A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem befogadásának törvényi feltétele hiányában a felülvizsgálati kérelem megtagadásának van helye. Az ügy száma: A tanács tagjai: A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Kfv.I.37.613/2025/
- Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke Dr. Figula Ildikó előadó bíró Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit bíró Dr. Heinemann Csilla bíró Dr. Kalas Tibor bíró A felperes: felperes (cím1) A felperes képviselője: ... Ügyvédi Iroda eljáró ügyvéd: ügyvéd1 (cím2) Az alperes: Oktatási Hivatal (1055 Budapest, Szalay u. 10-14.) Az alperes képviselője: Dr. Hajdu József kamarai jogtanácsos A közigazgatási per tárgya: pedagógus-továbbképzési program alapítási kérelem tárgyában hozott határozat jogszerűsége vizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Törvényszék 113.K.700.835/2025/
- számú ítélete Kúria I.Kfv.37.613/2025/2 2 Rendelkező rész A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzéssel szemben további perorvoslatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes
- április 27-én kelt PED/116-11/
- számú határozatával elutasította a felperes által
- március 13-án előterjesztett, „Gyermekjogok és gyermekvédelem a köznevelési rendszerben – hogyan segítheti a pedagógiai munkát a gyermekjogok érvényesülése” címmel előterjesztett pedagógus-továbbképzési programra vonatkozó akkreditációs kérelmet. Az elutasító határozat indokolása szerint a pedagógustovábbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/
- (XII.22.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Ptr.)
- §
(1)bekezdésében meghatározott céloknak, valamint a Ptr. 9/A. §
(1)bekezdés
- e)és
- f)pontjainak nem felelt meg a felperes kérelme. [2] A felperes a határozattal szembeni kereseti kérelmét a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 38. §
(1)bekezdésének megfelelően, valamint a határozat jogorvoslati kioktatását követve, az alperesnél terjesztette elő. [3] Az alperes – anélkül, hogy a keresetlevelet továbbította volna a közigazgatási bírósághoz – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 115. §
(1)bekezdése alkalmazásával PED/116-11/
- számú egybefoglalt határozatával egyrészt visszavonta a felperes részéről keresettel támadott, akkreditációs kérelmet elutasító határozatát (a továbbiakban: I. számú rendelkezés) másrészt a határozat II. számú rendelkezésével a felperes kérelmét ismételten elutasította. A határozat I. számú rendelkezés indokolásához kapcsolódóan utalt arra, hogy a korábbi határozat nem felel meg az Ákr.
- §
(1)bekezdésében foglaltaknak. A határozat II. számú rendelkezéséhez kapcsolódó indokolás utalt arra, hogy a hatósági eljárásban a továbbképzési program jóváhagyásáról a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület (a továbbiakban: PAT) egyhangúlag döntött az elutasítás mellett. Rámutatott, hogy egyetlen eljárásban sem fordult elő, hogy az alperes a PAT javaslatától eltért volna, figyelemmel arra, hogy a PAT, mint akkreditációs testület szakmai-tartalmi felülbírálata lenne szükséges, amely ellentmondó annak fényében, hogy a jogalkotó a pedagógus-továbbképzések minőség-hitelesítésére kifejezetten ezt az akkreditációs testületet hozta létre. Az indokolás szerint nem merült fel olyan körülmény, amely megalapozta volna a PAT javaslatával ellentétes döntéshozatalt. [4] Az alperes a felperes részéről PED/116-10/
- számú határozattal szemben előterjesztett keresetet csak a visszavonó, és a felperes kérelmét ismételten elutasító egybefoglalt határozat meghozatalát követően továbbította az elsőfokú közigazgatási bírósághoz. Védiratában arra hivatkozott, hogy nincs olyan határozat, amely felülvizsgálható lenne, ugyanis az eredeti határozat visszavonásra került, és a felperes
- június 26-án átvett új határozattal szemben 30 napon belül keresetet nem terjesztett elő. [5] Az elsőfokú közigazgatási bíróság végzésben hívta fel a felperest arra, hogy nyilatkozzon, a Kp.
- §
(5)bekezdésére figyelemmel arról, hogy eleget tesz-e az új határozat a kereseti kérelmének, illetve kiterjeszti-e a keresetlevelet az új határozatra is. A felperes
- október 5-én érkezett, közigazgatási per irataihoz
- sorszám alatt csatolt beadványában nyilatkozott arról, hogy keresetét kiterjeszti a PED/116-11/
- számú határozat II. számú rendelkezésére, a Kp.
