A határozat elvi tartalma: A választási ügyben hozott határozat ellen ügyvédi képviselet nélkül, és a Ve. szerint kötelező tartalmi elemek valamelyikét mellőzve benyújtott felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. A Kúria végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: A kérelmező: Kvk.IV.39.125/2026/
- Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró Dr. Bögös Fruzsina bíró Dr. Dobó Viola bíró Dr. Sugár Tamás bíró kérelmező (cím1) választási ügyben hozott határozat bírósági Az ügy tárgya: felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 401/
- számú határozata Rendelkező rész A Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A bírósági felülvizsgálati kérelem előzményei Kúria IV.Kvk.39.125/2026/2 2 [1] A kérelmező a
- április 14-én a Fejér Vármegye
- számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) benyújtott kifogásában sérelmezte, hogy
- április 12-én, az országgyűlési képviselő-választás során ő és a férje – azaz jelen eljárás kérelmezője – borítékot igényelt a szavazat urnába helyezéséhez a szavazatszámláló bizottságtól, azonban a férje részére már nem tudtak borítékot biztosítani. A kifogástevő kérte jogszabálysértés megállapítását és a szavazókörben történtek részletes kivizsgálását. [2] Az OEVB a
- április
- napján meghozott 24/
- (IV. 16.) számú határozatával (a továbbiakban: OEVB határozat) a kifogást a választási eljárásról szóló
- évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.)
- § c) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mivel az nem tartalmazta a Ve.
- §
(2)bekezdésének
- c)és
- d)pontjában rögzített kötelező tartalmi elemeket, így a kérelmező lakcímét, valamint személyi azonosítóját. [3] A kérelmező a törvényes határidőben az OEVB-hez benyújtott, a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) címzett fellebbezésében előadta, hogy a hiányzó adatokat pótolva kéri az ügy érdemi vizsgálatát. A kifogásban foglaltakat megismételve kifejtette, hogy álláspontja szerint a tényállásban foglaltak sérthetik a Ve. 2. §
(1)bekezdésében rögzített alapelveket, különösen a választás tisztaságának megóvását, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét, valamint az esélyegyenlőség elvét a választópolgárok között. Az NVB határozata [4] Az NVB a
- április 17-én kelt 401/
- számú határozatával (a továbbiakban: Határozat) a fellebbezést a Ve.
- § a) és d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mivel megállapította, hogy nem teljesült a Ve.
- §
(1)bekezdésében, valamint a Ve. 224. §
(3)bekezdés
- a)és
- c)pontjában foglalt követelmény. Rögzítette, hogy a kifogástevő sem a kifogásban, sem a fellebbezésben nem jelölt meg olyan körülményt, amelynek alapján az állított jogsérelem a jogaira és kötelezettségeire személyesen és közvetlenül kihatott volna. Megállapította továbbá, hogy a kifogástevő a tizenegy számjegyű személyi azonosító helyett a személyazonosító igazolvány számát (egy hat számjegyből és két betűből álló karaktersort) tüntette fel, a fellebbezés továbbá nem tartalmazza a Ve. 223. §
(3)bekezdése szerinti jogalapját sem, hiányzik az arra vonatkozó – konkrét jogszabályhelyet megjelölő – jogi okfejtés, hogy az OEVB határozatot milyen okból tartotta jogsértőnek. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem [5] A kérelmező
- április
- napján 21 óra 22 perckor elektronikus úton, e-mail formájában – jogi képviselő nélkül eljárva – az NVB-hez címzetten benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelmében kérte, hogy a Kúria a Határozatot helyezze hatályon kívül és kötelezze az eljáró választási bizottságot az ügy érdemi vizsgálatára. A kérelmező megjelölte lakcímét, személyi azonosítóként egy hat számjegyből és két betűből álló karaktersort, Kúria IV.Kvk.39.125/2026/2 3 nyilatkozott az érintettségéről, valamint jogszabálysértésként nevesítette a Ve.
