A határozat elvi tartalma: A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)és
- ab)alpontjában foglalt feltételek hiányában a felülvizsgálati kérelem nem fogadható be. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VII.45.289/2022/2. A tanács tagjai: Dr. Magyarfalvi Katalin a tanács elnöke Dr. Cséffán József előadó bíró Dr. Varga Eszter bíró Dr. Varga Zs. András bíró Dr. Remes Gábor bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) Az alperes: Nemzeti Adó-és Vámhivatal (alperes címe) Az alperesi képviselő: Dr. Borbély Diána kamarai jogtanácsos A per tárgya: közszolgálati jogviszonyból származó jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokon eljárt bíróság neve: Fővárosi Ítélőtábla A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: 3.Kf.700.086/2022/4. Rendelkező rész A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. Kúria VII.Kfv.45.289/2022/2 2 A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes 2004. július 1-től állt szolgálati jogviszonyban alperessel segédnyomozó (pénzügyőr) munkakörben. A felperes 2020. évi teljesítményértékelése 34%-os „elfogadhatatlan teljesítmény” eredménnyel zárult, az elérhető 35 pontból 12 pontot ért el, ezért az alperes soron kívül elvégezte a minősítését. A minősítésnél figyelemmel volt a 2020. évi teljesítménykövetelményekre, a teljesítményértékelésére, a közvetlen vezető írásbeli indoklására, továbbá a 2020. évben a minősítő által tapasztalt tevékenységre. Az alperes mindezek összességében való értékelése alapján – az elért 26 pont szerinti 37,14% alkalmassági mutatójára figyelemmel – megállapította, hogy a felperes minősítése „elfogadhatatlan”, ezért a munkaköre ellátásra alkalmatlanná vált. [2] Az alperes – az „elfogadhatatlan” minősítés alapján – a 2020. december 30-án kelt paranccsal a felperes szolgálati jogviszonyát megszüntette a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 86. §
(2)bekezdés a) pontja és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) 17/C. §
(1)bekezdés b) pontja alapján. [3] Az alperes
- december 31-én a ... munkatársait (hozzávetőlegesen 130 főt) emailben tájékoztatta arról, hogy a felperes jogviszonyát felmentéssel megszüntették, amelynek indoka a Hszt.
- §
(2)bekezdés
- a)és
- aa)pont szerinti „elfogadhatatlan” minősítés alapján a hivatásos szolgálatra való alkalmatlanná válása. [4] A felperes módosított keresetében kérte a teljesítményértékelés és a minősítés megsemmisítését, az alperes 6.121.600 forint általánykártérítés, valamint 1.000.000 forint sérelemdíj megfizetésére kötelezését. [5] Az elsőfokú bíróság az alperes minősítését megsemmisítette és kötelezte 6.121.600 forint átalány-kártérítés, 500.000 forint sérelemdíj, valamint a perköltség megfizetésére, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. [6] Az alperes a fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset teljes, illetve részbeni elutasítását, valamint a felperes első- és másodfokú együttes perköltségben marasztalását kérte. A másodfokú bíróság ítélete [7] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Döntését a NAV tv. 32/Y. §
(2),
(4)-
(6)és
(10)bekezdésében, 34/X. §-ában, a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)-
(4)bekezdésében, 5. §
(4)bekezdésében, 38. §
(1)bekezdés a) pontjában, 85. §
(1)és
(5)bekezdésében, 89. §
(1)-
(2)bekezdésében,
- §-ában, a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:
- §ában, 2:
- §
(2)bekezdésében, a Kp. 35. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(2)bekezdésében Kúria VII.Kfv.45.289/2022/2 3 a Kp. 78. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó 279. §
(3)bekezdésében foglalt rendelkezésekre alapította. A felülvizsgálati kérelem [8] Az alperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet teljes egészében, másodlagosan részben hatályon kívül helyezését kérte. [9] A felülvizsgálati kérelem befogadása körében előadta, hogy az ügy érdemére kihatóan jogszabálysértő az első és a másodfokú ítélet, mert a minősítés elvégzésének időpontjában alkalmazandó NAV tv. 32/Y. §
(10)bekezdése a minősítésnek a hibás/valótlan ténymegállapításai megsemmisítése iránti keresetindításra ad lehetőséget, ezért a kereseti kérelem kizárólag a hibás/valótlan ténymegállapítások megsemmisítésére irányulhat, a bíróság pedig nem hozhat olyan tárgyra vonatkozó döntést, aminek megsemmisítése keresettel nem kérhető. A NAV tv. 32/Y §
(10)bekezdése nem „írja felül” a bíróság Kp. szerinti döntési jogköreit, ugyanakkor a NAV tv. 32/Y. § a kereseti kérelem korlátait érinti. A minősítés egyes pontjai bizonyítatlanságának megállapítása nem vezethet a teljes minősítés megsemmisítésére, ilyen keresettel nem kérhető, továbbá ezen rendelkezés a mérlegelési jogkörben meghatározott pontszám bírósági felülvizsgálatára sem ad lehetőséget. A támadott ítélet az ügy érdemére kihatóan sérti a NAV tv. 34/X. §
(4),
(6)és
(7)bekezdését egyrészt abban, hogy kirívóan súlyos, okszerűtlen mérlegelés eredményeképpen határozta meg a kártérítés mértékét, másrészt a bíróság az egyértelmű jogszabályi előírás ellenére elmulasztotta vizsgálni, hogy felperes mennyiben tett eleget kárenyhítési kötelezettségének. Az ítéletek a Ptk. 2:45. §
(2)bekezdésében foglaltakat is sértik, mert a vitatott e-mail üzenetben nem állított valótlan tényt. A másodfokú bíróság az elsőfokú bírósággal ellentétben az emberi méltóság és a magántitokhoz való védelem megsértésére is hivatkozott, ugyanakkor az elsőfokú bíróság kizárólag a jó hírnév sérelmét állapította meg és a fellebbezés kizárólag az azzal kapcsolatos megállapításokra, ezek felülvizsgálatára terjedt ki, ezért sérült a Kp. 108. §
