Pfv.20942/2021/5 – Kúria

(2)bekezdés b) pontja alapján – nem szolgálhatnak. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Pfv.V.20.942/2021/

1. dr. Puskás Péter a tanács elnöke dr. Csesznok Judit Anna előadó bíró dr. Bartal Géza bíró A felperes: felperes neve felperes címe A felperes képviselője: dr. Gál Tamás egyéni ügyvéd felperesi képviselő címe Az alperes: alperes neve alperes címe Az alperes képviselője: dr. Horváth-Czinger Annamária ügyvéd alperesi képviselő címe A per tárgya: kártérítés A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 1.Gf.75.605/2020/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság 6.G.40.043/2020/
3. Rendelkező rész – A Kúria a felülvizsgálatot megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria V.Pfv.20.942/2021/5 2 Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes a
4. március 31-én létrejött adásvételi szerződéssel eladta az abban felsorolt hírközlési eszközöket a felperesnek. Az alperes kötelezettséget vállat a felsorolt területekre vonatkozó hatósági engedélyek és a hírközlési eszközök fenntartásához és üzemeltetéséhez szükséges engedélyek átengedésére is. Az alperes a szerződésben akként nyilatkozott, hogy rendelkezik mindazokkal az engedélyekkel, amelyek a hírközlési eszközök kiépítéséhez, határozatlan idejű fennmaradásához, a területen való határozatlan idejű működtetéséhez szükségesek, kivéve a ny-i hálózat használatbavételi engedélyt, amelynek átadását
5. október 15-ig vállalta. [2] A felperes a hatósági eljárásra meghatalmazást adott az alperesnek, majd
6. január 16-án a teljes vételárat megfizette. Az engedélyeket az alperes nem szerezte be. [3] A G. Kft. a ny-i hálózatra
7. május 10-én tett írásbeli vételi ajánlat alapján a felperessel
8. szeptember 25-én adásvételi szerződést kötött, a szerződés tárgyát a felperes tulajdonában álló hírközlési rendszerek átruházása képezte, a vételárat 12.500.000 forint nettó összegben határozták meg azzal, hogy a vevő teljes vételárból 2.500.000 forint+Áfa, mindösszesen 3.175.000 forint vételárat fizet a szerződés aláírásától számított 5 napon belül, a fennmaradó 10.000.000 forint+Áfa vételárat a vevő csak abban az esetben köteles megfizetni a felperesnek, amennyiben az üzemeltetéshez szükséges minden vállalt dokumentumot a felperes átad a szerződés aláírásától számított 30 napon belül. [4] A felperes
9. október 5-én kelt levelében felszólította az alperest, hogy 8 napon belül minden szerződésben vállalt dokumentációt adjon át, tájékoztatta arról is, hogy amennyiben a felhívásnak nem tesz eleget, a felperesnek 10.000.000 forint összegű kára keletkezik. Az alperes a ny-i hálózat használatba vételi engedélyét a felperesnek ezt követően sem adta át. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [5] A felperes keresetében 10.000.000 forint és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest a Polgári Törvénykönyvről szóló
10. V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:
11. §ára, 6:
12. §

(1)és

(3)bekezdésére alapítva. Arra hivatkozott, hogy az alperesnek felróható szerződésszegés következtében nem tudta teljesíteni a G. Kft.-vel kötött szerződésben vállalt, dokumentáció átadására vonatkozó kötelezettségét, így 10.000.000 forint összegű kára keletkezett. [6] Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint a szerződés alapján használatba vételi engedély nélkül adta el a felperesnek a hírközlési hálózatot és a felperes a szerződésben kifejezetten lemondott a szerződésszegésből eredő Kúria V.Pfv.20.942/2021/5 3 jogérvényesítés lehetőségéről abban az esetben, ha az alperes teljesítését elfogadja. Utalt arra is, hogy a felperes nem tett semmilyen lépést a használatba vételi engedély megszerzésére, így nem tett eleget kármegelőzési kötelezettségének, valamint arra, hogy a Ptk. 6:525. §

(1)bekezdése alapján a kárigény idő előtti. Vitatta a kereset összegszerűségét is, azzal, hogy a tényleges hírközlési hálózat piaci ára nem egyezik meg a felperes és a vevő közötti szerződéses vételárral. Az elsőfokú és másodfokú ítélet [7] Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes keresete szerint marasztalta az alperest, ítéletének jogi indokolását a Ptk. 6:1. §

(1)bekezdésére, 6:

1. §-ára, 6:
2. §-ára, 6:
3. §ára, 6:
4. §

(2)és

(3)bekezdésére, 6:144. §

(1)és

(2)bekezdésére, 6:157. §

(1)bekezdésére alapította. [8] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét, helyes indokaira utalással, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 383. §

(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Kiemelte, hogy az alperes szerződésben vállalt kötelezettsége volt a ny-i hálózat használatbavételi engedélyének

1. október 15-ig való beszerzése, ennek elmulasztásával az alperes a szerződést megszegte, megalapozva ezzel azt, hogy ebből eredően a felperest kár érheti. Az alperes szerződésszegésének következménye előre látható volt, az alperes ezért a Ptk. 6:
2. §-ára alapítva nem mentesülhet a kártérítési kötelezettsége alól. Rögzítette azt is, hogy a felperes keresete kártérítésre és nem árleszállításra irányult, ezért az alperesnek a szakértő kirendelésével kapcsolatos kifogása sem megalapozott. A felperes a szerződésben kikötött vételártól esett el az alperes mulasztása folytán, ekként az őt ért kár mértékének a megállapítása nem szakkérdés. Utalt arra is, hogy téves az az alperesi érvelés, amely szerint a felperes a hibáról tudva elfogadta a teljesítést, hiszen az alperes szerződés szerinti határidőben vállalta a használatbavételi engedély beszerzését, így annak hiánya az alperes nem teljesítése folytán vált szerződésszegéssé. Az alperes szerződéses kötelezettségének teljesítése körében a felperest semmilyen közreműködői kötelezettség nem terhelte. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [9] A jogerős ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a kereset elutasítását, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára való utasítását kérte. Megsértett jogszabályként a Ptk. 1:
3. §

(2)bekezdését, 6:8. §

(3)bekezdését, 6:143. §

(2)bekezdését, 6:

1. §-át, 6:
2. §

(1)bekezdését, valamint a polgári perrendtartásról szóló

1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
2. §

(2)bekezdését, 265. §

(1)bekezdését és

1. §-át jelölte meg. Kúria V.Pfv.20.942/2021/5 4 [10] A Ptk. 1:
2. §

(2)bekezdésének a sérelmét azon az alapon állította, hogy a felperes a tulajdonszerzést és a birtokba vételt követően be tudta volna szerezni a hálózat vonatkozásában a használatbavételi engedélyt és annak költségét az alperestől követelhette volna, a felperes kára a használatbavételi engedély beszerzésének a költségénél nem lehet nagyobb összeg. Utalt arra is, hogy a felperes pontosan tisztában volt azzal a ténnyel, hogy az alperes 8 nap alatt nem tudja beszerezni a hálózat vonatkozásában a használatba vételi engedélyt, amelyet korábban nem hiányolt. [11] A Ptk. 6:8. §

(3)bekezdése sérelmét arra alapította, hogy a szerződés VIII.4.

1. pontjában az alperes kifejezetten lemondott a szerződésszegésből eredő jogérvényesítésről abban az esetben, ha az alperes teljesítését elfogadja. [12] A Ptk. 6:
2. §

(2)bekezdése körében kifejtette, hogy a

1. március 31-én kelt szerződés megkötésekor a felperes nem tájékoztatta az alperest, hogy a hálózatot később értékesíteni kívánja, így ekkor nem lehetett előre látni, hogy a felperest és közvetetten az alperest egy későbbi értékesítés során a használatbavételi engedély hiánya miatt kár fogja érni. A hálózatot mind az alperes, mind a felperes használatbavételi engedély nélkül használata, a felperes használatbavételi engedély átadása nélkül megfizette az alperes részére a vételár-hátralékot, szavatossági igényt nem kezdeményezett. [13] A Ptk. 6:
2. §-ának a megsértése vonatkozásában kifejtette, hogy a felperesnek a szerződés teljesítésekor, illetve a hibás teljesítést követően is lehetősége lett volna a késedelemből eredő jogait gyakorolni, igénybe vehette volna a szerződésszegés általános szabályaiban biztosított, valamint a kötelezetti késedelem esetén alkalmazható jogkövetkezményeket. Az elsőfokon eljárt bíróság az előzetes szerződésszegés kérdését semmilyen formában nem vizsgálta. [14] A Ptk. 6:
3. §