- §
(1)bekezdés
- a)és
- e)pontja szerinti választási alapelvek sérelmét. A Kúria döntése és jogi indokai [6] A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme – a következők szerint – érdemi vizsgálatra alkalmatlan. [7] A Ve. 223. §
(1)bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálati kérelmet személyesen vagy levélben, illetve olyan elektronikus dokumentumként lehet benyújtani, amelyet a kérelem benyújtójának jogi képviselője vagy a 224. §
(5)bekezdésben meghatározott esetben a kérelem benyújtója minősített elektronikus aláírásával látott el. Ha a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet elektronikus dokumentumként nyújtja be, annak mellékleteit a kérelmező oldalhű másolatban elektronikus okirati formába alakítja. [8] A Ve. 224. §
(5)bekezdése kimondja, hogy a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsgabizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. [9] A Ve. 231. §
(2)bekezdése alapján a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha a 224. §
(5)bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével nyújtják be. A következetes bírói gyakorlat szerint a Ve. 231. §
(2)bekezdésében előírt szabály alkalmazása során a bíróságnak nincs mérlegelési jogköre [Kvk.I.37.608/2020/3., Kvk.II.39.414/2022/2., Kvk.III.39.042/2024/6.]. [10] Ve. 224. §
(3)bekezdés c) pontja előírja továbbá, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve, ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát vagy törzskönyvi számát. A Ve. 231. §
(1)bekezdés d) pontja értelmében a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem tartalmazza a 224. §
(3)bekezdésében foglaltakat. [11] A bírói gyakorlat egységes abban is, hogy a választási eljáráshoz kapcsolódó bírósági felülvizsgálati eljárásban a rövid, néhány napos eljárási határidőkre figyelemmel hiánypótlási felhívás kibocsátására, és ennek keretén belül a kötelező jogi képviselet pótlására nincs törvényes lehetőség [Kvk.I.37.220/2014/2., Kvk.IV.38.228/2019/2.; Kvk.II.39.358/2022/2.; Kvk.III.39.448/2022/3.; Kvk.IV.39.111/2024/3.; Kvk.V.39.126/2024/4.; Kvk.V.39.150/2024/2.; Kvk.V.39.151/2024/2.]. [12] A Kúria megállapította, hogy a kérelmező – a Határozat jogorvoslati záradékában foglalt részletes, a kötelező ügyvédi képviseletre is kiterjedő jogorvoslati tájékoztatás és a Ve. 224. §
(5)bekezdés szerinti előírás ellenére – a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét személyesen eljárva, jogi képviselő nélkül nyújtotta be. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem nem tartalmazza továbbá a kérelmező személyi azonosítóját (tizenegy számjegyű számsor), hanem egy hat számjegyből és két betűből álló karaktersort (vélhetően a kérelmező személyazonosító igazolvány számát) rögzít, így nem felel meg a Ve. 224. §
(3)bekezdés c) pontjában előírt követelménynek sem. Kúria IV.Kvk.39.125/2026/2 4 [13] A kifejtettek alapján a Kúria megállapította, hogy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának feltételei így mind a Ve. 231. §
(1)bekezdésének d) pontja, mind a
(2)bekezdésében foglaltak szerint fennálltak Ezek külön-külön is megalapozták a bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását. A Kúria mindezért a rendelkező részben foglaltak szerint a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A döntés elvi tartalma [14] A választási ügyben hozott határozat ellen ügyvédi képviselet nélkül, és a Ve. szerint kötelező tartalmi elemek valamelyikét mellőzve benyújtott felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. Záró rész [15] A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. §
(2)bekezdése alapján nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban határozott. [16] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja szerint illetékmentes volt. [17] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. §
(5)bekezdése zárja ki. Budapest,
- április
- Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. előadó bíró Dr. Bögös Fruzsina s.k. bíró Dr. Dobó Viola s.k. bíró Dr. Sugár Tamás s.k. bíró A kiadmány hiteléül: