Pfv.20063/2021/11 – Kúria

(3a)bekezdés c) pontjában foglalt követelményeknek felel meg. A kereseti kérelem és az alperesek védekezése [13] A felperesek módosított keresetükben 5.727.312 forint egyetemleges megfizetésére kérték kötelezni az I. rendű alperes kivitelezőt és a II. rendű alperes műszaki vezetőt. Előadták, hogy túlfizetésben vannak, az I. rendű alperes a munkák egy részét nem végezte el, továbbá a hibás teljesítéséből eredően javítási költségük is felmerült. Ezen túl módosított keresetükben további 2.900.000 forint egyetemleges megfizetésére is kérték kötelezni az I. rendű és II. rendű alperest kártérítés jogcímén, mert álláspontjuk szerint a kijavítás ellenére ilyen összegű forgalmi értékcsökkenés fennmaradt az ingatlanukban. [14] Az I. rendű és a II. rendű alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. [15] Az I. rendű alperes – az általa kezdeményezett per jelen üggyel való egyesítése folytán – viszontkeresetében 5.386.096 forint és kamata vállalkozói díj egyetemleges megfizetésére kérte kötelezni az I. rendű és II. rendű felperest a cég1 (cég2) által készített szakvélemény alapján. Az elsőfokú ítélet és a másodfokú részítélet [16] Az elsőfokú bíróság ítéletével 8.627.312 forint és kamata, valamint perköltség egyetemleges megfizetésére kötelezte az alpereseket a felperesek javára, míg az I. rendű alperes viszontkeresetét elutasította. Kúria V.Pfv.20.063/2021/11 4 [17] Az elsőfokú bíróság viszontkeresetet elutasító ítéleti rendelkezésével szemben előterjesztett fellebbezés jogerősen hivatalból elutasításra került, ezért ebben a részében az elsőfokú ítélet jogerőre emelkedett. [18] Az érdemben vizsgálható fellebbezés folytán eljárt másodfokú bíróság részítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét az 5.727.312 forint és kamatai megfizetésére kötelező fellebbezett részében helybenhagyta, a 2.900.000 forint és kamatai megfizetésére vonatkozó részében – a perköltség viselésére is kiterjedően – hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot ebben a keretben a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. [19] A jogerős részítélet értelmében a felperesek az alperesek szerződésszegő magatartását megfelelően bizonyították. Az I. rendű alperes kivitelezési tervdokumentáció nélkül fogott hozzá a lakóház felépítéséhez, és az engedélyes tervtől is eltért. A másodfokú bíróság kifejtette, ha a laikus megrendelők által adott esetlegesen célszerűtlen vagy szakmailag nem megfelelő utasítást teljesítette, ezért is felelősséggel tartozik. A peres felek egymás közötti jogviszonyában annak a körülménynek nincs jelentősége, hogy tervezési hibák is történtek, miután ez az I. rendű alperest a felelősség alól nem mentesíti. [20] A jogerős részítélet szerint a felperesek által szolgáltatott terv hibás volt, az építkezéshez használható alacsony szilárdságú vályogtégla miatt a ház szerkezetének megerősítésére volt szükség. A tervhibát azonban az alpereseknek észlelniük kellett volna. [21] A bíróság megállapította, hogy az I. rendű alperes hibásan teljesített, míg a II. rendű alperes az építkezés irányítási feladatának nem tett eleget. A kivitelezési hibák jelentős része független a tervezett állapottól vagy a statikai modelltől. Az I. rendű alperes a kivitelezést, az építési munkákat nem az építési engedélynek megfelelően végezte, nem azt építette meg, amit terveztek. Az épületre ható vízszintes erőket a gyenge szilárdságú vályog is képes lett volna felvenni, ha a kivitelezés szakszerű. [22] Az I. rendű alperes a falazott szerkezetek építésének szabályait a kivitelezés során nem tartotta be. A legkedvezőtlenebb megoldást hozta létre téglakötési szempontból, és a legkedvezőtlenebb megoldást alkalmazta a tégla méreteltéréseinek korrigálására. Figyelmen kívül hagyta az alacsony szilárdságú vályoggal történő építési technológiát, mivel a vályogfal amely a tervvel ellentétesen bekötés nélkül készült, terhelt állapotú és részt vesz a teher viselésében. [23] Az elkészült épület tartószerkezeti szempontból alkalmatlan a rendeltetésszerű használatra. A lakóház a tervezői utasítás ellenére nem vázszerkezetként hanem hagyományos falazott szerkezetként készült el, amely a falazatok tárcsahatását és födémtárcsa hiányát nem vette figyelembe. A belső teherhordó falak mészhomok tégla helyett a tervtől eltérően vályogból készültek. Födém nem készült, válaszfalak felső síkjáról hiányzik a vasbetonkoszorú, amely a fal merevségét biztosítaná. A falazatok döntő hányada nincs kötésben falazva, a vályogtéglák közötti függőleges hézagok nincsenek teljes körűen kitöltve. A fal, így nem faltestként működik, az egyes téglák nem támasztják egymást. Kúria V.Pfv.20.063/2021/11 5 [24] A kivitelezéskor elkészültek a pillérek, ezután mindenféle pillér falazat összekötés nélkül, a pillérek mellé befalazták a vályogtéglákat, majd erre készültek el a monolit vasbetonkoszorúk, gerendák. A vályog megvédése miatt a vályogfalra terített fólia miatt a fal és a koszorú képes egymástól elcsúszni. [25] A vályogfalra fekvő gerendák teherbírása nem megfelelő. A vasbetonpillérek és a téglafal között semmilyen kapcsolata nincs. A vályogtéglák téglapillérekbe történő bekötésére nem került sor. [26] A tetőszerkezetnél a kivitelezés eltért a tervtől, egyetlen szeglemezes merevítő sem került beépítésre a tetőszerkezetbe, hiányzik a merev födémtárcsa, amely el tudta volna vinni a vízszintes terheket az egymástól távol elhelyezkedő merevítő falakra. A szeglemezes tetőszerkezet és a vasbetonkoszorú között nincs szigetelés. A rendszer nélküli, esetlegesen elhelyezett ferde tetőlécek adják a tetőszerkezet merevítését. Helyenként hullámos a tetősík. [27] A pillérek elhelyezésének megvalósított formája kedvezőtlen a nyílászárók elhelyezésének, rögzítésének szempontjából is. Az eresz kialakítása sem megfelelő. [28] Az engedélyezési terven szereplő hőszigetelőanyag szalmabála volt 35 cm vastagságban, ehelyett kőzetgyapot hőszigetelés készült 25 cm vastagságban. A megvalósított falazati rétegrend eltér a vályogfalazatnak az építési engedély szerinti rétegrendjétől. A kőzetgyapot szigetelés rögzítésekor a táblák felhelyezése során nem használtak ragasztót. [29] Az engedélyezési tervben 30 cm magas lábazat kialakítása szerepel. Ténylegesen ennél lényegesen kisebb a lábazat. [30] A szerződés szerinti teljesítéshez képest 4.658.876 forint az el nem készült munkák értéke. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [31] A jogerős részítélettel szemben az alperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős részítélet elsőfokú ítéletet helybenhagyó rendelkezése hatályon kívül helyezését, és elsődlegesen ebben a részben a keresetet elutasító határozat meghozatalát, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását, harmadlagosan a jogerős részítélet elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását kérték. [32] Az alperesek felülvizsgálati kérelme szerint a jogerős részítélet az alábbi jogszabályhelyeket sérti: az 1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §

(1)bekezdése és 386/R. §

(1)bekezdése, a 2013 évi V. törvény (Ptk.) 6:150. §

(1)és

(2)bekezdése, 6:240. §

(1)és

(2)bekezdése, 6:252. §

(2)és

(3)bekezdése, 6:

1. §, 6:
2. §

(2)-

(4)bekezdése, 6:525. §

(2)és

(3)bekezdése, valamint az építőipari kivitelezésről szóló 191/

1. (IX.15.) Korm. rendelet (Korm. rendelet)
2. §

(2)bekezdése. Kúria V.Pfv.20.063/2021/11 6 [33] Az alperesek előadták, hogy a másodfokú bíróság a bizonyítékok figyelmen kívül hagyásával, és a Pp. 206. §

(1)bekezdését sértő okszerűtlen mérlegeléssel állapította meg az I. rendű alperes vonatkozásában – a Ptk. 6:157. §

(1)bekezdése alapján – hibás teljesítés miatt a 6:159. §

(1)bekezdése szerint kellékszavatossági kötelezettség jogcímén, a II. rendű alperes vonatkozásában pedig a 6:

1. §-a szerinti jogellenes károkozás címén fennálló felelősségét. [34] Érvelésük értelmében ellentmondásos és okszerűtlen az a következtetés, hogy habár a bíróság észlelte a tervezést végző építész és statikus tervező munkájának hiányosságait, valamennyi hibát az ő terhükre rótta. kifejtették, hogy a Ptk. 6:
2. §-a értelmében a munka elkezdéséhez szükséges tervdokumentáció elkészítése és a hatósági engedélyek beszerzése a megrendelő kötelezettsége. A bíróság indokolatlanul nem értékelte, hogy a felperesek költségtakarékosság érdekében hozott döntése nyomán nem készült kiviteli terv, így a Ptk. 6:
3. §

(1)és

(2)bekezdése szerinti közbenső szerződésszegés történt. [35] Szerintük megalapozatlanul állapította meg a másodfokú bíróság, hogy az I. rendű alperes nem tájékoztatta a felpereseket a célszerűtlen, szakszerűtlen utasítások következményeiről, ezzel megsértette a Ptk. 6:252. §

(3)bekezdését, mivel a felperesek kifejezett kérésére és kockázatára került sor a kivitelezési munkák építész tervező felügyelete melletti elvégzésére. Indokolatlan a felperesek szerepét figyelmen kívül hagyni, ez ugyanis sérti a Korm. rendelet 7. §

(2)bekezdését, és a Ptk. 6:525. §

(2)és

(3)bekezdését. [36] Arra is hivatkoztak, hogy miután a kivitelező feladata egy terv megvalósítása, a hibátlan megvalósítás elmaradása sokkal inkább a terv hiányának, mint a kivitelezés hiányosságának tudható be. Iratellenes az a megállapítás, hogy a teljesítésük nem felelt meg az építési engedélynek, az elsőfokú építésügyi hatóság ugyanis helyszíni szemlén megállapította, hogy az építési munkát az építési engedélynek megfelelően végezték. [37] Sérelmezték, hogy a bíróság nem kellő súllyal vette figyelembe azokat a bizonyítékokat, amelyek igazolták, hogy az I. rendű alperes a kivitelezés során a felperesekkel folyamatosan egyeztetett, figyelmüket a szakszerűtlen utasításokra felhívta. A felperesek költségkímélésre irányuló szándékának megfelelően kellett eljárnia, feladatát a Ptk. 6:240. §

(1)és

(2)bekezdése szerint a felperesek kockázatára teljesítenie. A kivitelezőt a Ptk. 6:252. §

(3)bekezdés második fordulata alapján terheli a megrendelők felé a kivitelezés folyamán felmerülő hiányosságokról tájékoztatási kötelezettség, ez azonban nem jelenti azt, hogy a kivitelező olyan hibák vonatkozásában is felelős, amelyek észlelése vonatkozásában sem végzettsége, sem képzettsége, sem jogosultsága nincsen. A perben felmerült bizonyítékokból az állapítható meg, hogy az I. rendű alperes számos problémára felhívta a felperesek és a tervező figyelmét, mindezek alapján a bíróság alperesi teljesítés hiányosságaira vonatkozó megállapítása a bizonyítékok okszerű mérlegelésének elvét sérti. [38] Érvelésük értelmében a Ptk. 6:

1. §-át sértő módon állapította meg a bíróság, hogy a kár kizárólag nekik felróható teljesítésre vezethető vissza. A másodfokú bíróság a tényállás kiegészítésében részletesen hivatkozott mind az engedélyezési terv, mind a kiviteli terv számos hibájára, ennek jogi következményeit azonban részítéletében megfelelően nem vonta le. Kúria V.Pfv.20.063/2021/11 7 [39] Az I. rendű és a II. rendű alperes a felülvizsgálati kérelmükben kifejtették, hogy a bíróság indokolatlanul fogadta el aggálytalannak a szakértők véleményét, és indokolatlanul hagyta figyelmen kívül mind az érintett tervezők, mind a felperesek hibás teljesítés vonatkozásában történő Ptk. 6:
2. §

(2)és

(4)bekezdése, és Ptk. 6:525. §

(2)és

(3)bekezdése szerinti közrehatását. [40] Állították, hogy a bíróság a kirendelt szakértők véleménye mellett nem kellő súllyal vette figyelembe a cég2 szakvéleményét, ezzel megsértette a Pp. 386/R. §

(1)bekezdését. [41] A felperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős részítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezései hatályában való fenntartását kérték. A Kúria döntése és jogi indokai [42] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [43] A Kúria – a Pp. 275. §

(2)bekezdése értelmében – a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a jogerős részítéletet, és megállapította, hogy a jogerős részítélet felülvizsgálattal érintett rendelkezése a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő. [44] A felülvizsgálati eljárásnak nem volt tárgya a 2.900.000 forint összegű, a kijavítás ellenére fennmaradt forgalmi értékcsökkenés miatt a felperesek által érvényesített követeléssel összefüggő ítéleti rendelkezés hatályon kívül helyezésére vonatkozó másodfokú határozat, továbbá az I. rendű alperes viszontkereseti kérelmét jogerősen elutasító ítéleti rendelkezés sem. [45] A bírói gyakorlatnak megfelelően a bizonyítékok mérlegelésére vonatkozó szabály [Pp. 206. §

(1)bekezdés] megsértése csak akkor állapítható meg, ha az ügy elbírálása szempontjából releváns tényállás feltáratlan maradt, a bíróság által megállapított tényállás iratellenes vagy okszerűtlen, illetve logikai ellentmondást tartalmaz. Egyebekben a bizonyítékok felülmérlegelésére a felülvizsgálati eljárásban – annak rendkívüli jogorvoslati jellege miatt – nem kerülhet sor (BH2012.179.). A perbeli esetben a bíróság a bizonyítékokat a maguk összességében helyesen értékelte, a felülvizsgálati kérelemben írt iratellenes megállapítások és a logika szabályait sértő okszerűtlen következtetések abban nem találhatók. [46] Az I. rendű alperes eredetileg külön perben, a cég2 szakvéleményre alapítottan indított pert jelen per I. rendű és II. rendű felperesével szemben, és ebben az eljárásban kívánta felhasználni a cég2 szakvéleményt követelése alátámasztására. A két per egyesítése folytán e viszontkereseti kérelem alapjául szolgáló cég2 szakvéleményt a bíróság a Pp. 206. §

