli szereplő között a bizalom helyreállításának semmilyen alapja nincs, így nem szeretett volna előzetesen minden kártyát felfedni, csakis az Alaptörvényben biztosított nyílt tárgyaláson. A vádindítvány kiegészítéseként előterjesztette azt a bizonyítási indítványát, melyben kérte a közte és a városi2 Rendőrség között folyamatban lévő NAIH-1483/2023. ügyszámú hatósági ügy Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.20/2024/6/II 2 iratainak beszerzését. Álláspontja szerint egy Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósági eljárás folyamatban léte súlyos érdeksérelemnek tekinthető, mivel annak során akár elmarasztalás is történhet a pótmagánvádlóra nézve. Mindezekre figyelemmel a jelentős érdeksérelem, mint tényállási elem fennálltát kérte felülbírálni. [4] A pótmagánvádló fellebbezése nem alapos. [5] A rendelkezésre álló iratok alapján előzményként megállapítható, hogy a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség – a 2023. június 2. napján elrendelt feljelentés kiegészítést követően – a 2023. június 30. napján kelt, 6.Nyom.270/2023. számú határozatával a pótmagánvádló1 által ismeretlen tettes ellen benyújtott, 2023. április 28. napján kelt feljelentést, melyben azt sérelmezte, hogy az Info törvény 14. §
2. b)pontja alapján kért tájékoztatásban a városi2 Rendőrkapitányság nem teljeskörűen szolgáltatott adatot, elutasította, mivel a cselekmény nem bűncselekmény. Az elutasító határozat ellen benyújtott panaszt a Központi Nyomozó Főügyészség ügyszám3 számú határozatával elutasította. Tájékoztatta pótmagánvádló1t, hogy a határozat közlésétől számított 2 hónapon belül jogi képviselő útján pótmagánvádlóként léphet fel. A csatolt letöltési igazolás szerint 2023. augusztus 23. napján pótmagánvádló1 letöltötte a panasz elbírálásáról szóló határozatot. 2023. október 20. napján jogi képviselő1 pótmagánvádló1 pótmagánvádló jogi képviselőjeként vádindítványt terjesztett elő a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészségen vádlott1 rendőr alezredessel és vádlott2nal, mint a városi2 Rendőrkapitányság hivatásos állományába tartozó munkavállalókkal szemben a Btk. 219. §

(2)bekezdésébe ütköző és a

(4)bekezdés szerint minősülő személyes adattal visszaélés bűntettének elkövetése miatt. [6] A Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség a beadványt a nyomozati iratokkal együtt megküldte a katonai tanácsnak. [7] A vádindítványban szereplő tényállás lényege szerint a pótmagánvádló

1. július
2. napján az információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságról szóló
3. évi CXII. törvény (Info tv.)
4. § b) pontja alapján tájékoztatást kért a városi2 Rendőrkapitányságtól arra vonatkozóan, hogy
5. január 1-jétől a rendőrség, illetve a rendőrség szervezetén belül adott munkatárs mely személyes adatait kérte le a Robotzsaru integrált ügyviteli és ügyfeldolgozó elektronikus iratkezelő rendszerből. A rendőrség a fenti megkeresésre részben válaszolt, a rendőrség az igényelt tájékoztatást részben megadta. E tájékoztatás azonban nem terjedt ki teljeskörűen a pótmagánvádlói adatigénylésre, mint később kiderült, a rendőrség tájékoztatása nem minden lekérdezést tartalmazott, így a tájékoztatása nem volt teljeskörű. A Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség 6.Nyom.346/
6. számú ügyiratainak megismerését követően vált a pótmagánvádló számára világossá, hogy a rendőrség valótlan tartalmú információt szolgáltatott a 06050/29201/2022.ált. iktatószámú iratban, amelyet a NAIH elnökének írt, mert további, a 06050/533/2020.bü., 06050/3890/2020.ált., 06050/147/2020.bü. és a 06050/240/2020.bü. számú ügyek kapcsán is lekérdezésre kerültek a pótmagánvádló adatai a Robotzsaru rendszerből, amelyet a rendőrség szándékosan eltitkolt, és nem is közölt olyan indokot, amely Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.20/2024/6/II 3 alapján ezt a tájékoztatást az Info tv.
7. §

