← Magyarország

Kpkf.39017/2023/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az ügyvédi iroda tagjaként, személyesen eljáró felperes a betegsége okozta akadályozottsága jellegéről nem adott tájékoztatást, nem valószínűsítette azokat a körülményeket, amelyek alátámasztják, hogy a fellebbezési határidőt önhibáján kívüli okból mulasztotta el, ezért a Kúria az igazolási kérelmét elutasította és a fellebbezéseit visszautasította. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.V.39.017/2023/

  1. A tanács tagjai: dr. Márton Gizella a tanács elnöke dr. Stefancsik Márta előadó bíró dr. Darák Péter bíró Ságiné dr. Márkus Anett bíró dr. Vitál-Eginer Beáta bíró A felperes: felperes1 (cím1) Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala (cím2) Az alperes jogi képviselője: dr. Szász Imola kamarai jogtanácsos A per tárgya: építési ügyben indult közigazgatási per A fellebbezést előterjesztő fél: a felperes (
  2. és
  3. sorszám alatt) A fellebbezett határozat: Fővárosi Ítélőtábla 2.Kpkf.751.031/2022/
  4. számú végzése Rendelkező rész A Kúria a felperes fellebbezési határidő elmulasztása miatt előterjesztett igazolási kérelmét elutasítja és a fellebbezéseit visszautasítja. A végzés ellen további perorvoslatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes BP/2607/00660-24/
  5. számú határozatával szemben előterjesztett keresetlevelet az elsőfokú bíróság a közigazgatási perrendtartásról szóló
  6. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  7. §

(1)bekezdés i) pontja alapján – annak elkésettsége miatt – a
  1. szeptember 22-én kelt 110.K.703.340/2022/
  2. számú végzésével Kúria V.Kpkf.39.017/2023/2 2 visszautasította. A végzés
  3. október
  4. napján kézbesítettnek minősült. A felperes az elsőfokú bíróság végzésével szemben
  5. november 3-án fellebbezést, egyben igazolási kérelmet terjesztett elő. A másodfokú bíróság végzése [2] A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a
  6. december 15-én 2.Kpkf.751.031/2022/
  7. számú végzésével (a továbbiakban: a másodfokú bíróság fellebbezéssel támadott végzése) a felperes igazolási kérelmét a polgári perrendtartásról szóló
  8. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  9. §-ára hivatkozással a Pp.
  10. §
(1)bekezdése alapján elutasította. [3] Indokolása szerint a felperes számítógépe operációs rendszerének hibája nem minősül elháríthatatlan külső körülménynek, ezért nem alkalmas a fellebbezési határidő önhibán kívüli elmulasztásának igazolására. [4] A másodfokú bíróság a Kpkf.
  1. sorszámú végzésével értesítette a felperest, hogy a Kpkf.
  2. sorszámú végzése – mivel a felperes azt kétszeri értesítést követően sem töltötte le –,
  3. január
  4. napján kézbesítettnek minősült. A fellebbezés és észrevétel [5] A felperes a másodfokú bíróság igazolási kérelmet elutasító végzése ellen
  5. január 22-én
  6. sorszámon ügyfélkapun, majd néhány perccel később,
  7. január 23án
  8. sorszámon cégkapun – megegyező tartalmú – fellebbezést és igazolási kérelmet terjesztett elő. Beadványát saját maga képviseletében, ügyvédi irodája tagjaként, az ügyvédi igazolványának másolatával nyújtotta be. [6] Fellebbezésében elsődlegesen a másodfokú bíróság végzésének megváltoztatását és vagy az igazolási kérelmének való helyt adást, vagy az elsőfokú bíróságnak az eljárás érdemi lefolytatására utasítását, másodlagosan a fellebbezéssel támadott végzés hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására történő utasítását kérte. [7] Igazolási kérelméhez két orvosi igazolást csatolt. A
  9. december 8-án kiállított,
  10. december
  11. és
  12. december
  13. közötti időszakra vonatkozó igazolás szerint a felperes súlyosbodó mozgásszervi panaszai, fekvő betegsége miatt orvosi kezelés alatt áll, pihenés, ágynyugalom szükséges számára. A
  14. január 11-én kiállított igazolás szerint a felperes
  15. december 27-től folyamatosan orvosi kezelés alatt áll, jelenleg is fekvőbeteg. Előadta, hogy hosszantartó súlyos betegségből való felépülése még nem tökéletes, segítségre szorul, a mindennapi feladatainak ellátásában akadályoztatva van, ezért a fellebbezési határidő elmulasztásában vétlen. Kérte orvosi iratai zártan kezelését. [8] Az alperes a felperes fellebbezésére nem tett észrevételt. Kúria V.Kpkf.39.017/2023/2 3 A Kúria döntése és jogi indokai [9] A felperes fellebbezési határidő elmulasztása miatt előterjesztett igazolási kérelme alaptalan, ezért a fellebbezések érdemi elbírálására nincs törvényes lehetőség. [10] A másodfokú bíróság fellebbezéssel támadott végzése – a kézbesítési fikció beálltáról szóló Kpkf.
  16. sorszámú értesítés alapján –
  17. január 3-án a felperes tekintetében kézbesítettnek minősül, ezért a fellebbezési határidő
  18. január 4-én nyílt meg és
  19. január 18-án, szerdán járt le. A felperes
  20. január 23-án terjesztette elő fellebbezését, a határidő elmulasztása miatt igazolási kérelemmel élt. [11] A közigazgatási perben a Kp.
  21. §
(1)bekezdés g) pontja folytán alkalmazandó Pp. 150. §
(1)bekezdése szerint, ha a fél vagy képviselője valamely határnapon önhibáján kívül nem jelent meg, vagy valamely határidőt önhibáján kívül mulasztott el, a mulasztás következményei - a
(2)bekezdésben foglaltak kivételével - igazolással orvosolhatók. A Pp. 151. §
(1)Az igazolási kérelmet az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. Ha a mulasztás később jut a félnek vagy képviselőjének tudomására, vagy az akadály később szűnik meg, az igazolási kérelem előterjesztésének határideje a tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő napon kezdődik, azonban a mulasztástól számított három hónap eltelte után igazolási kérelmet előterjeszteni nem lehet. A Pp. 151. §
(2)bekezdése szerint az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűvé teszik. A Pp. 153. §
(3)bekezdés második mondata értelmében azt, hogy a kérelem előfeltételei fennállnak-e, méltányosan kell elbírálni. [12] A felperes igazolási kérelmében megbetegedésére hivatkozott, orvosi igazolásokat csatolt. [13] A Kúria megállapította, hogy a 2022. december 8-án kiállított orvosi igazolásban szereplő időszak a fellebbezési határidőt nem érintette, ezért a fellebbezési határidő elmulasztásának igazolásául nem szolgálhat. [14] A 2023. január 11-i orvosi igazolás 2022. december 27-től folyamatosan fennálló fekvőbetegségről és orvosi kezelésről szól, ugyanakkor a felperes állapotáról közelebbi információt nem tartalmaz, és a felperes sem adta elő, hogy akadályoztatása milyen jellegű és milyen fokú volt, továbbá megbetegedése a fellebbezés(
  1. ek)elektronikus úton való előterjesztését mennyiben akadályozta, különös tekintettel arra, hogy annak alapján az sem igazolt, hogy az igazolási kérelem és a fellebbezések benyújtásához a felperes a megbetegedéséből mikor épült fel, a fellebbezés(
  2. ek)benyújtásának akadálya mikor szűnt meg. [15] A Kúria megállapítása szerint a felperes mindezek folytán - a méltányos elbírálás követelményét is figyelembe véve - nem valószínűsítette azokat a körülményeket, amelyek alátámasztják, hogy a fellebbezési határidőt önhibán kívüli okból mulasztotta el. A Kúria ezért a felperes igazolási kérelmét a Kp. 36. §
(1)bekezdés g) pontja folytán alkalmazandó Pp. 153. §
(1)bekezdése és 150. §
(1)bekezdése alkalmazásával elutasította. Kúria V.Kpkf.39.017/2023/2 4 [16] Eredményes igazolási kérelem hiányában az azonos tartalmú, elkésett fellebbezések érdemi elbírálására nincs törvényes lehetőség, ezért azokat a Kúria a Kp. 112. §
(3)bekezdése, 104. §
(1)bekezdése, a 99. §
(3)bekezdése szerint alkalmazandó 48. §
(1)bekezdés i) pontja alapján visszautasította. A döntés elvi tartalma [17] Az ügyvédi iroda tagjaként, személyesen eljáró felperes a betegsége okozta akadályozottsága jellegéről nem adott tájékoztatást, nem valószínűsítette azokat a körülményeket, amelyek alátámasztják, hogy a fellebbezési határidőt önhibáján kívüli okból mulasztotta el, ezért a Kúria az igazolási kérelmét elutasította és a fellebbezéseit visszautasította. Záró rész [18] A Kúria a Pp. 154. §
(1)bekezdése alapján biztosított perorvoslati lehetőséggel élve benyújtott fellebbezést a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [19] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [20] Az alperesnek költsége nem merült fel, ezért az erről történő rendelkezést a Kúria a Kp. 35. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 81. §
(1)bekezdése értelmében mellőzte. [21] A végzés elleni további perorvoslat lehetőségét a Kp. 112. §
(2)bekezdése és
  1. § d) pontja zárja ki. Budapest,
  2. március
  3. dr. Márton Gizella s.k. Péter s.k. a tanács elnöke dr. Stefancsik Márta s.k. előadó bíró Ságiné dr. Márkus Anett s.k. bíró dr. Darák bíró dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. bíró Kúria V.Kpkf.39.017/2023/2 A kiadmány hiteléül: 5

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.