← Magyarország

Pf.20046/2020/16 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Pf.IV.20.046/2020/

  1. A Veszprémi Törvényszék dr. Mód Péter ügyvéd () által képviselt Felperes1 (.) I.r., Felperes2( ) II. r., Felperes3 ( ) III. r., Felperes4 () IV. r., Felperes5(,)V.r., Felperes6() VI. r., Felperes7 () VII. r., Felperes8 (,)VIII.r. ,Felperes9 () IX. r. felpereseknek – a Dr. Csillag és dr. Marton Ügyvédi Iroda (üi.: dr. Csillag Anikó ügyvéd,) által képviselt I. r., a Dr. Szigeti és Raszler & Kulisity Ügyvédi Iroda () által képviselt Kft
  2. () II. r., a Dr. Sebestyén Ügyvédi Iroda (üi.: dr. Sebestyén Attila ügyvéd, )által képviselt Kft2 () III.r., a Dr. Sebestyén Ügyvédi Iroda által képviselt () IV. r., a Dr. Sebestyén Ügyvédi Iroda által képviselt () V. r., a Földesi-Herpai Ügyvédi Iroda () által képviselt VI.r. és () VII. r., a személyesen eljáró () X. r., a személyesen eljáró ( ) XI. r., a Dr. Szigeti és Raszler & Kulisity Ügyvédi Iroda által képviselt () XII. r. és () XIII. r., a Földesi-Herpai Ügyvédi Iroda által képviselt () XIV. r., a Földesi-Herpai Ügyvédi Iroda által képviselt () XV. r., a Földesi-Herpai Ügyvédi Iroda által képviselt XVI. r., a Földesi-Herpai Ügyvédi Iroda által képviselt Kft
  3. () XVII. r., a Földesi-Herpai Ügyvédi Iroda által képviselt () XVIII. r., a Földesi-Herpai Ügyvédi Iroda által képviselt () XIX. r., a Dr. Sebestyén Ügyvédi Iroda által képviselt Egyéb1 () XX. r., a személyesen eljáró () XXI. r., a személyesen eljáró (, ) XXII. r., a személyesen eljáró () XXIII. r., a Dr. Sebestyén Ügyvédi Iroda által képviselt () XXIV. r., a Dr. Sebestyén Ügyvédi Iroda által képviselt () XXV. r., a Dr. Sebestyén Ügyvédi Iroda által képviselt () XXVI. r., a Dr. Sebestyén Ügyvédi Iroda által képviselt () XXVII. r., a Dr. Sebestyén Ügyvédi Iroda által képviselt (.) XXVIII. r., a személyesen eljáró ( ) XXIX. r., a Dr. Sebestyén Ügyvédi Iroda által képviselt () XXX. r., a Dr. Sebestyén Ügyvédi Iroda által képviselt () XXXI. r., a Dr. Sebestyén Ügyvédi Iroda által képviselt ( ) XXXII. r., a Dr. Sebestyén Ügyvédi Iroda által képviselt () XXXIII. r., a Földesi-Herpai Ügyvédi Iroda által képviselt () XXXVII. r. és () XXXVIII. r., a személyesen eljáró () XXXIX. r., a Csapó, Kiss Ügyvédi Iroda () által képviselt () XL. r., a Dr. Sebestyén Ügyvédi Iroda által képviselt ( ) XLI. r., az Imre Ügyvédi Iroda ( ) által képviselt Zrt
  4. ( ) XLII. r., dr. Ronga Róbert ügyvéd ) által képviselt Zrt
  5. () XLIII. r., dr. Domonkos Erika jogtanácsos által képviselt Helység16 Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (.) XLVI. r., dr. Szabó András Pál kamarai jogtanácsos által képviselt Helység17 Bank Zrt. () XLVII. r., a Barán-Kalász Ügyvédi Iroda (üi.: dr. Barán-Kalász István ügyvéd, ) által képviselt Zrt
  6. ( ) XLVIII. r., a Földesi-Herpai Ügyvédi Iroda által képviselt (.) XLIX. r. és () L. r., a Sebestyén Ügyvédi Iroda által képviselt Egyéb1 () LI. r. és () LII. r., a Megyei Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztálya által képviselt Magyar Állam LIII. r., a személyesen eljáró () LIV. r., a személyesen eljáró a () LV. r., a Kovács és Kálmán Ügyvédi Iroda ( ) által képviselt Zrt
