Kbf.20/2024/6 – Fővárosi Ítélőtábla
A határozat elvi tartalma: Ugyanakkor teljes mértékben osztja a másodfokú katonai tanács a Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsának a tényállásszerű elkövetési magatartás, és ezen belül a jelentős érdeksérelem vonatkozásában kifejtett jogi álláspontját. A Btk. 219. § (1) bekezdés a) pontjába ütköző és a (4) bekezdés szerint minősülő személyes adattal visszaélés bűntettét az a hivatalos személy követi el, aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi, vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott rendelkezések megszegésével haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva a) jogosulatlanul vagy a céltól eltérően bűnügyi, személyes adatot kezel. Haszonszerzési célzatot, illetve ezt alátámasztó adatot a vádindítvány nem tartalmaz, a jelentős érdeksérelem tekintetében a vádindítványban írt elkövetési magatartás sem tényállásszerű, mivel – helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy – egy meg sem indított polgári perrel kapcsolatban pervesztességről, illetve pernyertességről beszélni nem lehet.
Nem tényállásszerű a pótmagánvádlóban a rendőrség magatartása által kiváltott negatív érzelem sem, ez nem tekinthető súlyos érdeksérelemnek. Abból a körülményből, hogy a rendőrség eleget tett a tájékoztatási kötelezettségének, és az iratok adatvédelmi incidensre vonatkozó adatot sem tartalmaznak, nem állapítható meg olyan sérelemre utaló tény, körülmény, amely azt igazolná, hogy a pótmagánvádlóra vonatkozó bűnügyi adat jogosulatlanul továbbításra került vagy ahhoz jogosulatlanul hozzáfértek, nem lehet szándékosságra sem következtetni. A pótmagánvádló fellebbezése indokolásában írtakkal szemben pedig az Info. tv. 52. § (3) bekezdése értelmében a Hatósághoz tett bejelentése miatt senkit sem érhet hátrányt, míg a (4) bekezdés szerint a Hatóság vizsgálata ingyenes, a vizsgálat költségeit a Hatóság előlegezi és viseli.
A Hatóság által alkalmazható jogkövetkezmények pedig a jogsértést elkövető szervet sújtják, nem pedig a bejelentőt. Utal arra is a fellebbviteli bíróság, hogy a fellebbezés indokolása a feljelentés tárgyát képező cselekménnyel kapcsolatban olyan releváns új tényt vagy körülményt nem tartalmaz, amit a sérelmezett döntés meghozatalakor az elsőfokú bíróság ne ismert és értékelt volna. A sérelmezett határozat
Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.20/2024/6.
A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2024. június 28. napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő v é g z é s t:
A személyes adattal visszaélés bűntette miatt vádlott1 rendőr alezredes I. rendű vádlott és társa ellen indított büntetőügyben a Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsa Kb.70/2023/3. számú – a pótmagánvádló1 pótmagánvádló által személyes adattal való visszaélés bűntette [Btk. 219. § (2) bekezdés, (4) bekezdés] miatt indított eljárást megszüntető – végzését helybenhagyja.
A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
Indokolás [1] A Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsa a Kb.70/2023/3. számú végzésével a személyes adattal visszaélés bűntette miatt vádlott1 rendőr alezredes I. rendű vádlott és vádlott2 rendőr őrnagy II. rendű vádlott ellen indult büntetőeljárást a Be. 492. § (1) bekezdés
Tájékoztatta pótmagánvádló1t, hogy a határozat közlésétől számított 2 hónapon belül jogi képviselő útján pótmagánvádlóként léphet fel. A csatolt letöltési igazolás szerint 2023. augusztus 23. napján pótmagánvádló1 letöltötte a panasz elbírálásáról szóló határozatot. 2023. október 20. napján jogi képviselő1 pótmagánvádló1 pótmagánvádló jogi képviselőjeként vádindítványt terjesztett elő a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészségen vádlott1 rendőr alezredessel és vádlott2nal, mint a városi2 Rendőrkapitányság hivatásos állományába tartozó munkavállalókkal szemben a Btk. 219. § (2) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés szerint minősülő személyes adattal visszaélés bűntettének elkövetése miatt. [6] A Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség a beadványt a nyomozati iratokkal együtt megküldte a katonai tanácsnak. [7] A vádindítványban szereplő tényállás lényege szerint a pótmagánvádló 2022. július 16. napján az információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Info tv.) 14. § b) pontja alapján tájékoztatást kért a városi2 Rendőrkapitányságtól arra vonatkozóan, hogy 2020. január 1-jétől a rendőrség, illetve a rendőrség szervezetén belül adott munkatárs mely személyes adatait kérte le a Robotzsaru integrált ügyviteli és ügyfeldolgozó elektronikus iratkezelő rendszerből. A rendőrség a fenti megkeresésre részben válaszolt, a rendőrség az igényelt tájékoztatást részben megadta. E tájékoztatás azonban nem terjedt ki teljeskörűen a pótmagánvádlói adatigénylésre, mint később kiderült, a rendőrség tájékoztatása nem minden lekérdezést tartalmazott, így a tájékoztatása nem volt teljeskörű. A Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség 6.Nyom.346/2021. számú ügyiratainak megismerését követően vált a pótmagánvádló számára világossá, hogy a rendőrség valótlan tartalmú információt szolgáltatott a 06050/29201/2022.ált. iktatószámú iratban, amelyet a NAIH elnökének írt, mert további, a 06050/533/2020.bü., 06050/3890/2020.ált., 06050/147/2020.bü. és a 06050/240/2020.bü. számú ügyek kapcsán is lekérdezésre kerültek a pótmagánvádló adatai a Robotzsaru rendszerből, amelyet a rendőrség szándékosan eltitkolt, és nem is közölt olyan indokot, amely Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.20/2024/6/II 3 alapján ezt a tájékoztatást az Info tv. 17. § (3), (4) bekezdése alapján jogosult lett volna megtagadni. [8] A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a felülbírálat során megállapította, hogy a Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsa eljárása során a perrendi szabályokat megtartotta, hatályon kívül helyezésre okot adó abszolút, illetve relatív eljárási szabálysértést nem követett
