← Magyarország

Mf.30058/2022/5 – Pécsi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Ha a felperes munkaköri feladatainak teljesítése során lényeges kötelezettségeit jelentős mértékben megsérti, a munkáltató megalapozottan él vele szemben az azonnali hatályú felmondás jogával. Ha a munkavállaló bizonyítékokkal alátámasztott kötelezettségszegése a munkaviszonya folytatásához szükséges bizalmat is megingatta, sőt alkalmas volt a munkáltató részéről a bizalomvesztésre, és ezt az indokot is tartalmazza a munkáltatói felmondás, ez ugyancsak az azonnali hatályú felmondás jogszerű indoka lehet. Pécsi Ítélőtábla Az ügy száma: Mf.I.30.058/2022/

  1. szám A felperesek: felperes1 (cím1.) I. rendű; felperes2 (cím2.) II. rendű; felperes3 (cím2.) III. rendű Az I-II-III. rendű felperesek képviselője: Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Név ügyvéd, cím3) Az alperes: alperes1 (cím4) Az alperes képviselője: Ügyvédi Iroda1 (ügyintéző: Név1 ügyvéd, cím5) A fellebbezési kérelmet előterjesztő fél: a felperes
  2. sorszám alatt A per tárgya: munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei Az elsőfokú bíróság: Szekszárdi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 31.M.70.024/2022/
  3. sorszámú ítélet Ítélet A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felpereseket, hogy fizessenek meg az alperesnek 15 napon belül: az I. rendű felperes 103.600 (százháromezer-hatszáz) forint, a II. rendű felperes 18.100 (tizennyolcezeregyszáz) forint, a III. rendű felperes 51.150 (ötvenegyezer-egyszázötven) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Pécsi Ítélőtábla I.Mf.30.058/2022/5 [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] 2 Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az I. rendű felperes
  4. március 15től állt munkaviszonyban az alperessel, utolsó munkaköre vendéglátási ágazatvezető volt. Feladatát képezte az alperes vadászházaiban és horgásztanyáin a vendégek minőségi ellátásának a biztosítása, a vadászházi gondnokok munkájának irányítása, elszámolásának ellenőrzése. A II. rendű felperes
  5. április
  6. napjától állt munkaviszonyban az alperessel, utolsó munkakörében, mint az helység1 Vadászház gondnoka, felszolgáló. A munkaköri leírása szerint felelősséggel tartozott a vadház teljes készletéért, ezzel összefüggésben a távozó vendégekről elszámolást kellett készítenie. Az általa kiadott és bekért iratokat, okmányokat, igazolásokat felügyelnie és ellenőriznie kellett. A hiányosságokat jeleznie és azok megszüntetését kezdeményeznie kellett a munkáltatónál. Az I. II. rendű felpereseknek a készletek nyilvántartására, az átvett készpénzzel történő elszámolásra, a számla kiállításra vonatkozóan a számviteli törvény rendelkezései, valamint a
  7. szeptember
  8. napján kiadott „A vadászházak és vendégek elszámolási rendjéről” szóló vezérigazgatói utasításban foglalt előírásoknak megfelelően kellett eljárniuk. Eszerint a vendégházi elszámolás fő bizonylata a „Vendégházi elszámolás” nevű, szigorú számadású nyomtatvány, amely alapja a szolgáltatásokról kiállított számlának, és ehhez kell a vadászházi gondnoknak elkészítenie a nyersanyag elszámolást. A készletnyilvántartásra vonatkozó szabályok szerint a beszerzett alapanyagot, árut vadászházanként kellett nyilvántartásba venni. A vendégházi gondnoknak „Felszolgált menü és italjegyzék” -et kellett kiállítania, amely alapján utólag nyomon követhető az egyes vendégek teljes tételes fogyasztása, és a menü osztályba sorolása. E jegyzék alapján kellett elkészíteni a vadászházi gondnokok elszámolását a nyersanyagnorma alapján, melyben ki kellett vezetni az árukészletből a nyersanyagot, illetve az elfogyasztott italt. A vezérigazgatói utasítás rögzítette azt is, hogy készpénzes fizetés esetén készpénzfizetési számlát kell kiállítani, és hogy a vadászházakban konyhanapló, a felszolgált étel- és italjegyzék vezetése, továbbá az ital árjegyzék vezetése kötelező. Az helység1 Vadászház havi elszámolásait többnyire az I. rendű felperes adta le. A
  9. február havi elszámolás nem tüntetett fel egy
  10. február 29-i 16 fős rendezvényt, melynek ellenértékét a vendégek készpénzben fizették ki. A rendezvény 61.600, - forint összegű bevételével a I. rendű felperes csak külön felhívásra,
  11. április
  12. napján számolt el. Az helység1 Vadászháznál hosszabb ideje a szolgáltatásoknak csak egy részével számoltak el az alperes felé. A konyhanaplót nem vezették szabályszerűen, abból több lap hiányzott, a meglévő lapokon található bejegyzések nem állnak összhangban a „Vadászházi gondnokok elszámolása nyersanyagnorma alapján” elnevezésű adatlapokkal. A „Felszolgált menü és italjegyzék” elnevezésű adatlapot sem vezették teljeskörűen, ami ellehetetlenítette a készletmozgások ellenőrzését. A III. rendű felperes
  13. január
  14. napjától állt az alperes alkalmazásában, a munkaviszonya megszűnését megelőzően betöltött munkaköre kerületvezető vadász volt a helység2 erdészetnél. Mivel az helység1 Vadászház a helység2 erdészet területén található, a vadászház vadhús szükségletét ez az erdészet biztosította. A helység2 erdészetnél a vadásztatás és a vadászat rendjét, a lőtt vad kezelését, továbbá a vadhús értékesítését a 26/
  15. számú erdészetvezetői utasítás szabályozta, e szerint vadhúst értékesíteni az elejtő személyén kívül más személy részére csak az erdészetvezető engedélyével lehet. A III. rendű felperes, közvetlen munkahelyi felettese megbízása alapján, a vadhűtő kijelölt kezelője volt. Az alperesnél arra vonatkozóan nincs külön írásbeli rendelkezés, hogy az alperes vadászházainak konyhai szükséglete céljából átadott lőtt vadat az átadó hivatásos vadásznak hogyan kell bizonylatolnia: az a gyakorlatban az általános bizonylati rendnek megfelelően, a szállítójegy használatával történik, melyet a lőtt vadat kiadó személynek, Pécsi Ítélőtábla I.Mf.30.058/2022/5 [8] [9] [10] 3 vagyis a III. rendű felperesnek és az áru fuvarozását végző, valamint az árut a vadászháznál átvevő személynek kell aláírnia. A szállítójegy 4 példányban készül, az eredeti példányt a vendéglátó ágazat kapja, a kék színű „Átvételi elismervény” példánnyal a kerületvezető vadász, vagyis a III. rendű felperes számol el a kiadásról. Az eredeti példány közvetlenük a központi könyvelésbe, az „Átvételi elismervény” az erdészeti könyvelésbe kerül. A két bizonylat a hóvégi záráskor egyeztetésre kerül. A III. rendű felperes a vadhús vadászház részére történő átadását részben ennek megfelelően végezte, és bizonylatolta, de emellett a vadászházba további, bizonylat nélküli vadhús szállítására is sor került, és az így átvett vadhúst az I. rendű felperes a dolgozók, a vendégek és egyéb vásárlók részére értékesítette. Az alperes 2020 márciusában úgy döntött, hogy a vendégházai üzemeltetését külső vállalkozó útján látja el, és pályázatot írt ki a vendégházak bérbeadására azzal a kötelezettséggel, hogy a bérlőnek az ott dolgozó munkavállalókat tovább kell foglalkoztatnia. Az alperes, miután a pályázatnak már megvolt a nyertese, tájékoztatta az érintett munkavállalókat arról, hogy a bérbeadásra gazdasági okokból került sor, a vadászházak veszteséges üzemeltetése miatt. A munkavállalók közül többen a veszteséges működés feletti értetlenkedésüket fejezték ki, hivatkozva a nagyobb mértékű vadhús értékesítésre és az helység1 Vadászháznál kifejtett – nagyobb forgalmat jelentő − jelentősebb munkavégzésre, ezért a vezérigazgató tanúmeghallgatást rendelt el, majd belső ellenőrzésre is sor került. Az ellenőrzési jelentés megállapította, hogy a vadászházi gondnok és a vendéglátási ágazatvezető többszörösen és folytatólagosan megsértette a számvitelről szóló többször módosított