(1)bekezdése szerint eljárva megfelelően értékelte, és miután a cég2 szakvélemény kizárólag az I. rendű alperes 5. számú részszámlájának teljesítésével, az ezzel összefüggő teljesítésigazolás kiállításával volt összefüggésben, ezért a felperesek kereseti kérelme alapján lefolytatandó teljes körű elszámolás körében ez nem szolgálhatott az ítélkezés alapjául. Egyebekben pedig – miután az I. rendű alperes viszontkereseti kérelmét elutasító elsőfokú ítéleti rendelkezéssel szemben előterjesztett I. rendű alperesi fellebbezést a másodfokú Kúria V.Pfv.20.063/2021/11 8 bíróság jogerősen hivatalból elutasította – a Pp. 386/R. §

(1)bekezdésében írt eljárási szabálysértésre történő hivatkozás a felülvizsgálati eljárás szempontjából irreleváns. [47] Helyesen mutatott rá a másodfokú bíróság jogerős részítéletében, hogy a peres felek közötti Ptk. 6:

1. §-a szerinti kivitelezési szerződéses jogviszonyban a megrendelőket kell laikusnak, és a vállalkozót pedig professzionális szereplőnek tekinteni. [48] A kivitelezési szerződéses jogviszonyban a megrendelők Ptk. 6:
2. §

(2)bekezdése, valamint Korm. rendelet 7. §

(2)bekezdése szerinti kötelezettsége a kiviteli tervdokumentáció szolgáltatása. Amennyiben azonban a professzionális vállalkozó anélkül vállalja el a kivitelezési munkák elvégzését, hogy ragaszkodna a kiviteli terv átadásához, azaz a kivitelezési munkát kiviteli terv hiányában vállalja el, úgy ennek jogi- és műszaki kockázata a terhére esik (BDT2016.3426). [49] A bírói gyakorlat értelmében a kivitelező vállalkozó szakértelmének más tekintetben is relevanciája van. A megrendelő köteles a műszaki, gazdasági, tervezési munkával kapcsolatban rendelkezésére álló adatokat a vállalkozó rendelkezésére bocsátani, azonban miután a megrendelő főszabály szerint sem az tervezés, sem a kivitelezés terén nem tekinthető szakembernek, ezért a tervező által készített terveket azok megfelelősége szempontjából, annak ellenére nem köteles vizsgálni, hogy azokat a tervezési szerződés teljesítéseként veszi át a tervezőtől. [50] A Legfelsőbb Bíróság a GK 54. számú – az 1/2014. PJE határozattal a Ptk. alkalmazása tekintetében is irányadónak tekintett – állásfoglalásában kimondta azt is, hogy a tervező a tervezési hibákért a megrendelővel szemben akkor is felelős, ha a megrendelő a terveket teljesítésként elfogadta, és kivitelezés céljából továbbadta. Ugyanakkor a laikus megrendelő a tervek hibája miatt a kivitelezővel szemben felelősséggel nem tartozik. Ezért az I. rendű és II. rendű felperes magatartását az alperesi hibás teljesítés vonatkozásában közrehatásként [Ptk. 6:524. §

(2)és

(4)bekezdés, 6:525. §

(2)és

(3)bekezdés], vagy közbenső szerződésszegésként [Ptk. 150. §

(1)és

(2)bekezdés] nem lehet értékelni. [51] A Ptk. viszont a kivitelező kötelezettségévé teszi a megrendelő által átadott tervdokumentáció megvizsgálását [Ptk. 6:252. §

(3)bekezdés]. Ennek eredményeként köteles a megrendelőt figyelmeztetni a terv felismerhető hibáira, hiányosságaira. Amennyiben a hiba vagy hiányosság a kivitelezés során válik felismerhetővé, a kivitelező késedelem nélkül köteles erről a megrendelőt tájékoztatni. A figyelmeztetés, tájékoztatás elmulasztása esetén felelősség terheli (GK

1. számú állásfoglalás). [52] A Legfelsőbb Bíróság GK
2. számú állásfoglalása értelmében a műszaki tervnek megfelelően elkészített létesítmény hibájáért a kivitelező kártérítési felelősséggel tartozik, ha a megrendelőtől kapott tervek hibáját felismerhette, a megrendelőt azonban erre nem figyelmeztette, vagy a munkát a jogszabály tilalma ellenére elvégezte. Ilyen helyzetben a közös károkozásra vonatkozó szabályok szerint az így keletkezett kár a tervező és a kivitelező között megosztható, de a megrendelővel szemben a felelősségük egyetemleges [6:
3. §

(1)bekezdés]. Ezért a megrendelő és a kivitelező egymás közötti jogviszonyában nincs jelentősége a tervezői felelősségnek. Kúria V.Pfv.20.063/2021/11 9 [53] A megrendelő felé fennálló közös helytállási kötelezettség keletkezése miatt csak a közös károkozók belső jogviszonyában van jelentősége annak, hogy a kijavítás kárjellegű költségei a felróhatóság arányában átháríthatók a tervezőre (Kúria Pfv.V.21.741/2015/4). Ezért a Ptk. 6:524. §

(2)-

(4)bekezdése szerinti szabálynak csak abban az esetben lett volna jelentősége, ha a felperesi igényérvényesítés a kivitelezőn és műszaki vezetőn kívül kiterjedt volna a tervezőre is, ennek hiányában a jogerős részítélet fogalmilag nem sérthette meg e rendelkezést, miután az I. rendű alperes felelősség alóli mentesüléséhez a tervező kár bekövetkezésében való közrehatása nem vezethetett volna. [54] Az I. rendű alperes lakóingatlanok építésére szakosodott vállalkozás, ebből kifolyólag a vele szembeni szakmai elvárások kiterjednek arra, hogy a munkák szakszerű kivitelezését lehetővé nem tevő tervhibákat felismerje, és ezzel összefüggésben a laikus megrendelőket megfelelő tájékoztatással lássa el. Az aggálytalan szakértői vélemények – I. rendű és II. rendű alperesi felülvizsgálati kérelemben sem kétségbevont – olyan tervezési hibákat, hiányosságokat állapítottak meg, amelyek tekintetében az I. rendű alperes figyelmeztetési, tájékoztatási kötelezettsége kétséget kizáró módon megállapítható. A tervhibák fel nem ismerése és ennek jogi következményei ezért az alperesek terhére esnek [Ptk. 6:519. §]. A műszaki vezetés mellett zajló kivitelezési tevékenység esetén ugyanis az építési munkát illetően a kellő szakértelem elvárható mindkét alperestől. [55] A jogerős részítélet nem sérti a megrendelő utasítási jogával kapcsolatos szabályokat [Ptk. 6:240. §

(1)és

(2)bekezdés] sem, tekintettel arra, hogy az I. rendű alperest a célszerűtlen vagy szakmailag nem megfelelő megrendelői utasítás esetén olyan figyelmeztetési kötelezettség terhelte, aminek a megfelelő teljesítését nem bizonyította. Önmagában az a körülmény, hogy a laikus megrendelők akár költségcsökkentés, akár egyéb ok miatt olyan kéréseket fogalmaztak meg a vállalkozó felé, amely befolyásolta a kivitelezési munkák végzését, a megfelelő figyelmeztetési kötelezettség teljesítése nélkül nem ad alapot annak megállapítására, hogy a teljesítés a felperesek kockázatára történt. Arra sem merült fel egyértelmű bizonyíték a perben, hogy a laikus megrendelő felperesek az I. rendű alperes figyelmeztetése ellenére ragaszkodtak a szerződésszerű teljesítést kizáró kivitelezési tevékenység ellátásához. [56] A perben kirendelt szakértők véleménye alapján okszerű és logikus következtetést vont le a bíróság arra is, hogy a II. rendű alperesi műszaki vezetés mellett zajló I. rendű alperesi kivitelezési tevékenység az engedélyezett tervtől eltért. Az elsőfokú építési hatóság által végzett helyszíni ellenőrzés e szakértői megállapítást nem rontja le, így a bizonyítékok összességében való értékelése alapján [Pp. 206. §

(1)bekezdés] okszerűen jutott a bíróság arra a következtetésre, hogy az I. rendű alperes teljesítése ebből az okból kifolyólag sem szerződésszerű. [57] Alaptalanul kifogásolta az I. rendű és II. rendű alperes felülvizsgálati kérelmében a kijavítási költségben való marasztalást. A felperesek jogosultak voltak kijavítási költség megtérítését kérni figyelemmel arra, hogy az ügy körülményei és az I. rendű alperesben alappal megrendült bizalmuk miatt méltányos érdekeik figyelembe vétele mellett indokolt volt a munkák mással történő elvégeztetése, és ennek költsége kivitelezővel szemben történő érvényesítése [lásd 1/2012. (VI.21.) PK vélemény a hibás teljesítéssel kapcsolatos egyes jogalkalmazási kérdésekről 8. pont és annak indokolása]. Kúria V.Pfv.20.063/2021/11 10 [58] Mindezek miatt helyes a bíróság jogerős részítéletben levont azon jogi következtetése, hogy az I. rendű alperes vonatkozásában – a Ptk. 6:157. §

(1)bekezdése alapján – hibás teljesítés miatt a 6:159. §

(1)bekezdése szerint kellékszavatossági kötelezettség jogcímén, a II. rendű alperes vonatkozásában pedig a 6:

1. §-a szerinti jogellenes károkozás címén fennáll a felelősség. [59] A kifejtettek értelmében a Kúria a Pp.
2. §

(3)bekezdése alapján a jogerős részítélet felülvizsgálattal érintett rendelkezését hatályában fenntartotta. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [60] Ptk. 6:150. §

(1)és

(2)bekezdése, 6:240. §

(1)és

(2)bekezdése, 6:252. §

(2)és

(3)bekezdése, 6:

1. §, 6:
2. §

(2)-

(4)bekezdése, 6:525. §

(2)és

(3)bekezdése, valamint az építőipari kivitelezésről szóló 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet 7. §

(2)bekezdése [61] Legfelsőbb Bíróság GK

1. számú – az 1/
2. PJE határozattal a Ptk. alkalmazása tekintetében is irányadónak tekintett – állásfoglalás, 1/
3. (VI.21.) PK vélemény [62] Kúria Pfv.V.21.741/2015/4, BDT2016.3426, A döntés elvi tartalma [63] Kivitelezési szerződés esetén a megrendelőt laikusnak, a vállalkozót pedig professzionális szakértelmű jogalanynak kell tekinteni a jogviszony alanyaival szemben támasztott jogszabályi vagy szerződéses kötelezettségek teljesítése során. [64] A laikus megrendelő a tervek hibája miatt a kivitelezővel szemben felelősséggel nem tartozik, ugyanakkor a kivitelező köteles az átadott terveket megvizsgálni és a terv felismerhető hibáira, hiányosságaira a megrendelőt figyelmeztetni. Ennek elmulasztása esetén felelősség terheli. Záró rész [65] Az I. rendű és II. rendű alperes felülvizsgálati kérelme alaptalan volt, ezért a Kúria a Pp.
4. §

(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. §

(1)bekezdése, és 82. §

(1)bekezdésének megfelelően egyetemlegesen kötelezte őket az I. rendű és II. rendű felperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére, amely áll a felperesek jogi képviseletével kapcsolatosan felmerült, és a Kúria által a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 2. §

(1)bekezdése alapján a becsatolt ügyvédi díjmegállapodás figyelembevételével megállapított ügyvédi munkadíjból. Kúria V.Pfv.20.063/2021/11 11 [66] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a veszélyhelyzet során érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedések újbóli bevezetéséről szóló 112/2021. (III.6.) Korm. rendelet 27. §

(1)bekezdése folytán tárgyaláson kívül bírálta el. [67] A részítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §

(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,

1. április
2. Dr. Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Cseh Attila s.k. bíró