A határozat elvi tartalma: büntetéskiszabási körülmények vizsgálata Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Bf.I.27/2025/
- A Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Győrött, a
- április
- napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta és kihirdette a következő ítéletet: A kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmény miatt Terhelt1 ellen indult büntető ügyben a Győri Törvényszék
- január
- napján kihirdetett B.22/2025/
- számú ítéletét megváltoztatja. A terhére megállapított kábítószer-kereskedelem bűntette vonatkozásában mellőzi a társtettesi elkövetésre utalást. Mellőzi a feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó rendelkezésből a legkevesebb három hónapra történő utalást. Elrendeli a Mosonmagyaróvári Járásbíróság
- május
- napján jogerős B.80/2018/
- számú ítéletével kiszabott, végrehajtásában 3 (három) év próbaidőre felfüggesztett 2 (kettő) év börtönbüntetés végrehajtását. A szabadságvesztésbe beszámításkor az előzetes fogvatartásban töltött idő esetében
- január
- napjától
- december
- napjáig, a bűnügyi felügyeletben töltött idő esetében
- december
- napjától
- július
- napjáig eltelt időt tekinti beszámítottnak. A vádlottal szemben 2.700.500,- (kettőmillió-hétszázezer-ötszáz) Ft vagyonelkobzásra vonatkozó rendelkezést mellőzi. Az eljárás során lefoglalt és a Győri Törvényszék Bűnjelkezelő által Bj.9/
- számon
- tételszám,
- tételszám,
- tételszám,
- tételszám,
- tételszám,
- tételszám,
- tételszám,
- tételszám,
- tételszám és
- tételszám alatt kezelt készpénz lefoglalásának megszüntetésére és a vádlott részére történő kiadására vonatkozó rendelkezést mellőzi, és ezen pénzösszegek tekintetében vagyonelkobzást rendel el. Terhelt1 vádlott az elsőfokú eljárásban felmerült bűnügyi (ötszáznégyezer-nyolcszázhetvenkettő) Ft megfizetésére köteles. költségből 504.872 Egyebekben helybenhagyja az elsőfokú bíróság ítéletét. Kötelezi Terhelt1 vádlottat a másodfokú eljárásban felmerült 12.280 (tizenkettőezerkettőszáznyolcvan) Ft bűnügyi költség megfizetésére az állam javára. Győri Ítélőtábla I.Bf.27/2025/6.. 2 Indokolás [1] A Győri Törvényszék
- január
- napján megtartott előkészítő ülésen kihirdetett B.22/2025/
- számú ítéletében Terhelt1 vádlottat bűnösnek mondta ki a kábítószerkereskedelem bűntettében, mint társtettest [Btk.
- §
(1)bekezdés IV. fordulata és
(3)bekezdés] és új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettében [Btk. 184. §
(1)bekezdés IV. fordulata]. Ezért őt – halmazati büntetésül – 7 év szabadságvesztésre, 7 év közügyektől eltiltásra, valamint 500 napi tétel, napi tételenként 1.500,- forint, összesen 750.000,- forint pénzbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozatát fegyházban állapította meg. Rendelkezett arról, hogy a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni, A pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtási fokozata fegyház. Megállapította, hogy a vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A törvényszék a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítani rendelte a vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt azzal, hogy egy napi letartóztatás egy napi szabadságvesztésnek, míg öt nap bűnügyi felügyeletben töltött idő egy napi szabadságvesztésnek felel meg. A bíróság a vádlottal szemben 2.700.500,- forint vagyonelkobzást rendelt el. Rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelekről, így többek között a Győri Törvényszék Bűnjelkezelő által Bj.9/
- számon
- tételszám,
- tételszám,
- tételszám,
- tételszám,
- tételszám,
- tételszám,
- tételszám,
- tételszám,
- tételszám és
- tételszám alatt kezelt készpénz lefoglalását megszüntette és a vádlott részére kiadni rendelte azzal, hogy azt a vele szemben alkalmazott pénzbüntetés, vagyonelkobzás és bűnügyi költség biztosítására visszatartja. Kötelezte továbbá a vádlottat a vonatkozásában felmerült, összesen 2.084.911,- forint bűnügyi költség megfizetésére. [2] A törvényszék ítéletével szemben a vádlott és védője enyhítés érdekében jelentettek be fellebbezést. [3] A Győri Fellebbviteli Főügyészség BF.62/2025/1-I. számú átiratában a fellebbezéseket alaptalannak tartotta. Rámutatott, hogy a felülbírálat korlátozott. Kifejtette, hogy az előkészítő ülésen nem történt a Be.