  16. évi C. törvény (a továbbiakban: Számv.tv.) rendelkezéseit, az alperesnél hatályos „A vadászházak és vendégek elszámolási rendjéről” szóló szabályzat és az általános forgalmi adóról szóló többször módosított
  17. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) rendelkezéseit is. Az ellenőrzési jelentés megállapította, hogy a konyhanaplónak használt 70 lapos vonalas spirálfüzet csak 43 lapot tartalmaz, abból 27 lapot eltávolítottak. A konyhanaplót nem vezették szabályszerűen,
  18. évben bejegyzés összesen két napra vonatkozóan történt, de ezek sincsenek összhangban a „Vadászházi gondnokok elszámolása nyersanyagnorma alapján” elnevezésű adatlapok értékeivel. A vizsgált időszakban,
  19. második félévben és
  20. első negyedévben összesen 1461 adag menü került elszámolásra, kiszámlázásra, amelyből 155 adag menü mellett nem volt fellelhető a „Felszolgált menü és italjegyzék” elnevezésű adatlap, melynek kitöltése kötelező, és amelyet a vendégházi elszámolással együtt minden hónap végén le kell adni a központi könyvelésnek. Mivel az értékesített menü adagok beazonosítása, így a nyersanyagok felhasználása, a készletmozgás hitelt érdemlő nyomon követése a konyhanapló és a felszolgált menü és italjegyzék adatlap alapján lenne lehetséges, ezek hiánya lehetetlenné teszi a készletmozgások követését. A főkönyvi könyvelés adatai alapján a készletérték az helység1 Vadászházban 555.020 forint, ezzel szemben a
  21. április 28-án a belső ellenőr által – Név2 számviteli vezetővel közösen – elvégzett készletellenőrzés (rovancs) során fellelt készlet értéke 872.733 forint, az eltérés 57,2% (többlet). A munkáltatói jogkör gyakorlója
  22. május
  23. napján az I-II-III. rendű felperest különkülön meghallgatta, és ismertette a belső ellenőri jelentést, a meghallgatott tanúk nyilatkozatait, melyek alapján a munkáltató megállapította, hogy az helység1 Vadászháznál nem tartották be az előírásokat a készletkezelésre vonatkozóan, és a helység2 erdészettől a vadászházi szükségletet meghaladóan került sor lőtt vad beszállítására és a vadászház személyzete általi feldolgozásra. Az I. rendű felperes rendszeresen értékesített vadhúst a dolgozók, a vendégek és harmadik személy vevők részére, amire vendéglátási ágazatvezetőként nem volt jogosultsága, és nem számolt el az ebből eredő árbevétellel sem. A felperesek az ismertetésre nem kívántak nyilatkozni (az I. rendű felperes „az ellene felhozott vádakra nem kívánt reagálni”, a II. rendű felperes úgy nyilatkozott, hogy „nincs észrevételem Pécsi Ítélőtábla I.Mf.30.058/2022/5 [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] 4 az elhangzottakkal kapcsolatban, nincs kiegészítés”, a III. rendű felperes pedig, hogy „nem kívánok reagálni”). Az alperes
  24. május
  25. napján azonnali hatályú felmondással a felperesek munkaviszonyát megszüntette. Az IG/63-I/
  26. számú azonnali hatályú felmondás rögzítette, hogy az I. rendű felperes munkaköre vendéglátási ágazatvezető. A munkaköri feladatai közül kiemelte, hogy feladatát képezi a munkáltató vadászházaiban és horgásztanyáin a vendégek minőségi ellátásának biztosítása, a vadászházi gondnokok munkájának irányítása, elszámolásának az ellenőrzése. Felügyelnie, őriznie kell minden általa kiadott és bekért iratot, okmányt és igazolást, jeleznie kell a hiányosságokat, és azok megszüntetését kell kezdeményeznie. A munkájával összefüggő egyes dokumentumokat, bizonylatokat aláírásával hitelesítenie kell. Az helység1 Vadászház vonatkozásában ezen felül felperes2 (II. rendű felperes) vadászházi gondnok munkáját közvetlenül is segíti, tevékenységének részét képezi a vadászház árukészletének folyamatos feltöltése. Az IG/63-III/
  27. számú azonnali hatályú felmondás rögzítette, hogy a II. rendű felperes munkaköre vadászházi gondnok, felszolgáló. A munkaköri feladatai közül kiemelte, hogy feladatát képezi az helység1 Vadászház gondnoki teendőinek az ellátása, felel a vadászház teljes készletéért. Feladatát képezi továbbá a távozó vendégekről elszámolás készítése. Felügyelnie, ellenőriznie kell minden általa kiadott és bekért iratot, okmányt, igazolást, jeleznie kell a hiányosságokat, és azok megszüntetését kell kezdeményeznie, a munkájával összefüggő egyes dokumentumokat, bizonylatokat aláírásával hitelesítenie kell. Mindkét azonnali hatályú felmondás indokolása a továbbiakban a következőket tartalmazta: „Munkaköri feladatai ellátása során köteles a számviteli törvényben rögzített, ezen felül a munkáltató által előírt bizonylati rend és okmányfegyelem, az előírt számlakiállítási kötelezettség betartására, a készletek nyilvántartására, az átvett készpénzzel történő naprakész elszámolásra. A részletes előírásokat „A vadászházak és vendégek elszámolási rendjéről” szóló,
  28. szeptember 1-én kiadott vezérigazgatói utasítás tartalmazza. A munkaköri feladatai ellátása során köteles a számviteli törvényben rögzített, ezen felül a munkáltató által előírt bizonylati rend és okmányfegyelem, az előírt számlakiállítási kötelezettség betartására, a készletek nyilvántartására, az átvett készpénzzel történő naprakész elszámolásra. A vendéglátási tevékenységnek a munkáltatónál
  29. április 27-től
  30. május 7-ig elvégzett belső ellenőrzése során tudomást szereztem a következő tényekről. Az helység1 Vadászház leadott, lezárt havi elszámolásában nem szerepeltek egy
  31. február 29-én tartott 16 fős rendezvény adatai, melynek ellenértéke a rendezvény végén helyben, készpénzben került kiegyenlítésre. A rendezvény árbevétele csak
  32. április 24-én került be a központba, az elszámolás bizonylatait
  33. április 27-én bocsátották rendelkezésre. Az utólag kiállított bizonylatok keltezése
  34. március 15., a készpénzfizetési számla 12 adag étkezést tartalmaz. A számla hiányosan került kitöltésre, a vevő pontos címét nem tartalmazza. A készpénzfizetési számlához tartozó online pénztárgép szalag adatai alapján 61.600 forint bevétel
  35. április 25-én került rögzítésre. A fenti eseten felül adatok jutottak a birtokomba arra vonatkozóan, hogy
  36. március 13-én 2 fő vacsorával történő ellátására,
  37. március 14-én 4 fő ebéddel történő ellátására,
  38. március 15-én 4 fő ebéddel történő ellátására került sor, az ezekből származó bevételekről a mai napig nem érkezett elszámolás a központba. A tételesen megjelölt tényeken felül további információhoz jutottam arról, hogy hosszabb ideje csak az elvégzett szolgáltatások egy része került elszámolásra, az helység1 Vadászháznál rendszeresen számla nélküli értékesítésekre került sor. A konyhanaplónak használt 70 lapos vonalas spirálfüzet csak 43 lapot tartalmaz, abból 27 lapot eltávolítottak. A konyhanaplót nem vezették szabályszerűen,