  7. ( ) LVI. r., dr. Józsa Zsolt ügyvéd () által képviselt Zrt
  8. () LVII. r., a személyesen eljáró Zrt
  9. () LVIII. r., a Földesi-Herpai Ügyvédi Iroda által képviselt () LIX. r. és () LX. r., a személyesen eljáró () LXI. r. és () LXII. r., a Földesi-Herpai Ügyvédi Iroda által képviselt () LXIII. r. és () LXIV. r., a Vitári Ügyvédi Iroda ( ) által képviselt Zrt
  10. () LXV. r.¸a személyesen eljáró ( ) LXVI. r., a Sebestyén Ügyvédi Iroda által képviselt ( ) LXVII. r., dr. Békési Orsolya kamarai jogtanácsos által képviselt Zrt
  11. () LXVIII. r., Kft
  12. ( ) LXIX. r. alperesek ellen társasház Győri Ítélőtábla IV.Pf.20.046/2020/16 2 létrehozása iránt indult perében a Veszprémi Törvényszék
  13. január
  14. napján kelt 14.P.20.857/2018/
  15. számú ítéletével szemben a III.r., XX.-r., XXVI.r., XXVII.r., LI:r. és LII.r. alperesek által
  16. sorszám alatt bejelentett fellebbezés folytán – tárgyaláson kívül meghozta a következő í t é l e t e t: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéltének megfellebbezett rendelkezését akként változtatja meg, hogy kötelezi a III-V., XX., XXIV-XXVIII., XXX-XXXIII., XLI., LXVII., LXIX., LI. és LII. r. alpereseket, mint egyetemleges adóstársakat, hogy 15 napon belül fizessenek meg a felpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak 5.141.371,(ötmillióegyszáznegyvenegyezer-háromszázhetvenegy) forint perköltséget. Kötelezi a III.r., XX.r., XXVI.r., XXVII.r., LI.r. és LII.r. alpereseket, mint egyetemleges adóstársakat, hogy 15 napon belül fizessenek meg a felpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak 21.150,- (huszonegyezer-egyszázötven) Ft másodfokú perköltséget. A felek egyéb költségeiket maguk viselik. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a Alperes 1-t a
  17. február
  18. napján kelt alapító okirattal alapították meg a A. hrsz. alatti, belterületi fekvésű, kivett „lakóház, udvar, üzlet és gépkocsitároló” megnevezésű, 4068 m2 területű, A. 03/4 utca szám alatti ingatlanon. A társasházra vonatkozó végleges adatokat a
  19. november
  20. napján egységes szerkezetbe foglalt Alapító okirat tartalmazza. Az Alapító okirat rögzíti, hogy az ingatlan tulajdonosainak közös tulajdonába kerülnek a IXLI. alatt felsorolt épületrészek, így a hrsz.a. alatt nyilvántartott 4067 m2 térmértékű telek, a 400 m2 területű padlástér, a lépcsőházak folyosói, pihenői és az ott létesített közös tárolók és pihenők, a személygépkocsik számára kialakított parkolók, az ingatlanon a gépjármű és a gyalogos forgalom számára létesített utak, gyalogutak, továbbá a lakóépületek külső térelhatároló falszerkezete, a lakásokat egymástól és a közös közlekedő területektől elválasztó falak, a közbenső födémek és a vasbeton szerkezetű zárófödémek, az alapozás és a víz elleni szigetelések, továbbá a gépészeti rendszerek vezetékei a külön tulajdonú leágazó vezetékéig, a mélygarázsban fellelhető tárolók, továbbá közlekedők. Győri Ítélőtábla IV.Pf.20.046/2020/16 3 A társasház tulajdonosok külön tulajdonát a hrsz.a/A/1-50 hrsz. alatti társasházi albetétek tüntetik fel. A társasházi lakások tulajdonosai között - a közös költség eltérű szemléletű felfogása miatt - a személyes kapcsolat megromlott, ezért a felperesek már 2016-ban elhatározták, hogy kiválnak a társasházból. A kiválás előkészítése érdekében P.F. földmérővel elkészíttették a 96/
