A határozat elvi tartalma: A joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálatot a Kúria akkor engedélyezi, ha a jogerős ítélt által felvetetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Pfv.V.21.194/2022/
- A tanács tagjai: dr. Puskás Péter a tanács elnöke Véghné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró dr. Bartal Géza bíró A felperes: név1 cím1 A felperes képviselője: Kiss és Lányi Ügyvédi Iroda (cím2, ügyintéző: Dr. Kiss Gábor Sándor ügyvéd) Az alperesek: név2 cím3 I. rendű név3 cím4 II. rendű Az alperesek képviselője: kamarai jogtanácsos, az I. rendű alperes képviselője kamarai jogtanácsos, a II. rendű alperes képviselője A per tárgya: támogatási szerződés fennállásának megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Pécsi Ítélőtábla Gf.IV.40.014/2022/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Kaposvári Törvényszék 1.G.40.021/2019/52/II. Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálatot megtagadja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg – felhívásra – az államnak 700.000 (hétszázezer) forint felülvizsgálati engedélyezési illetéket. A végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak. Kúria V.Pfv.21.194/2022/2 2 Indokolás A kereseti kérelem és az alperesek védekezése [1] A felperes elsődleges keresetében annak megállapítását kérte, hogy a felek által
- augusztus 23-án kötött támogatási szerződés fennáll, az I. rendű alperes a szerződéstől nem állt el, nem tett a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.)
- §
(1)bekezdésében írt követelményeknek megfelelő nyilatkozatot, az I. rendű alperes szabálytalansági eljárást lezáró döntése nem minősül ilyennek. Másrészt csak a II. rendű alperes volt jogosult elállni, aki nem tett ilyen nyilatkozatot. Másodlagos keresetében annak megállapítását kérte, hogy az I. rendű alperes által hozott szabálytalansági döntés, valamint a II. rendű alperes felszólító levelének elállásra vonatkozó része érvénytelen, mert nem felel meg az ÁSZF rendelkezéseinek. [2] Az I. és II. rendű alperesek a kereset elutasítását kérték. Az elsőfokú és másodfokú ítélet [3] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Az elsődleges kereset kapcsán kifejtette, hogy az elállást tartalmazó jognyilatkozatot az I. rendű alperes jogelődjének szabálytalansági eljárás lezárásáról szóló értesítése tartalmazta, mert a szabálytalanság megállapítása mellett a jogsértés súlyos volta miatt elrendelte a támogatási szerződéstől történő elállást és a kifizetett összeg visszafizetését. Az értesítés
- április 24-én kézbesítésre került, így a támogatási szerződéstől történő elállás hatályosult, a támogatási szerződés megszűnt. Az elsőfokú ítélet indokai szerint az I. rendű alperes, illetve jogelődje rendelkezett jogszabályi felhatalmazással a szabálytalansági döntés meghozatalára és a jogkövetkezményként az elállási jog gyakorlására is. A másodlagos keresetet azért utasította el, mert a felperes a szerződésszegést megvalósította, az elállás alapjául szolgáló okok bekövetkeztek. Kifejtette, hogy a különböző hatósági eljárások elhúzódása a felperesnek felróható, ezért az elállás jogszerű volt. Mivel a II. rendű alperes csupán a szabálytalansági eljárásban hozott döntés végrehajtásában vett részt, az elállásról nem nyilatkozott, ezért a II. rendű alperessel szemben előterjesztett kereset is alaptalan volt. [4] A felperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság – a Kúria Pfv.I.20.591/2021/
- számú hatályon kívül helyező végzését követően – az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A megismételt másodfokú eljárásban az elsődleges kereset azon indokát vizsgálta, hogy az I. rendű alperes jogosult volt-e az elállásra, továbbá a másodlagos kereset tárgyában hozott elsőfokú döntést bírálta felül. A másodfokú bíróság ítéletének indokai szerint az elsőfokú bíróság a tényekből helyes jogi következtetést vont le, a keresetet elutasító döntése érdemben helyes, ezért azt a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az első kérdés eldöntésénél a jogerős ítélet indokai szerint abból kellett kiindulni, hogy a támogatási szerződés az I. rendű alperes jogelődje és a felperes között jött létre, így az elállási nyilatkozat megtételére az I. rendű alperes külön felhatalmazás nélkül a Ptk. 320. §
(1)bekezdése alapján jogosult volt. A másodlagos keresettel összefüggően a felülbírálat során azt vizsgálta, hogy a támogatási szerződéstől történő elállás jogszerű volt-e. Érvelése szerint az nem volt vitás, hogy a szerződésszegés megtörtént, mert a projekt határidőre nem készült el. A felperes ezért csak azzal védekezhetett, hogy mulasztása nem volt felróható az ÁSZF 9.2.
