Bf.70/2023/14 – Győri Ítélőtábla

(1)bekezdés a) pont) az eljárást megszünteti. Terhelt4 IV. r. vádlott vonatkozásában kiszabott büntetést súlyosítja, 200 (kettőszáz) napi tétel pénzbüntetésre is ítéli. Az egy napi tétel összegét 2.000,- (kettőezer) forintban állapítja meg. Az így kiszabott összesen 400.000,- (négyszázezer) Ft pénzbüntetést meg nem fizetése esetén szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Terhelt1 I. r. és Terhelt2 II. r. vádlottak

1. június
2. napjától
3. június
4. napjáig őrizetben,
5. szeptember
6. napjáig letartóztatásban, majd
7. szeptember
8. napjától
9. február
10. napjáig bűnügyi felügyeletben töltött időt számítja be a szabadságvesztés büntetésbe. Terhelt4 IV. r. vádlott vonatkozásában a vagyonelkobzást mellőzi, Terhelt3 III. r. vádlottal szemben 55.000 (ötvenötezer) forint vagyonelkobzást rendel el. Az elsőfokú eljárásban felmerült bűnügyi költségből Terhelt1 I. r. vádlott 237.393,(kettőszázharminchétezer-háromszázkilencvenhárom) Ft, Terhelt2 II. r.vádlott 144.000,(egyszáznegyvennégyezer) Ft bűnügyi költséget köteles megfizetni. Egyebekben a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Győri Ítélőtábla I.Bf.70/2023/14/II 2 A másodfokú eljárásban összesen 42.420,- (negyvenkettőezer-négyszázhúsz) Ft bűnügyi költség merült fel, amelyből Terhelt1 I. r. vádlott 28.020,- (huszonnyolcezer-húsz) Ft, Terhelt2 II. r. vádlott 14.400,- (tizennégyezer-négyszáz) Ft megfizetésére köteles az állam javára. Indokolás [1] A Győri Törvényszék
11. március
12. napján kihirdetett B.48/2022/
13. számú ítéletében bűnösnek mondta ki Terhelt1 I. r. vádlottat társtettesként elkövetett zsarolás bűntettében [Btk.
14. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés b) pont], Terhelt2 II. r. vádlottat társtettesként elkövetett zsarolás bűntettében [Btk.367. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés b) pont], Terhelt3 III. r. vádlottat vesztegetés bűntettében [Btk. 290. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés] és bűnsegédként elkövetett zsarolás bűntettében [Btk.367. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés b) pont], Terhelt4 IV. r. vádlottat vesztegetés elfogadásának bűntettében [Btk. 291. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a) pont,

