A határozat elvi tartalma: A befogadásra meghatározott törvényi feltételek fennállása hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadásának nem lehetett helye. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.37.529/2024/
- A tanács tagjai: Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit bíró Dr. Horváth Tamás bíró A felperes: Név1 (cím1) A felperes képviselője: Temesi Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: Dr. Temesi István cím2) Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Franczia Mercédesz kamarai jogtanács A per tárgya: ingatlan-nyilvántartási ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes Kúria VI.Kfv.37.529/2024/4-1 2 A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: a Fővárosi Törvényszék
- június
- napján kelt 15.K.703.873/2023/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A befogadhatóság alapjául szolgáló tényállás [1] Név2 önálló bírósági végrehajtó
- augusztus
- napján a szám
- számú megkeresésével és a szám
- számú ingatlan árverési jegyzőkönyv megküldésével a Hely1, belterület, szám
- helyrajzi szám alatt felvett és a felperes 1/1 arányú tulajdonában lévő ingatlan vonatkozásában kérte a cég1, mint árverési vevő tulajdonjogának bejegyzését. [2] Az alperes a 139163/2/
- számú határozatával az ingatlanra II/
- sorszám alatt 1/1 hányadban bejegyzett felperes javára bejegyzett tulajdonjogot törölte, II/
- sorszám alatt az árverési vevő javára 1/1 hányadban a tulajdonjogot árverési vétel jogcímén bejegyezte; ezzel egyidejűleg az ingatlanra bejegyzett jelzálogjogot és végrehajtási jogokat törölte, valamint az árverés kitűzés tényét törölte. [3] Döntését - a benyújtott okiratok alapján - az ingatlan-nyilvántartásról szóló
- évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.)
- §
(1)bekezdésére, 26. §
(1)-
(3)és
(1)-
(3)bekezdésére, az ügyvédi tevékenységről szóló
- évi LXXVII. törvény
- §-ára, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:
- §-ára alapítottan hozta meg. A kereseti kérelem [4] Az alperesi határozattal szemben előterjesztett keresetében a határozat megsemmisítését kérte. Álláspontja szerint a határozat sérti a Ptk. 5:
- §
(2)bekezdését, a Tanács 93/13/EGK irányelve (
- április 5.) a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről (a továbbiakban: Irányelv)
- cikk
(1)bekezdését, 4. cikk
(1)bekezdését, valamint a 6. cikk
(1)bekezdését, továbbá ellentétes a pénzügyi szervezet hitelezők és magánszemély adósok közötti jogviták elbírálásának Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) által kidolgozott joggyakorlatával. Arra az esetre, ha a Kúria VI.Kfv.37.529/2024/4-1 3 bíróságnak kétségei lennének az Irányelv jelen ügyben való alkalmazhatósága kapcsán, az EUB előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezését indítványozta. Az elsőfokú ítélet [5] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 88. §
(1)bekezdés a) pontja alapján elutasította. [6] Indokolásában leszögezte, hogy a per tárgyát az alperesi határozat jogszerűségének vizsgálata képezte, nevezetesen az, hogy az alperes jogszerűen jegyezte-e be az árverési vevő tulajdonjogát a felperes tulajdonában álló ingatlanra. [7] Hangsúlyozta, hogy a Kúria már több eseti döntésében, így például a Kfv.37.815/2018/
- számú határozatában is kimondta, hogy az ingatlanügyi hatóság regisztratív szerv, amely az Inytv. alapján jár el és kötve van más hatóságok megkereséséhez. Ez azt jelenti, hogy az ingatlan-nyilvántartási hatóságot köti a bejegyezhető jogra, vagy feljegyezhető tényre vonatkozó jogerős bírósági, hatósági határozaton alapuló megkeresés, azt nem bírálhatja felül, annak jogszerűségét hatáskör hiányában nem vizsgálhatja. Egységes a Kúria joggyakorlata annak megítélésében is, hogy ha a megkeresésnek nincs az Inytv.