- pont l) alpontja alapján. Megítélése szerint helyes volt az Kúria V.Pfv.21.194/2022/2 3 elsőfokú bíróságnak az ítéletében kifejtett azon álláspontja, hogy felperes által hivatkozott körülmények nem adnak alapot a felróhatóság alóli mentesülés megállapítására, az elsőfokú bíróság által e körben felhozott indokokkal mindenben egyetértett. Nem mentette ki a felperes mulasztását az alperes esetleges határidő mulasztása sem és az együttműködés esetleges hiánya sem tette az elállást jogszerűtlenné. Rámutatott, hogy a szabálytalansági eljárás felülvizsgálatára az eljárt bíróságoknak hatásköre nem volt, ezért nem vizsgálhatta, hogy az alperesek eljárása során történt-e eljárási szabálysértés, de a szerződésszegés megállapítása szempontjából ennek nem is volt jelentősége. A felülvizsgálati kérelem [5] A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelemben a felperes kérte, hogy a Kúria a másodfokú bíróság jogerős ítéletét helyezze hatályon kívül és utasítsa a másodfokú bíróságot új eljárás lefolytatására. Másodlagosan kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletet helyezze hatályon kívül és adjon helyt a másodlagos keresetnek. Álláspontja szerint a másodfokú ítélet sérti a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(4)és
(5)bekezdését, a Pp.
- §-át, a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/
- (I.28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet)
- §-át. A jogerős ítéletben a másodfokú bíróság megsértette a Pp. által támasztott indokolási kötelezettséget, mert a felperes hat oldalas fellebbezési érvelésére a másodfokú bíróság mindössze kettő mondatban reagált, amelyben az elsőfokú ítélet helyes jogi indokaira utalt. Álláspontja szerint ez olyan lényeges eljárási szabálysértés, ami a felülvizsgálati eljárásban nem orvosolható. További érvelése az volt, hogy az első- és a másodfokú ítélet sem adott logikus indokolást arra, hogy a Magyar Állam szerveinek miért nem kell a saját maga által aláírt szerződés rá kötelező érvényű pontjait betartani. Megítélése szerint a jogalkotó által kialakított fórumrendszer sérti az Alaptörvényben is lefektetett jog- és vagyonbiztonságot. Érvelése szerint a peres eljárás során igazolta és valószínűsítette, hogy a projektnek megkezdésének csúszása, majd leállása és megtorpanása a felperesen kívül álló okokból következett be. Ennek oka elsősorban az engedélyeket kiadó államigazgatási hatóságok téves, rossz jogalkotásának és jogalkalmazásának az I. rendű alperesek mulasztásainak köszönhető. Az alperesek késedelmesen foglalkoztak a kérelmeikkel, ez önmagában szerződésszegés, illetve szabálytalanság, melyet maguk az alperesek, illetve a korábbi közreműködő szervezet követett el. Ezek a késedelmek nem kerültek megemlítésre az első- és a másodfokú ítéleti döntésben, annak a jogerős ítélet nem tulajdonított jelentőséget. A szabálytalansági eljárást kirívóan jogszerűtlennek és iratellenesnek tartotta. Kiemelte, hogy a felperes projektjének határidőben történő megvalósítását kezdetben a L. Önkormányzat Polgármesteri Hivatala a szakszerűtlen építési engedélyével, majd a S. Önkormányzat a helyi építési szabályzat módosításának elmulasztásával, végül az alperesek a bemutatott mulasztásaikkal hátráltatták. A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem Kúria V.Pfv.21.194/2022/2 4 [6] A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmében a felperes előadta, hogy a másodfokú ítéletből nem állapítható meg a Pp.