  21. munkaszám alatti változási vázrajzot, amely szerint a hrsz. a., hrsz-ú, 4068 m2 területű földrészletből kialakítható a hrsz.b.. hrsz-ú, 1357 m2 területű, és a hrsz c. hrsz-ú, 2711 m2 területű ingatlan. A telekmegosztás igazodott a korábban már kialakult használati viszonyokhoz. A Település 1 Járási Hivatal a 800.336/2/
  22. szám alatti határozatával a telekalakítást engedélyezte, amelyet a jelen per XXVI. r. alperesének fellebbezése folytán eljárt A. Megyei Kormányhivatal a 800.009/3/
  23. szám alatti határozatával helybenhagyott, azonban XXVI. r. alperes ezen jogerős határozat bírósági felülvizsgálatát kérte. A Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 3.K.27.276/2017/
  24. szám alatti ítéletével a jogerős határozatot az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú hatóságot új eljárásra utasította. A Település 1 Járási Hivatal a 800.093/9/
  25. szám alatti határozatával a telekmegosztást a változási vázrajznak megfelelően engedélyezte. A határozat a A. Megyei Kormányhivatal 800.014/5/
  26. szám alatti határozatával jogerőre emelkedett. Felperesek a társasház kiválásához elkészítették a kiváló és a fennmaradó társasház Alapító okiratának a tervezetét, és a kereseti kérelmükben ennek megfelelően kérték önálló társasház alapítását akként, hogy a bíróság a A.i hrsz a. hrsz-ú ingatlanon alapított Alperes 1ból a felperesek tulajdonában levő hrsz.d./1-6 hrsz-ú lakóépületet és a d./A/7-50 hrsz-ú lakóépületet önálló társasház tulajdonává alakítsa, az általuk becsatolt alapító okirat, változási vázrajz és alaprajzok alapján, és a telekmegosztás után kialakítandó hrsz.a. hrsz-ú földrészleten – amely egyben társasházi törzsbetét –, alapítsa meg a A.- hrsz.d./1-6 hrsz-ú albetétekkel a kiváló, míg a hrsz.c. hrsz-ú földrészleten – amely egyben társasházi törzsbetét – a A.-i hrsz.c./A/1-40 hrsz-ú albetétekkel a megmaradó társasházat. Kérték, hogy kötelezze a bíróság IV-V., XXXXVIII., XXX., XLI., XLVII. és XLIX. r. alpereseket összesen 4.394.137 Ft értékkülönbözet megfizetésére. Második kereseti kérelmükben I-V. és VIII-IX. r. felperesek kérték, hogy kötelezze a bíróság az I. r. alperest összesen 1.110.301 Ft, a felújítási alapba befizetett összeg, valamint 65.818 Ft a közös költség alapba befizetett összeg megfizetésére. A felperesek kérték, hogy kötelezze a bíróság a kiválással kapcsolatos rendelkezések tűrésére a külön tulajdonú ingatlanokon jogosultsággal rendelkező alpereseket. Kérték továbbá, hogy kötelezze a bíróság a közös tulajdon megszüntetését ellenző alpereseket a perköltség megfizetésére, az ügyvédi munkadíjat a 32/