(3)bekezdés b) pont]. Ezért Terhelt1 I. r. vádlottat, mint különös visszaesőt 4 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra, Terhelt2 II. r. vádlottat 3 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra, Terhelt3 III. r. vádlottat 2 év 6 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra, Dr. Terhelt4 IV. r. vádlottat 1 év 6 hónap - végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett - börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélte. Rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról, IV. vádlottat előzetes mentesítésben részesítette, a kiszabott szabadságvesztés büntetésbe beszámította I. r., II. r. és III. r. vádlottak által előzetes fogvatartásban töltött időt, Terhelt1 I. r. vádlottal szemben 510.000,-Ft, Terhelt4 IV. r. vádlottal szemben 55.000.-Ft erejéig vagyonelkobzást rendelt el. Rendelkezett még a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. [2] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész az I. r., II.r. és III.r. vádlottak terhére, a vádlottakkal szemben kiszabott szankciók súlyosításáért, a IV. r. vádlott vonatkozásában pénzbüntetés kiszabása, a IV. r. vádlottal szemben alkalmazott vagyonelkobzás mellőzéséért és annak a III. r. vádlottal szemben történő alkalmazása végett, III. r. vádlott év védője a minősítés módosításáért és a büntetés enyhítéséért, IV. r.vádlott védője büntetés helyett intézkedés alkalmazása és a vagyonelkobzás mellőzése érdekében jelentett be fellebbezést. [3] A III. r. vádlott védője fellebbezésének írásbeli indokolásában amellett érvelt, hogy védence nem volt jelen a súlyos fenyegetések elhangzásakor, mindezekre tekintettel az iratok alapján eltérő tényállás megállapítását és felelősségének zsarolás alapesetében történő megállapítását és a kiszabott büntetés enyhítését kérte. [4] A IV. r. vádlott védője fellebbezésének írásbeli indokolásában az enyhítő körülmények nyomatékát hangsúlyozta azzal, hogy további enyhítő körülményként kérte értékelni, hogy egyszeri, alkalmi elkövetés volt védence cselekménye. Amellett érvelt, hogy a feles feltételes kedvezmény alkalmazásának és eggyel enyhébb végrehajtási fokozat megállapításának indokoltsága is fennállt védence esetében. Elsődlegesen vele szemben intézkedés alkalmazását, másodlagosan rövidebb tartamú szabadságvesztés kiszabását Győri Ítélőtábla I.Bf.70/2023/14/II 3 indítványozta. A vagyonelkobzás védencével szembeni alkalmazásának mellőzése vonatkozásában egyetértett a fellebbviteli főügyészséggel, a pénzbüntetés kiszabására irányuló ügyészi fellebbezés elutasítását kérte. [5] A Győri Fellebbviteli Főügyészség BF.91/2023/3-I. szám alatti átiratában az ügyész által a vádlottak terhére, az I-II-III. r. vádlottakkal szemben kiszabott szankciók súlyosításáért, a IV. r. vádlott vonatkozásában pénzbüntetés kiszabása érdekében, a IV. r. vádlottal szemben alkalmazott vagyonelkobzás mellőzéséért és annak a III. r. vádlottal szemben történő alkalmazása végett bejelentett fellebbezést fenntartotta, a III. r. vádlott és védője által a minősítés módosításáért és a büntetés enyhítéséért, a IV. r. vádlott védője által büntetés helyett intézkedés alkalmazása és a vagyonelkobzás mellőzése végett bejelentett fellebbezéseket – a IV. r. vádlott vonatkozásában alkalmazott vagyonelkobzás mellőzése kivételével – nem tartotta alaposnak. Utalt arra, hogy a felülbírálat teljes körű. [6] Rámutatott, hogy a törvényszék a bizonyítási eljárást törvényesen folytatta le, annak során hatályon kívül helyezésre okot adó eljárási szabálysértést nem vétett. A beszerzett bizonyítékokat egyenként és összefüggésükben is megvizsgálta, a vádlottak védekezésének elemeivel összevetette, logikusan értékelte, s e mérlegelő tevékenysége eredményeképpen megalapozott tényállást állapított meg, a tényállás alapján a törvényszék a vádlottak büntetőjogi felelősségét okszerűen állapította meg, a vádlottak bűncselekményeinek minősítése helytálló. [7] A büntetés kiszabása körében amellett érvelt, hogy az elsőfokú bíróság által kiszabott szankció azonban az I-II-III. r. vádlottak esetében indokolatlanul enyhe, a IV. r. vádlott esetében nem teljes körű, a kiszabott büntetések nem szolgálják sem a speciális, de kiváltképp a generális prevenció céljait. Álláspontja szerint a törvényszék a büntetéskiszabási körülményeket nem teljeskörűen tárta fel, mert Terhelt1 I. r. vádlott esetében további súlyosító körülmény a bűncselekményben betöltött kezdeményező szerepe, Terhelt3 III. r. vádlottnál enyhítő körülményként értékelendő a halmazatban álló egyik bűncselekményben betöltött bűnsegédi mivolta, Terhelt3 III. r. és Terhelt4 IV. r. vádlott esetében további súlyosító körülményként értékelendő, hogy veszélyhelyzetben, szigorított járványügyi szabályok kijátszásával követték el a korrupciós bűncselekményt. Mindezek, az enyhítő körülmények nyomatéka nem támasztja alá az I-II-III. r. vádlottakra a büntetés kiszabása során irányadó középmértékektől való ekkora eltérést. A kiszabott büntetésekben a belső arányosság sem érvényesül megfelelően, kiváltképp a III. r. vádlott által megvalósított halmazatot, illetőleg annak részét képező korrupciós bűncselekményt tekintve. Az eljárás tárgyát képező bűncselekmények jelentős tárgyi súlyára, a közfeladatot ellátó személyek törvényes működésének és az alapvető társadalmi normák betartásának társadalmi szükségességére is figyelemmel az I-II-III. r. vádlottak esetében indokoltnak tartotta a kiszabott szabadságvesztés büntetések érdemi súlyosítását az irányadó középmértéket megközelítően, a belső arányosság figyelembe vételével, ehhez igazítva a közügyektől eltiltások mértékeit is azzal, hogy a IV. r. vádlottal szemben a Btk. 50. §