(3),

(4)bekezdése alapján jogosult lett volna megtagadni. [8] A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a felülbírálat során megállapította, hogy a Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsa eljárása során a perrendi szabályokat megtartotta, hatályon kívül helyezésre okot adó abszolút, illetve relatív eljárási szabálysértést nem követett el. Nem tévedett a törvényszék katonai tanácsa, amikor a vádindítványt befogadta, mivel elutasításának a Be. 794. §

(1)bekezdésében írt feltételei nem álltak fenn. Nem tévedett akkor sem, amikor a tárgyalás előkészítése során a Be. 484. §

(1)bekezdésének d) pontja alapján, az ügyiratok megvizsgálását követően döntött az eljárás megszüntetéséről a Be. 492. §

(1)bekezdés a) pontjában írt megszüntető okra figyelemmel, mert a vád tárgyává tett cselekmény nem bűncselekmény. Ugyanakkor észlelte a másodfokú bíróság, hogy az ügydöntő végzés szerkesztése – a sorszámozott bekezdések hiányában – nem felel meg a bíróságok egységes iratkezelési szabályzatáról szóló 17/2014. (XII.23.) OBH utasítás (Beisz.) 27/A. §

(13)előírásainak. Ezen igazgatási szabálysértés azonban az eljárás lefolytatására lényeges hatással nem volt, a végzés hatályon kívül helyezését nem eredményezhette. [9] A fellebbviteli bíróság álláspontja szerint a törvényszék katonai tanácsa indokolási kötelezettségének eleget téve logikus, meggyőző magyarázatát adta jogi álláspontjának. Megjegyzi a fellebbviteli bíróság, hogy – a vádindítványban írtakkal szemben – a pótmagánvádló a

1. július 16-i beadványában arra vonatkozóan kért információt, hogy „a városi2 Rendőrkapitányság munkatársai mikor fértek hozzá a személyes adataihoz, amikor munkájuk során lekérdezték a Robotzsaru integrált ügyviteli, ügyfeldolgozó és elektronikus iratkezelő rendszerben az adatait”. Az adatigénylés időszakát
2. január
3. napjától
4. július
5. napjáig terjedő időtartamban jelölte meg, az adattartalmat pedig „időpont, nap, óra perc, lekérdező kódja”-ként nevesítette. Az ügyiratok alapján a pótmagánvádló részére 06050/2402-1/2022.ált. számon a válasziratot vádlott2 rendőr őrnagy készítette el és küldte meg a kapitányság vezető távollétében és jogkörében eljáró vádlott1 rendőr alezredes rendészeti osztályvezető elektronikus aláírásával a mellékletben tételesen felsorolva az adatkezelő szervezeti egységet, a kezelt személyes adatok körét, az adatkezelés célját, jogalapját, az adatkezelés kezdő időpontját (lekérdezés dátumát) és a várható selejtezés dátumát, illetve az esetleges adattovábbítás címzettjét és jogalapját,
6. február
7. és
8. december
9. napja közötti időszakra vonatkozóan. A lista tartalmazta 06050/3256/2020.ált., a 06050/169/2/2020.ált., a 06050/147/2020.bü., a 06050/240/2020.bü., a 06805/233/2020.szabs., a 06050/435/2020.bü. a 0650-100/475/2021.ált., a 06050/44/2021.bü., a 06050/351/2021.bü., a 06050/412/2021.bü., a 06050/423/2021.bü., a 06050/476/2021.bü., a 06050/542/2021.bü., a 06050/546/2021.bü. és a 06050/1/2022.bü. számú ügyekre vonatkozó lekérdezések részleteit. [10] Felhívja a figyelmet arra is a másodfokú katonai tanács, hogy a vádindítványban irányadó tényállás egy része azt sérelmezi, hogy a városi2 Rendőrkapitányság a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének megkeresésére küldött 06050/29201/2022.ált. számú átirata nem tartalmazza a 06050/533/2020.bü., 06050/3890/2020.ált., 06050/147/2020.bü. és a 06050/240/2020.bü. számú ügyek kapcsán történő lekérdezéseket. Az ügyiratok alapján azonban megállapítható, hogy a NAIH elnöke a 7149/5/
10. (előzmény NAIH 2192/2021.) számú megkeresésében kizárólag a 06020/282/2020.bü. számon indult Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.20/2024/6/II 4 ügy adataira vonatkozó lekérdezésekre kérdezett rá
11. december
12. és
13. január
14. napja közötti időszakban. Erre figyelemmel a részére a 06050/2920-1/2022.ált. szám alatt a városi2 Rendőrkapitányság vezetője távollétében, jogkörében eljárva vádlott1 rendőr alezredes rendészeti osztályvezető által megküldött és a pótmagánvádló által kifogásolt válasz nem is lehetett teljeskörű, sem az ügyek száma, sem a vizsgált időszak tekintetében, az konkrétan a megkeresésben foglalt ügyre és időszakra vonatkozott. Erre figyelemmel érdeksérelem sem a pótmagánvádlót, sem mást nem ért és nem is érhetett. [11] Ugyanakkor teljes mértékben osztja a másodfokú katonai tanács a Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsának a tényállásszerű elkövetési magatartás, és ezen belül a jelentős érdeksérelem vonatkozásában kifejtett jogi álláspontját. A Btk.
15. §