  27. (VIII.22.) IM rendelet alapján kérték megállapítani. Az ügyvédi költség körében kérték figyelembe venni a lerótt eljárási illetéket, és a felperesek által előlegezett költségeket is. Győri Ítélőtábla IV.Pf.20.046/2020/16 4 A III-V. r., a XX. r., XXIV-XXVIII. r., a XXX-XXXIII. r., XLI. r., LI.r. és LII. r. alperesek a kereset elutasítását és felperesek perköltségükben történő marasztalását kérték azzal, hogy az ügyvédi munkadíjat a jogszabály alapján kérték megállapítani. A további alpereseket a keresetet elismerték, illetve annak teljesítését nem ellenezték, és perköltségigényt sem terjesztettek elő. A kereset elutasítását kérő alperesek a kereset teljesítése esetén kérték, hogy kötelezze a bíróság a felpereseket összesen 5.674.950 Ft értékkülönbözet megtérítésére. Igényüket arra alapították, hogy a telekmegosztás eredményeként a felperesi közösség tulajdonába a tulajdoni hányadukhoz képest 311 m2-rel nagyobb telekterület kerül, amelynek forgalmi értéke 42.680 Ft/m2 fajlagos érték figyelembevételével 13.278.482 Ft, és ezen értékkülönbözetből a megosztás előtti állapotra vetítve 3175/10000 tulajdoni hányaddal rendelkező alperesekre a követelt összeg esik. Az alperesek a felperesi megtérítési igény elutasítását kérték. Az I. r. alperes a vele szemben előterjesztett, a felújítási, illetve a közös költség megfizetése iránti keresetet elismerte, egyben kérte a felperesek perköltségben történő marasztalását. Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletével a társasház kiválása, valamint a felújítási alap és a közös költség megtérítése iránti keresetnek helyt adott, viszont értékkülönbözet megtérítésére a felpereseket kötelezte. Az elsőfokú bíróság ítéltének fellebbezéssel támadott rendelkezésével kötelezte a III.r., XX.r., XXVI.r., XXVII.r., LI.r. és LII.r. alpereseket, mint egyetemleges adóstársakat, hogy 15 napon belül fizessenek meg a felpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak 5.200.000,- Ft perköltséget. Az elsőfokú bíróság az ítéletének a perköltség viselésére vonatkozó indokolásában rögzítette, hogy A társasház szétválása, illetve abból egyes ingatlanok kiválása és új társasház alakulása a közös tulajdon megszüntetésének sajátos formája, ezért jelen perben megfelelően alkalmazandó a Kúria kollégiumának az ingatlan közös tulajdona megszüntetése egyes kérdéseiről szóló 1/
  28. (IX.11.) PK véleménye. Hivatkozva a PK vélemény
  29. pontjára megállapította, hogy az elsőfokú eljárásban a keresetnek helyt adó ítéletben helye lehet a perköltség megosztásának, ha ezt a feleknek a közös tulajdon megosztására vonatkozó nyilatkozatai indokolják. A PK véleményhez fűzött indokolásra utalva rögzítette, hogy a perköltség viselésére vonatkozó döntés során figyelembe kell venni, hogy a bíróság a felperesek keresete alapján szüntette meg a közös tulajdont, valamint azt is, hogy a megszüntetés melyik módját választotta. Hangsúlyozta, hogy a keresetnek való helyt adás esetén is tekintettel kell lenni arra, hogy a felek a megszüntetés módjával összefüggésben milyen nyilatkozatokat tettek és a pernyertesség-pervesztesség megítélése során figyelembe kell venni azt is, hogy a közös tulajdon megszüntetésére a felperesek által megjelölt módon került-e sor. Kifejtette, ha a megszüntetés teljes egészében a felperesek kérelmének megfelelően történik, úgy a perköltséget az alperesek viselik. Győri Ítélőtábla IV.Pf.20.046/2020/16 5 Rögzítette, hogy a felperesek a kereset teljesítését elismerő, illetve azt nem ellenző alperesektől perköltséget nem igényeltek, így vonatkozásukban a Pp.