  39. évben bejegyzés Pécsi Ítélőtábla I.Mf.30.058/2022/5 [18] [19] [20] [21] 5 összesen 2 napra vonatkozóan történt, de ezek sincsenek összehangban a „Vadászházi gondnokok elszámolása nyersanyagnorma alapján” elnevezésű adatlapok értékeivel. A vizsgált időszakban,
  40. második félévben és
  41. első negyedévben összesen 1461 adag menü került elszámolásra, kiszámlázásra. Az 1461 menüből 155 adag menü mellett nem fellelhető a „Felszolgált menü és italjegyzék” elnevezésű adatlap. Az adatlap kitöltése kötelező és a vendégházi elszámolással együtt minden hónap végén le kell adni a központi könyvelésnek. Mivel az értékesített menü adagok beazonosítása, így a nyersanyagok felhasználása, a készletmozgás hitelt érdemlő nyomon követése a konyhanapló és a „Felszolgált menü és italjegyzék” adatlap adatai alapján lenne lehetséges, ezek hiánya lehetetlenné teszi a készletmozgások követését. A főkönyvi könyvelés adati alapján a készletérték az helység1 Vadászházban 555.020 forint, ezzel szemben a
  42. április 28-án elvégzett készletellenőrzés (rovancs) során fellelt készlet értéke 872.733 forint, az eltérés 49% (többlet). A helység3 Vendégházban
  43. március 13-án egy rendezvény került megtartásra, melyről nem készült elszámolás, és amely utólagosan jutott a munkáltató tudomására. A fentieken túlmenően konkrét adatokkal alátámasztott információhoz jutottam arra vonatkozóan, hogy az helység1 Vadászháznál nem tartották be a vadhús átvételére, készletre vételére és elszámolására vonatkozó előírásokat. A vadat – a vadászházi szükségletet meghaladó mennyiségben – felperes3 hivatásos vadász szállította be, az elszámolt darabszámot (
  44. évben mindössze 4 db dám) meghaladó részében, lőtt vad azonosító nélkül. Az átvett vadat nem mérték le, nem vették pontosan, tételesen készletre, annak felhasználásáról, elszámolásáról nem készült kimutatás. A vadat a vadászháznál foglalkoztatott személyzettel feldolgoztatták, majd nagyobb részben felperes1 vendéglátási ágazatvezető – arra való jogosultság nélkül – értékesítette, csak kisebb hányada került felhasználásra a konyhán. A vadhúsból vásárolhattak a dolgozók, a vendégek és harmadik személyek is. Olyan konkrét esetek nyertek igazolást, amikor harmadik személy vevők a vadászházhoz jöttek érte. A vadhús értékesítésére az ilyen értékesítés engedélyezésére jogosult erdészvezető tudta nélkül, nyilvántartás, bizonylat készítése nélkül, a vételár munkáltató felé történő elszámolása nélkül került sor. A készletek átadás-átvételének a szabályszerű bizonylatokkal folytatott lebonyolítása, az átvett készletekkel történő tételes elszámolás a munkáltatónak – a visszaélések elkerülése érdekében – fontos gazdasági érdeke.” Az I. rendű felperes azonnali hatályú felmondása a továbbiakban rögzítette, hogy a bizonylati rend betartása és betartatása, a pontos elszámolások elvégzése és elvégeztetése az I. rendű felperes, mint vendéglátási ágazatvezető alapvető feladata lett volna a teljes vendéglátási ágazatnál. A II. rendű felperes azonnali hatályú felmondása szerint az helység1 Vadászháznál a feladatokat az I. rendű felperessel, felperes1sal a gyakorlatban egymás között megosztották, egyes feladatokat felváltva végeztek, ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a készlet pontos nyilvántartása és a készlettel való elszámolás a II. rendű felperes munkaköri kötelezettsége volt. A munkáltató mindkét azonnali hatályú felmondásban megállapította, hogy az I. rendű és a II. rendű felperes kötelezettségszegése a munkáltató vagyonbiztonságát veszélyezteti, illetve közvetlenül is sérti, és a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettség jelentős mértékben történő megszegésének minősül. A kötelezettségszegés a munkavállalók megbízhatóságába vetett, a munkaviszony folytatásához szükséges munkáltatói bizalmat megingatta, erre tekintettel került sor munkaviszonyuk a munka törvénykönyvéről szóló
  45. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)
  46. §

(1)bekezdés a) pontja szerinti okból azonnali hatályú felmondással történő megszüntetésére. A III. rendű felperes azonnali hatályú felmondását az alperes az alábbiakkal indokolta: „Az Ön munkaköre kerületvezető vadász. A munkaköri leírásában rögzített feladata (más Pécsi Ítélőtábla I.Mf.30.058/2022/5 [22] [23] [24] 6 tevékenységek mellett) a rendszeresített lőjegyzék naprakész vezetése a vendégek és a vadászok által lőtt hasznos és dúvad pontos megjelölésével, továbbá a területen élő vaddal kapcsolatos nyilvántartások és jegyzőkönyvek kiállítása, annak pontos kitöltése. A fentieken felül – Név3 erdészetvezető kijelölése alapján – Ön a vadhűtő kezelője. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 57. §
(2)bekezdése alapján a vadász a vadászatra jogosult által rendelkezésére bocsátott azonosító jellel köteles a gímszarvast, a dámszarvast, a muflont, a vaddisznót, az őzet és a szikaszarvast - a vad elejtését követően, az elejtés helyéről történő szállítás megkezdésekor - megjelölni. A vadászatra jogosult az azonosító jel felhelyezésével szerzi meg a vad feletti rendelkezési jogot. A fentiekből következően az elejtést követően elszállításra, a vadhűtőben történő elhelyezésre, vagy közvetlenül elejtésből származó lőtt vad átadására csak lőtt vad azonosító jellel (krotália) kerülhet sor. A helység2 erdészet az helység1 Vadászház vadhús szükségletét elsődlegesen a már elejtett, a hűtőbe bekerült vadból elégíti ki. Ha a hűtőben nincs éppen vad, akkor az erdészetvezető jelöli ki, hogy kinek kell a vadat célirányosan elejtenie, és a hűtőkamrába beszállítania. A beszállított vad átadása minden esetben az Ön, mint a vadhűtőt kezelő kerületvezető vadász feladata. A vadtest zsigerelve, szőrben, bőrben a hűtőkamrában kerül mérlegelésre. A mérés után megtörténik a test nyúzása és nagyobb darabokra bontása. Az így előkészített hús kerül átadásra. Az átadás legfőbb bizonylata a szigorú számadású szállítójegy. Erre fel kell vezetni a vad azonosítójel számát, a vad faját és ivarát, továbbá a nyúzás előtt mért testtömeget. A szállítójegyet a megfelelő rovatban Ön, mint kiadó, továbbá a szállítást végző személy és a vendéglátó ágazatnál a húst átvevő személy írja alá – a megfelelő rovatban. A szállítójegy négy példányban készül, az eredeti példányt a vendéglátó ágazat kapja, a kék színű „Átvételi elismervény” példánnyal számol el Ön a kiadásról. Az eredeti példány közvetlenül a központé, az átvételi elismervény az erdészeti könyvelésbe kerül. A két bizonylatot a hóvégi záráskor egyeztetik. A fentiekben bemutatott módon szabályozott eljárással szemben az helység1 Vadászház részére átadott vadhús egy része vonatkozásában tudomást szereztem a következő tényekről. Az helység1 Vadászház vadhússal történő ellátása során nem tartották be a vadhús átvételére, készletre vételére és elszámolására vonatkozó előírásokat. A vadat – a vadászházi szükségletet meghaladó mennyiségben – Ön szállította vagy beosztottjával szállíttatta be, az elszámolt darabszámot (2020 évben mindössze 4 db dám) meghaladó részében lőtt vad azonosító nélkül. Az Ön által a lejelentett és hivatalosan elejtett mennyiséget meghaladóan jelöletlenül beszállított vadhús pontos eredete nem ismert, azonban nyilvánvalóan jogosulatlan vadászatból származik. A vadat a vadászháznál foglalkoztatott személyzettel feldolgoztatták, majd a vadhúst felperes1 nagyobb részben – arra való jogosultság nélkül – értékesítette, csak kisebb hányada került felhasználásra a konyhán. A vadhúsból vásárolhattak a dolgozók, a vendégek és felperes1 harmadik személyek részére is értékesített belőle. Olyan konkrét esetek is igazolást nyertek, amikor harmadik személy vevők a vadászházhoz jöttek érte. A vadhús értékesítésére az ilyen értékesítés engedélyezésére jogosult erdészvezető tudta nélkül, nyilvántartás, bizonylat készítése nélkül, a vételár elszámolása nélkül került sor. A hivatásos vadász elsődleges kötelezettsége a Vtv. rendelkezéseinek a betű szerinti betartása. A Vtv. 71. §