- §
(1), 608. §
(1)és 609. §
(1)bekezdéseiben írt eljárási szabálysértés, a tényállásból a törvényszék helyes következtetést vont a vádlott büntetőjogi felelősségére, a vádlott terhére rótt bűncselekmények jogi minősítése is helyes, ugyanakkor az elsőfokú ítélet nem tartalmaz jogi indokolást, amelyet pótolni szükséges. [4] Álláspontja szerint korrekcióra szorulnak a büntetéskiszabási körülmények: további súlyosító körülményként értékelendő a felfüggesztett szabadságvesztés hatálya alatti elkövetés, valamint az időben elhúzódó elkövetési magatartás (
- február –
- január 18.). Az ily módon kiegészített büntetéskiszabási körülményekből kitűnően a súlyosító körülmények nagyobb nyomatékkal vannak jelen, ekként a vádlottal szemben kiszabott büntetések és mellékbüntetés mértéke rendkívül méltányos. [5] Rámutatott továbbá, hogy a vádlott korábbi elítéléseinél rögzítésre került, hogy a Mosonmagyaróvári Járásbíróság a
- május
- napján jogerős B.80/2018/
- számú ítéletével 2 év börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 3 évre felfüggesztette. A tényállás c) pontjában rögzítésre került, hogy a vádlott 2022 februárját megelőző egy éven keresztül (azaz 2021 februárjától kezdődően) értékesített új pszichoaktív anyagot tanú2 részére. A két időintervallumot vizsgálva megállapítható, hogy a vádlott e részcselekményét felfüggesztett szabadságvesztés hatálya alatt követte el, ezért annak elrendelése indokolt a Btk.
- § b) pontja alapján. [6] Minderre figyelemmel indítványozta, hogy az ítélőtábla a fellebbezéseket a Be.
- §
(1)bekezdése szerinti nyilvános ülésen bírálja el, a Győri Törvényszék B.22/2025/2. számú ítéletét a Be. 606. §
(1)bekezdése alapján változtassa meg akként, hogy a Mosonmagyaróvári Járásbíróság
- május
- napján jogerős B.80/2018/
- számú ítéletével kiszabott, Győri Ítélőtábla I.Bf.27/2025/6.. 3 végrehajtásában 3 évre felfüggesztett 2 év börtönbüntetés végrehajtását rendelje el, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben. [7] Az ítélőtábla nyilvános ülésén a védő a vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés enyhítését kérte, míg a fellebbviteli főügyészség képviselője fenntartotta az átiratában foglaltakat. [8] A vádlott az utolsó szó jogán előadta, hogy nagyon megbánta, amit tett, vállalja a felelősséget azért, amit elkövetett. Szeretné ezt az egészet minél előbb a háta mögött tudni, hogy vissza tudjon térni a normális életéhez. [9] A bejelentett fellebbezések tartalmára figyelemmel az ítélőtábla a törvényszék ítéletének felülbírálata során az ún. korlátozott felülbírálat szabályai szerint, a Be.
- §
(3)bekezdés a) pontjában, a Be. 590. §
(3)és
(5)bekezdéseiben, valamint a Be. 591. §
(2)bekezdésében meghatározott keretek között járt el. [10] Így a felülbírálat során vizsgálta az elsőfokú bírósági eljárást, az abszolút és relatív hatályon kívül helyezési okokat, a bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezést, azt, hogy az irányadó tényállás mellett a terhelteket fel kell-e menteni, vagy velük szemben az eljárást meg kell-e szüntetni, a cselekmény minősítésére vonatkozó rendelkezéseket, valamint a fellebbezéssel sérelmezett büntetőjogi joghátrányokat, továbbá az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező kérdésekben hozott döntéseket. [11] Az ítélőtábla a Be. 504. §
(2)bekezdés a),
- b)és
- c)pontjában, valamint
(3)bekezdésében írtakra figyelemmel megvizsgálta az előkészítő ülésen a vádlottak által tett beismerő nyilatkozat elfogadásának jogszerűségét, helyességét. Ennek során megállapította, hogy a
- január
- napján tartott előkészítő ülésen a bíró az eljárási törvényben írtaknak megfelelően figyelmeztette a vádlottat, aki akként nyilatkozott, hogy a figyelmeztetést és a vádat megértette, beismerte a bűnösségét a vád szerint, és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról. A törvényszék ezt követően végzésben elfogadta a terhelt beismerő nyilatkozatát, végzése indokolásában hivatkozva arra, hogy a Be.
- §
(2)bekezdésében előírt hármas feltételt vizsgálva a beismerő nyilatkozat megfelel a beismerés elfogadása feltételeinek. [12] Ennélfogva a Be. 608. §
(1)bekezdés h) pontja szerinti un. abszolút hatályon kívül helyezési ok szükségessége – azaz, hogy az elsőfokú bíróság a Be. 504. §
(2)bekezdésben írt követelmények hiányában fogadta el a terhelt beismerő nyilatkozatot – fel sem merülhet. A Be. 504. §
(2)bekezdésében meghatározott feltételek teljesültek, a terhelt az iratokból kitűnően a nyilatkozata természetét és elfogadásának következményeit megértette, beszámítási képessége és beismerése önkéntessége iránt észszerű kétely nem mutatkozik, a bűnösséget beismerő nyilatkozat egyértelmű és azt az eljárás ügyiratai is alátámasztják. E körben eljárási szabályt az elsőfokú bíróság nem vétett, és az ítélőtábla az elsőfokú bíróság további eljárásában sem észlelt olyan hibát, hiányosságot, amely az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését eredményezhette volna. [13] A tényállás a vádlott beismerő vallomására is tekintettel rögzült, a határozatát az elsőfokú bíróság is a vádirattal egyező tényállásra alapította, és az ítélőtábla sem vizsgálhatta - a fellebbezés korlátozottsága miatt - az elsőfokú ítélet megalapozottságát. [14] A Be. 591. §
(2)bekezdés a) pontja szerint a másodfokú bíróság számára irányadó tényállás alapján helytállónak ítélte az ítélőtábla a bűnösségre vont következtetést, olyan eltérő jogi álláspontot nem foglalt el, és olyan körülmény sem merült fel időközben, amelyre tekintettel az adott tényállás alapján a vádlottak felmentéséről vagy velük szemben az eljárás megszüntetéséről kellett volna rendelkezni. [15] Az irányadó tényállás alapján tehát helytállóan vont következtetést a törvényszék a vádlott bűnösségére, és a terhére megállapított bűncselekményeket is túlnyomórészt az anyagi jogi szabályoknak megfelelően minősítette, a vádlott terhére megállapított kábítószer- Győri Ítélőtábla I.Bf.27/2025/6.. 4 kereskedelem bűntette vonatkozásában esetében az elkövetői alakzatot tévesen állapította meg. Az irányadó tényállás ugyanis nem tartalmazza, hogy a vádlott a bűncselekmény törvényi tényállását más személlyel közösen, egymás tevékenységéről tudva valósította volna meg. Ennélfogva az ítélőtábla mellőzte a társtettesi elkövetésre utalást. [16] Teljes mértékben hiányzik az ítélet jogi indokolása, ezért azt az ítélőtábla a fellebbviteli főügyészség átiratának megfelelően az alábbiak szerint pótolja. A vádlott azzal a cselekményével, hogy ismert személynek kábítószert és új pszichoaktív anyagot, tanú1nek kábítószert és új pszichoaktív anyagot, tanú2nak új pszichoaktív anyagot, tanú3nak új pszichoaktív anyagot, tanú4nak kábítószert, tanú5nak kábítószert, tanú6nak kábítószert adott el a tényállásban írt időszakban, mennyiségben, hatóanyagtartalommal, alkalommal és áron, továbbá, hogy 2022. június 7. napján, 2022. június 21. napján, illetve 2023. január 18. napján a tényállásban részletezett mennyiségű kábítószert foglaltak le nála, megvalósította a Btk. 176. §
(1)bekezdés IV. fordulatába ütköző és a
(3)bekezdés szerint minősülő jelentős mennyiségű kábítószerre kereskedéssel elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettének, valamint a Btk. 184. §
(1)bekezdés IV. fordulatába ütköző és aszerint minősülő kereskedéssel elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettének törvényi tényállási elemeit. [17] A büntetés kiszabása során a törvényszék túlnyomórészt feltárta a terhelt javára és terhére értékelhető körülményeket. További súlyosító körülmény, amint arra a fellebbviteli főügyészség is felhívta a figyelmet, hogy a vádlott felfüggesztett szabadságvesztés hatálya alatt követte el a jelen eljárásban elbírált bűncselekményeket, valamint az időben elhúzódó, mintegy két évig tartó elkövetési magatartás. [18] A bíróságnak a törvényben meghatározott keretek között - figyelemmel a büntetési tételkeret irányadó középmértékére is - olyan büntetést kell kiszabnia, mely szem előtt tartja a büntetés célját, figyelemmel kell lennie a tettarányosság, fokozatosság, és kellő egyéniesítés követelményeire, valamint a társadalomra veszélyesség fokára mind a cselekmény, mind az elkövető tekintetében, figyelemmel van az egyéb enyhítő és súlyosító körülményekre és igazodik a cselekmény konkrét tárgyi súlyához. [19] A vádlott terhére megállapított bűncselekmények a halmazati szabályokra is figyelemmel öt évtől huszonöt évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethetőek, az irányadó középmérték tizenöt év. Az ügyész a vádiratban – arra az esetre, ha a vádlott az előkészítő ülésen a terhére rótt bűncselekmény elkövetését beismeri és a tárgyaláshoz való jogáról lemond – 8 év szabadságvesztés büntetés, 8 év közügyektől eltiltás mellékbüntetés és 750.000,- Ft pénzbüntetés kiszabására tett indítványt, melynél súlyosabb büntetés nem szabható ki a Be. 565. §.
(2)bekezdése alapján. Ezek a kiszabható büntetés törvényben meghatározott keretei. [20] A törvényszék által a vádlottal szemben kiszabott, az irányadó középmértéket meg sem közelítő, a törvényi minimum közelében megállapított szabadságvesztés büntetés kifejezetten méltányos, eltúlzottnak nem tekinthető, ugyanakkor megfelelően arányos, egyben szükséges és elégséges a büntetési célok eléréséhez. A vádlott személyében rejlő fokozott társadalomra veszélyességet tükrözi, hogy a vádlott többszörösen büntetett előéletű, a bűncselekményeit felfüggesztett szabadságvesztés hatálya alatt követte el, emiatt az ítélőtábla a vele szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés enyhítésére nem látott lehetőséget. [21] A szabadságvesztés végrehajtási fokozatának meghatározása, pénzbüntetés kiszabásával kapcsolatos rendelkezések, a közügyektől eltiltás mellékbüntetés alkalmazása és tartama is törvényes. Ugyancsak megfelel az anyagi jog szabályainak a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának a megállapítása is, azzal, hogy annak kapcsán a kiszabott szabadságvesztés tartamára tekintettel a legkevesebb három hónapra történő utalás nem bír jelentőséggel, ezért az a másodfokú bíróság mellőzte. Győri Ítélőtábla I.Bf.27/2025/6.. 5 [22] Osztotta az ítélőtábla a fellebbviteli főügyészség álláspontját abban, hogy a törvényszék a Btk. 87. § b) pontjában írt anyagi jogi szabály ellenére elmulasztotta elrendelni a Mosonmagyaróvári Járásbíróság 2018. május 30. napján jogerős B.80/2018/7. számú ítéletével kiszabott, végrehajtásában 3 évre felfüggesztett 2 év börtönbüntetés végrehajtását. Megállapítható ugyanis, hogy a vádlott részben ezen szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt követte el a jelen eljárásban elbírált, természetes egységet képező új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettének azon részcselekményét, amikor 2022 februárját megelőző egy éven keresztül, azaz 2021 februárjától kezdődően értékesített új pszichoaktív anyagot tanú2 részére. Erre tekintettel az ítélőtábla a fenti ítélettel kiszabott szabadságvesztés végrehajtását elrendelte. [23] A törvényszék a Btk. 92. §
(1),
(2)és
(3)bekezdés a) pontjának megfelelően a szabadságvesztésbe beszámítani rendelte a vádlott által előzetes fogvatartásban, illetve bűnügyi felügyeletben töltött időt, rendelkezése azonban nem tartalmazza a beszámításra kerülő kényszerintézkedések kezdő, illetve utolsó napját, ezért azt az ítélőtábla megfelelően pótolta. [24] Az irányadó tényállás szerint a vádlott életvitele a kábítószerrel kapcsolatos bűnözéshez kötődött, bejelentett munkahellyel nem rendelkezett, kábítószer értékesítéséből tartotta fenn magát. Az eljárás során a nyomozó hatóság a terhelttől 3.045.000,- Ft, 10 euró, valamint 50 CHF készpénzt foglalt le, amely így a Btk. 74/A. §
(1)bekezdés b) pontja szerint vagyonelkobzás alá esik. Erre tekintettel az ítélőtábla ezen, a Győri Törvényszék Bűnjelkezelő által Bj.9/
- számon
- tételszám,
- tételszám,
- tételszám,
- tételszám,
- tételszám,
- tételszám,
- tételszám,
- tételszám,
- tételszám és
- tételszám alatt kezelt pénzeszközök lefoglalásának megszüntetésére és a vádlott részére történő kiadására vonatkozó rendelkezést mellőzte, és azok tekintetében vagyonelkobzást rendelt el, egyúttal a 2.700.500,- Ft vagyonelkobzásra vonatkozó rendelkezést mellőzte. [25] A törvényszék vádlottat összesen 2.084.911,- forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte. Megállapítható azonban, hogy a terhelt önállóan a vonatkozásában felmerült kirendelt védő díjazásából, illetve a kizárólag őt érintően elkészült igazságügyi toxikológiai szakértői vélemények előterjesztése során felmerült szakértői díjak megfizetésére kötelezhető, melynek összege 504.872,- Ft. [összesített költségjegyzék 3., 5., 6., 16., 17.,
- tételszám] Az eljárás során felmerült további, elősorban az igazságügyi vegyészszakértői vélemények beszerzése során felmerült költségek azonban nem, illetve nem kizárólag Terhelt1 vádlott bűnösségének megállapításával összefüggésben merültek fel, így azok viseléséről az ügyben szereplő további személyek büntetőjogi felelősségének jogerős elbírálását követően, annak eredményétől függően, egyszerűsített felülvizsgálati eljárás során lehet majd megalapozott döntést hozni. Erre figyelemmel az ítélőtábla a bűnügyi költség viselésére vonatkozó elsőbírói rendelkezést helyesbítette. [26] Az elsőfokú bíróság egyéb rendelkezései helyesek, ezért azokat a másodfokú bíróság határozata nem érintette. [27] Mindezek alapján az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Be.
- §
(1)bekezdése alapján a rendelkező részben írtaknak megfelelően megváltoztatta, míg egyebekben a Be. 605. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. [28] A másodfokú bíróság a fellebbezési eljárás során a kirendelt védő díjával felmerült bűnügyi költség viselésére a Be. 574.§
(1)bekezdése, illetve a Be. 613.§
(1)bekezdése alapján kötelezte a vádlottat. Győr,
- április
- Győri Ítélőtábla I.Bf.27/2025/6.. 6 Dr. Takácsné dr. Helyes Klára s.k. s.k. a tanács elnöke Dr. Élő András s.k. Szalainé dr. Joánovits Krisztina előadó bíró bíró Záradék: A Győri Ítélőtábla ítélete és ezáltal a Győri Törvényszék
- január
- napján kihirdetett B.22/2025/
- szám ítéletének meg nem változtatott része a mai napon jogerőre emelkedett. Győr,
- április
- Dr. Takácsné dr. Helyes Klára s.k. a tanács elnöke