el. Nem tévedett a törvényszék katonai tanácsa, amikor a vádindítványt befogadta, mivel elutasításának a Be. 794. § (1) bekezdésében írt feltételei nem álltak fenn. Nem tévedett akkor sem, amikor a tárgyalás előkészítése során a Be. 484. § (1) bekezdésének d) pontja alapján, az ügyiratok megvizsgálását követően döntött az eljárás megszüntetéséről a Be. 492. § (1) bekezdés a) pontjában írt megszüntető okra figyelemmel, mert a vád tárgyává tett cselekmény nem bűncselekmény. Ugyanakkor észlelte a másodfokú bíróság, hogy az ügydöntő végzés szerkesztése – a sorszámozott bekezdések hiányában – nem felel meg a bíróságok egységes iratkezelési szabályzatáról szóló 17/2014. (XII.23.) OBH utasítás (Beisz.) 27/A. § (13) előírásainak. Ezen igazgatási szabálysértés azonban az eljárás lefolytatására lényeges hatással nem volt, a végzés hatályon kívül helyezését nem eredményezhette. [9] A fellebbviteli bíróság álláspontja szerint a törvényszék katonai tanácsa indokolási kötelezettségének eleget téve logikus, meggyőző magyarázatát adta jogi álláspontjának. Megjegyzi a fellebbviteli bíróság, hogy – a vádindítványban írtakkal szemben
Az ügyiratok alapján azonban megállapítható, hogy a NAIH elnöke a 7149/5/2022. (előzmény NAIH 2192/2021.) számú megkeresésében kizárólag a 06020/282/2020.bü. számon indult Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.20/2024/6/II 4 ügy adataira vonatkozó lekérdezésekre kérdezett rá 2020. december 1. és 2021. január 22. napja közötti időszakban. Erre figyelemmel a részére a 06050/2920-1/2022.ált. szám alatt a városi2 Rendőrkapitányság vezetője távollétében, jogkörében eljárva vádlott1 rendőr alezredes rendészeti osztályvezető által megküldött és a pótmagánvádló által kifogásolt válasz nem is lehetett teljeskörű, sem az ügyek száma, sem a vizsgált időszak tekintetében, az konkrétan a megkeresésben foglalt ügyre és időszakra vonatkozott. Erre figyelemmel érdeksérelem sem a pótmagánvádlót, sem mást nem ért és nem is érhetett. [11] Ugyanakkor teljes mértékben osztja a másodfokú katonai tanács a Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsának a tényállásszerű elkövetési magatartás, és ezen belül a jelentős érdeksérelem vonatkozásában kifejtett jogi álláspontját. A Btk. 219. § (1) bekezdés a) pontjába ütköző és a (4) bekezdés szerint minősülő személyes adattal visszaélés bűntettét az a hivatalos személy követi el, aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi, vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott rendelkezések megszegésével haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva a) jogosulatlanul vagy a céltól eltérően bűnügyi, személyes adatot kezel. Haszonszerzési célzatot, illetve ezt alátámasztó adatot a vádindítvány nem tartalmaz, a jelentős érdeksérelem tekintetében a vádindítványban írt elkövetési magatartás sem tényállásszerű, mivel – helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy – egy meg sem indított polgári perrel kapcsolatban pervesztességről, illetve pernyertességről beszélni nem lehet. Nem tényállásszerű a pótmagánvádlóban a rendőrség magatartása által kiváltott negatív érzelem sem, ez nem tekinthető súlyos érdeksérelemnek. Abból a körülményből, hogy a rendőrség eleget tett a tájékoztatási kötelezettségének, és az iratok adatvédelmi incidensre vonatkozó adatot sem tartalmaznak, nem állapítható meg olyan sérelemre utaló tény, körülmény, amely azt igazolná, hogy a pótmagánvádlóra vonatkozó bűnügyi adat jogosulatlanul továbbításra került vagy ahhoz jogosulatlanul hozzáfértek, nem lehet szándékosságra sem következtetni. A pótmagánvádló fellebbezése indokolásában írtakkal szemben pedig az Info. tv. 52. § (3) bekezdése értelmében a Hatósághoz tett bejelentése miatt senkit sem érhet hátrányt, míg a (4)
bekezdés szerint a Hatóság vizsgálata ingyenes, a vizsgálat költségeit a Hatóság előlegezi és viseli. A Hatóság által alkalmazható jogkövetkezmények pedig a jogsértést elkövető szervet sújtják, nem pedig a bejelentőt. Utal arra is a fellebbviteli bíróság, hogy a fellebbezés indokolása a feljelentés tárgyát képező cselekménnyel kapcsolatban olyan releváns új tényt vagy körülményt nem tartalmaz, amit a sérelmezett döntés meghozatalakor az elsőfokú bíróság ne ismert és értékelt volna.
A sérelmezett határozat
Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.20/2024/6/II 5 Budapest, 2024. június 28.
Dr. Török Zsolt hb. dandártábornok a tanács elnöke bíró Dr. Szabó Éva hb. ezredes Dr. Mészáros László hb. ezredes előadó bíró A Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsának Kb.70/2023/3. számú végzése a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.20/2024/6. számú végzése folytán 2024. június 28. napján jogerőre emelkedett.
Budapest, 2024. június 28.
Dr. Török Zsolt hb. dandártábornok a tanács elnöke