- §
(5)bekezdésére figyelemmel. [6] Az alperes a felperes keresetkiterjesztésére tekintettel előterjesztett védiratában a felperes kiterjesztett keresetlevele visszautasítását kérte a Kp. 48. §
(1)bekezdés i) pontjára Kúria I.Kfv.37.613/2025/2 3 hivatkozással, annak elkésettségét állítva. Másodlagosan érdemben is a kereset elutasítását kérte. A Fővárosi Törvényszék első ítélete és a Kúria végzése [7] A Fővárosi Törvényszék 113.K.702/729/2023/
- számú,
- május 15-én kelt ítéletével az alperes határozatának a felperes kérelmét elutasító II. részét megsemmisítette és az alperest e körben új eljárás lefolytatására kötelezte. Az alperes felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria Kfv.I.37.471/2024/
- számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. A Kúria határozata indokolása szerint az elsőfokú bíróság elmulasztott dönteni – a Kúria Kfv.III.37.608/2023/
- számú határozatban is megjelenő kialakult bírói gyakorlat ellenére – az alperes védiratában hivatkozott pergátló akadályról, amely lényeges eljárási hiba. [8] A Kúria végzése indokolása kitért arra is, hogy érdemben a Kúria nagyobb részt egyetértett az elsőfokú bíróság ítéletében foglaltakkal. Rögíztette, hogy a Ptr.
- §
(6)bekezdése lehetőséget biztosít az alperesnek arra, hogy a PAT állásfoglalástól eltérjen. Ezért téves az a jogi álláspont, hogy a PAT állásfoglalása köti az alperest, és mentesíti az alperest a hatósági kontroll gyakorlása alól. A Kúria végzése indokolása szerint az elsőfokú bíróság ítélete helyesen tartalmazta az alperes egybefoglalt határozata II. része hiányosságait. A Kúria végzése a megismételt eljárásra iránymutatásként meghatározta, hogy az elsőfokú bíróság elsődlegesen az alperes Kp. 48. §
(1)bekezdés i) pontjára történő hivatkozása alapossága kérdésében döntsön, melyhez szorosan kapcsolódik a Kp. 83. §
(5)bekezdése alkalmazhatósága kérdése is, az alperes a közigazgatási perben előterjesztett alaki védekezése ugyanis ennek kizártságát is állította. Az elsőfokú bíróság megismételt eljárásban hozott, felülvizsgálni kért ítélete [9] A Fővárosi Törvényszék elsőként az alperes alaki védekezéséről döntött. Megállapította, hogy a keresetlevél visszautasítására a felperes alaptalanul hivatkozott. Rögzítette, hogy a bíróságnak a Kp. 83. §
(5)bekezdése kógens rendelkezései alapján nyilatkozattételre kellett felhívnia a felperest, a felperes jogszerűen élt a bíróság felhívására a határidőben megtett nyilatkozatában a keresetkiterjesztés jogával. Az a tény, hogy a felperes az új határozat ellen önállóan nem nyújtott be keresetet, nem eredményezte a Kp. 83. §
(5)bekezdése alkalmazásának kizártságát. A Fővárosi Törvényszék alaptalannak találta az alperes megismételt eljárásban a közigazgatási per okafogyottságára történő hivatkozását is, azt az érvelését, hogy a 419/
- (XII.23.) Kormányrendelet
- január 1-i hatállyal hatályon kívül helyezte a Ptr.-t, és rendszerszinten alakította át a pedagógus-továbbképzést, és rendelkezett arról is, hogy
- január
- után Ptr. szerinti alapítási engedély nem adható ki, a még folyamatban lévő eljárásokat pedig meg kell szüntetni, ezért a közigazgatási per okafogyottá vált. Az ítélet indokolása szerint ugyanis a Kp.