(2)bekezdésére figyelemmel, az ott meghatározott feltételek fennállása okán pénzbüntetést is kell kiszabni. Győri Ítélőtábla I.Bf.70/2023/14/II 4 [8] A korrupciós bűncselekménnyel érintett 55.000 Ft ígért vagyoni előny vonatkozásában a 78/2009. BK vélemény II. pontjára figyelemmel a Btk. 74. §

(1)bekezdés f) pontjára alapított vagyonelkobzást az előny ígérőjével szemben kell alkalmazni, ezért a IV. r. vádlottal szemben a vagyonelkobzás mellőzését és annak 55.000 Ft erejéig Terhelt3 III. r. vádlottal szemben történő elrendelését látta indokoltnak. [9] Észrevételezte, hogy az előzetes fogvatartás beszámításáról szóló rendelkezés az I-II. r. vádlottak esetében korrekciót igényel, 2023. február 24. napjától az érintett vádlottak bűnügyi felügyeletének ideje a Btk. 92. §

(1)bekezdése alapján nem számítható be a velük szemben kiszabott szabadságvesztésbe. Észrevételezte azt is, hogy a törvényszék a bírósági eljárás során felmerült bűnügyi költségek viseléséről nem megfelelően rendelkezett, ekként a Be. 145. §

(1)bekezdés c) pontjára és a Be. 574. §

(1)bekezdésére figyelemmel Terhelt1 I. r. vádlott további 50.181 Ft, Terhelt2 II. r. vádlott pedig további 21.600 Ft bűnügyi költség viselésére kötelezendő. [10] Indítványozta, hogy az ítélőtábla a törvényszék ítéletét akként változtassa meg, hogy a büntetéskiszabási tényezők fenti korrekciója mellett az I.r., II. r. és III. r. vádlottakkal szemben a középmértéket megközelítő tartamú szabadságvesztés büntetéseket szabjon ki, a belső arányosság megtartásával, és a közügyektől eltiltás büntetések tartamát is ehhez igazodóan hosszabb időtartamra állapítsa meg; IV. r. vádlottal szemben szabjon ki pénzbüntetést; mellőzze a IV. r. vádlottal szemben alkalmazott vagyonelkobzást és III. r. vádlottal szemben 55.000 Ft erejéig azt rendelje el; Terhelt1 I. r. és Terhelt2 II. r. vádlottakkal szemben kiszabott szabadságvesztésbe a

1. szeptember
2. napjától
3. február
4. napjáig eltelt bűnügyi felügyelet idejét számítsa be és rendelkezzen a nyomozás során felmerült bűnügyi költség viseléséről. Egyebekben az ítéletet hagyja helyben. [11] A fellebbezési nyilvános ülésen a fellebbviteli főügyészség képviselője fenntartotta az átiratban írtakat és azzal egyezően nyilatkozott az elsőfokú bíróság eljárásának törvényességét, a tényállás megalapozottságát, a büntetőjogi felelősség okszerűségét és a minősítés helyességét illetően azzal a kiegészítéssel, hogy a törvényszéknek a súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolással kapcsolatosan kifejtett okfejtésével mindenben egyetértett. A büntetéskiszabási tényezők elemzése, a súlyosabb büntetés kiszabása kapcsán kifejtett indokai, a vagyonelkobzásról hozott rendelkezés megváltoztatásának okai, I. r. és II. r. vádlott esetében a beszámítás pontosításának oka és a bűnügyi költségről hozott rendelkezés korrekciójának szükségessége vonatkozásában is az átiratban írtakkal egyezően nyilatkozott és e körben indítványait is az ott írtakkal egyezően tette meg. Kiegészítette indítványát azzal, hogy IV. r. vádlott esetében a 11 rb közokirat-hamisítás bűntette [Btk.
5. §

(1)bekezdés a) pont] miatt az eljárást - mivel a vád tárgyává tett jelentősebb tárgyi súlyú bűncselekmény mellett a felelősségre vonás szempontjából nincs jelentősége - a Be. 567. §

(1)bekezdés f) pont alapján - megszüntetni indítványozta. [12] Az I. r. vádlott védője a fellebbezési nyilvános ülésen az elsőfokú bíróság eljárásának törvényességét, a tényállás megalapozottságát, a büntetőjogi felelősség okszerűségét és a minősítés helyességét nem vitatta. Kifejtette álláspontját arról, hogy a büntetés kiszabása Győri Ítélőtábla I.Bf.70/2023/14/II 5 körében irányadó körülményeket is helyesen tárta fel és súlyuknak megfelelően értékelte a törvényszék, erre tekintettel az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. [13] A II. r. vádlott védője szóban az enyhítő körülmények nyomatékát hangsúlyozta, mindezekre tekintettel a súlyosítási fellebbezés elutasítását indítványozta. A fellebbviteli főügyészségnek a beszámításról és a bűnügyi költségről szóló II. r. vádlottat érintő rendelkezés korrekciójára tett indítványával egyetértett. [14] III. r. vádlott védője a fellebbezésének írásbeli indokolásában írtakkal egyezően érvelt amellett, hogy védence terhére nem állapítható meg a súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás, legfeljebb annak alapesete. Hivatkozott arra is, hogy a sértett szubjektív érzését nem lehet eltúlzottan értékelni, mindemellett álláspontja szerint a védence vonatkozásában a tényállás nem tartalmazott ténymegállapítást arra, hogy I. r. és II. r. vádlottal megbeszélték a pénzszerzés tényállásban írt módját. Az enyhítő körülmények nyomatékát hangsúlyozva érvelt az enyhítés további lehetősége mellett. [15] A IV. r.vádlott védője a fellebbezésének írásbeli indokolásában írtakkal egyezően nyilatkozott az elsőfokú bíróság eljárásának törvényességét, a tényállás megalapozottságát, a büntetőjogi felelősség okszerűségét és a minősítés helyességét illetően. Kifejtette, hogy a törvényszék a büntetéskiszabási körülményeket nem a súlyuknak megfelelően értékelte, az ítéletben felhozott enyhítő körülményeket kiegészíteni kérte és arra is hivatkozott, hogy a cselekmény társadalomra veszélyessége is csökkent a jogszabályváltozások miatt. Továbbra is a feles feltételes kedvezmény és az eggyel enyhébb végrehajtási fokozat mellett rövidebb tartamú szabadságvesztés vagy intézkedés alkalmazását kérte. A súlyosítási indítvány elutasítását, ellenkező esetben az alsó határhoz közeli pénzbüntetés alkalmazását kérte a vagyonelkobzás mellőzésével. [16] Utolsó szó jogán tett nyilatkozatában az I. r. vádlott megbánásának adott hangot, a súlyos fenyegetéssel elkövetés megállapításának mellőzése mellett. A feltételes szabadság legkorábbi időpontját akként kérte megállapítási, hogy arra a büntetés kétharmad részének kitöltését követően kerülhessen sor. [17] A II. r. vádlott utolsó szó jogán bocsánatot kért és megbánásának adott hangot azzal, hogy álláspontja szerint sem volt súlyos fenyegetés. [18] A III. r. vádlott utolsó szó jogán csatlakozott a védője által elmondottakhoz és hangsúlyozta, hogy családjában mind az 5 vele élő személy eltartásra szorul, melyet ő biztosít számukra. Győri Ítélőtábla I.Bf.70/2023/14/II 6 [19] A IV. r. vádlott utolsó szó jogán tett nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy megbánta, hogy hagyta magát csőbe húzni, azt gondolta nem veszélyes a társadalomra a cselekménye. A vádlottak fenyegetése megrázta őt, úgy gondolta, testi és vagyoni épségét, egzisztenciáját fogják tönkre tenni. [20] Az ítélőtábla a fellebbezések irányára tekintettel az elsőfokú ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be. 590. §