  30. §

(2)bekezdése alapján mellőzte a perköltség tárgyában való határozathozatalt. A kereset elutasítását kérő alperesek vonatkozásában azonban döntenie kellett a perköltség felől, akikkel kapcsolatban a PK véleményben kidolgozott szempontok alapján megállapította, hogy pervesztesnek minősülnek annyiban, hogy a kereset elutasítását kérték, és ezen nyilatkozatukkal szemben a bíróság a felperesek által kért módon szüntette meg a közös tulajdont. Rámutatott, hogy a felperesek nem tekinthetők teljes mértékben pernyertesnek, hiszen értékkülönbözet megtérítését kérték, amely kérelemnek a bíróság nem adott helyt, ugyanakkor az alperesek ezen igénye alapján a felpereseket marasztalta. Mindezen szempontok figyelembevételével a pernyertesség-pervesztesség arányát a felperesekre nézve kedvezőbb 80-20%-os arányban határozta meg. Rögzítette, hogy a felperesek által megtéríteni kért, az alperesek által nem vitatott összegű (1.679.755,- Ft), a felperesek oldalán a pert megelőzően keletkezett, a társasház kiválásával kapcsolatos költségek teljes összegét még a pernyertesség ellenére sem lehet teljes mértékben az alperesekre hárítani, mert az azt eredményezné, hogy a társasház alapításával kapcsolatos valamennyi költséget az alpereseknek kell megfizetni. Ezért a fenti, nem vitatott összegű költségek alperesekkel szemben érvényesíthető mértékét az alperesek tulajdoni hányada (3175/10.000) arányában határozta meg, amelyre eső érték 533.000,- Ft. Megállapította, a fenti összegű költségből a pernyertesség-pervesztesség aránya (80%-20%) szerint a felpereknek 426.000,- Ft térítendő meg. A felperesek által előlegezett eljárási illeték (1.500.000,- Ft), a kirendelt szakértő díja (418.500,- Ft), valamint a per soráén felmerült és nem vitatott további készkiadás (79.932,Ft) viselése körében kifejtette, hogy ezen költség viselésére is a pernyertesség-pervesztesség arányában kötelesek a felek, így az alperesek mindösszesen 1.600.000,- Ft megfizetésére kötelesek a felperesek részére. A peres felek oldalán felmerült ügyvédi munkadíj áfával növelt összegét a 32/2003 (VIII.22.) IM rendelet 3.§
(2)bekezdése alapján a perben nem vitatott pertárgyérték (188.841.400,- Ft) alapján állapította meg - kerekítve - 4.200.000,- Ft összegben. Ebből a pernyertességpervesztesség aránya szerint 3.200.000,- Ft összeg megfizetésére kötelezte az alpereseket. Az elsőfokú ítélet perköltség viselésére kötelező rendelkezése ellen a III.r., XX.-r., XXVI.r., XXVII.r., LI.r. és LII.r. alperesek terjesztettek elő fellebbezést, amelyben a fellebbezéssel Győri Ítélőtábla IV.Pf.20.046/2020/16 6 érintett rendelkezés megváltoztatását, a perköltség összegének 846.000,- Ft-tal történő mérséklését kérték. Arra hivatkoztak, hogy a társasház szétválását a felperesek kezdeményezték, a szétválásban kizárólag a felperesek voltak érdekeltek, a szétválás kizárólag a felperesi vagyon gyarapodását szolgálta. Álláspontjuk szerint a hivatkozott költségek a szétválás peren kívül történő lebonyolítása mellett is felmerültek volna, ezért ezek a költségek nem tekinthetők a Pp. 75.§-ában meghatározott perköltségnek. Így azok viselésére sem kötelezhetők az alperesek. Utaltak arra, hogy maga az elsőfokú bíróság is arra az álláspontra helyezkedett, hogy a hivatkozott költségeket nem lehet az alperesekre áthárítani, ehhez képest ezen a költségek viselését az elsőfokú bíróság - megalapozatlanul - a felek között mégis megosztotta. A fentiek miatt kérték a fizetendő perköltség összegét 426.000,-. Ft-tal csökkenteni. A perben kirendelt igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő díjából az alperesekre eső 335.000,Ft összegű perköltség megfizetésére kötelező rendelkezést is sérelmezték. E körben arra hivatkoztak, hogy a szakértő kirendelésére a felperesek értékkülönbözet megfizetésére irányuló kereseti kérelme megalapozottsága körében került sor, a költség a felperesek oldalán merült fel, ráadásul a szakértő megállapításai alapján az elsőfokú ítélet a felpereseket kötelezte értékkülönbözet alperesek részére történő megfizetésére, így a felperesek a Pp. 80.§
(2)bekezdése szerint - figyelemmel a sikertelen perbeli cselekményükre – az általuk előlegezett szakértői díj megtérítését nem kérhetik. Ennek megfelelően kérték a perköltség összegét további 335.000,- Ft-tal csökkenteni. Az általuk fizetendő bruttó 3.200.000,-. Ft összegű ügyvédi munkadíj tekintetében annak pontosítását kérték, álláspontjuk szerint az IM rendelet alapján helyes számítás alapján 3.115.371,- Ft a helyes összeg. Mindezek alapján összesen 846.000,- Ft-tal kérték mérsékelni az alpereseket terhelő elsőfokú perköltséget. A felperesek az ellenkérelmükben a fellebbezés elutasítását kérték. A társasház szétválásával kapcsolatban felmerült költségek körében kifejtett alperesi álláspontot vitatták, arra is hivatkoztak, hogy az alperesek kiragadtak egy mondatot az ítélet indokolásából, amely az ő álláspontjukat támasztja alá. Az indokolás egészét tekintve azonban megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság a hivatkozott költségek viselését nem a pernyertesség-pernyertesség arányában hárította a kereset teljesítését ellenző alperesekre, hanem a teljes költség (1.679.755,- Ft) összegéből az alperesek tulajdoni hányadára arányosan Győri Ítélőtábla IV.Pf.20.046/2020/16 7 eső 533.000,- Ft viselését terhelte az alperesekre, és még ezen összeget is csökkentette a pernyertesség-pervesztesség (80%-20%) arányára figyelemmel. Így az alperesek a teljes költségből (1.679.755,- Ft) csupán 426.000,- Ft-ot kötelesek megfizetni a felperesek részére. Arra is utaltak, hogy ezek a költségek a célszerű és jóhiszemű pervitellel kapcsolatban merültek fel, ezen költségek jogszerűségét az alperesek a per során nem vitatták. Hangsúlyozták, hogy a társasház szétválásában nem csak a felperese voltak érdekeltek. A szétválással immár azonos épületszerkezetű társasházak jöttek létre, a társasházak működtetése átláthatóbbá válik, megvalósulhat a tulajdoni hányad szerinti közös költség viselése. A szakértői díj körében tett alperesi álláspontot is vitatták. Hangsúlyozták, hogy a peranyag szolgáltatása mind a felperesek mind az alperesek kötelezettsége, az értékkülönbözet megtérítése körében a bizonyítási kötelezettség mindkét felet terhelte, mivel mindkét félnek volt megtérítési igénye a másikkal szemben. Végül a megállapított ügyvédi munkadíj összege tekintetében kifejtették, hogy annak összege a 32/2003. (VIII.22.) IM rendeletnek megfelelően került számításra, így azt az ítélet is helyesen tartalmazza. Mindezekre figyelemmel a fellebbezés elutasítását, és a fellebbező alperesek másodfokú perköltségben történő marasztalásáét kérték. Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A.§
(1)bekezdés b) pontja szerint tárgyaláson kívül bírálta el, és az alább kifejtett indokok értelmében kis részben alapos ítélte. Az ítélőtábla elöljáróban rögzíti, hogy a peres felek sem a pertárgy értékét, sem a perköltség körében felmerült egyes tételek összegét – kivéve az ügyvédi munkadíj összegét – sem a pernyertesség-pervesztesség arányát nem tették vitássá. A társasház szétválásával kapcsolatban felmerült költségek viselésre körében az ítélőtábla kiemeli, hogy téves azon alperesi álláspont, amely szerint a kereset teljesítését ellenző alperesek nem kötelezhetőek a szétválással felmerült költségek arányos részének megfizetésére. Ilyen megállapítást - az alperesi hivatkozással ellentétben – az elsőfokú bíróság sem tett. A felperesek keresete társasház létrehozására, egy társasház két külön társasházzá történő szétválására irányult. Győri Ítélőtábla IV.Pf.20.046/2020/16 8 A társasház létrehozása, szétválása szükségképpen együtt jár a kiválással, szétválással kapcsolatos költségek - úgymint a szükséges dokumentációk, a telekalakítási eljárás során jelentkező és a földméréssel kapcsolatos költségek stb. - felmerülésével. Ezen költségek viselésére a tulajdonostársak közötti vita hiányában a tulajdonostársak tulajdoni hányadaik arányában lennének kötelesek. Jelen esetben a fellebbezést előterjesztő alperesek a szétválást ellenezték, ezért a felperesek a kiválással kapcsolatos igényeiket csak peres eljárásban tudták érvényesíteni, amely azzal jár, hogy a peres eljárás során a jelen eljárásban alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi III. törvény (Pp.) perköltség viselésére vonatkozó általános szabálya szerint a pernyertes fél költségeit a pervesztes fél viseli. A felek által sem vitatottan a társasház szétválásával kapcsolatban összesen 1.164.000,- Ft összegű költség merült fel. Ezen költségből az alperesekre eső részt az elsőfokú bíróság helytállóan – a tulajdoni hányadok arányában állapította meg, amelynek összege 533.000,- Ft. Az alperesek - a már korábban kifejtettek szerint ezen összeg viselésére lennének kötelesek a társasház peren kívüli szétválása esetén. Az elsőfokú bíróság ennek – az egyébként az alpereseket peren kívül is terhelő - költség összegének az alpereseket a peres eljárásban pernyertesség-pervesztesség arányában terhelő mértékét számította ki. A fellebbező alperesek a perben 20%-ban tekinthetők pernyertesnek, ezért ezen költség 80%-ának megfelelő összeget kötelesek megtéríteni a költségeket előlegező felperesek részére. Ennek összege 426.000,- Ft. A kifejtettek miatt az alpereseknek a perköltség ezen összeggel történő mérséklésére irányuló fellebbezési kérelme nem alapos. Az ítélőtábla a fellebbezést előterjesztő alperesek szakértői díj viselésével kapcsolatos álláspontját sem osztotta. Tényként állapítható meg, hogy a szakértő kirendelése a peres felek egymással szembeni megtérítési igénye elbírálása szempontjából jelentőséggel bírt, így mindkét fél érdekkörében felmerültnek tekintendő. Kétségtelen, hogy a szakértői vélemény alapján az értékkülönbözet megfizetése iránti kérelem tekintetében az alperesekre kedvező döntés született, az elsőfokú bíróság e körben az alperesek kérelmének helyt adva a felpereseket kötelezte értékkülönbözet fizetésére. Az is tényként rögzíthető, hogy az elsőfokú bíróság a fenti körülményre tekintettel állapította meg a 80%-20%-ban a pernyertesség-pervesztesség arányát, így az alperesek értékkülönbözet tekintetében történő pernyertessége értékelést nyert. Mivel a pernyertességpervesztesség aránya a per egészére vonatkozóan 80%-20% arányban megállapítást nyert, nem lehet az alperesek megtérítési igény körében való pernyertességét a megtérítési igény elbírálásával kapcsolatban felmerült költségek viselése körében még egyszer értékelni. Emiatt a szakértői díj viselése körében is irányadó a pernyertesség-pervesztesség aránya szerinti marasztalás, amelynek megfelelően a fellebbező alperesek a felperesek által előlegezett 418.500,- Ft összegű szakértői díj 80%-át, 335.000,- Ft-ot kötelesek megfizetni a felperesek részére. Győri Ítélőtábla IV.Pf.20.046/2020/16 9 Mindezekre figyelemmel az alpereseknek a perköltség ezen összeggel történő mérséklésére irányuló fellebbezési kérelme alaptalan. Az ítélőtábla az alperesek ügyvédi munkadíj mérséklésére irányuló fellebbezési kérelmének az alábbiak szerint helyt adott. A 32/
  2. (VIII.22.) IM rendelet 3.§
(2)bekezdése szerint polgári és közigazgatási perben, valamint egyéb közigazgatási bírósági eljárásban a munkadíj összege
  1. a)10 millió Ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén a pertárgyérték 5%-a, de legalább 10.000,- Ft,
  2. b)10 millió Ft feletti, de 100 millió Ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén az
  3. a)pontban meghatározott munkadíj és a 10 millió Ft feletti összeg 3%-a, de legalább 100.000,Ft,
  4. c)100 millió Ft-ot meghaladó pertárgyérték esetében a
  5. b)pontban meghatározott munkadíj és a 100 millió Ft feletti összeg 1%-a, de legalább 1 millió Ft. A fenti számítási metodika szerint - a felek által nem vitatott 188.841.400,- Ft pertárgyértékkel számolva – az ügyvédi munkadíj pontos összege 4.088.414,- Ft (az (
  6. a)pont szerint 500.000,- Ft +
  7. b)pont szerint 2.700.000,- Ft +
  8. c)pont szerint 888.414,- Ft). Ebből a pernyertesség-pervesztesség aránya miatt az alperesek a teljes összeg 60%-át kötelesek megfizetni a felperesek részére, amely 2.453.048,- Ft + Áfa, összesen - az alperesek által is megjelölt - 3.115.371,- Ft. Mindezek alapján az ítélőtábla a III-V., XX., XXIV-XXVIII., XXX-XXXIII., XLI., LXVII., LXIX., LI. és LII. r. alperesek által a felperesek részére fizetendő elsőfokú perköltség összegét 84.629,- Ft összeggel mérsékelte, és az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel érintett részét a Pp. 253.§
(2)bekezdése értelmében megváltoztatta, és a III-V., XX., XXIVXXVIII., XXX-XXXIII., XLI., LXVII., LXIX., LI. és LII. r. alpereseknek, mint egyetemleges adóstársaknak a felpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak megfizetendő perköltség összegét 5.141.371,- Ft-ra mérsékelte. Győri Ítélőtábla IV.Pf.20.046/2020/16 10 A fellebbezést előterjesztő alperesek az elsőfokú perköltség összegét 846.000,- Ft-tal kérték csökkenteni, így a másodfokú eljárásban a pertárgy értékének ez az összeg tekintendő. Az alperesek fellebbezése csak kis részben, 84.629,- Ft erejéig volt alapos, a fennmaradó összeg tekintetében az alperesek a másodfokú eljárásban pervesztesnek minősülnek. Ez alapján a másodfokú eljárásban a felperesek és a fellebbezést előterjesztő III.r., XX.-r., XXVI.r., XXVII.r., LI.r. és LII.r. alperesek 90%-10% arányban pernyertesek. Ennek megfelelően a fellebbező alperesek által lerótt 68.000,- Ft összegű fellebbezési illeték viselésére is ez arányban kötelesek. Így a felperesek 6.800,- Ft fellebbezési illeték megfizetésére lennének kötelesek. A másodfokú eljárás során felmerülő ügyvédi munkadíj érvényesíthető összege a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§
(5)bekezdése alapján 21.075,Ft, amelyből a pernyertesség-pervesztesség aránya szerint az alperesek ezen összeg 80%-át, 16.920,- Ft-ot lennének kötelesek megfizetni a felperesek részére. A peres felek egymás részére fizetendő perköltség összege közötti elenyésző eltérés miatt az ítélőtábla akként határozott, hogy a másodfokú eljárás során felmerült költségeiket a peres felek maguk viselik. Győr, 2020. szeptember 30. Dr. Zámbó Tamás sk. a tanács elnöke Dr. Szalay Róbert sk. Dr. Szabó Péter sk. előadó bíró bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.