- §
(2)bekezdésében írt feltétel, mert a jogerős ítélet [20] bekezdésben írt mondat nem biztosít szilárd támpontot ahhoz, hogy a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra hivatkozott-e. Érvelése szerint ezért a felülvizsgálati kérelem nem szorul kivételes engedélyezésre. Ha a Kúria ezt másként ítéli meg, akkor arra hivatkozott, hogy az eljárt bíróságok a Korm. rendelet 83. §
(4)bekezdésébe ütközően állapították meg, hogy kizárólag a felperesnek felróható a támogatási szerződésben vállalt befejezési határidő be nem tartása. Eszerint a szabálytalansági eljárás során eljáró szervezet köteles törekedni arra, hogy a projekt célja megvalósuljon és lehetőség szerint a cél indokolatlanul ne sérüljön. Kifejtette, az eljárás során részletesen megjelölte, hogy a szabálytalansági eljárást lefolytató szervekhez hasonlóan mely tényeknek nem tulajdonítottak kellő jelentőséget az eljárt bíróságok, így ítéletük jogszabálysértő és megalapozatlan. További érvelése szerint a hivatkozott jogszabály által szabályozott szabálytalansági eljárással kapcsolatosan bírósági döntések nem állnak rendelkezésre. A joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében azonban célszerű lehet, ha a Kúria jelen jogeset alapján állást foglalna abban a kérdésben, hogy helyes-e a másodfokú bíróság azon szemlélete, miszerint nem menti ki a felperes mulasztását az alperes esetleges határidő mulasztása sem és az együttműködés esetleges hiánya sem teszi az elállást jogszerűtlenné. A kérdés másképpen az, hogy a támogató és a közreműködő milyen súlyú mulasztása szükséges ahhoz, hogy a befejezési határidő elhúzódása ne kizárólag a támogatott terhére essék. A Kúria döntése és jogi indokai [7] A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem alaptalan. [8] A Pp. 408. §
(2)bekezdés alapján nincs helye felülvizsgálatnak vagyonjogi perben, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben. A Kúria a felülvizsgálat szükségességét hivatalból vizsgálja, a másodfokú ítélet indokolásában hivatkozott jogszabályhely vagy az indokolás tartalma alapján a Kúria állapítja meg, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalásra utalással hagyta-e helyben [a Kúria felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1/
- (VII.12.) PK vélemény (a továbbiakban: 1/
- PK vélemény)
- és
- pont]. A felülvizsgálat engedélyezése kizárólag olyan jogkérdésre hivatkozással kérhető, amely engedélyezés esetén a felülvizsgálatnak is tárgya. A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben megjelölt elvi jelentőségű jogkérdésnek a felülvizsgálati kérelemben megsértettként megjelölt jogszabály értelmezésén kell alapulnia [Kúria Pfv.V.20.648/2022/5.]. [9] A felperes a felülvizsgálati kérelem valamennyi indokát a jogerős ítélet másodlagos keresetet felülbíráló rendelkezéseivel összefüggésben adta elő, ezért a felülvizsgálat engedélyezését is a jogerős ítélet másodlagos keresetet elbíráló rendelkezésével összefüggésben kellett vizsgálni. A jogerős ítélet [24] bekezdése szerint az elsőfokú bíróság által e körben felhozott indokokkal mindenben egyetértett, ami kétségmentesen megfelel a Pp.
- §
(2)bekezdés szerinti döntés kritériumainak. Ezért csak a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem eredményes előterjesztése esetén volt lehetőség a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatására. [10] A felperes – a Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pontjának második fordulatára történő konkrét hivatkozás nélkül – a kérelem okaként a joggyakorlat továbbfejlesztésének Kúria V.Pfv.21.194/2022/2 5 „célszerűségét”, indokaként a joganyag meglehetősen szerény voltát és bírósági döntések hiányát adta elő. Az ügy érdemére kiható jogszabálysértésként a Korm. rendelet 83. §
(4)bekezdés sérelmére hivatkozott. Az engedélyezés iránti kérelem ekként a Pp. 410. §
(2)bekezdés a)-c) pontjában foglalt minimális tartalmi követelményeknek megfelel. [11] Az 1/
- PK vélemény
- pontja szerint a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálatot a Kúria akkor engedélyezi, ha a jogerős ítélet által felvetetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. Mivel a felperes az engedélyezés iránti kérelemben ilyen kialakult, egységes gyakorlatot nem állított, sőt, inkább annak ellenkezőjét adta elő, a Pp.
- §
(2)bekezdés a) pontjának második fordulatára hivatkozással ezért a felülvizsgálat nem engedélyezhető, így azt a Kúria megtagadta. A határozat elvi tartalma [12] A joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálatot a Kúria akkor engedélyezi, ha a jogerős ítélt által felvetetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. Az alkalmazott jogszabályok [13] a Pp. 408. §
(2)bekezdés, 409. §
(2)bekezdés a) pontja [14] A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem illetéke az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 50. §
(2a)bekezdés a) pontja alapján 700.000 forint, amelyet a költségfeljegyzési jog kedvezményében részesült felperes köteles megfizetni a Pp. 102. §
(1)és a Pp. 83. §
(1)bekezdés szerint. [15] A Kúria a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemről a Pp. 411. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [16] A végzés elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Záró rész Budapest,
- november
- Dr. Puskás Péter s.k. a tanács elnöke, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, dr. Bartal Géza s.k. bíró Kúria V.Pfv.21.194/2022/2 6 A kiadmány hiteléül: Sz.Sz. bírósági ügyintéző