(1)és

(2)bekezdése alapján teljeskörűen felülbírálta, vizsgálva az ítélet megalapozottságát, az ítéletnek a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására, intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezéseit, valamint az indokolás helyességét és az eljárási szabályok megtartását is. [21] Az eljárása során a törvényszék abszolút eljárási szabálysértést nem követett el, olyan - az eljárás lefolytatására, illetőleg a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, illetőleg a büntetés kiszabására lényegesen kiható, a vádemelés után a bizonyítás törvényességét, az eljárásban részt vevő személyek törvényes jogainak gyakorlását sértő, vagy korlátozó - eljárási szabályszegést, amely másodfokon akadálya lett volna az érdemi felülbírálatnak, vagy amely az elsőfokú ítéletet eljárási szempontból felülbírálatra alkalmatlanná tenné, az ítélőtábla a törvényszék eljárásában ugyancsak nem észlelt. [22] A törvényszék a vádbeli cselekmény kapcsán törvényes, alapos, mindenre kiterjedő bizonyítást folytatott le. A bíróság a bizonyítási eljárás során a lehetséges bizonyítást elvégezte, a bizonyítékokat beszerezte, a vádlottakat és tanúkat az eljárás során meghallgatta, ezen túlmenően ismertette továbbá a releváns okirati bizonyítékokat, így valamennyi bizonyítékot a tárgyalás anyagává tett, a vádlottak és a védelem a bizonyítás anyagát megismerhették, azzal kapcsolatos álláspontjukat kifejthették, védekezésüket előterjeszthették. A törvényszék a tisztességes eljárás feltételeit biztosította, a vádlott és védője szabadon élhettek kérdezési, észrevételezési, indítványtételi jogukkal. [23] A törvényszék helyesen állapította meg, hogy a IV. r. vádlott beismerő vallomására volt alapítható a tényállás, melyet fő vonalaiban a többi vádlott vallomása is alátámasztott. Az elsőfokú bíróság az ítéletének indokolásában teljeskörűen számot adott a büntetőeljárás során feltárt valamennyi bizonyítékról, azokat megvizsgálta, részletesen elemezte, és azonos szempontok szerint értékelte, az így tett ténymegállapításai a másodfokú bíróság megítélése szerint összhangban állnak a bemutatott bizonyítékokkal. [24] A törvényesen lefolytatott bizonyítást követően megállapított tényállás túlnyomó részt a bizonyítás anyagának megfelelő, a Be. 592. §

(1)bekezdés a)-b) és

(2)bekezdés a)-d) pontjaiban írt megalapozatlansági hibáktól, hiányosságoktól alapvetően mentes, azt csak a sérülések vonatkozásában és a vádlott előéleti adataiban kellett pontosítani, melyet az iratok tartalma alapján a Be. 593.§

(1)bekezdés a) pontjára figyelemmel az ítélőtábla akként tett meg, hogy Győri Ítélőtábla I.Bf.70/2023/14/II 7 az ítélet [26] bekezdést pontosította annyiban, hogy még javában tartott a beszélgetés I. r., II. r. és IV.r. vádlott közt, többek mellett az is elhangzott, hogy 27 személy megharagudott a IV.r. vádlottra és fel akarják jelenteni. Amíg Terhelt1 I.r. vádlott kiment a rendelőből azt színlelve, hogy telefonál a feldühödött társasággal a kedélyek lecsillapítása végett, IV.r. vádlott megkérdezte III.r. vádlottat, hogy van-e garancia arra, hogy amennyiben a kért összeget kifizeti, a roma társaság eláll-e a szándékától. Erre III. r. vádlott azt a választ adta, hogy I.r. vádlottnak van olyan tekintélye a romák közt, hogy valóban le tudja beszélni a feldühödött tömeget, hogy megjelenjenek a IV.r. vádlottnál, illetve feljelentést tegyenek ellene. I. r. vádlott előéleti adatait azzal egészíti ki az ítélőtábla a [7] bekezdést követően, hogy I r. vádlottat a Mosonmagyaróvári Járásbíróság B.239/2022/

1. számú ítéletével, amely a Győri Törvényszék 16.Bf.126/2022/
2. számú határozatával
3. március
4. napján emelkedett jogerőre,
5. október
6. napján elkövetett halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt 1 év 6 hónap fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre és végleges hatályú járművezetéstől eltiltásra ítélte. elírásként javítja az ítélőtábla az I. r. vádlott előéleti adataiban, hogy az ítélet [7] bekezdésében megjelölt ítélet
7. december
8. napján emelkedett jogerőre. [25] A fentiek szerint történt pontosítással az ítéleti tényállás a bizonyítás eredményének megfelelő, immár teljes mértékben megalapozottá vált, amely mentes a Be.
9. §-ban írt hiányosságoktól. [26] Az ítélőtábla a Be.
10. §

(3)bekezdése szerint a pontosított és kiegészített tényállás alapján bírálta felül az elsőfokú ítéletet, mely tényállás azonos bizonyítékok mellett a fellebbezési eljárásban - a felülmérlegelési tilalom folytán - nem támadható és írható felül, az a másodfokú eljárásban is irányadó volt. [27] Az ítélőtábla a Terhelt4 IV. r. vádlott vonatkozásában 11 rb közokirat-hamisítás bűntette miatt [Btk. 342. §