(1)bekezdésének a megsértése körében arra hivatkozott, hogy a felperes időhúzó magatartásával (vételi ajánlat megtételekor nem értesíti rögtön az alperest, olyan kötelezettséget vállal a szerződésben, ami a szerződés aláírásakor nyilvánvaló, hogy nem fog tudni teljesíteni, rövid határidőt biztosít az alperesnek a teljesítésre, nem kér póthatáridőt a vevőtől), aktívan hozzájárult a kár bekövetkeztéhez. [15] Az eljárási jogszabálysértések körében előadta, hogy szakértő kirendelése iránti bizonyítási indítványt terjesztett elő, az adásvétel speciális tárgyára tekintettel a kártérítési összeg megállapításához szükséges lett volna azon tény tisztázására, hogy a perbeli hálózat piaci értéke mekkora használatba vételi engedéllyel, illetve anélkül, mi az oka a használatbavételi engedély hiányának, egyáltalán lehetséges lett volna-e a használatbavételi engedély beszerzése, annak volt-e objektív akadálya, továbbá, hogy az adásvételi szerződés megkötésekor a vevőnek mennyire volt szükséges, hogy a hálózat használatba vételi engedéllyel rendelkezzen, az engedély alkalmas lett volna-e a kiírásban előírt követelményekre. A felülvizsgálati engedélyezése iránti kérelem Kúria V.Pfv.20.942/2021/5 5 [16] Az alperes a felülvizsgálat engedélyezését a Pp. 409. §

(2)bekezdés b) pontjára alapította kérte. [17] Kérelmében arra hivatkozott, hogy a felülvizsgálat engedélyezése a felvetett jogkérdés különleges súlyára, de különösen annak társadalmi jelentőségére tekintettel szükséges. Az engedélyezés indokaként a keresettel szemben előterjesztett írásbeli ellenkérelmében és az elsőfokú ítélet elleni fellebbezésében előadott érveinek a megismétlésén túl arra hivatkozott, hogy a szakértő kirendelésére vonatkozó bizonyítási indítványát jogszerűtlenül elutasították el az eljárt bíróságok, holott nem rendelkeztek olyan hírközlési szakértelemmel, ami a kereset alapját képező szakkérdések megválaszolásához szükséges lett volna. Ezzel megfosztották az alperest attól, hogy az általa fontosnak ítélt tényeket szakértő bevonásával bizonyítani tudja. [18] Álláspontja szerint a jogerős ítélet alapján lehetséges, hogy egy kártérítési perben a kár felmerülése, valamint összegszerűsége vonatkozásában a károsult semmilyen bizonyítási indítványt nem tehet, azt semmilyen módon nem vitathatja. A károsult abban az esetben sem vitathatja a felek által meghatározott szerződésben foglaltakat, ha annak tartalma a valóságnak nem felel meg, így a káron szerzés tilalma nem érvényesül. A Kúria döntése és jogi indokai [19] A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem nem alapos. [20] Az ügyben a felülvizsgálat a Pp. 408. §

(2)bekezdése alapján kizárt, az, az alperes által megjelölt Pp. 409. §

(2)bekezdés b) pontja alapján kivételesen akkor engedélyezhető, ha a fél által állított jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés különleges súlya, vagy társadalmi jelentősége miatt indokolt. [21] A Pp. 409. §

(2)bekezdés b) pontja a felülvizsgálat kivételes engedélyezésének két, eltérő esetét jelöli meg: a felvetett jogkérdés különleges súlyát, illetve társadalmi jelentőségét. Amennyiben a fél engedélyezés iránti kérelmében mindkét okra hivatkozik, mindkét ok esetében meg kell jelölni azt az engedélyezést megalapozó, a jogerős ítélet által felvetett, elvi jelentőségű jogkérdést, amely indokolja a befogadás engedélyezését. A felvetett jogkérdésnek olyannak kell lennie, amelyben a Kúria korábban még nem foglalt állást a közzétett ítélkezési gyakorlatában. [22] Arra, hogy kizárt felülvizsgálat esetén a kivételes engedélyezés ezen okai mikor teljesülnek, a Kúria a felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1/2021. (VII.12.) Polgári Kollégiumi véleményének (a továbbiakban: 1/2021. PK vélemény) 3. pontjában adott iránymutatást. Kifejtette, hogy a Pp. 409. §

(2)bekezdés b) pontjának

1. Kúria V.Pfv.20.942/2021/5 6 fordulata akkor teszi lehetővé a jogerős ítélet felülvizsgálatát, ha a felülvizsgált jogkérdés az egyedi ügyön – különleges súlyára tekintettel – túlmutat. Ez az eset áll fenn például akkor, ha egy új jogszabály értelmezése, vagy egy joghézag kitöltése elvi iránymutatást igényel. Ezekben az esetekben azonban az is szükséges a felülvizsgálat engedélyezéséhez, hogy valamilyen további, általában a jogegységgel, illetve közvetetten a jogbiztonsággal kapcsolatba hozható fontos ok álljon fenn és ennek folytán a Kúria iránymutatása váljon szükségessé. Ilyen ok lehet pl. új típusú ügyek nagy száma. A Pp.
2. §