(1)bekezdés a) pontjába ütköző és a

(4)bekezdés szerint minősülő személyes adattal visszaélés bűntettét az a hivatalos személy követi el, aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi, vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott rendelkezések megszegésével haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva a) jogosulatlanul vagy a céltól eltérően bűnügyi, személyes adatot kezel. Haszonszerzési célzatot, illetve ezt alátámasztó adatot a vádindítvány nem tartalmaz, a jelentős érdeksérelem tekintetében a vádindítványban írt elkövetési magatartás sem tényállásszerű, mivel – helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy – egy meg sem indított polgári perrel kapcsolatban pervesztességről, illetve pernyertességről beszélni nem lehet. Nem tényállásszerű a pótmagánvádlóban a rendőrség magatartása által kiváltott negatív érzelem sem, ez nem tekinthető súlyos érdeksérelemnek. Abból a körülményből, hogy a rendőrség eleget tett a tájékoztatási kötelezettségének, és az iratok adatvédelmi incidensre vonatkozó adatot sem tartalmaznak, nem állapítható meg olyan sérelemre utaló tény, körülmény, amely azt igazolná, hogy a pótmagánvádlóra vonatkozó bűnügyi adat jogosulatlanul továbbításra került vagy ahhoz jogosulatlanul hozzáfértek, nem lehet szándékosságra sem következtetni. A pótmagánvádló fellebbezése indokolásában írtakkal szemben pedig az Info. tv. 52. §

(3)bekezdése értelmében a Hatósághoz tett bejelentése miatt senkit sem érhet hátrányt, míg a

(4)bekezdés szerint a Hatóság vizsgálata ingyenes, a vizsgálat költségeit a Hatóság előlegezi és viseli. A Hatóság által alkalmazható jogkövetkezmények pedig a jogsértést elkövető szervet sújtják, nem pedig a bejelentőt. Utal arra is a fellebbviteli bíróság, hogy a fellebbezés indokolása a feljelentés tárgyát képező cselekménnyel kapcsolatban olyan releváns új tényt vagy körülményt nem tartalmaz, amit a sérelmezett döntés meghozatalakor az elsőfokú bíróság ne ismert és értékelt volna. A sérelmezett határozat – a pótmagánvádló nem indokolt állításával szemben – iratellenes megállapítást nem tartalmaz. [12] Az előzőekben foglaltakra figyelemmel nem tévedett a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa, amikor a vádlottakkal szemben a pótmagánvádló által a Btk. 219. §

(1)bekezdés a) pontjába ütköző és a

(4)bekezdés szerint minősülő személyes adattal visszaélés bűntette miatt indított eljárást a Be. 492. §

(1)bekezdés a) pontja alapján – bűncselekmény hiányában – megszüntette. Ezért a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú bíróság végzését – helyes indokai alapján, a fenti kiegészítéssel – helybenhagyta. [13] A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának végzése a Be. 605. §

(1)bekezdésén, valamint a Be. 598. §

(1)bekezdés e) pontján alapszik. Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.20/2024/6/II 5 Budapest,

1. június
2. Dr. Török Zsolt hb. dandártábornok a tanács elnöke bíró Dr. Szabó Éva hb. ezredes Dr. Mészáros László hb. ezredes előadó bíró A Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsának Kb.70/2023/
3. számú végzése a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.20/2024/
4. számú végzése folytán
5. június
6. napján jogerőre emelkedett. Budapest,
7. június
8. Dr. Török Zsolt hb. dandártábornok a tanács elnöke