← Magyarország

Bfv.632/2020/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az elsőfokú bíróság a hatáskörébe tartozó bűncselekményeket bírált el. A másodokú bíróság a terhelt által be nem jelentett lakóhelyre, illetőleg tartózkodási helyre távozása folytán a korábbi Be. XXV. Fejezete szerinti külön eljárásra áttérve mindenekben törvényesen (elfogatóparancs, ügyészségi indítvány, szabályszerű hirdetményi idézés) az ismeretlen helyre távozott terhelt távollétében és védő részvételével tartott nyilvános ülést. A felülvizsgálati indítvány egyebekben a törvényben kizárt, mert a bűnösség megállapítása nem kifogásolható az irányadó tényállás törvényben tilalmazott támadásával. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.I.632/2020/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Feleky István a tanács elnöke, Dr. Sebe Mária előadó bíró, Dr. Gimesi Ágnes bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. szeptember
  3. Az ügy tárgya: zsarolás bűntette és más bűncselekmény Terhelt(ek): terhelt2 és társa Első fok: Pápai Járásbíróság 12.B.126/2012/
  4. ítélet,
  5. április
  6. tárgyalás Másodfok: Veszprémi Törvényszék 1.Bf.513/2015/
  7. ítélet,
  8. szeptember
  9. nyilvános ülés Harmadfok: – Az indítvány előterjesztője: terhelt1 rendű terhelt Kúria 1.Bfv.632/2020/6 2 Az indítvány iránya: hatályon kívül helyezés Rendelkező rész A Kúria a zsarolás bűntette és más bűncselekmény miatt terhelt2 és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt1 rendű terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pápai Járásbíróság 12.B.126/2012/
  10. számú ítéletét és a Veszprémi Törvényszék mint másodfokú bíróság 1.Bf.513/2015/
  11. számú ítéletét terhelt1 rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I.
  12. A Pápai Járásbíróság a
  13. április
  14. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett 12.B.126/2012/
  15. számú ítéletével terhelt1 rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként folytatólagosan elkövetett zsarolás bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló
  16. évi IV. törvény (korábbi Btk.)
  17. §

(1)bekezdés,
(2)bekezdés b) pont] és zaklatás vétségében [korábbi Btk. 176/A. §
(2)bekezdés a) pont]. [2] Ezért őt – halmazati büntetésül mint különös visszaesőt – 5 év 6 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett továbbá az előzetes fogvatartás beszámításáról, a polgári jogi igényről, a lefoglalt bűnjelekről és a bűnügyi költségről. [3] A védelmi fellebbezések alapján másodfokon eljárt Veszprémi Törvényszék
  1. szeptember
  2. napján – az ismeretlen helyen tartózkodó II. rendű terhelt távollétében – tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett 1.Bf.513/2015/
  3. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a II. rendű terhelt tekintetében megváltoztatta: korrigálta az előzetes fogvatartás beszámítására, a polgári jogi igényre és a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezéséket. Egyebekben a II. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. [4]
  4. A Veszprémi Törvényszék a
  5. október
  6. napján tartott tanácsülésen meghozott 6.Bpi.630/2019/
  7. számú végzésével elutasította a II. rendű terhelt perújítási indítványát, mert az elkésett. E végzést a II. rendű terhelt fellebbezése alapján másodfokon eljárt Győri Ítélőtábla a
  8. február
  9. napján tartott tanácsülésen meghozott Bpkf.II.7/2020/
  10. számú végzésével helybenhagyta. [5] II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a II. rendű terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt: az elsőfokú bíróság „joghatóságának hiánya” (helyesen: hatáskörének túllépése), a másodfokú „tárgyalás” (helyesen: nyilvános ülés) védő távollétében megtartása és a bűnösség törvénysértő megállapítása miatt, hatályon kívül Kúria 1.Bfv.632/2020/6 3 helyezés és „az illetékes” (helyesen: hatáskörrel rendelkező) (járás)bíróság új eljárásra utasítása érdekében. [6]
  11. Az elsőfokú bíróság hatáskörét túllépte, mert „ha az ítélet várható időtartalma meghaladja az öt évet a járásbíróságnak nincs joghatósága”. [7]
  12. A másodfokú bíróság védő nélkül tartott nyilvános ülést, holott társával az Egyesült Királyságban dolgoztak, s ha tudomást szereztek volna róla, visszautaztak volna, hogy kiálljanak az „igazunkért.” [8]
  13. A bűnösség megállapítása törvénysértő, mert a bűncselekményt (helyesen: bűncselekményeket) „nem követtük el”, az állítólagos sértettek pedig elmondták a tárgyaláson: „az eljáró nyomozók mondták, hogy mit valljanak, különben úgy rendezik, hogy ők álljanak a vádlottak padja előtt,” de ezt az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe. [9] A Legfőbb Ügyészség a BF.772/2020/
  14. számú számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben a törvényben kizártnak, részben nem alaposnak találta. [10]
  15. Elsőfokon a járásbíróság hatáskörébe tartozik azoknak a bűncselekményeknek az elbírálása, amelyeket e törvény nem utal a törvényszék hatáskörébe [a büntetőeljárásról szóló
  16. évi XIX. törvény (korábbi Be.)
  17. §]. A törvényszék hatáskörébe tartozó bűncselekményeket a korábbi Be.
  18. §
(1)bekezdése sorolja fel, de ezek között sem a minősített zsarolás bűntette, sem a zaklatás vétsége nem szerepel. [11] Így a járásbíróság a hatáskörébe tartozó bűncselekményeket bírált el a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) 608. §
(1)bekezdés
  1. c)pont I. fordulat szerinti abszolút eljárási szabálysértés nélkül, amelyre a hivatkozás nem alapos. [12] 2. A II. rendű terhelt tekintetében a védő részvétele kötelező [Be. 46. §
  2. a)pont], mert a súlyosabb minősített zsarolás bűntettének büntetési tétele két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés. A másodfokú nyilvános ülésen a jegyzőkönyv alapján a terhelt védője jogi képviselő1 jelen volt. Továbbá a másodfokú bíróság a korábbi Be. XXV. Fejezete szerinti külön eljárás keretében tartott 2016. szeptember 8-án nyilvános ülést, amelyre a II. rendű terheltet hirdetményi úton szabályszerűen idézte [korábbi Be. 70. §
(2)és
(6)bekezdés]. [13] Ekként a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontjára hivatkozás sem alapos. [14] Megjegyezte, hogy a II. rendű terhelt idézése a
  1. március
  2. napjára kitűzött nyilvános ülésre is szabályszerű volt, mert idézése „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza [korábbi Be.
  3. §
(7)bekezdés, 335/
  1. (XII. 4.) Korm. rendelet
  2. §
(1)és
(2)bekezdés], a nyilvános ülés tehát akkor is törvényesen megtartható lett volna a II. rendű terhelt távollétében [korábbi Be. 361. §
(1)és
(3)bekezdés, 362. §
(3)bekezdés]. Kúria 1.Bfv.632/2020/6 4 [15]
  1. A felülvizsgálatban irányadó a jogerős ügydöntő határozattal megállapított tényállás [Be.
  2. §
(2)bekezdés], s nincs helye a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének és bizonyítás felvételének [Be. 659. §
(1)bekezdés]. [16] A bűnösség megállapítását vitató részében a felülvizsgálati indítvány a törvényben kizárt. [17] A Legfőbb Ügyészség indítványozta a megtámadott határozatok tanácsülésen történő hatályában fenntartását. [18] A II. rendű terhelt és védője észrevételt nem tettek. [19] III. A II. rendű terhelt felülvizsgálati indítványa nem alapos, egyebekben a törvényben kizárt. [20]
  1. A II. rendű terhelt szerint a járásbíróság túllépte a hatáskörét. [21] Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen eljárási szabálysértés miatt helye van [Be.
  2. § b) pont]. Eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a
  3. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg [Be. 649. §
(2)bekezdés d) pont]. [22] Abszolút (feltétlen) eljárási szabálysértés, ha a bíróság a hatáskörét túllépte [Be. 608. §
(1)bekezdés c) pont
  1. fordulat]. [23] A Legfőbb Ügyészség helytállóan vezette le, hogy elsőfokon a járásbíróság hatáskörébe tartozik azoknak a bűncselekményeknek az elbírálása, amelyeket e törvény nem utal a törvényszék hatáskörébe (korábbi Be.
  2. §), ellenben nem tartozik a törvényszék tételesen meghatározott bűncselekményeket érintő hatáskörébe a II. rendű terhelt terhére rótt minősített zsarolás bűntette és zaklatás vétsége [korábbi Be.
  3. §
(1)bekezdés]. [24] A II. rendű terhelt eleve tévesen hivatkozott arra, hogy „ha az ítélet várható időtartama meghaladja az öt évet a járásbíróságnak nincs joghatósága”. Ilyen eljárási szabály nem létezik. [25] Következésképpen e részében a felülvizsgálati indítvány nem bizonyult alaposnak. [26]
  1. A II. rendű terhelt szerint a másodfokú bíróság védő távollétében tartott nyilvános ülésen hozott ítéletet. [27] Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen eljárási szabálysértés miatt helye van [Be.
  2. § b) pont]. Eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány Kúria 1.Bfv.632/2020/6 5 terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a
  3. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg [Be. 649. §
(2)bekezdés d) pont]. [28] Abszolút (feltétlen) eljárási szabálysértés, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező [Be. 608. §
(1)bekezdés d) pont]. [29] A másodfokú bíróság
  1. szeptember 8-án törvényesen tartott nyilvános ülést a II. rendű terhelt távollétében. [30] A nyilvános ülésre az e törvényben megállapított eltérésekkel a tárgyalásra vonatkozó rendelkezések az irányadók [korábbi Be.
  2. §
(3)bekezdés], és arra nézve nincs eltérő rendelkezés, hogy abszolút (feltétlen) eljárási szabálysértés, ha a nyilvános ülést olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. [31] A súlyosabb minősített zsarolás bűntette két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, márpedig a büntetőeljárásban védő részvétele kötelező, ha a bűncselekményre a törvény ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést rendel [korábbi Be.
  1. § a) pont]. [32] Vagyis védő részvétele kötelező volt a
  2. november 8-án tartott nyilvános ülésen, ám azon – szemben a II. rendű terhelt állításával – érdekében védő részt vett jogi képviselő1 személyében (másodfokú
  3. sorszámú jegyzőkönyv), aki – azt követően, hogy a másodfokú eljárásban a II. rendű terhelt első fokon meghatalmazottként eljárt védője, jogi képviselő2 a megbízást felmondta és a II. rendű terhelt védelmére kirendelt jogi képviselő3 védő részére meghatalmazást adott – a kirendelt védő helyetteseként volt jelen. [33] Továbbá a másodfokú bíróság két elhalasztott nyilvános ülést (
  4. október 8.,
  5. március 1.) követően – miután tisztázta, hogy a II. rendű terhelt ismeretlen helyen tartózkodik –
  6. április 28-án vele szemben elfogatóparancsot bocsátott ki, majd a
  7. május 23-án kelt megkeresésére (másodfokú
  8. sorszámú irat) a megyei főügyészség indítványozta a nyilvános ülésnek a II. rendű terhelt távollétében történő megtartását (másodfokú
  9. sorszámú irat). [34] Ezután a másodfokú bíróság a korábbi Be. XXV. Fejezetében szabályozott külön eljárásra tért át: az ismeretlen helyen tartózkodó II. rendű terheltet kötelezően hirdetményi úton idézte [korábbi Be.
  10. §
(1)bekezdés c) pont,
(5)bekezdés], s a hirdetmény tizenöt napra kifüggesztése megtörtént mind a másodfokú bíróság, mind a címzett utolsó ismert belföldi lakóhelye szerinti helyi önkormányzat hirdetőtábláján azzal, hogy az iratot a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni [korábbi Be. 70. §
(6)bekezdés]. [35] A II. rendű terhelt hirdetményi idézése tehát szabályszerű volt, azaz a másodfokú bíróság
  1. szeptember 8-án törvényesen tartott nyilvános ülést a távollétében. Kúria 1.Bfv.632/2020/6 6 [36] A Kúria hangsúlyozza: a Magyarország területén élő terhelt köteles a lakóhelyének, illetve a tartózkodási helyének címét, valamint a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti értesítési címét és annak megváltozását az elköltözés – értesítési cím esetén a megváltozása vagy megszűnése – után három munkanapon belül annál a bíróságnál, ügyésznél, illetve nyomozó hatóságnál bejelenteni, amelyik vele szemben büntetőeljárást folytat [korábbi Be.
  2. §
(5)bekezdés
  1. mondat]. Ennek elmulasztása esetén – ha ehhez e törvény más jogkövetkezményt nem fűz – a terhelt rendbírsággal sújtható, és az okozott költség megfizetésére kötelezhető (uo.
  2. mondat). Erre a terheltet a nyomozás során az első kihallgatásakor, a bírósági eljárásban a vádirat kézbesítésekor figyelmeztetni kell (uo.
  3. mondat) – ezek a figyelmeztetések megtörténtek. [37] A II. rendű terhelt viszont elmulasztotta a lakóhelyének, illetőleg tartózkodási helyének bejelentését, mulasztásának jogkövetkezményét az eljárásnak a távollétében lefolytatása képezte, valamint a mulasztás jogkövetkezményeire figyelmeztetése sem maradt el. Vagyis a II. rendű terhelt viseli mulasztásának jogkövetkezményét. [38] A Legfőbb Ügyészség úgy látta, az idézés „nem kereste” jelzéssel visszaküldése miatt a nyilvános ülés
  4. március
  5. napján már törvényesen megtartható lett volna. Ez azonban formális megközelítés. A másodfokú bíróság ugyanis körültekintően eljárva tisztázta, hogy részéről a II. rendű terhelt – miként maga hivatkozott (az egyébiránt be nem jelentett) külföldi tartózkodására – ismeretlen helyre távozásával elérhetetlenné vált. Másként fogalmazva: a „nem kereste” helyzet mögött ténylegesen az ismeretlen helyen tartózkodás állt, aminek törvényes jogkövetkezménye volt a távolléti eljárásra való áttérés. [39] A felülvizsgálati indítvány ezen részében sem bizonyult alaposnak. [40]
  6. A II. rendű terhelt szerint bűnösségének megállapítása törvénysértő. [41] Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt helye van [Be.