(2)bekezdés b) pontjának

1. fordulata alapján a felülvizsgálat akkor engedélyezhető, ha a fél által állított jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés társadalmi jelentősége miatt indokolt. Társadalmi jelentősége van az olyan jogkérdéseknek, amelyek a társadalom széles körét közvetlenül, vagy közvetett módon érintik. [23] Az alperes kérelme alapján nem állapítható meg ezen követelmények fennállta. Az alperes ugyan előadta, hogy a jogerős ítéletet miért tartja anyagi jogi okokból jogszabálysértőnek, azonban a Pp.
2. §

(2)bekezdés b) pontját megalapozó, a PK vélemény

1. pontja szerinti okot, érvelést ebben a körben nem jelölt meg, nem terjesztett elő. A kérelmével a Kúriát nem hozta abba a helyzetbe, hogy az érvei vizsgálatával, mérlegelésével megállapíthassa a kivételes engedélyezés Pp.
2. §

(2)bekezdés b) pontjában szabályozott bármely okának teljesülését. A tartalmában elégtelen kérelem a felülvizsgálat kivételes engedélyezését nem alapozta meg. [Kúria Pfv.I.20.470/2019 (BH

1. 303.), Kúria Gfv.VII.30.307/2019 (BH
2. 275.)] [24] Az eljárási jogszabálysértések körében egyébként a szakértő bevonásának szükségessége mindig a konkrét tényállás alapján dönthető el, annak megítélése pedig, hogy egy adott ügyben a fél tényállításainak a bizonyítására az általa rendelkezésre bocsátott bizonyítékok alkalmasak-e, a Pp.
3. §

(1)bekezdésében rögzített bírói mérlegelési tevékenység része. Mindezek, mint ahogy a tényállás feltáratlansága is, a Kúria által kizárólag a konkrét ügy esetében és a felülvizsgálati eljárásban vizsgálható. A bíróság által az egyedi ügyben esetlegesen elkövetett ezen eljárási jogszabálysértések tehát nem szolgálhatnak a felülvizsgálat engedélyezése alapjául, hiszen azok – jellegüknél fogva – az egyedi ügyön nem mutathatnak túl és ezáltal nyilvánvalóan nem érinthetik a társadalom széles körét sem. Utóbbi jelen esetben a felek közötti szerződés tárgyára (hírközlési hálózat és eszközök értékesítése) tekintettel sem áll fenn. [25] A Kúria megjegyzi azt is, hogy az alperes a Pp. 279. §

(1)bekezdésének megsértésére felülvizsgálati kérelmében nem hivatkozott, amely már önmagában kizárta a tényállás hiányos volta és a bizonyítékok mérlegelése körébe vonható indokai felülvizsgálati eljárásban való vizsgálatát [Pp. 413. §

(1)bekezdés b) pont, 423. §

(1)bekezdés] Olyan hivatkozás alapján, amely az érdemi felülvizsgálat körében nem vizsgálható, a felülvizsgálat sem engedélyezhető (BH2021. 136). [26] Mindezekre tekintettel az engedélyezés Pp. 409. §

(2)bekezdés b) pontjába foglalt feltételei nem állnak fenn. [27] A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálatát a Pp. 411. §

(1)és

(2)bekezdése alapján megtagadta. Kúria V.Pfv.20.942/2021/5 [28] nincs. 7 A végzés ellen a Pp. 407. §

(1)bekezdés d) pontja alapján felülvizsgálatnak helye A határozat elvi tartalma: Szakértő bevonásának szükségessége mindig a konkrét tényállás alapján dönthető el, annak megítélése pedig, hogy egy adott ügyben a fél tényállításainak a bizonyítására az általa rendelkezésre bocsátott bizonyítékok alkalmasa-e, a bírói mérlegelési tevékenység része. Mindezek, ahogyan a tényállás feltáratlansága is, a Kúria által kizárólag a konkrét ügy esetében és a felülvizsgálati eljárásban vizsgálható, felülvizsgálat engedélyezése alapjául – a Pp. 409. §

(2)bekezdés b) pontja alapján – nem szolgálhatnak. Az alkalmazott jogszabályok: A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. tv. 408. §

(2)bekezdése, 409. §

(2)b) pont,

1. § . Záró rész Budapest,
2. október
3. Dr. Puskás Péter s.k. a tanács elnöke, dr. Csesznok Judit Anna s.k. előadó bíró, dr. Bartal Géza s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Sz.Sz. bírósági ügyintéző