- §
(1)és
(2), valamint 86. §
(1)és
(2)bekezdéséből az Kúria I.Kfv.37.613/2025/2 4 következik, hogy a közigazgatási bíróságnak a közigazgatási határozatok jogszerűségéről a meghozatalkor hatályos jogszabályok szerint kell döntenie. [10] Az ítélet indokolása a kereset érdemi vizsgálata eredményeként megállapította, hogy az alapos, ugyanis az alperes nem tisztázta eljárása során a releváns tényállást, ennek következtében pedig indokolási kötelezettségének sem tudott eleget tenni. Mindezekre figyelemmel a bíróság az alperes határozatának II. számú rendelkezését a Kp. 89. §
(1)bekezdés a) pontja és 92. §
(1)bekezdés b) pontja alkalmazásával megsemmisítette, és a Kp. 89. §
(1)bekezdés b) pontja alapján az alperest új eljárásra kötelezte. Az új eljárásra az alperesnek előírta, hogy ismételten döntést kell hoznia a felperes kérelméről és reagálnia kell a megelőző eljárásban a felperes által becsatolt hiánypótlásban foglaltakra is, döntésében érdemben értékelnie kell a PAT véleményét, okszerűen, releváns jogszabályokkal, logikusan alátámasztva kell határozatát megindokolnia oly módon, hogy abból a bizonyítékok mérlegelésének szempontjai logikusan megállapíthatók legyenek. A felülvizsgálati kérelem [11] A jogerős ítélettel szemben az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben felvizsgálati kérelme befogadását a Kp. 118. §
(1)bekezdés a) pont aa), ad), és a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontjára hivatkozással kérte. [12] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alponthoz kapcsolódó indokolásában hivatkozott arra, hogy a közigazgatási perben három döntés került a bíróság elé, egyrészt az alaphatározat, másrészt az alaphatározatot visszavonó, és az ismételt elutasító határozat, az utóbbi kettő egybefoglalt döntésben. Érvelése szerint az alaphatározatot visszavonó határozatot a felperes jogsérelme orvoslásaként kellett volna értékelni, azaz a bíróságnak az eljárás megszüntetéséről kellett volna döntenie. Az alperes érvelése szerint a felperes kérelmét ismételten elutasító, a határozat II. számú rendelkezésével szemben a felperes részéről önálló keresetet kellett volna előterjeszteni, és miután erre nem került sor, illetve a felperes az elutasító határozattal szemben a kézhezvételtől számított 30 napon belül nem terjesztett elő keresetet, ezért keresetlevele elkésett, azt vissza kellett volna utasítani. [13] A felülvizsgálati kérelem szerint ezt az érvelést támasztja alá a Kúria Kfv.III.37.598/2015/10., Kfv.VI.37.322/2011/8., Kfv.III.37.522/2010/3. számú határozata is. Emellett hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság nem vette észre a 2024. január 1-jétől hatályba lépett Kp. 83. §
(7)-
(8)bekezdés és Ákr. 115. §
(5)bekezdésének szabályát, az ítélet ezért is jogsértő. [14] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alponthoz kapcsolódó indokolásában előadta, hogy az elsőfokú bíróság megsértette az indokolási kötelezettségét, ugyanis a keresetlevél visszautasítására vonatkozó alaki védekezését nem indokolta meg, az ítélet indokolása [33] bekezdésében szereplő bírósági ítélet nem felel meg a Kúria által az indokolással szemben támasztott követelményeknek (Kfv.I.37.471/2024/9., BH2024.124.) [15] A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontban szereplő, Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés körében három kúriai határozatot jelölt meg, indokolás nélkül, egyrészt a Kfv.III.37.598/2015/10., másrészt a Kfv.VI.37.322/2011/8., harmadrészt a Kfv.III.37.522/2010/
- számú határozatokat. A Kúria döntése és jogi indokai Kúria I.Kfv.37.613/2025/2 5 [16] A Kúria szerint a felülvizsgálati kérelem befogadásának nincs lehetőség az alábbiak miatt. [17] A Kp.
- §
(1)bekezdése alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [18] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani, és azt – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – részletesen indokolni nem kell. A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot, és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a Kúria nincs kötve. [19] A Kúria elsőként utal arra, hogy a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálása, és a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról való döntés egymástól elválik. A befogadhatóságról való döntés során a Kúria nem végezheti el a támadott jogerős ítélet érdemi felülvizsgálatát még abban az esetben sem, ha a felperes a befogadásra vonatkozó indokait a felülvizsgálati kérelem indokaival összemosva adja elő. A befogadásról való döntés ugyanis a jogegységi funkció egyedi ügyek intézésben történő ellátását szolgálja, így a befogadás során a Kúriának a jogerős ítélet jogegységgel való kapcsolatát kell vizsgálnia. [20] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja szerinti befogadási ok egymástól elkülönül. A joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a bírói gyakorlat nem egységes, illetve a befogadási kérelemben megjelölt okokból a jogerős ítélet folytán a jogegység sérült vagy sérülhet. A joggyakorlat továbbfejlesztésének biztosítása érdekében pedig a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására akkor kerülhet sor, amennyiben a kialakult és egységes bírói gyakorlat a befogadási kérelemben megfogalmazott elvi okokból történő változtatása indokolt lehet, vagy olyan új jogkérdés merül fel a perben, amely a Kúria állásfoglalását igényli. [21] A felülvizsgálati kérelemben felvetett, a Kp. 83. §
(5)bekezdéséhez kapcsolódó joggyakorlat egységes, annak továbbfejlesztését a Kúria jelen jogvitával összefüggésben nem tartotta indokoltnak. (Kfv.III.37.766/2021/7., Kfv.IV.38.154/2021/7., Kfv.VI.37.659/2023/7.). A felülvizsgálati kérelem arra alaptalanul hivatkozott, hogy a Kp. 83. §
(7)és
(8)bekezdése jelen jogvitával összefüggésben jogegységesítést igényelne, ugyanis a Kp. 83. §
(7)és
(8)bekezdése csak
- január 1-jétől hatályos, ugyanakkor a Fővárosi Törvényszék előtti 113.K.702.729/
- ügyszám alatt folyamatban lévő előzményi közigazgatási perben a Kp.
