← Magyarország

Kfv.37461/2023/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása, mivel a befogadás Kp. 118. §

(1)bekezdésében meghatározott indokainak egyike sem áll fenn. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.I.37.461/2023/
  1. A tanács tagjai: Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet a tanács elnöke; Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró; Dr. Hajnal Péter bíró; Dr. Heinemann Csilla bíró; Huszárné dr. Oláh Éva bíró A II. rendű felperes: Felperes1 Cím2 A II. rendű felperes képviselője: Felperesi képviselő Cím5 Az alperes: Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal Cím1 Az alperes képviselője: Dr. Schnell Erzsébet kamarai jogtanácsos Az alperesi érdekelt: Alperesi beavatkozó1 Cím3 A per tárgya: építésüggyel kapcsolatos közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a II. rendű felperes,
  2. sorszám alatt A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Szegedi Törvényszék 102.K.700.853/2022/
  3. Kúria I.Kfv.37.461/2023/2 2 számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a II. rendű felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperesi érdekelt, mint építtető 1/1 arányú tulajdonát képezi az ingatlannyilvántartásban Ingatlan1-ú, természetben Cím7 szám alatti, kivett beépítetlen terület megjelölésű belterületi ingatlan (a továbbiakban: építési telek). Ezzel közvetlenül határos a megelőző bírósági eljárás I. rendű felperesének 1/6 arányú tulajdonában lévő, Ingatlan2 alatt felvett, természetben Cím8 szám alatti, kivett lakóház, udvar, kereskedelmi egység megjelölésű ingatlan, amelyen lakóépület és garázs áll. A garázs a két ingatlan közös telekhatárán, valamint a Utca1 párhuzamos hossztengelyen az utca homlokzati vonalán fekszik. A garázs végfala ún. oromfalas kialakítású, így tetőfedése 35 cm-rel átnyúlik a szomszédos ingatlanra. A Utca1 túloldalán, a tervezett társasházzal átfedésben áll a II. rendű felperes 1/2 arányú tulajdonát képező, az ingatlan-nyilvántartásban Ingatlan3-ú, természetben Cím2 szám alatt lévő, kivett lakóház udvar megjelölésű ingatlan. Az azon lévő lakóépület építési telek felé eső homlokzatán huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiségek (szobák) vannak. [2] Az alperesi érdekelt
  4. november
  5. napján, az Építésügyi Támogató Dokumentációs Rendszer (ÉTDR) felületen, meghatalmazottja útján, építési engedély iránti kérelmet nyújtott be hat lakásból álló társasház megépítése tárgyában. Az alperesi érdekelt az eljárás során csatolta Város1 Polgármesterének
  6. március
  7. napján kelt településképi véleményét. [3] Az alperes a
  8. december
  9. napján kelt BK/ETDR/4445-26/
  10. iktatószámú határozatával a kérelemnek - és az annak szerves részét képező egyesített építészeti-műszaki tervdokumentációnak (tervező Kft.1 - É-03-0372) - megfelelően építési engedélyt adott a Város1, Utca1
  11. számú, Ingatlan1 ingatlanon hat lakást tartalmazó társasházi lakóépület létesítésére, feltételekkel. A határozat szerint a tervezett lakóépület földszinti részén három darab lakás (F1., F2., F3.), az emeleten szintén három darab lakás (E1., E2., E3.), a Kúria I.Kfv.37.461/2023/2 3 pinceszinten kilenc személygépkocsi-állásos teremgarázs kerül kialakításra. A határozat rendelkező részében rögzítette a szakhatósági hozzájárulásokat, továbbá a polgármester településképi véleményét, miszerint a társasházi lakóház megépítését feltétel nélkül engedélyezésre javasolta. Összességében megállapította, hogy a tervezett épület az alkalmazandó építésügyi jogszabályoknak megfelel, ezért az építési engedélyt megadta. [4] Az I. rendű felperes, mint az építési telekkel közvetlenül szomszédos Ingatlan2 ingatlan résztulajdonosa, valamint a II. rendű felperes, aki az építési telekkel szemközti, Ingatlan3-ú ingatlan résztulajdonosa