(1)bekezdése. Mindezek miatt a felülvizsgálati eljárás a joggyakorlat egységének biztosítása és a felvetett jogkérdések különleges súlya miatt indokolt. A Kúria döntése és jogi indokolása [10] A felülvizsgálati kérelem befogadására – az alábbiak szerint – nincs törvényes lehetőség. [11] A Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve Kúria VII.Kfv.45.289/2022/2 4
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés [12] miatt indokolt. [13] Az alperes a felülvizsgálati kérelme befogadhatóságának okaként – jogszabályhely megjelölése nélkül, de tartalma szerint – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)és
- ab)alpontjára hivatkozott. [14] A Kúria mindenekelőtt rámutat arra, hogy a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell [Kp. 117. §
(4)bekezdés]. Ez a szabály azonban nem azt jelenti, hogy a felülvizsgálatot kérőnek elegendő mindössze a befogadhatóság törvényi jogcímére utalnia, annyit mindenképpen ki kell fejtenie, hogy a hivatkozott ok(ok)ból miért tartja szükségesnek a felvetett jogkérdés Kúria általi eldöntését. Így kerülhet ugyanis abba a helyzetbe a Kúria, hogy a kérelmező szempontjait értékelhesse a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról hozandó döntése körében, ellenkező esetben ezek figyelembevétele lehetetlen lenne, ami nyilvánvalóan nem volna összhangban a felülvizsgálati eljárás céljával, mert módot adna a jogerős határozat önkényes felülbírálatára (Kfv.VII.38.147/2021/2., Kfv.VII.37.147/2022/2., stb.). [15] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadására – általánosságban – akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [16] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjában meghatározott befogadhatósági ok azt teszi lehetővé, hogy a Kúria az alsóbb fokú bíróságok felett megfelelő kontrollt gyakorolhasson, és az egységes ítélkezés követelményének megtartása érdekében számukra – szükség szerint – irányt mutasson. A joggyakorlat egysége azt jelenti, hogy a bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, azaz mi a jogi norma alapvető tartalma, illetve azt hogyan kell alkalmazni. [17] A perbeli esetben az alperes a befogadhatóság körében nem mutatta be, hogy a jogerős ítéletben foglalt döntés kapcsán a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében konkrétan miért látja indokoltnak a felülvizsgálati kérelem befogadását. A rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának szükségességét önmagában nem alapozza meg, hogy a fél a jogerős ítéletben foglaltakkal nem ért egyet, azt jogszabálysértőnek – így például téves jogértelmezésen alapulónak – tartja. Az alperes a felülvizsgálati kérelmében csupán az ügy érdemére vonatkozó álláspontját, az eljárt bíróságok döntésében foglaltaktól eltérő jogértelmezését adta elő, nem jelölt meg eltérő bírói döntéseket, nem mutatta be, hogy a bírói gyakorlat nem egységes, illetve annak egysége – ellentétes jogértelmezés miatt – a támadott jogerős ítélet folytán sérült volna vagy a jogegység megbomlásának a veszélye fenyegetne. Nem tárt fel a bírói gyakorlat megváltoztatását, továbbfejlesztését, kúriai iránymutatást igénylő problémát sem. [18] A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelemnek a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján történő befogadására nincs törvényes lehetőség. [19] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja alapján, a felvetett jogkérdés különleges súlyára tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, Kúria VII.Kfv.45.289/2022/2 5 ha az nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel, a jogkérdés társadalmi jelentőségre figyelemmel pedig akkor, ha a jogalanyok széles körét érinti. A befogadás ezekben az esetekben is csak akkor indokolt, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában. [20] Az alperes a felülvizsgálati kérelemben ebben a körben sem mutatta be, hogy a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében pontosan miért látná indokoltnak a felülvizsgálati kérelme befogadását, nem adott elő, illetve nem szolgáltatott semmilyen információt arra vonatkozóan, hogy a felülvizsgálati kérelem (a jogkérdések) érdemi elbírálása az egyedi tényállású ügyön túlmutató, különös súlyú, jelentőségű, a jogalanyok széles körét érintő lenne. Az a körülmény, hogy az alperes a jogerős ítéletben foglalt jogértelmezéssel nem ért egyet, a felmerülő jogkérdések különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége szempontjából nem értékelhető olyan releváns körülményként, amely a felülvizsgálati kérelem befogadását indokolná. [21] Erre figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja alapján sem lehetett befogadni. [22] Az alperes által a felülvizsgálati kérelem befogadhatósága körében megjelölt okok alapján a felülvizsgálati kérelem befogadásának törvényi feltételei nem állnak fenn, ezért azt a Kúria a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [23] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)és
- ab)alpontjában foglalt feltételek hiányában a felülvizsgálati kérelem nem fogadható be. Záró rész [24] A végzés ellen a Kp. 116. §
- d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [25] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül tagadta meg. Budapest,
- január
- Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke, Dr. Cséffán József s. k. előadó bíró, Dr. Varga Eszter s. k. bíró, Dr. Varga Zs. András s. k. bíró, Dr. Remes Gábor s. k. bíró