  7. § a) pont]. A büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét [Be.
  8. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpont]. [42] A felülvizsgálat olyan rendkívüli jogorvoslat, amelynek csak a Be. 649. §-ában tételesen felsorolt okokból van helye, a jogerős ügydöntő határozattal szembeni jogi kifogás lehetőségét biztosítja. [43] A felülvizsgálat alapvető szabálya, hogy a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható [Be. 650. §
(2)bekezdés]. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó [Be. 659. §
(1)bekezdés]. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. Kúria 1.Bfv.632/2020/6 7 [44] A tényállás irányadó jellege azt jelenti, hogy a felülvizsgálat során nemcsak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan. Ennek megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem különkülön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Ide értendő a bizonyítási indítványok elutasítása is, mert azok indokoltságát a bíróság vizsgálat tárgyává teszi, ám szükségtelennek találja a tényállás tisztázásához. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a – minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül – kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. [45] Ugyanakkor a II. rendű terhelt az indítványban kifejezetten az irányadó tényállást, illetve a bíróság mérlegelésének a helyességét támadta, a bizonyítékok mikénti értékelését vitatta, átértékelését célozta, és mindezen keresztül kifogásolta a bűnösség megállapítását – ami a felülvizsgálati eljárásban kizárt. [46] Ezért a Kúria nem vizsgálhatta a II. rendű terhelt irányadó tényállással merőben ellentétes érveinek helytállóságát. Egyébiránt a kötelezően irányadó tényállás maradéktalanul tartalmazza az adott bűncselekmények törvényi tényállásának alapjául szolgáló tényeket. [47] 4. A Kúria a II. rendű terhelt tekintetében hivatalból elvégzett vizsgálata [Be. 659. §
(6)bekezdés] során felülvizsgálatot megalapozó más abszolút (feltétlen) eljárási szabálysértést [Be. 649. §
(2)bekezdés] sem észlelt. Az indítvány elvi tartalma [48] Az elsőfokú bíróság hatáskörének túllépése. A másodfokú nyilvános ülés védő távollétében megtartása. A bűnösség törvénysértő megállapítása. A döntés elvi tartalma [49] A felülvizsgálati indítvány nem alapos. Az elsőfokú bíróság a hatáskörébe tartozó bűncselekményeket bírált el. A másodfokú bíróság a terhelt által be nem jelentett lakóhelyre, illetőleg tartózkodási helyre távozása folytán a korábbi Be. XXV. Fejezete szerinti külön eljárásra áttérve mindenekben törvényesen (elfogatóparancs, ügyészségi indítvány, szabályszerű hirdetményi idézés) az ismeretlen helyre távozott terhelt távollétében és védő részvételével tartott nyilvános ülést. A felülvizsgálati indítvány egyebekben a törvényben kizárt, mert a bűnösség megállapítása nem kifogásolható az irányadó tényállás törvényben tilalmazott támadásával. Záró rész [50] A kifejtettek értelmében a Kúria – a Be. 660. §
(1)bekezdés főszabálya alapján tanácsülésen, a Be. 655. §
(1)bekezdés főszabálya szerinti összetételben eljárva – a II. rendű terhelt felülvizsgálati indítványának nem adott helyt: a megtámadott határozatot nem Kúria 1.Bfv.632/2020/6 8 ügydöntő végzéssel a II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta [Be. 662. §
(1)bekezdés]. [51] A Be. 653. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás szabályait az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A harmadfokú bíróság határozatával szemben viszont a Be. nem biztosítja a fellebbezés lehetőségét, ami következik a Be. 458. §
(3)bekezdésből is, s attól eltérő rendelkezést a Be. XC. Fejezete sem tartalmaz. A végzés ellen tehát nincs helye fellebbezésnek. Felülvizsgálatát a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont
  1. fordulata zárja ki. A Be.
  2. §
(4)bekezdése pedig rögzíti, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest, 2020. szeptember 29. Dr. Feleky István s.k. a tanács elnöke, Dr. Sebe Mária s.k. előadó bíró, Dr. Gimesi Ágnes s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.