külön-külön keresetlevelet nyújtott be az alperes építési engedély tárgyú határozata jogszerűségének vizsgálata iránt. [5] Az alperes védiratában kérte a kereseti kérelmek elutasítását, a határozatában foglaltakat - annak helytállósága okán - fenntartotta, egyben kérte a felperesek perköltségekben történő marasztalását. A II. rendű felperes keresete vonatkozásában hivatkozott a kereshetőségi jog hiányára is, álláspontja szerint a II. rendű felperes közvetlen érintettsége egyik tárgykörben sem áll fenn. [6] Az alperesi érdekelt a kereseti kérelmek elutasítását kérte. Az alapeljárásban hozott ítélet és a Kúria Kfv.I.37.207/2022/
  12. számú végzése [7] Az elsőfokú bíróság a
  13. szeptember
  14. napján meghozott 102.K.700.026/2021/
  15. számú ítéletében a felperesek kereseteit elutasította, megállapította, hogy az alperes határozata megalapozott és jogszerű. A jogerős ítélet indokolásában kifejtettek szerint az I. rendű felperes alaptalan keresetét a közigazgatási perrendtartásról szóló
  16. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  17. §
(1)bekezdés a) pontja alapján, míg a II. rendű felperes keresetét - nevezett aktív perbeli legitimációjának hiányában - a Kp. 88. §
(1)bekezdés b) pontja alapján utasította el. [8] A II. rendű felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a
  1. június
  2. napján kelt Kfv.I.37.207/2022/
  3. számú végzésével a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal nem támadott részében nem érintette, míg a felülvizsgálattal támadott részében hatályon kívül helyezte, e körben az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. Rámutatott, hogy az elsőfokú bíróság a kereshetőségi jogot elméleti szempontból helytállóan mutatta be, ezt követően azonban nem okszerűen jutott arra a következtetésre, hogy a II. rendű felperes kereshetőségi joga a kereseti kérelemben hivatkozott valamennyi jogsértés körében hiányzik. Rögzítette, hogy a II. rendű felperes alapvetően építési jogszabálysértéseket jelölt meg, ezáltal a kereshetőségi jog fennállásánál elsődlegesen azt kell vizsgálni, hogy a kereseti kérelemben hivatkozott építési jogszabálysértések - fennállásuk esetén - okoznak-e közvetlen jog- vagy jogos érdek sérelmet a II. rendű felperes számára. A közigazgatási perben eljáró bíróság nem a polgári jogi jogvitáról dönt, hanem az építési engedély jogszerűségét értékeli, az építésügyi jogszabályok megértése pedig közigazgatási perben vizsgálható és orvosolható. Az új eljárásra vonatkozó iránymutatásként előírta, hogy Kúria I.Kfv.37.461/2023/2 4 az elsőfokú bíróságnak kizárólag a II. rendű felperes kereseti kérelméről kell ismételten határozni. Ennek során a kereseti kérelem keretei között azokra a jogsértésekre alapított hivatkozásokat, amelyek vonatkozásában a II. rendű felperes jogának, jogos érdekének közvetlen sérelme fennállhat (így pl. a telepítési távolság, a II. rendű felperesre is kiható közlekedési viszonyok) érdemben vizsgálni kell, az építési hatóság által a határozat meghozatala során alkalmazott jogszabályok betartására kiterjedően. Ennek során nem hagyható figyelmen kívül, hogy a jogsértés körében hivatkozott jogszabályi rendelkezés kógens vagy diszpozitív szabályozást tartalmaz, illetve kógens szabályozás esetén milyen kivételeket nevesít, kógens szabályozás esetén ugyanis a bíróság nem mérlegelheti az attól való eltérés mértékét, az értékelés ez esetben kizárólag arra terjedhet ki, hogy a kógens jogszabályi előírásnak való megfelelés fennáll-e vagy nem. Az új eljárásban hozott jogerős ítélet [9] A elsőfokú bíróság a
  4. június
  5. napján meghozott 102.K.700.853/2022/
  6. számú ítéletével az alperes
  7. december
  8. napján kelt, BK/ETDR/4445-26/
  9. ügyszámú határozatát megsemmisítette és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte a Kp.