(1)bekezdés a) pont] az eljárást - mivel a vád tárgyává tett jelentősebb tárgyi súlyú bűncselekmény mellett a felelősségre vonás szempontjából nincs jelentősége - a Be. 567. §

(1)bekezdés f) pont alapján – megszüntette. [28] A törvényszék a megalapozott tényállásból okszerű következtetést vont le a vádlottak bűnösségére és a terhükre megállapított bűncselekmény minősítése és megnevezése is mindenben megfelel az anyagi jog szabályainak, az ehhez fűzött jogi elsőbírói indokolással az ítélőtábla mindenben egyetértett. Mindezekre tekintettel III. r. vádlott védőjének enyhébb minősítés megállapítását eredményező fellebbezési kérelme nem foghat helyt. [29] Egyetértett az ítélőtábla abban is a törvényszékkel, hogy III. r. vádlott magatartásával bűnsegédi elkövetési alakzatát valósította meg a terhére rótt bűncselekménynek. Azzal, hogy odament a rendelőbe, beszélt ő is a IV. r. vádlottal, fellépése szándékerősítően, I. r. és II. r. vádlottak magatartására támogatóan hatott. Győri Ítélőtábla I.Bf.70/2023/14/II 8 [30] A büntetés kiszabása körében irányadó körülményeket a törvényszék túlnyomórészt feltárta. A súlyosító körülmények körét az ítélőtábla kiegészítette I. r. vádlott tekintetében a cselekményben betöltött meghatározó szerepével, irányító, hangadó magatartásával és azzal, hogy ellene folyamatban lévő büntetőeljárás alatt követte el a terhére rótt bűncselekményt, III.r. és IV.r. vádlott esetében pedig azzal, hogy a veszélyhelyzetben, szigorított járványügyi szabályok kijátszásával követték el a korrupciós bűncselekményüket. Az enyhítő körülmények körét is ki kellett egészíteni III. r. vádlott esetében azzal, hogy a zsarolás bűntettének csak bűnsegédje volt. [31] A bíróságnak a törvényben meghatározott keretek között - figyelemmel a büntetési tételkeret irányadó középmértékére is - olyan büntetést kell kiszabnia, mely szem előtt tartja a büntetés célját, figyelemmel kell lennie a fokozatosság, és kellő egyéniesítés követelményeire, valamint a társadalomra veszélyesség fokára mind a cselekmény, mind az elkövető tekintetében, az egyéb enyhítő és súlyosító körülményekre és igazodnia kell a konkrét cselekmény tárgyi súlyához. [32] A vádlottak terhére rótt bűncselekmények közül a zsarolás súlyosabban minősülő esetét 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel, a vesztegetés bűntettét 1 évtől 5 évig, a vesztegetés elfogadásának bűntettét 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni a törvény. Ezt tágítják a minimum tartam vonatkozásában a büntetés enyhítésére, a maximum tartam vonatkozásában pedig I. r. esetében a különös visszaesőkre, III. r. vádlott esetében pedig a halmazati büntetésre vonatkozó szabályok. Ekként a szabadságvesztés büntetés irányadóközépmértéke I. r. és III. r. vádlottak esetében 7 év, a II. r. és a IV. r. vádlottak esetében pedig 5 év. [33] Való igaz, hogy I-III.r. vádlottak büntetése ettől számukra kedvezőbb mértékben eltér, de a kiszabott büntetések nem törvénysértően enyhék. A Be. értelmében amennyiben a másodfokú bíróság a tényállást nem egészítette ki, illetve nem helyesbítette, a büntetés kisebb mérvű megváltoztatásának nincs helye, nagyobb mértékű súlyosítását pedig egyik vádlott vonatkozásában sem találta indokoltnak az ítélőtábla. A kiszabott büntetések ebben a formájukban sem tekinthetők súlytalannak, a kettős büntetési céloknak megfelelőek és megfelelnek a belső arányosság követelményének is. [34] Terhelt4 IV.r. vádlott esetében az ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy a mellette szóló enyhítő körülmények minden szempontból értékelést nyertek a kiszabott büntetésben, mely a Btk. 82. §