(1)bekezdés
  1. pontja szerint a vadászat rendje megsértésének minősül az azonosító jel használata során a használatra vonatkozó rendelkezések be nem tartásával folytatott vadászat. A Vtv. kötelező előírásain túl a készletek (így a vadhús) átadásátvételének a szabályszerű bizonylatokkal folytatott lebonyolítása, az átvett készletekkel történő tételes elszámolás a munkáltatónak – a visszaélések elkerülése érdekében – fontos gazdasági érdeke. Önnek, mint a hűtőkamra kezeléséért felelős kerületvezető vadásznak a bizonylati rend betartása és betartatása, a pontos elszámolások elvégzése és elvégeztetése Pécsi Ítélőtábla I.Mf.30.058/2022/5 [25] [26] [27] [28] [29] 7 alapvető feladata lett volna. A kötelezettségszegése a munkáltató vagyonbiztonságát veszélyezteti (illetve további jogkövetkeztetések mellőzésével) közvetlenül is sérti, és a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettség jelentős mértékben történt megszegésének minősül. Az Ön kötelezettségszegése az Ön megbízhatóságába vetett, a munkaviszony folytatásához szükséges munkáltatói bizalmat megingatta. Fentiekre tekintettel kerül sor az Ön munkaviszonyának az Mt.
  2. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti okból, azonnali hatályú felmondással történő megszüntetésére.” A felperesek keresete munkaviszonyuk jogellenes megszüntetése jogkövetkezményeként az alperes marasztalására irányult. Az I. rendű felperes 1.990.000 forint végkielégítés és 1.273.600 forint felmondási időre járó távolléti díj, a II. rendű felperes 316.500 forint végkielégítés és 253.200 forint felmentési időre járó távolléti díj, a III. rendű felperes 984.000 forint végkielégítés és 627.300 forint felmondási időre járó távolléti díj megfizetését kérte. Álláspontjuk szerint az azonnali hatályú felmondások részben valótlan indokokon alapulnak, részben nem felelnek meg a világos indokolás követelményének, így a munkaviszonyukat az alperes jogellenesen szüntette meg. Vitatták, hogy munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségüket szándékosan vagy súlyos gondatlansággal, jelentős mértékben megszegték volna. Az I. és II. rendű felperes vitatta, hogy hosszabb ideje csak az elvégzett szolgáltatások egy része került elszámolásra, és az helység1 Vadászháznál rendszeresen számla nélküli értékesítésekre került volna sor. Az azonnali hatályú felmondásban még csak utalás sincs arra, hogy ezzel kapcsolatban mikor, honnan és milyen információk jutottak az alperes tudomására, illetve, hogy mikor és milyen szolgáltatással, illetve értékesítéssel nem számoltak el. Az indokolás minden konkrétumot nélkülöz, így nem felel meg a világosság követelményének, utalva arra, hogy az MK
  1. számú állásfoglalás szerint a közhelyszerűn, konkrétumokat nélkülöző indokolás nem elégíti ki a jogszabályi feltételeket. Az alperes a kereset elutasítását és a felperesek perköltség megfizetésére kötelezését kérte. Ellenkérelmét a vendéglátási ágazatnál a
  2. április
  3. napjától
  4. május
  5. napjáig tartó időben elvégzett belső ellenőrzés megállapításaira és a lefolytatott vizsgálat során meghallgatott tanuk vallomásaira alapozta. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, az I. rendű felperest 207.010 forint, a II. rendű felperest 36.830 forint, a III. rendű felperest 101.600 forint perköltség 15 napon belüli megfizetésére kötelezte az alperes részére. Az ítélet indokolása szerint az I. és II. rendű felperes nem vitatta, hogy az I. rendű felperes által leadott lezárt havi elszámolásban nem szerepeltek egy
  6. február 29-i napján tartott 16 fős rendezvény adatai. A II. rendű felperes munkaköri feladatát képezte elszámolás készítése a vendégházi szabályzat és a vezérigazgatói utasítás alapján, az I. rendű felperes mint vendéglátási ágazatvezető feladata volt a vadászházi gondnokok munkájának irányítása és elszámolásának ellenőrzése. Mindkettőjük kötelessége volt az általuk kiadott és bekért iratok, okmányok, igazolások, nyilatkozatok, statisztikák felügyelete és ellenőrzése és az észlelt hiányosságok jelzése, azok megszüntetésének kezdeményezése. Az I. és II. rendű felperes előadása alapján megállapítható volt, hogy az helység1 Vadászháznál felmerülő feladatokat, az elszámolások elkészítését egymás között megosztották, ezért ezt az alperes a II. rendű felperes azonnali hatályú felmondásában megalapozottan állapította meg. Helytálló az azonnali hatályú felmondás azon megállapítása is, hogy ez nem mentesítette az I. és II. rendű a felpereseket a készlet pontos nyilvántartása és az áruval való elszámolás kötelezettsége alól. Az I. és II. rendű felperesek azt sem vitatták, hogy a
  7. február 29-i rendezvény árbevétele csak Név4 gazdasági vezérigazgató helyettes felhívására,
  8. április 24-én, az elszámolás bizonylatai pedig
  9. április 27-én kerültek leadásra. Emellett a számla hiányos volt, nem tartalmazta a vevő pontos címét, ezért nem felelt meg az Áfa tv. rendelkezéseinek, és áfa Pécsi Ítélőtábla I.Mf.30.058/2022/5 [30] [31] [32] [33] [34] [35] 8 visszaigénylésére sem volt alkalmas. A bizonylatok keltezése
  10. március 15., míg az online pénztárgép szalag adatai alapján a 61.600 forint összegű bevétel
  11. április
  12. napján került rögzítésre. Az I. rendű felperes érvelésének, mely szerint a terminál hibája miatt a vendégek a készpénzzel történt fizetést követően nem várták meg a számla kiállítását, ellentmond, hogy a vizsgálat megállapításai alapján Név4 gazdasági vezérigazgató helyettes feljegyzései szerint neki az I. rendű felperes azzal védekezett, hogy azért nem adta le az elszámolás bizonylatait és a bevételt, mert a vendég utóbb fizetett, és a számla is későbbi,
  13. március 15-i keltezésű. Összességében tehát ellentmondó adatok álltak rendelkezésre a befizetést illetően az online pénztárgép szalag adatai, a bizonylatok keltezése és az I. rendű felperes nyilatkozata között. Az azonban tényként volt megállapítható, hogy a
  14. február 29-i rendezvény bevételének késedelmes és hiányos elszámolásával az I. és II. rendű felperes a munkaköri kötelezettségét megsértette. Az elsőfokú bíróság a benyújtott vendégelszámolások és a meghallgatott tanuk vallomásának összevetéséből megállapította azt, hogy
  15. február 29-én 16 fős ebédről,
  16. március
  17. napján 2 fős vacsoráról,
  18. március
  19. napján 4 fős ebédről és
  20. március
  21. napján 4 fős ebédről nem érkezett elszámolás a központba. A szolgáltatások elszámolásának elmaradására és a vadhús számla nélküli értékesítésére vonatkozó kifogást a felperesek túl általános indoknak tartották, állították, hogy nem felel meg a világos indokolás követelményének. Az elsőfokú bíróság az Mt.
  22. §
(2)bekezdésére és az MK
  1. számú állásfoglalás II. pontjára utalva azt a következtetést vonta le, hogy az indokolás e helyütt nem általános, közhelyszerűen tartalmatlan megállapításokat tesz, hanem azt rója fel az I. és a II. rendű felpereseknek, hogy – a már említett eseteken felül – további esetekben is sor került arra, hogy az elvégzett szolgáltatásokkal nem számoltak el, és az helység1 Vadászháznál rendszeresen számla nélküli értékesítésre került sor. Megítélése szerint az I. és II. rendű felpereseknek – konkrét esetek megjelölése nélkül is – tudniuk kellett azt, hogy a nevesítetteken felül más esetekben is volt-e számla nélküli értékesítés, olyan szolgáltatás, amellyel az alperes felé nem számoltak el. Ezért az indokolás ezen része is megfelel a világosság követelményének. Név5 munkavállaló tanúvallomása szerint számla nélküli szolgáltatás nyújtására több esetben is sor került készpénzes fizetések esetén. Az elsőfokú bíróság a lefolytatott bizonyítás alapján azt is megállapította, hogy a vadhús értékesítés számla kibocsátása nélkül történt, és a bevétellel a felperesek a munkáltatóval szemben nem számoltak el. A
  2. évi soron kívüli belső ellenőrzési vizsgálati jelentés szerint a konyhanaplónak használt 70 lapos vonalas spirálfüzet csak 43 lapot tartalmaz, tehát 27 lap hiányzik. Abban a
  3. május
  4. és
  5. október
  6. közötti időszakra egyetlen bejegyzés sincs,
  7. évre vonatkozóan összesen 2 napra (január 27., 29.,) van bejegyzés, de ezek sincsenek szinkronban „A vadászházi gondnokok elszámolása nyersanyagnorma alapján” elnevezésű adatlapok értékeivel, ráadásul 7 vendég érkezését dokumentálják összesen. Az ellenőrzési jelentés rögzítette azt is, hogy a vizsgált időszakra (
  8. második félév –
  9. első negyedév) vonatkozó összes, „A vadászházi gondnokok elszámolása nyersanyagnorma alapján” elnevezésű adatlap és a „Felszolgált menü és italjegyzék” elnevezésű adatlap adattartalmát tételesen átvizsgálták, és ennek eredményeként megállapították, hogy a nyilvántartások, kimutatások alapján a vizsgált időszakban 1461 adag menü került elszámolásra, kiszámlázásra. Az 1461 adag menüből 155 adag menü mellett nem volt fellelhető a „Felszolgált menü és italjegyzék” elnevezésű adatlap. Ez az érték meghaladja a 10%-os arányt. Az adatlap kitöltése kötelező, és a vendégházi elszámolással együtt minden hó végén le kell adni a központi könyvelésnek a vadászházak és vendégek elszámolási Pécsi Ítélőtábla I.Mf.30.058/2022/5 [36] [37] [38] [39] [40] [41] 9 rendjéről kiadott hatályos rendelkezés értelmében. Mivel az értékesített menüadagok beazonosítása, így a nyersanyagok felhasználása, a készletmozgás hitelt érdemlő követése – a konyhanapló értékelhetetlensége miatt – kizárólag a felszolgált menü és italjegyzék adatai alapján lenne lehetséges, ezek hiánya lehetetlenné teszi a készletmozgások követését. E megállapításokat az I. és II. rendű felperes nem vitatta. Arra hivatkoztak, hogy a konyhanaplót szúrópróbaszerűen ellenőrizték, amikor észlelték a hiányosságot, felhívták a figyelmet annak vezetése szükségességére. Ennek azonban ellentmond az a tény, hogy a konyhanaplót huzamosabb időn keresztül nem vezették, tartalma rendkívül hiányos volt. Az ellenőrzési jelentés szerint a konyhanapló értékelhetetlensége és a felszolgált menü és italjegyzék adatainak a hiányosságai a készletmozgások követését ellehetetlenítették, ami mind az I. rendű, mind a II. rendű felperes esetében a munkaköri feladatok (az elszámolási, illetve az elszámolás ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségek) megszegését jelenti, ezen felül az iratok, okmányok, igazolások felügyeletére, ellenőrzésére és a hiányosságok jelentésére vonatkozó kötelezettség megszegése is megvalósult. A soron kívüli belső ellenőrzés által elvégzett készlet rovancs során feltárt, a főkönyvi érték és a leltár érték között jelentkező jelentős (57,2%-os) eltérés is a készlet kezelésére és nyilvántartására vonatkozó szabályok megsértését jelenti, és az I. II. rendű felperesek munkaköri feladatainak megsértésével függ össze. Az ellenőrzési jelentés megállapította a bizonylati rend és okmányfegyelem szabályainak súlyos megsértését, súlyosbító körülményként értékelve, hogy a vendéglátási ágazatvezető I. rendű felperes ugyanezt a szabálytalanságot már korábban is elkövette, akkor írásban felszólították, hogy a jövőben kiemelt figyelmet fordítson a bizonylati rend betartására. Az említett figyelmeztetést az alperes becsatolta, és az ismételt szabályszegését az elsőfokú bíróság megítélése szerint is súlyosbító körülményként kellett értékelni az I. rendű felperes terhére. Mindhárom felperes vitatta a bizonylat nélkül a vadászházhoz szállított, ott átvett, és a vadászházi dolgozókkal feldolgoztatott, majd részben értékesített lőttvad tekintetében az azonnali hatályú felmondásokban írtakat. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy tanú1, tanú2, tanú3 és tanú4 tanúk vallomása alátámasztotta, hogy az helység1 Vadászházhoz rendszeresen szállítottak vadat: általában a III. rendű felperes vagy tanú5, néha más személy. Az átvett vadat az I. rendű felperes utasítására kellett a dolgozóknak kicsontozni, a vad egy részét az I. rendű felperes értékesítette, aki a
  10. március
  11. napján kelt „Erdészetvezetői utasítás a vadásztatás és vadászat rendjéről” szabályzatba ütközően járt el, mert vadhús értékesítés a vendégvadász részére lehetséges, minden más esetben a vadhús kiseladására csak erdészetvezetői engedéllyel kerülhet sor. Az I. rendű felperesnek vadhús kiseladásra vonatkozó engedélye nem volt, ilyet a perben nem állított, és erre irányuló bizonyítást sem ajánlott fel, azt tagadta csupán, hogy engedély nélkül árusított volna vadhúst. Ezzel szemben a tanúk vallomása szerint a vadhúst általában heti 1-2 alkalommal, ládában szállították be (tanú4 szerint heti 1-2-3 alkalommal), és ez alapján negyedéves viszonylatban megállapítható, hogy a beszállított vadmennyiség meghaladta azt a 4 db dám vadat, amellyel az I. rendű felperes
