Debreceni Ítélőtábla Gf.III.30.345/2025/
- A Debreceni Ítélőtábla a dr. ... kamarai jogtanácsos (cím) által képviselt Nemzeti Fejlesztési Központ (cím) felperesnek – a dr. ... ügyvéd (cím) által képviselt Alperes (nyilvántartási száma: ..., cím) alperes ellen kártérítés megfizetése iránti perben a Debreceni Törvényszék
- október
- napján kelt 3.G.40.089/2025/
- számú ítélete ellen a felperes
- sorszámú (
- sorszámon pontosított) fellebbezése alapján az alulírott napon – tanácsülésen – meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla helybenhagyja az elsőfokú bíróság ítéletét. Kötelezi a felperest, hogy 15 (tizenöt) napon belül fizessen meg az alperesnek 201 980 (kettőszázegyezer-kilencszáznyolcvan) Ft másodfokú perköltséget. Megállapítja, hogy 254 462 (kettőszázötvennégyezer-négyszázhatvankettő) Ft meg nem térülő fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság a fellebbezett ítéletével elutasította a felperes keresetét. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 201 980 Ft perköltséget. [2] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes
- november 10-én támogatási szerződést kötött a .... Általános Iskola és Óvodával, mint konzorciumvezetővel EFOP-1.3.9-17-2017-000.. azonosító számon. Az alperes is tagja volt a konzorciumnak. A Debreceni Törvényszék a
- május 16-án kelt 13.Pk.60.257/1989/
- számú végzésével elrendelte az alperes megszűnt civil szervezet kényszer-végelszámolását, és felhívta a hitelezőit, hogy a követeléseiket a végelszámolás megindításának közzétételét követő 40 napon belül jelenthetik be a végelszámolónak. Ezt a végzést az Országos Bírósági Hivatal által vezetett országos névjegyzékben
- június 18-án közzétették. A felperes a
- június 27-én kelt levelében 3 180 777 Ft tőke, az utána járó 164 023 Ft ügyleti kamat, valamint 1 014 Ft késedelmi kamat tartozás iránti igényét bejelentette a végelszámolónak, előadva, hogy a támogató a
- március 18-án jogerőre emelkedett döntésével szabálytalanságot állapított meg, ezért az azzal érintett 3 180 777 Ft támogatás kamattal növelt értékének a visszaköveteléséről határozott. A végelszámoló a
- október 10-én kelt (
- október 22-én átvett) levelében tájékoztatta a felperest, hogy „a konzorcium által a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumhoz
- április 18-án keltezett és beadott kiegészítő forrás iránti kérelem elbírálásának hiánya miatt hitelezői igénybejelentésüket vitatom”. Rögzítette, hogy a pozitív döntés az alperes tartozásmentességét jelentené, nemleges döntés esetén pedig kezdeményeznie kellene az alperes felszámolási eljárását. Debreceni Ítélőtábla III.Gf.30.345/2025/4 2 A felperes
- január 8-án arról tájékoztatta az alperes végelszámolóját, hogy a fejezet irányító szervének vezetője
- december 16-án a kiegészítő forrás iránti kérelmet – forráshiány miatt – nem hagyta jóvá. Kérte a hitelezői igénybejelentésének (határidőben beérkezettként) az elfogadását és visszaigazolását. A végelszámoló a felperes levelére nem válaszolt. A felperes
- január 20-án egyenlegközlőt küldött az alperes végelszámolójának, amit a végelszámoló
- február 6-án visszaküldött azzal, hogy azt nem fogadja el. [3] A felperes a
- március 6-án benyújtott és pontosított keresetében kérte az alperesnek a szabálytalansági eljárás folytán visszakövetelt 3 180 777 Ft támogatási összeg és annak törvényes kamatai szerződésszegés jogcímén történő visszafizetésére, és elismert igénykénti nyilvántartásba vételére kötelezését, valamint a végelszámoló ennek tűrésére kötelezését. Kérte kötelezni az alperest a tőkeösszeg után a
- április
- napjától járó ügyleti kamat és
- május