(2)bekezdés c) pontja szerint, enyhítő szakasz alkalmazásával került kiszabásra a törvényi minimumot alig meghaladó tartamban. E büntetés a törvényszék által kiszabott felfüggesztett formájában inkább méltányos büntetésnek tekinthető figyelemmel arra is, hogy az elsőfokú bíróság előzetes mentesítésben is részesítette. Győri Ítélőtábla I.Bf.70/2023/14/II 9 [35] A Btk. 50.§

(2)bekezdése értelmében pénzbüntetésre kell ítélni, akit haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélnek és megfelelő jövedelme vagy vagyona van. Mérlegelést nem tűrő rendelkezésről van tehát szó, melyet a törvényszék elmulasztott alkalmazni. Az ítélőtábla Terhelt4 IV. r. vádlottal szemben Btk. 50.§-a alapján pénzbüntetést szabott ki, a napi tételek számát a cselekmény konkrét tárgyi súlyához, míg az egy napi tétel összegét a vádlott jövedelmi, vagyoni viszonyaihoz igazította a Btk. 50. §

(3)bekezdése alapján. [36] Az ítélőtábla a Be. 590. §

(7)bekezdése alapján vizsgálta az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező járulékos kérdésekben hozott rendelkezések helyességét is és megállapította, hogy az ítélet járulékos rendelkezései alapvetően törvényesek, a IV. r. vádlottat érintő vagyonelkobzás és az I. r. és II. r. vádlottakat érintő beszámítás és bűnügyi költség körében volt szükség pontosításra, korrekcióra. [37] A Btk. 74.§

(1)bekezdés f) pontja alapján vagyonelkobzást kell elrendelni arra a vagyonra, amely az adott, vagy ígért vagyoni előny tárgya volt. Ennek értelmében, az ígért 55.000 Ft-ra nézve az annak megfizetésére ígéretet tevő Terhelt3 III.r. vádlottat és nem Terhelt4 IV. r. vádlottat kell kötelezni, hiszen ő ezzel az összeggel nem gazdagodott. [38] Terhelt1 I. r. és Terhelt2 II. r. vádlottak vonatkozásában a bűnügyi felügyelet magatartási szabályait a törvényszék a 2023. február 24-én kelt és végleges 37.B.48/2022/82/V. számú végzésével akként enyhítette, hogy Győr-Moson-Sopron Vármegye közigazgatási területét nem hagyhatják el. A következő naptól kezdődően ezért az érintett vádlottak bűnügyi felügyeletének ideje a Btk. 92. §

(1)bekezdése alapján nem számítható be a velük szemben kiszabott szabadságvesztésbe. [39] A nyomozás során felmerült, összesen 71.781 Ft bűnügyi költség viseléséről az elsőfokú ítélet nem tartalmaz rendelkezést. E költség a kirendelt védők eljárásával merült fel, ekként a Be. 145. §

(1)bekezdés c) pontjára és a Be. 574. §

(1)bekezdésére figyelemmel Terhelt1 vádlottat további 50.181,-Ft, összesen 237.393,-Ft, Terhelt2 II. r. vádlott pedig 21.600 Ft további, összesen 144.000,-Ft első fokon felmerült bűnügyi költség viselésére kötelezte az ítélőtábla. [40] Mindezek alapján a Győri Ítélőtábla a Győri Törvényszék 2023. március 10. napján kihirdetett B.48/2022/83. számú ítéletét a Be. 606. §

(1)bekezdés alapján - IV. r. vádlott vonatkozásában a joghátrány és valamennyi vádlott vonatkozásában néhány járulékos kérdés tekintetében - részben megváltoztatta, míg egyebekben a Be. 605. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. [41] A másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költségről az ítélőtábla a Be. 613.§

(1)bekezdése szerint rendelkezett. Győri Ítélőtábla I.Bf.70/2023/14/II 10 Győr,

1. november
2. Dr.Takácsné dr. Helyes Klára sk. Szalainé dr. Joánovits Krisztina sk. Dr. Papp Krisztina sk. a tanács elnöke előadó bíró bíró Záradék: A Győri Ítélőtábla ítélete és ezáltal a Győri Törvényszék
3. március
4. napján kihirdetett B.48/2022/
5. szám ítéletének meg nem változtatott része
6. november
7. napján I., II., III. és IV. r. vádlottak vonatkozásában jogerőre emelkedett. Győr,
8. november
9. Dr. Takácsné dr. Helyes Klára s.k. a tanács elnöke