- §
(5)bekezdése alkalmazására
- évben, azaz az új jogszabályi rendelkezések hatálybalépését megelőzően került sor. [22] A Kúria nem tartotta indokoltnak a Kp.
- §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja szerinti befogadást a pedagógus-továbbképzés rendszeréről szóló 419/2024. (XII. 23.) Kormány rendelet 2025. január 1-jei hatályba lépésére tekintettel sem. A Kúria 7/2023. Jogegységi Határozata szerint ugyanis a joggyakorlat egysége biztosításán alapuló befogadásnak – a Kúria elvi tartalmú BHGY-ben közzétett iránymutatásának hiánya mellett – Kúria I.Kfv.37.613/2025/2 6 további, konjunktív feltétele, hogy a felvetett jogkérdésben legyen olyan eltérő bírói döntés, amelyek azt mutatják, hogy a bírói gyakorlat széttartó, vagy a joggyakorlat egysége a támadott ítélet folytán sérül vagy annak veszélye áll fenn. Önmagában az a körülmény, hogy a Kúria egy adott jogkérdésben még nem foglalt állást, jellemzően nem elegendő a felülvizsgálati kérelem befogadásához, hiszen amíg az alsóbb fokú bíróságok a felmerült jogkérdésben döntenek és döntéseik között nincs eltérés az egyes jogszabályok értelmezése és alkalmazása kapcsán, addig a joggyakorlat egységének biztosítása nem kívánja meg feltétlenül a Kúria iránymutatását. Széttartó alsóbb fokú bírósági döntések nélkül az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata nem indokolható a joggyakorlat egységének biztosítására való hivatkozással. [23] A felülvizsgálati kérelem alaptalanul hivatkozott a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti befogadási okra, ezzel összefüggésben arra, hogy az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének nem tett eleget a keresetlevél visszautasítására vonatkozó, alperes által tett alaki védekezés megalapozatlansága alátámasztásaként. Itt utal arra a Kúria, hogy a kialakult gyakorlata szerint az ésszerűen elvárható indokolás köre mindig az adott ügy körülményeitől függ, (Kfv.I.35,128/2018/4,) a Kúria gyakorlata követi az Alkotmánybíróság Alaptörvény XXVIII. cikk
(1)bekezdéséből levezetett, határozatokkal szembeni indokolási kötelezettséghez kapcsolódó érvelését, mely szerint az Alaptörvény XXVIII. cikk
(1)bekezdéséből az a minimum követelmény vezethető le, hogy a jogalkalmazónak a felek ügy lényegi részeire vonatkozó észrevételeit kellő alapossággal kell megvizsgálnia, és ennek értékeléséről kell számot adnia. Nincs a bíróságnak a felek által felhozott minden érvre egyenként való megcáfolási kötelezettsége (7/
- (III.1.) AB határozat, Indokolás [34] bekezdés). A Kúria szerint az alperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet indokolása [33] bekezdése vonatkozásában nem tudta bemutatni, hogy az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségét megsértette. [24] A felülvizsgálati kérelem a Kp.
- §
(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási okra is eredménytelenül hivatkozott. Amellett, hogy a Kp. 117. §
(4)bekezdése kötelező szabálya ellenére nem jelölte meg a kúriai határozatnak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér, a Kúria kiemeli, hogy a felülvizsgálati kérelemben megjelölt három határozat nem a
- január 1-én hatályba lépő, a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény eljárási szabályai alapján, hanem az azt megelőzően hatályban lévő, a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény XX. fejezete közigazgatási perre vonatkozó szabályai értelmezésével összefüggésében született, ebből következően az ügyazonosság kizárt. [25] A fentiekre figyelemmel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadására nem látott lehetőséget, ezért annak befogadását a Kp.
- §
(2)bekezdése alapján eljárva megtagadta. A döntés elvi tartalma [26] A felülvizsgálati kérelem befogadásának törvényi feltétele hiányában a felülvizsgálati kérelem megtagadásának van helye. Záró rész [27] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. Kúria I.Kfv.37.613/2025/2 7 [28] A Kúriának eljárási illetékről rendelkezni nem kellett, miután az eljárási illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés
- a)pontja alapján az eljárás illetékmentes volt. [29] A végzéssel szembeni további felülvizsgálatot a Kp. 116. §
- d)pontja zárja ki. Budapest, 2025. október 2.