  12. első negyedévében a könyvelés felé elszámolt; és ebből következik az is, hogy a III. rendű felperes – illetve utasítása alapján tanú5 vagy más munkavállaló – többízben bizonylat nélkül szállított vadhúst a vadászházhoz. Ezt támasztja alá az a körülmény is, hogy a beszállított vadhúsnak csak egy részét használták fel a vadászházban, másrészt az I. rendű felperes értékesítette. tanú1 tanúvallomása szerint olyan is volt, hogy a beszállított vad teljes egészében eladásra került. A tanúvallomások alapján dolgozók is vásárolhattak a vadból: tanú2 és tanú4 tanúk maguk is vettek időnként, ilyenkor a vásárlásról nem kellett aláírniuk semmit, ebből következően az eladást az I. rendű felperes nem Pécsi Ítélőtábla I.Mf.30.058/2022/5 [42] [43] [44] [45] [46] 10 bizonylatolta le. Azt, hogy az I. rendű felperes a vadászházhoz beszállított vad egy részét értékesítette, alátámasztja az az alperes által csatolt email is, amelyben a vadhús megvásárlásáról és annak kilónkénti áráról van szó, továbbá Név4 tanúvallomása, amely szerint a felperesek munkaviszonya megszüntetését követően az I. rendű felperes telefonszámát a vendégkapcsolat folyamatossága érdekében átadták a vendégház bérlőjének, akit ezen többen kerestek vadhúsvásárlás céljából. Az elsőfokú bíróság értékelése szerint a II. rendű felperes az helység1 Vadászház gondnokaként felelős volt a vadászház teljes készletéért, nem menti, hogy a beszállított vadról (annak kicsontozásáról és „sorsáról”, a vadászház hűtőjébe kerüléséről vagy eladásáról) az I. rendű felperes döntött. A készletgazdálkodás körében fennálló felelőssége folytán felügyelnie és ellenőriznie kellett volna a vadászházba bekerülő vadhús bizonylatainak megfelelőségét. A III. rendű felperesnek a munkaköri leírásában foglaltak alapján aláírási jogköre volt a szállítási és egyéb kísértő okmányok vonatkozásában, továbbá kötelezettségét képezte a társasági tulajdon védelme. Az alperesnél arra vonatkozóan nincsen külön írásbeli rendelkezés, hogy a vadászházai konyhai szükséglete céljából átadott lőttvadat az átadó hivatásos vadásznak hogyan kell bizonylatolnia, így az általános bizonylati rendnek megfelelően a gyakorlatban szállítójegy használatával került erre sor, melyet alá kellett írnia a lőttvadat kiadó személynek, vagyis a III. rendű felperesnek mint a vadhűtő kijelölt kezelőjének, az árú fuvarozását végző személynek és az árut a vadászháznál átvevő személynek is, ami a III. rendű felperes által nem volt vitatott. Azzal, hogy a III. rendű felperes jelentős mennyiségű vadhúst megfelelő bizonylat (szállítójegy) nélkül szállított, illetőleg szállíttatott be az helység1 Vadászházhoz, munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét megszegte. A beszállított és az alperes felé elszámolt vad mennyisége közötti lényeges eltérés, továbbá az, hogy a vad egy részét az I. rendű felperes engedély és elszámolás nélkül értékesítette, alátámasztják a szállítójegy nélküli beszállítást. A tanúk szerint az átadott vadban nem minden esetben volt krotália, ami alapos okkal arra enged következtetni, hogy azok egy része jogosulatlan vadászatból származhatott, mert a Vtv.
  13. §
(2)bekezdése rendelkezéseinek megfelelően a vad elejtését követően a lőtt vadat sorszámmal ellátott azonosítóval (hétköznapi elnevezéssel krotáliával) kell megjelölni, és mindezt a hivatásos vadász III. rendű felperes terhére kellett értékelni. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperesek munkaviszonyukból származó lényeges kötelezettségeket jelentős mértékben legalább súlyos gondatlansággal megszegték, ezért a munkaviszonyukat az alperes valós, okszerű és világos indokok alapján, jogszerűen szüntette meg az Mt. 78. §
(1)bekezdés a) pontja szerint, amire tekintettel a felperesek keresetét elutasította. A pervesztes felperesek a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Pp.) 83. §
(1)bekezdése alapján kötelesek az alperes perköltségének viselésére, melynek összegét a bíróság a 32/2003 (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontja alapján állapította meg, és, mivel a felperesek munkavállalói költségkedvezményre jogosultak a Pp. 525. §
(1)bekezdése és a 73/
  1. (XII.22.) IRM rendelet
  2. §-a alapján, a feljegyzett illetéket az állam viseli a Pp.
  3. §
(1)bekezdése alapján. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperesek terjesztettek elő fellebbezést, melyben a megváltoztatását, keresetük teljesítését és az alperes első- és másodfokú perköltségben való marasztalását kérték. Az Mt. 78. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjának, a 64. §
(2)bekezdésének, illetve a Pp. 279. §
(1)bekezdésének megsértésére hivatkozva állították, hogy az alperes nem tudta bizonyítani az azonnali hatályú felmondások indokainak valós és okszerű voltát, illetőleg azok egy része még bizonyítottság esetén sem minősülhetne a felmondás jogszerű indokának. Pécsi Ítélőtábla I.Mf.30.058/2022/5 [47] [48] [49] [50] [51] [52] [53] [54] [55] 11 Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte a felperesek másodfokú perköltségben való marasztalása mellett. A felperesek fellebbezése alaptalan. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást ítélkezése alapjául elfogadta, és egyetértett az azonnali hatályú felmondások jogszerűségéről levont következtetésével, a kereseteket elutasító döntésével. A felperesek keresetükben az alperes Mt. 78.§
(1)bekezdés a) pontjára alapított azonnali hatályú felmondásának jogellenességére hivatkoztak: vitatták az indokolásban megjelölt okok valóságát, állították, hogy nem felelnek meg az Mt. 64. §
(2)bekezdésében meghatározott világos indokolás követelményének. A munkáltató, miután részletezte a felperesek munkaköréből fakadó feladatokat, és felsorolta, hogy ezek teljesítése során mely törvényi és a saját belső szabályzataiból fakadó rendelkezéseket kellett betartaniuk, e kötelezettségek megszegésére alapítottan szüntette meg azonnali hatállyal a munkaviszonyukat, kifejezetten az Mt. 78. §
(1)bekezdés a) pontjára hivatkozással. A felperesek keresetükben a felmondásban meghatározott okok valóságtartalmát és világos voltát vitatva állították, hogy részükről kötelezettségszegés egyáltalán nem történt; az alperes pedig – ellenkérelme szerint – ezzel szemben bizonyítani kívánta az indokok valósságát és világosságát. Ezért az elsőfokú bíróság megalapozottan vizsgálta, hogy történt-e a felmondás szerinti kötelezettségszegés a felperesek részéről, ha igen, az lényeges kötelezettségre vonatkozott-e, szándékosan vagy legalább súlyos gondatlansággal valósult-e meg, jelentős mértékű volt-e, és okszerűen bírálta el a kereseteket az Mt. 78. §
(1)bekezdés a) pontja alapján. Az I. rendű felperes az alperes vendéglátási ágazatvezetője volt munkaviszonya megszűnésekor. Ebben a minőségében munkaköri feladatát képezte az alperes vadászházaiban – így az helység1 Vadászházban – a vendégek minőségi ellátásának biztosítása, a vadászházi gondnokok munkájának irányítása, elszámolásának ellenőrzése. Ennek keretében vonatkoztak rá az alperesnél