- napjától járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat egyharmadával megegyező mértékű késedelmi kamat és perköltsége megfizetésére. A kereseti kérelme jogalapjaként az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló
- évi CLXXV. törvény (Civil tv.) 9/D. §
(1)–
(3)bekezdéseit jelölte meg. Hivatkozott arra, hogy az alperes a kiegészítő forrás iránti kérelem elbírálásától tette függővé a követelése nyilvántartásba vételét. Az alperes a
- január 20-án megküldött egyenlegközlőt
- február 6-án küldte vissza, az ettől számított 30 napos keresetindítási határidőt megtartotta. Az alperes nem nyújtott be a szabálytalansági eljárásban hozott döntéssel szemben jogorvoslati kérelmet, a másodfokú döntéssel szemben keresetet. Amennyiben az alperes nem kerül végelszámolás alá, úgy a jogerős szabálytalansági döntésben megállapított összeget adók módjára behajthatta volna. A jelen perben a bíróságnak nem feladata a szerződésszegés vizsgálata, figyelemmel arra, hogy azt a szabálytalansági döntés során már vizsgálták. [4] Az alperes az ellenkérelmében kérte a kereset elutasítását és a felperes perköltsége megfizetésére kötelezését. Alaki védekezésként hivatkozott arra, hogy a felperes a Civil tv. 9/D. §
(3)bekezdése szerinti 30 napos keresetindítási határidőt elmulasztotta, erre figyelemmel kérte a per megszüntetését a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) – 176. §
(1)bekezdés i) pontjára figyelemmel – 240. §
(1)bekezdés a) pontja alapján. Érdemi védekezésként arra hivatkozott, hogy nem állnak fenn a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség feltételei. Nem terheli kártérítési felelősség a támogatási szerződés esetleges megszegésért, hiszen eleget tett a pályázatból eredő valamennyi kötelezettségének. [5] Az elsőfokú bíróság a keresetet alaptalannak ítélte. Alkalmazandó jogszabályként megjelölte a Civil tv. 9/D. §
(1),
(2),
(3)bekezdését, a Pp. 176. §
(1)bekezdés i) pontját, 240. §
(1)bekezdés a) pontját. Rögzítette, hogy a 13/I. sorszámú végzésével elutasította az alperes permegszüntetési kérelmét, figyelemmel arra, hogy érdemben vizsgálta az elévülési jellegű keresetindítási határidő megtartását. Egyetértett az alperessel abban, hogy a felperes elmulasztotta a Civil tv. 9/D. §
(3)bekezdése szerinti 30 napos keresetindítási határidőt. A felperes nem vitatta, hogy
- október 22-étől, Debreceni Ítélőtábla III.Gf.30.345/2025/4 3 a végelszámoló tájékoztatásától számított 30 napon belül nem nyújtott be kereseti kérelmet, arra hivatkozott, hogy a végelszámoló a
- október 10-án kelt levelében a követelés nyilvántartásba vételét (helyesen elismerését) feltételtől (a kiegészítő forrás iránti kérelem elbírálásától) tette függővé, ezért nem indított bírósági eljárást. [Az elsőfokú bíróság megjegyezte, hogy a végelszámolónak a Civil tv. 9/D. §
(2)bekezdése szerint valamennyi, a vitatott és nem vitatott hitelezői igényt is nyilvántartásba kell venni.] A Civil tv. 9/D. §
(3)bekezdése szerinti határidő nem jogvesztő, hanem elévülési jellegű. A felperes ennek a megszakadására, nyugvására kifejezetten nem hivatkozott, ugyanakkor a bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem a tartalmuk szerint veszi figyelembe. Ennek alapján az elsőfokú bíróság a határidő nyugvására történő hivatkozásként értékelte a felperesnek az előadását. Álláspontja szerint a végelszámoló a vitatásnak az indokát adta, nem pedig feltételhez kötötte a felperesi igény elismerését. Nem volt vitatott, hogy a felperes
- október 22-én vette át ezt a végelszámolói tájékoztatást, ehhez képest a kereseti kérelmét
