A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.II.37.171/2021/
- A tanács tagjai: Dr. Kovács András a tanács elnöke Dr. Figula Ildikó előadó bíró Dr. Rák-Fekete Edina bíró A felperes: felperes1 cím1 Az alperesi jogutód: Alapvető Jogok Biztosa cím2 Az alperes képviselője: jogi képviselő1 kamarai jogtanácsos A per tárgya: esélyegyenlőségi közigazgatási jogvita tárgyában hozott határozat jogszerűsége vizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes jogelődje Kúria II.Kfv.37.171/2021/5 2 A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Törvényszék 105.K.704.700/2020/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A látássérült felperes az alperes jogelődjéhez benyújtott kérelmében azt kifogásolta, hogy a cég1 Zrt. által üzemeltetett autóbuszjáratokon az automatizált hangos utastájékoztatás vagy nem, vagy nem megfelelően működött több alkalommal. [2] Az alperes jogelődje
- március 31-én kelt, EBH/HJF/1/15/
- számú határozatával a felperes kérelmét elutasította, megállapítva, hogy az eljárás alá vont cég1 Zrt. nem sértette meg az egyenlő bánásmód követelményét, mivel a sérelmezett működési zavar nem jelenti annak megsértését, a járműveken felmerülő bármiféle működési zavar nem diszkriminációs kérdés, azaz az nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, és az eljárás alá vont nem valósított meg mulasztásban megnyilvánuló jogsértést sem. [3] Az alperes jogelődje előtt folyó megelőző eljárásban az alperesi jogelőd
- március 24-ére a feleket tárgyalásra idézte, majd azt a veszélyhelyzetre tekintettel
- március 12-én azzal a tájékoztatással halasztotta el, hogy később a tárgyalási határnapról értesítést küld. Az ügy érdemében a határozatát ezt követően az alperes tárgyalás tartása nélkül hozta meg. [4] A felperes kereseti kérelmére eljárt közigazgatási bíróság ítéletében a felülvizsgálni kért határozatot megsemmisítette, és az alperest új eljárásra kötelezte a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés b) pontjára hivatkozással, mert az ügy érdemére kiható lényeges eljárási szabálysértésnek értékelte azt, hogy az alperes jogelődje úgy hozott tárgyalás tartása nélkül érdemi döntést, hogy a vészhelyzet miatt a már kitűzött tárgyalásnak nem csak az elhalasztásáról tájékoztatta a felperest, hanem arról is, hogy majd a felperest az új tárgyalási határnapról értesíteni fogják. Felülvizsgálati kérelem Kúria II.Kfv.37.171/2021/5 3 [5] A jogerős ítélettel szemben az alperes jogelődje terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben a Fővárosi Törvényszék ítéletének hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását kérte, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezése mellett a Fővárosi Törvényszék új eljárás lefolytatására és új döntés meghozatalára kötelezését indítványozta. [6] A felülvizsgálati kérelem szerint az ítélet sérti a Kp. 92. §
(1)bekezdés b) pontját, Kp. 85. §
(5)bekezdését, és a 86. §
(4)bekezdését azzal, hogy a törvényszék csak abban látta az alperesi határozat jogszabályoknak való meg nem felelését, hogy az alperes nem tartott tárgyalást, ugyanakkor nem vette figyelembe, hogy az alperes a döntését mérlegelési jogkörben hozta meg. A felülvizsgálati kérelem szerint sem a felperes kereseti kérelme nem jelölte meg, mi volt az a tény, körülmény, amit még a tárgyaláson elő szeretett volna adni, sem a törvényszéki ítélet nem adott iránymutatást arra vonatkozóan, hogy még milyen bizonyítékokat kellett volna az alperesnek összeszednie a tárgyalás tartásával, továbbá a törvényszéki ítélet nem jelölte meg, hogy az alperesnek az új eljárás során milyen bizonyítékokat kell beszereznie. [7] A felülvizsgálati kérelem szerint a törvényszék figyelmen kívül hagyta, hogy a 40/2020. (III.11.) Korm.rendelet 2020. március 12-ével hirdette ki a veszélyhelyzetet, amely 2020. június 18-ig állt fenn, az alperes részére pedig az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 14. §
(4)bekezdése 75 napos ügyintézési határidőt ír elő. Hivatkozott arra, hogy sem az Ebktv., sem az Ákr. nem írja elő tárgyalás tartásának kötelezettségét, utalt az Ákr.
- §-hoz írt indokolásra, mely szerint a tárgyalás tartása a hatóság mérlegelési és felelősségébe tartozó döntés. [8] A felülvizsgálati kérelem befogadhatóságát a Kp.
- §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja, azaz a joggyakorlat egysége biztosítása, valamint az
- ab)alpontja a felvetett jogkérdés különleges súlya és társadalmi jelentősége pontokra hivatkozva kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét nem tartotta befogadhatónak az alábbiak miatt. [10] ha A Kp. 118. §
(1)bekezdés alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be,
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége, Kúria II.Kfv.37.171/2021/5 4
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [11] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani, és azt – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében továbbá meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadási okhoz a Kúria nincs kötve, ezért a Kúria valamennyi, a Kp. 118. §
(1)bekezdésében felsorolt befogadási okot megvizsgált. [12] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja, azaz a joggyakorlat egysége továbbfejlesztésének biztosítása lehetősége a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben nem merült fel, az Ákr. 74. §-a tárgyalásra vonatkozó szabályozása, valamint a veszélyhelyzet miatt – a 40/2020. (III.11.) Korm.rendelet alapján – a tárgyalás elhalasztása, és a felperesnek ezzel összefüggésben küldött tájékoztatás kérdése – az eljárásjogi helyzet ideiglenességére is tekintettel – nem vetett fel olyan elvi jelentőségű jogkérdést, amelyben a joggyakorlat egységének biztosítása indokolt lenne. [13] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be a Kúria, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria a jogegységi határozatában kollégiumi véleményében, az elvi irányítás még hatályos korábbi eszközeiben, illetve az általa közzétett eseti határozataiban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. [14] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja szerinti befogadási ok, azaz a felülvizsgálati kérelemmel érintett ügyben felvetett jogkérdés különleges súlya vagy társadalmi jelentősége ugyancsak nem merült fel az alperes jogelődje előtt az Ebktv. alapján zajló eljárás és az ahhoz kapcsolódó eljárási folyamatban a tárgyalás megtartásának kérdése ilyen jellegzetességeket nem mutatott. [15] Az adott jogvitában nem merült fel az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának a szükségessége sem. [16] A felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad), mint befogadási okot nem is jelölte meg, ezért ennek kérdését a Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a Kúria nem vizsgálta. Az adott jogvitában nem merült fel a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés sem. Kúria II.Kfv.37.171/2021/5 5 [17] Figyelemmel arra, hogy a Kúria megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdésére alapozottan megtagadta. Záró rész [18] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadhatósága kérdésében a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [19] ki. A végzéssel szembeni további felülvizsgálat lehetőségét a Kp.
- § d) pontja zárja Budapest,
- március
- Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Figula Ildikó s.k. előadó bíró, Dr. Rák-Fekete Edina s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő