Bf.250/2023/8 – Szegedi Ítélőtábla

(1)bekezdés a) pont 1. fordulat,

(5)bekezdés a) pont], bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §

(1)bekezdés a) pont 1. fordulat,

(5)bekezdés b) pont

1. fordulat]. A vádlottat gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól tekinti eltiltottnak. A jogi személy neve helyesen: cég1 A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság vádlott1 vádlottat 3 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk.
2. §

(1)bekezdés a) pont és amelyből 2 rendbeli

(5)bekezdés a) pont és 1 rendbeli

(5)bekezdés b) pont

1. fordulat], 2 rendbeli bűnsegédként folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége [Btk.
2. §] miatt halmazati büntetésül, mint bűnszervezetben elkövetőt 2 év szabadságvesztésre, 3 év gazdasági társaság vezető tisztségviselés gyakorlásától, mint foglalkozástól eltiltásra, 300 napi tétel pénzbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg és megállapította, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.250/2023/8/v 2 [2] A kiszabott szabadságvesztésbe a vádlott által
3. április
4. napjától
5. március
6. napjáig letartóztatásban töltött időt, valamint a
7. március
8. napjától
9. november
10. napjáig bűnügyi felügyeletben töltött időt beszámította akként, 4 nap bűnügyi felügyelet 1 nap szabadságvesztésnek számít. [3] A pénzbüntetés egynapi tételének összegét 2.000,- forintban határozta meg, az így kiszabott összesen 600.000,- forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén a meg nem fizetett napi tételek számának megfelelő szabadságvesztés büntetésre rendelte átváltoztatni. [4] A Kecskeméti Járásbíróság 19.Bny.272/2019/
11. számú, illetve a Kecskeméti Törvényszék 2.Bnyf.228/2019/
12. számú határozatával elrendelt zár alá vételt feloldotta, a rendszám1 forgalmi rendszámú tipus típusú és a rendszám2 forgalmi rendszámú tipus1 típusú személygépkocsikra, valamint a vádlottnak a cég2-ben meglévő, a gazdasági társaság jegyzett tőkéjének 99%-os arányú, 287.000.000,- forint értékű üzletrészére vagyonelkobzást rendelt el. [5] A cég1neve jogi személlyel szemben 500.000,- forint pénzbírságot szabott ki, egyben kötelezte a kft.-t 22.440,- forint bűnügyi költség megfizetésére. [6] Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben fellebbezést jelentettek be: [7] A vádlott és a védő a vagyonelkobzás elrendelése miatt, ezen rendelkezés hatályon kívül helyezése és a vagyonelkobzás feltételeinek tisztázása céljából új eljárás lefolytatása, [8] felszámoló neve felszámoló, a cég1 neve „fa” törvényes képviselője a pénzbírság kiszabása és a kft. bűnügyi költség megfizetésre kötelezése miatt, a pénzbírság és a bűnügyi költség megfizetésére kötelezés mellőzése érdekében. [9] A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség Bf.228/2022/
13. szám alatt indítványozta az elsőfokú ítélet vádra vonatkozó részének kiegészítése mellett, hogy az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a Be.
14. §

(3)bekezdése és az

(5)bekezdés a)-d) pontja, valamint a

(7)bekezdés szerint bírálja felül, figyelemmel a Be. 731. §

(1)bekezdésére. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az eljárást a perrendi szabályok betartásával folytatta le. Nincs ok az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére. [10] Az elsőfokú ítélet fellebbezéssel felülbírált részének helybenhagyását indítványozta azzal, hogy a vádlott által elkövetett költségvetést károsító bűncselekmények jogszabályi megjelölése helyesen: 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §

(1)bekezdés a) pont 1. fordulat,

(5)bekezdés a) pont], bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §

(1)bekezdés a) pont 1. fordulat,

(5)bekezdés b) pont

1. fordulat], a foglalkozástól eltiltás helyes megnevezése gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltás, a jogi személy elnevezése helyesen cég1 [11] A védő fellebbezése írásbeli indokolásában egy táblázatban foglalta össze a vádlottra vonatkozó vádirati tényállásban írt adatokat. [12] Álláspontja szerint ezen táblázatból azt a következtetést lehet levonni, hogy a vádlott büntetőjogi felelősségét megalapozó bűnsegédi tevékenység
2. március
3. napján maradéktalanul kifejtésre került, a pályázati előleg lehívásához szükséges saját forrás igazolást lehetővé tevő kölcsönt mind az cég4-nek, mind az cég3-nek rendelkezésére bocsátotta a cég1 röv neve-n keresztül. [13] A vádirat tehát kizárólag az cég4 és az cég3 saját forrás igazolásához nyújtott segítséget minősíti bűnsegédi magatartásnak (V/1.
4. és V/1/
5. vádpontok). Ezt követően a vádlott további bűnsegédi magatartást nem fejtett ki. [14] Mindebből következően a bűnsegédi magatartás elkövetési időpontja
6. március
7. volt, így álláspontja szerint az akkor hatályos Btk.-t kell alkalmazni (
8. évi IV. törvény). Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.250/2023/8/v 3 [15] Utalt arra, hogy sem a vádirat, sem a bíróság nem érintette az alkalmazható jog kérdését, de azt sem, hogy a vádlott pontosan mely időponttól meddig volt a bűnszervezetben elkövető. Ezzel összefüggésben jelezte, hogy az elsőfokú bíróság előtt az egyezség jóváhagyását követően indítványozta, hogy ne rendelje el az elkülönítést, mivel nem tisztázott az előbbi kérdés, csak a tényleges bizonyítás lefolytatását követően hozzon a vádlottal szemben ítéletet. Ezen indítványáról nem döntött a törvényszék, hanem ítéletet hozott
9. november 30-án. [16] Utalt arra, hogy az új Btk. lehetőséget biztosít annak bizonyítására, hogy a bűnszervezetben való elkövetés alatt szerzett vagyon nem bűnös vagyon, ezért is alapkérdés az elkövető bűnszervezetben való elkövetésének időpontja. [17] Az ítélet a Kecskeméti Járásbíróság 19.Bny.272/2019/
10. számú és a Kecskeméti Törvényszék 2.Bnyf.228/2019/
11. számú zár alá vételt elrendelő határozatára hivatkozott, azt feloldotta és a végzésben megjelölt vagyontárgyakra elrendelte a vagyonelkobzást. [18] Utalt a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség nyomozati szakban tett indítványára és a Kecskeméti Járásbíróság fenti határozatának azzal azonos tényállására, mely szerint vádlott1 gyanúsított a bűnszervezetben
12. július
13. és
14. november
15. napja között vett részt, ugyanakkor a vádirat ezen időpontokat nem tartalmazza. Hivatkozott az 1/
16. BJE határozatra, az Európai Unió Alapjogi Chartájára, az Emberi Jogok Egyezményére, valamint az Alaptörvényre is, mivel a vagyonelkobzás a tulajdonhoz való jogot érinti. [19] A védő szerint nem vitatott, hogy a vádlott segítséget nyújtott az cég4 és cég3 saját forrásainak igazolásához azzal, hogy a cég1 röv neve-vel kölcsönt nyújtott számukra
17. március 28-án, viszont ezzel maradéktalanul kifejtette a bűnsegédi magatartást. Ez azonban nem volt elegendő a pályázati előleg lehívásához, ahhoz a lehívható előleg összegének megfelelő bankgaranciát is kellett nyújtani. [20] Utalt a 2/
18. BJE határozatra, mely szerint a vagyonelkobzás célja a terhelt vagyongyarapodásának megakadályozása, tehát annak a tényleges vagyonnak az elvonása, amely bűncselekményből származik, azaz törvénytelen. [21] Erre is figyelemmel, megállapítása szerint a vádirat nem tartalmaz olyan adatot, amely azt bizonyítaná, hogy a vádlottnak a bűnsegédi magatartása következtében vagyongyarapodása következett volna be, sőt a vádirat tartalmazza azt, hogy vagyonvesztést szenvedett el: a cég1 röv neve
19. január
20. napja óta felszámolási eljárás hatálya alatt áll, a cég2 röv neve felszámolását
21. november
22. napján rendelte el a bíróság. [22] Mindezek alapján kérte annak megállapítását, hogy az ítélet törvénysértő, erre figyelemmel azt hatályon kívül kell helyezni és egy új eljárásban lehet a vagyonelkobzás feltételeit vizsgálni, biztosítani a lehetőséget a vádlottnak a bizonyításra. [23] vádlott1 vádlott a védő indítványának jogi hivatkozásai mentén szintén arra hivatkozott, hogy a vádirat a vonatkozásában nem tartalmaz olyan adatot, amely azt bizonyítaná, hogy a bűnsegédi magatartás következtében vagyongyarapodás következett volna be. [24] Az elsőfokú ítélet szerint a vagyonelkobzás elrendelése az új Btk. 74/A. §

(1)bekezdés a) pontja alapján történt. Ezzel szemben nem rendelhető el vagyonelkobzás a Btk. 74/A. §

(1)és

(2)bekezdése esetén, ha az elkövető bizonyítja, hogy a vagyon nem bűncselekményből származik. Ennek lehetőségét az elsőfokú bíróság nem biztosította, holott erre vonatkozóan indítványt tett a védője. A Be. 505. §

(1)bekezdés a) pontja alapján erre lett volna lehetősége, ha a bíróság törvényesen dönt az indítványról. [25] Mivel ez nem történt meg, ezért az elsőfokú bíróság olyan időszakra rendelt el vagyonelkobzást, mely időszakban a vádirat szerint nem fejtett ki bűnsegédi magatartást Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.250/2023/8/v 4 bűnszervezetben, tehát nem is keletkezett olyan vagyona, amelyre a törvényi vélelem alkalmazható lenne. [26] Mindezek alapján a vádlott is kérte annak megállapítását, hogy az ítélet törvénysértő, mivel az elsőfokú bíróság a védői indítványnak nem adott helyt és ezzel megfosztotta a tisztességes eljáráshoz való jogától, a vagyonelkobzást olyan vagyonra rendelte el, amely nem a vádiratban szereplő elkövetés időpontjában keletkezett, tehát kizárt a vagyonelkobzás lehetősége. [27] Indítványozta az ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárásban a vagyonelkobzás feltételeinek tisztázását. [28] A cég1 neve „fa” jogi személy felszámolóbiztosa fellebbezése indokolásában kérte, hogy a bíróság a pénzbírság és a bűnügyi költség megfizetésétől tekintsen el. [29] E körben utalt a felszámolás alatt lévő társaság egymilliárd forintot meghaladó tartozására, a kiszabott pénzbírság további hitelezői igényt jelent, így a vétlen hitelezők igényének megtérülési lehetősége tovább romlik. [30] A fellebbezések alaptalanok. [31] Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet és az azt megelőző eljárást a 2017. évi XC. törvény (Be.) 593. §

(3)bekezdés b) pontja és a Be. 590. §

(3)bekezdése alapján az ott meghatározott korlátok között bírálta felül, figyelemmel a Be. 737. §

(1)bekezdésére. [32] Az elsőfokú bíróság az eljárást a perrendi szabályok betartásával, hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés nélkül folytatta le. [33] Az eljárás során

1. március
2. napján vádlott1 és a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség egyezséget kötött. [34] A Szolnoki Törvényszék a
3. november
4. napján tartott előkészítő ülésen – miután a vádlott bűnösségét a vád tárgyává tett bűncselekményekben beismerte, tárgyaláshoz való jogáról lemondott és kérte az egyezség jóváhagyását – megállapította, hogy az egyezség megkötése és annak tartalma megfelel a Be. 407-
5. §-ában, illetőleg a Be. 410-
6. §-ában foglaltaknak. Ezért az egyezséget a 6.B.243/2022/261/LXXV. számú végzésével a Be.
7. §

(1)bekezdése alapján jóváhagyta. [35] Ezt követően a Szolnoki Törvényszék

1. november
2. napján tartott előkészítő ülésen
3. sorszám alatt ítéletet hozott, melynek tényállását az általa jóváhagyott egyezségre és az azt alátámasztó ügyiratok tartalmára, illetőleg a vádlott bűnösséget elismerő nyilatkozatára alapította. [36] Az elsőfokú ítélet tényállásának megalapozottsága a másodfokú eljárásban nem képezheti felülbírálat tárgyát a Be.
4. §

(2)bekezdés a) pontja alapján. [37] A vádra történő utalás a Be. 561. §

(3)bekezdés a) pontja alapján része az ítélet indokolásának, de nem tartozik a tényállásba. Ugyanezen törvényhely szerint az ügydöntő határozat indokolása tartalmazza nemcsak a vádra történő utalást, hanem a vád szerinti minősítést is. [38] Mivel a vád szerinti minősítés az elsőfokú ítéletből kimaradt, ezért az ítélőtábla az elsőfokú ítélet indokolása [1] bekezdését az alábbiak szerint egészítette ki: [39] A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség vádlott1 II. rendű vádlottal szemben a 2022. március 22. napján kelt B.2/2018., B.760/2020., Gazd.B.76/2022/114. számú vádiratával 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett csalás bűntette [Btk. 396. §

(1)bekezdés a) pont,

(5)bekezdés a) pont], bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §

(1)bekezdés a) pont,

(5)bekezdés b) pont] és 2 rendbeli folytatólagosan, bűnsegédként Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.250/2023/8/v 5 elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége [Btk.

1. §] miatt emelt vádat, mint bűnszervezeti elkövetővel szemben. [40] Az elsőfokú bíróság a tényállást a vádiratban – illetőleg az egyezségben – foglaltak szerint állapította meg. A tényállást alapul véve helyesen állapította meg a vádlott bűnösségét is. [41] A vádlott által elkövetett cselekményeket a vádirattal egyezően minősítette, azonban ennek során a költségvetést károsító bűncselekmények esetében nem volt figyelemmel a bírói gyakorlatra –
2. Bk. vélemény 3/A. pont – mely szerint az elkövetési magatartás azonos büntetési tétellel fenyegetett alakzataira a fordulat megjelölésével kell utalni, azaz a vádlott terhére megállapított 3 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette a Btk.
3. §

(1)bekezdés a) pont

1. fordulatába ütközik. [42] A vádlottal szemben kiszabott büntetések és mellékbüntetés, illetőleg a feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó rendelkezések az egyezségben foglaltakkal megegyeztek. E körben a jogi indokolás kiegészítendő a Btk.
2. §

(3)bekezdés

1. b)pont
2. bb)alpontjával és a Btk. 35. §

(2)bekezdésre hivatkozással a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát illetően. [43] Észlelte az ítélőtábla, hogy a foglalkozástól eltiltás megfogalmazása az elsőfokú ítélet rendelkező részében nem volt egyértelmű, ezért a vádlottat a gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól tekintette eltiltottnak. [44] Az irányadó tényállás szerint vádlott1 vádlott 2010. és 2018. között a vádlott2 vádlott által működtetett bűnszervezet tagja volt, annak belső köréhez tartozott. [45] Az elsőfokú bíróság ebből az irányadó tényállásból vonta le azt a következtetést, hogy a Btk. 459. §

(1)bekezdés

1. pontja szerint bűnszervezet tagjaként követte el a vádlott a terhére megállapított bűncselekményeket. [46] Ezzel összefüggésben megjegyzi az ítélőtábla, hogy a védő fellebbezése indokolásában hivatkozott nyomozás során született határozatokban foglalt megállapítások nem kötik a bíróságot, azok nem képezték a vádirat részét. Az iratokból megállapítható, hogy mind a vádirat, mind pedig az egyezség tartalmazta azt az időszakot, amelyből megállapítható volt, hogy a vádlott mettől meddig működött közre a bűnszervezetben. [47] A Btk.
2. §

(1)bekezdés a) pontja értelmében vagyonelkobzást kell elrendelni arra a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyonra, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett. [48] A Btk. 74/A. §

(1)bekezdés a) pontja szerint az ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni és vagyonelkobzást kell elrendelni arra a vagyonra, amelyet az elkövető a bűnszervezetben való részvétele ideje alatt szerzett. [49] A rendelkezésre álló adatok alapján a vádlott az eljárás során zár alá vett tipus2 típusú személygépkocsi tulajdonjogát

1. december
2. napján, míg a tipus1 típusú személygépkocsiét
3. december
4. napján szerezte meg. A cég2-ben előbb ügyvezető volt a vádlott, majd
5. június
6. napján szerzett tulajdonrészt, amely 290.000.000,- forint értékű jegyzett tőke 99%-os aránya, azaz 287.000.000,- forint volt. [50] Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a vádlott és a védő a bűnös vagyon eredete vonatkozásában nem terjesztett elő bizonyítási indítványt. A védő által fellebbezése indokolásában hivatkozottak nem tekinthetők bizonyítási indítványnak, hiszen perbeszédében csak arra utalt, hogy helyesebb volna a teljes bizonyítás lefolytatását követően dönteni a vádlottat érintő vagyonelkobzásról. [51] Mivel a vádlott által szerzett, fentiekben feltüntetett valamennyi vagyontárgy bűnszervezeti elkövetés idejére esik, a törvényi vélelem alapján azt el kell kobozni. Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.250/2023/8/v 6 [52] Ezért nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a gépkocsikra, illetőleg az üzletrészre a törvény kötelező rendelkezése alapján vagyonelkobzást rendelt el. [53] Ami a jogi személyt illeti, nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor az irányadó tényállás alapján a cég1 röv neve jogi személlyel szemben a
7. évi CIV. törvény (Jszbt.) alapján pénzbírságot szabott ki. [54] A vádlott ugyanis a terhére megállapított bűncselekményeket az irányadó tényállás alapján a cég1 röv neve felhasználásával követte el, ezért indokolt a pénzbírság kiszabása a Jszbt.
8. §

(1)bekezdése alapján. [55] Az elsőfokú bíróság a pénzbírság összegét a törvényi minimumban határozta meg, amely nagyon méltányos a jogi személyre nézve. Így sem a pénzbírság mellőzésének, sem az összeg mérséklésének nincs törvényi alapja. [56] A jogi személy érdekében eljárt kirendelt védő díja bűnügyi költség, amelyet a Jszbt. 19. §

(1)bekezdése alapján a jogi személynek kell viselnie. Az elsőfokú bíróság ennek megfelelően kötelezte a cég1 röv neve-t a bűnügyi költség megfizetésére. [57] Ebből következik, hogy a törvényszék mind a pénzbírság, mind a bűnügyi költség viselése tekintetében törvényesen határozott, azzal, hogy mivel a kft. felszámolás alatt áll, annak neve helyesen cég1 [58] A kifejtettből következik, hogy az ítélőtábla sem a vádlott és védője, sem pedig a jogi személy törvényes képviselője fellebbezését nem ítélte alaposnak, ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a rendelkező részben foglaltak szerint helybenhagyta. [59] Az ítélettel szemben a Be. 458. §

(2)bekezdés a) pontja alapján nincsen helye fellebbezésnek. Szeged,

1. október
2. Dr. Benedek Tibor s. k. a tanács elnöke Sefta Márta dr. s. k. előadó bíró Dr. Cserháti Ágota s. k. bíró A Szegedi Ítélőtábla Bf.I.250/2023/
3. számú végzése és a Szolnoki Törvényszék 6.B.898/2022/
4. számú ítélete a mai napos jogerős. Szeged,
5. október
6. Dr. Benedek Tibor s. k. a tanács elnöke