- §-a és
- §
(1)bekezdése alapján megállapítható tartalmi hiányossága, az ingatlanügyi hatóság köteles az adatot, tényt átvezetni, jogot bejegyezni. A Kúria a BH
- számon közétett eseti döntésében kifejtette, hogy az ingatlanügyi hatóságnak nincs hatásköre annak vizsgálatára, hogy a megkeresés alapjául szolgáló eljárást valamelyik fél vitatja, illetőleg milyen jogi lépéseket tesz az általa sérelmezett eljárási cselekmények ellen. [8] Megállapította, hogy az alperes elvégezte a hozzá benyújtott okiratok vizsgálatát abból a szempontból, hogy azok alkalmasak-e a bejegyzésre, ezért a döntés a határozatban felhívott jogszabályoknak maradéktalanul megfelel. [9] Rámutatott arra, hogy a keresetlevélben felvetett, a fogyasztói zálogszerződéssel, a fogyasztói minőséggel kapcsolatos kérdésekben való állásfoglalás a polgári ügyekben eljáró bíróság hatáskörébe tartozik, meghaladja jelen közigazgatási per kereteit. [10] Az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezésére irányuló indítványt elutasította, tekintettel arra, hogy a perben az Irányelvet nem kellett alkalmazni. A befogadás iránti kérelem [11] A jogerős ítélettel szemben a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben annak megváltoztatását, a határozat megsemmisítését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. [12] Felülvizsgálati kérelme befogadhatóságának okát az EUB előzetes döntéshozatali eljárásának szükségességében jelölte meg [Kp.
- §
(1)bekezdés a) pontja]. Kúria VI.Kfv.37.529/2024/4-1 4 A Kúria döntése és jogi indokai [13] A felülvizsgálati kérelem befogadásának törvényben meghatározott feltételei nem állnak fenn. [14] A Kp. 117. §
(4)bekezdése akként rendelkezik, hogy a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével - indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [15] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [16] A felülvizsgálati bíróság mindenekelőtt hangsúlyozza, a befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére hivatkozás nem alapoz meg befogadást. [17] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem általában akkor fogadható be, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának veszélye áll fenn. A Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények, illetőleg a jogszabályok változására tekintettel a továbbiakban már nem tartható [Kfv.37.567/2023/2., Kfv.37.232/2023/2.]. [18] A több évtizede töretlen kúriai joggyakorlat szerint az ingatlanügyi hatóság regisztratív hatóság, a bejegyzés alapjául szolgáló bírósági, hatósági határozatot - így a bírósági végrehajtó megkeresését is - kizárólag az ingatlan-nyilvántartási bejegyezhetőség szempontjából vizsgálhatja, azaz, hogy a megkeresés a kötelező alaki és tartalmi feltételeknek megfelel-e. Annak teljesülése esetén a bejegyzési kérelem megtagadására jogszabályi lehetőség nincs [Kfv.37.413/2017/18., Kfv.37.578/2016/7. Kfv. 37.097/2018/6., Kfv.37.413/2017/18.] Az ítélet alapján megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság követte a kúriai joggyakorlatot, attól nem tért el. A felülvizsgálati kérelem pedig nem vetett fel olyan új szempontot, amely ismételt megfontolást igényelne, illetve a körülmények változására Kúria VI.Kfv.37.529/2024/4-1 5 tekintettel a kialakult joggyakorlat meghaladottá vált volna. Mindebből következően a felülvizsgálati kérelem Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja szerinti befogadása nem volt indokolt. [19] Társadalmi jelentőségre alapozott oknál fogva - Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpont - a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor van helye, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt indokolt. E befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére – legalább áttételesen – jogi hatást gyakoroljon. A felperes egyedi ügye kapcsán a Kúria társadalmi jelentőséget még közvetetten sem látott megállapíthatónak. [20] A Kúria kiemeli, hogy a joghoz kötött alperesnek az Inytv-t kellett alkalmaznia a határozat meghozatala során, a felperes nem vitatta, hogy az alperes az Inytv. alapján járt el az ingatlan-nyilvántartás vezetése során. Az Irányelv EUB általi értelmezésének szükségessége nem merült fel a megkeresésben foglaltak teljesítésével kapcsolatban. Mindezek hiányában a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ac)alpont szerinti befogadás feltétele sem állt fenn. [21] A felperes a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjának
- ad)alpontja szerinti befogadási okra nem hivatkozott. Értelemszerűen a befogadás iránti kérelme e befogadási okra vonatkozó indokolást sem tartalmazott, ezért az
- ad)alpont alapján történő befogadás feltételeinek fennállása érdemben nem volt vizsgálható. [22] A [18] bekezdésben kifejtettek szerint a jogerős ítélet nem tér el az ott ismertetett kúriai joggyakorlattól, ezért a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási ok sem állt fenn. [23] A fent kifejtettekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdés alapján megtagadta. A döntés rövid tartalma [24] A befogadásra meghatározott törvényi feltételek fennállása hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadásának nem lehetett helye. Záró rész [25] A végzés ellen a Kp. 116. § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [26] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp. 118. §
(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott. Budapest,
- szeptember
- Kúria VI.Kfv.37.529/2024/4-1 6 Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina sk. sk. előadó bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Kurucz Krisztina bíró Dr. Horváth Tamás sk. bíró