  1. szeptember 1-től hatályos „A vadászházak és vendégek elszámolási rendjéről” szóló vezérigazgatói utasítás rendelkezései. Az helység1 Vendégház havi elszámolásait többnyire az I. rendű felperes adta le. Az alperes
  2. II. félévre és
  3. I. negyedévre célvizsgálat lefolytatását rendelte el, és ennek keretében az helység1 Vadászház működtetése kapcsán a belső ellenőr
  4. április 28án készletellenőrzést tartott a számviteli osztályvezetővel közösen, és az 555.020 forinttal szemben 872.733 forint készletértéket rögzített, a többlet 57,2 % volt. A
  5. május 6-án elkészült ellenőri jelentés a konyhanapló vezetését hiányosnak találta, amelyből több lap hiányzott, tartalma nem volt összhangban a „Vadászházi gondnok elszámolása a nyersanyag norma alapján” elnevezésű adatlapok értékeivel. 2020 I. negyedévében az 1461 adag menüből 155 adag mellől hiányzott a „Felszolgált menü és italjegyzék” adatlap. Ez a szabályszerűtlen dokumentáció – amellett, hogy nem teszi lehetővé az értékesített menüadatok beazonosítását, a nyersanyagok felhasználásának és a készletgazdálkodásnak az ellenőrzését – ellentétes a Számv.tv. és az Áfa tv. előírásaival. E megállapításokból az I. (és a II.) rendű felperes azonnali hatályú felmondásának indokai között szerepelt a hiányosan vezetett dokumentáció (konyhanapló), a készletérték jelentés (azonosítatlan) eltérése, valamint a 155 adag menü hiányzó adatlapjai mint kötelezettségszegések. Kifogásolta továbbá a munkáltató az helység1 Vadászházban
  6. február 29-én tartott rendezvény árbevételével való késedelmes elszámolást, a hiányos dokumentálást; felsorolt továbbá három rendezvényt (
  7. március 13-án, 14-én és 15-én), amelyekkel kapcsolatos Pécsi Ítélőtábla I.Mf.30.058/2022/5 [56] [57] [58] [59] [60] [61] 12 elszámolás nem érkezett meg a központba. Ezekhez fűződően vonta le azt a következtetést, hogy az helység1 Vadászházban rendszeresek voltak a számla nélküli értékesítések. További indoka volt az I. rendű felperes azonnali hatályú felmondásának a vadhús át-és készletre vételének, elszámolásának szabálytalan gyakorlata a vadászházban, valamint a jogosulatlan értékesítés. Ezeket a munkáltató az általa lefolytatott vizsgálat során meghallgatott tanúk elmondása alapján állapította meg. Az I. (és a II.) rendű felperes alaptalanul vonta kétségbe a készletellenőrzés és az ellenőri jelentés megállapításainak valóságtartalmát: ezek a dokumentumok a bíróság által a bizonyítékok körében értékelhetők voltak. Az, hogy korábban számszaki korrekciókkal elfogadta az I. rendű felperes havi jelentéseit, az alperes indokolt magyarázata szerint a havi elszámolások ellenőrzésének és a több hónapra kiterjedő, átfogó vizsgálatnak az eltérő céljából fakadt. A felperesek – bár az alperes ellenkérelmére adott válaszairatukban (M.70.076/2020/7.) hivatkoztak arra, hogy a 151 adag hiányzó menü és italjegyzék fel kellett volna, hogy tűnjön a havi elszámolások ellenőrzésénél, ennek elmaradásából adódóan arra következtetettek, hogy a jegyzékek megvoltak, azokat leadták, csak a központban elkeveredtek – a perfelvétel lezárásáig nem tették a keresetük részévé azt a jogállítást és az ehhez kapcsolódó jogi érvelést, hogy az alperes a hiányzó adatlapok miatt korábban nem emelt kifogást, a gyakorlatukat ismerte és eltűrte, ami akadálya annak, hogy ez a felperesek (I. és II. rendű) terhére rótt kötelezettségszegésként a felmondás jogszerű indoka lehessen. Ez a tényállítás a Kúria ítélkezési gyakorlatának a felhívásával első ízben a fellebbezésben jelent meg újként, anélkül, hogy a felperesek ennek a másodfokú eljárásban való figyelembevételét a Pp.
  8. §
(2)bekezdése szerint igazolták volna, ezért azt a másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, az azonnali hatályú felmondás jogszerűsége megítélésénél nem értékelhette – hasonlóan ahhoz a jogállításukhoz, hogy az ismert és eltűrt gyakorlat kötelezettségszegés miatt azonnali hatályú felmondás jogszerű indoka nem lehet [Pp. 342. §
(3)bekezdés]. A
  1. február 29-i rendezvényen átvett készpénz elszámolásával összefüggésben az elsőfokú bíróság helyesen mutatott rá Név4 gazdasági vezérigazgató helyettes feljegyzései és tanúvallomása alapján az I. rendű felperes ellentmondó, ezért elfogadhatatlan magyarázatára, mely szerint a vendég utóbb fizetett, ezzel szemben a perbeli előadása az volt, hogy nyomban készpénzben egyenlítette ki a vételárat. Az I. (és II.) rendű felperes a felmondásban terhére rótt
  2. márciusi esetekből kizárólag a 15-eit ismerte el, arra hivatkozva, hogy a vendég előzetesen már kifizette az ellenértéket, de csak későbbi időben fogyasztott. Az alperes helyes magyarázata szerint, ha ez így is történt, az előre átvett ellenértéket előlegként kellett volna kezelni, és a számlát a tényleges fogyasztás után kiállítani: tehát a szabályszerű elszámolás ez esetben is hiányzott. Ugyanakkor Név5 tanúvallomásával bizonyított, hogy az helység1 Vadászházban több ízben volt számla nélküli szolgáltatás készpénzes fizetés esetén, ami az I. (II.) rendű felperesek felelőssége volt. Helytállóan vonta le azt a következtetést az elsőfokú bíróság, hogy Név4, tanú1, tanú2, tanú3 és tanú4 tanúk vallomásával bizonyított: az helység1 Vadászház hűtőházába a munkáltatónál elszámolthoz (4 dámvad) képest nagyobb mennyiségű lőtt vad érkezett 2020 I. negyedévében, amelyek egy részében nem volt azonosító jel, illetőleg egy részét az I. rendű felperes (erre vonatkozó jogosultság nélkül) értékesített: mindezt az alperes általános bizonylati rendjének (szállítójegy kiállítása) megsértése tette lehetővé. A felperesek alaptalanul vonták kétségbe a tanúvallomások bizonyító erejét, azok a többi bizonyítékkal együtt értékelhetők voltak. Ezek alapján pedig megállapítható, hogy az I. rendű felperes mint az alperes vendéglátási ágazatvezetője a készletek nyilvántartására vonatkozó kötelezettségének (a készpénzbevétellel való elszámolásnak, a menü és italjegyzék adatlapok hiánytalan vezetésének, a konyhanapló rendszeres ellenőrzésének, a vadászház szabályszerű vadhús Pécsi Ítélőtábla I.Mf.30.058/2022/5 [62] [63] [64] [65] [66] [67] 13 gazdálkodása biztosításának) nem tett eleget, jogosulatlanul vadhús értékesítést folytatott, és mindezzel megsértette az Mt.
  3. §
(1)bekezdés
  1. c)és
  2. d)pontjában írtakat. A munkaköréből fakadó, az így részletezett magatartásokkal megszegett kötelezettségek lényegesek, és megsértésük jelentős volt, amelyet legalább súlyos gondatlansággal követett el. A II. rendű felperes az alperes helység1 Vadászházának gondnokaként felelősséggel tartozott a vadászház teljes készletéért, a vendégek utáni elszámolásért, és az I. rendű felpereshez hasonlóan be kell tartania az alperes vezérigazgatójának „A vadászházak és vendégek elszámolási rendjéről” szóló utasítását. Az azonnali hatályú felmondás terhére kötelezettségszegésként rótta fel, hogy a 2020. február 29-i rendezvény bevételével való elszámolásra csak később és felszólításra került sor; továbbá nem számoltak el a 2020. március 13-14-15-i vendéglátás bevételeivel. Az irányadó tényállás szerint és a munkaköri kötelezettségeiből fakadóan elsősorban valóban az I. rendű felperes feladata volt az alperes központjának az elszámolások megküldése, viszont a II. rendű felperesnek gondnokként munkájának részét képezte a vendégelszámolások elkészítése, felelősséggel tartozott a vadászház teljes készletéért, a dokumentáció teljes körű vezetéséért. Ezek körében az, hogy a 2020. február 29-i készpénz bevétel csak utólag került az alpereshez, az hogy a 2020. március 15-én történt vendéglátás bevételét szabálytalanul kezelték, a hiányos konyhanapló, az hogy az 1461 adagból 151 menü és italjegyzék hiányzott, a vizsgált időszakban a készletérték jelentős mértékű többletet mutatott, az ő kötelezettségszegéséhez is kapcsolódott, különös figyelemmel arra, hogy az elsőfokú bíróság megállapítása szerint az I.II. rendű felperesek az helység1 Vadászházban a feladatokat egymás között megosztották. Bár az azonnali hatályú felmondás valóban nem hozta közvetlen kapcsolatba az helység1 Vadászházban a vadhús átvételére, kezelésére és értékesítésre vonatkozó megállapításokat a II. rendű felperes konkrét kötelezettségszegésével, viszont az nem vitatható, hogy a vadászház gondnokaként a készletek nyilvántartásáért, általában a vadászházban végzett tevékenységért felelősséggel tartozott, és a tanúvallomásokkal alátámasztott tényállás szerint a vadászházba ellenőrizetlenül került vadhús, amit a II. rendű felperes ellenőrzése alá tartozó személyzettel feldolgoztattak, majd az I. rendű felperes engedély nélkül részben értékesített. (A helység3 vendégházban 2020. március 13-án tartott rendezvény kapcsán a perben csak arra merült fel adat, hogy az a II. rendű felperes engedély nélküli rendezvénye volt, amelyre a II. rendű felperes tényelőadást nem tett.) Mindezek alapján megalapozott az a következtetés, hogy a II. rendű felperes gondnoki munkaköréből fakadó lényeges kötelezettségeit, méghozzá jelentős mértékben, legalább súlyos gondatlansággal megszegte, figyelemmel az Mt. 52. §
(1)bekezdés
  1. c)és
  2. d)pontjára. A III. rendű felperes kerületvezető vadászként munkaköri feladatai szerint a vadgazdálkodással kapcsolatos teendői mellett a vadhűtő kezelője is volt, és az alperes általa vezetett helység2 kerületéhez tartozott az helység1 Vadászház. Munkáját a Vtv. és az alperes szabályzatai, így a vadásztatás és a vadászat rendjéről, a lőtt vad kezeléséről és a vadhús értékesítéséről szóló 26/2017. számú erdészetvezetői utasítás, valamint az alperesnél hatályos általános bizonylatolási rend alapján kellett végeznie. Tanúvallomásokkal bizonyított, hogy a vadhús kezelése: beszállítása, átvétele (bizonylatolása) és értékesítése az helység1 Vadászházban nem e szabályok szerint történt (felmerült továbbá jelöletlen vadhús átvétele, feldolgozása és értékesítése is, ami ugyancsak az azonnali hatályú felmondás indokai között szerepelt), amely a III. rendű felperes elsődleges felelőssége volt. Megszegte a Vtv. rá vonatkozó és az alperes belső szabályzatai rendelkezéseit, amelyek munkaköréből fakadó kötelezettségei voltak. Kötelezettségszegése jelentős mértékűnek minősült, amit legalább súlyos gondatlansággal követett el – amely lehetővé tette az I. rendű felperes szabálytalan vadhús értékesítését is −, amivel megsértette az Mt. 52. §
(1)bekezdés
  1. c)és
  2. d)pontjaiban foglalt szabályokat. Pécsi Ítélőtábla I.Mf.30.058/2022/5 [68] [69] [70] [71] [72] [73] 14 A másodfokú bíróság így kifejtett álláspontjából következően – a bizonyítás eredményét a Pp. 279. §
(1)bekezdése alapján az elsőfokú bírósággal egyezően értékelve − az azonnali hatályú felmondások részét képező indokokat valósnak, az MK
  1. számú állásfoglalás II. pontjára is figyelemmel kellőképpen részletezettnek és beazonosíthatónak találta − az elsőfokú bírósághoz hasonlóan −, amelyek összeségükben, a felperesek munkaköri feladataihoz és felelősségéhez igazodóan legalább súlyos gondatlansággal megvalósított kötelezettségszegésként jelentősek voltak, így jogszerűen vezettek az Mt.
  2. §
(1)bekezdés a) pontja szerint az azonnali hatályú felmondáshoz. Ugyanakkor az ítélőtábla értékelte azt is, hogy a felmondás indokolása mindhárom felperes esetében utalt arra, hogy a munkavállaló kötelezettségszegése a megbízhatóságába vetett, a munkaviszony folytatásához szükséges bizalmat megingatta a munkáltatóban, amely körülmény a per során a felek nyilatkozataiban megjelent (M.70.024/2022/4.). Ennek kapcsán a másodfokú bíróság a bírói gyakorlatra hivatkozva – amely szerint az azonnali hatályú felmondásban írt indokok minősítése és értékelése a bíróság feladata – rámutat, hogy a megsértett kötelezettségek jellege, az alapul szolgáló törvények, szabályzatok megszegése, azok súlya, különös figyelemmel a felperesek alperesnél betöltött, bizalminak tekinthető munkakörére, objektíven, bizonyítékokkal alátámasztottan alkalmas volt a munkáltató részéről a bizalomvesztésre, ami ugyancsak az azonnali hatályú felmondás jogszerű indoka lehetett (Kúria Mfv.10.189/2017/7., Kúria Mf.10.066/2021/4.). Ezekre az érvekre figyelemmel a másodfokú bíróság a Pp. 369. §
(3)bekezdés a),
  1. c)és
  2. d)pontjai szerint gyakorolt felülbírálati jogkörében eljárva az elsőfokú bíróság érdemben helytálló ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A felperesek fellebbezése eredménytelen volt, ezért a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján meg kell téríteniük az alperes másodfokú eljárás során felmerült költségét a 32/2003(VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontja és
(5)bekezdése szerinti összegben. A felperesek munkavállalói költségkedvezményére tekintettel a 263.240 forint feljegyzett fellebbezési illeték a Pp. 102. §
(6)bekezdése alapján az állam terhén marad. A másodfokú bíróság a fellebbezést a Pp. 376. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Pécs,
  1. december
  2. Dr. Tolnai Ildikó s.k. a tanács elnöke, Dr. Rendeki Ágnes s.k. előadó bíró, Dr. Vogyicska Petra s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.