- március 6-án nyújtotta be. Még ha elfogadnánk azt, hogy a végelszámoló feltételhez kötötte a felperesi igény elismerését, abban az esetben is megállapítható, hogy maga a felperes volt az, aki a
- január 8-án kelt levelében értesítette a végelszámolót arról, hogy az irányító szerv vezetője nem hagyta jóvá a kiegészítő forrás iránti kérelmet. Ennek alapján még ha a 30 napos keresetindítási határidő nyugodott volna is,
- január 8-án a felperesnek minden adat rendelkezésére állt ahhoz, hogy a keresetét előterjessze, azonban
- január 8-ához képest is eltelt a keresetlevél benyújtásáig a 30 napos határidő. Az elsőfokú bíróság a keresetindítási határidő elmulasztása miatt érdemben nem vizsgálta a követelést, elutasította a felperes keresetlevelét (helyesen: keresetét). [6] A felperes a fellebbezésében elsődlegesen kérte az elsőfokú ítélet kereset szerinti megváltoztatását, másodlagosan a hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását, valamint az alperesnek az első- és másodfokú perköltségében való marasztalását. Előadta, hogy az egyenlegközlő
- február 6-ai visszaküldésétől számított 30 napos keresetindítási határidőt megtartotta. A végelszámoló kötelezettsége, hogy a követelést akár vitatottként, akár elismertként nyilvántartásba vegye, azt nem teheti függővé egy külső körülménytől. Álláspontja szerint a végelszámoló (F/3 alatt csatolt) levele – mivel nem tartalmazza a követelés besorolását, sem azt, hogy jogalapjában vagy összegszerűségében vitatja-e a követelést – nem minősíthető a Civil tv. 9/D. §
(2)bekezdése szerinti értesítésnek. Az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség alapján elvárható minimális tartalom az értesítés tekintetében, hogy tartalmazza a követelés összegszerűségét és besorolását, ezek pedig a végelszámoló leveléből hiányoznak, ezért a kérdéses iratot egyeztető levélnek tekintette. A követelés tárgyában történő egyeztetés pedig nem azonos annak az elbírálásával. Az elsőfokú bíróság nem foglalt állást abban, hogy az F/3 alatt csatolt levél a Civil tv. 9/D. §
(2)bekezdése szerinti értesítésnek tekinthető-e, így abban sem, hogy a per megindítására rendelkezésre álló határidő egyáltalán megnyílt-e. Álláspontja szerint ezért a Civil tv. 9/D. §
(3)bekezdése szerinti jogvesztő határidőt nem mulasztotta el, ugyanis a végelszámoló mulasztása miatt nem is nyílt meg az. Debreceni Ítélőtábla III.Gf.30.345/2025/4 4 [7] Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében indokai alapján kérte a fellebbezett ítélet helybenhagyását. Előadta, hogy a felperes a fellebbezésében nem jelölt meg olyan eljárási szabálysértést, mely akár a Pp.
- §-a, akár
- §-a alapján az ítélet kötelező, avagy mérlegelhető hatályon kívül helyezésére vezetne. Így a másodlagos fellebbezési kérelem nem teljesíthető. A felperes által az értesítés tartalmát illetően a fellebbezésében megfogalmazott kifogás olyan új tényállítás, amelyre a másodfokú eljárásban már nem hivatkozhat a Pp.
- §
(1)-
(2)bekezdései alapján. A felperes a 2025. április 9-én előterjesztett, keresetváltoztatással egységes szerkezetbe foglalt keresetlevelében kizárólag a követelés érdemére vonatkozó indokolást adott elő. A Civil tv. 9/D. §
(3)bekezdése szerinti keresetindítási határidőt megtartottnak tekintette, ugyanis azt a
- január
- napján kelt egyenlegközlő végelszámoló általi vitatásának kézhezvételétől,
- február
- napjától számította. A felperes sem a keresetlevelében, sem a
- október 15-én tartott perfelvételi, illetőleg érdemi tárgyaláson nem nyilatkozott a végelszámoló értesítésének esetleges tartalmi hiányosságaira, ezért erre a másodfokú eljárásban sem hivatkozhat. A felperes fellebbezésében előadottak az új tényállításra vonatkozóan a Pp.
- §
(2)bekezdésének a megtartása esetén sem eredményezhetik az elsőfokú ítélet megváltoztatását. A Civil tv. 9/D. §
(1),
(2)és
(3)bekezdései nem tartalmaznak iránymutatást a végelszámoló értesítésének a tartalmára vonatkozóan, így annak nem kötelező tartalmi eleme a hitelezői igénybejelentés jogalapjára és összegszerűségére egyaránt vonatkozó nyilatkozat. A felperes számára a végelszámoló
- október 10-én kelt tájékoztatásából egyértelműen ki kellett tűnnie, hogy a hitelezői igénybejelentését vitatja. A végelszámoló értesítésének „megfelelőségét” nem érinti, hogy a hitelezői igény jogalapját és összegszerűségét illetően külön nem nyilatkozott. [8] A fellebbezés megalapozatlan. [9] Az ítélőtábla a fellebbezést – a Pp.
- §
(1)bekezdése szerint, az ott írt kivételek hiányában – tárgyaláson kívül bírálta el. Az ítélőtábla a fellebbezett ítélet felülbírálata során a Pp. 370. §
(1)bekezdése alapján nem lépte át a fellebbezési kérelem és az ellenkérelem korlátait, ugyanis nem észlelt erre okot adó eljárási szabálysértést vagy téves anyagi pervezetést [Pp. 370. §
(2)és
(3)bekezdései]. [10] Az ítélőtábla elsődlegesen a felperes másodlagos fellebbezési kérelmét vizsgálta, amelyet – jogszabályhely megjelölése nélkül – a Pp.
- §-ára alapított. Megállapította, hogy a felperesnek az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének elmulasztására alapított érvelése – az alperesi ellenkérelemben foglaltakkal ellentétben – eljárási szabálysértésre történő hivatkozásnak minősül, így a felperes másodlagos fellebbezési kérelmét is érdemben vizsgálni kell. E körben megállapította, hogy az elsőfokú bíróság nem mulasztotta el az indokolási kötelezettségét, amikor nem foglalt állást a végelszámoló 1/F/
- szám alatt csatolt levele kapcsán, mivel a felperes arra, hogy ez a levél csupán egy tájékoztatás /egyeztető levél, és az nem tekinthető a Civil tv. 9/D. §
(2)bekezdése szerinti értesítésnek, először csak a fellebbezésében hivatkozott, az elsőfokú eljárás során nem. Erre tekintettel az elsőfokú Debreceni Ítélőtábla III.Gf.30.345/2025/4 5 bíróságnak ebben nem kellett – a Pp. 2. §
(2)bekezdésére figyelemmel nem is lehetett – állást foglalnia. [11] Az ítélőtábla a másodlagos fellebbezési kérelem megalapozatlansága folytán az elsődleges fellebbezési kérelmet is vizsgálta. A felek a másodfokú eljárás során az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást nem vitatták (a felperes abból eltérő jogi következtetés levonását kérte), ezért az a másodfokú eljárásban is irányadó volt. [12] A felperes a keresetváltoztatással egységes szerkezetbe foglalt keresetlevelében – a tények ismertetése mellett – ugyan kiemelte (
- sorszámú keresetlevél
- oldal első bekezdésének utolsó mondata), hogy
- február 6-án kézbesítették neki a végelszámoló által visszaküldött egyenlegközlő levelet, azt azonban nem jelölte meg pontosan, hogy mely időponttól kéri számítani a keresetindítási határidőt. Arra először – az elsőfokú bíróság helyes álláspontjával egyezően – csak az alperes ellenkérelmében foglaltakra – miszerint a
- október 10-án kelt végelszámolói vitatás kézhezvételével megnyílt keresetindítási határidőt elmulasztotta (
- sorszámú ellenkérelem
- oldal utolsó bekezdése) – tekintettel benyújtott válasziratában (
- sorszámú előkészítő irat
- oldala) nyilatkozott, hogy álláspontja szerint a végelszámoló