  10. §
(1)bekezdés b) pontja és 89. §
(1)bekezdés b) pontja alapján. A II. rendű felperes kereseti kérelemben foglaltakat pontonként vizsgálta mind a jogszabálysértés, mind a kereshetőségi jog megalapozottsága vonatkozásában és azt részben alaposnak értékelte. Az
  1. pont tekintetében, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/
  2. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK)
  3. §
(1)és
(2)bekezdésében foglalt kógens szabályozás alapján a telepítési távolságra vonatkozó rendelkezés megsértését állapította meg, így e tekintetben a II. rendű felperes keresetét megalapozottnak ítélte. A megismételt eljárásra vonatkozóan előírta, hogy az alperesnek az OTÉK 36. §
(1)és
(2)bekezdésében előírt kógens feltételek figyelembevételével kell az építési engedélyezési eljárást lefolytatnia. Amennyiben szükséges, az épületre vonatkozó terveket módosítani kell akként, hogy megfeleljen az OTÉK 36. §
(1)és
(2)bekezdésében előírt kógens feltételeknek, továbbá az építésügyi jogszabályoknak és a HÉSZ-ben, azaz Város1 Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 18/
  1. (IX. 10.) számú önkormányzati rendeletben előírt szabályoknak. Ezt meghaladó kereseti kérelmeket nem értékelte alaposnak, részben érdemi vizsgálat eredményeként, részben a kereshetőségi jog hiányában. A felülvizsgálati kérelem [10] A II. rendű felperes a felülvizsgálati kérelmében kérte a Kp.
  2. §
(1)bekezdése alapján a jogerős ítélet 44-
  1. és 68-
  2. pontjának a hatályon kívül helyezését és e körben az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását. A felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának indokaként a Kp.
  3. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának aa),
  2. ab)és
  3. ad)alpontját, valamint a
  4. b)pontot jelölte meg. A befogadhatóság körében előadta, hogy a joggyakorlat egysége és a jogbiztonság egyértelműen megkívánja, hogy jogszabálysértő közigazgatási aktusok, döntések ne születhessenek, illetve ne maradhassanak hatályban. Hivatkozott továbbá arra, hogy az elsőfokú bíróság a kereshetőségi jog indokolatlanul szűkítő értelmezése révén súlyosan megszegte a Kp. 2. §-ában foglaltakat. Megalapozatlannak tartja Kúria I.Kfv.37.461/2023/2 5 az elsőfokú bíróság azon következtetését, hogy a II. rendű felperes alanyi jogait a keresettel támadott határozat közvetlenül nem érinti. Álláspontja szerint alanyi joga, hogy békés, hosszú évek alatt kialakult és jogszerű birtoklását indokolatlanul (különösen jogszabálysértő módon) senki ne veszélyeztesse. Kifejtette továbbá, hogy a jogerős ítélet eltér a Kúria Kfv.IV.37.940/2020/6. számú ítéletében foglaltaktól, amely értelmében „a szomszédos ingatlanon végzett építési tevékenység valamennyi mozzanata nem támadható, csak azok, amelyek igazolható hatással vannak a felperes ingatlanára”. Nézete szerint a Kúria nem kívánta leszűkíteni, illetve szubjektív megítélés tárgyává tenni azt, hogy a hatás közvetlen vagy közvetett, elegendőnek tartotta az „igazolhatóságot”. [11] Kérte továbbá a 2021. november 18. napján kelt felülvizsgálati kérelemben foglaltak figyelembe vételét a befogadhatóság körében. A Kúria döntése és jogi indokai [12] fenn. A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei - a következők szerint - nem állnak [13] A Kp. 118. §
(1)bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha:
  1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
  2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
  3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
  4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
  5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
  6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [14] A Kp. 117. §
(4)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti ok kivételével - indokolni nem kell. A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve, így a Kúria a II. rendű felperes által nevesített befogadhatósági okokon túl a Kp. 118. §
(1)bekezdésében szabályozott további befogadhatósági okokat is vizsgálta. Kúria I.Kfv.37.461/2023/2 6 [15] A Kúria a befogadhatóság vizsgálata során a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, arra kizárólag a felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatban van lehetősége. [16] A Kúria utal arra, hogy a Kp. 117. §
(4)bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadására. A felülvizsgálati kérelemben nevesített befogadási okok alapján történik annak vizsgálata, hogy a konkrét ügyben felmerült-e olyan kérdés, amely a Kp. 118. §
(1)bekezdésének rendelkezései körébe tartozik, ezáltal a felülvizsgálati kérelem befogadását és érdemi elbírálását megalapozza. Ezzel összefüggésben hangsúlyozandó, hogy a befogadásról való döntés a jogegységi funkció egyedi ügyek intézésében történő ellátását szolgálja, így a befogadás körében a Kúriának nem az egyedi ügyben meghozott jogerős ítélet jogszerűségét, hanem annak a jogegységgel való kapcsolatát kell vizsgálnia. [17] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. aa)alpontja alapján a befogadás a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében akkor indokolt, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható, az meghaladottá vált. A joggyakorlat egységének biztosítása nem merül fel akkor, ha a vitatott jogkérdések megválaszolása, ennek során a jogszabályi rendelkezések értelmezése nem a joggyakorlat egységesítésére vagy továbbfejlesztésére szolgál. A II. rendű felperes a felülvizsgálati kérelem befogadhatósága körében nem támasztotta alá, hogy a bírói gyakorlat egységének hiánya a vizsgált kérdések tekintetében fennállna, továbbá olyan elvi jelentőségű, a bírói joggyakorlatban visszatérően felmerülő jogkérdésre sem hivatkozott, amely folytán az eltérő döntések megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye megállapítható lenne. A körülmények változása, ezáltal a joggyakorlat továbbfejlesztését igénylő eset sem áll fenn, így a joggyakorlat továbbfejlesztése céljából sem indokolt a felülvizsgálati kérelem befogadása. [18] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. ab)alpontja alapján a felvetett jogkérdés különleges súlyára tekintettel a Kúria egységes gyakorlata szerint a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, ha az nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel, azaz a vizsgált jogkérdés túlmutat a konkrét ügyön és a Kúria iránymutatása szükséges. Az ügy társadalmi jelentősége pedig különösen akkor minősül befogadási oknak, ha az adott jogkérdés a jogalanyok széles körét érinti. A perbeli ügyben e körülmények fennállását a Kúria nem látta megállapíthatónak, mivel nincs olyan új típusú, különös súlyú vagy társadalmi jelentőségű ügy, amely a befogadást megalapozhatná. A II. rendű felperes nem valószínűsítette, hogy a felülvizsgálati kérelemben előadottak az egyedi tényállású konkrét ügyön túlmutató súllyal, társadalmi jelentőséggel bírnak. Kúria I.Kfv.37.461/2023/2 7 [19] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. aa)és
  3. ab)alpontja vonatkozásában a II. rendű felperes részben az alapítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem befogadhatósága körében előadott érveket ismételte meg, ugyanakkor a keresetet elutasító alapítéletre helytálló hivatkozások egy része (pl. ne maradhassanak hatályban jogszabálysértő közigazgatási aktusok) az alperes határozatát megsemmisítő jogerős ítéletre nem értelmezhető. [20] A Kúria hivatalból megvizsgálta és úgy értékelte, hogy a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. ac)alpontja szerinti befogadási ok - az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége - nem áll fenn. [21] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. ad)alpontjára alapított hivatkozás vonatkozásában a Kúria rámutat arra, hogy az ott szabályozott befogadási ok - a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási jogszabályszegésre alapozott felülvizsgálat - a tisztességes eljárás kontrollját jelenti. A felülvizsgálati kérelmek Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. ad)alpontja szerinti befogadhatóságának vizsgálatában egységes, következetes a joggyakorlat abban, hogy az alapvető eljárási jogok megsértése vagy az egyéb eljárási szabályszegés nem önmagában, hanem az adott ügy egészének összefüggésében, az összes körülmény mérlegelésével értékelendő, mivel a Kp. 118. §
(1)bekezdés a) pontja nem minden jogszabálysértés, hanem kizárólag az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata esetén biztosítja a felülvizsgálati kérelem befogadását. [22] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. ad)pontja körében fennálló joggyakorlatra figyelemmel, a kereshetőségi jog II. rendű felperes által kifogásolt, indokolatlanul szűkítő értelmezése kapcsán kifejtettek nem alapozzák meg a felülvizsgálati kérelem befogadását. Az elsőfokú bíróság az alapítéletben a II. rendű felperes aktív perbeli legitimációjának hiányában utasította el a keresetet, míg az új eljárásban a II. rendű felperes kereseti hivatkozásait - az iránymutatásra figyelemmel - érdemben megvizsgálta, s részben alaposnak ítélte. Az alapítélet és az új eljárásban hozott jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmekben - a támadott ítéletek alapvetően eltérő volta ellenére - a II. rendű felperes érdemi lényegét tekintve azonos okok mentén vitatta a kereshetőségi jog elsőfokú bíróság általi értelmezését, mindkét esetben a kereshetőségi jog indokolatlanul szűkítő értelmezését kifogásolta. A felülvizsgálati kérelem tárgyát az elsőfokú bíróság új eljárásban hozott jogerős ítélete képezi, amelyben a II. rendű felperes kereseti érveinek érdemi vizsgálata megtörtént, így az ügy érdemére kiható súlyos eljárási hibára utaló körülmény, amely a felülvizsgálatot indokolttá tenné, nem áll fenn. Az új eljárásra adott iránymutatással összefüggésben a Kp. 115. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 110. §
(3)bekezdésére, azaz az iránymutatás kötelező jellegének megsértésére a II. rendű felperes nem hivatkozott, a kereshetőségi jog indokolatlanul szűkítő értelmezése körében a Kp.
  1. §-ának sérelmét nevesítette, ugyanakkor a tisztességes eljáráshoz való alapvető jog sérelme kapcsán a befogadhatóság körében kifejtett érvelése nem támasztja alá a befogadás törvényi feltételeinek a fennállását. [23] A Kp.
  2. §
(1)bekezdés b) pontja vonatkozásában a II. rendű felperes a Kfv.IV.37.940/2020/
  1. számú kúriai ítélettől való eltérést nevesítette, azonban annak [38] Kúria I.Kfv.37.461/2023/2 8 pontjában foglaltakat csak részben idézte. A hivatkozott kúriai ítélet [38] pontja nemcsak azt tartalmazza, hogy „a szomszédos ingatlanon végzett építési tevékenység valamennyi mozzanata nem támadható, csak azok, amelyek igazolható hatással vannak a felperes ingatlanára”, hanem a [38] pont további részében azt is rögzíti, hogy „Ennek vizsgálata során helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az építésügyi hatósági eljárásban felhasznált településképi vélemény jogszerűsége az illeszkedéssel összefüggésben nem általában tehető vitássá, hanem csak közvetlen egyéni érdek fennállása esetén.”. A II. rendű felperes a hivatkozott kúriai ítélet [38] pontját csupán részben vette figyelembe, ezért abból helytelenül vonta le azt a következtetést, hogy a Kúria nem kívánta megítélés tárgyává tenni a hatás közvetlen vagy közvetett voltát, elegendőnek tartotta az „igazolhatóságot”. Erre tekintettel a Kp.
  2. §
(1)bekezdés b) pontjára alapított hivatkozás sem támasztja alá a befogadás törvényi feltételének fennállását. [24] A II. rendű felperesnek az alapítélet ellen
  1. november
  2. napján kelt felülvizsgálati kérelmében foglaltak figyelembevételére irányuló kérelme szintén nem alapozza meg a befogadhatóság indokainak fennállását. A jogerős ítélet meghozatala előtt, attól eltérő rendelkezést tartalmazó, keresetet elutasító alapítélet befogadhatósága körében kifejtett indokokat a II. rendű felperes nem a jelen felülvizsgálati kérelemmel támadott, a keresetnek részben helyt adó jogerős ítélet tekintetében tette meg, az új eljárásban hozott jogerős ítéletre vonatkozó érveket az időbeliség, valamint az alapítélettől jelentősen eltérő ítéleti rendelkezés okán sem tartalmaz. [25] A fentiekre figyelemmel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp.
  3. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [26] Felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása, mivel a befogadás Kp. 118. §
(1)bekezdésében meghatározott indokainak egyike sem áll fenn. Záró rész [27] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzésben határozott. [28] A végzés ellen a további felülvizsgálatot a Kp.
  1. § d) pontjában foglalt rendelkezés zárja ki. Kúria I.Kfv.37.461/2023/2 9 Budapest,
  2. augusztus
  3. Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. a tanács elnöke Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. előadó bíró Dr. Hajnal Péter s.k. bíró Dr. Heinemann Csilla s.k. Huszárné dr. Oláh Éva s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.