- október 10-én kelt levele nem tekinthető vitatásnak, hanem az egy feltételhez kötött nyilatkozat. Ez az oka annak, hogy ezt követően nem indított bírósági eljárást. Egyébként a keresetindítási határidőről ebben a beadványában sem nyilatkozott, hiszen kizárólag a 2025 január 08-án kelt tájékoztatásának a válasznélküliségére, illetőleg arra hivatkozott tényként, hogy 2025 január 20-án a végelszámolónak egyenlegközlőt küldött. Az elsőfokú bíróság által
- október 15-én tartott perfelvételi, majd érdemben folytatott és berekesztett tárgyaláson a kereseti kérelmet fenntartotta. Kérdésre előadta, hogy a végelszámoló
- október
- napján kelt levelét október
- napján vette át. Nem vitatta, hogy az ettől az időponttól számított 30 napon belül keresetet nem nyújtott be. Nem adott elő az alperes által a keresetindítási határidő megnyíltára vonatkozó előadás cáfolatára irányuló érvelést sem. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a végelszámoló levele nem feltételhez kötött nyilatkozat, hanem a hitelezői igénybejelentés indokolt vitatása, amely megállapításának indokát is adta, azt az ítélőtábla megismételni nem kívánja. Mindebből kiindulva helyes az az álláspontja is, hogy a keresetindítási határidő a végelszámolói vitatás kézbesítésekor (
- október 22.) nyílt meg. A felperes azon fellebbezési hivatkozása, hogy a kérdéses okirat csupán egy egyeztető levél, és a végelszámolói vitatás nem felelt meg a Civil tv. 9/D. §
(2)bekezdésében foglaltaknak, olyan új tényállítás, amelyre a felperes a Pp. 373. §
(1)-
(2)bekezdései alapján a másodfokú eljárásban már nem hivatkozhatott, így azt az ítélőtábla a felülbírálata körében nem vizsgálhatta. Nem értékelhette így azt a felperesi érvelést sem, hogy a keresetindítási határidő a végelszámoló mulasztása miatt nem is nyílt meg. [13] Egyébként – az alperes helyes álláspontjával egyezően – a Civil. tv. 9/D. §
(2)bekezdése nem tartalmaz „alaki kötelezettséget”, így annak nem kötelező tartalmi eleme a felperes által hivatkozott hitelezői követelés összegszerűségének vagy besorolásának a megjelölése. [14] Az ítélőtábla mindezek alapján az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdés első fordulata alapján helybenhagyta. Debreceni Ítélőtábla III.Gf.30.345/2025/4 6 [15] Az eredménytelenül fellebbező felperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §
(1)bekezdés c) pontja szerint teljes személyes illetékmentes, ezért az Itv. 46. §
(1)bekezdése szerinti 254 462 Ft meg nem térülő fellebbezési eljárási illeték a Pp. 102. §
(6)bekezdése alapján az állam terhén marad, ennélfogva az ítélőtáblának eljárási illeték fizetésére kötelezésről nem kellett rendelkezni. [16] A másodfokú eljárásban is pervesztes felperes a saját másodfokú perköltségét (ügyvédi munkadíj) maga köteles viselni, és az ítélőtábla a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes ügyvédi munkadíjból keletkezett másodfokú perköltsége – a Pp. 344. §
(1)bekezdése szerinti általános teljesítési határidőben történő – megfizetésére. Az ügyvédi munkadíj összegét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségekről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 3. §
(1)bekezdése a) pontja alapján – a Gf.
- sorszámú fellebbezési ellenkérelemben felszámítottal egyezően – 159 040 Ft + áfa, összesen 201 980 Ft-ban állapította meg. Debrecen,
- január
- Dr. Görög Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Riczu András s.k. bíró, Dr. Szűcs Lajos s.k. bíró